Part, Chapter
1 1, IV | Vallja meg kegyelmed, hogy sohasem voltunk közelebb ahhoz,
2 1, V | tenne a korsóba, hát azt sohasem tudná meg senki, hogy tízet
3 1, VII | vagy fájdalom; és talán sohasem fognak arról többet tudni,
4 1, IX | rekettyebokrai között. Azután sohasem jött azokért senki. Talán
5 2, IV | ez a szegény fickó pedig sohasem látott még eleget a borból.~
6 2, IV | erőltetni, s tudta már, hogy sohasem azt kell mondania, amit
7 2, IV | hegynek fel, hegynek alá, sohasem lassítva; ha két gyorsszekér
8 2, IV | ha odamenne közéjük.~De sohasem megy.~Nem látja azt soha
9 2, IV | ember felmarkolta előlük. És sohasem nyugszik; mindig kocsin
10 2, V | vizespoharába tette.~Azt még sohasem mondta neki senki, hogy
11 2, V | fennhangon. Nehezen tanult, mert sohasem volt hozzászoktatva. Rettenetes
12 2, V | hogy Brazovics úr maga sohasem tudja, hogyan áll az üzlete;
13 2, VI | még másért is.~Azért, hogy sohasem csalt, nem csempészett.~
14 2, VII | mindig, de amely derült arc sohasem tanúsított semmit; s az
15 2, VIII| már nem pipáznak.~Athalie sohasem látta még a kapitány szobáját.
16 2, VIII| utoljára az ablakunkból, mert sohasem nézünk ki innen többet.
17 3, I | olyan falszekrénybe, amelyet sohasem nyitogat senki. Azt onnan
18 3, I | nyitogat senki. Azt onnan sohasem fogja elővenni senki.~Hanem
19 3, II | Timéa hálószobájába.~Neje sohasem szokta zárva tartani hálószobája
20 3, III | bohó! – feddé őt Teréza –, sohasem ébrednél fel többé, a rózsaillat
21 3, IV | gratgalfákat, amik a vízben sohasem rohadnak el, a „mort aux
22 3, VIII| mellékszobából a zokogásra; bámult; sohasem hallotta ő azt Timéától.~
23 4, I | vigasztalta, hogy az asszonyoknak sohasem törik fel a tenyerük.~Amint
24 4, II | sötétében.~„Keresheted azt! Sohasem tudod meg azt, se te, se
25 4, III | nyújtani, itt meghalhat. Sohasem tudják meg, hová lett. Mi
26 4, III | felügyelőnek megteszem Narcisszát. Sohasem kérek tőlük számot, s úgy
27 4, III | Egészen magamra hagysz. Sohasem vagy itt, mikor valamire
28 4, III | És másnap és harmadnap és sohasem vezette el Noémi oda Mihályt,
29 4, V | tagadni?~– El is tagadom. Sohasem teremtett az Isten ördögöt.
30 4, V | Teréza házát.~És Teréza sohasem kérdezte tőle: „De hát ki
31 5, XI | ajtajait, mikor aludni megy?~– Sohasem. Ki elől zárnám? Minden
32 5, XI | Odaadta a kuktának, az még sohasem ivott ilyet, annak jólesett.~
33 5, XII | sorsa miatt.~E rémeset óta sohasem hagyják egyedül; egy orvos,
34 5, XIII| lakóit. De ezt az egyet sohasem ajánlották a felügyelők
|