Part,  Chapter

 1     1,  X   |    megmosakodott, imádkozott, és meghalt. Mai nap minden török főúr
 2     1,  X   |    ajkait; röviden kínlódott, és meghalt.~
 3     1,  XI  |      Úgyis senkié az már, az apa meghalt, a leány, ha te fel nem
 4     1,  XI  |            Timéa, önnek az atyja meghalt! – monda neki Timár, s a
 5     1,  XII |      sírját.~Hanem a dunai hajón meghalt embert kidobni a Dunába
 6     1,  XII |    halott van a hajón. Trikalisz meghalt.~– Tudtam, hogy valami veszedelem
 7     1,  XII |          hordunk gyóntató papot; meghalt a jámbor csak úgy a maga
 8     1,  XII |     melyben elismerik, hogy ők a meghalt Trikalisz Euthymot éjjel,
 9     1,  XIII|       Kisasszony, önnek az atyja meghalt.~Timéa rábámult nagy, méla
10     1,  XIII|      mikor arra gondolt: „és aki meghalt azért, hogy téged megszabadítson,
11     1,  XIII|       kormányosom tanúk rá, hogy meghalt.~– No az baj neki; de nem
12     1,  XIII|          neki; de nem nekünk. Ha meghalt, eltemették. Ön meg fogja
13     1,  XIII|          A felfedezett szökevény meghalt, azzal beszélni nem lehet;
14     2,  I   |     khazniár basa, hol van?~– Az meghalt útközben – felelt halkan
15     2,  I   |     vonaglott végig.~– Itt van a meghalt saját kezűleg írt végintézkedése.
16     2,  VII |  menyasszonyának:~– Brazovics úr meghalt!…~A menyasszony rémülten
17     3,  I   |        hajón! Nélküle bizonyosan meghalt volna.~Zófi mama a legapróbb
18     3,  I   |         mondják neki, hogy atyja meghalt.~És most sem, midőn azt
19     3,  III |        nagyon.~– Él még?~– Régen meghalt.~– Hát már most önnek senkije
20     3,  IV  |       jártak.~– Már nem az, mert meghalt.~Most Teréza kiálta közbe
21     3,  IV  |          kiálta közbe hevesen.~– Meghalt! Tehát meghalt! És felesége?
22     3,  IV  |        hevesen.~– Meghalt! Tehát meghalt! És felesége? és leánya?~–
23     4,  I   |       betegedett le nálunk. A nő meghalt, a gyermek itt maradt. Ez
24     4,  I   |          árva, kinek apja, anyja meghalt?~Azután kezdi a gyermek
25     4,  III |             Ott van… ott van!…~– Meghalt! – suttogá Mihály.~Erre
26     4,  IV  |         között, hogy alszik vagy meghalt?~Ezt meg akarta tudni álmában.~
27     4,  IV  |         kecsegtette.~Hátha Noémi meghalt ezalatt!~Miért ne tehette
28     4,  IV  |         szegény csempésznő ismét meghalt, a gyermeke árván maradt,
29     4,  V   |         azután elhallgat, mintha meghalt volna, azután várakozva
30     5,  II  |           Mikor az első kis Dódi meghalt, akkor megtudta, hogy mi
31     5,  IV  |        meg. Az útközben hirtelen meghalt, s mert sehol a parton nem
32     5,  IV  | megtudtam, hogy a jó Teréza mama meghalt. Áldott jó teremtés volt.
33     5,  VIII|        János uram, akinek tavaly meghalt a felesége, s most özvegyember.