Part,  Chapter

 1     1,  III |              nyávogott kétségbeesett hangon.~Timár, a malomhoz érve,
 2     1,  IV  | előkeresgélte a tűzszerszámát, lassú hangon dörmögve a kormányoshoz:~–
 3     1,  V   |         inspiciens fölöttébb szigorú hangon követeli, hogy a hajófödél
 4     1,  V   |     hajóbiztost, s kemény, hivatalos hangon tudtára adja, hogy a hajón
 5     1,  V   |          találtatott; hasonló feszes hangon szólítja fel a tisztítót,
 6     1,  VII |          szólt a nő sajátszerű rideg hangon, mely amellett egészen nyugodt
 7     1,  VII |   kibukkantak a fák közül, erőteljes hangon e nevet kiáltá:~„Noémi!”~
 8     1,  VII |         fejjel elkezdett mély, dörgő hangon ugatni; volt hangjában valami
 9     1,  VIII|      susogták volna. Halk, lefojtott hangon beszéltek, csak néha-néha
10     1,  VIII|            hivatalomat.~A nő nyugodt hangon felelt neki:~– Én nem hiszem,
11     1,  VIII|        szögletén megállva, lenyomott hangon e szót hallatá: „Almira?”,
12     2,  I   |              egyik mély, másik magas hangon annyi szitkot-mocskot vertek
13     2,  V   |              hóna alá, s nagy lármás hangon kiált eléje, kalapját levéve: „
14     2,  V   |            Uram – monda neki nyugodt hangon –, énnekem az ön kisasszonyával
15     2,  V   |      kisasszony! – szólt forró, mély hangon. – Én most kegyedtől búcsút
16     2,  VIII|              mondá halkan, de biztos hangon:~– Én nőül megyek önhöz.~
17     2,  VIII|               s indulattól elfojtott hangon így szólt:~– Köszönöm, uram.
18     3,  IV  |                szólt szelíd, kérlelő hangon Noémi.~– Uram! Amit már
19     3,  IV  |         szólítá őt meg rideg, száraz hangon Teréza. – Miért jöttél megint?~–
20     3,  IV  |    Scaramelli úrnak? – szólt nyugodt hangon Teréza asszony.~– Rengeteg
21     3,  V   |           mondá neki édesen könyörgő hangon:~– Vissza fog ön térni ismét?~
22     3,  VIII|         sírással, kacagással vegyült hangon mondá neki:~– Nézd, nézd!
23     3,  VIII|             nyaka körül fonva, forró hangon suttogá:~– Köszönöm… Óh!
24     4,  III |           Teréza nyugodt, engesztelő hangon. – Ön veszélyes beteg volt;
25     4,  IV  |          suttogássá lenyomott kiáltó hangon.~Teréza szelíden mosolygott.~–
26     4,  V   |                Uram! – szólt kérlelő hangon az espereshez. – Hallgass
27     5,  I   |              körül – folytatá merész hangon az őrnagy –; de ha való
28     5,  I   |            Uram – szólt szelíd, lágy hangon az őrnagyhoz –, hogy önnek
29     5,  I   |             aztán ismét halk, szelíd hangon szólt hozzá:~– És most hagyjon
30     5,  III |        gyöngéd, sőt itt-ott kedélyes hangon volt tartva. Kedves feleségének
31     5,  IV  |             beszéljünk egymással más hangon! – szólt Krisztyán Tódor; –
32     5,  VIII|            hogy ez a levél olyan víg hangon van írva? Még azt is megírja,
33     5,  XI  |          kiálta reszketéstől didergő hangon Zófi asszony az alvók közé.