1-500 | 501-873
Part, Chapter
501 3, VIII| tudósítást, s az nem jön meg a télnél hamarább.~– Jó
502 3, VIII| keletkezett lángész!~Timárnak meg kellett köszönnie az üdvözletet.
503 3, VIII| elmenni: a férj most érkezett meg hosszú útról, a feleség
504 3, VIII| feszült agymunkától van, meg az itteni rossz levegőtől.
505 3, VIII| csak a tengeri zöldült még, meg az éktelen hosszú nádasok.
506 3, VIII| egyedüllétben. Pedig dehogy őszült meg; inkább nagyon jó dolga
507 3, VIII| mennyország. Most mindjárt meg fogja tudni, mit rejt ez
508 3, VIII| nyitást félbehagyni. Timéának meg volt magyarázva ez a fogás:
509 3, VIII| foglalványú arcképpel kínált meg engem, mely nagyon hasonlít
510 3, VIII| lehet eltitkolni sem, jelent meg márványvonásain; két kézzel
511 3, VIII| arca elkezdett élni!~Mihály meg volt mentve.~Timéa kebléből
512 4, I | maradt családjáról; aztán meg azokon a másforma estélyeken
513 4, I | Timáron nem fog a csáb; meg nem hódol semmi bájnak.
514 4, I | már akkor nem tagadhatjuk meg tőle hódolatunkat.~Mindenki
515 4, I | Rangjához illő díszben jelent meg, sötétkék selyemposztó kurta
516 4, I | feloldotta a nyelvét, nem állhatá meg, hogy el ne mondja a nagyságos
517 4, I | Akkor az asszonyt illeti meg minden magasztalás, édes
518 4, I | zavarba hozták.~– Hát mondja meg, hol voltam, János! – szólt
519 4, I | Brazíliába! – Igenis; maga járta meg Amerikát, maga hagyott ott
520 4, I | nagyságos urat, mármost büntesse meg a dezentort, és máskor meg
521 4, I | meg a dezentort, és máskor meg ne engedje neki, hogy akkora
522 4, I | bámulni, mintha nem elégelné meg a bámulat rendes okait,
523 4, I | higgyen benne.~Senkit jobban meg nem csalt Timár, mint Athalie-t.~
524 4, I | gondolatját fogva tartá.~Meg sem pihent Levetincen, ügynökének,
525 4, I | magát.~Késő este érkezett meg az esperes lakához; a konyhán
526 4, I | leolvasott gondolatáért feddené meg.~– Hej, hej, hej; ilyen
527 4, I | világ.~– Pedig hát mutassa meg énnekem valaki a bibliából,
528 4, I | Hát még bölcs Salamon! Az meg éppen négyszáz feleséget
529 4, I | vállára vetette, nem várta meg, míg vendégszerető gazdája
530 4, I | történhetett velük akármi. Meg is halhattak, temetetlen
531 4, I | valami keserű mosoly jelent meg arcán.~– Ah! megérkezett
532 4, I | Mihály mint a megbűvölt, állt meg a bölcső előtt. Noémira
533 4, I | számára való feladat.~Ebben meg kell tébolyodni!~A kisgyermeket
534 4, I | magát. A szép nemes szálfák meg voltak halva, s a tavasz
535 4, I | kérdé egyszer –, mondd meg nekem, nem voltál te valamikor
536 4, I | hajóács.~– S ugyan mondd meg, hogyan lett belőled ilyen
537 4, I | vademberei olyankor látogatták meg Terézát, mikor valami bajuk
538 4, I | A sziget asszonya azt is meg tudja gyógyítani. Ád szívére
539 4, I | munkájában pihenést tart, akkor meg tollkését veszi elő, hogy
540 4, I | hogy ezt a szót tanulja meg leghamarább.~Azt gondolja,
541 4, I | megszokták már azt. Aztán meg más háznál is megszokták
542 4, I | hozatott a Székelyföldről meg Zaránd vidékéről híres faragó
543 4, II | nyomán abban állapodtak meg, hogy itt éghajlatváltoztatásra
544 4, II | ha hazajön.~Annálfogva meg is tudta azt az egész város,
545 4, II | megírta Athalie-nak, Athalie meg elbeszélte Timéának, úgyhogy
546 4, II | majd mikor a faragómestert meg fogja dicsérni, hogy ez
547 4, II | el a gyilkolást. Soká öl meg, de bizonyosan. – De mi
548 4, II | erőszakolni akarja a lehetetlent? Meg akarja nyerni Timéa szívét?
549 4, II | Keresheted azt! Sohasem tudod meg azt, se te, se más, hogy
550 4, II | csak a kezét szorongatták meg: „zbogom!”~Ő ott maradt
551 4, II | nádkévékkel, hogy a téli nedvesség meg ne rongálja azokat.~Innen
552 4, II | vártak reá! De hát először meg kellett neki csinálni azt,
553 4, II | Óh! mennyiszer álmodta ő meg ezt a házat! mennyiszer
554 4, II | hová lettek, nem mondja meg senki. Majd meg azt látta,
555 4, II | nem mondja meg senki. Majd meg azt látta, hogy amint annak
556 4, II | ledobják a pinceodúba. Majd meg az a rémlátása volt, hogy
557 4, II | magukra kellett hagynia. Néha meg az a kép állt előtte talán
558 4, II | megérkeztét? Hogy lepje meg őket?~Megállt a kis, alacsony
559 4, II | mindent. Jöjj be, és nézd meg idebenn.~– Nem megyek be,
560 4, II | elalszik.~És azután úgy virradt meg Timár, a nyitott ablakban
561 4, III | veszi, s vele játszik, akkor meg kell őrülnie annak, aki
562 4, III | azzal a gondolattal még meg tudott volna barátkozni,
563 4, III | aztán hízelkedő szóval, meg is csókolta azt a megütött
564 4, III | tekintetén, hogy az egészen meg van rémülve láttára. Timár
565 4, III | meghalhat. Sohasem tudják meg, hová lett. Mi lesz Timéából?
566 4, III | Hát Timéának ki mondja meg, mikor tegye fel, mikor
567 4, III | hogy Dódit miért ütötte meg tegnap. Ez a csekélység
568 4, III | leányt, senki sem érdemli meg úgy, mint ő. Adja annak.
569 4, III | hogy »híveim«.”~Azután meg palotáiról kezdett beszélni:~„
570 4, III | eléri válságát, akkor fordul meg vagy életre, vagy halálra.~
571 4, III | el cserébe. Hadd haljon ő meg Mihály helyett.~S a sorsnak
572 4, III | Dódi nagyon beteg”.~Most meg a gyermek is!~Szegény Noémi!~
573 4, III | az a másik beteg odabenn meg ne hallja ezt!~Noémi reszketve
574 4, III | friss víz, ez már meleg. Hát meg akarsz szomjan ölni?~Noémi
575 4, III | betegek oly gyanakodók! Meg vannak felőle győződve,
576 4, III | sírnia, hogy Mihály a szemein meg ne lássa, hogy sírt, s azt
577 4, III | ébren van?~– Mert olyankor meg te alszol.~– Igaz. Hát majd
578 4, III | mikor én is ébren leszek, meg ő is, akkor hozd ide, hadd
579 4, III | szívébe. Hogy nem szakadt meg bele a szíve?~Mikor Mihályhoz
580 4, III | fektesd le a Dódit. Csókold meg helyettem is.~Noémi úgyis
581 4, III | arcában, ami oly érthetetlen?~Meg akarta azt tudni.~– Noémi!~–
582 4, III | maga nem sírt; – nem: – meg volt rettenve.~Meg volt
583 4, III | nem: – meg volt rettenve.~Meg volt rettenve attól a léleknagyságtól,
584 4, III | nem mertél könnyezni, hogy meg ne lássam, ha sírtál!~–
585 4, III | ültették oda.~És akkor aztán meg volt nyugodva, mint aki
586 4, IV | tárcájába; ott szárította meg a keblén.~Szomorú időtöltés
587 4, IV | némelyiket rossz helyen, másikat meg kétszer is.~Utoljára kicsukott
588 4, IV | levetkőzött és ágyba feküdt, akkor meg egyszerre kiment minden
589 4, IV | alszik vagy meghalt?~Ezt meg akarta tudni álmában.~Egyszer
590 4, IV | forgáccsal az éji lámpa meg lett gyújtva. Egy nőalak
591 4, IV | a keleti pestis lepett meg utazásomban. Én féltem önt
592 4, IV | nincsen védelem.~Hogy mondja meg Timéának, hogy ki az a Noémi?
593 4, IV | az a Noémi? s hogy mondja meg Noéminak, hogy ki az a Timéa?~
594 4, IV | méla, bánatos érzés lepi meg a kedélyt, mely a regevilágba
595 4, IV | fára felakasztva; másszor meg a horogjára akadt fogas
596 4, IV | a Duna fenekéről mentett meg, vissza van az neki adva.~
597 4, IV | fel; miért nem mutattad meg, hogy te is az vagy? Egy
598 4, IV | volna végig korbáccsal, míg meg nem szelídül, most mégis
599 4, IV | edzett férfi lelkét lepi meg a búskomorság, – az már
600 4, IV | visszatérő üstökösöknek jelent meg az égen.~Timár azt mondta
601 4, IV | éjszakánkint az éles kést meg a pisztolyt, s kutassátok
602 4, IV | módjait a kivitelnek.~Timárnál meg volt érve a gondolat.~Egész
603 4, IV | Takargatni akarja a titkát, hogy meg ne tudják. Éppen azzal árulja
604 4, IV | dolgokat fog beszélni, hogy meg ne tudja senki, hogy ő bolond;
605 4, IV | rábírhatja, hogy haljon meg vele, akkor ketten együtt.~
606 4, IV | szemei e szép hófehér nyaktól meg nem tudtak válni, úgyhogy
607 4, IV | fekhelye előtt állt volna meg. Úgy tetszék, mintha e fehér
608 4, IV | Elhatározását mi sem változtatá meg.~Késő éjjel érkezett meg
609 4, IV | meg.~Késő éjjel érkezett meg az Al-Dunára, hol a halásztanyán
610 4, IV | megnyalta a kezét, és nem ugatta meg, hanem megfogta a köpenye
611 4, IV | megőrült. Óh! dehogy őrült meg! Odarohant a diófából épített
612 4, V | tette azokat is, nem ölte meg magát. – Meglopta magát
613 4, V | adószedőt, rendőrt. Ezek mind meg voltak általa lopva.~És
614 4, V | tart ez a siker?~Mindenkit meg tudott csalni, csak egyet
615 4, V | oly vasegészséggel áldotta meg, hogy semmi meg nem ártott
616 4, V | áldotta meg, hogy semmi meg nem ártott neki. Ahelyett
617 4, V | ablaktáblákat, mint az eszkimók; az meg nem illett a többi pompához.
618 4, V | van kenyere. Dódi mindent meg fog tanulni.~Timár azt hitte
619 4, V | Teréza negyvenöt évet haladt meg; Timár maga negyvenkettő,
620 4, V | és nagyon csendes álom. Meg van szolgálva. Egész nap
621 4, V | mely az embert ott támadja meg, ahol legközelebb van a
622 4, V | hogy ha egyszer Teréza meg találna halni, mi lenne
623 4, V | ki biztatja, ki segíti meg akkor őket?~Mindig kerülte
624 4, V | lelke annyi szenvedés alatt meg nem törött, aki nem esett
625 4, V | esett kétségbe, nem alázta meg magát; tűrt, hallgatott,
626 4, V | mert gonosz módon halt meg, gyónatlan és bűnbánatlan.
627 4, V | úgy temessenek el, térj meg, bánd meg a te bűneidet,
628 4, V | temessenek el, térj meg, bánd meg a te bűneidet, és gyónjál
629 4, V | te bűneidet, és gyónjál meg, míg időd van rá. Maholnap
630 4, V | míg időd van rá. Maholnap meg kell halnod. Kegyes asszonyi
631 4, V | van leányom; ne szomorítsd meg.~– A lányod, ugye? Aztán
632 4, V | A lányod, ugye? Aztán meg egy férfi, meg egy gyermek?~–
633 4, V | ugye? Aztán meg egy férfi, meg egy gyermek?~– Úgy van!~–
634 4, V | asszony! Az egyszer történt meg a világon. Akkor még nem
635 4, V | Békében élek, békében halok meg.~– Erre tanítottad egyetlen
636 4, V | üdvösségére mit sem gondolsz? Én meg akarom neked mutatni az
637 4, V | marcangoló fogai közé.~– Mutasd meg nekem a szentírásból, hogy
638 4, V | ördögöt is rosszul alkottátok meg. Két szarvval és hasított
639 4, V | gyermeket ki keresztelte meg?~– Azt Isten. Mikor nagy
640 4, V | egy napon. Nem tagadtam meg az Istent; nem dobtam el
641 4, V | s én azért nem gyűlöltem meg az embereket; itt élek idegenek,
642 4, V | egyebet semmit. Azt sem mondom meg senkinek. Az ő életének
643 4, V | síró gyermekemet hagyták meg nekem. Én azt a kisgyermeket
644 4, V | boszorkányokat, s úgy égették meg az egész keresztyén világban.~–
645 4, V | nem fogod megtudni.~– De meg fogom tudni azonnal, mégpedig
646 4, V | Beszólítom a sekrestyést meg a templomszolgát, félrelöketem
647 4, V | az espereshez. – Hallgass meg még egy szót, hogy meggyőzzelek,
648 5, I | KETTÉTÖRT KARD~Timár ott várta meg a szigeten, amíg a zöld
649 5, I | a télen.”~E szóval vált meg tőle.~Noémi nem is tudta,
650 5, I | fehér arcát, hogy csókolja meg.~Timár azzal szobájába sietett,
651 5, I | könnyelmű jókedvet, majd meg a tettetett nyugalmat: egyszer
652 5, I | végiggondolása is őrültté tesz, ha meg nem fog ölni.~– Kérem önt.
653 5, I | egyszer mondom: az! S ön meg fog győződni felőle bizonnyal.~
654 5, I | kisasszony, gondolja ön meg jól, amit kimond.~– Csak
655 5, I | összehozni, békés családtagokat meg összeveszíteni, valakinek
656 5, I | hozzád jéghideg, akiben meg vagy alázva, akkor ön a
657 5, I | megrémült szavaimtól. Bocsásson meg, ha rossz helyen szóltam.
658 5, I | kihúzza is valaki, nem tud meg belőle semmit. Egyszerű
659 5, I | illeszthető, annak a kulcs fejét meg kell nyomni, s akkor abból
660 5, I | rejtekhelyét elfoglalja, mindent meg fog ön tudni, amit tudni
661 5, I | hölgy szenvedélyesen szorítá meg Mihály kezét, kárhozatos
662 5, I | egymásnak semmivel! Hogy meg tudja vetni, utálni, gyűlölni
663 5, I | a gondolatnál állapodnék meg, hogy gyilokkal kezében,
664 5, I | azért mégsem tagadhatta meg magától, hogy azt a tőrbotot
665 5, I | magától, hogy azt a tőrbotot meg azt a zsebpisztolyt, amit
666 5, I | vitte a bátorságot, hogy meg merte fogni e kard markolatát,
667 5, I | és férfi.~Timéa szólalt meg elébb:~– Uram! Ön egy rejtélyes
668 5, I | kettétörésén múlt, hogy ezt meg nem öltem. E párbajnak oly
669 5, I | szorítottuk ezt az embert. Meg kellett tudnunk, hogy egy
670 5, I | azt hitte, az ő arca kapja meg az ütést.~– Mindjárt láttam,
671 5, I | tulajdonosa halálával előzött meg? Mert ha az lehető, akkor
672 5, I | gazdagságot, s szüntesse meg két ember szenvedését, oly
673 5, I | hogy önt tisztelem. Hagyja meg nálam ezt az érzést, és
674 5, I | haláltól; háromszor járta meg a vizek mélyét, a halál
675 5, I | keresztül. És most váljak meg attól a nemes, nagy jellemtől,
676 5, I | szenvedéseimben. Én váljak meg attól az embertől, akinek
677 5, I | arca felderül? Én váljak meg attól az embertől, akit
678 5, I | az erdőn laknám vele. Ha meg akarna halni, vele együtt
679 5, I | halni, vele együtt ölném meg magamat…~(Mi az? Sír az
680 5, I | végül, uram, ha azt tudnám meg, ami minden nőre nézve a
681 5, I | mondanám: „az Isten áldja meg azt, aki őneki megadta azt
682 5, II | akiknek mind szigorúan meg van parancsolva a városkapitánytól,
683 5, II | rágalmazni merte.~Még ez előtt is meg kell hajolnia. Még odáig
684 5, II | hűségedet kigúnyolja!~„Én vessem meg azt, kit mindenki tisztel?”~
685 5, II | mondaná rá: „Isten áldja meg, ki megadta neki azt a boldogságot,
686 5, II | egyik telepén sem fordult meg.~Ha csupa merő becsületes
687 5, II | lisztipar, fényesen valósult meg. Becsület és gazdagság alapja
688 5, II | louisianai liszttel hamisította meg, hogy a forgalmat ezáltal
689 5, II | nézve. Éppen ott töretett meg, ahol legbüszkébb volt!
690 5, II | fogja tenni.~Nem ölted őt meg rögtön egy golyóval, ahogy
691 5, II | kinyújtja kezét.~Ez a kéz meg van átkozva!~Egyszer azzal
692 5, II | névtelen ijedtség szállta meg. Eddig izzadt, most reszketni
693 5, II | jut, hogy nem gyújtott-e meg valamit az eldobott levéllel.
694 5, III | fejsze nélkül nem lehetett.~Meg is virradt, legalább világos
695 5, III | körül.~Timár megriadva állt meg a malom előtt. Feje kábult
696 5, III | most elalszik, bizonyosan meg fog fagyni.~Kétségtelenül
697 5, III | víztükörnek egyszerre áll meg, mint a kristály, s reggelre
698 5, III | Csak a szekérutak látszanak meg rajta, amint a két part
699 5, III | oly tisztán látszik most meg a tükörben, tornyaival lefelé
700 5, III | fogunk valamit hallani, de meg nem kell ijedni tőle! hahó!~„
701 5, III | vállat vont.~Mi ijesztené őt meg már a világon?~Megtudta
702 5, III | támad a jégben: mintha ezer meg ezernyi érchúrok pattognának
703 5, III | elmerengéséből. Azok magyarázták meg neki, hogy ennek a támadt
704 5, III | s ugyanezt az utat teszi meg a négyszög másik oldalán
705 5, III | Bécsbe, Pestre csak a fogast meg a süllőt viszik, amit drágán
706 5, III | vére, paprika marokszámra, meg vöröshagyma. Hanem aztán
707 5, III | Timár idejött, s a kocsisnak meg lett mondva, hogy legyen
708 5, III | kikapja a vízből; azzal meg mind elriasztja előlünk
709 5, IV | hogy majd egyet-mást, amit meg fog ön látni, mikor levetkőzöm,
710 5, IV | Láthattál biz engem, vakulj meg!” felelt rá az öreg.~Ekkor
711 5, IV | kérlek, adj egy kancsó bort, meg valami harapnivalót, mert
712 5, IV | hajó basa nélkül érkezett meg. Az útközben hirtelen meghalt,
713 5, IV | miniszterek mint összeesküvőket meg fognak zsinegeltetni, s
714 5, IV | hozzám a fiadat, hadd ismerem meg. (Teringettét, ha én azt
715 5, IV | alkura. „Abban egyeztünk meg, monda az öreg, hogy Ali
716 5, IV | is nekem, akár a basád, meg a szép leánya! Nem akartalak
717 5, IV | egészen hasonló zsákot tömött meg mindenféle kacattal, azzal
718 5, IV | eresztett engem a tengerre. Ő meg azalatt elfutott másfelé
719 5, IV | cső űrébe. Ő maga töltötte meg azt golyóra.~– Ez a fölfedezés
720 5, IV | voltak igazak: ő nem „ölte meg” Timéa apját, nem „lopta
721 5, IV | Noémit, nem „láncoltatta meg” Tódort… és az egész vád
722 5, IV | azzal fenyegetőzött, hogy ha meg akarok szökni mellőle, hát
723 5, IV | tengerészgúnyához, azután meg mindenféle útlevélhez, útiköltséghez,
724 5, IV | fölkereslek. Nem jöttél még meg a „külföldről,” mondák ügynökeid.
725 5, IV | Az nagyon fiatalon halt meg.”~„Csak arcképét láttam –
726 5, IV | pofámnak, minek járt el a szám? Meg is bántam, mint a kutya,
727 5, IV | ejtettem, s a kapott leckét meg fogom becsülni. Többé nem
728 5, IV | kényszerített, hogy verekedjem meg vele, a te megsértett jó
729 5, IV | leánykorában, s most az verekszik meg a madonna férjének becsületéért.
730 5, IV | csak teveled történhetik meg az életben, arany ember. –
731 5, IV | Annak megint csak én adtam meg az árát, kaptam a fejemre
732 5, IV | hosszú sebhely látszott meg, elpiszkult tapasszal összefoglalva.
733 5, IV | kalandor. – Ez a fegyver meg van töltve, s ha mozdulsz,
734 5, IV | oka. Különben is nyugtasd meg magadat. Az én bajom lett
735 5, IV | odamentem. Oh! mindig én fizetem meg helyetted a táncmulatságban
736 5, IV | tízparancsolat. Te táncolsz, én meg fizetek. Te lefekszel énhelyettem
737 5, IV | énhelyettem az ágyra, engem meg kidobnak tehelyetted az
738 5, IV | egyebet, mint Noémit, – meg egy kis porontyot. Ej ej,
739 5, IV | históriai igazság kedveért meg kell mondanom, hogy a másik
740 5, IV | szelindek nem döglött ám meg rögtön attól az egy golyótól.
741 5, IV | könyörögni, hogy szabadítson meg. Noémi megszánt, el akarta
742 5, IV | könny.~– Én tehát itt is meg lettem csúfolva! – szólt
743 5, IV | Timárnak: „mármost mondd meg, mit csináljak én most teveled?”,
744 5, IV | mikkel fejétől bokájáig meg volt bélyegezve. Ezeket
745 5, IV | Timár hogyan gazdagodott meg, s irigy rá érte. – Ez az
746 5, IV | felvágta a fejét, mint aki meg van vele elégedve, hogy
747 5, IV | akkor aztán – osztozzunk meg a maradékon. – No látod,
748 5, IV | hozzád lenni. Alkudjunk meg.~– Kell pénz? – kérdé Timár.~–
749 5, IV | mernélek felkérni, hogy töltsd meg még egyszer a számomra ezt
750 5, IV | olyan bolond, hogy pénzért meg nem engedi magát vásároltatni,
751 5, IV | látom. De hát hallgasd meg, hogy milyen furfangos emberrel
752 5, IV | emberrel van dolgod! Értsd meg végig jól, hogy tetőtől
753 5, IV | jól, hogy tetőtől talpig meg vagy kötözve, s tehetetlenül
754 5, IV | beszéltem felőled, annak meg nem volt se húsa, se csontja.
755 5, IV | megbocsátana is, nem bocsátana meg Noémiért. A törvényszék
756 5, IV | szigetére sem, mert ott meg Noémi fog előtted ajtót
757 5, IV | sziget Noémié, hanem Noémi meg a tied.~– Mit akarsz? –
758 5, IV | nagyon! Hát nem tudod, hogy meg vagy kötözve? Menjünk rendében
759 5, IV | kikergetett: nekem ezt meg kell torolnom. Hát lehet
760 5, IV | mint csókkal bosszulni meg a pofont? Én ura akarok
761 5, IV | te mi jogon tagadhatnád meg őt tőlem? Nem vagyok-e én
762 5, V | Timár nem öl embert. Nem öli meg még gyilkosát sem, hogy
763 5, V | kormánytól.~De Timár nem öli meg ezt az embert. Timár azt
764 5, V | dühös ember most bosszúból meg fogja őt lőni?~De az megáll
765 5, V | azt mondja: „Nem így öllek meg! Más halált tartottam fenn
766 5, V | Én vétkeztem, én haljak meg, én kárhozzam el! – Senki
767 5, V | is. Védelmezd, vigasztald meg a gyönge nőket, a gyönge
768 5, V | közben reszketve mozdul meg az álló jégegyetem, s a
769 5, VI | a verőfényes napok, azok meg jéggé olvaszták a fákon
770 5, VI | akarok valamit, hogy Almira meg ne hallja.~– Nem érti az
771 5, VI | megért. Hát mondd csak, meg fog Almira halni?~– Bizony
772 5, VI | fog Almira halni?~– Bizony meg, kedves kicsikém.~– Hát
773 5, VI | Almira meghal, ki védelmez meg bennünket?~– Az Isten.~–
774 5, VI | Apának is ő adja az erőt.~– Meg annak a rossz embernek is,
775 5, VI | idelenn maradok az apánál, meg a pacsirtámnál.~– Maradj,
776 5, VI | nemsokára.~– Óh! csak Almira meg ne halna addig!~A gyermek
777 5, VI | Kedves Almira, ne halj meg, ne hagyj itt minket. Látod,
778 5, VI | kényeskedés nem rontotta meg idegeit. Holofernesnek,
779 5, VI | veszedelmes a vas!~A nőfarkas meg fogja tudni védelmezni fészkét
780 5, VII | párkányára, s saját maga öntözi meg a virágokat, mik a sírkő
781 5, VIII| tekingetve, ha nem látja-e meg valaki, míg végre egyik
782 5, VIII| Ugye major úr sem szól meg érte? Dehogy szól, hiszen
783 5, VIII| s elnézi sokáig; azután meg előveszi a legutolsó levelét,
784 5, VIII| rongyosnak lássék. Éjjel meg nem hagy aludni. Odateszi
785 5, VIII| hogy alhassam tőle; akkor meg kapta magát, s a reszelt
786 5, VIII| míg rájöttem az okára. Ő meg csak nevetett. Aztán tudja
787 5, VIII| majd imádkozom belőle; ő meg aztán odaül az asztalhoz,
788 5, VIII| szemben van Timéával, akkor meg olyan édes, olyan hízelkedő,
789 5, VIII| jön ki a házból, a „másik” meg nem jön oda a házhoz; az
790 5, VIII| Tetszik tudni, én vetem meg minden reggel Timéának az
791 5, VIII| Athalie-val járt jegyben, addig meg sem akart esküdni, amíg
792 5, IX | elé írt mintákon. Azután meg a nekünk adott engedélylevelen,
793 5, IX | voltak, azokkal mi lett?~– Meg akarod tudni?~– Szeretném
794 5, IX | miért akarok itt lenni. Tudj meg mindent. Majd ha a gyermeket
795 5, IX | hallani fogsz. De végül mégis meg fogsz bocsátani nekem, mint
796 5, IX | reggeli imáját:~„Isten, áldd meg jó apát, jó anyát!”~…Minden
797 5, IX | semmit. Te nem szólíthatod meg ezt az asszonyt.~– Jól van –
798 5, IX | volt ebben a szóban: írja meg a kis Dódi Timéának, hogy
799 5, X | városainkban a névnapokat meg szokták ünnepelni. Rokonok,
800 5, X | jókívánságaikat tartsák meg maguknak.~Zsuzsánna napja
801 5, X | kellett annak járni, aki meg akarta tudni, micsoda napjára
802 5, X | amelyen Timéa fehér rózsái meg szoktak érkezni, a Levetinczyek
803 5, X | régi görög Timéát ünnepli meg ez idén, de még sokkal inkább
804 5, X | ünnepély reggelén hívja meg magához aznap estére az
805 5, X | nagy halebédet ád.~Most meg már éppen nem értette, hányadán
806 5, X | úrnő arca ismét nem felelt meg a gyászruhának. Timéa arcán
807 5, X | őrnagy hódolattal csókolá meg e kezet.~– Én ellenkezőleg
808 5, X | egy hosszú asztal végig meg volt terítve, tizenegy teríték
809 5, X | akik engem Timéa napján meg szoktak köszönteni, évről
810 5, X | messzeség.~– Ne ijedjen meg. Van nyáron is Zsuzsánna-nap;
811 5, X | nem megy egyszerre. Elébb meg kell tanulnom, hogyan kell
812 5, X | vendégségnek – súgá Timéa. – Ugye, meg van ön elégedve? A többi
813 5, X | őrnagy nemigen tartotta meg a rendeletet az először
814 5, X | visszautasított.~Zófi asszony nagyon meg volt elégedve az életpályáknak
815 5, X | soha nem látott életében.~Meg is cirógatta Athalie-t szépen.~–
816 5, X | mint egy rozsdás kardja meg egy rozsdás cirkalma. Fogadom,
817 5, X | Ugye, de nincs neki. No, én meg nem tudnék csókolni egy
818 5, X | rangjuk, mint a főispán meg a vicispán egymás mellett.
819 5, X | Hiszen majd nemsokára meg fogja tudni még jobban.~
820 5, X | Kacsuka urat nem csalta meg. Az ő szemei beleláttak
821 5, X | szánt neki Mihály is. Ő meg akarja alapítani Athalie
822 5, X | Athalie titokban látogatta meg elvált vőlegényét, s egyedül,
823 5, X | csipkefodrokat engedett meg magának; azután felváltotta
824 5, X | főkötő felpróbálásával várja meg az őrnagyot. Hisz a fehér
825 5, X | rózsacsokor későn érkezett meg. Ez évben már a második
826 5, X | felillessze a fehér főkötőt.~Azt meg kellett tűzni jobbról-balról
827 5, XI | nélkül nem történhetett meg a környékben lakodalom,
828 5, XI | lepénnyé lapul össze, aminek meg kellett volna kocsonyává
829 5, XI | aludni, az lének maradt; más meg odapörkölődött a rézmintához,
830 5, XI | hímzett tabourette maradt meg a régiek közül emlékül;
831 5, XI | ügyetlen!” – A tigris nem tépi meg a hullát: annak meleg vér
832 5, XI | meleg vér kell!~Valakit meg kell mérgeznie. De az saját
833 5, XI | kíváncsisággal lebbentve meg a mennyezetes ágy brokátfüggönyét.~–
834 5, XI | No igen. Ejh, de mindent meg akar ön tudni. Holnap már
835 5, XI | építtetted?”)~– De hát tegye meg az én kedvemért, hogy ezen
836 5, XI | ma alszik…?”)~– Bocsásson meg, kedves Timéa, a nőt nem
837 5, XI | férjhezmenendő hölgyek imáját”.~– Jó. Meg fogom azt tanulni az éjjel
838 5, XI | hazajáró kísértő lélek szállja meg ezt a házat… Ámen!”)~A sárkány
839 5, XI | istenért, kisasszony! Bocsásson meg. Nem ismertem meg a félhomályban.~–
840 5, XI | Bocsásson meg. Nem ismertem meg a félhomályban.~– Nem tesz
841 5, XI | őrnagy úr.~– Bocsásson meg vakságomért, s adja vissza,
842 5, XI | holnapi menyegzőmre; hanem te meg ezért oszd meg velem e ma
843 5, XI | hanem te meg ezért oszd meg velem e ma éjszakai mulatságodat,
844 5, XI | mohón estek neki a puncsnak meg a cukornak, s pompásnak
845 5, XI | kiáltani. Csak hallgat, s akkor meg úgy érzi, mintha megsüketült
846 5, XI | szerelemféltés, amiért meg akarják ölni. Hasztalan
847 5, XI | történik körülötte.~Mindenkit meg tud csalni bámulatos önuralkodásával.
848 5, XI | férfit, akinek a kedvesét meg akarta ölni.~– De valóban
849 5, XI | kérdi az őrnagy.~Tapintsa ön meg a kezét – szól az orvos –,
850 5, XI | most kezét az őrnagy fogja meg.~– De nézze ön, orvos úr –
851 5, XII | Mindent tagadott, mindent meg tudott cáfolni, s mikor
852 5, XII | mint Kacsuka neje jelenhet meg.~Amint Timéa annyira felüdül,
853 5, XII | lakmározás nélkül. Csak a pap meg a két násznagy van jelen.
854 5, XII | Athalie egész gyászban jelen meg a törvényszék előtt; arca
855 5, XII | felszólítja Timéát, hogy esküdjék meg az élő Istenre, hogy a bírák
856 5, XII | sem mersz azzal, amit én meg mertem tenni!”~– Erről nem
857 5, XII | fordul.~– S mármost hallgassa meg, Brazovics Athalie kisasszony,
858 5, XII | Úgy van! Én voltam az, aki meg akartalak ölni! S bánom
859 5, XII | nyomorult, elkárhozott. – Meg akartalak ölni! – Tartoztam
860 5, XII | nyugtom a másvilágon, ha ezt meg nem kísérlettem volna. –
861 5, XII | véred kellett. – Nem haltál meg, de én szomjamat kielégítettem,
862 5, XII | egy tőrdöfést, ami soha meg nem gyógyul; aminek a sebe
863 5, XII | Timár Mihály nem halhatott meg másnap. Akkor Levetinczy
864 5, XIII| lehet.~Még most sem tört meg a lelke.~Keményszívű, hallgatag,
865 5, XIII| ez mindig örömei mögött. Meg volt vele mérgezve örökre
866 5, XIII| számára. Ez az egy maradt meg utána.~A komáromi palota
867 5, XIII| hogy talán nem is halt meg, csak elbujdosott; a nép
868 5, XIII| mikor azt a szép hölgyet meg akarta gyilkolni éjjel a
869 5, XIII| birodalmak között találhatók meg, s minthogy egyik félhez
870 5, XIII| öreg barátom minden évben meg szokta e helyeket látogatni,
871 5, XIII| körülvéve, most egészen meg van védve az árvizektől,
872 5, XIII| Ami legkedvesebben lepett meg e szigeten, az, hogy lakóitól
873 5, XIII| velünk ült le egy asztalhoz, meg Deodáttal; egy kis szöszke,
1-500 | 501-873 |