Part,  Chapter

 1     1,  II  |     Mintha ez is szent volna.~Ez arc nem halavány, de fehér;
 2     1,  II  |      alak és komoly, szoborszerű arc, tökéletes antik vonásokkal,
 3     1,  II  |   borzalmas szépségeket.~A fehér arc, a sötétkék szemek mozdulatlanul
 4     1,  VII |        engedi láttatni. Az egész arc kifejezése az öntudatlan
 5     1,  XI  |         fel fog nyílni.”~Az alvó arc pedig semmit sem változott
 6     1,  XIV |         az a hold valóban emberi arc volna, mint ahogy a naptárakban
 7     2,  I   |       hogy miért lehet ez a szép arc szomorú.~Kivette Athalie
 8     2,  I   |   Menjünk feküdni!” – Ez a fehér arc árnyékot vetett az övére.
 9     2,  V   |          mindig szelíd, alázatos arc most büszke volt és indulattól
10     2,  V   |      egyszerre széppé tette. Sok arc megszépül, ha a szenvedély
11     2,  VII |          mindig, de amely derült arc sohasem tanúsított semmit;
12     2,  VIII|         a semmibe bámult. A szép arc pírja szederjesre vált,
13     3,  II  |   legjobban.~Ez a szembe hízelgő arc mint egy irónia találkozott
14     3,  III |    feledi a leány arcán.~Íme egy arc, amelyen öröm sugárzik akkor,
15     3,  III |      kifejezést nyernek, míg más arc ugyanazon idő alatt az észrevétlen
16     3,  VIII|       neki szótlanul.~Ez a fehér arc még mindig talány volt férje
17     3,  VIII|           mit rejt ez a hallgató arc márványhidegsége alatt.~
18     4,  II  |        lépni, a szelíd, mosolygó arc helyett itt is egy hideg
19     4,  IV  |         odahajol föléje. Egy női arc.~– Te vagy az, Noémi? –
20     4,  V   |       magát. A mosolytól ragyogó arc belül olyan szomorú volt
21     5,  I   |         férfi volt. Szép, daliás arc.~Timéa nem ment eléje, még
22     5,  I   |      rózsákkal párosult.~A fehér arc megtalálta azt, aki előtt
23     5,  I   |        élethez köti; az egyetlen arc, melynek láttára búskomor
24     5,  II  |      Hogy elpirult az alabástrom arc!~Tehát mégis van ott a jég
25     5,  II  |     kívül! Én vagyok az egyedüli arc, melynek láttára búskomor
26     5,  III |        mint egy fehér, fénytelen arc az égen, mint a nap árnyéka.
27     5,  IV  |      gazdája is.~Naptól rezesült arc, elhanyagolt szakállal,
28     5,  IV  |     csaknem ily halavány, mélázó arc, két sor brilliántból alakított
29     5,  V   | feldagadt a hullám, s a rémséges arc újra felmerült a hab közül,
30     5,  X   |         egy kígyófészek volna ez arc, melyet vesszővel megütöttek.
31     5,  XI  |       volt ezúttal szeme más női arc számára; csak Timéát látta.
32     5,  XII |       kezeit leveszi arcáról, ez arc nem halavány többé, hanem