Part,  Chapter

 1     1,  II  |         mégis úgy tetszik, mintha reggel óta többször áthangzanék
 2     1,  XIII|        XIII. A NEVETNI VALÓ TRÉFA~Reggel, mikor Timéa felébredt,
 3     2,  I   |       neked meghatalmazást holnap reggel, hogy árvereztesd el az
 4     2,  II  |           a főbíróhoz, hogy korán reggel küldjön ki valakit Almásra
 5     2,  V   |        veszett kutyát, hogy mikor reggel kijön, harapja meg. – Hiszen
 6     2,  V   |           jókor. Azaz, hogy jókor reggel.~Hagyta menni mindenki.~
 7     2,  VII |           kormányzóhoz, még korán reggel, s türelmetlenül várták
 8     2,  VII |      mintha zsebben volna a pénz.~Reggel Brazovics úr alig várhatta
 9     2,  VIII|          egyedül. Tehát holnap!~– Reggel nyolc órakor ott leszek.~
10     3,  IV  |          Hogy valaki járt itt már reggel, azt tapasztalá abból, hogy
11     3,  VI  |          volt szokva, hogy minden reggel, minden este magában imádkozzék.
12     4,  I   |           favágónénak, akik korán reggel egymásnak segítenek a fát
13     4,  II  |      lefeküdni?~– Hiszen mindjárt reggel lesz. Eredj hozzá vissza;
14     4,  III |        tőle: miért sírtál?~Másnap reggel Timár könnyebbülten érezte
15     4,  III | búcsúcsókot.~Megint egy nap telt.~Reggel az ébredő beteg ismét egyedül
16     4,  III |       felelé rá: „Igaz!”~Ismét új reggel virradt.~Mihályt most már
17     4,  III |    küldött neki a gyermek.~Másnap reggel megint csak a gyermekről
18     4,  IV  |       valóban fölébred.~Csakugyan reggel van, a napsugár az ablakfüggönyökön
19     4,  IV  |   lakhelye, s a kápolnában minden reggel beharangoztak a misére.
20     4,  IV  |          itt mellettem, s majd ha reggel felé teljesen eláztam, s
21     4,  IV  |    házától, szülővárosától.~Aztán reggel valamennyi vendég ki erre,
22     4,  V   |          elébb volt.~Mikor másnap reggel Timár és Noémi a kis Dódit
23     5,  III |     közötti haladék.~Még nem volt reggel: de meglepé, hogy a jégvirágos
24     5,  VIII|           fogad el.~Egyszer korán reggel a hetivásáros néptömeg közt
25     5,  VIII|        tudni, én vetem meg minden reggel Timéának az ágyát. Ezt nem
26     5,  VIII|      érinteni. Hát valamelyik nap reggel, mikor a legalsó vánkost
27     5,  IX  |           s amint azt látta, hogy reggel van, első dolga az volt,
28     5,  XIII|         még, akit minden vasárnap reggel bámultam az orgona melletti