Part,  Chapter

 1     1,  IV |         Jelenleg ez a sziget már félig fel van vettetve; történetünk
 2     1,  VII|          adja elő nézeteit. Ez a félig barlang kunyhó, az a körül
 3     1,  XI |      szállt és emelkedett, ajkai félig nyílva, szemei lezárva,
 4     2,  III|          jó szándékodon.”~A hold félig alásüllyedt már a Dunába,
 5     2,  IV |        látta Timárt, sőt egyszer félig súgva, félig sikoltva azt
 6     2,  IV |         sőt egyszer félig súgva, félig sikoltva azt mondá Athalie-nak,
 7     2,  VII|      titokteljes jelenetet, mely félig vallási misztérium, félig
 8     2,  VII|        félig vallási misztérium, félig szívbeli talány, s egész
 9     3,  III|       arcát, s mint egy gyermek, félig nevetve, félig sírva az
10     3,  III|          gyermek, félig nevetve, félig sírva az undor és a panasz
11     3,  III|           szólt Timár, tenyereit félig szétnyitva. – Hát lehet
12     3,  III|           akit egy széles szájú, félig vízzel telt üvegbe helyezett
13     4,  I  | összecsücsöríti; alszik, de csak félig behunyt szemmel, két kis
14     4,  I  |      álom. Hogy ez a kis kunyhó, félig fából, félig sárból, és
15     4,  I  |         kis kunyhó, félig fából, félig sárból, és benne az a mosolygó
16     4,  II |       felfutó rózsa indái fedtek félig, s elkezdé dalolni az ismeretes
17     4,  III| szomorúfűzfához, leszakított egy félig nyílt bimbót arról a fehér
18     4,  III|          vissza a kunyhóhoz. Egy félig nyílt rózsabimbó volt a
19     4,  III|       kezére.”~Ott állhatott már félig készen a szép diófa kastély,
20     5,  III|    körrajzait engedné láttatni a félig átlátszó köd.~Ahol ház van,
21     5,  X  |          üde rózsabokrétából egy félig nyílt virágot, azt alig
22     5,  XI |          lakó katonaorvos, ki-ki félig öltözötten, hirtelen felkapkodott