Part,  Chapter

 1     1,  IX |        magára hagyni asszonyt és gyermeket s szétzúzni saját szívét?~
 2     2,  V  |   szerette gúny tárgyává tenni a gyermeket, kivált férfiak előtt. Ha
 3     2,  VII|          örömét rejteni nem tudó gyermeket, ki meg volt lepve új érzelmektől,
 4     3,  V  |        egyszer keblére szorítá a gyermeket, s azt súgá neki:~– Mért
 5     3,  V  |          ákácfához támaszkodni a gyermeket, ki tenyerébe hajtott fejel
 6     4,  I  |   szivárványokat Mihály, mikor a gyermeket a fűbe leterített kecskebőrre
 7     4,  I  | szerszámjait, a favágóné viszi a gyermeket az ölében haza. Otthon már
 8     4,  I  |        messziről üdvözli őket. A gyermeket lefektetik, a napszámosné
 9     4,  II |      gond van rá, nehogy az alvó gyermeket éjszaka felköltse. És eszerint
10     4,  II |     Mikor aztán ölébe kaphatta a gyermeket, azt mondá neki:~– Most
11     4,  III|         imádja. – És midőn azt a gyermeket ölébe veszi, s vele játszik,
12     4,  III|         akarta magához vitetni a gyermeket, hogy megcsókolja.~– Noémi! –
13     4,  III|    reszketve tartá karjai közt a gyermeket, s aközben arra hallgatott,
14     4,  III|        szavát, akkor otthagyta a gyermeket, és átment Mihályhoz.~Mihály
15     4,  III|       otthagyhatta Noémi a beteg gyermeket, s ott lehetett Mihály mellett.~
16     4,  III|       amíg fel nem gyógyul ön, a gyermeket ne hozza az ön közelébe.
17     4,  V  |          nyugalmát, csitította a gyermeket, ha fecsegett, pedig Teréza
18     4,  V  |           mert nem volt.~– Hát a gyermeket ki keresztelte meg?~– Azt
19     5,  I  |         engem mint idegent, mint gyermeket megszabadított a haláltól;
20     5,  V  |         a gyönge nőket, a gyönge gyermeket. Engem pedig adj át a te
21     5,  IX |      Tudj meg mindent. Majd ha a gyermeket lefektetéd, jöjj ki hozzám