Part,  Chapter

 1     1,  IX  |          Ez a hű nagy állat nem él azzal, ami engem táplál.
 2     1,  XI  |         hála Istennek, most már él, mert a hideg leli! – fohászkodék
 3     2,  VI  |        kend részére, János! Nem él kend meg már abban a rác
 4     2,  VIII|        Maga is szűk nyugdíjából él, és nem szeret senkit. Ön
 5     3,  I   |    hajlik, simul, enged, de nem él. Néz, de nem biztat, és
 6     3,  II  |        fog lenni addig, amíg ön él. Ezzel a fullánkkal hagyhatja
 7     3,  III |      szerette?~– Igen nagyon.~– Él még?~– Régen meghalt.~–
 8     4,  I   |   semmit. Az ember csak egyszer él, és aztán minek él? Én bizony
 9     4,  I   |      egyszer él, és aztán minek él? Én bizony nem hagynék el
10     4,  I   |         csempésznő árvája mivel él.~Mihály kiment a ház elé.
11     4,  II  | felköltse. És eszerint mindenki él és egészséges a háznál.~
12     4,  III |        Együtt és összhangzatban él benne a szűz, a tündér és
13     4,  V   |       Hisz az ilyen állat fűvel él: az embert nem eszik soha.~–
14     5,  I   |      családfő feddhetlen életet él, mint honpolgár fejedelméhez
15     5,  III |         az a gondolat, hogy ami él, az öntudattal is bír. A
16     5,  XII |         Levetinczy Timár Mihály él, és te várhatod első férjed
17     5,  XII |        igaz, hogy Timár most is él! s akit eltemettettél, az
18     5,  XIII|  büntetést.~Athalie még most is él.~Csaknem negyven év múlt
19     5,  XIII|        a szótól: „Timár most is él!” Mint hideg kísértet állt
20     5,  XIII|      már abból a kegyadományból él, amit Timár alapítványul
21     5,  XIII|    hitte erősen, hogy Timár még él, és valamikor ismét elő