Part,  Chapter

 1     1,  I   |    menekülésük.~S e fenséges helynek hangja is oly isteni. Egy örökké
 2     1,  II  |          szeme fehére is recés volt. Hangja örökösen rekedt, s csak
 3     1,  II  |           gyönge alkatúnak látszó; a hangja is hozzá való, csaknem nőies,
 4     1,  IV  |              a bennük megtörő hullám hangja hasonlít a folytonos fegyvertüzelés
 5     1,  VIII|            néha az égbe: a bölömbika hangja az, a mocsárlakó madáré.
 6     2,  I   |              kiabálva. Csakhogy az ő hangja mély volt, mint a víziló
 7     2,  V   | fenyegetéseit komolyan venni. Csak a hangja rettenetes annak, meg a
 8     2,  V   |              Athalie gyönyörű csengő hangja.~Zófia asszony pedig komolyabb
 9     2,  V   |              tudta tovább kimondani. Hangja elakadt, szíve elszorult.~
10     2,  VII |            az anyjához hasonlított a hangja, s az apjáéhoz a szemei).~–
11     3,  IV  |            ki. Olyan gyönyörű csengő hangja volt, mikor kacagott, s
12     3,  VI  |           zöngése, mint a halálhárfa hangja, s Mihály fejéről a kalap,
13     5,  I   |            midőn azt eléje nyújtá. A hangja is reszketett, midőn köszöntését
14     5,  V   |           vészkiáltás, istenkáromlás hangja, az éjszakát felverő, alvókat
15     5,  V   |             jégtáblákon fütyölő szél hangja egy enyészetes harmóniában
16     5,  XI  |        hálószobából Timéa parancsoló hangja szólt:~– Világítson a folyosón
17     5,  XI  |        kétségbeesetten.~Zófi asszony hangja az.~E kiáltásra Athalie
18     5,  XI  |       ablakon át Zófi asszony rikács hangja sikolt végig a csendes utcán.~–