Part, Chapter
1 3, III | végeztem azt odahaza az anyám házánál.~– Ugye, az ön anyja
2 3, III | messziről kiabált az anyjának:~– Anyám, anyám! Nézd, mit fogtunk.
3 3, III | kiabált az anyjának:~– Anyám, anyám! Nézd, mit fogtunk. Szép
4 3, IV | Hát beteljesítéd rajtuk?~– Anyám! Jó anyám! – szólt szelíd,
5 3, IV | beteljesítéd rajtuk?~– Anyám! Jó anyám! – szólt szelíd, kérlelő
6 3, IV | amelyen engem levertek!~– Óh! anyám, ne beszélj így!~– Nyomorúságra
7 3, V | asszony volt, mint az én anyám, maga mondta azt, hogy neki
8 3, VI | Noémi felriadt.~– Hallottad, anyám?… Két lövés a túlsó parton!~
9 3, VI | Most újra két lövés! Anyám, mi volt ez?~Teréza megnyugtatólag
10 3, VIII| neki:~– Nézd, nézd! Az én anyám! Ez az én anyám… Ő megszerezte
11 3, VIII| nézd! Az én anyám! Ez az én anyám… Ő megszerezte ezt nekem!~
12 4, I | nap fogunk dolgozni, te, anyám, kihozod utánunk szilkében
13 4, II | felébredne, ha én kimennék, s anyám mélyen alszik.~– No hát
14 4, V | kezét, s azt mondá neki: „Anyám!”~Teréza halkan suttogá: „
15 5, I | bizalmasságával. Zófi asszony az én anyám.~Athalie megtörülte az ajkát
16 5, I | megtörülte az ajkát a szó után: „anyám”, mintha valami keserűséget
17 5, I | nekem nem cselédem, csak anyám. Szolgálni a szent asszonynak
18 5, VI | nyög, mint egy ember.~– Anyám – szól egyszer a gyermek –,
|