Part,  Chapter

 1     1,  X   |         egyhangú loccsanása tartá ébren az éjt; hanem e csenden
 2     1,  X   |         az órában nem szabad neki ébren lenni. Ne szólj közbe. Annak,
 3     1,  XII |           minden.~Mihály megvárta ébren, míg megreggeledett, s a
 4     1,  XIV |       arra gondolnod?~Mit álmodol ébren és behunyt szemmel erről
 5     2,  VIII|           lehettek most.~Azok rég ébren voltak, rég felöltöztek
 6     3,  III |        béka egyhangú zenéje tartá ébren a leszálló árnyékos éjt.
 7     3,  V   |    nincsen vége.~Az önfeledés, az ébren álmodás napja volt az. Olyan
 8     4,  I   | képzelmeivel. Égő vágyak üldözték ébren és álmában.~Alig várta,
 9     4,  II  |      mennyiszer képzelte maga elé ébren! Mennyiszer látta magát
10     4,  III |   tizennegyedik nap egész éjjelén ébren virrasztott Noémi Timár
11     4,  III |           hozod ide hozzám, mikor ébren van?~– Mert olyankor meg
12     4,  III |         majd egyszer, mikor én is ébren leszek, meg ő is, akkor
13     5,  II  |          tud szabadulni; érzi azt ébren, amit a szigeten, mikor
14     5,  XI  |          akiben én hiszek, mindig ébren van…~(„… Hátha ma alszik…?”)~–
15     5,  XI  |          Timéát, hogy az reggelig ébren maradjon az imakönyv mellett!~
16     5,  XI  |          Erre aztán felébred.~Még ébren is maga előtt véli látni
17     5,  XI  |        szép szemeivel.~– Athalie, ébren vagy? – szól nyugtalankodva.~