Part,  Chapter

 1     1,  VII |         tehát ő az az Almira, aki engemet el fog vezetni! Nagyon le
 2     1,  VIII|    bennünket egymással: Noémit és engemet. Én minden évben meg szoktam
 3     1,  IX  |         Az átkozott pénztől, mely engemet kiűzött a világból, és férjemet
 4     1,  XII |      gonosztevők! Hisz ezért most engemet majd előfog a vármegye;
 5     2,  VIII|            szólt Timéa –, hogy ha engemet elvesz ön nejének, s ez
 6     4,  V   |          én mondok neked valamit. Engemet ez az ősz elvisz magával.
 7     5,  I   |     asztal áldásai alatt, s akkor engemet küldött hallgatózni a rejtekbe,
 8     5,  I   |         Ez volt az ok, uram, mely engemet rábírt arra, hogy önnek
 9     5,  I   |             És most hagyjon ön el engemet örökre. A tőrdöfést, mit
10     5,  IV  |       emlékezel rá, ugye, hogy te engemet néhány esztendő előtt elküldtél
11     5,  IV  |           De te nem azért küldtél engemet Brazíliába, hogy én ott
12     5,  IV  |          Aranyszarv-öbölbül.”~„És engemet nem vittél magaddal Máltába –
13     5,  IV  |           otthon lett volna, majd engemet is másképpen fogadtak volna.
14     5,  IV  |     dobott porkolábot. Azért most engemet egy ideig a te pénzed nem
15     5,  IV  | természetesen azt, hogy nagyságod engemet azon a szigeten mindaddig
16     5,  IV  |       címzeteik helyére. Eszerint engemet hiába tennél el láb alul: