Part,  Chapter

 1     1,  III |       cica! – szepegett Timéa. – Bárcsak olyan közel jönne hozzánk,
 2     2,  V   |         mintha azt kívánná, hogy bárcsak napaasszonya lehetne neki
 3     2,  VII |  növelték azt az óhajtását, hogy bárcsak vége volna már ennek a mai
 4     2,  VIII|       lettünk, mi lesz belőlünk! Bárcsak soha meg ne értük volna
 5     2,  VIII|    meghalási gondolatai voltak.~„Bárcsak ennek a kávénak a fenekén
 6     2,  VIII|        az a kívánsága jött, hogy bárcsak az a vasaló onnan a polcról
 7     2,  VIII|          nézünk ki innen többet. Bárcsak a Szent János templomának
 8     3,  I   |       két óráig meg van némulva. Bárcsak legalább egy „ámen”-t volna
 9     3,  II  |           bár olyan jó ne volna. Bárcsak gyűlölni lehetne!~De nem
10     3,  III |          várom, hogy itt lesz.~– Bárcsak most jönne el! – monda Noémi.~–
11     3,  IV  |        kell menni Brazíliába”.~– Bárcsak elmentél volna! – sóhajta
12     4,  V   | tisztelet… a boldogító szerelem… bárcsak egy volna ezek közől megérdemlett,