10-almaf | almai-atlep | atlob-bello | belop-botra | bozon-csokj | csokk-edesa | edesd-elker | elkes-elzar | elzsi-etelb | etele-felha | felhe-fizet | fizio-fulla | furcs-gyomr | gyona-hanya | hanys-hivat | hiveb-imako | imat-jovev | jovo--kemen | kemke-kieme | kieng-kives | kivet-korma | koron-lebon | lebor-level | leven-megci | megcs-megsu | megsz-milli | miloi-netan | netov-olne | olnem-oraut | orcai-piaci | piacn-regen | reget-sarku | sarkv-szakk | szala-szerz | szess-szuzf | szuzi-temet | tempe-torko | torku-urakn | uralg-vaska | vaske-villa | villo-zudul | zugab-zuzt
Part, Chapter
1 5, IV | titkosrendőrségnél voltam. Csak olyan Nro 10, bukott, szökött kalmár.
2 5, IV | természetesen, akinek sok pénze van. 122-ik és 123-ik tolvaj volt.
3 5, IV | sok pénze van. 122-ik és 123-ik tolvaj volt. Ezen sorszám
4 5, IV | én megtudtam, hogy a Nro 132-ik tolvaj: a nagyvezér,
5 1, IX | jött az Isten ostora: az 1816-i rettenetes év. Tavasszal
6 2, VII | első elkészül; az pedig 18-20 évig eltart. Tehát a birtokosok
7 1, II | kinevettek. Aztán november 23-án egyszerre beállt a hideg,
8 1, V | a veszedelmes ár, néhol 28 lábnyi eséssel. A bércfalak
9 2, IV | ismeretéhez. Az uradalom áll 30 ezer holdból, melyet holdankint
10 2, IV | holdból, melyet holdankint 40 krajcár haszonbérért Silbermann
11 3, III | minőt a porosz király egyet 4500 talléron vett meg; azután
12 5, IV | támadt. Ha én egyszerre a Nro 50-ig fel tudnék avandzsírozni!
13 2, IV | ezt a dolgot nem szabad abbahagynod! Ezért neked fényes elégtételt
14 2, VII | sikoltozott rá Zófia asszony. – Abbahagyod mindjárt. Úgy hagyod a hajadat,
15 3, I | őket nem kötelezik sem az „Abdésztán”, sem a „Güzül”, sem a „
16 5, XIII| Timár eltűnt Komáromból. Ábéce-tanuló gyermek voltam akkor, mikor
17 4, V | szitkozódót, mint Dáthánt és Abirámot. Ilyen hitre tanítod te
18 1, IV | ilyen durván, s a kajüt ablakához futott, hogy kinézzen rajta.~
19 2, VII | karján, mintha a pavilon ablakai táncolnának, s az a hosszú
20 5, X | utcáról a Levetinczy-ház ablakaira, már akkor azok mind sötétek
21 4, IV | sarkáig betakarja magát; ablakait beragasztja a szél ellen;
22 4, IV | ott ült szobája nyitott ablakánál, s távcsővel sorra járta
23 4, IV | letépte annak ajtajáról, ablakáról a gyékényt, előrántotta
24 4, II | virradt meg Timár, a nyitott ablakban könyökölve s az alvók suttogásait
25 5, XI | ömleni.~A mellékszobában ablakcsörömpölés hallik, s a kitört ablakon
26 5, XI | vannak-e bezárva? A leeresztett ablakfüggönyök mögé is betekint. Vőlegénye
27 4, IV | reggel van, a napsugár az ablakfüggönyökön átszűrődik; – a meggyújtott
28 2, VI | mint a vak légy, amelyik az ablaknak repül. A Kacsuka úr pedig
29 4, III | a lázat enyhíteni, s az ablakokat leszedé, hogy a szabad lég
30 4, V | azt kiállítani. Csak az ablakokkal volt még megakadva; mivel
31 4, V | aztán hólyagból készített ablaktáblákat, mint az eszkimók; az meg
32 5, I | halk kopogtatás hangzott az ablaktáblán.~Timárnak úgy tetszék, mintha
33 5, XI | végig a sötét szobákon, az ablaktalan folyosókon, bútorokba, ajtófelekbe
34 2, VIII| Nézzünk ki utoljára az ablakunkból, mert sohasem nézünk ki
35 1, XIII| van ő?~– Ha görög volt, Ábrahámnál; ha török volt, Mahomednél.~–
36 5, I | öltés rajta egy eltemetett ábránd, egy szomorú emlék énnekem.
37 5, IX | szerelme, boldogsága, lelke ábrándjai által, ah, akkor úgy vigasztalta
38 3, II | ha megengedte volna, hogy ábrándjairól beszéljen, akkor minden
39 2, II | naponkint? Én már megjöttem az ábrándok világából. Eredj, pajtás,
40 3, V | szívében mindazt az ifjúkori ábrándot, azt a hajlamot a regényesség
41 3, II | hogy a keresztyéneknél az ábrándozás meg van ugyan engedve, sőt
42 1, XIV | ejtse, s elszoktassa hiú ábrándozásáról.~Hagyott neki az atyja ezer
43 5, IV | egy akkora pofont adott az ábrázatomra, hogy az őrnagytól kapottal
44 5, I | gyöngyház mozaik. Szent Györgyöt ábrázolja a sárkánnyal. Úgy látszik,
45 5, X | ugyan csak olyan ujjra való abroncs volt, mint minden más karikagyűrű,
46 2, V | szabva, hogy azokat széles abroncsok tartották széjjel, mint
47 2, V | Rettenetes munka volt neki az absztrakt, érthetetlen katecheticus
48 1, II | sajátja a fehér szín, mint az abyssininak a fekete, a malájinak a
49 1, V | ahányszor szikrát vet az acél, értik már a jelből, mit
50 4, IV | elmúlt már, idegei, izmai acéllá lettek. – És ekkor volt
51 5, IV | zsákot a mesterséges angol acéllakattal, négy ólompecséttel, én
52 5, III | jégtükrön is, mint egy nagy acéllapra elszórt karbunkulusok; mint
53 4, IV | hogy egy szorításával acélmarkomnak beléd fojthatnám a lelket!~
54 1, XIV | tartva. Az esti fénytől acélszínű folyam tükrén egy hosszú
55 1, V | s elővéve a tűzkövet és acélt, elkezd vele csiholni.~Ezt
56 5, XIII| nevelni; belőlük telik ki ács és molnár; a nők török szőnyegeket
57 4, II | hanem Bécsbe. Ott egy egész ács-, asztalosműhelyt összevásárolt,
58 4, I | nem voltál te valamikor ácslegény?~– De az voltam, mégpedig
59 4, I | tovább már nem. Hja, biz az ácsmesterség is tudomány, s ő nem mondott
60 4, I | földesúr, a milliomos üzér ácsmunkával kontárkodik valami ismeretlen
61 2, I | uralgott, s az előszobában inas ácsorgott. Azt felkérte Timár, hogy
62 5, III | éles lapjai által, mintha ácsremekben vágták volna ketté, a kerekek
63 4, I | Jól szolgált kezében az ácsszekerce.~Noémi bámulta ezt nagyon.~–
64 4, I | Teréza, megvannak-e még az ácsszerszámok, amiket a házépítésnél használtatok?~–
65 4, II | rátaláljon. Rábukkant az ácstanyára, hol az ősszel félbenhagyta
66 1, VI | időt. A legénység kettős adag pálinkát kapott, hogy jobb
67 3, VI | hullámkerítéssel és abban Ádám és Éva.~A leány remegve,
68 4, V | kötötte őket össze?~– Az, aki Ádámot és Évát, az Isten.~– Bolond
69 5, I | sok, üzletéhez szükséges adat birtokába jutott, s azoknak
70 1, V | Timéa nem nevetett e tréfás adatán a népmítosznak. Hisz ő még
71 2, IV | följelentésben olyan világosan adatolva volt minden körülmény.~Ha
72 4, I | nők egy nevet adtak neki: Adeodat (Istenadta), több neve nincs.
73 1, VII | s beteg lett bele. Nem adhatna ön utazóimnak szállást,
74 1, VII | a ház gazdáját, hogy nem adhatna-e valami élelmiszert a hajósnépünknek,
75 1, IX | Elkérem a Dunától. Miért ne adhatnák nekem? Termesztek rajta
76 5, XI | az úri asztalra fel nem adható is, még a papirost is elviszik
77 4, I | magában a jövendő felől.~„Mit adhatsz te ennek a gyermeknek? –
78 2, IV | azok az albérlőknek nem adhattak semmit, az albérlők a főbérlőnek
79 5, I | arra, hogy önnek alkalmat adjak velem beszélhetni. Szóljon
80 2, I | Vagyonát rám bízta, hogy adjam át önnek leányával együtt;
81 1, XII | sikkasztottam el. Most nekem erről adjatok írást, hogy ti tettétek.
82 5, IV | gazdag nagynénémtől, az admiralitástól, jószágigazgatómtól és bankáraimtól
83 1, VII | az minő finom estebédet adna Timéának, aztán lekapni
84 2, V | volna, ha a leányát hozzá adná feleségül?~Hiszen nincsen
85 2, VIII| még a pallosütésre jelt adó hangnál is szomorúbb.~Hallani
86 5, IV | ezentúl is látni; rájuk adod áldásodat, éljenek egymással
87 1, IX | követelő Jézusról, arról az adófizettető, testvérüldöztető Jézusról, –
88 1, II | virágokat, s annak a gyereknek adogatja, ha egy szentelt barkát
89 2, II | Talán hallottad már azt az adomát, közszájon forog, hogy mikor
90 3, VIII| jókedvű öregúr élcelése, adomázása megnevetteté Timárt is;
91 1, IX | s abból kitelhetett az adósság. De ő nem irgalmazott. Az
92 2, IV | cifra uniformisa meg az adóssága. Amire aztán Athalie kisasszony
93 1, IX | szeret semmit, csak a pénzt? Adósságai, kötelezettségei itt maradtak
94 3, VI | megjavult. Visszaemlékezik régi adósságaira, s azokat megtakarított
95 5, X | Athalie-nak Timéával.~S az adósságokat nem szokta a sors elengedni.~
96 5, IX | Ezzel kifizettem minden adósságomat! – monda Mihály. – Timéa
97 4, V | bírót, hadparancsnokot, adószedőt, rendőrt. Ezek mind meg
98 5, I | kellett adóznia, mint ahogy adózik a jobbágy az uralkodójának.
99 5, I | tisztelet homágiumával kellett adóznia, mint ahogy adózik a jobbágy
100 5, IV | Közbevetőleg mondva, mit adtál te ennek a leánynak inni,
101 2, I | tudtad hozni baj nélkül! Adtatok-e már neki egy pohár bort?
102 2, III | nevezett gyöngyházfényű adulár, a színváltoztató labrador,
103 1, IX | fenyeget, hogy ha neki nem adunk és meg nem teszünk mindent,
104 5, X | a szolgálós modort, amit affektált, művészileg el bírta sajátítani.
105 1, IV | Duna. A szerb part felőli ág az, melyen a terhes hajók
106 1, VIII| végig-végigfuvallva zengő ágaik között. A vízikutya sikolt
107 4, I | egyetlen lombot nem hozott ágaikra; azok száraz hulladékkal
108 5, VI | kristályerdőn, az összevert ágak úgy csilingelnek, mint a
109 4, I | csinálunk függőágyat egy fa ágára; egész nap fogunk dolgozni,
110 1, IX | mindegyikéről vágtam le néhány ágat, és a fügefákról, a gyümölcstermő
111 1, IX | megcsókoltam a szomorúfűz ágát, mely alatt annyiszor aludtam
112 3, VIII| kiterjedésű üzlet minden ágazatáról. Kiterjedt az a börzeüzletre,
113 1, IV | Perigrada sziklaszigetet két ágban folyja körül a Duna. A szerb
114 5, X | viaszgyertyáktól, mik pompás ezüst ágbogas tartókban égtek, s egy hosszú
115 3, IV | jöttem ide.~Teréza gyanakodó aggállyal tekinte Tódorra.~– Most
116 5, XIII| Szabad a nevét kérdenem?~Az aggastyán e szóra egy fejjel magasabbra
117 4, IV | tréfál; de vígsága oly aggasztó, oly rendkívüli, hogy aki
118 1, IX | visszaeveztem, két dolog aggasztott. Egyik az, hogy a szigetnek
119 1, II | magasan, s e rács tele van aggatva mezeivirág-koszorúkkal,
120 4, I | kutyaugatást. Semmi nesz nem volt.~Aggó kedéllyel bandukolt előre.
121 3, V | iránt, ki őt és anyját örök aggodalmaiktól megszabadítá; ki ezt a kis
122 3, VI | megölni. Önvádaktól, távol aggodalmaktól izgatóan nyugtalanított
123 3, VII | nélkül. Nem ismert bánatot, aggodalmat a jövendő miatt. Boldog
124 3, VII | monda Mihálynak gyöngéd aggodalommal. – Nincs fegyvered?~– Nincs.
125 4, IV | nyugalommal felelt neki:~– Aggódtam ön miatt; féltem, hogy valami
126 3, III | bozótot képezett a cserjévé aggott levendula.~– Gyönyörű! –
127 1, XIV | hajót. Egész a „győri Duna”-ágig nincs már semmi félelmes
128 5, IV | derengését az örömnek.~– Ago gratias! Ez is az enyim
129 2, I | régi jó ismerőse; sőt női ágon rokona. Ez nevezetes esemény
130 5, IV | az öregem már a halálos agónia félrebeszélési időszakába
131 4, III | Azután, mikor enyhült az agy forrósága, akkor azt mondá
132 4, III | Noémi leborult a gyermek ágyacskája mellé, odaérteté ajkát ajkához,
133 5, IX | fölött, másik angyal az ágyad fölött imádkozik, hogy boldog
134 3, VI | megvetett vőlegényt? Az egy agyafúrt kalandor, akinél egy bajjal
135 5, V | templomával, míg a keleti agyagpartok tündököltek a holdvilágban.~
136 3, VIII| ételek csömörletesek, az ágyak kényelmetlenek, a bor ecetes,
137 1, X | Valamit akartam mondani, de agyam zavarodik. Milyen vörös
138 5, XI | Athalie ott fekszik az ágyán – és alszik.~Szép, fehér
139 5, III | négy egymásba fogódó görbe agyar, minő a tigrisé. Tiszteletparancsoló
140 4, III | untalan költözött egyik beteg ágyától a másikéhoz.~És Mihályt
141 5, V | Megfojthatta volna, a puska agyával szétzúzhatta volna fejét;
142 4, IV | ernyő mögött: – a kihúzó ágyfiókban ott fekszik egy alvó nő,
143 4, IV | az ágy mellé, s az alsó ágyfiókot kihúzza.~Mihály gyönyört
144 4, IV | valaki bejő; – női léptek. – Ágyfüggönye halkan suhog; valaki odahajol
145 5, XI | Athalie már feküdt. Az ágyfüggönyök szét voltak húzva: láthatta
146 5, XI | álomlélegzete vezeti el az ágyig.~Tapogatózó keze megtalálja
147 3, VIII| vannak. Idegbaj. A feszült agymunkától van, meg az itteni rossz
148 2, VIII| minden embert, akit ott kap, agyoncsapna.~De miután ezek a halál
149 5, IV | holmi jószívű zsiványok agyonlőnek, vagy egy barátságos pohár
150 4, III | pénz.~„Nem tudok felkelni! Agyonnyom ez a sok arany. Mind itt
151 5, IV | tolvajt meglopott főtolvajnak agyontolvajlója, te vagy, az „arany ember”,
152 5, IV | vagy a tenger elnyeli, vagy agyonütik; valahogy csak el lesz téve
153 1, XII | azzal biztatták Timárt, hogy agyonverik, ha kihozza a halottját
154 1, X | Szíriába, s útközben a drúzok agyonverték; Pertev basát az edrenei
155 4, V | gyapotszőnyeget vonta keblére, mely ágytakarójául szolgált.~– Uram! – szólt
156 5, III | összekeverve. Egy-egy pattanás az ágyúdörejhez hasonlít, s mértföldekre
157 5, XIII| szedésével volt elfoglalva; mint ágyúgolyópiramidok a várlakok udvarain, úgy
158 2, VI | homlokzata a monostori körönd ágyúival összeműködve, az egész várat
159 1, VI | ragasztva; azokon lőrések ágyúk számára.~– Ez a Veterani-barlang! –
160 2, III | Ezért már érdemes volt ágyúnaszádokat, szagláló kémeket utána
161 1, IV | az egész Duna-öblöt, az ágyúnaszádról nem lehetett látni, mi történt
162 5, III | dördülés hangzik, mintha száz ágyút sütöttek volna el egyszerre,
163 5, XI | tálszámra felhalmozva, mint ágyútelepek, a tátongó üregű dorongos
164 2, IV | bástya állta keményen a kis ágyútüzet. Timár a zsebébe nyúlt,
165 1, VI | ezelőtt háromszáz ember öt ágyúval egy egész török sereg ellen,
166 4, III | Almira! Ébredj! Tépd össze! Aha! Most egy óriáskígyóra bukkant,
167 1, V | meglátják a vontatók, s ahányszor szikrát vet az acél, értik
168 3, VI | káromkodásra fordítja az áhítatos szót.~„A galambóci szúnyogok
169 2, I | mellé a lábzsámolyra, s oly áhítattal bámult fel annak sebesen
170 4, I | csiriz lesz abból odáig; aholott pedig erdőszámra terem a
171 3, IV | dühtől elsápadtan, tajtékzó ajakkal rikácsolt fel:~– De hát
172 5, XII | Ez is Athalie menyegzői ajándéka.~És Timéa ezzel a reszkető,
173 4, II | jó jel az, mikor egy férj ajándékokkal, hízelkedésekkel keresi
174 5, XI | adja vissza, kérem, sértő ajándékomat.~Athalie gúnyos bókolással
175 1, X | pénzemből eltettél.~Neked nem ajándékozok semmit. Te a magad jó szívéből
176 5, IV | drágaságokhoz, miket neki ajándékoztál. De neki egyúttal még többet
177 2, IV | államnak előnyös szerződést ajánl, mely ötven százalékkal
178 3, VI | köszönetemet küldöm önnek szíves ajánlatáért. A bankárház kéthavi fizetésemet
179 4, IV | kézszorítással fogadta el ajánlatát. Mint férfi, ki egy nőt
180 5, I | maguk részéről legmagasabb ajánlatnak? Az élelmezési kormánybiztosok,
181 2, II | beadni a vállalat iránti ajánlatodat. No, a gyorsparaszt pattog,
182 2, V | sáncait; tett neki kedvezőbb ajánlatokat: minek az ő kezébe az a
183 2, IV | Az én legalázatosabb ajánlatom tehát ez – folytatá Timár,
184 2, II | nincs bánatpénzem, amit az ajánlatomhoz mellékeljek, sem tőkém,
185 3, III | Mindjárt fogok egyet! – ajánlkozék Timár. – Itt hallok egyet
186 2, VI | senkivel meg ne ossza, akárki ajánlkozik hozzá társnak. Amit majd
187 2, IV | ugaron maradtak. Én azonban ajánlkozom nemcsak azt a kárba veszett
188 1, IX | megszökött adósnak, s mi ajánlkoztunk, hogy a pénzét visszatérítjük.
189 2, IV | Komáromi pártfogóitól voltak ajánlólevelei a legbefolyásosabb urakhoz.~
190 2, IV | ládája fenekén hagyta az ajánlóleveleket mind, s elment egyenesen
191 5, I | zsebpisztolyt, amit Athalie ajánlott, készen ne tartsa az asztalán.
192 5, XIII| De ezt az egyet sohasem ajánlották a felügyelők a szabadon
193 5, III | a halász is, s istennek ajánlva az urat, hazakullogott.~
194 5, IV | tengeri kalóz, szoknyában. Ajh, de szeretnék egy olyan
195 4, I | nagyságos úr? Eláruljam?~Timár ájító zsibbadást érzett minden
196 4, II | keltsük.~És azután, amit ajkaik egymásnak mondtak, az nagyon
197 4, III | felelni, csak odaborult rá, és ajkaira nyomta csókját.~– Ezt mondta? –
198 3, I | vállain; megközelítheti ajkaival fehér arcát, s tüzet lehelhet
199 1, VII | kifejezésű, összeszorított ajkakkal, de szelíd, biztató szemekkel.
200 5, IV | a fájdalom e szót hozta ajkára:~– Óh! a kis Dódi!…~A szökevény
201 3, VIII| idő, hogy ezt a hálarebegő ajkat megcsókolja, és aztán örökké
202 4, III | magáról semmit.~Az, aki ajkával beszélt, az az idegen ember
203 2, I | értette Timéa; hanem az ajkpittyesztést, az orrfintorítást, azt
204 3, VIII| Most már rablás volna ez ajkról a csók. A „senki szigetén”
205 1, VIII| szemek körül, az a bevágás az ajkszegleten, az a mindig izzadt homlok
206 4, IV | állt a fűvel benőtt téren, ajtaja-ablakai be voltak takarva gyékénnyel,
207 1, II | úszik.~A kettős kabinet ajtajában áll egy ötven év körüli
208 2, II | a világot a szatócsbolt ajtajából s taplót árulni két krajcár
209 2, VIII| nyomorultnak.~Hanem amint házuk ajtajához ért Athalie, ott az a gondolat
210 3, VIII| lépcsőn feljutott írószobája ajtajáig.~Hanem amint azt fel akarta
211 5, XI | S be szokta ön zárni az ajtajait, mikor aludni megy?~– Sohasem.
212 5, I | hevesen Timár, hátát szobája ajtajának vetve, mintha foglyul akarná
213 2, IV | hazavinni, nem ismert rá a maga ajtajára, egy kicsit danolni is kezdett
214 4, IV | épített házhoz, letépte annak ajtajáról, ablakáról a gyékényt, előrántotta
215 5, XIII| zárják, mert képes a többiek ájtatosságát megzavarni.~Midőn eleinte
216 2, VII | Timéa – kezdé mesemondó ájtatossággal –, az nagyon szép dolog;
217 5, XI | ablaktalan folyosókon, bútorokba, ajtófelekbe verve magát, míg a cselédszobába
218 5, VI | s a rúd kötéllel van az ajtófélhez hurkolva.~Ahogy a sors akarja!~
219 2, IV | az!~S őkegyelmessége az ajtóig eléje jött, és ott fogadta.
220 3, IV | Mikor az ember olyan magas ajtókhoz van szokva. Az új szállásomon
221 2, IV | egyik Hofstellenek is az ajtókilincséhez az életben hozzá nem nyúl.~
222 1, II | áll, jobbra-balra nyíló ajtókkal. A harmadik oldala a kabinetnek
223 5, I | be hozzá. Timéa nyitott ajtóknál aluszik, s ön tudja jól,
224 5, XI | az éjjel bezárom minden ajtómat.~(„… Csak zárd be jól!…” –
225 1, VII | Arra a hatalmas fekete ajtónálló is felállt fektéből, s odament
226 4, III | ráfordítva a kulcsot az ajtóra, s azután kivitték a kis
227 3, IV | a kis kunyhó ajtaján, az ajtóragasztó leüsse a fejéről, hogy aztán
228 5, I | a rejtek felől, mint az ajtószárny, kinyílik.~– Tehát ön bármikor
229 3, VI | kutyát, kergetnek egyik ajtótól a másikhoz; minden falatomat
230 5, I | elszállásolva. E rejtett folyosó egy ajtóüregen végződik. Belül azt egy
231 1, VII | volt a sziklában, külön ajtóval elzárva. Az a szikla, mely
232 4, V | anyja halálos beteg. Teréza ájulásaiért a meleg napokat okolták.
233 4, V | kezdetén ismét előjöttek az ájulási rohamok, s a gyümölcskufárnő
234 2, VIII| sem jelent meg, hogy az ájuldozó menyasszonynak karját nyújtotta
235 5, XI | belépnek rajta. Zófi asszony ájuldozva követi őket. Hisz ő tudja,
236 5, XI | találta magát egyedül az ájultából felocsúdó menyasszony, a
237 5, XI | életveszélyes; a nő csak el van ájulva.~Ekkor aztán, mikor a kedveseérti
238 3, VI | ott állt óra hosszat az akácfa alatt, ahol Mihálytól búcsút
239 3, V | bokrait látta, ott látta egy ákácfához támaszkodni a gyermeket,
240 3, VI | Noémi sápadt lett, mint az ákácvirágok ott feje fölött, s kezeit
241 3, I | elővenni senki.~Hanem más szent akadályok álltak megint elő.~Timéa
242 3, VI | álmaid számára?~… És még egy akadályt hogy fogsz elhárítani az
243 1, X | ha a török kémek rájuk akadhatnak. Ez az ember engem megismert,
244 5, III | valahol csak partra kell akadnia, ha folytonosan egy irányba
245 1, II | előtt sorszámra az útba akadó malmokat, s kergeti zátonyra
246 2, IV | tudja emelni, s tréfásan, akadozó nyelvvel válaszolt:~– Hát
247 3, VIII| köszönnie az üdvözletet. Nagyon akadozva beszélt, és sületlenségeket.
248 2, VIII| temetőig a maga halottját.~Akadtak is, akik ezért Kacsuka urat
249 1, VII | előtt, különösen Timárnak be akará bizonyítani, hogy nem volt
250 1, XIII| végrendelete, melyben utolsó akaratát megírja; dysentériában halt
251 3, VI | itt ismert magára. Mennyi akaraterő lakik szívében, milyen szívósság
252 5, I | hallani többet!”~Timéa keze akaratlanul a törött kard markolatára
253 4, III | megharagudott rá; azt mondta: akaratos rossz természet lesz benne,
254 5, III | ismer már a Balatonon; mert akárhánynak volt a hálójában, de senki
255 2, VIII| Hiszen történt ilyen eset akárhányszor, hogy a derék kérőt elutasítá
256 5, I | pofon következménye elől akárhova elmenekülni; de nem bocsátottam.
257 5, IV | akartak megérkezni. S amellett akárhová mentem, mindenütt téged
258 2, I | aztán megszólalt ő is:~– Akarja-e az úr átvenni a készpénzt,
259 5, VIII| a Megyercsi utcán, mint akárkinek. Aztán esztendőn át nyolc
260 3, VII | tenger, ő jó úszó volt, akármikor átúszhatott volna a túlsó
261 3, III | tett neki.~– Hát te meg akarnál halni? Hát te itt hagynál
262 2, VII | fel előtte, s a falak rá akarnának dűlni…~ ~Ah! itt jön
263 2, II | másképpen. Nyomorúság itt úgy akarni kereskedni, hogy az ember
264 4, V | akadt, ami a sokáig élni akaró embereket távol tartsa tőle.~
265 3, IV | vicsorgatá fogait a kijönni akaróra.~– No most meg már nem eresztesz
266 2, II | nolentem trahunt. (A nem akarót húzza a végzet.)~Nemsokára
267 3, VI | kulcs elküldése? Nem azt akarta-e a nő ezáltal tudatni férjével: „
268 2, IV | leverjétek. Mikor zabot akartok venni tőlünk, elhíresztelitek,
269 4, I | az érdemkeresztet mellére akaszták, s „nagyságos úr”-nak szólíták: „
270 5, VII | temetőbe, friss koszorút akasztani a sírkő párkányára, s saját
271 5, IV | a lapockámra sütötték az akasztófa bélyegét.~A szökevény e
272 5, IV | süttesd a hátadra te is az akasztófa-jegyet, vasaltasd oda magadat a
273 5, IV | ütve az öklével: „Hát te, akasztófáravaló, hogy kerülsz ide?” Nekem,
274 2, I | mérő tiszta búzával! Óh! ti akasztófáravalók, óh! ti gazemberek! Részegek
275 2, VII | tekercsbe a haját, s úgy akasztotta azt fel természetes kontyban
276 1, XIII| kínálás nélkül csáklyát akasztottak a hajópárkányba, s felugráltak
277 2, V | Timéával nagyon. Van neki, akiből bolondot űzzön.~Szegény
278 5, II | tetsző önhízelgéssel, hogy akihez ő hozzáér, az mind boldoggá
279 3, II | Mindennapi történet ez. S akiken megtörténik, azzal biztatják
280 4, I | gyermekszemből azokra, akikhez küldve lett. A gyermekek
281 4, II | kivenni felőle azokból, akikkel találkozott. Szent ember
282 1, X | üldözőbe vétettek azok, akikre rávallottak: ulémák, főtisztek,
283 2, VI | azoknak is bő részt juttatott, akiktől függött, hogy egy vállalatot
284 3, VI | Az egy agyafúrt kalandor, akinél egy bajjal több vagy kevesebb
285 3, V | mikor már az eltávozott, akitől őt öntestével védnie kellett.~
286 3, IV | Almira megértette azt, és akként cselekedék.~Mihály a két
287 5, III | pirityét. – Valami nagy állat akkorákat lök a hálón, hogy mind a
288 1, VIII| szárnyasok röpte húz végig elhaló akkordokat a légben, s az elpihenő
289 1, V | szűk sziklaverem csak egy akkordot képes elfogni a szörnyű
290 2, IV | árnyakkal körülgyűrűzött aknáiba letekinthetünk. Ezekbe a
291 2, V | elnapolja. De már az utolsó aknákat is felrobbantották ellene;
292 1, VI | nagyságú darabokban néhol; aközt nádgyökér és korhatag fatörmelék,
293 3, IV | kötelessége. Timár aztán az akolajtónak vetve vállát, folytatja
294 5, IX | a kis tudatlan a legelső ákombákot krétával a padlóra írja;
295 5, III | mestere ért.~Egy roppant, akónyi bográcsba beleaprítják a
296 3, III | hófehér mező, s ma már az Al-Dunán a virágzó erdők!~Mihály
297 3, VIII| kirajzolni hosszú útjában az Al-Dunától hazáig.~Amint az öreg halász
298 3, I | Száir, Szakár, Jahim és Al-Haviját fokozatosan melegebbek.
299 2, VIII| gyalázat nem süllyeszthet alább. Nincs semmi vesztenivalóm
300 1, VI | másik, s az egyik szoba alacsonyabb, mint a másik, náddal van
301 5, I | Tehát még „kém” is!~Micsoda alacsonyság van még, amit el nem követett?~
302 5, XI | szobaleány a tűzhelyen, a feje alácsügg a tűzhely széléről, s a
303 5, XI | szobaleány a tűzhelyen, fejével alácsüggve. Egy csonkig leégett gyertya
304 2, V | felnyúló s onnan megint aláhajló fésű, melyre a hajat felfeszítették,
305 2, VIII| lecsüggeszté karjait, és aláhajtá fejét.~A kapitány odasietett
306 5, VI | mint a szomorúfűz ágait, aláhúzta a jégdíszítmény, s ha a
307 2, VII | utalványoknak a miniszter aláírásával. Ez annyi, mintha zsebben
308 2, IV | szerződés, készen, minden aláírással, hivatalbélyeggel, nagy
309 1, XIII| adnak egy bizonyítványt, aláírva két olyan nevet, amit soha
310 5, III | s azután egy négyszögöt alakítanak apróbb, két láb átmérőjű
311 3, VI | világcsalóból becsületes embert alakítani át, a sárba esett gyöngyszemet
312 4, V | a múzsákat is meglopta, alakító tehetséget orozott tőlük.
313 4, III | szigetén, minisztériumot alakítok; a húsra felügyelőnek megteszem
314 4, III | királynéja.”~Aztán tovább alakította az eszme képét:~„Ha én király
315 1, IX | boldogok vagyunk, ismét vadonná alakítsa át, és bennünket ismét földönfutókká
316 3, VI | sehol, s a sziget egész alakjában szabadon állt a Duna-ág
317 4, III | ki volt kelve színéből, alakjából.~– Valami bajom van! – monda
318 Uto | ezt a művemet. Ennek az alakjai mind olyan jó ismerőseim
319 1, I | kunyhóival együtt, s letörülte alakjaikat a térképről.~A sziklák,
320 2, VII | felillesztése, s büszke szép alakján határozottabb kifejezést
321 5, VIII| porolófát, a seprőnyelet ijesztő alakoknak, odaállítja az ajtó mögé,
322 3, II | rajta hagyta magát kapatni alakoskodáson. Hiszen iratai nem álltak
323 4, IV | göndör hajfürtök, hah! hogy alakultak át kígyókká!~Talán ez is
324 4, III | székely módra halpikkely alakúra faragott széles zsindelyekkel.
325 2, V | házának szűk csigalépcsőjén alálépegetne: nagy óvatossággal, mert
326 1, XIV | vörös félhold lassankint alámerült a Duna tükrébe, egész a
327 1, XIV | a fényes padisának csak alamizsna; ha azt a tízezer arany
328 3, III | nemes gyümölcsökkel; a törpe alanyból mesterséges sövényeket alakított
329 2, VII | bizonyára ez a két csepp könny alányomta azt a mérlegserpenyőt, melyet
330 5, III | meredezve fel a hátahoporjás alapból.~Amint ezeket a torlaszokat
331 Uto | személyesen ismert. Ez volt az alapeszme, a végkatasztrófa, amihez
332 Uto | valamit: ennek a regénynek az alapeszméjét.~Egy délután összehozott
333 5, X | Mihály is. Ő meg akarja alapítani Athalie szerencséjét. Azt
334 5, VII | nemzetének, hű férje nejének, alapítója sok nagy intézetnek.~Az „
335 2, IV | szegényei számára kórházat alapított, a protestáns tanodában
336 4, IV | szegénységre jutnának, az alapítványból ezer forint évdíj legyen
337 Uto | s az iskolákra, jótékony alapítványokra fordította. Nagyapánk már
338 4, IV | furfanggal bírt, hogy egy külön alapítványt tett, mely arra való volt,
339 2, VIII| árvák vagyonát, eklézsia alapítványtőkéit, kórházak pénzét, biztosai
340 5, XIII| kegyadományból él, amit Timár alapítványul hagyott elszegényült rokonok
341 2, III | növelni, s majd mikor ezeknek alapján a második, a harmadik milliót
342 2, IV | tűnik fel. Itt csak az első alapkő letétele nehéz. Az első
343 1, II | főtakaróval, körös-körül arany alapon, kezében fehér liliom.~Azon
344 5, I | úrnak vagyoni állását én alaposan ismerem, mert távollétében
345 2, IV | teljesítette, amidőn egy alaposnak látszó feladás miatt egész
346 3, VII | sávokat vesz föl; a barna alapszín napos oldalán bíbor színezetet
347 2, VII | áll!”~És nem volt jókedve alaptalan.~A várkormányzó tudatá vele,
348 5, II | mélyen gondolkodó, gyöngéd alapú kedély volt, hogy e túlságos
349 3, I | értelmen, az okoskodáson alapul, tehát szükségképpen kell
350 3, II | hízelkedés, gyöngédség álarca alatt sérté őket szívig.
351 2, VII | melyek a titkos irtózat álarcát hordozzák, kísértének lehunyt
352 3, II | a magát és másokat kínzó álarcot, hah! minő elégtételt engedett
353 5, III | a leány nem mozdul. Most alárohan a hajó mindenestől.~Timár
354 3, VI | volnék jelen.~– Köszönöm alássan! – monda Fabula uram, s
355 1, VIII| estét, kedves napamasszony! Alásszolgája, biztos uram! Üdvözlöm önöket,
356 2, III | szándékodon.”~A hold félig alásüllyedt már a Dunába, csak az egyik
357 2, V | volt rendeltetése a lépcsőn alászaladva sietni, kijön rá alulról
358 1, IX | jegenyék sudarai között kezdett alászállni.~„Miért nem vagyok most
359 1, I | egész vontató lócsapatot az alattságnál fogva a vízbe; aztán megint
360 4, V | Most mindjárt megreped alattunk a föld, s elnyeli ezt a
361 5, I | boldog családapa, hogy hű alattvaló? No, hát én megmutatom önöknek,
362 1, IX | levő Istenről, arról az alázatosságában felséges, szenvedéseiben
363 3, V | nem gondolt mentségére alázattal meghajtott fejének; nem
364 5, II | hajolnia. Még odáig le kell aláznia fejét, hogy azt az embert,
365 4, V | nem esett kétségbe, nem alázta meg magát; tűrt, hallgatott,
366 5, I | jéghideg, akiben meg vagy alázva, akkor ön a legelső vas
367 3, VIII| papírok árapálya, bérlet, albérlet, felesföld, regále, dézsma
368 5, XIII| tarajaikkal, a bagolyszínű prince Albertek, s falkái az ezüstszín pulykáknak,
369 5, IV | emlék tetőled. Egy eleven album az én bőröm, tele a teérted
370 3, II | eltűnt minden nőiség. Az álcázott alázatosság helyett a féktelen
371 3, VI | hitte. A nő előtt már le van álcázva. Ott többé az „arany embert”
372 2, VI | kövessen el, amiért még többen áldani fogják, úgy, hogy az átok
373 5, I | nagyon elgyöngült az asztal áldásai alatt, s akkor engemet küldött
374 5, IV | ezentúl is látni; rájuk adod áldásodat, éljenek egymással boldogul.~–
375 1, IX | volt mindennapi eledelem. Áldassék Isten, ki a maga szegényeinek
376 5, IX | reggeli imáját:~„Isten, áldd meg jó apát, jó anyát!”~…
377 2, III | dicső a gazdag ember. Hogy áldják! hogy keresik a barátságát!
378 3, IV | eladtad. Odaadtam, az Isten áldjon meg érte. Most már nem éred
379 5, III | adott, hogy meglesz érte az áldomás.~Mire a fogással készen
380 5, XI | holnap, mikor a legnagyobb áldomásra emelik a poharakat, a vidám
381 1, VII | cserevásárt okosan és igazságosan. Áldomásul még egy ital meggybort is
382 4, V | betegsége óta oly vasegészséggel áldotta meg, hogy semmi meg nem
383 2, IV | aratás.~A levetinci földészek áldották az új bérlőt, aki nem engedte
384 5, XII | hogy mikor hozzák eléje áldozatát. Ha mással nem, szemeinek
385 3, VI | kreol nők szép szemeinek áldozatául esik, meglopja, elvesztegeti
386 4, IV | tied volna; – így pedig áldozatoddá tetted, és mindennapi kísérteted
387 2, VIII| hálaérzet, a szentséges áldozatra készség minden szép sugára
388 5, III | míg a nap ismét le nem áldozik.~Mihály kedélyére különösen
389 2, IV | ösztöndíjakat tűzött ki, még az áldozó kehely is arannyá vált a
390 5, IV | lehetsz, hogy csak kéjeidnek áldozod őt fel, és gonosztevő vagy. –
391 3, VIII| ez a gyönge nő éjt-napot áldozott, hogy roppant üzletének
392 3, III | üzleti állomása, s mikor az Alföldön járt, leveleit ide utasíttatá
393 5, VIII| a fülemet pamukkal, hogy alhassam tőle; akkor meg kapta magát,
394 3, VIII| hogy fél éjszakán át nem alhatik bele. Nézze ön, milyen halavány.~–
395 1, II | Duna közepén, s a határőrök alhatnak nyugton, amíg ez a szél
396 2, V | vele Zófia asszony, hogy alighanem Athalie szép szemeiért jár
397 5, VII | szemfödél ezüst bojtjait az alispánok vitték, a címeres fáklyákat
398 5, XII | az urakat, az orvost, az alispánt és vőlegényét, hogy ne szóljanak
399 1, VI | gyümölcsfa-labyrinthban; fűvel van a fák alja benőve egészen.~Hanem ahol
400 3, VI | ott egy virító jázminbokor aljában, ki egész a lábai alatt
401 1, VII | Úgy kell kínálnod a ruhád aljából! Te balga, te!~Erre aztán
402 2, V | szívében, hogy mikor a lépcső alján azt a két márványoszlopot
403 1, VI | vadalmával keverve, s az aljat galagonya lepi be. Itt már
404 3, IV | Noémi igazította a feje alját, nem is kellett neki sok
405 3, IV | erdő, melyből hajóépítéshez alkalmas fát lehetne vágatni. Idestova
406 5, I | de hogy is jöhetett ily alkalmatlan időben? Körös-körül a Dunának
407 2, VIII| bámulatával, csak tiszteletével alkalmatlankodik, s azt a helyet ön nekem
408 4, V | anélkül, hogy imádsággal alkalmatlankodnám a bölcs mindenhatónak. Hisz
409 2, I | alapja, keverve olyan rosszul alkalmazott idegen szavakkal, hogy mikor
410 4, IV | rendes helyen és időben alkalmazva, s felköltik a gyanút; túlságos
411 2, V | néha elferdíti vagy rosszul alkalmazza a szót, amiért nálunk rettenetesen
412 5, XIII| emberrel tudatni, kaptam az alkalmon, hogy tudományomat kellő
413 2, VI | forintot besöpört ő hasonló alkalommal, mikor előre összevásárolta
414 3, I | megint leülnek, s a kántor ez alkalomra nekizendíti a LXXXIII. zsoltárt; „
415 1, II | első tekintetre gyönge alkatúnak látszó; a hangja is hozzá
416 1, VI | pettyes turbánliliomok; az alkermes vérfürtei, a gyönyörű ophrisok
417 1, V | tekintve.~Odafenn olyan volt az alkonyati ég, mintha lávatömegek hömpölyögnének
418 2, III | félhold megint ott állt az alkonyégen. Vörös volt az ég is, a
419 1, V | gyümölcsligetekkel fedve a tetőig; az alkonynap melegítette zöld távolban
420 1, VI | minő az újvilági természet alkotása, s lett ott azon a helyen
421 3, VI | egyike a legújabb Duna-áradás alkotásainak, minők az Al-Duna vidékén
422 Uto | Törökországhoz nem tartozó új alkotású terület.~Ennyit jónak láttam
423 1, III | sem volt a veszendőbe menő alkotmányon; csak egy fehér macska ült
424 1, I | vaskezű emberei sem bírnak alkotni.~Az egyik isten keze nyomait
425 1, IX | szigetről, melyet ötven év óta alkotott a Duna az Osztrova-sziget
426 1, I | kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten
427 4, V | De az ördögöt is rosszul alkottátok meg. Két szarvval és hasított
428 1, V | keresztül beszélhetnek, alkudhatnak, szerződhetnek egymással
429 5, IV | Kegyelmesebb akarok hozzád lenni. Alkudjunk meg.~– Kell pénz? – kérdé
430 5, VIII| úgy tesz, mintha csirkére alkudnék, voltaképpen pedig nem vásárol
431 3, VIII| sajátított el, levelezett, alkudott, felügyelt; – még annál
432 5, VIII| mesterkedik, hogy a nagy alkudozás közben hogyan osonhasson
433 3, VII | Éppen a gyümölcs felett alkudtak Teréza asszonnyal.~A szokott
434 5, IV | apám szépen ráállt erre az alkura. „Abban egyeztünk meg, monda
435 5, IV | te azt mondod, hogy nem alkuszol, azt mondom: „Alászolgája,
436 5, IV | én bekötött szemmel nem alkuszom. Én családapa vagyok, nekem
437 4, III | rettenetes angyal elfogadta az alkut.~A tizenharmadik napon Mihálynak
438 5, I | vendégei? Üzértársak, ügyfelek, alkuvó kereskedők és termelők.
439 5, X | körülnézte magát, hogy jól áll-e rajta a menyasszonyöltöny,
440 4, IV | takaróját ijedten rántva álláig, mintha rettegne az arctól,
441 2, IV | tiszteletgerjesztő kettős állal, szigorú szemöldökkel és
442 2, IV | most már nem, az volt az államgazdászati főelv, hogy „stehlen und
443 1, I | azok nem tartoznak semmi államhoz, sem magyarhoz, törökhöz,
444 5, IV | rente-ot biztosítani francia állampapírokban.~Timár nem is gondolkozott
445 2, IV | állam az ilyen józan eszű állampolgárait meg tudja jutalmazni, biztosítom
446 4, I | minden üzlete. Még egy nagy államsorsjátékban is neki kellett megkapnia
447 5, I | nyitva. De ha mindig tárva állana is, akkor sem jutna eszébe
448 5, I | régi, megcsorbult edények állanak, ritkán van az nyitva. De
449 2, VII | elé áll, megtekinteni, jól állanak-e fátyola redői; megigazítja
450 3, II | sóhaj sem hangzik el.~Timéa állandóan az, aki volt: csupán a férj
451 5, IV | ellened rendelni, s elő kell állanod rejtelmes gazdagságod keletkezésének
452 5, I | akkor annál a gondolatnál állapodnék meg, hogy gyilokkal kezében,
453 2, VIII| bírható, kénytelen volt abban állapodni meg, hogy Timéán töltse
454 4, II | a diagnózis nyomán abban állapodtak meg, hogy itt éghajlatváltoztatásra
455 4, III | nemsokára fog rá jőni olyan állapot, amiben akarata ellen minden
456 3, VIII| A könyvek és a pénztár állapota pontosan összeegyeznek.~
457 Uto | években még a maga kivételes állapotában megvolt, mint egy se Magyar-,
458 5, IV | tengerészcipők sem voltak jobb állapotban. Elöl az orraiknál szétvált
459 5, XIII| senki szigetének a jelen állapotja.~A két országtól adott szabadalom,
460 5, I | Levetinczy úrnak vagyoni állását én alaposan ismerem, mert
461 5, XIII| dolgában a legelőhaladottabb álláspontot foglalta el. Én nem bírtam
462 3, III | Istenhez, emberhez vagy állathoz közelítő érzés? Ösztön vagy
463 1, VII | keresztüllépni az útban fekvő roppant állaton; az meg sem mozdult, csak
464 1, VII | venni, sem arról a másik állatról, mely vakmerőségében minden
465 3, III | kergetni a világból egy ilyen állattal…~Noémi pedig egészen enthuziálva
466 5, XIII| látszott bírni. A kertmívelés, állattenyésztés dolgában a legelőhaladottabb
467 1, IX | bolond állatot, és sima állával magához szorítá annak hízelgő
468 2, VIII| szolgálni, s abból megél. Be is állhat masamódnénak. Még örül neki,
469 4, I | feloldotta a nyelvét, nem állhatá meg, hogy el ne mondja a
470 3, IV | szagát a patkányok ki nem állhatják, a vasfát, amiből a kormányt
471 1, XIV | meg akarná tudni, meddig állhatni ki lélegzetvétel nélkül.~
472 5, IV | veled tenni. Majd ha nem állhatod, hát ordíts fel, hogy „elég!”~
473 2, I | nedves búzával? Csak nem állhatok be keményítőt csinálni tízezer
474 4, III | ráütöttél a kezére.”~Ott állhatott már félig készen a szép
475 2, VIII| nyitva maradt egyenruhát állig begombolni. Azután egy széket
476 3, I | de nem is bizonyított az állítás mellett szemérmes elpirulással.
477 1, IX | fölkeresni megy. Egyik ember azt állítja, hogy föltalálta, a másik
478 2, I | felszolgálásnál segíteni fog. Nem állítják oda a mosóteknő mellé, de
479 5, IV | a gaz törvénybírák elé állíttatott, s ezek a gézengúzok elítéltek
480 2, II | rögtön. Azalatt kemencéket állíttatsz fel, amikben a lisztet azonnal
481 2, IV | én becsületem helyre van állítva; a bosszúállás nem természetem.
482 1, VI | partra a vontatókhoz, hogy álljanak meg. Nem segít itt most
483 3, III | fogva azt oroszláni nagy állkapcájával, vitte előre, mint valami
484 3, III | tartott.~Baján is volt üzleti állomása, s mikor az Alföldön járt,
485 2, IV | gyorsszekerészek szoktak állomásozni. A korcsmában vett egy zsemlyét
486 1, VIII| kinevezést az első dragománi állomásra a követségnél; de útiköltségem
487 2, I | mosolygó gödröcskék az állon és orcákon, hajlott, finom
488 2, VIII| éj, nem tudja; a pompás állóórákat senki sem húzza már fel,
489 5, I | kirohant, valami sötét alak állotta útját. Árnyék a sötétségben?
490 2, VII | ő is körülnézte magát az állótükör előtt.~Timéa nagyot sóhajtott,
491 2, VII | nézte magát körül a nagy állótükörben. Ah! minő szép fog lenni
492 1, IX | te itt maradsz, és őrt állsz Noémi fölött, míg visszatérek”.
493 5, I | amiért a kimondón bosszút álltam: ha való volna az, hogy
494 1, XII | mert úgyis pestises hírben állunk.~Fabula uram nagyot köhintett
495 1, VI | szigetet.~Az valóban új alluviális alkotás volt, melynek a
496 4, II | olvasmányait a gyertyánfa állványon, nyírágakból összetákolt
497 2, V | leány leemelte az ezüst állványról a kristálytálcát, s odanyújtá
498 1, VI | gyümölcságaival tölti be a cidoni alma, a birs.~Ösvény nincs a
499 1, VI | pirosló gyümölccsel rakva alma- és körtefák; a szilvafák
500 3, IV | jobb az almafa.~– Hát az almafákról is gondoskodtál?~– A szilvafák
|