10-almaf | almai-atlep | atlob-bello | belop-botra | bozon-csokj | csokk-edesa | edesd-elker | elkes-elzar | elzsi-etelb | etele-felha | felhe-fizet | fizio-fulla | furcs-gyomr | gyona-hanya | hanys-hivat | hiveb-imako | imat-jovev | jovo--kemen | kemke-kieme | kieng-kives | kivet-korma | koron-lebon | lebor-level | leven-megci | megcs-megsu | megsz-milli | miloi-netan | netov-olne | olnem-oraut | orcai-piaci | piacn-regen | reget-sarku | sarkv-szakk | szala-szerz | szess-szuzf | szuzi-temet | tempe-torko | torku-urakn | uralg-vaska | vaske-villa | villo-zudul | zugab-zuzt
Part, Chapter
2503 5, IV | nemesebb viszontorlás, mint csókkal bosszulni meg a pofont?
2504 4, I | angyaltorzképeket csinált a csókok miatt, de nem akart fölébredni;
2505 4, I | tovább, és nem bánta a zápor csókokat arcán.~Teréza nevetve mondá:~–
2506 5, IX | gyermekhez.~A gyermek felébredt a csókokra, felnyitá a szemeit, s amint
2507 5, X | főkötővel. Mint egy tündér!~És csókola Timéának a vállait.~Az őrnagy
2508 5, XI | kocsis kenyérrel mártogatja a csokoládéhabot. Hiszen lakodalom előestéje
2509 4, III | Eredj, fektesd le a Dódit. Csókold meg helyettem is.~Noémi
2510 1, VII | megtartja magának, meg is csókolgatja; s hogy keserűsége még nagyobb
2511 2, VIII| nagylelkű Levetinczy úr, hadd csókoljam meg a kezét, a lábát, azt
2512 2, VII | szobába, Timéának is kezet csókoljanak.~Zófia asszony többször
2513 1, VII | szerét tette, hogy kezet csókoljon neki; hanem amint Euthymhoz
2514 3, VIII| amivel egy kedves halottat csókolnak meg, aki már másé, a földé,
2515 5, X | a fehér arcodon, egymást csókoló fekete szemöldeiden; s elsüllyed
2516 3, III | megint úgy ölelkeznek, csókolóznak, mint akik esztendők óta
2517 5, IV | engedte magát a gyermektől csókoltatni.~Timár szemeit elfutotta
2518 4, III | Mikor átadtad neki a csókomat, tudtad, hogy a búcsúcsók
2519 5, XII | széles fekete szalag van csokorra kötve, ezt a csokrot letépi
2520 2, VII | Hol a giraff fésűd? Hol a csokrod? Feltűzöd mindjárt!~Timéa
2521 5, XII | van csokorra kötve, ezt a csokrot letépi két kezével, s a
2522 4, III | A kedves! – S ettől a csóktól aztán elaludt. A maga álmából
2523 1, IX | bor, döbözökben viaszk, csomagokban gyapjú és gyapot, amennyi
2524 4, I | ott. Máskor egész málha csomagokra bukkant a rekettye között;
2525 2, IV | okiratokat mind a bőrtáskájába csomagolta.~És ekkor sietett.~De nem
2526 3, III | az mind tarisznyába van csomagolva. Könnyen vállára veheti.
2527 3, II | letépte magáról a ruhákat; csombókra akadt zsinórnak szakadni
2528 5, II | elpazarolva; valószínűleg egy csomót el is rejtett belőle a gonosztevő,
2529 3, V | Noémi! – rebegé Mihály, s csónakába ugrott. A mocsár nádasa
2530 3, III | csónakászt.~Mihály kiszökik csónakából a partra, s megköti a fűzcölöphöz
2531 1, X | Boszporuszon kétszáz kaikdzsi (csónakász) levágott feje üdvözölte.
2532 3, III | forma az nála. Megismeri a csónakászt.~Mihály kiszökik csónakából
2533 3, VI | teherrakodásával. Víz ellenében csónakázni fáradságos mulatság, s neki
2534 1, XIII| a hajóról.~Hanem amint a csónakba leszállt, még egyszer visszatekintett
2535 1, XIII| hajópárkányba, s felugráltak rá a csónakból.~A kapitány Timárhoz sietett,
2536 1, II | a víznyomás.~Egy kisebb csónakforma a dereglyéhez kötve úszik.~
2537 3, VI | haját lobogtatta a szél, a csónakja orrán átcsapó hullám hideg
2538 3, VI | betéve.~Azután beleült a csónakjába; zsebkendőivel hozzákötözte
2539 1, VII | arra térjen ön vissza a csónakjához, amerről jött, ott a süppedékes
2540 1, VII | elvezettetem odáig, ahol ön csónakjára rátalál, majd visszatéret
2541 1, IX | eltávoztak a gyepes úton csónakjukhoz. Teréza és Almira a partig
2542 3, III | teli van.~Egy óriási nagy, csónaknyi, fehér vesszőkosár volt
2543 5, V | felforgatja a hullámot, s a csónakokat beragadja a Balatonba, s
2544 1, IX | szükség majd megtanít rá.~Egy csónakom maradt még. Ezt nem vette
2545 3, VIII| nagy szüksége lehetett a csónakomra abban a veszedelemben? Majd
2546 1, VI | lába van a vízben.~Ha a csónakos útmutató növényeit nem érti,
2547 5, IV | parthoz közel felfordította a csónakunkat. Az egyik társam nem tudott
2548 5, XI | fejével alácsüggve. Egy csonkig leégett gyertya lobogott
2549 4, III | megkínozza ez a hóhérlegénye a csontembernek.~Ettől a perctől kezdve
2550 4, III | játszik (… azzal a szörnyű csontemberrel!)~– Beszél-e rólam?~– Igen
2551 5, IV | keresztülharapta az izmaimat a csontig. Ez a Numero IV-ik emlék
2552 5, IV | meg nem volt se húsa, se csontja. Hanem mindazt, amit felőled
2553 3, III | hogy mennyiért engedné a csontjábul kiszedetni a húsát. A retrográd
2554 1, VI | száz meg százezernyi hősnek csontját őrzi.~Timéa nem jött elő
2555 2, VIII| kés akadt a kezébe.~Egy csontnyelű, éles konyhakés.~Az is jó
2556 4, IV | Felül és alant fejedelmi csontok kriptája.~Erre a helyre
2557 5, XI | fintorgatna torzképeket a halál csontpofájával versenyt!~„Dzinnnn!”~Egy
2558 5, III | Zamárdiból, Füredről, Arácsról, Csopakról jött a népség szekerekkel
2559 3, IV | ott, aminek ágait egész csoportokban vonják alá a hófehér virágok.
2560 5, XIII| kocsija után, pákosz gyermekek csoportostól siettek megnézni a véres
2561 5, III | miken töredékes jégtorlaszok csoportosulnak össze; ez egy csendes pillanatában
2562 5, XI | lüktetve a groteszk alvó csoportra.~– Gyilkos van a háznál! –
2563 3, II | jólesett. Tört edények, csorba poharak, sánta bútorok seregestől
2564 5, IV | hogy „folytasd, mi lett Ali Csorbadzsiból?”~Elmondtam neki a dolgot.~„
2565 5, IV | kincseit. Kitől lopta? Ali Csorbadzsitól. Megölte a basát az úton,
2566 2, V | gazdagságán aligha nagy csorbát nem ejtett, s ez a düh ellene
2567 2, III | homlokán a hideg veríték csorgott alá.~A hold utolsó tűzcsúcsát
2568 1, II | arcán kövér izzadságcseppek csorogtak végig, amint a kormányrudat
2569 4, IV | mindenki suttogva beszél, csoszogva jár, ha ajtaja előtt elmegy;
2570 1, VII | egyszer, mintha üdvözlőleg csóválná.~Amint a veranda alá belépett,
2571 1, VII | felállt, s elkezdte a farkát csóválni, olyanokat ütve vele a nyitott
2572 1, XIII| hogy a kapitány nagyot csóvált a fején; kegyetlenül felkacagott,
2573 1, IX | a gyermek előtt, farkát csóválva és száját nyalogatva, mintha
2574 3, III | nyomai végigterjedtek egész a csúcsáig. Járható út volt vágva a
2575 1, VI | Osztrova-szigetnek, s annak egy csúcsát leszakította, magával ragadva
2576 1, VI | pillangótermő virágaikkal, valami csudálatos úton kerti virággá nemesítve,
2577 2, II | elkomolyodva – ott, ahol tanítják. Csudálkozol rajtam, ugye? Én már mindent
2578 2, VII | két kezét összefonva ölébe csüggeszté. Se nem pirult, se halaványabb
2579 3, VI | támasztva s fejét karjára csüggesztve.~Egyik nap azt határozta
2580 5, I | termetéről, kezei összekulcsolva csüggtek alá ölébe.~A folyosó felőli
2581 5, XI | Feltréfálni, kigúnyolni, csúffá tenni, ide-oda rugdalni
2582 1, IX | éhínség állt be a Kánaánnak csúfolt vidéken, s ősszel húsz forint
2583 5, IV | tehát itt is meg lettem csúfolva! – szólt Krisztyán Tódor,
2584 2, VIII| hozzá. Ez nem űzött belőle csúfot soha. Nem is hízelgett soha.
2585 2, IV | erre volt célozva. Hogy az csúful megbukott, a Hofkriegsrath
2586 3, III | jó barátunk azért, hogy a csuhája olyan kopott?~Noémi kedvtelten
2587 5, III | rugdalózás keletkezett a hálóban. Csukák, potykák, harcsák voltigeur
2588 4, III | az ablakon a vörös hold! Csukd ki innen a holdvilágot.
2589 5, XI | szép „fehér” kezei, miket csuklóig takar az ingujjak fodra,
2590 5, I | csúszva, végigsimítá keze csuklójáig.~Ő jött be. Az őrnagy.~Délceg
2591 1, II | Fabula uram odanézett a csuklya alá, aztán vállat vont.~–
2592 1, IV | aztán letolta a sipkájáról a csuklyát, hogy jobban érthetővé tegye
2593 3, II | csendében egy ajtót hallott csukódni a háznál. A férj megy magányos
2594 1, XIV | jó szerencse, hogy nem csukta be azt a hullám, mert kinyitásával
2595 4, IV | balaton-füredi nagy épületekben már csukva vannak mind a redőnyök:
2596 2, VI | milliót. Csak nem kell vele csúnyául bánni. A szerencse istennője
2597 3, III | az egész nemzetsége azért csúsz, mász, ólálkodik körülöttem,
2598 3, VIII| mély megvetését egy porban csúszó ember irányában, kinek nevét
2599 4, I | nehezteléssel.~Mihály a térdein csúszott oda hozzá. Nem szólt neki
2600 5, IV | gyermek sikoltani kezdett, a cudar dög egyszerre előrohant
2601 2, V | hogy vegyen az ujjaival a cukorból, hiszen nem anaesthetikus
2602 5, XI | leveseskanállal habzsolja a vaníliás cukorlevet, s a kocsis kenyérrel mártogatja
2603 2, V | elhiggyék, ki is húzta a cukornádból a hegyes pálcatőrt.) Itt
2604 2, V | csibukját, s előkeresve cukornádbotját a szegletből. – Van nekem
2605 5, XI | estek neki a puncsnak meg a cukornak, s pompásnak találták az
2606 5, XII | összeevett-ivott, a sok festett cukornemű között, a sok idegen fűszer
2607 2, V | a kapitány urat azzal a cukorsüteménnyel.~A leány leemelte az ezüst
2608 2, V | Athalie kanalát? Hát ebből a cukorsüteményből ki torkoskodott? Nem te?
2609 5, XI | már elkészített tortákkal, cukorsüteményekkel, mandulahajtás, spanyolszél,
2610 2, V | történetesen valami szív alakú cukorsüteményt választott. Ez a gyermek
2611 2, V | S azzal kétfelé törte a cukorszívet, s felét visszanyújtá Timéának.~
2612 5, XI | sem cifra szakácsot, sem cukrászt hívatni a házhoz; ő jobban
2613 2, III | ér-e többet, vagy egy doboz cukros sütemény? Hiszen gyermek.”~„
2614 5, IV | közbe a fogait szívogatta cuppanós hanggal, mint aki már jóllakott.~–
2615 2, VII | hármas fonatba idomítani.~A dac már megszületett szívében.
2616 5, XI | ágyából, és végignéz démoni daccal, kevélységgel a bámuló férfiakon,
2617 2, VIII| dacolt énmiattam az anyjával, dacolok én ön miatt az egész világgal.~
2618 2, VIII| vihetem. Én kegyed miatt dacoltam az anyámmal.~Athalie keble
2619 2, VIII| szeszélyből. E kincs birtokában dacos lett. Azt képzelte magában,
2620 5, XII | És akkor is gyönyörtől dagad büszke, szép keble, mikor
2621 2, II | Komáromba áttettek, a keblem dagadt a büszkeségtől, minő tere
2622 4, I | hosszant, és danol neki altató dajkadalt:~„Az én babám kis kunyhója~
2623 4, II | dúdoló hang, mely a kedvenc dajkadanát hangoztatja, csendesen,
2624 4, I | tépni. És dalolta neki a dajkaéneket, mikor elaltatá.~Egészen
2625 2, IV | hódítók nekihajták a leigázott dák jobbágyokat, s ilyen üreggé
2626 4, IV | hangzott a gyaluharsogás és a dal.~
2627 5, VII | énekkara zengé a halotti dalokat. A fekete bársonnyal bevont
2628 4, I | neki a bajuszát tépni. És dalolta neki a dajkaéneket, mikor
2629 1, II | betűk, vagy népénekesek danái, vagy a hajósok szájhagyományai.
2630 4, IV | deszkán, s a jókedvű dolgozó danája hangzik pihenés közben: „
2631 4, III | napestig lehetett hallani danáját a műhelyül használt új házban
2632 4, II | kap az a jó gyermek, ki a danára szépen elalszik.~És azután
2633 4, I | eljárkál vele óra hosszant, és danol neki altató dajkadalt:~„
2634 2, IV | maga ajtajára, egy kicsit danolni is kezdett az úton. Otthon
2635 5, XI | nem lehetett kivenni egy darabban; itt is, ott is elmaradt
2636 5, III | Nincs rajta semmi törés: egy darabból van öntve.~Csak a szekérutak
2637 1, VII | akarta, hogy a köpenyének egy darabja a foga közt maradjon.~Almira
2638 1, VI | emberfőnyi és hordó nagyságú darabokban néhol; aközt nádgyökér és
2639 2, IV | mind olyan apróra megtörött darabokból áll, hogy legnagyobb közöttük
2640 3, VII | drágasággal. Ő számlálta darabonkint, amiket a kosarakba rakott:
2641 5, IV | leírása nyomán darabról darabra megnevezve, kinél kaphatók,
2642 5, IV | kincsek, apám leírása nyomán darabról darabra megnevezve, kinél
2643 4, V | hiábavalóságot össze tudsz darálni, te nyelves asszony. Nem
2644 3, VI | tele van kész liszttel meg darával. A másik erdőben meg már
2645 1, VI | gyümölcs.~Ahol ezek az óriási darázsfészkek függnek alá a fákról, ahol
2646 5, I | volt elég a torkába vert dárda, még ki is rántották a sebből
2647 5, I | sárkány, melynek az arkangyal dárdáját torkába verve tartja?~És
2648 5, XI | A sárkány ott az angyal dárdájával a torkában, mondta ezt az
2649 5, III | hátán egyszerre csak olyan dáridó támad, hogy hét falura szól.
2650 1, II | szélén ül, fejére húzva daróckámzsáját; ennek csak az orrát látjuk
2651 4, V | ezt a szitkozódót, mint Dáthánt és Abirámot. Ilyen hitre
2652 4, I | és szentebb legyen Szent Dávidnál?~A jószívű kalugyer éppen
2653 1, IV | Fabula János, s hogy Fabula deákul azt jelenti, hogy mese.
2654 2, VI | szerencse istennője úgyis elég decolletirozva jön elénk, nem kell még
2655 Uto | történhetett az, hogy amíg a dédapáink olyan nagy urak voltak,
2656 Uto | nálad.~Az anyai ágról való dédapám már nem volt olyan gazdag;
2657 5, X | gyámoltalan vigasztalásokkal dédelgettetni. Mióta Kacsuka úr a házhoz
2658 5, XIII| nőt, s az unokák száma a dédunokákkal együtt már negyven körül
2659 1, VII | Nem lehet vele tréfálni.~– Dejsz azt tapasztaltam. Hatalmas
2660 2, V | menyegzői nap vártában.~– Dejszen nem várom én azt, hogy valaki
2661 3, IV | A ceyloni rózsa, a Rosa del Rio sárgára festi a hajat
2662 3, VIII| egyszerre kedvence lett a dél-amerikai piacnak. Ezt írják önnek
2663 1, II | oroszoktól a grippét, a dél-amerikaiaktól a sárgalázt, s a kelet-indusoktól
2664 3, IV | szebbnél szebb fák, amik a délamerikaiakkal versenyeznek.~– Gondoltam! –
2665 3, II | fullánkkal Levetinc felé, délben visszafordítá a kocsiját,
2666 3, III | Öntudatlan gondolatai beszéltek a delejárasztó kísértet-fénnyel, és az
2667 4, I | fűrészelni, s mikor a nap delel, akkor kihozzák számukra
2668 5, II | maradása. Mikor utazás közben delelőre megállapodik, nem bír a
2669 4, IV | hallucináció volt.~Timár csak délfelé ébredt fel szekerén, mikor
2670 1, VI | angyal tartja, s sarkait delfinek veszik körül, a táblán az
2671 2, VII | fényes násznéppel, mind, mind délibáb csak, mely a monostori vár
2672 2, V | tíz csapás, a Sámson és Delila, a József és Putifárné istent
2673 1, II | világoskék palástban s delipiros főtakaróval, körös-körül
2674 3, III | váltott gyorslovakon haladt délirányban, mintha egy nap alatt heteket
2675 1, X | erről beszélt a haldokló delíriumában?~Vagy erről jutott valami
2676 5, III | amely nem éri a víz színét.~Délre járt az idő, mire a halászathoz
2677 3, VI | előre. Az indulat éjsarka és délsarka s az akarat vitte most már
2678 5, I | ritkán fagy be már a Duna; délszaki enyhe tél van ott, két fok
2679 2, III | szökni, mérget venni?~Késő délutánig folyt így a munka, s még
2680 2, VIII| tekintett be Athalie, mikor délutánonkint a Platzmusik alatt anyja
2681 2, VIII| árverezni fogják. Ki reggelt, ki délutánt mutat.~Mindegy, akárhány
2682 1, VIII| hogy vergődhettek át a Demir-kapun, meg a Tatalián? – Nesze,
2683 2, VII | kétfelől, szárnyformára, denevéralakra, majd meg kétfelől kosszarvakat
2684 2, VIII| órakor, se később?~E gondolat denevérei röpködtek feje körül, amint
2685 5, IV | négyféleképp fogalmazva. Az egyik denunciatio a török kormányhoz van címezve,
2686 5, XIII| botanica, entomologia, mikben Deodat mind alapos ismeretekkel
2687 Uto | külön törvénycikk rendezte, deputációt küldve ki annak a Maholányi
2688 2, IV | kevertettem a lisztnek a dercét, korpát, malomport; magam
2689 1, I | miknek komor tömegét az őszi dércsípte bokrok sárga és piros füzérei
2690 1, X | szultán újít, s az ulémák, a dere-bégek és szandzsák-bégek lázongnak.
2691 3, VII | olyan gyorsan elmúlt! A dereglyések este akartak elindulni,
2692 3, IV | Eddig azt tetted, hogy dereglyével jöttél, s amit kettőnk számára
2693 2, IV | ezt tartom én magamnál is derekabb embernek”.~No, ez már nagyon
2694 1, VI | magával ragadva földet, követ, derékfákat erdőszámra; akkor azzal
2695 1, II | emelve az árboc, s annak a derékkampójára van kifeszítve az alattság,
2696 1, VI | szakadékon át egy virányos táj dereng keresztül, a távolban egy
2697 5, IV | bírta megtagadni valami derengését az örömnek.~– Ago gratias!
2698 3, II | ernyője mögül halavány világot derengetett a szobában.~Mihály félrevonta
2699 1, VII | valami rokonszenves sugárzat derengi körül, mely első tekintetre
2700 1, IX | jegenyék mögé, s keleten derengni kezdett az ég. A sárgarigók
2701 5, VI | Künn az éji csendben a deres füvet taposó léptek hangzanak.
2702 5, VI | tündérmesék üvegkertje.~A vastag dérlepte pázsiton keresztül csak
2703 3, VIII| lymphatikus véralkat élő dermedtsége az?~Ő sem tudott Timéának
2704 2, VII | annál mélyebben elaludt, dermesztő mély álom szállt idegeire;
2705 5, III | Elindult arra.~Hanem a derű csak pillanatokig tartott;
2706 4, IV | Az őszi éjszakák folyvást derültek voltak, ilyenkor olyan gazdag
2707 1, X | hídon megtámadta Sejk Szatsi dervis, és halállal fenyegeté.
2708 1, III | háttal; a forgó megkapta a deszkaalkotmányt, egy nagyot lódított rajta
2709 1, X | mellékkabinból, melyet csak egy deszkafal választott el az övétől,
2710 1, IV | odább. Azt kihorgászták, a deszkához egy kötél volt akasztva
2711 1, IV | örvénybe, s most annak a deszkái úsznak a víz színén, emberei
2712 1, XIV | kapaszkodnia kellett a födélzet deszkáiba, hogy le ne csússzék a sima
2713 4, IV | közé a félbenhagyott ajtó deszkáját, felvette a gyalut, s elkezdett
2714 1, II | láb hosszú zöldre festett deszkaláda, abban fekete föld, s ez
2715 5, III | fogaskirályt becsomagolta a deszkaládába jég és széna közé, s a ládát
2716 4, II | Éjszaka szállították át deszkamálháit a halászok, ő is velük volt.
2717 4, IV | gyalu harsog a keményfa deszkán, s a jókedvű dolgozó danája
2718 1, IV | ért, a hajósok egy szál deszkát láttak a hullámokon táncolni,
2719 1, VIII| jövevény beszéltek.~A padlás deszkázata vékony volt, minden szót
2720 1, II | bóra szokta megzavarni a detailüzletet, mert a Vaskapu közötti
2721 1, I | beszélnek a bazaltok a Piatra Detonatán; a harmadikat, a vaskezű
2722 4, I | mármost büntesse meg a dezentort, és máskor meg ne engedje
2723 3, VIII| albérlet, felesföld, regále, dézsma és robot, nehéz áru, könnyű
2724 3, IV | gyümölccsel, amiből gonoszabb dézsmát szedesz tőlem, mintha török
2725 4, III | neveik is rokonok: diamant, diabolus! Beledobjuk őket a vízbe,
2726 3, III | vitte előre, mint valami diadaljelt, mint a kis pudli a gazdája
2727 2, IV | Hofkriegsrath támadását diadalmasan visszautasítani. Háromszor
2728 3, I | sejteni, hogy minő rossz diadalt szerzett!~Nőül vett egy
2729 4, II | tartasson velük.~Azok a diagnózis nyomán abban állapodtak
2730 2, II | pajtások voltunk iskolás diák korunktól fogva. Bízd rám
2731 2, VII | pohárból isznak. A kórus meg a diakón ezalatt folyvást éneklik,
2732 2, VII | igen szép!~– Akkor azután a diakónus elkezd imádkozni az új párért,
2733 4, III | tüze. A neveik is rokonok: diamant, diabolus! Beledobjuk őket
2734 5, X | minden civilizált fogalommal diametraliter ellenkezik.~Kacsuka úr úgy
2735 4, I | eldicsekedhessék. Szép, gömbölyű Diána-kar volt az, domború, idegteljes
2736 3, III | a panaszt, a pacsirta a dicséretet; csakhogy szebben, mint
2737 4, II | fogja hallani: „De ne engem dicsérjen a nagyságos asszony, hanem
2738 2, II | teneked Athalie-t úgy rám dicsérned, mint az eladó lovat? Beszéljünk
2739 4, II | faragómestert meg fogja dicsérni, hogy ez milyen derék, mennyire
2740 2, V | József és Putifárné istent dicsérő és szívnemesítő történeteit
2741 2, VIII| alatt sugárzott a szűzi dicsfénytől.~A mondhatlan fájdalom,
2742 2, VII | szól a vőlegényhez: „Légy dicsőítve, mint Ábrahám, megáldva,
2743 5, VII | több: jóltevője a népnek, dicsője nemzetének, hű férje nejének,
2744 4, I | S ihol van ni! Micsoda dicsőség lett belőle! Hanem hát persze,
2745 5, I | dicső ember”. Itt volt a dicsősége.~Jó, hogy föld alatti sötétség
2746 1, VI | hanyatló nemzetek elmúlt dicsőségén borongani, mert nagyobb
2747 1, IV | menjen oda a Szent Borbála dicsőséges szent képe elé, s ha a hullám
2748 2, IV | találta ezt különösnek.~Dicsőült I. Ferenc császárunk arany
2749 2, VII | Igaz volt. Reszketett, didergett a takaró alatt is, s nem
2750 5, XI | háznál! – kiálta reszketéstől didergő hangon Zófi asszony az alvók
2751 3, IV | gyémántot valaha.~S azzal a diffamált gyűrűt, miután Noémi semmiképpen
2752 1, V | ötven – ami elég mérsékelt díj.~Mikor az inspiciens a hajópárkányra
2753 1, IV | akár igazgyönggyel: az ő díja csak egy marad.~Ilyenformát
2754 1, IV | fizeti meg mármost az ő díjaikat? (Majd Orsovánál összetalálkoznak,
2755 5, IV | táncmulatságban a belépti díjat. Ez már olyan, mint a tízparancsolat.
2756 5, IX | krétával a padlóra írja; diktálják neki a betűket: „Írj egy
2757 1, X | elismerem először azt, hogy sok dinnyeevéstől dysenteriát kaptam, s abban
2758 4, IV | háza megtelt vendégekkel.~A dínomdánom kezdete előtt azt mondá
2759 1, VII | jövevényen azokkal a nagy dióbarna, okos szemeivel, amik úgy
2760 1, VI | semmi vármegyéhez, semmi diöcoesishez. A török–szerb határon sok
2761 4, V | óratok lett faragva, a barna diófaalapot barátságosan igyekezett
2762 4, III | falak, szép simára gyalult diófaderekakból, olyan szépen összeillesztve,
2763 4, I | Mihály belejött lassanként a diófagerendák kifaragásába. Jól szolgált
2764 4, I | Mihály a vállalatával, hogy a diófagerendákat öregéből mind kifaragta
2765 3, IV | mi szigetünkön.~– Az én diófáim?~– A cascarillánál sokkal
2766 3, IV | Én az én kedves gyönyörű diófáimat neked nem adom, ha mindjárt
2767 4, V | ott lenn megvetve illatos diófalevelekből.~És azután betakarták a
2768 3, III | túl látszott egy gyönyörű diófaliget, roppant vastag, ép terebély
2769 3, III | természetesen volt mondva.~A diófapagonytól jobbra süppedékes volt a
2770 1, VII | köpködve futott fel egy diófára, onnan morgott le aztán
2771 4, I | hozzákezdett a munkához. Mire egy diófát ledöntött, s azt az ágaitól
2772 1, V | tehetetlen hajó, egy túlterhelt dióhéj, melynek se keze, se lába,
2773 3, VI | táncoltatta ladikját, mint egy dióhéjat, az ellenkező szél is azt
2774 2, VI | piros tojásból, aranyfüstös diókból s különféle cifra papirosokból
2775 5, I | szögletben olyan volt, mint „Dionysius kőfüle”, minden hangot fölfogott.~–
2776 3, IV | pénzébe került neki az a zsák diós és aszalt gyümölcsös bérlet.~–
2777 4, I | vette a fejszét, s ment ki a diósba, s hozzákezdett a munkához.
2778 5, IV | minden sebet begyógyítanak. Diószegi füvészkönyvében olvastam,
2779 1, VII | hajfonadékai az aranyozott diószín ritka pompájában természetes
2780 1, VI | folyosót képez, szeszélyesen dirib-darab fákból összetákolt cifrázattal.~
2781 4, V | lutheránus, socinianus, unitus, disunitus vagy zsidó?~– Arra semmi
2782 4, I | szónoka. Rangjához illő díszben jelent meg, sötétkék selyemposztó
2783 5, X | szobában nyújtott át egy díszbokrétát, égő piros rózsákból, egy
2784 4, I | Golovácra, hol érdemrend díszítette esperese lakott; ahhoz szállásolta
2785 1, I | Ércvirág az. De élő virággal is díszlenek a falak; párkányaikról,
2786 5, XIII| megválni tőle: gyümölcsfáin, dísznövényein, haszonhajtó terményein
2787 1, V | darab szalonna, egy darab disznóhús, s aztán megint ugyanez
2788 2, II | megtételére, azután szaladhatok a disznókereskedőkhöz meg a szekeresgazdákhoz,
2789 3, I | fennhordani, ahogy kell a nemesi díszruha mellé.~Az a bűbájos szertartás
2790 2, VIII| cselédszobában alusznak; a dísztermek ajtaján a bíróság pecsétje
2791 2, I | arcképét felakasztatta a dívánban. Szegény Ali Csorbadzsi
2792 2, V | amik négy év előtt voltak divatban. S a divatnak minálunk,
2793 2, V | mikor Athalie felöltözteté divatból kiment rikító selyemruháiba;
2794 3, I | köntösét a leghíresebb párizsi divatművész állítá ki, nem kellett azon
2795 2, V | előtt voltak divatban. S a divatnak minálunk, művelt nemzeteknél
2796 3, IV | Krisztyán Tódor.~Ezúttal divaturacsnak van öltözve, sötétkék frakkja
2797 1, VII | járó lépése nem okozott dobajt; egész nesztelenül juthatott
2798 Uto | s azalatt, amíg a hullám dobálta a hajót, hogy annak az egyik
2799 3, III | miközben szemébe tűnt a dobasz tarisznya. – „Almira!” –
2800 4, V | azután várakozva egyet-egyet dobban, megint sebesen rákezdi,
2801 1, II | hogy a szigonyt a hátába dobhatnám. Jézus segíts! – Az a biztos
2802 5, I | tetézné nevét, én el nem dobnám magamtól ezt a nevet, osztoznám
2803 1, XIV | volna legelébb is a vízbe dobni.~Timéa nem értette a kormányos
2804 1, XI | e halottat a Dunába nem dobod; ha azt az alvót fel nem
2805 2, III | titkos szózatot, ami odabenn dobog – és homlokán a hideg veríték
2806 5, XI | padló szőnyege tompította dobogásaik zaját.~Most egy rémséges
2807 4, V | szolgálva. Egész nap a szívem dobogását hallgatom. Sebesen üt hármat,
2808 5, I | lovag-kép mintha távozó dobogást hangoztatna!)~Timár, midőn
2809 2, V | minden leányszív sebesebben dobogjon. Azért Athalie bizonyos
2810 2, VII | hogy szeretni fogják? Talán dobogott is a szíve. Talán égett
2811 5, VII | polgárság, fegyverben, letakart dobok tompa dübögésére lépve;
2812 5, IV | engedik ám el, sem a vízbe dobott porkolábot. Azért most engemet
2813 5, I | helyezé vissza a tört kardot a dobozba, s azután tétovázva rebegé: „
2814 2, I | zsebéből elővonta a dulcsászás dobozkát.~Timéa odafutott hozzá,
2815 5, I | kard.~Timéa ezzel levevé a dobozról a födélt, s kivette abból
2816 5, XI | mik közben a kótyavetyélés dobpergése hangzott! S ő nem jött el!~
2817 2, VIII| mély, bágyasztó álomból dobpörgés ébreszté fel Athalie-t.~
2818 1, IX | elfoglalták, lepecsételték, dobra ütötték.~De hát mire való
2819 2, VIII| napot! Ugye, erre a csúnya dobszóra ébredtél fel?~– Nincs még
2820 3, II | pedig egyszer mind a tűzbe dobta, s ugyanazon kelméből varratott
2821 5, V | majd azok, akik erőszakkal dobták el maguktól az életet; kiknek
2822 4, V | tagadtam meg az Istent; nem dobtam el magamtól, amit ő adott,
2823 1, XII | halottal együtt a vízbe dobtuk, hogy nekünk azt sehol a
2824 3, III | ah, az részegeskedés, az dobzódás volt az illatárban. Noémi
2825 5, VI | hallja.~– Nem érti az azt, Dódikám.~– Óh, megérti bizony. Mindent
2826 5, IV | szóljunk felőle senkinek. – Dódikának híják, ugye? Kedves kis
2827 4, III | ismét mosolygott.~– A kis Dódinál voltál? – kérdezé a beteg.~–
2828 5, IV | Beszélek neki Noémiról és Dódiról. – Nos, verjek még több
2829 1, IX | árucikk, hordókban annyi bor, döbözökben viaszk, csomagokban gyapjú
2830 2, II | nyerges-újfalusi paripa a döcögős utcán végig. Minden jó lélek
2831 1, XII | A födélzeten még sokáig dödörögtek a férfiak, s aztán lassanként
2832 2, VIII| a világból.~Ah! csak egy döfés kellene azzal a késsel,
2833 5, XII | ellopta!… Mármost élj ezzel a döféssel a szívedben tovább!~
2834 3, II | mintha egy láthatlan tőrt döfne annak szívébe.~– És most…
2835 5, VIII| ördög, pokoltűz, gyehenna, döghalál, mirigy, pokolvar, rákfene,
2836 3, II | féktelen indulat kihívó dölyfe uralgott azon.~„Űzzön el
2837 2, VII | vállai közé húzta a fejét, döncölő rázogatással, mint mikor
2838 3, VI | fölött, azzal a balhangzatú döngéssel, mely olyan, mint a közeledő
2839 1, IX | itt csinálni. A ligetben döngtek a méhek, a pagonyban virágzott
2840 3, VI | Krisztyán Tódorral találkozása dönté el határozatát.~A lisztkivitel
2841 5, I | házának egy oszlopát sem döntené ki. Azt is nyugodt lélekkel
2842 1, VI | miket sok helyütt halomra döntögetett a vihar, s ott tövises bozótot
2843 3, VI | a boldogságot?~Két lövés dördült el a közelből, s két golyó
2844 3, III | ugat eléje, csak mélyen dörmög. Valami kedélyes, öreguras
2845 1, II | erős kiabálást, vagy kopott dörmögést. Valószínűleg ez kényszeríti,
2846 5, III | hogy nagy fogás lesz ma! – dörmögi a vén halász. – Ahová a
2847 4, I | magasztalói. – Élhetetlen ember! – dörmögik ócsárlói.~Ő pedig hallgat,
2848 1, IV | tűzszerszámát, lassú hangon dörmögve a kormányoshoz:~– Én csak
2849 5, XI | meggyilkolják.~Az őrnagy csenget, dörömböz az ajtón, de senki sem jön
2850 5, XI | pedig hangzott az erőszakos dörömbözés.~A házmester sem volt felkölthető.~
2851 1, X | halántékát és a szívgödrét dörzsöld be vele erősen, míg fölébred! –
2852 1, XI | alakot, a szőnyeg alatt dörzsölé be ujjaival a szeszt az
2853 1, XI | be kell az ellenszerrel dörzsölni.~Timár kénytelen volt a
2854 5, XI | gyöngédségből narancshéjhoz dörzsöltetett, attól olyan sárga és illatos.~
2855 3, I | rationabilisabb és elfogadhatóbb dogmák azok, amiket ezentúl fog
2856 3, I | a nők számára semmiféle dogmákat sem készített. A mohamedán
2857 3, I | s megesketni, a további dogmákról világosítsa fel majd a férje.~
2858 2, V | tintahal pedig visszasüllyedt dohányfüst iszapja homályos mélyébe,
2859 3, VIII| áruló arcot; azt mondta: dohányozni akar, s kiült a kalauz mellé
2860 2, I | bajusza pedig nyirkos volt dohánytól, burnóttól és változatos
2861 2, II | a harmadikon egy kicsit dohosabb; de hát ki veszi azt olyan
2862 5, XIII| kertmívelés, állattenyésztés dolgában a legelőhaladottabb álláspontot
2863 3, VI | hogy megtér okos embernek, dolgai, üzletei után lát, majd
2864 5, IX | és nem is lesz.~– Hát ami dolgaid eddig voltak, azokkal mi
2865 2, V | az azt meg.~Még rontott a dolgán az, hogy ő a házhoz járt,
2866 3, VI | lövöldöznek, annak kell még valami dolgának lenni a világban.~Erre a
2867 2, II | elmegy hozzá, s aztán sietett dolgára. Tizenegy óra felé lehetett
2868 2, II | Beszéljünk inkább a te dolgodról.~Hiszen csak láthatott volna
2869 4, V | tréfálni mersz ilyen szent dolgokkal?~– Igen komolyan beszélek.
2870 4, IV | egyházi vicekurátor komoly dolgokról kezd el perorálni előtte,
2871 1, IX | éjjel-nappal küzdöttem föltett dolgommal. A geszt vadoncaiba beojtogattam
2872 1, VI | fáradságos lesz azoknak, akik dolgoznak, unalmas azoknak, akik nézik.~
2873 4, IV | keményfa deszkán, s a jókedvű dolgozó danája hangzik pihenés közben: „
2874 2, III | munkások még két óra hosszat dolgoztak, de már akkor ki voltak
2875 2, V | tette le kezéből a munkát; dolgozva beszélgetett velük, s jó
2876 5, III | hullámzik közte; azért a legelső dolguk volt a jó embereknek azokra
2877 1, IV | Törökországból, s most az a dolgunk, hogy mentül elébb magyar
2878 5, I | is kettőt, s elvégezzük a dolgunkat. – Egy percnyi haladékot
2879 3, VI | önnek említék, jár háromezer dollár rendes fizetéssel és esetleges
2880 4, I | sötétkék selyemposztó kurta dolmány volt rajta, azon három sor
2881 1, VI | valahol vesztegelni kellett dologtalan, amikor ráért vadkacsákat
2882 1, VII | szikla; egy darab mészkő a dolomitsziklák völgyében, a kavicsok medrében.
2883 2, IV | üres hegy. Egy rettenetes dóm, melynek csak kupolája hiányzik.
2884 2, VI | Monostoron.~A Monostor egy magas domb Új-Szőny fölött, melyet
2885 4, II | fogja találni a Dunára néző domboldalban a meráni kis kedves lakot,
2886 1, I | emléktábla a szikla oldalába domborműként vésve, s a meder közepébe
2887 4, II | kikocsikáztatja őt a monostori dombra, hol szép gyümölcsöskertjük
2888 3, VI | Timár keresett, máskor magas dombtetőn állt, most a küszöbéig ért
2889 2, I | dobozt, s azt mondá rá:~– Fi donc! hisz ennek rózsavízszaga
2890 4, III | falevelek, a fűszálak, a dongó méhek már nem susogtak olyan
2891 3, III | maradt Mihály vállán, s dorombolt a fülébe.~Mihály halad Almira
2892 1, VI | azt a korongon átdugott dorongokkal felcsavarni.~A kötél lassú
2893 5, XI | ágyútelepek, a tátongó üregű dorongos fánkok, ostromra váró pástétomok
2894 Uto | jónak láttam elmondani.~Dr. Jókai Mór~ ~
2895 5, XI | világosság volt, őrjárat, városi drabantok voltak ott lámpásokkal.
2896 5, II | jegyszedőt a hídon s egypár drabantot a parton fel ne lármázzon,
2897 2, VI | annál jobb rá nézve, mentül drágábban veszi; a kisajátítási kulcs
2898 5, VIII| bízza az ember, mindent drágábbra számít. Aztán ezek a mai
2899 2, III | trágya. Lett belőle arany és drágakő.”~„Amit megvettél, az a
2900 3, VIII| tekintett az ölébe halmozott drágakövekre: gyémántok, rubintok tüze
2901 2, III | takaródzott. Aki ismeri gyöngynek, drágakőnek értékét, az hozzávethet,
2902 5, VIII| nem vásárol semmit, nagyon drágáll mindent; hanem azon mesterkedik,
2903 3, III | kérlelé.~– Nem, nem, te drágám, te szerelmem. Nem, téged
2904 5, III | meg a süllőt viszik, amit drágán megfizetnek; a többit potom
2905 5, IX | neki kapni. Azok már az én drágaságaim. Timéától nem hoztam el
2906 3, VIII| fiókját, melyben azok a drágaságok álltak, amiket nem volt
2907 5, IV | keretű arcképéhez és a többi drágaságokhoz, miket neki ajándékoztál.
2908 4, V | volt az egyedüli kincsem, drágaságom, életem világa, akkor el
2909 1, VIII| meg a kinevezést az első dragománi állomásra a követségnél;
2910 1, X | elküldetett Szíriába, s útközben a drúzok agyonverték; Pertev basát
2911 1, VI | fehér toronnyal. Az ott Dubova tornya, az ott Magyarország.~
2912 5, X | elhagyta a szobát, vidám dúdolása hangzott a mellékszobákban.~
2913 4, II | gyermeké, azután halkan dúdoló hang, mely a kedvenc dajkadanát
2914 4, II | s a falakon kizöldült a dudva; lakói hová lettek, nem
2915 5, VII | fegyverben, letakart dobok tompa dübögésére lépve; a koporsót pedig
2916 2, VII | Azalatt a lépcsőkön sajátszerű dübörgés támad, mintha sok ember
2917 2, IV | vigyázatlan ember lassankint dühbe jön, meggondolatlan szavakat
2918 2, VII | kacajba csapott át féktelen dühe. Otthagyta Timéát, s eltávozott
2919 3, II | elégtételt engedett visszafojtott dühének!~Mikor egyedül maradt saját
2920 1, IV | hajcsárok ütik a lovakat egész a dühödésig, a szegény pára érti a szót,
2921 4, V | hogy Brussában négy hét óta dühöng a keleti dögvész. Vajon
2922 3, II | nyílt hízelkedéssel, titkos dühöngéssel, végre aludni ment; nem
2923 4, I | Teréza ki tudja békíteni a dühöngő pártfeleket, s azok megtartják
2924 4, III | Azon a vidéken akkor nagyon dühöngött a hagymáz: a Duna nyári
2925 1, XII | Timár úgy tett, mint aki dühösködik, s engedte a négy kísérőt
2926 4, IV | út mellett puszta templom düledez; a falu helyén legelő van.
2927 4, I | törzsei a folyam medrébe düledeznek. Szabad átjárás, csinált
2928 2, V | katonatiszt jár, s az kihíná duellumra, s aztán felspékelné, mint
2929 4, V | mesterember? hajóslegény? vagy dugárus?~– Hozzánk illő szegény
2930 1, IX | viaszk csereárum. Molnárok, dugárusok jöttek néha a szigetre;
2931 1, V | Trikalisz? Te nem tudod. Dugáruval van-e rakva a hajó, vagy
2932 1, X | pénz csörög, mint mikor dugót húznak ki egy üvegből, mint
2933 5, IV | az egy klenódiumot zsebre dugtam volna, ami legjobban megtetszett
2934 1, II | magukkal tisztítót, s akárhogy dúl Brussában a keleti dögvész,
2935 1, VI | meg egy skatulya török dulcsásza Timéa birtokában, amit azonban
2936 2, VII | s a falak rá akarnának dűlni…~ ~Ah! itt jön Timéa!~
2937 5, IX | meglineázott papíron egymásra dűlő betűkkel írt névnapi köszöntőt
2938 1, XIV | mert a hajó féloldalt volt dűlve s arrafelé hajolva, amerre
2939 1, I | szigetek mentében, a szűkebb Duna-ágak között sajátszerű emberi
2940 1, VI | vigasztalan hely.~A járt Duna-ágat elhagyta, ahol legalább
2941 2, VI | mely a Vág-Dunát a győri Duna-ággal összekötendő volt, amit
2942 5, II | ahonnan azután a szélesebb Duna-ágon a jég háta most a híd. De
2943 3, VI | messzeségben egyike a legújabb Duna-áradás alkotásainak, minők az Al-Duna
2944 1, IV | eltakarták előle az egész Duna-öblöt, az ágyúnaszádról nem lehetett
2945 3, VI | megakadályozni.~Estefelé, amint a Duna-part hosszú jegenyecsalitja már
2946 3, VI | mulasztásért.~Sokszor látták őt a Duna-parton fél napon át fejét lecsüggesztve
2947 2, III | szultáné, a khazniáré, meg a Dunáé.”~„Hát Timéáé?”~Ennél a
2948 5, III | éjre számított, s mire a Dunához ért, köd ereszkedett alá.
2949 5, VII | volt küldöttségek által, a dunántúli superintendens tartotta
2950 5, II | alatt csikorog az, amint a Dunapart felé siet, végig a Rác utcán,
2951 1, VIII| Szemöldeit összeráncolá, ajkait durcásan kicsücsöríté; szemeivel
2952 5, IV | Señor! Eccelenza, Mylord, Durchlauchtigster Herr, Pan welkomozsnye,
2953 5, III | minden pattanásnál, minden durranásnál egy-egy csillámló repedés
2954 1, IX | oldala mellé; termékéből durva szövetet készítettem fűzfa
2955 1, IV | miért bánnak vele ilyen durván, s a kajüt ablakához futott,
2956 3, III | természetes a gyöngédség, mint a durvaság.~A leány valóban sokat nyert
2957 2, IV | különválogatják, osztályozzák, a dúsabb a száraz kallóba kerül,
2958 4, II | felállítani. És aztán ő maga, a dúsgazdag nem restell naphosszant
2959 5, VIII| szegénnyé lenne, Athalie pedig dúsgazdaggá, akkor is Timéával maradnék?
2960 1, XIII| utolsó akaratát megírja; dysentériában halt meg.~A kapitány végigolvasta
2961 1, X | hogy sok dinnyeevéstől dysenteriát kaptam, s abban halok meg,
2962 5, XI | csontpofájával versenyt!~„Dzinnnn!”~Egy húr pattant le a zongoráról.~
2963 5, IV | többet előtted a sebeimről: – ebcsont beforr! Kegyelmesebb akarok
2964 4, IV | sürgette, hogy miért nem ebédelnek már. Elfeledte, hogy már
2965 2, IV | mikor palotájába hazatért ebédelni, s a lovásza tudósítá, hogy
2966 2, V | kitörik! Csak egyszer valami ebéden összejönnék vele, tudom,
2967 3, VIII| ebéd idejéig tartott.~Az ebédhez két vendég is volt hivatalos:
2968 3, VIII| Bealkonyodott, mire az ebédnek vége volt; a két öregúr
2969 3, IV | szokták előre gondoskodó ebek a megmaradt fölösleget szűkebb
2970 5, VI | zsámolyról, s odament a nyögő ebhez.~– Kedves Almira, ne halj
2971 5, I | az ember egy hunyászkodó ebnek hirtelen a farkára tapos. „
2972 2, VII | bábálmát alussza, idő előtti ébredésre volt felriasztva gyermekszívében?~
2973 1, XI | leánynak, hogy szagolja. Timéa ébredezett, mert fejét elfordítá az
2974 4, III | az ágya mellett, s mikor ébredezni kezdett, akkor neszt adott
2975 4, II | nyüzsgő nyöszörgés, minő az ébredező gyermeké, azután halkan
2976 1, X | amit beszélek. Timéa nem ébredhet fel; mákonyt itattam vele,
2977 3, III | feddé őt Teréza –, sohasem ébrednél fel többé, a rózsaillat
2978 5, V | tudta, hogy most már fel fog ébredni belőle.~Az első vágy: a
2979 4, III | egy nap telt.~Reggel az ébredő beteg ismét egyedül találta
2980 4, III | másik szobában alvó nem ébredt-e még fel.~Mikor meghallá
2981 5, XI | helyeikre megint, s nem ébredtek föl.~Az utcaajtón pedig
2982 2, VIII| erre a csúnya dobszóra ébredtél fel?~– Nincs még nyolc óra? –
2983 1, IX | takaróztunk mind a hárman, s akkor ébredtünk fel, mikor a madarak elkezdtek
2984 5, III | nagyot zökkent a kocsi, arra ébredve, hogy beszakadt alatta a
2985 2, VII | hálószobában sötét legyen; ne ébresszék fel őt hamarább, mint mikor
2986 3, II | nagy neszezést, hogy föl ne ébresszen még valakit a háznál, meg
2987 2, VIII| bágyasztó álomból dobpörgés ébreszté fel Athalie-t.~Éppen az
2988 4, I | nincs minek örülni, ahol nem ébreszti fel semmi a szenvedélyt,
2989 5, IV | kegyelmes uram. Señor! Eccelenza, Mylord, Durchlauchtigster
2990 3, VIII| ágyak kényelmetlenek, a bor ecetes, a víz szemetes, az emberarcok
2991 2, IV | sziklákat megtüzesíték, s aztán ecettel locsolták meg, így repeszték
2992 3, IV | mérgezve. Ah! de bohó vagy. No edd meg, szép Almira.~Almira
2993 2, II | hanem attól, ami nincs írva. Eddigelé Brazovicsnak az ajánlata
2994 2, IV | ötven százalékkal jobb az eddiginél. Harmadszor nagylelkű áldozattal
2995 4, I | földre, ott angyalokkal édelegni, emiatt pénzt számlálni.
2996 4, V | hátat fordított; s a rejtett édenben kijátszott mindent, ami
2997 1, IX | semmivé tegye, hogy ezt az édent, melyben oly boldogok vagyunk,
2998 3, IV | haszonnal meghonosítaniok kis édenükben.~Almirának megparancsolta
2999 5, XIII| tanulnak kertészkedni, faragni, edényeket csinálni, dohányt tenyészteni,
3000 5, XII | rejteküreget takar el, melybe az edényes szekrényből van bejárás.
3001 1, VII | sót, gúnyának való kelmét, edényt, vaseszközöket.~– Mint az
3002 3, II | beszélni, hanem azért, mert édesanyja. Szegény Zófi mama bújt
3003 5, V | ahogy megcsókolja az ember édesanyját, mikor hosszú útra készül, –
3004 2, IV | ilyen előkelő kisasszony édesanyjává feltolakodni?~Brazovics
3005 5, IV | akkor, akár egy szivacs! Édesapámnak fogadtalak, s felfogadtam,
3006 Uto | fia és két leánya. És így édesapánkra már csak egy huszonnegyedrésze
3007 5, IV | arcképét láttam – felelém – édesatyjánál, ki nekem igen jó emberem
3008 5, VII | az ő valóságos második édesatyját.~Fél év múlva elkészül a
|