Part,  Chapter

 3510     5,  X   |               pokoli düh vulkánkitörése, az elkeseredés vésztűzfénye, a szégyen
 3511     2,  V   |                   Ezért aztán Zófia asszony elkeseredett, kiment maga a konyhába,
 3512     1,  VIII|                 tette aztán még csak igazán elkeseredetté fogságának indító oka ellen.~
 3513     1,  VII |          vadászzsákmányára. A két szalonkát elkészíté nekik haricskával; de Timárnak
 3514     1,  VIII|                 lenne ön szíves fekhelyüket elkészíteni?~– Mindjárt készen lesz! –
 3515     4,  V   |                    helyet. – Dódi házát már elkészítetted, most készítsd el az enyimet.
 3516     2,  II  |        kisajátítását igényli. Hát én azt is elkészítettem. Emlékezhetel arra a városrészre,
 3517     3,  VIII|             öltözőszobája volt.~Ott találta elkészítve mosdótálát friss vízzel,
 3518     3,  VII |        természetesnek találták, hogy Mihály elkészüljön már a szigetről. Hiszen
 3519     2,  IV  |                     neki, a szántással csak elkészülnének, de a fődolog az, hogy nincsen
 3520     5,  IV  |                     fogok látni. Amíg ezzel elkészülök, addig gondolkozzál felőle,
 3521     5,  XI  |                    kihullatott a kezéből, s elkezdettek a kezei görcsösen reszketni.~
 3522     3,  III |          közrekapják ketten Narcisszával; s elkezdik a rákot vallatni, hogy mennyiért
 3523     5,  X   |                  víz kidobott ide a partra, elkezdődött teveled az ő balsorsa? Koldus
 3524     5,  V   |                 távozik ez ember udvaráról. Elkíséri őt szemeivel a hólepte úton
 3525     2,  VIII|                   holnap jönni hozzám, hogy elkísérjen Belgrádig nagybátyámhoz?~
 3526     3,  III |                   amit ő megértett; s aztán elkísérték, míg a mező túlsó széléig
 3527     5,  XIII|                    szakban. Üres időm volt, elkísértem az öreg tudóst az Al-Dunára.~
 3528     1,  XIV |              tízezer arany értéket mindjárt elkobozták volna is, amíg az a feladók,
 3529     2,  I   |                valamennyinek. Teneked pedig elkobzom a tízezer forint biztosítékodat;
 3530     5,  IV  |                  szerencsés tízmillió reist elkölthetni.”~„No hát lásd, te ostoba,
 3531     1,  VII |                   vendégeinek; a könnyebben elkölthető falatokat Narcissza tálára,
 3532     4,  I   |                 bablevest az utolsó cseppig elköltik; egy közös korsóból jó friss
 3533     2,  VIII|                     még olyan összegeket is elköltött, amik hitbuzgalmára, becsületére
 3534     5,  IV  |                üldöznek, hogy a te pénzedet elköltöttem. A gályapadról való elszökésemet
 3535     4,  V   |                 szép október hónapban fogok elköltözni, abban a kedves időben,
 3536     5,  I   |                  amíg fülemülék, rigók mind elköltöztek fészkeikről.~Akkor határozta
 3537     3,  II  |               Komáromot végképp elhagyja, s elköltözzék Bécsbe. Talán ott más élet
 3538     4,  I   |                    s mindenféle csodadolgot elkövet vele, amivel kieszközli
 3539     5,  IV  |          szerelmedet. A csalást, amit rajta elkövetsz. Beszélek neki Noémiról
 3540     2,  IV  |                    amik e testület keblében elkövettetnek, s elragadni tőle az egész
 3541     1,  IX  |                  nevetve áll odább?~Mindent elkövettünk, hogy a végveszedelemtől
 3542     2,  II  |                 tudományt?~– Hm! – szólt az elkomolyodva – ott, ahol tanítják. Csudálkozol
 3543     4,  IV  |                  testet megedzi, s a lelket elkomorítja. A mell felszabadul, az
 3544     3,  II  |                    kezd napról napra jobban elkomorodni. Óra hosszant elül neje
 3545     1,  XIV |                    hogy bekötött szemmel is elkormányozhatta volna a hajót. Egész a „
 3546     1,  II  |                     mértföldnyi messzeségre elküld, s ami a mennydörgésből
 3547     3,  VI  |                  azt mutatja-e maga a kulcs elküldése? Nem azt akarta-e a nő ezáltal
 3548     1,  X   |                     titkárja, Vaffát efendi elküldetett Szíriába, s útközben a drúzok
 3549     5,  III |                nagyságos uram, ezt az egyet elküldjük a nagyságos asszonynak! –
 3550     1,  VII |                 fogok kérni. A hajótól majd elküldöm a kormányost egypár legénnyel,
 3551     2,  IV  |                  kik által Timár mindenfelé elküldözte az üzeneteket, s Miskának
 3552     4,  IV  |                   második tavasz van.~Tehát elküldték Mihályt a Balatonhoz.~Hanem
 3553     5,  IV  |               engemet néhány esztendő előtt elküldtél Brazíliába, ugye? Ej, hogy
 3554     1,  XIV |                tükrébe, egész a hajó orráig elküldve a hullámban tükröző visszfényét,
 3555     4,  IV  |                     egy ágyban egész család ellakhatott éjszakára.~Tímár azt is
 3556     5,  IV  |             táblabíráink felől világ végeig ellappanghat az ember ez országban; amire
 3557     5,  IV  |                 látszik, ott időzésem alatt ellásson mindennel, amit a testem
 3558     2,  V   |                 tenni ebből a házból; mégis ellátogat oda, kezet csókol a hölgyeknek,
 3559     4,  I   |                     bizonyos esetek, amikor ellátogattak a kunyhóhoz. Olyankor egyenesen
 3560     5,  XI  |                közelében. Míg a jégveremmel ellátott pincébe áldozatul esett
 3561     2,  IV  |            hivatalbélyeggel, nagy pecséttel ellátva.~– Olvassa el ön, hogy tetszeni
 3562     1,  XI  |             lenyelni.~Addig csak a merevség ellenállásával volt küzdelme; de amint
 3563     1,  XI  |                    elvonja.~A kéz legkisebb ellenállást nem tett. Zsibbadt volt
 3564     5,  I   |               folytatá Timéa a női méltóság ellenállhatlan varázsával tiszta arcán –,
 3565     4,  IV  |                  Timárt, alig bír a vágynak ellenállni, hogy a két kezét hirtelen
 3566     1,  IV  |              mozderő hatását elfogyasztá az ellenár, s a vízfenék hegyes sziklacsúcsokkal
 3567     3,  IV  |                     kétségbeejtő terved van ellenem. Azt te tudod, hogy nekem
 3568     5,  VIII|                  szakácsnénak fogja pártját ellenemben. Óh, mennyi mindent kell
 3569     1,  IV  |                   távollal, az erőfogyasztó ellenerővel, bármely képzett gépésznek
 3570     5,  IV  |               szigetét.~Timárnak egy gyönge ellenérve akadt, melyet oltalmára
 3571     3,  III |                 mérgesen kurrogva le megölt ellenfelére.~E bevezető hőstett után,
 3572     5,  II  |                igazi férfi megöli párbajban ellenfelét, ki szerelme útjában áll;
 3573     1,  VII |                   tapasztalá, hogy túlnyomó ellenféllel van dolga, akivel nem lehet
 3574     5,  X   |                    fogalommal diametraliter ellenkezik.~Kacsuka úr úgy vélekedett,
 3575     2,  VI  |                  várat akar építeni. No, ne ellenkezzék. Én tudom, hogy ön a hivatását
 3576     1,  X   |               semmihez. Itt van kezemben az ellenméreg, ha megbántam volna, visszatérhetnék.
 3577     4,  IV  |                  érezte a kettős kötelesség ellenmondásokkal terhes zűrzavarát. Egyszerre
 3578     1,  V   |                     összegekről.~Nyugtából, ellennyugtából aztán megtudja a hajótulajdonos
 3579     1,  V   |                     vacsorál. Őtőle viszont ellennyugták kívántatnak az átadott összegekről.~
 3580     2,  III |                    részét, hiszen senki sem ellenőrizheti, titokban értékesíthető
 3581     1,  V   |                   két pénzügyőrre, hogy jól ellenőrizték-e az inspicienst. Amazok hárman
 3582     1,  V   |                 segélyül vannak, s egyúttal ellenőrzik az inspicienst, hogy rendben
 3583     2,  IV  |                     vagyok, hanem ha valami ellenséged meg találja tudni, ugyan
 3584     2,  IV  |                megmenekült, nem a Hofkammer ellenségéhez szegődik, hanem éppen ahhoz
 3585     1,  X   |                     magamat, hogy kijátszom ellenségeimet, s megszököm leányommal
 3586     3,  III |                    s a sötétben harcol a mi ellenségeinkkel. Ez emészti el az éjjel
 3587     3,  III |                     ez, aki önt nem tekinti ellenségének. Nézze ön, amott legyez
 3588     2,  V   |                 lenne általa. Megszűnnék az ellenségeskedés, a versenyzés; társ lenne
 3589     3,  IV  |                  jövevénytől, s még halálos ellenségét sem bocsátotta el éhen.~
 3590     3,  IV  |           fütyörészve közelít a nagy fekete ellenséghez.~– Szervusz! Almira, kedves
 3591     2,  VIII|                  nekünk kávét? Minden ember ellenségünk lett; minden ismerősünk
 3592     2,  I   |              kezéhez, és megcsókolá azt. Az ellenszenves szarvasbőrt a kezén. Athalie
 3593     1,  X   |                    Itt ez üvegcsében valami ellenszer. Amint én meghalok, vedd
 3594     1,  XI  |                    szívgödrét is be kell az ellenszerrel dörzsölni.~Timár kénytelen
 3595     3,  VIII|               rohanta meg az érzések minden ellentéte. Az ijedelem, hogy titkos
 3596     2,  I   |                 látnia a tükörből ezt a két ellentétes képet. Az egyik oly ragyogó,
 3597     5,  IV  |                   rémnek arcába nézni, hogy ellentmondjon neki.~Az a felülkerült gonosztevő
 3598     4,  III |              égrekiáltó csalást kövessen el ellenük.~Mentül gyöngébbek az idegeik,
 3599     3,  III |                    bosszúra hívta volna fel ellenünk, és egész alakját belepte
 3600     5,  X   |              rejtélyt, szemeit annál jobban ellepte a könny.~Kilenc teríték
 3601     5,  XI  |                    előtte a földön, vérétől ellepve, eszméletlenül.~Az őrnagy
 3602     3,  II  |                    ha egy árnyékát a bűnnek elleshetné e falak között.~Ha Timéa
 3603     2,  I   |                    intéséből, szemjárásából ellesni, hogy mire van szüksége.~
 3604     5,  I   |             önmagának, ehhez volt kedve; de ellopatni hagyni! ez fellázítá.~Mit
 3605     5,  IV  |                    az egészet módomban volt ellopni?”~„Ahá! Derék gyerek voltál,
 3606     3,  V   |                     gyilkolod meg itten. Te ellopod az ártatlan szívet, s cserében
 3607     5,  II  |                   elfogattuk őt, azonban az ellopott pénzből semmit sem találtunk
 3608     5,  IV  |               erővel a szolgálattételhez; – elloptam a pénztáradból tízmillió
 3609     4,  I   |                   nagy úr, hogy nyaratszaka elmaradhatsz a munkádtól, s úgy töltöd
 3610     1,  IV  |                    sziklákat, amik mellette elmaradoztak, hogy azt is meg tudta volna
 3611     4,  I   |                    s milyen véges az emberi elme! Hogy jóra fordult minden!
 3612     3,  VII |                      Mi lesz belőlem, ha te elmégy? Itthagysz-e vagy elviszesz
 3613     3,  IV  |               magunk úgysem maradunk itten, elmegyünk Triesztbe lakni; ezt a szigetet
 3614     1,  III |                     hogy a hajó sértetlenül elmehessen veszedelmes pokolgépe mellett.~
 3615     2,  VIII|                     Timárnak: „nem kellesz, elmehetsz!” Pedig kitelik az ilyen
 3616     5,  IX  |                  Pedig a nőknek olyan gyors elméjük van.~Egyszer azt mondá Noémi –
 3617     3,  IV  |                    a természet szépségeiről elmélkedni; hazatérő birkák, kecskék
 3618     5,  IV  |                  öbölben a hidrioták hajóin elmenekül Máltába. A basa legnagyobb
 3619     3,  VI  |        halászeszközöket is mind elvitték az elmenekült halászok.~Ha kellett égi
 3620     1,  II  |                  legénysége nincs már, azok elmenekültek róla; az pedig rohan magára
 3621     1,  X   |                     és örvényein; vakmerően elmenekültünk az üldöző ágyúnaszád elől;
 3622     3,  IV  |                  bolonddá tenni? Engem, te? Elmenj az ilyen ostoba tréfákkal,
 3623     5,  IV  |                    a levelet Noémihez? vagy elmenjek Tihanyba ezzel a négy levéllel?~
 3624     3,  VIII|                   Bizony jól teszik már, ha elmennek! – súgá Athalie Timárnak. –
 3625     5,  VIII|                   azért, mintha akkor én is elmennék a leányommal, nem én, mert
 3626     3,  II  |                    Úgy jöttek vissza, ahogy elmentek. Se Helvécia andalító völgyei,
 3627     5,  III |                  halászok zavarták fel néma elmerengéséből. Azok magyarázták meg neki,
 3628     4,  I   |                    a nő gyémántjai?~Athalie elmerengett rajta.~Vajon valóban azon
 3629     3,  IV  |               utoljára ijedt arcot csinált, elmeresztette a szemeit, „elveszett!”
 3630     4,  III |                  segíteni nem tudnak!~Noémi elmerevült tekintettel bámult anyjára;
 3631     5,  IV  |                 Minden emberi rossz indulat elmérgesült kelevényként rágódik lelkén. –
 3632     1,  I   |                   az örvényekben fuldokolva elmerül, ahogy a zuhatagok hanglépcsőin
 3633     1,  I   |             magasodik fel ilyenkor, hogy az elmerülő halálkiáltása nem hallik
 3634     3,  III |                    két gólya állt csendesen elmerülve a természet szemléletében.~
 3635     3,  III |                     magyarázza neki, milyen elmés állatok azok a békák, mennyi
 3636     1,  VIII|                 hogy egy keserű élet titkai elmondassanak. Aztán gondolkozzék ön felőlük.
 3637     3,  IV  |                  egész botanikai lajstromot elmondasz előttem, s majd én a sok
 3638     5,  IV  |                    magadnak valakit, akinek elmondd, amit rólam megtudtál. A
 3639     5,  I   |             találkozást, hogy önnek mindent elmondhassak, amit önnek tudnia szükséges.”
 3640     5,  I   |                     forrni kezdett a vér.~– Elmondhat ön nekem mindent?~– Hiszen
 3641     2,  IV  |                   ám; mert még énnekem csak elmondhattad ezt a dolgot, én jóakaród
 3642     3,  I   |                     ezeket Zófia asszonynak elmondja, ezáltal tanúsítja, hogy
 3643     5,  IV  |                     szépen elbúcsúzol tőle: elmondod neki, hogy el nem veheted,
 3644     1,  VIII|         gondolkozzék ön felőlük. Én mindent elmondok önnek, ami igaz; és csak
 3645     2,  V   |                 tréfát találtak ki számára. Elmondták neki, hogy ki van tűzve
 3646     1,  IV  |               hajóra, s azt mondá csendesen elmorzsolgatva szájában a szót:~– Ágyúnaszád…
 3647     5,  XIII|              elbeszélik egymásnak.~Azután – elmosták az idők az egész történet
 3648     5,  XI  |                    után…~A Szent György-kép elmozdul helyéből sárkányával együtt (
 3649     2,  VI  |                   is tudta, amit Athanáz úr elmulasztott Kacsuka úrtól megkérdezni.~
 3650     3,  I   |                   csak egy virág, lehull és elmúlik, lelke virágillat, elfújja
 3651     4,  I   |                  alig várta már, hogy a tél elmúljék, s nyíljék a tavasz.~No
 3652     4,  III |               tizenharmadik napon Mihálynak elmúltak a lázálomlátásai, fejének
 3653     4,  III |                     idegláz forró rohamának elmúltával a visszahatás lankadtsága
 3654     2,  V   |                 ürügye, amivel a házasságot elnapolja. De már az utolsó aknákat
 3655     1,  XI  |                 ilyen komisz ember”, s hogy elnémítsa a suttogó árnyakat, betette
 3656     1,  I   |                elhaló mennydörgés, az ember elnémul, és saját szavát meghallani
 3657     2,  I   |                fokos gorombaságra egyszerre elnémult az úr is, meg az asszonyság
 3658     2,  II  |                  mindig így volt. Hát miből élnénk? Tudod te azt jól.~– Tudom.
 3659     2,  VII |                   ezt a leányt!~Akkor aztán elnevette magát.~Gúnyos kacajba csapott
 3660     4,  IV  |                    magának, s éjféleken túl elnézegette az ég csodáit, a bolygókat,
 3661     2,  III |                melynek se kezdete, se vége.~Elnézte napestig, hogy egyik zsákot
 3662     1,  VI  |                      mely embert és állatot elnyel, aki beletévedt. A növényvilág
 3663     3,  II  |                    kell tudnia, hogy akinek elnyeréseért annyit küzdött, azt is szerencsétlenné
 3664     3,  VI  |                  minisztériumok megbízásait elnyerni, országos kiadások csatornáját
 3665     4,  II  |                vezetett az út. A rózsák rég elnyíltak már, azt az időt Mihály
 3666     3,  III |          Brazíliában sokszor az operaházban elnyomja az énekeseket és a zenekart,
 3667     2,  III |                habokban egész a hajó orráig elnyúlt, s minden sugár, minden
 3668     5,  XII |                     Az a rejtek még mást is előád: a mérgekkel tölt szelencét
 3669     4,  III |                   Dódit, és iparkodott vele előadatni, hogy mit tanult ma megint.
 3670     5,  IV  |                  csepegtetnek a bőrére, míg előadja eldugott kincseit. Én is
 3671     4,  I   |                   sziget bölcs asszonyához, előadják neki az ügyöket: s amit
 3672     5,  IV  |                    a kínzott ember.~– Ahán, előadod már! – szólt a fegyenc. –
 3673     5,  XI  |                      mikor jő a szemekre az előálom; akkor van itt az ideje!…
 3674     2,  V   |                    kellene elpusztítani. Én előbb-utóbb is megölöm ezt az embert,
 3675     1,  VIII|                   Teréza asszony alig bírta előcsalogatni odújából Almirát. Szegény
 3676     1,  IX  |                    vízbe fojtja, s magát is elöli? Azért sem ölöm el magamat,
 3677     3,  V   |                      Elkábítá ez a mámorító előérzet.~Ifjúkora óta nem szerette
 3678     3,  I   |                Mihály boldog volt a jövendő előérzetében.~Valahányszor Timéát látogatni
 3679     2,  VIII|                     ahogy nagy téli zivatar előestéjén végig ülnek a háztetőn a
 3680     1,  XII |                     ezért most engemet majd előfog a vármegye; számon kérik
 3681     3,  VI  |                     hogy hajódat az óceánon előfogta egy tavaszutói tornádó,
 3682     3,  III |                    hiszem, minden regényben előfordul, Timár hozzálátott, hogy
 3683     2,  IV  |                     mondja a titkát.~Azután előhívta az inasát, rábízta, hogy
 3684     3,  III |                  ahogy Fabula uram utasítá. Előhozatá a kis ladikot, belerakatott
 3685     4,  III |                    enni.~Noémi sietett neki előhozni; készen volt tartva. A beteg
 3686     1,  V   |                     elviszik, annak helyébe előhozzák a vizeskorsót.~Egy nagy
 3687     2,  IV  |                    Timár a zsebébe nyúlt, s előhúzta a huszonnégy fontost, a
 3688     2,  III |                akkor okvetlenül jó az, amit előidézett.”~„Kié is lehetnének ezek
 3689     3,  II  |                   nem győzte őt a konyhából előidézni.~Athalie minden piperéhez
 3690     5,  XI  |                   minden szerencsétlenséget előidéző bölcsek kövének feltalálója,
 3691     2,  VII |                  hanem a hatás, amit szavai előidéztek, mélyebb volt, mint ő maga
 3692     5,  III |                  azt kérdezte tőle, hogy mi előjele van e kecsegtetésnek?~Az
 3693     3,  VI  |                   Ha adott volna valamit az előjelekre, ez már elég ok lett volna
 3694     5,  VIII|                  alig merek már a konyhából előjönni miatta. Ha szólok hozzá
 3695     1,  VII |                   szedett.~A zöld pagonyból előjövő alak olyan, mint egy idilli
 3696     5,  I   |             egyenruhát visel, s egyenruhája előjogánál fogva mindenüvé bejáratos,
 3697     4,  IV  |                 módon a zivatarral. És amit élők laknak, az is a mulandósághoz
 3698     5,  X   |            vendégség vár mindenkire. Néhány előkelőbb ház azonban azt a szokást
 3699     1,  IV  |                   tisztító felcihelődött, s előkeresgélte a tűzszerszámát, lassú hangon
 3700     4,  I   |                   lefektetik, a napszámosné előkeresi a favágó pipáját, tüzet
 3701     2,  V   |               táncestélyek alkalmával őt is előkeresik valahonnan, s a táncba beviszik;
 3702     3,  VIII|           szerződését Scaramellivel kellett előkeresnem íróasztalából.~Timár a vért
 3703     2,  V   |                     s letéve a csibukját, s előkeresve cukornádbotját a szegletből. –
 3704     5,  III |                     a fogaskirály nem akart előkerülni.~– Már megint megmenekült! –
 3705     3,  VIII|             bőröndjét, s miután a látszatot előkészíté, mintha nagy útról érkezett
 3706     2,  VII |                 maga is részt vett a lakoma előkészületeiben, hogy ilyenkor nyalánkodni
 3707     1,  XII |           öntudatánál. Az egész temetkezési előkészületekből nem tudott semmit.~– Így
 3708     2,  IV  |                   előveszi az úton.~S azzal előkiáltá a fuvarost.~– Rögtön indulunk.
 3709     5,  XI  |            valamennyien a holnapi vendégség előkóstolásában voltak éppen.~Athalie fogta
 3710     1,  VI  |                 közepén, s a vontatókötelet eloldják a lovakról, és behúzzák
 3711     3,  VI  |                 lábszárait a kormánypadhoz, eloldotta a csónak kötelét, s betaszította
 3712     5,  IV  |                   beledobtuk a vízbe; azzal eloldtuk a kis csónakot, s nekiereszkedtünk
 3713     5,  V   |             fölemelje hozzá.~„Örök hatalom! Előled futok, s tehozzád jutok
 3714     2,  IV  |                kitüntetésben részesíttetik, előleges formalitásból saját kezűleg
 3715     1,  II  |                     kettős gondját viselje: előlegesen egy vastagon átpóláló veres
 3716     1,  IX  |                 Brazovics sok pénzt szokott előlegezni Krisztyánnak, s minthogy
 3717     5,  III |                   Timáron kívül az egyedüli élőlény e háznál, rég aludt már.
 3718     5,  III |                ember el van hagyatva minden élőlénytől; el van temetve – a felhőben.~
 3719     5,  III |                     percben azt várta, hogy előlép egy fehér molnárkísértet,
 3720     2,  VIII|                Timéa határozott tekintettel előlépett a tűzhely mellől, hová eddig
 3721     2,  V   |                     úr megkapta a kapitányi előléptetést. Ez volt a véghatár. Az
 3722     5,  XI  |              Athalie látja ezt mind!~Azután eloltja Timéa a gyertyát, s Athalie
 3723     5,  XI  |                   miatta.~Mikor lefeküdt, s eloltotta a gyertyát, még sokáig könyökére
 3724     5,  III |                   azzal meg mind elriasztja előlünk a többit.~– Sose csináljon
 3725     2,  IV  |                hanem amint ez a hó hirtelen elolvadt, hosszú enyhe idő jött,
 3726     2,  IV  |                     úr, mikor azt a levelet elolvasá, nem tudta egyhirtelen,
 3727     5,  XI  |                 kiszedegetett mérgek neveit elolvashassa nála.~Kitűnő szerek!~Keleti
 3728     3,  II  |               íróasztalán – felbontatlanul. Elolvashatja vagy tűzbe vetheti, ahogy
 3729     3,  II  |                   neki, ha csak egy levelét elolvasná: nem várnék önre, hanem
 3730     5,  VIII|                 végigolvassa. Néha nekem is elolvassa. S aztán azt kérdezi tőlem: „
 3731     5,  X   |                     többi közé, majd holnap elolvassuk.~Pedig valami úgy súgta
 3732     1,  XIII|                 dühében, mikor azt az írást elolvasta, visszadobva azt Timárnak.~–
 3733     1,  V   |                     átvétetnek, jó távolról elolvastatnak, és ismét visszaadatnak.~
 3734     2,  VIII|              elvezessen. Életpályám, melyen előmenetelemet várom, olyan szigorú föltételeket
 3735     1,  XI  |             komolysága.~Fél keze feje körül elomlott fürteihez volt emelve, a
 3736     1,  V   |            fenyőmagot és ürmöt hintenek; az előmutatott papírok azon a füstön elébb
 3737     3,  IV  |                   tudós, okos embernek nagy előnye van.~– Törökországban a
 3738     3,  VIII|                     sem érti a magyar liszt előnyének a titkát.~– Hogyan?~– Talán
 3739     5,  IV  |                 ízetlen gúnyolódás nem volt előnyére a támadónak. Kisebbítette
 3740     2,  IV  |           kormánynak. Másodszor az államnak előnyös szerződést ajánl, mely ötven
 3741     2,  II  |            kiáltoztak sorban az őszi esőben előőrsön álló katonák: „Ki vagy?
 3742     4,  IV  |                  eloszlottak: Tátrafüredet, Előpatakot vagy Balaton-Füredet, ott
 3743     4,  IV  |            ajtajáról, ablakáról a gyékényt, előrántotta asztalosműhelyét, odaszorítá
 3744     3,  III |                   vízbe. A két vadász aztán előre-hátra pofozza a talpaival, míg
 3745     2,  I   |                miket hozott a Timár!~Mihály előrebocsátá Timéát, és ő is belépett
 3746     1,  VII |                  veranda előtt, első lábait előrefeszítve s a hátulsókkal a földet
 3747     1,  IV  |                lakta odúival; ott nyúlik ki előrehajolva a fenyegető Rasbojnik; a
 3748     3,  VI  |                    könnyebb volt a csónakot előrehajtani a fák között. Magasra fel
 3749     5,  III |             féljobbot csinálva folytassa az előrehaladást, mert akkor szemközt kell
 3750     3,  III |                   találkozási jelenetet. Az előrelátható katasztrófa bekövetkezett.
 3751     4,  IV  |                  még olyan gyöngédséggel és előrelátó furfanggal bírt, hogy egy
 3752     1,  IV  |                vontató erővel lehet a hajót előremozdítani. A román part mentében szintén
 3753     5,  III |                   négykézláb mászva kellett előretörtetnie, s partot csak nem talált
 3754     3,  VI  |                    kincseit értékesíté, oly előrevigyázó volt, hogy egyes műremekeket
 3755     5,  I   |                 szükséged, hanem botrányra. Előrohansz a rejtekből, összekiáltod
 3756     5,  IV  |              kezdett, a cudar dög egyszerre előrohant az ágy alul, anélkül, hogy
 3757     2,  V   |                  magát, mint egy Zrínyi. Ha elősáncaiból kiszorították, bevonult
 3758     1,  X   |                hajóvezető a rábízott utast, elősegítél gyors menekülésemben. Csodamódon
 3759     3,  III |               vendég érkezett, s aztán ő is elősietett a házból.~Amint Mihályt
 3760     1,  V   |               fenekén levő illetményt.~Most elősompolyog a tisztító. Arca szigorú
 3761     5,  III |                  iszapba, hogy a háló alatt elosonhasson, mert társainak vickándó
 3762     3,  VI  |                 Kivált olyanokat, amiket ön előszámlált; azok között orvosi és festőfák
 3763     3,  VIII|                  amik még fiókjában voltak, előszedte.~(Csodálatos egy asszony
 3764     3,  I   |         keresztelték meg.~Minden aggodalmát eloszlatja végre az a másik tiszteletes
 3765     4,  IV  |                     az idénynek, a vendégek eloszlottak: Tátrafüredet, Előpatakot
 3766     5,  XI  |                     éppen.~Athalie fogta az előszoba asztalán levő gyertyatartót,
 3767     2,  VII |                    is megjelent a kormányzó előszobájában, nehogy mások lefoglalják
 3768     5,  II  |                     neki az éjszakának. Míg előszobáján, míg folyosóján végigmegy,
 3769     3,  II  |                  szobájából aztán egy közös előszobán keresztül eljuthatott Timéa
 3770     1,  XII |                   majd ott az óbester előtt élőszóval tanúskodhattok mellettem.
 3771     5,  XIII|                    a keze alatt, mint ahogy előtámadt. Timéa unokája már abból
 3772     2,  V   |             akárhonnan is százezer forintot előteremteni.~Az is igaz volt, amit Kacsuka
 3773     2,  IV  |                  iránt majd személyesen fog előterjesztést tenni.~Négyszeresen arany
 3774     5,  I   |                 fontos ügy. A dolog kezdett előttünk lassankint unalmassá válni.
 3775     1,  VI  |             befejezze, az északi meredélyen előtűnik egy barlang, melynek szádához
 3776     3,  VI  |                 vagyok. Nem félhetsz.~Tódor elővánszorgott a kunyhóból.~– Te engem
 3777     3,  VI  |                   mocsáraiból minden nyáron elővánszorog a rettenetes pusztító rém,
 3778     3,  I   |                     Azt onnan sohasem fogja elővenni senki.~Hanem más szent akadályok
 3779     5,  XI  |                  fölnyit, s annak fiókjából elővesz egy kardmarkolatot, ami
 3780     5,  VIII|                     egy-egy nagy ünnepnapon előveszem az imádságoskönyvemet, hogy
 3781     4,  IV  |                     valóban egyszer-egyszer előveszik olyanforma vágyak, hogy
 3782     2,  IV  |                    kenyérbe nem keveredett. Elővették magukat a katonákat, azok
 3783     1,  V   |           hajóbiztos kiáll a hajó orrára, s elővéve a tűzkövet és acélt, elkezd
 3784     1,  II  |                    a vizaví lakozóknak csak elővigyázati rendszabályok mellett szabad
 3785     1,  V   |                   átadása már aztán nagyobb elővigyázattal jár.~Szenes serpenyőt hoznak
 3786     5,  XI  |              asztalán levő gyertyatartót, s elővilágított vele a sötét folyosón az
 3787     2,  IV  |                  tehát ez – folytatá Timár, elővonva zsebéből egy összehajtott
 3788     2,  IV  |         feldíszíttetésnek némi szertartásos előzményei vannak. A korona nem teheti
 3789     5,  I   |               egykori tulajdonosa halálával előzött meg? Mert ha az lehető,
 3790     5,  II  |                     része a kreolnőkre lett elpazarolva; valószínűleg egy csomót
 3791     1,  VIII|                   akkordokat a légben, s az elpihenő szél csinál eolhárfát a
 3792     3,  I   |                   érintik, ha egy szemérmes elpirulás tűzárnya futna egyszer végig
 3793     3,  I   |                   állítás mellett szemérmes elpirulással. Szerény, komoly és engedelmes
 3794     4,  I   |                     operaháztól?~A jó Timár elpiruló arccal fogadja e célzásokat,
 3795     5,  IV  |                hosszú sebhely látszott meg, elpiszkult tapasszal összefoglalva.
 3796     5,  XI  |                      most az a vörös bor is elpocsékolni való. Annál jobbat képzelni
 3797     3,  IV  |               bizony, kivágatnád őket, hogy elprédáld potom árért a legközelebbi
 3798     1,  IX  |                   elszökött, s azt hirtelen elprédálta. Ezt nem tudni bizonyosan.
 3799     5,  III |                  egymaga annyi fiatal halat elpusztít, mint három halász. Iszonyú
 3800     1,  VI  |                 nincs a szigetnek. Az árvíz elpusztítja azt. Csak madár lakik rajta,
 3801     1,  IX  |                 jöhet késői fagy, jégverés; elpusztulhat az év áldása. Gondoskodtam
 3802     1,  IX  |                     gyermek volt, mikor így elpusztultunk, s a csapás őt is érte;
 3803     3,  V   |                     most ide lopod magadat, elrablod tőle utolsó, egyetlen, legdrágább
 3804     5,  IV  |                     gyilkosát és kincseinek elrablóját. Ne felejtsd el, hogy hirtelen
 3805     1,  II  |                egyik hajókötélről a másikra elragadhatott a pestis, s arról az egész
 3806     2,  IV  |                   keblében elkövettetnek, s elragadni tőle az egész katonaélelmezési
 3807     3,  III |                     Gyönyörű! – szólt Timár elragadtatva a méla tájképtől.~– De akkor
 3808     4,  I   |              titokteljes eltűnésre; s ha ez elrejtőzés alatti idejéről netaláni
 3809     1,  VI  |                    a teknősbékáknak sietnek elrejtőzni.~A partot egész hosszában
 3810     5,  XIII|                      emeletes házaival. Egy elrekesztett pagonyban a nemes háziszárnyasok
 3811     2,  IV  |                   ugyebár, hogy az ön ellen elrendelt befogatás és vizsgálat miatt
 3812     2,  IV  |                  tartanám azt, mert ezáltal elriasztatnék más igaz ember is, ki valódi
 3813     5,  III |                    a vízből; azzal meg mind elriasztja előlünk a többit.~– Sose
 3814     3,  VI  |               Mihály kezét hevesen, s azzal elrohant tőle, s a legelső bokornál,
 3815     5,  V   |                 tűzre, hogy e maradványokat elrombolja. Azután fölvette köpenyét,
 3816     2,  VII |                    a kereszteléssel egészen elrontják a frizuráját.~Jó lesz egy
 3817     2,  VIII|               örömkitörésein.~Hanem Athalie elrontotta valamennyinek az örömét.
 3818     3,  IV  |                    Krisztyán Tódor a dühtől elsápadtan, tajtékzó ajakkal rikácsolt
 3819     3,  III |               rémülettel kapott a szívéhez: elsápadva tántorodott vissza, úgyhogy
 3820     1,  X   |                   nehéz veríték gyöngyözött elsárguló homlokán. Arca olyan volt,
 3821     1,  III |                  lett az arca; a másodiktól elsárgult.~Odasietett Timéához.~Az
 3822     2,  IV  |               jártak. És aznap már december elseje volt.~Timár a helység házához
 3823     4,  III |                 erejéhez tért, hogy magában elsétálhatott a szigeten, folyvást azt
 3824     2,  III |             gyámapja, az majd elharácsolná, elsikkasztaná kilenctized részét, hiszen
 3825     5,  II  |                 meglopta, pénzküldeményeket elsikkasztott, a számlákat meghamisította,
 3826     2,  II  |                    lesz a többi között, azt elsimítani a jó barátok dolga. S három
 3827     2,  VII |              költemény kezdődik azon, hogy „Elsőbben a vizek vérré változának”,
 3828     3,  VI  |              iszapos hullámai nádgyökérrel, elsodort fűzfákkal voltak tele; a
 3829     2,  III |                   láttak a munkához.~A szél elsöpörte a felhőket, s a félhold
 3830     1,  V   |            megehetővé lesz. Ekkor egyszerre elsötétült az a szűk égboltozat odafenn
 3831     5,  XIII|                   hozzáértő kezelés mellett elsőrendű árucikk. A sziget méhese
 3832     2,  VIII|                 tapadó, ólomnehéz sötétség, elsőszülöttek legyilkoltatása!…~A mély,
 3833     5,  IX  |                     halálát a hajón: a hajó elsüllyedését, a megtalált kincseket.~
 3834     1,  III |                 oldalát vízszín alatt, hogy elsüllyedjen.~Ez nem menekülés. Azért
 3835     1,  IV  |                  ott atyjával találkozik.~– Elsüllyedünk-e? – kérdi tőle.~– Nem. A
 3836     1,  VIII|             szobából Timár e fohászt hallja elsusogni az éjben: „Édes Jézusom!” …
 3837     1,  XIV |                      A Duna, mikor megárad, elszaggatja a partjait, s az onnan letépett
 3838     2,  VII |                hegyén meghasadozik, könnyen elszakad, és hamar hullani kezd.
 3839     4,  I   |                  statum!~Melynek határainál elszakadnak a társadalom törvényeinek,
 3840     3,  VI  |                    folyam valahol egy gátat elszakít, s akkor meg-megváltoztatja
 3841     4,  IV  |                    egyiktől sem tudja magát elszakítani.~Ilyenkor, mikor mind a
 3842     1,  IV  |                  megragadja karjánál fogva, elszakítja a mellvédtől, s betaszítja
 3843     5,  IV  |                  vezérelte az egymástól rég elszakított apát és fiút egymás ölelő
 3844     5,  III |                     A jégtorlasz valahonnan elszakította téli menedékéből, vagy ott
 3845     2,  VII |                   te török leány!” Én aztán elszaladtam.~– Hát tudod – kezdé a magyarázatot
 3846     5,  I   |                Brazovics úr vendégei voltak elszállásolva. E rejtett folyosó egy ajtóüregen
 3847     3,  VI  |                   ökrösszekerekre rakjuk, s elszállítjuk Triesztbe. Triesztben készen
 3848     4,  V   |                 volt készítve a méreg, mely elszállítsa őt a semmi csillagába; hah,
 3849     4,  II  |                  szekérre rakatta azokat, s elszállíttatá a Duna-parti jegenyésbe,
 3850     1,  VIII|                 köszönöm!~Őt ugyan senki az elszámláltak közül egy szóval sem kínálta,
 3851     3,  I   |              esperes úr a keresztszülőknek, elszámlálva az ő kötelességeiket, s
 3852     3,  II  |              képzelte.~Nem sikerült neki az elszegényedés. A szerencse hódol annak,
 3853     3,  II  |                   Ha szerencsétlen lesz, ha elszegényül, akkor közelebb fog jutni
 3854     5,  XIII|                  Timár alapítványul hagyott elszegényült rokonok számára. Ez az egy
 3855     3,  III |                átalakuláson átmegy, vonásai elszélesednek, elvastagodnak, tömör kifejezést
 3856     5,  IV  |             elköltöttem. A gályapadról való elszökésemet nem engedik ám el, sem a
 3857     2,  I   |                  harmadik biztosát? Hisz ez elszökik majd a behajtott pénzzel,
 3858     2,  VII |         hallatszanak, minőkben az elfojtott elszörnyedés hal el, mielőtt kitört volna;
 3859     1,  XIV |                     magát kétségbe ejtse, s elszoktassa hiú ábrándozásáról.~Hagyott
 3860     5,  IX  |                   tudni?~– Szeretném tudni. Elszomorít az a gondolat, hogy ilyen
 3861     4,  V   |                   belébotoljék a síromba, s elszomorodjék.”~S Timár elkészítette Teréza
 3862     2,  I   |                 megértette – s aztán nagyon elszomorodott. Zófia asszonyt próbálta
 3863     2,  I   |              édességet. Ekkor aztán egészen elszomorodva fordult a főhadnagyhoz a
 3864     2,  VII |                 szobában enni nem lehet, az elszórandó héjak miatt.~Aztán csak
 3865     3,  I   |            Lebonthatja szép fényes haját, s elszórhatja vállain; megközelítheti
 3866     2,  IV  |            rágondolok e látványra, a keblem elszorul annál az eszménél, hogy
 3867     2,  V   |            kimondani. Hangja elakadt, szíve elszorult.~Timéa kiegészíté az elakadt
 3868     4,  I   |                  egymástól; a falvak messze elszórva, semmi nagyváros a közelben.
 3869     5,  VIII|                      úgyhogy ha én százszor elszundítok, százszor fölébredek a papirossercegésre.
 3870     4,  III |                 szelíden.~Azután egy percre elszunnyadt Mihály, csak egy percnyi
 3871     5,  IV  |                   Sőt szívesen rejtegetnél, eltagadnál, ha keresnének; kiadnál
 3872     3,  I   |                arcát.~Ez a minden fájdalmát eltagadó, lemondásteljes tekintet
 3873     3,  VIII|                  fél éjszakán át nem alszik eltagadott gyötrelmek miatt.~Neki kerülnie
 3874     5,  X   |              holdvilágot ott a feje tetején eltakargassa vele? Aztán micsoda tiszteletben
 3875     3,  IV  |                  fölösleget szűkebb napokra eltakarítani.~– Héj, milyen gyanakodó
 3876     1,  XIII|                   megtagadta a tisztességes eltakarítást, de meg is tiltotta a hulla
 3877     4,  V   |                     s a szemfödelet, amiben eltakarják. Koporsó nem kell neki.
 3878     3,  V   |           számítások, mindennapi gondok alá eltakartak; amik vágyait egy óhajtott
 3879     1,  IV  |                   szigetnek a sziklatömegei eltakarták előle az egész Duna-öblöt,
 3880     4,  I   |              kedélyében, amit nem lehet sem eltanulni, sem eltagadni; valami méltóság,
 3881     3,  VII |                      ki egy pókot nem tudsz eltaposni, sem egy lepkét tűre szúrni.~–
 3882     2,  V   |                     előtt; de egy nőt abból eltartani nem lehet, s különösen egy
 3883     1,  IX  |              rovátkái közt el van téve, ami eltartható árucikk, hordókban annyi
 3884     2,  IV  |                  hosszú enyhe idő jött, ami eltartott egész karácsonyig, akik
 3885     2,  I   |                     és elsüllyedt.~Most már eltaszítá Timéát magától Brazovics
 3886     3,  II  |                 méltó, hogy azt gyűlölheti, eltaszíthatja magától? Nem, uram. Ön egy
 3887     4,  IV  |             megvetésre méltó az egyik, hogy eltaszíthatná magától? Mért olyan nemes,
 3888     3,  VIII|                hanem hogy egy ostoba fickót eltávolítsak egy szép kisleány mellől,
 3889     5,  I   |                    az lehetne holnap, ha ön eltávoznék. Ön minden évben le szokott
 3890     4,  III |                    nem kellene innen többet eltávoznia. Keresnék egy évig, gyászolnák
 3891     3,  VI  |              lekötni a sorsodat? Akárhonnan eltávozol, a féltékenységet hordani
 3892     1,  IX  |             megszorítva Teréza kezét.~Aztán eltávoztak a gyepes úton csónakjukhoz.
 3893     5,  IX  |            megvirradt, midőn Mihály elvégzé élte történetének meggyónását.~
 3894     2,  VI  |                    mely boldog az oly ember éltében!”~… De hát még majd a versenytársak –
 3895     2,  V   |                     forint, az asszony majd eltékozolja azt; annak a kamatja csak
 3896     1,  IX  |                      esznek.~Uram! Két évig éltem én e kenyérrel, s mindennap
 3897     1,  XII |                    hajóból.~S nehogy orozva eltemesse valahol a parton, négy markos
 3898     3,  VIII|                titokszerű halála, rejtélyes eltemetése még azt a gyanút is költheti
 3899     1,  IX  |                    férjemtől a tisztességes eltemetést, s nekem látnom kellett,
 3900     1,  XII |                    vámpír lesz az ily módon eltemetettből, aki mind magához szívja
 3901     1,  XII |              végtisztességet; mi aztán majd eltemetjük magunk itt valahol a parton.~
 3902     1,  X   |                    módon temessék el; hanem eltemettetsz hajós szokás szerint, ponyvába
 3903     5,  XII |                    Timár most is él! s akit eltemettettél, az egy tolvaj volt, ki
 3904     5,  III |                 akkor megint mást gondol, s eltér ferde irányban, s újra beletéved
 3905     3,  I   |                     reszket, s ez a remegés elterjed egész valóján.~Az a véghetetlen
 3906   Uto       |       olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve: ezt fordították le a legtöbb
 3907     1,  III |        horgonykötelet, s ennélfogva csendes eltérő irányt adott a malomnak
 3908     3,  III |             szörnyet a parthoz, hogy rögtön elterült, átadva fekete lelkét a
 3909     3,  II  |                   nem akar tanulni. Csak az éltes asszonyságok társaságát
 3910     1,  XII |                  Jaksics Mirko.~– No, isten éltessen sokáig. Igyunk együtt egy
 3911     3,  III |                     Noémi ragyogó arccal. – Eltesszük üvegbe, majd fogunk neki
 3912     1,  X   |                okoztad, vagy hogy pénzemből eltettél.~Neked nem ajándékozok semmit.
 3913     5,  III |             hazaoszlott, sűrű rikoltozással éltetve a mulatság gazdáját, a bőkezű
 3914     1,  II  |              tisztítónak, ha egy ily esetet eltitkol. A legkisebb mulasztás büntetése
 3915     3,  VIII|             harmadik teríték.~Athalie arcán eltitkolhatlan harag gyulladt ki, amint
 3916     4,  IV  |               szenvedőnek az őszi hónapokat eltölteni. Ilyenkor már néhány köhögős
 3917     3,  IV  |           egyetlenegy kis mátkámat. Tán biz eltörik tőle, ha ránézek? – Hogy
 3918     1,  X   |                  halálküzdelem látszott már eltorzult vonásain.~– Miről is szóltam
 3919     1,  VIII|          testi-lelki jó barátok voltak; még éltükben eljegyeztek bennünket egymással:
 3920     4,  I   |               Timárnak ürügye a titokteljes eltűnésre; s ha ez elrejtőzés alatti
 3921     3,  III |                 legközelebb levő vízárokban eltűnhessen.~Noémi szaladni sem bírt
 3922     5,  IV  |                   Nekem szükséges egy időre eltűnnöm az ismeretes világból; mert
 3923     2,  VII |                 mellé a lócára. Ez is olyan eltűrt lény a háznál, mint ő. A
 3924     3,  II  |                   elkomorodni. Óra hosszant elül neje mellett, néha a kezét
 3925     4,  III |                     volt.~Egész naphosszant elüldögélt a kis padon a ház előtt,
 3926     3,  VI  |                képes lesz a világ végére is elüldözni. Az utadba fog állni, mikor
 3927     4,  I   |                   különben igen takarékosan élünk.~– „Mi?” – kérdezé Timár
 3928     4,  IV  |                     is az volt.~Órahosszant elúszkált a csendesen ringató hullámban,
 3929     2,  VIII|            akárhányszor, hogy a derék kérőt elutasítá a fennhéjazó kisasszony,
 3930     5,  I   |                     jön, azt még az ajtóból elutasítja; hanem aztán megdöbbenve
 3931     3,  VII |               munkában, de Mihály gyöngéden elutasította őket: lássanak inkább a
 3932     5,  I   |             lehetett, hogy a kérdező örökre elutasíttatik. De nem az volt.~– Ki tudhatja
 3933     4,  V   |                 közelgő haláláról, mint egy elutazásról.~„A szép október hónapban
 3934     5,  I   |              mondhatná: „amíg a hideg tart, elutazom Füredre, megnézem, mit csinálnak
 3935     5,  I   |                     uralkodójának. Most már elűzheti őt e trónról, amelyről egy
 3936     3,  II  |                   És ön nem fog innen engem elűzni, pedig gyűlöl, mert jól
 3937     5,  VI  |             zsineggel; ha benyúl a kezével, elvágom a kezét a kis baltámmal.
 3938     1,  VI  |               partra a szállító kompokon az elvágott vontatókötéllel együtt,
 3939     1,  IV  |               perctől fogva, amelyben Timár elvágta a hajókötelet, minden rajta
 3940     3,  III |                 rózsafákból, miknek pompája elvakít, s már messziről terjed
 3941     1,  IV  |                      mely egy percre Timéát elvakítja. A másik percben, amint
 3942     1,  IX  |                     Timár legutol maradt, s elváláskor egy török gyártmányú tarka
 3943     5,  I   |                alatt, mely a másnap estétől elválasztá.~Úgy tett, ahogy Athalie
 3944     2,  IV  |                      mik az aranyat a kőtől elválasztják; hosszú teknők, válúk fenekén
 3945     4,  I   |                      Az sem volt neki elég; elválasztotta Mikhált Paltieltől, még
 3946     5,  I   |               Timéához is siet. Azért, hogy elváljék tőle.~El van határozva.
 3947     2,  II  |                ígérkezik a kenyérszállítást elvállalni száznegyvenezer forintért,
 3948     1,  IX  |              kezességet kívánt érte. Férjem elvállalta a kezességet szívesen: ő
 3949     1,  VIII|                 fölfelé, még az arcszíne is elváltozott. A rózsaszín egyszerre földfakóvá
 3950     4,  I   |             Szakállt növelt ugyan, mi arcát elváltoztatá, de mégis jöhetett volna
 3951     3,  II  |                 kergetnek. Még a hangját is elváltoztatta, mikor Timéával beszélt.
 3952     5,  IV  |                  legutolsó találkozásunkkor elváltunk: „ha még egyszer ön elé
 3953     5,  I   |                érkezni. Zófi asszony megint elvándorolt a délceg őrnagyhoz ezzel
 3954     5,  V   |                  tartottam fenn a számodra. Elvárj!”~Timár elnézi, hogy távozik
 3955     3,  I   |               mennyegzőig két hetet kellett elvárni, azalatt Mihály mindennapos
 3956     3,  III |                      vonásai elszélesednek, elvastagodnak, tömör kifejezést nyernek,
 3957     2,  VII |                  bölcsen oldá azt meg, hogy elvben meghagyta a kormány határozatát,
 3958     2,  IV  |                     Bécsbe? Egyúttal azt is elvégezhetem. Mert magam is felmegyek,
 3959     1,  VII |                    benne magának.~A gyermek elvégezte a hajósokkal a cserevásárt
 3960     3,  II  |                   boldog ember; azok, mikor elvégezték a munkát, leülnek a földre,
 3961     2,  II  |                 hozzám egy félórára, ha itt elvégeztél mindent; itt lakom az „Anglia”
 3962     5,  I   |                    segédet, én is kettőt, s elvégezzük a dolgunkat. – Egy percnyi
 3963     2,  VIII|               Hiszen nincs már semmim, amit elvegyenek tőlem.~– Inasom fogja követni.~–
 3964     5,  IX  |                    megvirradt, midőn Mihály elvégzé élte történetének meggyónását.~
 3965     5,  IV  |                     ön, mit akar?~– No hát, elvégzem. Látom, hogy a nagyságos
 3966     4,  III |                  nyugodva, mint aki mindent elvégzett, ami az életben kitűzött
 3967     3,  VII |               Mihály megnyugtatá őt afelől: elvégzi azt mind Fabula János uram;
 3968     5,  IV  |                    akit nekem kellett volna elvennem: azt a kis pöszke, vad teremtést,
 3969     1,  XII |                 bizonyos, hogy azt a határt elveri akkor a jégeső, mint a tízparancsolat.
 3970     5,  IV  |               okozójához. Mondám neki, hogy elvertem tízmillió reist egy Timár
 3971     4,  I   |                  Jákób patriarchát. Először elveszi Leát, akkor beleszeret Rachelbe,
 3972     1,  IX  |                    látott keresztelője óta, elveszik őt tőlem erővel, és beteszik
 3973     1,  VIII|            hivatalba kineveztek volna, amit elveszíthetsz; hanem hogy valami hivatalban
 3974     2,  V   |                   hogy egypár száz forintot elveszítsek, azt inkább előre kifizetem:
 3975     3,  VI  |                     és szenvedve, átadva és elveszítve; azoktól csak még őrültebb
 3976     5,  I   |               kockáztat belőle, az, ha mind elveszne is bármi véletlen baleset
 3977     3,  VI  |                  áldozatául esik, meglopja, elvesztegeti a rábízott sok pénzt, bűnös
 3978     3,  IV  |                 leánya?~– Minden vagyonukat elveszték az ő halálával.~– Ah! Igazságos
 3979     1,  VIII|                    zsebemből, s most emiatt elvesztem a hivatalomat.~A nő nyugodt
 3980     2,  V   |                    Timárt ő gyűlöli nagyon. Elvesztené egy kanál vízben. Vajon
 3981     3,  II  |                    szerencsejátékban akarta elveszteni a pénzét, szétrobbantotta
 3982     3,  IV  |                    Osztrován, mindent, amit elvesztettél. Azt mind visszanyered azért
 3983     2,  VIII|                  hogy mi legyek önre nézve. Elvesztettem az eszemet, és nem bánom.
 3984     3,  V   |                értve, az élet minden célját elvesztve maga felől, a véletlen egy
 3985     3,  VIII|                   gyarapítá, magától minden élvet megtagadott; fiatal, szép
 3986     2,  I   |               szedett báj, piros, felvetett élveteg ajkak, rózsás arcszín, szívesen
 3987     4,  V   |                hozott e helyre? Te Istentől elvetemedett pogány némber. Hát nem ismersz?~–
 3988     4,  III |           léleknagyságtól, ami e nyomorult, elvetett teremtést oly végtelen magasba
 3989     3,  III |                Noémi némán intett a kezével elvetőleg. Timár kitalálta a nevet;
 3990     5,  X   |                    szép fehér rózsabokrétát elvéve az őrnagytól, beilleszti
 3991     3,  V   |                   megtaláltad. – Vedd el. – Élvezd. – Ürítsd fenékig. – Neked
 3992     2,  VIII|              reményeim újra megvalósultához elvezessen. Életpályám, melyen előmenetelemet
 3993     4,  IV  |                     s ravasz komolykodással elvezeté a ház háta mögé, hol a kis
 3994     5,  IV  |                     az aranykorbeli ruralis élvezetek után vágyom. Adja ön nekem,
 3995     2,  V   |                    visszafojtani nevetését. Élvezetet talált benne, a kötődést
 3996     5,  XI  |                  szerető pár mellett van, s élvezi azt a gyönyört, hogy harmadik
 3997     3,  III |                     találja ott magát. Majd elvigyük haza, egy befőttesüvegbe
 3998     1,  XIV |                     vállára vetve gyalog is elviheti. Mi szükség volt Ali Csorbadzsinak
 3999     5,  VI  |                    Ne félj, én nem engedlek elvinni.~– Hátha megöl mind a kettőnket?~–
 4000     3,  VIII|                nevét megbecsülni büszke!~Ez elviselhetetlen volna a férjre nézve.~Bizonyosságot
 4001     1,  IX  |                      ami benne van; de hogy elviszem azt magammal, mégis tolvajság.
 4002     1,  XII |              pamaccsal.~– No jól van. Akkor elviszlek benneteket magammal Pancsovára,
 4003     4,  IV  |          merészkedett az ő urától, a naptól elvitatni a lángcsillagot.~A földlakók
 4004     2,  VIII|                     nem sietnek a szobákból elvitetni, ahogy az más árverésnél
 4005     3,  II  |                    Athalie ajkain koronkint elvonaglott.~– Parancsol ön valamit? –
 4006     1,  VI  |                 puszta emberi erőhatalommal elvontatják a nagy terhes hajót.~Ez
 4007     3,  VI  |               szigetre.~De mégsem úgy akart elvonulni, mint vert fél.~Levelet
 4008     4,  V   |                     volt már az övé: azt is elzálogosította már a holdnak, ezt is megcsalta
 4009     1,  II  |                iránt, amiért ajtót, ablakot elzár előtte, hogy be ne jöhessen
 4010     5,  VI  |                   erős keresztrúddal szokta elzárni, s a rúd kötéllel van az
 4011     5,  VI  |                  kettévágja sietve az ajtót elzáró kötelet, s Almira feláll