Part,  Chapter

 5023     3,  VI  |                    fegyvertelen vagyok. Nem félhetsz.~Tódor elővánszorgott a
 5024     5,  XIII|            találhatók meg, s minthogy egyik félhez sem tartoznak, magántulajdont
 5025     1,  V   |                   vizsgálatot; a tisztító a félhivatalos kém, aki leskelődik a két
 5026     5,  III |                  láthatta tőle.~Még éjszaka felhívatta halászait magához, s azoktól
 5027     2,  IV  |                     töltött estélyezés után felhívatták a várba, s ott egy úr, aki
 5028     1,  VI  |               kötéllel, s otthagyja.~Azután felhívja a legénységet a dereglyéből,
 5029     5,  III |              élőlénytől; el van temetve – a felhőben.~Hát nincs semmi élő közel,
 5030     3,  VI  |                  egyszerre valami fakóvörös felhőfolt támad az égen, s jön sebesen
 5031     1,  V   |                     s ahogy középen az izzó felhőkárpit egy helyen szétbomlott,
 5032     4,  III |                     a hajókat, felragadja a felhőkbe, összetöri pozdorjává. A
 5033     1,  V   |                     leáldozott, s a rongyos felhőkön keresztül valami ferde képű
 5034     1,  VI  |                  majd a Szűz Máriás, majd a félholdas zászló, s barna körfalait
 5035     4,  IV  |                    láttam volna azt a vörös félholdat!”~Teréza felelt leánya kérdésére.~–
 5036     2,  III |                  valamit a haldokló a vörös félholdról, s te találgattad, mi az;
 5037     3,  VI  |               szemeinek nem volt már fénye; félholt volt.~Timár magához tért.
 5038     5,  X   |                     vésztűzfénye, a szégyen felhőpirulása volt az!~Minden vonása vonaglott,
 5039     2,  VII |                     azt szétfújja, csak egy felhőre, mely a napot eltakarja,
 5040     3,  VI  |              egyszer-egyszer fölkerekednek, felhőszámra lecsapnak a síkságra, s
 5041     2,  III |             elgondolkozott.~A hold kibújt a felhővonal alul.~„Annál jobb rád nézve!”~„
 5042     1,  IV  |                     jutalma annak, aki élve felhozza a vízből!”~– Csak tartsa
 5043     1,  V   |                  ugyanez a sorrend szorosan felhúzatik, s mindaz együtt a szabadon
 5044     1,  IV  |                meglelték a horgonyt, azt is felhúzták: annak a keresztdorongjára
 5045     5,  IV  |                  annak mind a két sárkányát felhúzva, leveté magát a kandalló
 5046     5,  X   |               Timéához, hogy magas kontyára felillessze a fehér főkötőt.~Azt meg
 5047     2,  VII |                 segélyével ment a vállderék felillesztése, s büszke szép alakján határozottabb
 5048     5,  III |                  arra határozta magát, hogy félirányt fog változtatni. A Duna
 5049     5,  VII |                    csomóban voltak, még jól felismerhető rajtuk a nyomtatás, s belsejében
 5050     1,  IV  |                    voltak. Nem lehetett már felismerni, hogy malomhoz tartoztak-e,
 5051     1,  VIII|                     levő szobában beszélni.~Felismerte a hangokat. A ház asszonya
 5052     3,  V   |                     az. – Új ember léssz! – Félisten az, akit a nő szeret! –
 5053     3,  VI  |                     ember; téged imád, mert félistennek képzel. De hát ha tudná,
 5054     3,  I   |                     mellé, úgy esküsznek. A felizgató keleti képzelmet nagyon
 5055     1,  II  |            védelmezte ott menedéke nyaktörő feljárását egyedül egymaga az üldöző
 5056     4,  I   |                   két külön planétán lakni, feljárni a földről az égbe, s az
 5057     3,  IV  |                   megtaposott férgek átkait feljegyezgesse, s tartogassa bosszúállás
 5058     1,  IX  |                teszünk mindent, amit kíván, feljelent bennünket az osztrák kormánynál
 5059     2,  VII |                  kisajátításokat. Ekkor egy feljelentés érkezett ismeretlen kútfőből,
 5060     4,  IV  |                    nevetni.~Pedig hiszen ne féljenek tőle. Még nincsen annyira,
 5061     1,  XII |             mellettem. Az majd kivallat, ne féljetek!~Erre a fenyegetésre rögtön
 5062     5,  III |               leghelyesebb kiszámítás, hogy féljobbot csinálva folytassa az előrehaladást,
 5063     1,  IV  |               evezősnek három óráig tartott feljönni arról a pontról, ahol a
 5064     3,  V   |                     Az est leszállt, a hold feljött; Noémi fölvezette magával
 5065     3,  VIII|             vezetett le, e lépcsőn lehetett feljutni abba a szobába, melyet Timár
 5066     3,  VIII|                  sem vette észre; a lépcsőn feljutott írószobája ajtajáig.~Hanem
 5067     5,  XI  |                   egyszerre a kezébe.~Akkor felkacag a leány, ledobja magáról
 5068     1,  XIII|                csóvált a fején; kegyetlenül felkacagott, s aztán megveregette Timár
 5069     1,  VII |                hamis foszforfényű szemeivel felkacsingatva reá; azután fellép a vállára,
 5070     1,  IV  |                   hátulján a horgonykötélen felkapaszkodott a vízből. Nem kell azt félteni:
 5071     1,  III |                    az az ölelő kar hirtelen felkapja a levegőbe, s a hajómellvéden
 5072     5,  XI  |                  félig öltözötten, hirtelen felkapkodott ruhákban, fokossal, meztelen
 5073     2,  IV  |              Brazovics úr azóta, hogy Timár felkapott, s önálló úr lett, kereste
 5074     3,  VI  |                   egy veszett ebet! – Azzal felkapta kilőtt pisztolyát a földről,
 5075     5,  VII |                   Fabula János uram is, aki felkarolja a földről a szép hölgyet,
 5076     3,  II  |                  midőn a hajó elsüllyedt, s felkarolva őt fekhelyéről e rémkiáltással: „
 5077     5,  IV  |                     óvakodó rendszabályait. Felkel, a puskát odatámasztja a
 5078     4,  III |                   Szegény Noémi! De mihelyt felkelhetek, mihelyt járhatok, odavezetnek
 5079     1,  VII |                    benne, hogy egyszer csak felkerekedett az asztaltul, s odakuporodott
 5080     4,  I   |                   fedezte fel előtte. Ezért felkeresik gyakran a szenvedők, s megőrzik
 5081     1,  VII |                     vagyok a legelső tanyát felkeresni, ahol a kéményt füstölni
 5082     1,  V   |                  Duna két partjáról egymást felkereső szomszédországi lakosok.~
 5083     3,  IV  |              hőségben felutaztam Komáromba. Felkerestem az ő pompás emeletes házukat.
 5084     3,  VII |                    ásott; a két tenyere úgy felkérgesedett, mint egy napszámosé; hanem
 5085     5,  IV  |                    barátom, én nem mernélek felkérni, hogy töltsd meg még egyszer
 5086     2,  I   |                     emelik termetét, kezein félkesztyűket visel, s körmei hosszúra
 5087     1,  XIV |                  vonal látszott; egy jajszó felkiáltójele vagy egy élethossziglan
 5088     1,  VIII|                      mert egy kis idő múlva felkiáltott:~– Ahá! Hát ez micsoda?
 5089     1,  XI  |              felszökött fektéből a leány, s felkiáltva: atyám! ágya szélén ülve
 5090     4,  II  |                  Nem megyek be, míg alszik; felkölteném. Jöjj inkább te ki énhozzám.~–
 5091     5,  XI  |               melyet a nagy rémület szokott felkölteni, rohant végig a sötét szobákon,
 5092     5,  XI  |            dörömbözés.~A házmester sem volt felkölthető.~De zsebében volt a kapukulcs.~
 5093     4,  IV  |                     és időben alkalmazva, s felköltik a gyanút; túlságos jókedvet
 5094     4,  III |                 Mért nem költöd fel?~– Majd felköltöm! – szólt Noémi szelíden.~
 5095     4,  II  |                   az alvó gyermeket éjszaka felköltse. És eszerint mindenki él
 5096     3,  II  |                Irataimat feledtem itthon.~– Felköltsem Timéát, hogy adja elő?~Timár
 5097     4,  V   |                  Teréza, Noémit és Dódit is felköltve; s mintha egyszerre visszatért
 5098     3,  VIII|                    hangosan, s mondja ezt a felköszöntő úrnak: „Hahaha! hiszen nem
 5099     4,  I   |                    ezüstben jártak akkor. A felköszöntőket szokás szerint ott marasztották
 5100     5,  VIII|                  saját nyakára tette volna, felkötötte az én talpamra, úgyhogy
 5101     1,  VII |                    hogy ezen a szigeten egy félkrajcár sincsen soha, azért nyugton
 5102     5,  IV  |                     Azok a tolvaj spanyolok félkrajcárokban beszélnek, hogy annál nagyobbnak
 5103     5,  IV  |                  akarok szökni mellőle, hát fellármázza az őröket. Akkor lefűrészeltük
 5104     3,  I   |                őrangyal és minden érző ideg fellázad.~– Timéa! – szól hozzá hízelgő
 5105     5,  III |                    gerjelemre lett képes, s fellázadt a bitorló ellenség ellen,
 5106     5,  I   |                     de ellopatni hagyni! ez fellázítá.~Mit fog tenni, azon tusakodott.~
 5107     5,  III |                      elnyeli a nehéz, sötét felleg, s nem bocsátja odább.~Az
 5108     2,  VII |                 váltára Brazovics úr minden fellegépítményét összeroskadni látta. A pompás
 5109     2,  V   |                   kiszorították, bevonult a fellegvárba. Mindig volt valami elfogadható
 5110     3,  I   |                    ember; a magas szószékre fellépdel a lelkész, és elkezd beszélni
 5111     5,  I   |                    újra látta a fehér arcon fellobogni amaz ismeretlen rózsapírt,
 5112     4,  III |                 forrósága; az eddigi ideges felmagasztaltság helyet adott a bágyadt kimerülésnek:
 5113     4,  I   |                     öröm látszott ez arcon, felmagasztalva egymással kibékült szeméremtől
 5114     2,  IV  |                észre, mikor már ez az ember felmarkolta előlük. És sohasem nyugszik;
 5115     2,  IV  |                 elvégezhetem. Mert magam is felmegyek, személyesen megköszönöm
 5116     4,  III |                hitvesi lángjától nem tudott felmelegedni, még ez életben boldog legyen –
 5117     3,  I   |               döntve. A belső bíró kimondja felmentő ítéletét. A meglopott árva
 5118     1,  VI  |                jönnek szembe a Duna közepén felmeredő sziklaóriások, a zuhatagképző
 5119     5,  III |                  fejjel a feszes hálónak, a felmerülő góliátokat bunkóval kellett
 5120     5,  V   |               hullám, s a rémséges arc újra felmerült a hab közül, véres kőszemével
 5121     3,  VIII|                     megrakattam, s jelenleg félmillió forint ára lisztszállítmánya
 5122     2,  II  |                 nagy puszta tér van. Az egy félmillióba került. Főnöködnek is voltak
 5123     2,  IV  |            leengedjen egy százezret abból a félmillióból? talán azért, hogy a szegény
 5124     2,  IV  |                  függött meghatározni, hogy félmilliót nyerjen-e abban az egy évben,
 5125     4,  I   |              átúszhatja a Dunát.~Timár csak félnapi járásra volt már Noémihoz.~
 5126     1,  VI  |                      ez a gugarozás.~Eltart félnapig, míg a Duna közepétől a
 5127     3,  IV  |                szorítva tartá, mintha attól félne, hogy ha szája hallgat,
 5128     2,  VIII|              fogadott testvérem, ki mellett felnőttem, itt maradjanak velünk.
 5129     1,  XIV |            kabinjához az övig érő vízben, s felnyalábolta őt mindenestől az ölébe.~–
 5130     2,  IV  |                megmozdítani, hogy az a láda felnyíljék, amelyikbe bele szabad markolni
 5131     1,  XI  |                     sugárzik.~Egyszer aztán felnyíltak a sötét szempillák, s a
 5132     5,  XI  |                keresztül, hogy az utcaajtót felnyissa, folyvást azon borzasztó
 5133     5,  XI  |                    arra, hogy egy szelencét felnyisson Athalie, s az abból kiszedegetett
 5134     5,  XI  |                  sem tudja.~A városkapitány felnyitja az Athalie hálószobájához
 5135     4,  IV  |                   hogy az ajtaját csendesen felnyitják, valaki bejő; – női léptek. –
 5136     1,  VII |                magával hívta a hajósokat, s felnyitogatá előttük a kamrát és gyümölcsraktárt.
 5137     1,  VII |                   azokkal a hegyes fogaival felnyitva s hamis foszforfényű szemeivel
 5138     1,  VII |                    hosszat üvöltve, magasra felnyújtott fejjel elkezdett mély, dörgő
 5139     5,  VI  |                    gyermek öléből, s nyakát felnyújtva, szimatolni kezdett; nyugtalanul
 5140     1,  VI  |                    jelző növényzet: magasra felnyúlt ezüstlevelű nyárfák.~Ez
 5141     5,  IV  |              benyomását Timárra. Ez kezdett felocsúdni kábulatából. Ahhoz a gondolathoz
 5142     5,  XI  |                  magát egyedül az ájultából felocsúdó menyasszony, a földön fekve.
 5143     5,  X   |                     az ezüstláncos mentéjét felölti! Ugye, hát pödörje ki a
 5144     5,  IV  |                   vetve a kürtőbe, s azután felöltögette egész kényelemmel a Timártól
 5145     4,  III |                ereje.~Noémi segített neki a felöltözésnél. Az ő vállára támaszkodva
 5146     2,  VIII|                    költi fel Athalie, hanem felöltözik egyedül.~Mennyire haladhatott
 5147     2,  VIII|                  Azok rég ébren voltak, rég felöltöztek már.~Zófia asszony vastag
 5148     2,  V   |                     megörült, mikor Athalie felöltözteté divatból kiment rikító selyemruháiba;
 5149     5,  VIII|                   kísértetektől; azért este felöltözteti a porolófát, a seprőnyelet
 5150     5,  IX  |                     hogy boldog légy…~Noémi felöltöztette a kis Dódit, s aztán hosszasan
 5151     1,  VIII|              elhagyja fekhelyét, s hirtelen felöltse maga alá terített kabátját,
 5152     2,  V   |                   kiitta a kávémaradékot, s felöltve télikabátját, azt mondá,
 5153     5,  III |                     fehér molnárkísértet, s felönti a garatra a gabonát.~A malom
 5154     2,  VIII|               valami bolond ember.~És az is felötlik Zófia asszonynak, hogy a
 5155     4,  I   |                     ember volt. Amint a bor feloldotta a nyelvét, nem állhatá meg,
 5156     5,  IX  |                   történetének meggyónását.~Feloldoztatott!~– Ezzel kifizettem minden
 5157     5,  IV  |                    szokásom. El van ismerve felőlem, hogy a nőnemnek feltétlen
 5158     1,  VIII|        elmondassanak. Aztán gondolkozzék ön felőlük. Én mindent elmondok önnek,
 5159     5,  V   |             kihányja a túlsó partra. S néha félóra múlva már vége van a viharnak;
 5160     5,  III |                   hatalmas embert a partra.~Félórányi távolban Új-Szőny fölött
 5161     2,  II  |                  azért eljöhetsz hozzám egy félórára, ha itt elvégeztél mindent;
 5162     5,  XII |                     lény, ki látta az ágyát félórával előbb üresen, az anyja volt,
 5163     5,  V   |                    percre a víz alul.~Timár félőrülten szökött föl térdéről, a
 5164     5,  VII |                egész a legnagyobb mértékben feloszlásnak indult már, arcvonásokat
 5165     4,  IV  |                   Timéa?~Ha minden kincseit feloszthatná a kettő között? Vagy ha
 5166     1,  V   |                     fordul, a két pénzügyőr felplántálja szuronyait a puska végére.
 5167     5,  VII |                   Egy meleg, esős déli szél felporhanyította a Balaton jegét, s azután
 5168     5,  X   |                 Timéának, hogy az új főkötő felpróbálásával várja meg az őrnagyot. Hisz
 5169     5,  X   |                  főkötőt.~– Akarja ön, hogy felpróbáljam?~Az őrnagy ajkán megfagyott
 5170     2,  VII |              menyasszonykoszorút is, azt is felpróbálta Timéa fejére. A mirtusz
 5171     4,  III |                tornádó, megkapja a hajókat, felragadja a felhőkbe, összetöri pozdorjává.
 5172     5,  XI  |               álomhorkolás felelt szavaira.~Felráncigálta az egyes alvókat, neveiket
 5173     3,  VI  |                 lekapta fegyverét válláról, felrántotta sárkányait, s bőszülten
 5174     5,  IV  |                 öregem már a halálos agónia félrebeszélési időszakába esik, mert különben
 5175     4,  III |                    perctől kezdve szüntelen félrebeszélt.~És minden szót, amit beszélt,
 5176     1,  II  |                  figyelmét a mesék világába félrecsalogassák.~Amíg Timéa azt a regét
 5177     3,  VI  |                    bozótban, aminek kontyát félrecsapta a zivatar, oldalai befutva
 5178     1,  XIV |                    volt benne. Talán a hajó félredűlésével lecsúszott? Kezei nem találták
 5179     2,  IV  |                szörnyű szikladómnak van egy félredűlt kapunyílás; méltó bejárat
 5180     1,  VII |                  enyhítse vele.~Noémi pedig félreérté a dolgot, azt hitte, hogy
 5181     5,  IV  |               egyszer lekólinthatott valami félreeső helyen, elvegye, és kezedbe
 5182     5,  I   |                  képnek egyik mozaikdarabja félrefordítható, s akkor a támadt résen
 5183     3,  IV  |                     hogy eltolta magától, s félrefordította tőle az arcát.~– No hagyj
 5184     1,  XI  |                    arról a „vörös holdról”.~Félrehúzta a függönyt Timéa fekhelye
 5185     5,  XI  |                    nem bírt lakására menni, félrekanyarodott a főőrhelyre; ott a szolgálattevő
 5186     5,  I   |                 embert pofon ütöttem.~Timár félrekapta a fejét a leslyuktól; azt
 5187     5,  X   |                kiálta Timéa, fejét hirtelen félrekapva.~Ugyanaz a szó… Ugyanazon
 5188     5,  XI  |                elmegy a jég alá, egy ostoba félrelépéssel! És most hazajön a boldogság
 5189     4,  V   |           sekrestyést meg a templomszolgát, félrelöketem velük innen a nyoszolyádat
 5190     3,  IV  |                     fordult; de az hirtelen félresiklott ölelése elől, s Krisztyán
 5191     2,  I   |                     fel székéből, s lábával félretaszítá tükrét. „Menjünk feküdni!” –
 5192     5,  XI  |                   Timéa kezéből kiszabadul, félretaszítja őt maga elől, s visszafut
 5193     5,  III |                   minden kiszámítása dacára félretéríti az egyenes vonalból, zeg-zug
 5194     2,  VII |                    titokban egyék a számára félretett jókból; hiszen meg szabad
 5195     5,  I   |                      Athalie volt az.~Timár félretolta a sötét alakot maga elől,
 5196     1,  VII |                    mert a hívásra egyszerre félreugrott a fehér cica, s farkát gömbölyűvé
 5197     3,  II  |              derengetett a szobában.~Mihály félrevonta az ágy függönyét: ugyanaz
 5198     1,  XIII|              szégyell sírni idegen előtt, s félrevonult tőle; de a leány azután
 5199     5,  IV  |                      A hang, a véletlen szó felriasztja tompa merengéséből, a nyitott
 5200     2,  VII |                   idő előtti ébredésre volt felriasztva gyermekszívében?~Óra hosszat
 5201     2,  V   |                    már az utolsó aknákat is felrobbantották ellene; már a kauciót is
 5202     1,  I   |                     között a túlvilági zene felségéig emeli, mely csupa orgona-
 5203     5,  V   |              mennydörgés orgonaszava bömböl felségesen, s az istenkiáltás rettentő
 5204     5,  XII |             méregszelence, a napló.~Athalie felsikolt erre, mint egy halálra sebzett
 5205     5,  XI  |                   mozdul az alvó, s álmában felsóhajt:~„Óh! édes Istenem…”~Akkor
 5206     5,  I   |                   ott a sötétben!~Az őrnagy felsóhajtott.~– Ön mindenről meggyőzött
 5207     3,  IV  |                frakkja van sárga gombokkal; felsőkabátja a karjára vetve.~Almira
 5208     4,  IV  |                   süvegét, leveté köpenyét, felsőkabátját, egy ingre vetkőzött, ingujjait
 5209     1,  IX  |                     termő növény burjánzik; felsőruháikat fölemelik, két kézzel szétterjesztve,
 5210     2,  IV  |                   jövök.~– Nem lehet az! ti felsővidéki kereskedők mindig megcsaltok
 5211     2,  V   |                   kihíná duellumra, s aztán felspékelné, mint a békát, így ni!~Brazovics
 5212     2,  V   |                    kapitány, csakhogy éppen felszabadítsa rá, hogy vegyen az ujjaival
 5213     4,  IV  |                  lelket elkomorítja. A mell felszabadul, az étvágy kegyetlenül követelő
 5214     5,  VII |                 azután egy erős északi szél felszaggatta azt, és áttorlasztotta a
 5215     5,  IV  |                     szökevény basát kellett felszaglásznom a török rendőrség megbízásából,
 5216     5,  V   |              feltekint rá.~A bukfencezéstől felszakadt a hegedés homlokán, s egész
 5217     2,  III |                    munkához.~A hajó födelét felszakíták, s az emelődaru segélyével
 5218     5,  I   |                     s annak ajtaját hevesen felszakította.~– Nézzen ön ide, uram! –
 5219     1,  II  |           felugranak helyeikről, két lépést felszaladnak egy zsámolyos emelvényre,
 5220     1,  XII |                     a négy kísérőt hajójára felszállni.~Az ott maradt hajóslegények
 5221     4,  I   |                   borsózik a háta attól, ha felszámítja, micsoda pénzbe kerül egy
 5222     1,  VI  |                 gomoly ott maradt. És aztán félszázadig évről évre az új áradás
 5223     5,  II  |              szerencsétlen éhenkórászt, aki felszedegeti az élelmezési ügyekben elhullott
 5224     1,  XIV |                     tele, mire azokat odáig felszednék, ahol a fenéken a lék támadt,
 5225     1,  IX  |           gyümölcstermő bokrokról sarjakat, felszedtem kötényembe az elhullott
 5226     5,  IV  |                 angol hajón voltam, s aztán felszedtük a horgonyt, és indultunk
 5227     5,  XI  |              vakarcs, egy kis körömfaladék, felszeletelt sonkák konca, nyulak eleje,
 5228     3,  III |            lépegetve mászott végig a fűben; félszemével a közeledőket kémlelve,
 5229     5,  V   |               tihanyi tájképet, sziklafokos félszigetével, komor templomával, míg
 5230     4,  I   |                     nagyváros a közelben. A felszínen katonai fegyelem, a fenéken
 5231     5,  V   |                   is, s mikor a jég borítja felszínét, olyankor is felháborog,
 5232     5,  IV  |                 lámpáját égve s a kandallót felszítva hagyta. A lámpa és a tűz
 5233     2,  VIII|                   mérget az ittasságig meri felszívni. Ő szerette azt az embert,
 5234     5,  VI  |                     akar, de nem bír; Noémi felszökik a lócáról, jobbjával mellkendője
 5235     2,  I   |             családdal fog együtt enni, de a felszolgálásnál segíteni fog. Nem állítják
 5236     5,  XII |                  szép keble, mikor az elnök felszólítja Timéát, hogy esküdjék meg
 5237     5,  III |                jégre, azt csapra üttette, s felszólította a halászmestert, hogy csináljon
 5238     4,  III |                 készen volt tartva. A beteg felszürcsölte azt, s azt mondá, hogy jólesett.~
 5239     3,  I   |                másvilágon minden ember újra feltalálni, akit szeretett, vagy azt,
 5240     5,  XI  |                    előidéző bölcsek kövének feltalálója, elmegy a jég alá, egy ostoba
 5241     3,  VIII|                   tenné. Meg kell ragadni a feltalált alkalmat, s el kell foglalni
 5242     5,  IV  |                  Hahaha! Képzeld, cimborám! Feltaláltam az apámat, az én rég elveszett
 5243     1,  III |                     volt, dolga lesz vele a feltámadásnak!~Az áradat most ennek az
 5244     3,  V   |                    fölkelti örök álmából, s feltámadásra bírja.~Félve, tétovázva
 5245     4,  V   |                    akarsz jutni? Hiszed-e a feltámadást? Hiszed-e a mennyországot?~–
 5246     5,  IX  |             özvegyem, s én nem lehetek a te feltámadott halottad, a te paradicsomod
 5247     1,  X   |                     ablakon át a fogyó hold féltányéra sütött be veresen a ködöktől,
 5248     5,  IV  |                    ott hanyatt vágta magát; feltápászkodott, s mintha még mindig ama
 5249     5,  IV  |                   leborotvált bajusz helyén feltarlózott borosta, aztán egy fekete
 5250     3,  VIII|                 kulcs, mely minden rejteket feltárt előtte, nem kutatott azokban;
 5251     2,  V   |                     megkérte, igen őszintén feltárta előtte a sorsát. Ő szegény
 5252     2,  I   |                  Mihály eléje sietett, hogy feltartóztassa az ajtóban. Talán magát
 5253     1,  XIV |                    vesztegzár, motozó őrség feltartóztat; holott ugyanezzel a kinccsel
 5254     3,  VI  |                    a szekérrel, s vágtattak feltartóztathatlanul északnyugot felé. Timár
 5255     2,  I   |                 előtte megy, azt lehetetlen feltartóztatni, ha az egyszer megindult
 5256     3,  III |                   elsápadt, s a hideg lelte féltében. Arra pedig, hogy a kerített
 5257     3,  IV  |                    tőle, ha ránézek? – Hogy féltek tőlem!~– Van okunk rá –
 5258     2,  V   |                   tünteti ki, hogy kedvesét féltékennyé tegye.~Zófia asszony gyűlöli
 5259     5,  IV  |                  kettőt, s ez az ember most féltékeny és dühös mind a kettő miatt. –
 5260     2,  V   |                    nem ette volna. Ott őrzé féltékenyen a szemeivel, s nem várt,
 5261     3,  VI  |                     Akárhonnan eltávozol, a féltékenységet hordani magaddal? Egyik
 5262     3,  I   |                könnyelmű udvarlása szította féltékenységét. Ez mind hozzátartozik a
 5263     1,  VII |                 veranda alatti kis asztalra felteríté a finom szalmagyékényt,
 5264     3,  IV  |                  lakásod? – kérdezé Teréza, felterítve az étkezéshez az asztalt
 5265     2,  II  |                  melyet az erődítésre nézve felterjesztettem, a szakértők remekműnek
 5266     2,  IV  |         feldíszíttetésre legmagasabb helyen felterjeszthetnék?~Őexcellenciája semmit sem
 5267     2,  VIII|                    Hátha nem jön el!”~Kínzó féltés izgatta idegeit.~Az előszobába
 5268     5,  I   |                arcán. Az első évben a kínzó féltést, azután a könnyelmű jókedvet,
 5269     5,  VIII|                   az asztalhoz, átellenben, felteszi a két könyökét, s az imádkozásom
 5270     2,  VIII|                   úr nem tartván meg a maga feltételét, a százezer forintnyi hozomány
 5271     5,  IV  |                    felőlem, hogy a nőnemnek feltétlen tisztelője vagyok. De bosszú
 5272     5,  I   |                   házához naponkint eljárt, féltett, vigyázott rám. Mikor koldussá,
 5273     4,  III |                     ezt előttem titkolni?~– Féltettelek.~– Te nem mertél könnyezni,
 5274     1,  IX  |                    Vigyázzon magára, akinek féltő titka van!~A hold letűnt
 5275     3,  IV  |                 Végre még éjszakára egyszer feltöltik a lefőtt rózsavizet az üstbe;
 5276     1,  IX  |                   nemes gyümölcsök ágait, a feltört földbe gyümölcsbokrokat,
 5277     3,  VIII|                     innen; még a kunyhót is feltörte, s az evezőket is elrabolta.
 5278     2,  IV  |              előkelő kisasszony édesanyjává feltolakodni?~Brazovics úr aztán vacsora
 5279     5,  III |                   jég két szélét harántosan feltolja, s akkor a fölemelt jég
 5280     5,  IV  |                angyal” egy kapással derékig feltolta a vízből. Magam kiúsztam
 5281     2,  VII |                    a magas fésűt, letépte a feltornyozott hajfonadékokat, egy perc
 5282     5,  XI  |                   kísértet; egy hideg béka! Feltréfálni, kigúnyolni, csúffá tenni,
 5283     1,  III |               Szegény szép fehér cica!~– Ne féltsd azt, gyermekem – vigasztalá
 5284     2,  VII |                 Ugyan, Timéa kisasszony, ne féltse olyan nagyon ezt a frizurát.
 5285     4,  IV  |                 mert nem volt semmije, amit féltsen.~Timár megunta végre a késedelmes
 5286     1,  XII |           hozzájárulása nélkül, a jégesőtől féltükben, a Dunába vetették.~– Írjátok
 5287     5,  IV  |                    nem maradhattam. A dolog feltűnést okozott, s én könnyen kellemetlen
 5288     4,  I   |                   azelőtt volt. Mindenkinek feltűnik, hogy milyen jó színben
 5289     3,  VI  |                    arca volt, kinek vonásai feltűnően hasonlítottak Timéa vonásaihoz.
 5290     5,  XII |                      mond Timéa –, nekem is feltűnt az.~Az őrnagy felbontja,
 5291     5,  III |                  nyáron aranyat mosnak, s a felturkált zátonyokon rendesen megtorlik
 5292     4,  I   |                   nincs erős karom?~S azzal feltűrte inge ujját egész vállig,
 5293     2,  IV  |         főtisztelendő úr legmagasabb vágya. Feltűzhetni azt az érdemrendet, hadd
 5294     2,  VII |                giraff fésűd? Hol a csokrod? Feltűzöd mindjárt!~Timéa összeszorítá
 5295     1,  II  |                   egy mécses, s a mellé van feltűzve egy csomó rozmarin és szentelt
 5296     5,  XII |                    meg.~Amint Timéa annyira felüdül, végbemegy az esküvő, egész
 5297     3,  VIII|                  tudománynál többet ér a hű felügyelés. Ezt tehát nem bízhattam
 5298     1,  II  |          hajószemélyzetre.~S mindez szigorú felügyelet alá esik. Minden hajón ott
 5299     1,  II  |                Kinek kötelessége mindenkire felügyelni, mihez ér hozzá, kivel érintkezik,
 5300     4,  IV  |                    szolgálattételre a házra felügyelő vincellér. Az pedig vén
 5301     3,  VI  |               ügynökei, biztosai, sáfárjai, felügyelői, ispánjai, és ő mégis mindenütt
 5302     3,  III |                 uram volt az összes hajóraj felügyelője; nem volt ott semmi baj.~–
 5303     5,  XIII|                  egyet sohasem ajánlották a felügyelők a szabadon bocsáttatásra.~
 5304     3,  VIII|                   el, levelezett, alkudott, felügyelt; – még annál is többet tett:
 5305     5,  X   |           Levetinczy Timéa volt a meghívóra felülírva, s a névnapi meghívás a
 5306     5,  IV  |                    ellentmondjon neki.~Az a felülkerült gonosztevő dölyfös gúnyjával
 5307     3,  IV  |                  virágok. Ezeknek az illata felülmúlja minden rózsáét: mikor a
 5308     4,  IV  |                   ugyanazon a lapon találta felütve a főkönyvet íróasztalán,
 5309     1,  XIII|              akasztottak a hajópárkányba, s felugráltak rá a csónakból.~A kapitány
 5310     1,  II  |                  minden nyomásnál egyszerre felugranak helyeikről, két lépést felszaladnak
 5311     3,  IV  |               gyermekemet, s égető hőségben felutaztam Komáromba. Felkerestem az
 5312     3,  III |                    kedves emlék volt neki e félvadont újra láthatni. Azonban úgy
 5313     2,  II  |                 százharmincezer forintból a felvállalt szállítást és a harmincezer
 5314     5,  IV  |               odatámasztja a kandallóhoz, s félvállról beszél Timárhoz, visszafordított
 5315     1,  XIV |                    Csorbadzsinak ezt búzára felváltani, aminek egy egész tölgyfa
 5316   Uto       |                    leánynak a virtualitását felvásárolta a híres pécsi püspök, aki
 5317     1,  V   |            mindenféle ököl beleférjen.~Ez a felveendő járadék eszközlője.~Mivelhogy
 5318     4,  I   |                   hogy a véletlen százezret felvegye, mint aki ilyen csekélységeket
 5319     2,  IV  |                    azt a kárba veszett évet felvenni a bérletidőbe, hanem kötelezem
 5320     5,  V   |           istenkáromlás hangja, az éjszakát felverő, alvókat felébresztő, csillagokat
 5321     4,  IV  |                   lepaskolt kalászok helyét felverte az irthatlan burján; minden
 5322     3,  VII |               kereskedők nagyon vásárolják, felverték az árát; mind lisztet őrletnek
 5323     5,  VII |                    melyre aranybetűkkel van felvésve az emlékirat: „Itt nyugszik.
 5324     5,  I   |                     álomjáró: egyszer aztán felveté a fejét, hogy még valamit
 5325     4,  V   |            meggyónni s az utolsó szentségek felvételéről gondoskodni.~Egyszer ismét
 5326     3,  I   |              confessióval, amelynek keblébe felvétetni óhajt. S miután itt nem
 5327     2,  I   |                  rendbe szedett báj, piros, felvetett élveteg ajkak, rózsás arcszín,
 5328     5,  III |                     maga szakállára, lesi a felvetődő halat, s kikapja a vízből;
 5329     2,  I   |               szekrénykét köpenye alá véve, felvezeté a leányt a lépcsőkön.~Brazovics
 5330     1,  IV  |              szerbek voltak. Azok aztán jól felvilágosíták a törököt, hogy hol keresse
 5331     3,  VIII|                  Levetincen tiszttartójától felvilágosításokat fog nyerni az öt hónap óta
 5332     5,  I   |               ügyeit, s minden iránt teljes felvilágosítással bírok. Vagyona rendben van;
 5333     1,  VIII|                  dolgokat, amik felől önnek felvilágosítatlan maradni nem szabad. Én,
 5334     2,  VII |                   rosszul illik.~Kacsuka úr felvilágosította őt róla.~– Ugyan, Timéa
 5335     5,  VII |                   földről a szép hölgyet, s felviszi az ölében a napvilágra,
 5336     3,  IV  |           semmiképpen sem engedte az ujjára felvonni, saját kisujjára húzta fel
 5337     1,  IV  |                 igásbarmot, a hajón ezalatt felvonták az új alattságot, az ökröket
 5338     1,  II  |                   járta a partokat, a hajók felvontatásával fáradva; a török Dunán a
 5339     3,  VI  |                    terhet zsákokban, azokat felvontatjuk Károlyvárig. Ott ökrösszekerekre
 5340     3,  VI  |                     aztán kellő messzeségre felvontatta csónakját, s azután kihatolt
 5341     1,  IV  |         lapátkerekéből való volt.~A kötelet felvontatták, annak a végén meglelték
 5342     5,  IV  |                    a goromba fickó még azon felyül arra is kényszerített, hogy
 5343     5,  III |              akadályai; gyomra üres, idegei felzaklatva, a kemény hideg zsibbasztja
 5344     5,  XI  |                 házi cselédséget!~Azok mind felzavarhatlan álomban alusznak.~Az orvosok
 5345     5,  IV  |            villanyütés érte volna. Ez a szó felzavarta kedélytompulását.~– Mit
 5346     5,  V   |                   lég, minden előjel nélkül felzúdul ez a sajátszerű orkán; a
 5347     1,  IV  |                    s mély medencét képez. A fenék sziklái nem veszélyesek,
 5348     1,  IV  |                    be soha.~Ennek a tónak a feneke tele van sziklákkal; némelyik
 5349     3,  VIII|                     ruháit elrejté ruhatára fenekébe. Valaki még megkérdezhetné:
 5350     1,  XIV |                  tuskónak, s kilyukasztja a fenekét.~A szikláktól, a zátonyoktól
 5351     1,  V   |                    haladhatott tovább, s ha fenekétől a padlásáig minden zsákja
 5352     5,  III |                  alsó végén levő ónsúlyok a fenékre húzva, s a felső piritye
 5353     3,  VI  |               szürkülni kezdett, az éjszaka fenevadai behúzódtak berkeik mélyébe;
 5354     3,  VI  |                     aludni. Ez tartá csak a fenevadakat vissza.~Ha a kunyhóba bement,
 5355     5,  IV  |                     el akarta rólam vonni a fenevadat. Az annál dühösebben szorította
 5356     2,  VIII|               gombostű volna, az a torkomon fennakadna, s megfulladnék bele.”~Majd
 5357     2,  VIII|                     derék kérőt elutasítá a fennhéjazó kisasszony, s arra az bosszúból
 5358     3,  I   |                     tudta azt olyan büszkén fennhordani, ahogy kell a nemesi díszruha
 5359     4,  IV  |                 tányérokat.~Este nem tudott fennmaradni, olyan bágyadt volt; ha
 5360   Uto       |                    ki a külhatalmasságokkal fenntartá az összeköttetést a fejedelem
 5361     1,  VI  |              vontatók nem képesek azt többé fenntartani, a szél kiveri azt a túlsó
 5362     1,  IX  |                   mely a két ország határán fenntartatik, valami örökös titkolózást
 5363     5,  VII |                    árvák. gyámola. iskolák. fenntartója. egyház. oszlopa. siratják.
 5364   Uto       |                színművem, mely húsz éven át fenntartotta magát, s német színpadokon
 5365     5,  I   |                     is volt egy külön szoba fenntartva a számára, melyet, amint
 5366     2,  II  |                    várnak feketének lennie, fenség?” – „Azért, mert a fortificatio
 5367     1,  V   |                     is felül, a bérci sasok fenségesen nyugodt körrepülése látszik
 5368     1,  VII |                      kénytelen szólítani.~A fent címzett négylábú úr még
 5369     5,  XI  |                  élét. Érzi, hogy ki van az fenve.~Hanem sötét van, az alvót
 5370     4,  IV  |                  támaszt a tél, miket vörös fénybe borít a nyár; és azután
 5371     1,  XIV |               mégsem értesz?~Lassan a végső fénycsúcsát is lehúzta a víz alá, mintha
 5372     1,  X   |                  Szatsi dervis, és halállal fenyegeté. Minden újítás embervérbe
 5373     2,  V   |                 Mert nem kell ám Athanáz úr fenyegetéseit komolyan venni. Csak a hangja
 5374     1,  XII |               kivallat, ne féljetek!~Erre a fenyegetésre rögtön megtanult írni nemcsak
 5375     1,  VIII|                    amivel engem az az ember fenyegetett? Hogy ha ki nem elégítem,
 5376     3,  VI  |                    üldözni, az gyötörni, az fenyegetni fog egész életeden keresztül.
 5377     2,  IV  |                    Már hiszen akárki volt – fenyegetőzék Timár –, az meg fogja ütni
 5378     3,  VII |                   fitogtatott előtte, azzal fenyegetve Almirát, hogy meglövi.~–
 5379     1,  V   |                    kell azt neki a tüzes ég fényénél megnézni, hogy micsoda pénz.
 5380     4,  IV  |                  nőalak óvatosan fordítja a fényernyőt Mihály arca felé, hogy az
 5381     4,  IV  |                 mécstartó, porcelán festett fényernyővel, ágya fölött a falon egy
 5382     4,  I   |               ragyogni velük.~Mi hirdetheti fényesebben a férj szerelmét, mint a
 5383     5,  II  |                     a magyarhoni lisztipar, fényesen valósult meg. Becsület és
 5384     4,  IV  |              szakítva az üstökös; két külön fényfarkkal és világló fővel, s a két
 5385     2,  VII |                      Most már nem tréfa, de fenyítés volt az, amit a gyermeken
 5386     4,  IV  |               kétfelé volt válva az üstökös fénykévéje, s két irány felé meredt
 5387     4,  IV  |                     az üstökös fejét képező fénymag homályosodni és szétterülni
 5388     3,  VIII|                     ingét, öltönydarabjait, fénymázos csizmáit, ahogy otthon. –
 5389     1,  I   |                   alá. Azok óriási lombfák, fenyők, miknek komor tömegét az
 5390     1,  V   |                serpenyőt hoznak elő, s arra fenyőmagot és ürmöt hintenek; az előmutatott
 5391     1,  XIV |                      vörös holdat”.~Az izzó fénysarló a Duna tükrét érte.~Timárnak
 5392     5,  I   |          visszavonta őt a sötétbe bevilágló fénysugárhoz, s a szobába áttekintett:
 5393     5,  III |               ritkulni kezdett a köd; a nap fénytányérja láthatóvá lett, mint egy
 5394     1,  IV  |                   vízbe. Az átlátszó hullám fénytörésében oly közel látszottak a sziklatömegek,
 5395     1,  XIV |                    Almásnak tartva. Az esti fénytől acélszínű folyam tükrén
 5396     2,  VIII|               bútorzatú szobája volt, semmi fényűzés benne. A falakon térképek,
 5397     2,  V   |                   aki minden kényelemhez és fényűzéshez van szokva; azért tisztán
 5398     5,  XIII|                  egy úr lakik, aki ismeri a fényűzést.~Pedig ennek az úrnak egy
 5399     2,  V   |                     megy a gschäftbe. Igen: ferblizni. Majd megjön jókor. Azaz,
 5400     5,  III |                    jégtáblákból állott, mik ferdén, egyenesen meredeztek elő;
 5401     1,  IV  |          megérdemelni jó vagy rossz nevét a ferdeségével.~Ott néz farkasszemet egymással
 5402     2,  II  |                 mikor a múlt évben őfensége Ferdinánd trónörökös meglátogatott
 5403     2,  VIII|               homlokon, fenyegető torzképpé ferdíték az eszményi szépet. Úgy
 5404   Uto       |                     kedves tóbul: az utazók férfia, nője mind tengeri betegséget
 5405     5,  XIII|                     a munkára utódait: az a férfiakat, ez a nőket.~A férfiak tanulnak
 5406     2,  V   |                  hölgyeknek, kezet szorít a férfiakkal, és igyekezik kellemes társalgó
 5407     5,  XI  |               daccal, kevélységgel a bámuló férfiakon, diadalmas dühvel tekint
 5408     3,  VIII|                   merészség lakik, mint egy férfiban. Más asszony bezárta volna
 5409     5,  XI  |                 konyha melletti szobában, a férficselédek földszint. Két csengettyű-szalag
 5410     5,  X   |                     traktálta teával, ami a férficselédeknél, inasnál, kocsisnál, kapusnál
 5411     4,  IV  |                     melletti lakba csak egy férficselédet vitt magával, néhány nap
 5412     3,  IV  |                   meg csak lefeküdt. Valami férfihang kezdett egy német nótára,
 5413     5,  IV  |             mosolygással fordulva a kínzott férfihoz. – Tehát te ajándékba adtad
 5414     4,  V   |                   azután ellopta tőle szíve férfiideálját, végre ellopta tőle hitvesi
 5415     3,  VI  |                 szeretek semmi érzelgést. A férfikönny gyanús előttem.~– Igaza
 5416     1,  II  |                  fel, azokba a közel falvak férfilakosságát állítá be, puskával, hogy
 5417     5,  VIII|            Legnagyobb botrány volt az, hogy férfilátogatókat éppen nem fogad el.~Egyszer
 5418     5,  VIII|              teremtés. – Nem fogad el semmi férfilátogatót. Napjában százszor is odaáll
 5419     2,  VII |                 szenvedett. A konyhaajtóhoz férfiléptek közeledtek, s egyenesen
 5420     1,  II  |                    szél, sem a szemébe néző férfitekintet.~Igaz, hogy még gyermek,
 5421     3,  IV  |                     volt készítve a reggeli férfitoaletthez való minden szerszám, amit
 5422     5,  IV  |                     tüskés szakállú érdemes férfiú szintén levasalva. Ez lett
 5423     3,  VI  |                   rosszabb: hiúság. Hízeleg férfiúi hiúságodnak az, hogy van
 5424     5,  I   |                 bosszúja mást beszél. Annak férfivér kell. Nem orozva, hanem
 5425     3,  IV  |                Istennek, hogy a megtaposott férgek átkait feljegyezgesse, s
 5426     5,  V   |                   csillagokat forgatja, s a férgeket kikölti; s aki egy lényt
 5427     5,  V   |                 szól.~Az is tovaenyészik. A fergeteg csak végigfutott a tájon.
 5428     3,  II  |                    gyűlölni lehetne!~De nem férhet hozzá semmi rágalom.~És
 5429     5,  V   |            ellenkezője volt mindannak, amit férjében tisztelt? Hogy egész élete
 5430     5,  XII |                     él, és te várhatod első férjed visszatértét. Úgy legyen
 5431     3,  I   |            Megkétszerezve kapja vissza. Ami férjéé, az az övé is. Nem fogja
 5432     2,  II  |                    annak a kamatját, amit a férjéhez hozott. Aztán Brazovics
 5433     1,  IX  |                megélhettünk tisztességesen.~Férjemnek volt egy igen kedves barátja,
 5434     1,  IX  |             vallásra sokat ád; ő megtagadta férjemtől a tisztességes eltemetést,
 5435     2,  I   |                     szidta Timárt, mintha a férjére perelne, hogyan tud meghatalmazást
 5436     3,  IV  |                    még akkor sem választana férjeül.~– Hahaha! Azt már csak
 5437     5,  XI  |                 neki egykor újév napján, a „férjhezmenendő hölgyek imáját”.~– Jó. Meg
 5438     3,  II  |                   én jól tudom. Óh! önnek a férji becsülete jól meg van őrizve.
 5439     3,  VIII|                     elviselhetetlen volna a férjre nézve.~Bizonyosságot kellett
 5440     3,  IV  |                     evezőlapátok lesznek, a fernambuc fát, meg a manchinel fát,
 5441     1,  XII |                  szótagolta, amit ír.~– No, fess rá te is egy betűt; míg
 5442     1,  VI  |            körfalait mindenféle nemzet vére festé.~A Morava másik torkolatánál
 5443     1,  XII |                monda Timár, s azzal fogta a festékesbögrét, és nekiállt a koporsófödélnek,
 5444     2,  III |                  kerék, öt küllővel, fekete festékkel a zsákra nyomva.~Mégis okosabb
 5445     5,  XIII|                 török szőnyegeket szőnek és festenek, hímeznek, csipkét kötnek,
 5446     1,  VIII|                  szép; ha nyugodtan állna a festő előtt, másolatára mindenki
 5447     3,  VI  |          előszámlált; azok között orvosi és festőfák is vannak.~Tódor elmosolyodott.~–
 5448     4,  IV  |               regevilágba andalít vissza.~A festői hegycsoportok a tó partján
 5449     2,  VII |              hajadat lebontsd? Hol a giraff fésűd? Hol a csokrod? Feltűzöd
 5450     3,  II  |                 öltözékét, amit hajdan csak fésülködéshez vett fel, s abban járt;
 5451     2,  I   |                    szomorú.~Kivette Athalie fésűjét a hajából, s hajfonadékait
 5452     3,  II  |                    szenvedni kellett, tépte fésűvel, cibálta marokkal a szegény
 5453     5,  I   |                    fegyverbojtos kardját, s feszesen ült, mintha tábornoka előtt
 5454     1,  II  |                     nagy erőködés közben. – Feszítsd azt a lapátot, te gyerek!
 5455     3,  IV  |             összekulcsolt kezét fájdalmasan feszítve feje fölé.~– Igenis, én
 5456     4,  II  |                    volt, a fülemile énekelt fészke fölött.~Mihály a parton
 5457     1,  II  |        mindkettőjüket egy kőszáli sas, mely fészkébe ott a sziklatetőn fiainak
 5458     5,  I   |                      rigók mind elköltöztek fészkeikről.~Akkor határozta el rá magát,
 5459     1,  II  |                  meg vele legjobban a sasok fészkeit, miknek ősapja a szeretőket
 5460     3,  III |                estefelé minden madár siet a fészkére, s akkor legbeszédesebb;
 5461     5,  XIII|                    pópa odatartá ajkaihoz a feszületet, a dühös némber csók helyett
 5462     5,  XIII|                  szemközt a pópa, kezében a feszülettel. A kofák a piacon végig
 5463     3,  VIII|                főfájásai vannak. Idegbaj. A feszült agymunkától van, meg az
 5464     1,  VIII|               gyapot nyakkendő, vörös török fez volt a viselete.~Arca szép;
 5465     2,  I   |                   dobozt, s azt mondá rá:~– Fi donc! hisz ennek rózsavízszaga
 5466     5,  IV  |                    Még ma küldd el hozzám a fiadat, hadd ismerem meg. (Teringettét,
 5467     3,  VI  |                vadász, bujdosó zsivány vagy fiadzó farkas tanyája.~Timár gondolataiban
 5468     1,  II  |                  fészkébe ott a sziklatetőn fiainak kecskegödölyéket hordott,
 5469     2,  VI  |                  urat saját odújában.~– No, fiamuram, most mutassa meg, hogy
 5470     4,  V   |                   is?~– Azt tanítja az, aki fiának fogadta.~– Kicsoda?~– Az,
 5471     5,  VIII|                   nézné, úr-e vagy paraszt? fiatal-e vagy vén? nyalka-e vagy
 5472     3,  I   |                másik tiszteletes úr; ez már fiatalabb, aki másodiknak jő fel a
 5473     3,  III |                   tizenöt évesek. Egy évvel fiatalabbak, mint én.~És az oly természetesen
 5474     1,  VIII|                aztán nevetett magamagának a fiatalember. Senki sem felelt a kérdésére.~–
 5475     4,  V   |                 Ahelyett hogy vénült volna, fiatalodott. Nyaranta sok kézmunkával
 5476     5,  IV  |                asszonyság anyját? Az nagyon fiatalon halt meg.”~„Csak arcképét
 5477     5,  III |                    ahol egymás hegyén-hátán fickándozva táncol örege-apraja. Onnan
 5478     1,  XIV |                   vagy. Mire való egy ilyen fickónak, mint te vagy, egy olyan
 5479     3,  IV  |                  Krisztyán Tódornak divatos figaró volt a fején, azt ő kiszámított
 5480     1,  X   |                igazam van. Tehát ülj le, és figyelj szavaimra.~Az én nevem nem
 5481     1,  V   |                    e levél átadóját különös figyelmedbe. Ez egy arany ember!”~
 5482     3,  VIII|             irodájául választott ki.~Mihály figyelmének minden aprólékos körülményre
 5483     2,  I   |                 közelített Athalie felé, és figyelmesen tekinte fel annak arcára.
 5484     4,  III |                    az övé. Otthon aprólékos figyelmével minden kényelméről gondoskodik;
 5485     1,  VII |                 tekintetével, vékony ajkain figyelmezés és szemérmesség. Dús hajfonadékai
 5486     3,  IV  |                   énekel, hogy a házlakókat figyelmeztesse. Fél a nagy kutyától.~Az
 5487     3,  II  |                   nő férjével együtt jár; ő figyelmezteti férjét, ha már itt az idő,
 5488     5,  V   |                 szalmacsutakokkal messziről figyelmeztettek rá minden jámbor lelket,
 5489     1,  II  |                mintha ezek a szemek nem őrá figyelnének, hanem azokra a violákra,
 5490     2,  VIII|            kétségbeesése mellett volt annyi figyelő érzéke, hogy észrevegye,
 5491     4,  I   |                  küzd ott belül. És folyton figyelte e lélekharc fejlődéseit.
 5492     5,  I   |                  látta volna valahol?~– Nem figyeltem az arcára.~– Igaz, hisz
 5493     5,  I   |                      egyszer éppen a bárgyú filiszteri elfoglaltságot! – mindez
 5494     2,  V   |                  eszébe, aki magára dönti a filiszteusok házát.~Mikor dönti hát már?~
 5495     1,  VIII|                    a háznál. Ne kínozz! Egy fillérem sincs. Nem is akarom, hogy
 5496     5,  XIII|                    Pedig ennek az úrnak egy fillérje sincs soha.~Pénz nem jön
 5497     5,  XI  |                  Timéa, a nőt nem ékesíti a filozófia. Mienk a szkepszisz, önöké
 5498     2,  IV  |                    allgemeine Hofkammer für Finanz- und Handelsangelegenheiten,
 5499     2,  IV  |                    allgemeine Hofkammer für Finanzennek lett beárulva. Ez mindig
 5500     1,  X   |                   szultán kívánatára neki a findzsában mérget kell meginni. Pertev
 5501     2,  VIII|                     és nem kérdezősködtek a finnyás úrhölgyektől, mikor szabad
 5502     1,  VII |                    jóság maga, összhangzó a finoman hajlott selyem szemöldökkel
 5503     1,  VIII|             elkezdett a kutyára torzképeket fintorgatni. Orrokat csinált neki, nyelvét
 5504     3,  VIII|                   szabadon járhatott minden fiókba, s azokat nem volt mesterség
 5505     3,  VIII|                 Timéa átadá neki íróasztala fiókjának kulcsát.~Azt már tudta Mihály,
 5506     3,  VIII|                   szívvel húzta ki ékszeres fiókját, melyben azok a drágaságok
 5507     3,  VIII|                     gondol most Timéa?~Az a fiókkulcs nem ment ki Timár fejéből.~
 5508     3,  VIII|                  Scutariban, – itt hever az fiókodban régen; ki tudja, hol vetted?
 5509     3,  VIII|                  voltak a kisebb és nagyobb fiókok. A nagyobbakban álltak a
 5510     3,  VI  |                   megkapni! Nem megy oda se fiskális, se vicispán. Egyszóval
 5511     3,  VII |                 amit az ittjártában gyakran fitogtatott előtte, azzal fenyegetve
 5512     2,  V   |                      bizony nem az! – szólt fitymálva Athalie. – Az betegség jele.
 5513     2,  VII |                    s megesküsznek az atya-, fiú-, szentlélekre, a boldogságos
 5514     1,  IX  |                 Igazán nem csodálom, hogy e fiúból ilyen nyomorult ember lett.~
 5515     2,  III |                     bele, hogy a munkásokat fizesse, és azután ha nem sikerül
 5516     1,  VII |                    meg, asszonyom, hogy mit fizessek. Hét emberemnek van szüksége
 5517     5,  IV  |         tízparancsolat. Te táncolsz, én meg fizetek. Te lefekszel énhelyettem
 5518     5,  IV  |                    odamentem. Oh! mindig én fizetem meg helyetted a táncmulatságban
 5519     3,  III |               nekünk az irtásnál segítenek; fizetésbe veszik át azt a fát, amit
 5520     3,  IV  |                   is kell az embernek. Nagy fizetésem van, az igaz, signore Scaramellinél;
 5521     3,  VI  |            ajánlatáért. A bankárház kéthavi fizetésemet előre kiadta. Ebből én száz
 5522     3,  VI  |                     háromezer dollár rendes fizetéssel és esetleges százalékkal
 5523     1,  VII |                  Igenis, adhatok, uram; s a fizetést is elveszem, mert abból
 5524     2,  IV  |                hajókat vehetett, s arannyal fizethetett: és mindenki azt hitte,
 5525     1,  VIII|                     elveszem, hát akkor nem fizethetsz ki aszalt szilvával. Te
 5526     1,  I   |                  senki országa az, adót nem fizető, urat nem ismerő, világon
 5527     3,  IV  |                   egy doboz aszalt gyümölcs fizettetik. Most kaptam meg a pátenst
 5528     2,  II  |                   kihirdetve. Nagy összegek fizettetnek, s okos ember szépen takaríthat