Part,  Chapter

11059     5,  IV  |                      elhanyagolt szakállal, leborotvált bajusz helyén feltarlózott
11060     4,  III |                 tudományod?”~Nincsen.~Noémi leborult a gyermek ágyacskája mellé,
11061     5,  XI  |                  fekve, az inas az asztalra leborulva, a házmester a padlón elnyúlva
11062     2,  VIII|               bujdokolnak, ha a „kis piaci” lebujokból kiverték őket. Athalie bizonyosan
11063     5,  III |                    a másik percben már újra lebukott a víz alá, s akkor kezdődött
11064     5,  IV  |               megállj, hát majd még egyszer lebuktatlak. Azt gondolod magadban,
11065     4,  V   |            rétegeire, s azután vékony finom lécecskékből valami rostélyt állított
11066     3,  VIII|                  egyéb úti kellemetlenségek leckéjéből. A csárda ronda, az ételek
11067     5,  IV  |                   szót ejtettem, s a kapott leckét meg fogom becsülni. Többé
11068     5,  XII |                     De még mielőtt a pallos lecsapna a fejemre, adok a szívednek
11069     3,  VI  |                  fölkerekednek, felhőszámra lecsapnak a síkságra, s jaj akkor
11070     3,  VII |                   lapályain megrekedt vizek lecsapolásával. Egész nap levezető árkokat
11071     1,  VIII|                   ölébe, s csendesen engedé lecsatoltatni bőrnyaklóját, s aztán nyakába
11072     3,  VI  |                 üzletei után lát, majd azok lecsillapítják lelke háborgását.~Odaült
11073     4,  III |                 szorítva és száraz ajkairól lecsókolva a forró lázsóhajtást.~Teréza
11074     3,  VI  |              Duna-parton fél napon át fejét lecsüggesztve sétálni, mint mikor valaki
11075     1,  VI  |                     fák hézagait aranyszínű lecsüggő gyümölcságaival tölti be
11076     3,  II  |                 közel van; nem látta őt meg lecsukott szempilláin keresztül. Pedig
11077     3,  I   |                  midőn éji öltönye válláról lecsúszik, sem akkor, midőn azt mondják
11078     5,  XI  |             hajtekercsek felfogták azt, s a lecsúszó kard csak a homlokát sebzé
11079     5,  XI  |                     Akkor felkacag a leány, ledobja magáról a takarót; fel van
11080     4,  II  |               megkötözik, száját betömik, s ledobják a pinceodúba. Majd meg az
11081     4,  III |                 volt, az ilyent leghamarább ledönti, s legjobban megkínozza
11082     4,  I   |                   munkához. Mire egy diófát ledöntött, s azt az ágaitól letisztogatta,
11083     2,  VIII|             templomának a tornya most éppen ledűlne, s idecsapna mindnyájunkat,
11084     5,  II  |                      nem gyújtott gyertyát. Ledűlt a pamlagra. Pedig a sötétben
11085     5,  VIII|                  számból a falatot, úgyhogy leejtem a villáról az ételt, mikor
11086     2,  IV  |                   azt még százezerrel? vagy leengedjen egy százezret abból a félmillióból?
11087     1,  VIII|                  asszonyának, azután szíves leereszkedéssel üdvözölte Timárt, végre
11088     3,  VI  |                     a rémület is, a düh is. Leereszté fegyverét.~– Jöjj közelebb! –
11089     5,  XI  |                     jól vannak-e bezárva? A leeresztett ablakfüggönyök mögé is betekint.
11090     3,  III |                     azt a puskát.~Csendesen leeresztette a ladikját víz mentében,
11091     5,  XI  |                ablaktáblák zárva, függönyök leeresztve.~Lassan, tapogatózva jő
11092     4,  II  |                    annyiszor?~Mikor a ládái leérkeztek Pancsovára, szekérre rakatta
11093     2,  VIII|                    a vasaló onnan a polcról leesnék, mikor ő éppen alatta megy,
11094     3,  III |                   körülöttem, hogy mérgével lefecskendjen. Az a rossz fiú pedig úgy
11095     5,  XIII|             vesztőhelyre; azt mondták, hogy lefejezik. Szürke öltöny volt rajta
11096     1,  X   |                    férfit fogtak el, húszat lefejeztek, hatot kínpadra vontak;
11097     4,  V   |                     nem hunyom éjjel: ahogy lefekszem, úgy virradok fel. Úgy hiszem,
11098     3,  VI  |                     nyugalmuk legyen, mikor lefekszenek, egyedül nekem ne legyen?~…
11099     4,  IV  |                     a kihúzó fiókban, s oda lefekszik.~A gyönyör és rettegés folyvást
11100     5,  IX  |                mindent. Majd ha a gyermeket lefektetéd, jöjj ki hozzám a veranda
11101     4,  I   |                   üdvözli őket. A gyermeket lefektetik, a napszámosné előkeresi
11102     5,  XIII|                     azt be kellett vinni és lefektetni. Nagyobb dolog volt ez azoknál,
11103     5,  IX  |           ideküldött.~Noémi az estebéd után lefektette Dódit, s aztán kijött Mihályhoz,
11104     2,  IV  |               kezdett az úton. Otthon aztán lefektették szépen az ágyába, s rögtön
11105     1,  IX  |                     s azután elaltattam, és lefektettem a szénába, nagykendőmmel
11106     5,  XI  |                    cselédségnek, hogy korán lefeküdjék minden ember, s jól körülnézzék
11107     5,  XI  |           cselédeknek meghagyta, hogy jókor lefeküdjenek, mert holnap korán kelnek.~
11108     5,  XI  |                    felveszi. De még mielőtt lefeküdnék, ágya mögé lép, ott egy
11109     1,  XII |                 férfiak, s aztán lassanként lefeküdtek aludni.~Hanem éjféltájon
11110     3,  II  |                      Sokáig szokott olvasni lefekvés után, s a komornának rendesen
11111     2,  I   |                   tiltja valakinek az arcát lefesteni. Hisz éppen amiatt lázadtak
11112     2,  I   |                    fel most, mert a szultán lefestette magát, s arcképét felakasztatta
11113     1,  II  |                 szűzi alakja életnagyságban lefestve; rózsaszínű köntösben, világoskék
11114     1,  VII |           lövöldözzön ám, mert akkor Almira lefogja. A lövésért borzasztón haragszik.
11115     1,  XIII|                  legalább a lopott kincseit lefoglalhatjuk. Hová temették el őt?~–
11116     1,  IX  |                    vette észre a bíró, hogy lefoglalhatta volna. Abba beleültünk,
11117     2,  VII |                 előszobájában, nehogy mások lefoglalják annak idejét.~A kormányzó
11118     2,  III |                     kezébe, mert azt rögtön lefoglalná a gyámapja, az majd elharácsolná,
11119     1,  XIV |                volna is, amíg az a feladók, lefoglalók, s mindenféle hivatalos
11120     2,  VI  |                  bor, hogy még szüret előtt lefoglalózzák? A szőlőárfolyam végre ott
11121     2,  IV  |                      hogy iratai és könyvei lefoglaltassanak.~Nagy esemény lett ebből.~
11122     5,  II  |                     egy bronz sárkány által lefoglalva álltak. Ide szokta főügynöke
11123     1,  VIII|                fülébe susogták volna. Halk, lefojtott hangon beszéltek, csak néha-néha
11124     2,  I   |                     a finom selyemharisnyát lefordította, s a szobrász remekének
11125     2,  I   |               közrebocsátá, a vendégek majd lefordultak székeikről (már akik ti.
11126     3,  IV  |               éjszakára egyszer feltöltik a lefőtt rózsavizet az üstbe; s azután
11127     2,  VII |            Végre-valahára kialudta magát; a lefüggönyözött szoba félhomályában nagysokára
11128     5,  IV  |                fellármázza az őröket. Akkor lefűrészeltük éjszaka a láncainkat; a
11129     2,  IV  |               nagyon is arany ember! E közé legalábbis három karát ezüstöt kell
11130     2,  IV  |                     keresztülnézni.~– Az én legalázatosabb ajánlatom tehát ez – folytatá
11131     5,  VIII|              valamelyik nap reggel, mikor a legalsó vánkost felemelem, mit találok
11132     3,  III |                     ön. Nyúljon hozzá. Ez a legártatlanabb lény a világon. Tartsa a
11133     5,  I   |                   felül került sárkány, aki legázolta Szent György angyalt, odarohanjon
11134     5,  IV  |                  ezt a poharat őnagysága, a legbájosabb úrhölgy tiszteletére ürítsem
11135     1,  V   |                  ami e széljósló tűzfényben legbántóbban hatott az idegekre, az egy
11136     2,  VII |                     rémülten kap kezeivel a légbe, s azzal eszméletlenül vágja
11137     2,  IV  |         pártfogóitól voltak ajánlólevelei a legbefolyásosabb urakhoz.~Ő tehát azt tette,
11138     5,  X   |                komorna utasítá, hogy úrnője legbelső szobájában van.~– Ki van
11139     1,  VIII|                   végig elhaló akkordokat a légben, s az elpihenő szél csinál
11140     5,  XI  |                 vőlegény és a menyasszony a legbenső szobában ülnek együtt. Annyi
11141     3,  II  |               mindenütt, s odalépett eléjük legbensőbb rejtekükbe, tolakodó hízelkedéssel,
11142     3,  III |                    siet a fészkére, s akkor legbeszédesebb; közbe a kakukk nem győzi
11143     4,  IV  |                     lettek. – És ekkor volt legbetegebb.~Mert a lépkóros, a spleenes
11144     2,  V   |             spekulációiban, úgy megrontotta legbiztosabb számításait, úgy megtörte
11145     5,  II  |                Éppen ott töretett meg, ahol legbüszkébb volt! Amiben igazán kevélykedett.
11146     3,  VI  |                    mindenkibe beleveszett a legcsekélyebb mulasztásért.~Sokszor látták
11147     5,  V   |                    a Balaton vidékén, mikor legcsendesebb a lég, minden előjel nélkül
11148     4,  IV  |                  rejtelmes beszédét; néha a legcsöndesebb időben elkezd az zajlani,
11149     2,  I   |                    egy elszabadult tincs, a legdíszesebb ruha mellett is kellett
11150     2,  VI  |            versenytársainak s azok között a legdühösebbnek, Brazovics Athanáznak; mert
11151     1,  VIII|                     Timár végigheveredett a legédesebb fűszerillatú szénában a
11152     5,  IV  |                   járni odakinn.~– Tehát én legegyenesebben ide jöttem Komáromba, ahol
11153     3,  III |             választottja.~Mikor meglátták a legelésző állatok a leányt, odaszaladtak
11154     3,  III |                     hol kecskék és bárányok legelésztek; egy kis fehér báránykának
11155     5,  X   |                    A cselédek (Zófi asszony legelöl) nem győzték a kisasszony
11156     5,  XIII|                  állattenyésztés dolgában a legelőhaladottabb álláspontot foglalta el.
11157     2,  VI  |               akkora kétszarvú állat azon a legelőn nem járt, mint amekkora
11158     1,  VI  |                  nem szánt, nem kaszál, nem legeltet senki. Egyedül a vadvirágnak
11159     3,  I   |                  hétféle pokolba, mik közül legemberségesebb temperatúrájú pokol még
11160     1,  VII |                elküldöm a kormányost egypár legénnyel, hogy szállítsa el a holmit;
11161     2,  IV  |                     maga állított elé lovas legényeket, kik által Timár mindenfelé
11162     4,  II  |                  nagyságos asszony, hanem a legényemet, aki a házon a legszebb
11163     1,  II  |                   melynek se kormányosa, se legénysége nincs már, azok elmenekültek
11164     1,  VI  |                otthagyja.~Azután felhívja a legénységet a dereglyéből, s átkiált
11165     5,  XII |                 megye levéltárában egyike a legérdekesebb bűnvádi pereknek az, melynek
11166     1,  VII |                   is.~Timár kiválasztotta a legérettebbet a gyümölcsök közől, s Timéának
11167     5,  XII |                  tanúskodhatott ellene.~Ami legerősebb védelme volt, az, hogy Timéának
11168     5,  IV  |                  hogy válogassam ki, amiket legértékesebbeknek tartok, s azokat rakjam
11169     2,  V   |                   amiért neheztelni kell. A legérthetőbb gúnyt is komolyan vette.~
11170     2,  VI  |            telkekért a terv elárulása előtt legfeljebb százezer forintot fizetett
11171     1,  V   |                    színekben váltakoznak, s legfelső párkányaikon, mint bozontos
11172     3,  II  |                tegezze valaha Timéát.~S ami legfinomultabb neme volt a bosszantásnak,
11173     3,  III |             irtózott állat a kertészeknek a legfőbb szövetségese. Ön tudja azt,
11174     1,  VII |                  ezen a szigeten a pénzzel? Legfölebb zsiványok törnének rám,
11175     5,  I   |                     mögül, s a hűtlen nőt a legforróbb csók közepett gyilkolja
11176     1,  IV  |                  megelőző sekélyen is. Ez a leggonoszabb hely, a hajó futása már
11177     4,  II  |                    ezáltal? A világ előtt a leggyöngédebb, a legboldogabb férjnek
11178     4,  IV  |                    között a legmakacsabb, a leggyőzhetlenebb az, mely a hosszas világnézletből
11179     1,  IV  |                képez, s itt a salto mortale leghalálosabb pillanata.~Amint Timéa kitekintett
11180     1,  XIII|                     ön!~Azzal megfordult, a leghátulsó csajkást, aki nem fordult
11181     5,  III |                 háta mögül jött.~Eszerint a leghelyesebb kiszámítás, hogy féljobbot
11182     3,  III |                    paraszt rágalom. Ők a mi leghívebb barátaink, akik éjszaka
11183     5,  III |                  amint a vízből kiveszik, a léghólyagja megreped, s akkor megszűnt
11184     5,  XIII|                került ránk a sor. Deodát, a legidősb fiú volt a legutolsó, kit
11185     2,  IV  |              vállalatot, ki legolcsóbb áron legjobbat adott. Utóbb még ezeknek
11186     4,  II  |                  úgy találta, hogy Timéának legkedvencebb helye volt a kerti mulatólak.~
11187     5,  XIII|                    hanem életmódnak is.~Ami legkedvesebben lepett meg e szigeten, az,
11188     3,  VIII|              Olaszországba? Ahhoz ez az idő legkedvezőbb.~– Nem, Mihály; elég sokáig
11189     4,  I   |                        Nem volt-e Ábrahám a legkegyesebb és tiszteletreméltóbb patriarcha
11190     5,  IV  |                  róla, s ami nem tartozik a legkellemesebb megdöglési módok közé, de
11191     1,  IV  |                    szüntelen hullámzik, s a legkeményebb télben sem fagy be soha.~
11192     5,  III |                     fagyni.~Kétségtelenül a legkényelmesebb neme az öngyilkosságnak.
11193     5,  I   |                   nézve a legérzékenyebb, a legkeserítőbb bántalom, hogy férjem hozzám
11194     3,  III |                 örökké visszatérő válasz.~A legkeserűbb önvád egy férfi lelkében,
11195     5,  VIII|               mindent kell nekem kiállanom! Legkeservesebben esik, mikor egy-egy nagy
11196     3,  VIII|                versenytársaink pedig mind a legkönnyebbet használják; ezért ők csalódni
11197     3,  III |               illatárja, mint egy túlvilági légkör.~Alig lépett be e rózsaliget
11198     3,  VI  |                 maga lát a dologhoz, mint a legközönségesebb vállalkozó. Ez érti aztán
11199     2,  IV  |              pénzembe, mintha a legolcsóbb, legkomiszabb gabonát használtam volna
11200     2,  V   |                     az országgyűlésen is, a legkomolyabb viták alkalmával.)~Athalie
11201     1,  VI  |                  szikla homlokát is, aminek legkopárabb teteje be van ültetve rózsás
11202     3,  II  |                  azok közül kiválasztotta a legkopottabb, a legpiszkosabb öltözékét,
11203     1,  VI  |                 kabinba be nem ment, és ami legkülönösebb volt, még nem is pipázott.
11204     1,  VII |                    legmélyebbet pincének, a legmagasabbat galambháznak, a többit téli
11205     4,  IV  |              öngyilkosságnak, azok között a legmakacsabb, a leggyőzhetlenebb az,
11206     1,  VII |                  menő kürtővel konyhának, a legmélyebbet pincének, a legmagasabbat
11207     1,  II  |                   kétszáz ölnyi széles, s a legmeredekebb esést képezi. Olyan ott
11208     1,  VII |                 leleményesen felhasznált: a legnagyobbat, a felfelé menő kürtővel
11209     5,  I   |                     ellen, aki a legjobb, a legnemesebb ember a világon? Ő engem
11210     1,  III |                    mögött a forgó!~Egyike a legnevezetesebb örvényeknek, miket folyamóriások
11211     1,  I   |                     kettő között megszoruló légnyomás oly szeszélyessé válik,
11212     5,  V   |                     jégegyetem, s a szörnyű légnyomásra a rianás hasadéka ismét
11213     5,  XIII|                      hol egy ilyen szép fej legördül. Én a becsukott ablakon
11214     3,  VI  |                   aztán az egész történetet legombolyíthatá: hogy lett Timár gazdag
11215     3,  VIII|                rátekintett, mindannyiszor a legőszintébb neheztelést olvashatá ki
11216     1,  VII |                 egyik hátravetett fonadék a legparányibb kis fület engedi láttatni.
11217     5,  III |                észrevette Timár. Az emlősök legparányibbja kivezette a bölcs, hatalmas
11218     3,  II  |             kiválasztotta a legkopottabb, a legpiszkosabb öltözékét, amit hajdan csak
11219     1,  VII |                     hiszen szőnyegen jár, a legpompásabb fejedelmi bársonyszőnyegen;
11220     3,  VIII|        tanulmányozást követeltek. Az mind a legrendesebben történt. Mikor végiggondolt
11221     5,  IV  |                  úgy taszítottak bele? És a legrosszabb esetben ki fogja a te mesédet
11222     2,  VI  |                    van a dologban! Az ugyan legrosszabbul járt, mert ő nagyon olcsón
11223     1,  IV  |                     hajósszekerce.~S amikor legsebesebben vágtat előre a hajó, a szekercének
11224     3,  II  |                 kérdésre volt még Mihálynak legsúlyosabb felelete.~Abban a házban
11225     4,  II  |                    egy partszakadékot, ahol legsűrűbb volt a bozót, oda kihordták
11226     2,  IV  |                     korán elhalnak; a világ legszegényebb emberei azok.~Másutt van
11227     5,  III |                 Duna pedig a szigeten fölül legszélesebb, s ott a jég legkevésbé
11228     2,  IV  |                    a mappa szélére, s ott a legszélső faluban fedezzen fel egy
11229     4,  IV  |                  mind a kettőt, s önmagát a legszerencsétlenebbé a kettő között. Hová meneküljön?~
11230     1,  VII |                    azzal gondolta vendégeit legszívesebben üdvözölhetni, ha megkínálja
11231     4,  III |                   fűrészelés közben.~Mint a legszorgalmasabb kézművest, csak a sötét
11232     3,  IV  |                onnan hozzák a hajóépítéshez legszükségesebb fákat, a macayát és murumurut,
11233     4,  IV  |                     Jupiternek legnagyobb s legtávolabb eső holdja közeledett gyorsan
11234     2,  V   |               katonának? Ezt így tartotta ő legtermészetesebbnek.~Tehát tanult éjjel-nappal.~
11235     5,  I   |              Levetinczy úr felől, s hozzá a legtitkolózóbb pofákat vágta, míg utóbb
11236     4,  I   |                ítélet, abban megnyugosznak. Legtöbbször vérbosszú a perpatvar tárgya.
11237     3,  VI  |                  nagy messzeségben egyike a legújabb Duna-áradás alkotásainak,
11238     1,  IX  |                   rosszul érzi magát. Timár legutol maradt, s elváláskor egy
11239     1,  I   |                     szűkülő fogdában; míg a legvégén belejutnak a „halottas kamrába”,
11240     3,  III |                szárnyaival egy kék bogár, a legveszedelmesebb rovar a pagonyban, ez a
11241     2,  VIII|                     ígért neki, én megadom. Legyenek egymással boldogok!~Timár
11242     3,  III |               ellenségének. Nézze ön, amott legyez a szárnyaival egy kék bogár,
11243     2,  VIII|                     sötétség, elsőszülöttek legyilkoltatása!…~A mély, bágyasztó álomból
11244     1,  I   |                Néhol szigeteket rakott le a legyőzhetlen sziklák mögé, új földalkotásokat,
11245     1,  I   |                nyúlnak keresztül.~Néhol már legyőzte az útját álló torlaszt,
11246     3,  VIII|                  lisztet, hogy az amerikait legyőzzük. Én a legnehezebb árut használtattam
11247     5,  XIII|                    amit itt termesztenek, a legzamatosabb, s a hozzáértő kezelés mellett
11248     1,  XI  |         szőnyegtakarót, mit a leány álmában lehajított magáról, s azzal válláig
11249     2,  V   |                    keblére tette kezeit, és lehajtá fejét.~– Tehát meg fognak
11250     2,  VIII|                     fogja ő ezentúl a fejét lehajtani.~De hová is hajtsa le a
11251     3,  VI  |                  nyugodt. – Mikor estenkint lehajtod a fejedet fekhelyedre, azt
11252     4,  I   |                    kiszáradva mind.~Mihályt lehangolta e látvány. Tavaly ilyenkor
11253     3,  VI  |                     néhány hideg szó!~Timár lehangoltan tette maga elé a levelet.~
11254     3,  III |              állatot?~Így bámult akkor is a lehanyatló holdba, mikor az az elsüllyedt
11255     1,  IX  |                      távolabb feküdt tőle a leharapott fej. Ami a fej és fark közül
11256     1,  VIII|                maradt, az utolsó cseppig, s lehasítva egy forgácsot arról a székről,
11257     3,  III |       lélegzetvételnél aranyat és szerelmet lehel be. A virágok erdejét mély
11258     3,  II  |                    tömött haja s egészséges lehelete legyen; a szíve után nem
11259     3,  I   |               ajkaival fehér arcát, s tüzet lehelhet rá, nem gyújtja meg vele.~
11260     5,  IX  |                    az én özvegyem, s én nem lehetek a te feltámadott halottad,
11261     4,  V   |                lenni, aminek látszik.~És az lehetetlenség volt.~A végtelen gazdagság…
11262     1,  XIV |                 mindig kimutatta a számtani lehetetlenséget.~Egy este elverte a szél
11263     2,  V   |                 Brazovics úr ez idő szerint lehetetlenségnek találta akárhonnan is százezer
11264     4,  II  |                   Vagy erőszakolni akarja a lehetetlent? Meg akarja nyerni Timéa
11265     3,  V   |                     nincs senkije, miért ne lehetnék én rá nézve „valaki”? Miért
11266     4,  IV  |                   hogy csak egyetlenegyszer lehetnél birtokomban te szép hófehér
11267     4,  I   |               azokon az estélyeken is jelen lehetni, miket üzletbarátai, a pénzbárók
11268     5,  I   |                   sértő. Van ezekben valami lehetőség? Hogy Timár élete azt a
11269     3,  II  |               végződött; minden képtelenség lehetővé és valóvá lett a kezében:
11270     4,  V   |                     rettegve gondolt arra a lehetségre, hogy ha egyszer Teréza
11271     3,  VII |                     aki téged megáld? Enyém lehetsz-e? Nincs-e másnak joga hozzád?
11272     2,  VIII|            fölkereshetett. Azok a konyhában lehettek most.~Azok rég ébren voltak,
11273     5,  IV  |              kellemetlen kérdezősködéseknek lehettem volna kitéve, ámbár a mi
11274     1,  VIII|                  többé; ágya a tornác alatt leheveretlen. Jer, Almira, hadd oldjalak
11275     4,  II  |                   egypár híres bécsi orvost lehívasson, s neje egészsége fölött
11276     3,  VI  |                   ha a tavaszi langy szellő lehízelegheté róluk a kínos verítéket.~
11277     5,  III |                    az összegyűlt népségnek. Lehozatott egy tízakós hordót a jégre,
11278     5,  III |                láncon a késlekedőt, s aztán lehozta magával idáig. A hajóoldal
11279     3,  I   |                  semmi sem, csak egy virág, lehull és elmúlik, lelke virágillat,
11280     4,  V   |               minden ördög, hogy tartotta a lehulló elé a körmeit. Aztán bolonddá
11281     5,  I   |                     azután még azt is, amíg lehullottak a falevelek, amíg fülemülék,
11282     2,  VII |               álarcát hordozzák, kísértének lehunyt szemei előtt. Imádkozni
11283     3,  IV  |               Mihály.~Ez a találkozás kissé lehűtötte erőltetett jókedvét, ami
11284     2,  VII |                aludni, még a függönyöket is lehúzatá az ablakra, hogy a hálószobában
11285     1,  VII |                felszökött Noémi mellől, s a lehúzott karperecet a házinőnek adta
11286     2,  VI  |                    elébb-utóbb becsuknak, s lehúzzák a lábamról a csizmát.~–
11287     2,  IV  |                  római hódítók nekihajták a leigázott dák jobbágyokat, s ilyen
11288     3,  III |               önkénytelenül megáll, mintegy leigézve.~A kis lak lángban áll;
11289     5,  IV  |                   hogy ezek a kincsek, apám leírása nyomán darabról darabra
11290     5,  III |                    végezte az esti mulatság leírásával; elmondta, hogy milyen jól
11291     1,  IX  |             tárgyaitól.~Óh! uram, az valami leírhatatlan érzés volt, mikor az első
11292     2,  IV  |                     annál az eszménél, hogy leírjam, amit láttam. A fantázia
11293     1,  XII |                éppen azt az egy betűt tudja leírni, azt is csak éppen deszkára
11294     4,  I   |                 mely körül századoknak kell lejárni, új eszméket ültető munkáikkal,
11295     2,  III |                     történt, hogy a hátulja lejjebb süllyedt, s ezáltal az eleje
11296     3,  VIII|                     bízhattam másra. Rögtön lejöttem Levetincre az ön levelének
11297     2,  VIII|                megindult, és meg nem állt a lejtő aljáig. Kiderült, hogy igaz
11298     3,  VI  |                    induljon-e vagy lefelé a lejtőn? – Lefelé!~Mindegy már.
11299     2,  VII |                     folyó ott meredek hegyi lejtőnek magasodnék fel előtte, s
11300     1,  VII |              estebédet adna Timéának, aztán lekapni a válláról a puskáját, a
11301     3,  VI  |                     rémületet a kitörő düh: lekapta fegyverét válláról, felrántotta
11302     4,  IV  |                    senki nem jött azt onnan lekaszálni. Csendes és szomorú minden.
11303     5,  III |                nincs hova menekülni, mert a lékek mind be vannak már téve
11304     5,  XI  |                     asszony megismeri őt, s lekiált rá:~– Siessen ön, Timéát
11305     3,  VI  |                 homlokát törülgeté. A kalap lekívánkozott fejéről; jobban esett halántékainak,
11306     2,  V   |          szobaleánynak is ne mondjon valami lekötelezőt. Ambícióját találja benne,
11307     1,  V   |                 mintha az lenne örök hálára lekötelezve iránta, s azzal mind a négyen
11308     3,  VI  |                 kettőt. Két helyre akarod-e lekötni a sorsodat? Akárhonnan eltávozol,
11309     5,  IV  |                   valami brávód, ha egyszer lekólinthatott valami félreeső helyen,
11310     5,  VII |             farkasok előjönnek a berekből a lékre, akkor ő a puskával kimegy,
11311     4,  II  |                      ládákba pakoltatta, és leküldte Pancsovára.~Most még egy
11312     5,  III |                      s körülhasalja az öreg lékünket, s ott halászik a maga szakállára,
11313     5,  III |              kellett agyba-főbe verni, hogy leküzdessenek. A hal tűzbe jött, a hidegvér
11314     5,  I   |                 úton? – kérdé Mihály valami leküzdhetlen borzadállyal.~Athalie büszkén
11315     2,  VII |                   tud már valamit. És Timéa leküzdte azt a vágyat. Végignézte
11316     5,  IX  |              melytől nem tudott szabadulni, leláncolva egy helyen világi állása,
11317     1,  XIV |                  födélzete meg az árbocfa a lelankadt vontatókötéllel látszott
11318     4,  III |                  víz alatt. Fojtsd vissza a lélegzetedet, és imádkozzál. Amíg kibírod,
11319     4,  III |                       Noémi! – rebegé forró lélegzettel.~– Mit kívánsz? – suttogá
11320     1,  XIV |                   tudni, meddig állhatni ki lélegzetvétel nélkül.~Akkor aztán nagyot
11321     3,  III |               terhes a lég; az ember minden lélegzetvételnél aranyat és szerelmet lehel
11322     5,  XI  |                  asszony összeszedte minden lélekerejét, s elvette tőle a kulcsot,
11323     4,  V   |                     amiket e nő viselt, s a lélekerő, amivel azokat viselte.~
11324     3,  VIII|                      foglalkozott a száraz, lélekfárasztó munkával, férje nevének
11325     4,  I   |                belül. És folyton figyelte e lélekharc fejlődéseit. A nő ezzel
11326     4,  V   |                    legközelebb van a test a lélekhez, a szívében, s rettegve
11327     2,  I   |               gyermek arca és alakja valami lélekjelenésszerű e pillanatban. Mintha valami
11328     3,  III |               színhelyén termett, s szokott lélekjelenlétével azonnal felfogva a veszély
11329     5,  I   |                  döntené ki. Azt is nyugodt lélekkel mondhatom önnek, hogy Levetinczy
11330     5,  IV  |                    el tőled, ne félj!~Timár lélekkínzó kíváncsisággal nézte az
11331     4,  IV  |                    maga maradt elázatlan.~A lélekkór úgy van a borral, mint Mithridat
11332     4,  IV  |           szorongattatás, a kétségbeesés, a lélekküzdelem, az emberek üldözése, az
11333     4,  III |                   Meg volt rettenve attól a léleknagyságtól, ami e nyomorult, elvetett
11334     3,  VIII|                 Timéa tanúsít? Egy fennkölt léleknek mély megvetését egy porban
11335     1,  XIII|                  most más dolga akadt, mint lélektani feladványokon törni a fejét.
11336     1,  VI  |                    A hajón volt egy kicsiny lélekvesztő, amit a biztos vadászatra
11337     2,  VIII|                   Segélyére jött az a gyors leleményesség, mely egy pillanat alatt
11338     1,  VII |                    olaszok „trovanti”-knak (lelencek), a skandinávok ázárnak
11339     1,  XI  |                   most már él, mert a hideg leli! – fohászkodék Timár. –
11340     2,  VIII|                 szemeibe. A leány engedé őt lelkébe nézni.~Timéa ismétlé szavait:~–
11341     3,  VI  |              szerint. Ez magának foglalja a lelkedet, s neked adja az egész lelkét;
11342     2,  IV  |                  Miska, csak mondd meg igaz lelkedre, hogy tudtál annyit nyerni
11343     4,  IV  |                 semmi sincs!~Csak azoknak a lelkei, akik erőszakkal eldobták
11344     5,  I   |                    gyógyíthatatlan sebbel a lelkemben kínlódom azóta éveken keresztül.
11345     5,  I   |                 örökre. A tőrdöfést, mit ön lelkemen ejtett évek előtt, ez a
11346     5,  I   |                     és mivel tartozom saját lelkemnek idebenn.~Az őrnagy „is”
11347     4,  II  |                  mely nem a testen, hanem a lelken kezdi el a gyilkolást. Soká
11348     3,  I   |                  Zófi mama leírta előtte. A lelkészen nem volt semmi aranyköntös,
11349     2,  IV  |                minden lovát eladja. Hamis a lelketek.~– Most pedig igazat mondok.
11350     2,  V   |                 mind ok arra, hogy az ember lelkiismeret-mardosás nélkül mondjon neki szépeket.~
11351     3,  IV  |                    szakáll-tarló, mint ezer lelkiismeretszúrás, nyugtalanítja a kedélyét.
11352     2,  III |                   tehesd.”~„Alhatol nyugodt lelkiismerettel ezen a jó szándékodon.”~
11353     3,  III |                  Távol van tőle. Szelíd, jó lelkiismeretű állat ez, aki önt nem tekinti
11354     4,  V   |                    jó barátok, kinevettek a lelkipásztorok, s én azért nem gyűlöltem
11355     4,  I   |                  uram igen őszinte, egyenes lelkű ember volt. Amint a bor
11356     3,  V   |                szemeibe néznek, ott marad a lelkük fogva, ott marad kicserélve
11357     4,  V   |               megérdemlett, igaz keresmény! Lelkületének alapja, életlevegője volt
11358     5,  V   |                   hálószobájában, ablakából lelőhetné, mikor a kastély ajtaján
11359     4,  V   |                   Meglopta az Istent magát, lelopott tőle az égből egy kis angyalt.~
11360     4,  V   |                  paradicsom tiltott fájáról lelopta a gyümölcsöket, míg az őriző
11361     4,  IV  |            kedéllyel talált Noémira, és ott lelt boldogságot?~Az első vád
11362     3,  VI  |                  vitte most már előre.~Hogy lemaradt szekeréről, megindult gyalog
11363     5,  IX  |                   maga eléje írta Dódinak a lemásolandó levelet, s a komoly sorokat
11364     3,  III |                     szárazságot érez, akkor lemegy a vízbe.~– Ah! – Noémi kíváncsi
11365     2,  IV  |             embernek, ni!” – hanem ahelyett lemenjen a mappa szélére, s ott a
11366     5,  XII |                    hóhér számára akarná már lemezteleníteni szép fehér nyakát, vagy
11367     5,  I   |                   kincs. E kincsről önkényt lemondani, azt visszaajándékozni önmagának,
11368     3,  I   |                  minden fájdalmát eltagadó, lemondásteljes tekintet megfagyasztá vérének
11369     5,  VII |               összekötve; hanem azokról már lemosott minden írást a víz. Hiszen
11370     3,  VIII|                     szappannak, hogy kezeit lemossa. Vajon nem fogja-e valaki
11371     5,  XI  |                 volna kocsonyává aludni, az lének maradt; más meg odapörkölődött
11372     2,  V   |               elhódítaná a kezéről.~Athalie lenézi Timárt, apjának hajdani
11373     3,  VIII|                   lisztüzlet rendben van; a lengő áru sorsáról be kell várnunk
11374     1,  IX  |                    holnap görög. Látták már lengyel grófnak is, orosz hercegasszony
11375     1,  IX  |              Törökországban, Oláhországban, Lengyelországban, Magyarországban, s nincs
11376     3,  VI  |                    És görögül és törökül és lengyelül, oroszul. Ön lángeszű ember.
11377     5,  XIII|                mikor azt még gyermeki szőke lenhaj födte, s láttam volna ez
11378     2,  V   |                     Elébb keresztyénné kell lenned. Akarod-e, hogy megkereszteljenek?~
11379     3,  I   |               eklézsiának; jelen sem szabad lenniök a férfiak istentiszteletén,
11380     1,  IV  |                    szítt a butykosból. – Mi lénungja van kendnek egy napra?~–
11381     4,  III |                   semmi önzése nincs; egész lénye el van veszve, át van olvadva
11382     1,  IX  |                   annak. Óh! a fák oly okos lények! Azokban lélek lakik. Én
11383     1,  XI  |                      kényszeríté őt a kávét lenyelni.~Addig csak a merevség ellenállásával
11384     1,  XI  |                 leány a keserű, meleg italt lenyelte, egyszerre oly erővel taszítá
11385     2,  IV  |                    a macska az egérrel. Úgy lenyomhatta a gabona árát, ahogy neki
11386     5,  IX  |                   sem pénz, amivel a viaszt lenyomtassák, Dódi fogott egy szép aranyzöld
11387     5,  XI  |                     ember kitalálja a kővel lenyomtatott titkot. Ráveszi Timéát,
11388     1,  IX  |                 nagy ponyvaernyő födte; azt leoldottam. Ez jó lesz nekünk sátornak,
11389     4,  I   |              ujjával, mintha valami arcáról leolvasott gondolatáért feddené meg.~–
11390     4,  IV  |              kikelettől. A szántóföldeken a lepaskolt kalászok helyét felverte
11391     5,  IV  |             tántorogna, elbotlott a legelső lépcsőben, s úgy kalimpázott alá hörögve
11392     3,  IV  |                     abba az oszlopba, ami a lépcsőboltot tartja. Itt a sebhely a
11393     5,  I   |           szitkozódva, hogy ki oltotta el a lépcsőházban a lámpást? Aztán egy gyertyával
11394     1,  VII |                  macskaasztalnál. A veranda lépcsője előtt van egy alacsony fapad;
11395     1,  VIII|                 üljön ön le mellém a tornác lépcsőjére, és hallgassa meg a mi kunyhónk
11396     1,  II  |             kétoldalt lefelé vezető keskeny lépcsőkkel s fenn egy lapos járdával,
11397     2,  V   |               márványoszlop mellett, amik a lépcsőpadmalyt tartották.~Minő dühvel ütött
11398     5,  I   |             kinyitogatott előtte utcaajtót, lépcsőrácsot, még a falszekrény szőnyegajtóját
11399     2,  I   |                    két külön bejárat volt a lépcsőről, s egy harmadik a konyha
11400     3,  VI  |                 ismerni a jegenyékről, amik lépcsőzetesen következnek egymás után.~
11401     5,  IX  |                  volt az főzve, s a levelet lepecsételte fehér szűzviasszal, s minthogy
11402     2,  VIII|                szenátorok, a foglaló bírák; lepecsételtek minden szekrényt, bútort
11403     1,  IX  |                     falatunkat elfoglalták, lepecsételték, dobra ütötték.~De hát mire
11404     3,  III |                    béka volt, aki csendesen lépegetve mászott végig a fűben; félszemével
11405     5,  IV  |                       ha még egyszer ön elé lépek, lőjön keresztül!” Mivelhogy
11406     3,  I   |                letakarják együtt egy selyem lepellel, s legelőször e szentséges
11407     3,  III |                    s aztán felhajtá a fehér lepelt a kosár tartalmáról. Tele
11408     5,  XI  |                  kellett volna fúvódnia, az lepénnyé lapul össze, aminek meg
11409     1,  VII |                     a fű, hogy a rajta járó lépése nem okozott dobajt; egész
11410     5,  III |                 irányt, s csak még pár száz lépésig kellene kitartania, s partot
11411     1,  IX  |                     szolgáltatta a kávét, s lépesméz a cukrot. Timéa nem ivott
11412     5,  III |                 változtatni. A Duna kétezer lépésnél sehol sem szélesebb, valahol
11413     2,  VIII|                  Kacsuka úr nagyon meg volt lepetve. Nem várt női látogatást;
11414     3,  IV  |             Noémivel, hogy rangjához illően léphessen a világba. Csak kell menyasszonyi
11415     1,  IV  |                  mentül elébb magyar földre léphessünk, ahol nem üldözheti őket
11416     1,  VI  |                    a vörös fűz törpe bokrai lepik be. Azokat minden jéginduláskor
11417     5,  I   |             szükségem soha, hogy rejtekúton lépjek be hozzá. Timéa nyitott
11418     3,  III |                    Ön tudja azt, hogy olyan lepkék, bogarak, hernyók is vannak,
11419     3,  III |                    az éjjel járó hernyókat, lepkéket, az esőférget, a cserebogár
11420     3,  VII |                    tudsz eltaposni, sem egy lepkét tűre szúrni.~– De aki téged
11421     4,  IV  |                    volt legbetegebb.~Mert a lépkóros, a spleenes embernek a hipochondriája
11422     4,  V   |                     korából a hajlott korba lépnek.~Timár annál gyöngédebb
11423     5,  X   |              elsüllyed hajó és ház, amelybe lépsz. Nem tehetsz róla: de veled
11424     2,  II  |                     Mikor a katonai pályára léptem, tele voltam ábrándos illúziókkal.
11425     3,  II  |                 Hiszen annak a nőnek minden léptét, szavát, tettét, minden
11426     2,  VII |                 tudó gyermeket, ki meg volt lepve új érzelmektől, s azok meglátszottak
11427     1,  III |              sziklában, s amit e mély sírba leragad magával, azt ember nem szedi
11428     5,  XI  |                 addig nézte, míg szempillái leragadtak, s elaludt.~S amint elaludt,
11429     5,  IX  |                     Hogyan vette el Timéát?~Lerajzolá azután előtte Timéa szenvedéseit
11430     4,  II  |                  mester volt az ilyenekben. Lerajzolta a legapróbb részletekig
11431     4,  II  |                  Duna-parti jegenyésbe, ott lerakatta. Akkor azután odahívta a
11432     2,  III |                   miket elébb a kabin mellé leraktak, hogy a víz kicsorogjon
11433     5,  IV  |               öltönydarabokat, s mindazokat lerakva a padlóra kettőjük közé,
11434     5,  IV  |             keresztülharapta a bal karomat, lerántott a földre, s akkor leszorított,
11435     5,  IV  |         tengerészkabátját, s szennyes ingét lerántva bal válláról, megmutatá
11436     2,  VIII|                     békét! – szólt Athalie, lerázva a nyakáról sopánkodó anyját. –
11437     4,  I   |                     mely minden szenvedélyt leront, a pénzszerzésbe. Így tesz
11438     1,  IX  |                    mindennap. Minden gabona lerothadt a lábán; éhínség állt be
11439     5,  IV  |                   is itt van a helye.~Ezzel lerúgta lábáról a rongyos bakancsot,
11440     5,  I   |                    E sárkányfő szeme volt a les, melyen keresztül Timár
11441     5,  I   |             nesztelenül ide került e titkos lesbe, s kihallgatta, hogy mit
11442     5,  I   |                    fényét arcára vetette; a lesben ülő minden változását megfigyelhette
11443     1,  I   |             valamely völgyzugolyból, mint a lesből rohan elő, megkapja a hajót,
11444     3,  VII |                   leány heveskedve –, ő rád lesett a túlparton, s rád lőtt
11445     5,  XI  |                           Athalie ott van a leskelődés rejtekében.~Már hosszú ideje,
11446     4,  V   |                    szőlővenyigéket mutatott leskelődő gyíkokkal, mókusokkal, a
11447     3,  VI  |                  nekem; ön, akire napok óta leskelődöm mint orgyilkos! Ön meg akar
11448     5,  I   |                  Timár félrekapta a fejét a leslyuktól; azt hitte, az ő arca kapja
11449     2,  VII |                     Egyszer már meg akartam lesni a templomajtóból – gyóná
11450     2,  V   |                     hogy én egész éjjel ott lessem a „sántát”, s izzadjak mellette,
11451     3,  V   |                Neked termett az. – Új ember léssz! – Félisten az, akit a nő
11452     3,  I   |                  nem hevül.~Ha csak egyszer lesütné szemeit ijedten, midőn Mihály
11453     2,  V   |                 szemeit örökösen a hímzésre lesütve tarthatá; nem kellett senkinek
11454     3,  II  |                     ott hagyva a sötétben a lesújtott férjet. Hiszen megmondta
11455     5,  III |                  irgalmas szegény lelkének; leszakad alatta a jég, amely nem
11456     2,  IV  |          meredélyről, mintha minden percben leszakadni készülne; századok óta függ
11457     1,  II  |                     előtt illatoznak. Egyet leszakít közülök, s odanyújtja a
11458     2,  VII |                 kapitány a konyhából, Timéa leszakítá fejéről a magas fésűt, letépte
11459     1,  III |              felgombolyított kötél hirtelen leszaladt róla; mire az elszabadult
11460     1,  IV  |                   jelent ez; a fullajtár is leszáll a lováról, van oka rá, s
11461     1,  VIII|                    alá terített kabátját, s leszálljon a padlásajtóhoz támasztott
11462     3,  III |               egyhangú zenéje tartá ébren a leszálló árnyékos éjt. Az eget két,
11463     3,  VIII|         szállítmányüzletre, a gyáriparra, a leszámítolásra, és ezeknek minden fejlődményeiről
11464     5,  XIII|               minden kezdetleges.~Most már, leszámítva a nádast, mely azt most
11465     5,  III |                     a józan ésszel ő végleg leszámolt, nem volt vele semmi dolga
11466     4,  III |                   enyhíteni, s az ablakokat leszedé, hogy a szabad lég járhassa
11467     1,  VII |                  két szalonkát két lövéssel leszedni a levegőből.~Hanem a másik
11468     5,  III |                    és széna közé, s a ládát leszegezte. Azt feltették a szekérre,
11469     2,  III |                  milyen komisz ember?”~„Azt leszidják, ha kötelességét végezte,
11470     3,  VI  |                    volt, amikor a szekérről leszökött, abban volt kenyér, szalonna;
11471     2,  I   |                     bírt korábbi modorairól leszokni. A ruhája mindig úgy állt
11472     5,  X   |               őrnagyot, Athalie előtt pedig leszólta.~Mikor Athalie elfogadta
11473     1,  VIII|              hajigálta a vállán keresztül a leszopott csontokat Almirának.~– Átkozott
11474     5,  XI  |             csavarja, s egy recés főkötővel leszorítja, hogy fel ne bomoljanak.~
11475     5,  IV  |                 lerántott a földre, s akkor leszorított, hogy nem bírtam moccanni
11476     2,  I   |                    szépen felszedte Athalie leszórt öltönydarabjait, és ösztönszerű
11477     4,  I   |         végigheveredik a földön, a favágóné letakarja a férj arcát kötényével,
11478     3,  I   |                   vőlegényt és menyasszonyt letakarják együtt egy selyem lepellel,
11479     5,  VII |           egyenruhás polgárság, fegyverben, letakart dobok tompa dübögésére lépve;
11480     5,  X   |            rózsabokréta állt, üvegharanggal letakarva; a legutolsó még friss,
11481     1,  IX  |                     temetőárokba egy simára letaposott gödörbe.~De hát mire való
11482     1,  VI  |                  minden jéginduláskor tövig letarolja a zajló jég. Itt kihúzta
11483     2,  II  |                     kifizeted azzal a saját letartóztatott tízezer forintoddal, s ezzel
11484     3,  IV  |              asszony megfogta a karomat, és letaszított a lépcsőn. Én két karommal
11485     3,  IV  |                  legyen a kéz, mely őket is letaszította azon a lépcsőn, amelyen
11486     5,  V   |                     előtt – és Noémi előtt!~Letaszítva arról a magaslatról, hol
11487     3,  II  |                magára maradt Athalie, mikor letehette a magát és másokat kínzó
11488     5,  III |                   páráktól körülragyogva, s letekint e ragyogó jéglapra, ilyen
11489     2,  IV  |            árnyakkal körülgyűrűzött aknáiba letekinthetünk. Ezekbe a kietlen, lakhatlan,
11490     4,  V   |               Ellopta Kacsukától a boldoggá létel reményét.~Lopta a tiszteletet,
11491     4,  IV  |                éppen olyan látszat az egész létele, mint az enyim, semmi valóság!”~
11492     2,  VII |                 létezik, és éppen most adja lételének jelét. Mint mondám, a minisztertanács
11493     1,  V   |                   másodkormányosnak; ő maga letelepedett a hajó hátulján rakott tűzhely
11494     4,  I   |               engednek maguknak; a favágóné letelepedik a puha forgácshalomra, a
11495     5,  XIII|                 mikben a szaporodó családok letelepedtek. Minden házikót egyesült
11496     1,  VII |                nincs szokva a viharos hajón lételhez, s beteg lett bele. Nem
11497     3,  V   |                  egymást föltalálják?~A nap letelt, és ők még egymás örömével
11498     2,  III |                     megtaláltad, odavinnéd, letennéd a lábaihoz, s azt mondanád
11499     2,  IV  |                   amiket nem lehet a kézből letenni, hacsak ki nem itta belőlük
11500     4,  IV  |               mintha válaszolna a kérdésre, letérdel az ágy mellé, s az alsó
11501     2,  VII |                  vőlegény meg a menyasszony letérdelnek az oltár zsámolyára. Akkor
11502     5,  III |                   kelet. Arról azután hajós létére majd tájékozza magát, hogy
11503     4,  I   |                    mikor a gyermeket a fűbe leterített kecskebőrre lefektetve,
11504     2,  VII |                 hozó bűvige lehet.~– Azután leterítik a vőlegényt is, a menyasszonyt
11505     2,  VI  |                 ugyanannyi millióra.~A terv létesítése minden bizonnyal el lett
11506     1,  II  |                  hajóbiztos, mikor a tülköt leteszi a kezéből, mikor a fenékmérő
11507     2,  IV  |                     Itt csak az első alapkő letétele nehéz. Az első százezer
11508   Uto       |                      A „Senki szigetének” a létezéséről pedig Frivaldszky Imre nagynevű
11509     5,  II  |                   aki csak valaha a világon létezett. Amíg nálunk látszólagos
11510     5,  XIII|             földecskét minden határon kívül létezni engedi, még ötven évig tart.~
11511     2,  IV  |                     Timár minden kereskedőt letipor. Nincs mód mellette megállhatni
11512     4,  I   |                 ledöntött, s azt az ágaitól letisztogatta, csupa hólyag lett tőle
11513     5,  II  |                    gyémántjából egy darabot letörjön, úgy őrzik azt, mint valami
11514     1,  VII |                    messze fekvő hegyláncból letört rokontalan szikla; egy darab
11515     2,  III |                     zacskón lakat volt. Azt letörte.~És aztán kiönté annak tartalmát
11516     1,  I   |              erdőivel, kunyhóival együtt, s letörülte alakjaikat a térképről.~
11517     1,  IV  |                     fejét csóválta, s aztán letolta a sipkájáról a csuklyát,
11518     3,  III |                beleeresztjük, s az feljön a létrafokon, ha esőt érez. Adja ide,
11519     2,  VII |                    ékítményeket, és ezeknek létrehozásában nem kímélték a forró vasat,
11520     1,  IX  |                    évi keserves fáradsággal létrehoztam, semmivé tegye, hogy ezt
11521     4,  I   |                     fut haza, megnézni, nem lett-e nagyobb baja a kis Dódinak.
11522     3,  VI  |                    Nem imádtam-e nőmet? Nem lettem-e kétségbeejtve hidegsége
11523     1,  IX  |                     féltő titka van!~A hold letűnt a jegenyék mögé, s keleten
11524     5,  III |                     egy gerendára.~És amint leül, azonnal lezáródnak a szemei.~
11525     1,  IX  |                    még szabad járnom.~Akkor leültem a Duna-partra, s gondolkozni
11526     2,  VII |                  konyhában! Az sincs, ahová leültessük a kapitány urat…~Zófia asszony
11527     3,  IV  |                    ajtaján, az ajtóragasztó leüsse a fejéről, hogy aztán elmondhassa:~–
11528     2,  VIII|                       a dob rápördül, s már leütött a pallos!~S újra következik
11529     1,  II  |              hirtelen levetette a kabátját, leugrott az evező legények közé a
11530     5,  VII |                   vette ez esetről, azonnal leutazott személyesen Siófokra, s
11531     2,  V   |           katonatiszttől is tart; fél, hogy levágja a nyakát. No, ezen a félénk
11532     1,  X   |            kereskedő, hosszú körszakállamat levágtam, s álutakon eljutottam Galacig.
11533     5,  IV  |                    ott kell meghalni, ahova levasalták. Az nekem nagyon kellemetlen
11534     5,  IV  |             szakállú érdemes férfiú szintén levasalva. Ez lett volna nekem tizenöt
11535     4,  IV  |                   felőle, hogy sem víz, sem levegő nincsen rajta: anélkül pedig
11536     1,  VII |                     két lövéssel leszedni a levegőből.~Hanem a másik percben ő
11537     1,  VII |                 nagy süvítéssel húz végig a levegőn két mocsári szalonka a sziget
11538     3,  VIII|                    van, meg az itteni rossz levegőtől. A minap már ősz hajszálakat
11539     1,  VI  |             csendesen haladó hajóról szépen levehetett.~Három nap telt bele, hogy
11540     3,  VIII|                  tőlem. Megértettem önnek a leveléből, hogy ön egy nagyszerű új
11541     1,  I   |                 színt adnak a fáknak; tarka leveleik szőnyeget vonnak rájuk.
11542     4,  V   |                   fák is akkor hullatják le leveleiket.”~Kiválasztotta magának
11543     3,  IV  |                 űznek a keleten a szárított leveleivel. A moggori rózsa levele
11544     5,  IV  |                  hogy ha én egy hét múlva e levelekért vissza nem jönnék, juttassa
11545     2,  V   |                arany rózsákat hímzett ezüst levelekkel.~– Timéa kisasszony! – szólt
11546     3,  VI  |                    volt:~„Atyám!~Midőn ön e levelemet olvassa, én már a magas
11547     3,  VIII|                   lejöttem Levetincre az ön levelének vétele után. Ahogy ön meghagyta,
11548     5,  II  |                   engem!”~Timár folytatta a levelezések áttekintését.~Egy levél
11549     3,  VIII|                    nyelveket sajátított el, levelezett, alkudott, felügyelt; –
11550     3,  VIII|                     vezetni, irodában ülni, levelezni és két idegen nyelvet megtanulni
11551     3,  III |                 tudós állat is. Lássa ön, a levelibéka megérzi az időjárást; mikor
11552     5,  IX  |               violaszín tintát adott neki a levélíráshoz: fekete málnalevélből volt
11553     5,  X   |                  pedig özönlenek levelek és levelkék Timéához. Tömérdek az ismerős
11554     5,  XII |                 kötve; Kacsuka úrnak kell a levélkéket felbontogatni: ő olvassa
11555     5,  X   |                  gyászba öltözött inasa egy levélkét hozott Kacsuka úrnak, melyet
11556     5,  II  |             kriptában volna.~De ama szomorú levélnek még utóirata is van.~Timár
11557     5,  II  |                  nagy sötétségben a hamvadó levélpapíron fénylő szikrák mint rémgondolatok
11558     5,  II  |                     volna mindenütt. Némely levélre Timéa írta fel, hogy ő már
11559     5,  XII |               UTOLSÓ TŐRDÖFÉS~Komárom megye levéltárában egyike a legérdekesebb bűnvádi
11560     5,  II  |                gyertyától s ettől a kísértő levéltől itten!~A levelet a gyertya
11561     1,  IX  |                    sűrű mohvirágok, a kövér levelű szakák (sedum) közé, ábrándos