Part,  Chapter

11562     3,  V   |            gyopárfödte sziklára, az illatos levendulabokrok közé; Noémi odadűlt melléje,
11563     3,  VI  |                     égszínkék volt a virító levendulától, oldala aranyos a sarkantyúvirág
11564     3,  III |                    tetézve rózsalevéllel, a levendulával szegélyezett úton végig.~–
11565     5,  XI  |                serleget, s azzal az ütéssel leveri az éji szekrényről az odakészített
11566     2,  IV  |                   odafenn, hogy a búza árát leverjétek. Mikor zabot akartok venni
11567     3,  IV  |                    a lépcsőn, amelyen engem levertek!~– Óh! anyám, ne beszélj
11568     5,  XI  |                   felséges. Inas, házmester leveseskanállal habzsolja a vaníliás cukorlevet,
11569     2,  V   |                tudom, hogy megpaprikáznám a levesét úgy gebulával, hogy hanyatt
11570     5,  XII |                     arcát.~És amidőn kezeit leveszi arcáról, ez arc nem halavány
11571     2,  VII |                  megvan, akkor a násznagyok leveszik róluk a selyemterítőt, amivel
11572     2,  VII |                     lenni holnapután!~Aztán leveteték Timéával a menyasszonyruhát.~–
11573     1,  XII |                  hallotta, mikor a horgonyt levetették, s a hajó megállt, s azután
11574     5,  VII |                     sírboltlépcsőn, Athalie leveti magát a koporsót rejtő fülke
11575     3,  IV  |              pótolják a patavouát, a diófák levetik a nyeregből a mahagónit.
11576     3,  II  |                  Délig utazott e fullánkkal Levetinc felé, délben visszafordítá
11577     5,  II  |              leveleknek beutazta már Baját, Levetincet, Bécset, Triesztet, minden
11578     3,  VI  |             intézzenek Komáromba a nejéhez.~Levetincről késő délután indult el egy
11579     5,  X   |                visszatekintett az utcáról a Levetinczy-ház ablakaira, már akkor azok
11580     5,  X   |               rózsái meg szoktak érkezni, a Levetinczyek talpig gyászba öltözött
11581     2,  VI  |                    IS EGY TRÉFA~Az új nemes Levetinczynek nagy híre volt már nemcsak
11582     5,  I   |                   mindent, amit az az ember Levetinczyre szórt, minden cím benne
11583     5,  I   |             hallatára – hát önök azt hiszik Levetinczyről, hogy az egy gazdag ember,
11584     4,  III |                Mihálynak, s segített neki a levetkőzésnél. Aggódva vette észre, hogy
11585     5,  XI  |             kesztyűket húz fel rajuk.~Akkor levetkőzik, s hálóöltönyét felveszi.
11586     5,  XI  |                menjen aludni, ő egyedül fog levetkőzni.~A szobaleány aztán visszatért
11587     5,  IV  |                     meg fog ön látni, mikor levetkőzöm, érthetővé tegyek nagyságod
11588     4,  IV  |                leült, rögtön elaludt; mikor levetkőzött és ágyba feküdt, akkor meg
11589     1,  IX  |                 valakit a koldustarisznyáig levetkőztessenek olyan tartozásért, mellyel
11590     1,  VIII|                 Noémi! Segíts a kisasszonyt levetkőztetni.~Noémi fölkelt, s követte
11591     5,  IV  |                      Azt tették velem, hogy levetkőztettek szép gavallér ruháimból,
11592     2,  VIII|                   csendesen, s belép, előre levett kalappal és tiszteletadó
11593     5,  I   |                 kettétört kard.~Timéa ezzel levevé a dobozról a födélt, s kivette
11594     3,  VII |                   lecsapolásával. Egész nap levezető árkokat ásott; a két tenyere
11595     5,  XII |        önvallomásokat, mik lelke örvényeibe levilágítanak, mint a villó-puhányok a
11596     2,  V   |                 magának, hogy még a lépcsőn levilágító szobaleánynak is ne mondjon
11597     5,  I   |                    egy gyertyával a lépcsőn levilágított a távozó őrnagynak. Athalie
11598     5,  VII |              koporsót a nyitott kriptaajtón leviszik, a legközelebbi jó barátok,
11599     5,  XIII|                     halálát közelegni érzé, leviteté magát Levetincre, nehogy
11600     5,  III |                  Mikor a levél készen volt, levitte azt a kocsisnak.~Az öreg
11601     1,  X   |                  gyújtogatja fel a hatalmon levők házait, s nincs olyan magasan
11602     2,  V   |              anélkül, hogy a mellékszobában levőknek alkalmatlankodott volna.~
11603     1,  IV  |                   hajókötelet, minden rajta levőnek az élete egyedül egy ember
11604     2,  II  |                    ha a kihordás költségeit levonják.~Ez a gondolat megmaradt
11605     1,  VII |                    megkarcolá Noémit, Timéa levonta kezén át azt a hajlós karperecet,
11606     2,  IV  |                    még kerülni minden benne lévővel együtt!~Ez tartotta őt Komáromhoz
11607     5,  III |                      És amint leül, azonnal lezáródnak a szemei.~És amint szemeit
11608     5,  I   |            hivatalosan lefoglalták, szobáit lezárolták, ezen a rejteken keresztül
11609     1,  VI  |                színén a nagy nymféa-levelek libegnek zöldesfehér teljes tulipánvirágaikkal,
11610     1,  VI  |             szőnyeget képez a víz fölött, e libegő bársonyon guggol mint a
11611     1,  IV  |                  kötve. Amik a part mellett libegtek, apró halászladikok s kisszerű
11612     5,  XI  |              nincsenek elmondva Ovid Amorum Liberében, sem Hafiz énekeiben, sem
11613     2,  VIII|                    kilenc órakor kezdődik a licitáció; hát nem hallod?~– Nem keresett
11614     2,  IV  |                    azokon kucsírozott. Most licitálják őket. Én excellenciás úr
11615     5,  XI  |                  tárgy.~S két év múlva ez a lidérc, ez a fehér árnyék, ez a
11616     5,  I   |                   tüze ragyogott: a káröröm lidércfénye volt az.~Ha Athalie tudna
11617     1,  VIII|                 fáklyatáncot, a sömlyéklakó lidérctűz ugrál a reves fák alatt
11618     2,  IV  |                  szavai, úgy hiszem, minden liferáns emlékkönyvébe fel lesznek
11619     2,  IV  |                tábornagyot maga elé idézni, liferánst elfogatni, kriminál-inquirálni,
11620     3,  II  |                 völgyei, se Itália fűszeres ligetei nem termettek az ő számára
11621     2,  VII |                 tiszteletére. Athalie keble liheg az ingerültségtől, hogy
11622     2,  VIII|             anyámmal.~Athalie keble lázasan lihegett; arca ki volt gyulladva;
11623     2,  I   |                     Brazovics úr sietségtől lihegve tört be az asszonyok szobájába,
11624     3,  III |                   Mikor a sűrű orgonabokrok lilaszínnel koszorúzott lombjai egy
11625     1,  VI  |                    faja, mintha rózsa- vagy liliomcsokor volna a ragyogó gyümölcstől;
11626     5,  XIII|                    mint egy kis város, mely liliputi lakók számára épült, mindenféle
11627     3,  VI  |                tornádó, és pozdorjává törve lisztestől, emberestől a tenger fenekére
11628     5,  II  |               Kedvenc eszméje, a magyarhoni lisztipar, fényesen valósult meg.
11629     5,  II  |                 megrontotta a magyarországi lisztiparnak a hitelét, úgyhogy nem tudom,
11630     3,  VI  |                      Nem gondolsz te most a lisztiparra, nem a nyereségre és veszteségre,
11631     5,  I   |               gondolt ő most az egész világ lisztkereskedésével!~Rác utcai házában is volt
11632     3,  VI  |                     dönté el határozatát.~A lisztkivitel mellékes volt már; fő dolog
11633     4,  I   |                tengerentúlról. Az elküldött lisztszállítmány szerencsésen megérkezett,
11634     3,  VIII|               jelenleg félmillió forint ára lisztszállítmánya megy önnek Dél-Amerikába,
11635     2,  IV  |             soványabb a nedves kallóba; azt lisztté törik, rostálják, szitálják;
11636     5,  IV  |                    ha az útban valaki hátba lő, mikor ártatlanul ballagsz?
11637     5,  II  |                     jéghídtól, mint ettől a lobogó gyertyától s ettől a kísértő
11638     5,  IV  |                 kandallóba, azok süstörögve lobogtak fel, lángot vetve a kürtőbe,
11639     3,  VIII|                  kendőjével búcsúköszöntést lobogtat utána, míg láthatja; a másik
11640     3,  VI  |                  izzadságtól csapzott haját lobogtatta a szél, a csónakja orrán
11641     5,  XIII|                     tér, s azon asztalok és lócák. Ide igyekezett mindenki
11642     5,  VI  |                  nem bír; Noémi felszökik a lócáról, jobbjával mellkendője alá
11643     1,  I   |                 belerántja az egész vontató lócsapatot az alattságnál fogva a vízbe;
11644     2,  IV  |                verte a fejét a saraglyához, lőcshöz, szekér oldalához. Megszokta
11645     1,  XII |                    elkezdett a hullám ismét locsogni a hajó párkányai körül.
11646     2,  IV  |               megtüzesíték, s aztán ecettel locsolták meg, így repeszték széjjel.~
11647     5,  IV  |            taszított rajta hátra, s ettől a lódítástól az ember kirepült a nyitott
11648     1,  III |                deszkaalkotmányt, egy nagyot lódított rajta széles körben, az
11649     1,  VI  |                    amikor ráért vadkacsákat lődözni a sás közt.~A csónakot vízbe
11650     5,  III |                 Valami nagy állat akkorákat lök a hálón, hogy mind a két
11651     5,  IV  |                  még mindig ama veszedelmes lökés mozdereje alatt tántorogna,
11652     3,  VI  |                      s betaszította azt egy lökéssel a hullám közé.~Akkor azután
11653     1,  IV  |                     tévesztene, ha csak egy lökést kapna a hajója, csak annyit,
11654     2,  I   |                 vonja megint az ölébe? hogy löki félre ismét? Hogy ordítanak
11655     3,  I   |                     az Izmail kútjában, nem lökik be a Morhut vermébe, őket
11656     1,  II  |                     a malmon, annyit fognak lökni saját ladikjukon. Ha megragadják
11657     2,  IV  |                   már az ittas embernek hat lóerő kell, hogy a szeme pilláit
11658     5,  XIII|             vízcsatornákkal átszelve, miket lóerővel hajtott gép lát el öntöző
11659     3,  VII |                     két lövést s utána a te lövéseidet. Úgy van, ezt tőle vetted
11660     5,  III |                  folyvást emelkedő erővel a lövések hangjáig fokozódnak; és
11661     1,  VII |                     akkor Almira lefogja. A lövésért borzasztón haragszik. Ej,
11662     1,  VII |               puskáját, a két szalonkát két lövéssel leszedni a levegőből.~Hanem
11663     1,  VII |                   önnek megmondani, hogy ne lövöldözzön ám, mert akkor Almira lefogja.
11664     4,  IV  |                     csendes szigetre, s ott lövöldözzünk egymásra addig, amíg egyikünk
11665     1,  II  |              biztatás kell.~Az a kürtölés a lóhajcsárok vezetőjének szól.~Emberhangot
11666     2,  III |             négylovas gyorsszekér vágtatott lóhalálában végig a szőnyi országúton,
11667     2,  V   |                 várta előtt, véletlenségből lője agyon. – Bedobok az udvarára
11668     3,  VIII|               ködében szemei elől eltűnt, a lomb övezte szikla a Duna közepén
11669     4,  I   |               hanyagolva, tele őszi hullott lombbal, s úgy tetszett, mintha
11670     1,  I   |                  függnének alá. Azok óriási lombfák, fenyők, miknek komor tömegét
11671     3,  III |                    maradj itten, és őrizd a lombikot; vigyázz szépen, hogy kozmát
11672     3,  III |                     lilaszínnel koszorúzott lombjai egy helyütt szétnyílnak,
11673     1,  VII |                     körtefára, melynek sűrű lombjain keresztül valami fehér női
11674     4,  I   |                  halva, s a tavasz egyetlen lombot nem hozott ágaikra; azok
11675     5,  III |                kergeti; nem szökhetik el. A lomhább halak egész határral hevernek
11676     5,  XI  |                széken ül.~Az arckép régen a lomtárba vándorolt már, de Athalie
11677     1,  IV  |                    rakásra esnek, a legelső lónak nyaka törik, azért szállt
11678   Uto       |                   kiadásban is megjelent: a londoni fordításban mint „Timars
11679     3,  III |                kócsag, amit csak a tolláért lőnek; még pelikán is akad, sőt
11680     2,  VI  |               tisztességes nyereség is; aki lop, csal még azon felül, az
11681     5,  IV  |                 százharminchárom neme van a lopásnak, s azok közül csak huszonhárom
11682     3,  V   |                olyan szorgos dolga van, nem lophatja az időt, melyet gazdája
11683     1,  X   |                    magammal, így legkevésbé lophatták el tőlem. – Mikor hajótulajdonosod
11684     3,  VIII|             szívdobogás azt mondá neki: „ne lopj!”~Most már rablás volna
11685     5,  IV  |                    Mondám neki, hogy az nem lopja a pénzét, mert az igen derék,
11686     5,  I   |                    kevély voltam arra, hogy lopjak!~– Tehát abból a rejtekből
11687     2,  VIII|                 maga után minden ajtót. Kit lopnak meg?~És azután nekiindul
11688     3,  V   |         istentagadóvá tették. S te most ide lopod magadat, elrablod tőle utolsó,
11689     2,  IV  |                fordítva: „eredj onnan, hadd lopok már én is!” Az egyes kormányzati
11690     2,  IV  |                     a tűz nyomai. Még akkor lőpor nem volt, a sziklákat megtüzesíték,
11691     1,  IX  |                 engem ki akarnak űzni, én e lőporba kanócot vetek, a sziklát
11692     3,  VI  |                 vehette a pisztolynak, mert lőporszaruját is a kocsin hagyta. Hanem
11693     5,  XII |                     éjszakáig Timéánál.~Nem lopózhatott-e valaki a szobába akkor,
11694     3,  VI  |                   vén ordas a kunyhó hátáig lopózkodott, s ott ordítá el magát rémségesen.~
11695     1,  XII |                   volna, Timéa lakrekeszébe lopózott, s az éji lámpát elrejtve
11696     5,  XI  |                    a kamrát, hogy macska ne lopózzék be a drága sültek közé,
11697     3,  V   |                  hogy mit csinálsz te most? Lopsz, gyújtogatsz, gyilkolsz.
11698     1,  XI  |                 saját magának: „Nem, te nem loptál még életedben soha semmit:
11699     5,  IV  |                        förmedt rám –; minek loptam volna el egy gyémántot.
11700     3,  IV  |                  aztán úgy üljön rá, mint a lóra, két könyökét a szék támlájára
11701     1,  VI  |                    vannak ragasztva; azokon lőrések ágyúk számára.~– Ez a Veterani-barlang! –
11702     3,  III |                  kétcsövű puskát, elégséges lőszert; senki sem fogja megcsodálni,
11703     3,  VII |                   lesett a túlparton, s rád lőtt e fegyverrel.~– Hogy hiszed
11704     3,  III |                     sőt egyiptomi íbiszt is lőttek már e nádasban; hátha flamingó
11705     1,  VII |                 lássa ön, egy pár szalonkát lőttem, azt hiszem, jó lesz az
11706     5,  II  |                   lisztet a sokkal könnyebb louisianai liszttel hamisította meg,
11707     5,  I   |                 közelített.~(A Szent György lovag-kép mintha távozó dobogást hangoztatna!)~
11708     2,  II  |                 hittem, hogy a hőstettek, a lovagiasság pályája az, ami lelkemet
11709     5,  VII |                      és Annunziata. rendek. lovagja. a. nagy. hazafi. igaz.
11710     2,  IV  |                   Zimonyig. A fuvarosgazdák lovai éjjel-nappal készen álltak
11711     1,  VI  |                 elhagyott hajcsárok vontató lovaikkal még azon az éjjel átkerültek
11712     3,  VI  |                     azért nem utazott saját lovain.~Még néhány nap előtt babonás
11713     5,  X   |                    város minden ökreinek és lovainak teljhatalmú parancsnoka.~
11714     2,  IV  |               Silbermann nyolcezer forintos lovaira árverezzen őhelyette, a
11715     1,  VI  |                   vontatókötelet eloldják a lovakról, és behúzzák a hajóba.~Akkor
11716     1,  IV  |                    a fullajtár is leszáll a lováról, van oka rá, s akkor nagy
11717     2,  IV  |                    inkább maga állított elé lovas legényeket, kik által Timár
11718     2,  IV  |      elhíresztelitek, hogy a kormány minden lovát eladja. Hamis a lelketek.~–
11719     2,  I   |                    a Rác utcán csengős négy lovával a piacig, nagy borravaló
11720     2,  V   |                 mentség tölténye is ki volt lőve, nem volt hátra más, mint
11721     3,  IV  |                    ágyra tettem most szert! Lucullusi egy fekhely. Hahaha!~A hölgyek
11722     5,  XIII|                     kerülgető tarka kacsák, ludak, hattyúk válogatott ritka
11723     5,  XI  |                  tartóban, rémséges világot lüktetve a groteszk alvó csoportra.~–
11724     3,  VI  |                    a sarkantyúvirág felfutó lugosától.~S mentül közelebb látszott
11725     4,  V   |                 ember? Pápista, kálvinista, lutheránus, socinianus, unitus, disunitus
11726     3,  I   |                     alkalomra nekizendíti a LXXXIII. zsoltárt; „Óh, Izraelnek
11727     3,  III |                     Ah, Timár úr! – kiált a lyánka az érkező elé szaladva,
11728     3,  III |                     bölcs szigorral feddé a lyánt.~– Te tudod, hogy a madarat
11729     3,  VII |                     olyan nagyon!” – súgá a lyány.~S így telt nap nap után.~
11730     3,  IV  |                  becsülni. Fiatal, ártatlan lyányoknál még a tudós, okos embernek
11731     5,  VIII|              Angliából azután, a barátságos lyciumkerítés oltalma alatt egy nagyot
11732     3,  VIII|            eltemetett szerelem? vagy csak a lymphatikus véralkat élő dermedtsége
11733     5,  III |                    támasztanak fel élével a lyuk elé, hogy a jégen járók
11734     1,  IX  |                eledele. Télen kiásta őket a lyukaikból. Az én barátom – annak szoktam
11735     1,  VI  |              partoldalban pedig katlanszerű lyukak vannak vájva, mikbe a közeledő
11736     5,  III |                    apróbb, két láb átmérőjű lyukakból úgy, hogy a két nagy nyílás
11737     2,  IV  |                   az, hogy „ôte toi, que je m’y mette.”~Szabadon fordítva: „
11738     3,  IV  |                    legszükségesebb fákat, a macayát és murumurut, amiből a hajófenék
11739     1,  VII |                  egymásnak a tálat, akkor a macskaasztalhoz kerül az le; Noémi igazságosan
11740     4,  V   |             oldalában fölfedezett egy réteg macskaezüstöt, amit csillámnak, „Mária-üveg”-
11741     1,  III |                   majd görögül, majd minden macskák nyelvén; „eredj! fordulj
11742     1,  VIII|                     fekete kutyákkal, fehér macskákkal, a szél zúg, a tülök bömböl,
11743     2,  III |           műszeretők egymásra árvereznek, a macskaszemfényű syderitek, kameának faragott
11744     1,  VII |                  úszhártyás első lábát négy macskatalpa közé fogva, azzal, mint
11745     1,  IX  |                     aki gondoskodik a mezők madarairól! Vad gyümölcs, erdei méhek
11746     3,  III |                   Almira nem vehet részt; a madarakra vadászni szigorúan meg van
11747     2,  VI  |            mátkatálat”; a nagy suhanc híres madarász volt, az hozott neki egy
11748     1,  VIII|                     hangja az, a mocsárlakó madáré. Éjjel járó szárnyasok röpte
11749     3,  V   |                  szárnyaival zönög; felel a madárnak, mely fészkét rakja; csak
11750     1,  IV  |                      mint egy amfiteátrum – madártávlatból.~Egyszer aztán azon vette
11751     5,  IV  |                szóltam a tiszteletgerjesztő madonnáról, s megemlítém, hogy volt
11752     5,  IV  |                     volna? S miért szidta a Madonnát? Azt én nem tűrhetem; hiszen
11753     4,  IV  |                    egy ajtó mögött egy szép maenade-arc, buján göndörített hajfürtökkel,
11754     1,  IX  |        körülforognak a bozótban, s az érett mag belehull öltönyükbe. Az
11755     2,  VI  |                     úr aztán csak ki hagyta magából szorongattatni, hogy hát
11756     5,  IV  |                   lebuktatlak. Azt gondolod magadban, ugye: „hát csak eredj,
11757     1,  V   |                   bizony vesztegetés. Nem a magadéból vesztegetsz. Trikalisz pénze
11758     3,  V   |                  cserében nem hagyod érte a magadét. Te őrült vagy, vagy őrültté
11759     4,  III |                 őket a vízbe, ugye? Rakd le magadról. Beledobjuk a vízbe, ugye?
11760     2,  IV  |                     kezébe, másikat fogta a magáéba, s reggelig elbeszélgettek
11761     1,  VII |                   szokásból, ki akart tenni magáért vendégei előtt, különösen
11762     1,  VIII|              smaragdot?~Erre aztán nevetett magamagának a fiatalember. Senki sem
11763     4,  I   |                  csak kimondom, azt mondtam magamban: de már megbolondult ez
11764     2,  VI  |                    sem hagyom kicsikartatni magamból a titkot. Látja, ez a gazember
11765     2,  VIII|                     nem volna. Nem vagyok a magamé, az öné vagyok. Parancsoljon
11766     5,  IV  |                     szépségei közül, amiket magamforma jó ízlésű ember az ő helyzetében
11767     4,  IV  |                  aztán azt a kérdést tettem magamhoz: „Jól van; a tested odalenn
11768     2,  IV  |                 mondja, hogy „ezt tartom én magamnál is derekabb embernek”.~No,
11769     5,  VIII|                   neki tennie!~Ezt a hosszú magánbeszédet Zófi asszony végig elmondta,
11770     5,  XIII|           vasárnaponkint, ezt a nőt azalatt magánbörtönbe zárják, mert képes a többiek
11771     2,  II  |               minden országos dolgot valami magánérdek mozgat. A mérnökkarnál végeztem
11772     1,  IX  |             megjelenésével nekem okoz, csak magánkedvtelésből idézi elő, azt nagyon hiszem.
11773     5,  VIII|                     s besompolyodik egy kis magánosan álló háznak a kapuján, amire
11774     5,  XIII|                 egyik félhez sem tartoznak, magántulajdont sem képeznek; és emiatt
11775     4,  IV  |                   Balaton-Füredet, ott elég magányt fog találni. Fődolog a hideg
11776     4,  IV  |                    aki a sötétkedélyű ember magányvágyát megháborítsa. Helyettük
11777     1,  V   |                   sziklák. Néha átcikázik a magasban a zöld fényű villám, hirtelen
11778     1,  VI  |                takar, kövér ernyős növények magaslanak föl, a baraboly és a fahéjillatú
11779     5,  V   |                   előtt!~Letaszítva arról a magaslatról, hol bel- és külföld látta
11780     1,  I   |                 zengés oly ítéletnapi zajjá magasodik fel ilyenkor, hogy az elmerülő
11781     2,  VII |                  ott meredek hegyi lejtőnek magasodnék fel előtte, s a falak rá
11782     1,  VI  |                    fal oldalából ezerlábnyi magasról esik alá egy barlangból
11783     4,  I   |                  asszonyt illeti meg minden magasztalás, édes Jánosom, mert bizonnyal
11784     3,  II  |            házastársaknak egymás előtt való magasztalásában.~Mikor Timéával volt egyedül,
11785     3,  I   |                 tartotta Mihályt válogatott magasztalásokkal, hogy milyen kedves leány
11786     5,  IV  |                  attól függ minden. Én nagy magasztalással szóltam a tiszteletgerjesztő
11787     3,  II  |                 kezét, távozik el. Mindenki magasztalja a férj sorsát, milyen boldog
11788     5,  X   |               győzték a kisasszony jóvoltát magasztalni.~Zófi asszony ennek a nagy
11789     4,  I   |                  férjeknek! – kiáltják róla magasztalói. – Élhetetlen ember! – dörmögik
11790     5,  IV  |                     mentem, mindenütt téged magasztaltak. Lángeszű kereskedő, óriási
11791     3,  IV  |                   volt, ha vendégszeretetét magasztalták. Az ennivalót nem kímélte
11792     2,  VII |                 fordul, s azt mondja: „Légy magasztalva, mint Sára, örvendj, mint
11793     4,  V   |               ördögöt. Ti teremtettétek azt magatok, akik ijesztgettek vele.
11794     5,  IV  |              embertől nem gentlemanhez illő magaviselet. Emiatt egészen meghasonlottam
11795     2,  IV  |                    nagy bolond kontignációs magazin, de üres mind a három emelete.~–
11796     4,  I   |            gratulálni: tisztviselők, céhek, magisztrátus, presbyterium, papi méltóságok.
11797     1,  IX  |               Sárgarigók hordták át annak a magját a szomszéd szigetről, s
11798     3,  VI  |                nobel passzióból, megszorult mágnás uraknak ötven percentre
11799     3,  VIII|                    angol, spanyol nyelvtant magolni, hogy az angol, spanyol
11800     2,  IV  |                   hogy nyissa meg számunkra magtárát. A kormány megtudva, hogy
11801     2,  IV  |               csodatevő szent. Volt abban a magtárban annyi harmadévi gabona,
11802     1,  VI  |             virított hagymás növények érett magtokjai azok.~A virányon túl megint
11803     4,  IV  |                 gyermeke árván maradt, s mi magunkhoz fogadtuk. Hát bánja ön azt?~
11804     5,  II  |                     szerencséjének, melynek magva oly rohadt, hamuvá kell
11805     5,  XIII|               barátom kertészeti újdonságok magvait, új házi madarak tojásait
11806     1,  IX  |                     kötényembe az elhullott magvakat a földről, s aztán – megcsókoltam
11807   Uto       |            állapotában megvolt, mint egy se Magyar-, se Törökországhoz nem tartozó
11808     5,  III |                  még veszélyesebb lesz ez – magyarázá a vén halász Timárnak –,
11809     3,  V   |                   Nem, nem, nincs itt semmi magyarázat, semmi okoskodás, semmi
11810     3,  III |                   van ennek egy természetes magyarázata? Talán a fejlő érzelmek
11811     2,  VI  |                   tért e sajátságos eljárás magyarázatának.~Az egész erődítési terv
11812     1,  XI  |                 rossz suttogások. Mintha az magyarázná meg a holt ember végszavait
11813     5,  III |                   néma elmerengéséből. Azok magyarázták meg neki, hogy ennek a támadt
11814     2,  VII |                 fordítani a beszédet.~– Azt magyaráztam neki, hogy milyen az a keresztelés.
11815     3,  VIII|              félbehagyni. Timéának meg volt magyarázva ez a fogás: ő tehát szabadon
11816     5,  II  |           ügynökétől is. Kedvenc eszméje, a magyarhoni lisztipar, fényesen valósult
11817     1,  I   |               tartoznak semmi államhoz, sem magyarhoz, törökhöz, sem szerbhez;
11818     3,  VI  |                  furfangos nép közé még egy magyarnak is elegyedni. És méghozzá
11819     1,  IX  |            Oláhországban, Lengyelországban, Magyarországban, s nincs nevezetes embere
11820     3,  VI  |                  Brazíliába lisztet küldeni Magyarországból. Hiszen tudom én, hogy mi
11821     2,  I   |                     Szent Borbálán menekült Magyarországra leányával, kincseivel! Ugye,
11822     4,  I   |                  Brazíliába lisztet küldjön Magyarországról? Én bizony megvallom az
11823     5,  IV  |                     Tódorkád, a te egyetlen magzatod!”~– Hahaha! Képzeld, cimborám!
11824     3,  IV  |                diófák levetik a nyeregből a mahagónit. S ilyenek százával vannak
11825     3,  IV  |                pedig beültetjük mind prunus mahalebbel; tudod, abból készülnek
11826   Uto       |                deputációt küldve ki annak a Maholányi bárókkal folytatott perében
11827     4,  V   |               gyónjál meg, míg időd van rá. Maholnap meg kell halnod. Kegyes
11828     1,  XIII|                  Ábrahámnál; ha török volt, Mahomednél.~– Csak nem halt meg?~–
11829     3,  I   |                 elmondva, hogy ott az égben majdan mindazok, kik egymáséi voltak,
11830     1,  II  |                     Galactól elkezdve fel a Majna-csatornáig kilencezer ló járta a partokat,
11831     5,  IV  |                   álltak az ég felé, mint a majom szőre.~„Hogy hítták azt
11832     5,  IV  |                  gentleman vagyok, egyetlen majoresco, s a kutya sem ugat rám
11833     2,  VII |                   mama tán bizony kukoricát majszol? Soh’se restellje. Jó az
11834     5,  X   |                    az évnek „Timéa”.~A szép május hóban esett az. Mikor már
11835     5,  X   |                    Timéa azért mégis minden májusban kapott egy szép virágbokrétát
11836     5,  X   |                 gyászolt.~Hanem azon a szép májusi nap reggelén, amelyen Timéa
11837     3,  VI  |        visszaforduljon maga is.~De most már makacs volt. Hiszen olyan úton
11838     2,  VII |                Athalie elbámult e szokatlan makacsságon. Ez valami hallatlan volt
11839     4,  III |                    őrültség képzelgéseihez. Makacsul forognak egy rögeszme körül;
11840     5,  XI  |           bosszankodó anyák szoktak főzni – mákhéjakból.”~Ilyen szagot érzett rajta.~
11841     5,  XI  |                  sem tetteti az álmot; mind mákonyitallal vannak elkábítva.~Ki van
11842     5,  IV  |                    ura akarok lenni ennek a makrancos tündérnek! Ez a caprice-om
11843     5,  III |               kulacsban bor, a tarisznyában malacpecsenye, a kosár halat vinni való.~
11844     1,  VIII|                    negyedik teríték üresen. Malacpörkölt! Ez az én gyönge oldalam.
11845     1,  VII |                eledel, a férfiak számára jó malacpörköltet készített. Timár meg is
11846     1,  VIII|                   helyére, és hozzálátott a malacpörkölthöz, Euthymot is kínálva azzal
11847     1,  II  |                     abyssininak a fekete, a malájinak a sárga. Semmi idegen színvegyülettől
11848     4,  I   |               retteg a papjához menni lelki malasztért, mert fél a pokoltól, s
11849     2,  IV  |                követ, rongydarócban járnak, málékenyeret esznek, fakunyhókban laknak,
11850     1,  VII |               azután töltsd meg a zsákjukat máléliszttel, a fazekaikat mézzel, a
11851     1,  VII |                  élek. Van kecskegödölyénk, málélisztünk, sajtunk és gyümölcsünk.
11852     2,  IV  |                vetette el őszivel. A köznép málén fog az idén kitelelni. –
11853     5,  IV  |                     mint gyanútalan ember a málhával együtt akadálytalanul eljutok
11854     1,  III |                  szabad a más szegény ember malmát az örvénynek taszítanunk
11855     1,  II  |                     sorszámra az útba akadó malmokat, s kergeti zátonyra a szemközt
11856     1,  IX  |                     a szomszéd falvakból, a malmokból, s hoznak érte cserébe azt,
11857     1,  I   |                 mezőkre s csendesen keleplő malmokkal beszélgetni; itt összeszorítva
11858     1,  II  |                 Amennyit fognak taszítani a malmon, annyit fognak lökni saját
11859     1,  VI  |                 Közbe egész bozótot képez a málna, ribiszke és köszméte, s
11860     5,  IX  |                 neki a levélíráshoz: fekete málnalevélből volt az főzve, s a levelet
11861     1,  VII |                  Timéa és Timár megálltak a málnalugos végén, hogy a közeledő alakot
11862     5,  III |                vette, hogy menjen be ebbe a malomba. Az ajtaján fel volt pattanva
11863     5,  III |                     állt. Belépett rajta. A malomgép olyan épen állt még, hogy
11864     5,  III |                kerekek forgáccsá törve, s a malomház odaékelve egy jégsánc közé,
11865     1,  VIII|             andalítóbbá teszik.~Kocsizörej, malomkelepelés, emberszó nem hallik itt.
11866     2,  IV  |                  lisztnek a dercét, korpát, malomport; magam is tudom, hogyan
11867     5,  II  |                     végig a Rác utcán, ki a malomrév felé.~
11868     5,  III |                pusztulásnak induló ház, egy malomroncs a jég közepén?~Timárt valami
11869     3,  VI  |                   Timár, hogy utazott egyik malomtól a másikig, onnan megint
11870     5,  IV  |            akartalak én benneteket megvárni Máltában; hanem azzal az útiköltséggel,
11871     5,  IV  |               együtt akadálytalanul eljutok Máltáig, ott bevárom Ali Csorbadzsit,
11872     1,  VIII|               árasztja el a hold, s a magas mályvák rózsafüzéres jogarait ezüstszárnyú,
11873     1,  VIII|               Köszönöm, köszönöm, kedves jó mamácska, tisztelt uraim és kisasszony.
11874     2,  VII |                  nem azért volt eladó leány mamája, hogy a véletlenül belépő
11875     5,  X   |                     van. Athalie kisasszony mamájával mai nap kikocsikázott Fabula
11876     2,  VIII|                  édes testvéremhez? És Zófi mamát is úgy fogja ön nevezni,
11877     5,  IV  |                  kedves megboldogult Teréza mamától hallottam, hogy ott olyan
11878     5,  XI  |               Athalie néném alszik ott Zófi mamával.~– Zófi asszony is?~– No
11879     3,  V   |          megittasodni.~Csakhogy ez ittasság mámora hosszan tartó. Akik úgy
11880     3,  VII |                 csak boldog volt, elveszett mámorában. – „Óh! ne szeress olyan
11881     3,  VI  |                   mint az ébresztő szózat a mámorálomban alvóra. Ez ismerős vonások
11882     3,  V   |                  üdvösséggel.~Elkábítá ez a mámorító előérzet.~Ifjúkora óta nem
11883     3,  VIII|                   Azalatt, míg ő a szigeten mámoros önfeledésben tölté a napokat,
11884     4,  I   |                     lelke el volt kábulva a mámortól. Egy új csillagzatban képzelte
11885     1,  IV  |                    a salto mortale egy úszó mamuttal.~A tülök hármat kurjant,
11886     1,  IV  |                     IV. A SALTO MORTALE EGY MAMUTTÓL~De nem is volt kedve Timárnak
11887     3,  IV  |                      a fernambuc fát, meg a manchinel fát, meg a sárkányvér fát,
11888     3,  VIII|                      speditőrköltség, calo, manco, tara, hajóteher, tonnasúly,
11889     1,  II  |                    ami állandó helyén van a mándlija zsebében.~A hajóbiztos egy
11890     3,  III |               mintha rózsaszínű hó fedné, a mandula és barack virágzik. Olyan
11891     5,  XI  |              tortákkal, cukorsüteményekkel, mandulahajtás, spanyolszél, krisztuslába,
11892     3,  IV  |              oldalpalánkokhoz használnak, a mangrove-, a royoc-, meg a gratgalfákat,
11893     3,  VIII|                   megmenté, és Mózesnek, ki mannát imádkozott le az égből;
11894     3,  IV  |                 amibe nem esik a szú, meg a maou fát, amit nem fúrnak ki
11895     2,  IV  |                   hanem ahelyett lemenjen a mappa szélére, s ott a legszélső
11896     4,  V   |                     erény, ami igazság, ami maradandó jótett volt életében, ezen
11897     5,  IV  |                    azután neked nincs többé maradásod ebben az országban. Haza
11898     5,  III |                volna oda alant a rendeletet maradék testőrseregének, hogy a
11899     5,  IV  |                    aztán – osztozzunk meg a maradékon. – No látod, én nem vagyok
11900     2,  VII |          elbocsátotta sétálni, hogy egyedül maradhasson a konyhában; mert főtt kukoricát
11901     4,  I   |                    halhattak, temetetlen is maradhattak; neki fél évig másutt volt
11902     5,  IV  |           Komáromban ez eset után többé nem maradhattam. A dolog feltűnést okozott,
11903     5,  IV  |                   Nos, hát menjek, vagy itt maradjak?~– Maradj! – nyögé a kínzott
11904     3,  III |                     közel kellett egymáshoz maradniok; hanem Almirának volt annyi
11905     3,  II  |               kellett hozzá nézni, hogy nem maradt-e égve a gyertyája.~Timéa
11906   Uto       |                     ketten: nagynéném és én maradtunk a födélzeten, föl sem véve
11907     3,  IV  |                    fegyveres semlegességben maradva, nézem, hogy mit csinál.~
11908     5,  VII |               Levetinczy Timár Mihály földi maradványa, ki amaz emlékezetes balatoni
11909     2,  VII |                    a házhoz Kacsuka úr. Ott maraszták vacsorára. Az asztalnál
11910     3,  V   |                     Nem volt szabad Mihályt marasztani. Ha dolga van, hadd menjen
11911     2,  V   |                     asszony pedig ozsonnára marasztja; kávé és befőtt gyümölcs
11912     5,  XI  |                  spanyolszél, krisztuslába, marcafánk, töltött csók, apácaposz,
11913     4,  V   |               poklok tüzére jutsz, az ördög marcangoló fogai közé.~– Mutasd meg
11914     5,  VII |                         VII. A HULLA~A késő márciusi napok vetették végit ez
11915     4,  I   |               tekintettel. Bűnös, kit lelki mardosás üldöz, de aki retteg a papjához
11916     1,  V   |                  hosszú fanyársra egy darab marhahús, egy darab szalonna, egy
11917     5,  III |                    kocsisok számára készült marhaláb-kocsonyát, megivott rá egy kupa bort,
11918     2,  VI  |                    a Vág-Duna melletti régi marhalegelőt. Menjen oda kend, és vegye
11919     4,  V   |            macskaezüstöt, amit csillámnak, „Mária-üveg”-nek is neveznek. Azt nagy
11920     5,  XIII|                                     XIII. A MÁRIANOSTRAI NŐ~Athalie-t a törvényszék
11921     1,  VI  |                sokszor lobogott majd a Szűz Máriás, majd a félholdas zászló,
11922     5,  IV  |               káromkodásával, mindig a Szűz Máriát szidta, és magyarul káromkodott.
11923     1,  II  |                       Hogyan?~A kormányos a markával egy kanyarító mozdulatot
11924     5,  IV  |                   Szicíliába, adja ki magát márkinak, legyen jól a Camorrával,
11925     5,  I   |               eltört kardnak a féldarabja a markolattal együtt, mellyel az őrnagy
11926     2,  IV  |           felnyíljék, amelyikbe bele szabad markolni a becsületes állampolgárnak.
11927     5,  XI  |                  jobbjával ellenfele hajába markolt.~Érzé, hogy azok egy nő
11928     3,  III |                  nézd csak, nézz csak ide a markomba.~Teréza asszony összecsapta
11929     1,  III |                   az?~– Azon a sziklán apró marmotácskák laknak, s úgy játszanak
11930     3,  IV  |                  egy falatnyi szappant, egy maroknyi meleg vizet, meg egy csipetnyi
11931     3,  II  |                     éhes szörnyetegnek, aki martalékát keresi.~Sokáig állt ott,
11932     5,  IV  |                 tiszteletére ürítsem ki.)~A martalóc zsivány udvariassággal hörpenté
11933     4,  III |               tovább szenvedéseit, fölemelé mártírarcát az égre, s két kezét a magas
11934     3,  VI  |                    fogják idézni a tündöklő mártírarcot, s megtérítik őt újra.~Valami
11935     1,  II  |                     közötti téren látható a mártírhalált szenvedett Szent Borbála
11936     3,  I   |                     bátorsága megölelni egy mártírnőt? a szentkép szobrát a pálmaággal
11937     5,  I   |                akkor nem látta maga előtt a mártírt; Timéa arca ismét nyugodt
11938     5,  XI  |            cukorlevet, s a kocsis kenyérrel mártogatja a csokoládéhabot. Hiszen
11939     2,  VI  |                     ha megtudják, hogy mibe mártotta őket bele a monostori vásárlással!~
11940     5,  XI  |           menyasszony arca hogy válna igazi márvánnyá, s a büszke vőlegény hogy
11941     1,  VII |                 szobrász ideáljai, talán ha márványból volna, nem is találnák szépnek;
11942     2,  VII |           érzelmektől, s azok meglátszottak márványfehér arcán.~Athalie előhozta
11943     3,  VIII|                pedig elkomorult; arca ismét márványhideg lett, egykedvűen tekintett
11944     3,  VIII|                  mit rejt ez a hallgató arc márványhidegsége alatt.~Mikor nejét szobájába
11945     5,  II  |                     nagy tetteit hirdeti; a márványon egy alabástrom szobor, mely
11946     2,  V   |                     megint elhaladt ama két márványoszlop mellett, amik a lépcsőpadmalyt
11947     2,  V   |                    a lépcső alján azt a két márványoszlopot két kezével megfogta, Sámson
11948     3,  VIII|                  eltitkolni sem, jelent meg márványvonásain; két kézzel kapott az arcképhez,
11949     2,  VIII|                   abból megél. Be is állhat masamódnénak. Még örül neki, hogy innen
11950     2,  IV  |                 hogy ki az, akin egyben meg másban minden megfordul.~Ez a fő-fő
11951     2,  IV  |                  hogy az egymásba bonyolult maschineriának melyik kerekét kell megmozdítani,
11952     2,  VI  |                   arany embernek, hanem még másért is.~Azért, hogy sohasem
11953     2,  VI  |                 vert pénzük a spekulálóknak másfélszer föleszi magát kárba veszett
11954     1,  IV  |               hallgatnak a mély kősírban.~– Mash Allah! Oda nem mehetünk
11955     5,  IX  |                Timéa hűsége által; vonzatva máshova szerelme, boldogsága, lelke
11956     4,  IV  |                     földi testét, nem mehet máshová, mint a holdba. Most aztán
11957     4,  III |             költözött egyik beteg ágyától a másikéhoz.~És Mihályt folyton hazugságokkal
11958     1,  V   |                  tintatartó és íróeszköz, a másiknál a jegyzőkönyv. Minden pontosan
11959     2,  V   |                   senki sem viselte, tiszta maskara volt, aki még felvette.~
11960     2,  V   |                   tetszett az, hogy ő ilyen maskarát csináljon Timéából.~Ez a
11961     4,  IV  |                sorstól, hogy ne is lehessen másképp: annak már úgy kell történni,
11962     2,  II  |             forintot fordítasz neki vissza. Máskülönben annyi száz forintja sem
11963     2,  IV  |                kapható az valahol.~December másodikán este érkezett meg Pleszkovácra,
11964     5,  X   |                  kapta, ki görög nő volt, a másodikat a keresztségben nyerte.
11965     3,  I   |                   úr; ez már fiatalabb, aki másodiknak jő fel a katedrába, s igen
11966     5,  II  |                    volt az rá nézve. Most a másodiknál még jobban érzi azt. És
11967     2,  II  |                     íze, mint a szokotté, a másodikon egy kicsit keserűbb, a harmadikon
11968     1,  III |          mutatkozott, veres lett az arca; a másodiktól elsárgult.~Odasietett Timéához.~
11969     1,  V   |                     átadta a kormányrudat a másodkormányosnak; ő maga letelepedett a hajó
11970     4,  IV  |                 kolnák körül. A gyümölcsfák másodlombja rézzöld vagy rozsdavörös;
11971     2,  IV  |                      Megszokta ő azt már.~A másodnap estéjén már Zimonyban volt
11972     3,  I   |               nagytiszteletű úr Timárral.~A másodnapi tanításon megint azt kérdezte
11973     3,  II  |                  mikor letehette a magát és másokat kínzó álarcot, hah! minő
11974     1,  V   |                  még a sírjában is jót tesz másokkal? – kérdezé Timéa.~– Timéa! –
11975     3,  VI  |                    nap fáradok… miért? Hogy másoknak nyugalmuk legyen, mikor
11976     1,  IX  |                    csak kinnlevő pénze volt másoknál, felvett jóhiszemű emberektől
11977     1,  VIII|              nyugodtan állna a festő előtt, másolatára mindenki azt mondaná, hogy
11978     1,  I   |                      meg nem nevezett föld! Másunnan meg elhordta a kikezdett
11979     1,  XI  |                engeded csendesen átaludni a másvilágra, mi lesz akkor? Az áruló
11980     3,  III |                     nemzetsége azért csúsz, mász, ólálkodik körülöttem, hogy
11981     3,  III |                     aki csendesen lépegetve mászott végig a fűben; félszemével
11982     5,  III |                 iszamodva, néhol négykézláb mászva kellett előretörtetnie,
11983     5,  IV  |                     hosszú időre eljegyzett mátkájának jól a szeme közé nézzen.
11984     3,  IV  |           megölelnem? Az én egyetlenegy kis mátkámat. Tán biz eltörik tőle, ha
11985     2,  VI  |                mesterségesen összeállított „mátkatálat”; a nagy suhanc híres madarász
11986     1,  VII |           érdekeltséggel pislogott bele egy mázatlan fazékba, mely a tűz mellett
11987     5,  III |                  Súlyáról ítélve, több száz mázsára lehet azt becsülni.~A nagy
11988     1,  II  |               gömbölyű piros üvegben ég egy mécses, s a mellé van feltűzve
11989     4,  IV  |                    azon a kínai antik bronz mécstartó, porcelán festett fényernyővel,
11990     5,  VI  |                   tenyerébe hajtva fejét, a mécsvilágba mélázott.~Az a rettenetes
11991     3,  VI  |                   egy gyémántokkal kirakott medaillon, ami egy miniatűrképet rejtett
11992     4,  I   |                közepén az összefoglaló nagy medaillonra Julius Caesar mellképét
11993     3,  VI  |                   görög nő volt. Ha Timéa e medaillont megtalálta férje fiókjában,
11994     1,  IX  |                  keze alatt se túltermő, se meddő évnek lenni. Az állat megérti,
11995     3,  I   |                   vezeti őt ki a keresztelő medencéig, keresztapa pedig a főkurátor
11996     1,  IV  |           csatornába befutni, hanem az öböl medencéjéből, kivált nagy szél mellett,
11997     1,  IV  |                   Duna-ág megtorlik, s mély medencét képez. A fenék sziklái nem
11998     1,  VI  |                    a Dunát ötszáztíz lábnyi mederbe szorítja össze. E bércfolyosó
11999     1,  I   |               roppant bérctömeg ül ki néhol medre közepébe, mint valami rémoltár;
12000     4,  IV  |                  Erre a tündérarc egyszerre Medúza-fővé torzult el, a göndör hajfürtök,
12001     1,  XII |                   Stiriopica Nyego”, lakik „Medvelincen”.~S azzal nagy komolysággal
12002     3,  VI  |                     gátat elszakít, s akkor meg-megváltoztatja kanyarulását, egyik partját
12003     2,  III |         belekiáltott, hogy tízezer forintot megád az egész hajóteherért; arra
12004     5,  I   |                    nekem egy kézszorításban megadni. Ez sok volt, ez nekem igen
12005     2,  VIII|               nászhozományul ígért neki, én megadom. Legyenek egymással boldogok!~
12006     5,  I   |          szolgálóleányt kezével, vagyonával megajándékozott, házában úrnővé tett. És
12007     2,  VIII|                 térdre borulva Timéa előtt, megakadályozhatatlanul végigcsókolá annak ruháját,
12008     3,  VI  |          visszariasztani, sőt erőhatalommal megakadályozni.~Estefelé, amint a Duna-part
12009     2,  III |                     amidőn a rosszat a sors megakadályozta, akkor okvetlenül jó az,
12010     1,  XIII|                     küldtek a hajómra, akik megakadályozzanak, hogy a hullát szárazföldre
12011     1,  IV  |                    annak rohamát egy percre megakasztja, a hajó és utazói mind utána
12012     5,  XI  |                 utolsó csepp volt a mostani megalázó szó:~„Ah, te ügyetlen!”~
12013     5,  IV  |               Csapás csapásra hullott Timár megalázott fejére.~A vádnak sújtó pontjai
12014     5,  XI  |                   tettetésnek, az eltitkolt megaláztatásnak!~Egyetlen ember volt a világon,
12015     5,  XI  |               Megszidatni, mint egy cseléd! Megaláztatni azon ember előtt!~Athalie
12016     2,  VIII|                     már olyan mélyen vagyok megalázva, hogy semmi gyalázat nem
12017     3,  VII |                  vallás papja az, aki téged megáld? Enyém lehetsz-e? Nincs-e
12018     3,  V   |             ezüstkoronával megkoronáztatni, megáldatni mind a három isten nevében,
12019     1,  X   |                    az biztosabban öl; azzal megáldotta a szultánt, megmosakodott,
12020     2,  VII |                    dicsőítve, mint Ábrahám, megáldva, mint Izsák, és megszaporodva,
12021     1,  IX  |              kötelezve volt ugyanazt neki a megállapított árban hajóira szállítani.
12022     5,  II  |                Mikor utazás közben delelőre megállapodik, nem bír a vendéglőben várni,
12023     2,  IV  |                 letipor. Nincs mód mellette megállhatni a piacon. Annyi a pénze,
12024     3,  VI  |                     aztán utána szaladt, és megállítá.~– Uram! Még egy szóra.
12025     4,  IV  |                 feláll, hogy az óra ingáját megállítsa, nehogy felébressze az óraütés
12026     1,  II  |                    a lépést, most egyszerre megállni.~Mert a hajónak változatos
12027     1,  XII |               elváltak egymástól; Mihály is megállta, meg az a négy is, hogy
12028     1,  VII |                      Euthym, Timéa és Timár megálltak a málnalugos végén, hogy
12029     1,  VIII|                 amint Timár a ház szögletén megállva, lenyomott hangon e szót
12030     5,  IV  |                   louis d’or-tekercsek mind megannyi rézpara-göngyölegek voltak,
12031     2,  VI  |                    lehúzni róla, mert akkor megapprehendál.~S ebben volt Timárnak a
12032     1,  XIV |                   az történt. A Duna, mikor megárad, elszaggatja a partjait,
12033     3,  VI  |              nyilatkozat: ez már az volt. A megáradt folyam állt az útjában egész
12034     5,  IV  |               szerető. Nehogy arany hírének megártson vele, mert az egész világ
12035     4,  III |              készültek.~Teréza még az éjjel megásta a sírt egy szomorúfűzfa
12036     4,  V   |              pihenést ád.~– De nem az olyan megátalkodott gonosznak, aminő te vagy!
12037     1,  V   |                  amint hazaér. Nem fogja ön megbánni.~És aztán nagyon kegyesen
12038     1,  X   |                  kezemben az ellenméreg, ha megbántam volna, visszatérhetnék.
12039     2,  I   |                 fogadott családját valahogy megbántani azzal, hogy szomorú arcot
12040     5,  III |                      Itt már ember és állat megbarátkozott a jég haragos perlekedésével,
12041     3,  VIII|                ezekkel a kezekkel, hogy így megbarnultak, megkérgesedtek?~Mikor készen
12042     3,  VIII|                   esküjét megtartani, nevét megbecsülni büszke!~Ez elviselhetetlen
12043     5,  IV  |               kalandor. – Sehogy sem tudtam megbékülni azzal a gondolattal, hogy
12044     1,  IX  |                     gyönge növendék korában megbélyegezve, mint egy csaló fia; csoda-e,
12045     5,  III |                     kétfelé hasítani bírta. Megbénultan állt ott a hatalmas természettünemény
12046     3,  VI  |               esetén a magas minisztériumok megbízásait elnyerni, országos kiadások
12047     3,  VI  |                  Csak levélben értekezett a megbízott Scaramelli-céggel.~Egy napon
12048     5,  VII |                     őfelsége is küldött egy megbízottat, ki a nevezetes halott utolsó
12049     2,  IV  |                     az uradalom új bérlője, megbízta, hogy hirdesse ki a gazdák
12050     2,  IV  |                 űzik-fűzik, odaajándékoz és megbocsát a kormánynak. Másodszor
12051     5,  IV  |                    még ha az apja haláláért megbocsátana is, nem bocsátana meg Noémiért.
12052     2,  V   |             pajtását, hogy képes volna neki megbocsátani, ha az menyasszonyát elhódítaná
12053     5,  X   |                    elfelejtkeztem magamról. Megbocsátasz, ugye? Nem haragszol rám?~
12054     5,  IX  |               világban, s mit találtam itt? Megbocsáthatsz-e nekem azért, amit szenvedtél
12055     5,  IX  |                 bocsátani nekem, mint ahogy megbocsátott Isten, midőn ideküldött.~
12056     4,  IV  |                    aki történetesen annyira megbolondul, hogy oda megy lakni.~Negyedórányi
12057     4,  I   |                    mondtam magamban: de már megbolondult ez a mi urunk, hogy lisztet
12058     1,  II  |                tetején, ingatva, hányatva a megbomlott ár által, mely habzott alatta
12059     5,  III |                irányban, s újra beletéved a megboszorkányozott jéglabyrinthba.~Már öt óra
12060     3,  III |                    mindkettőjüknek.~Az első megbotlás követeli bűnhődését.~Mikor
12061     3,  III |              fűzcölöphöz a csónakot, azután megcirógatja Almira fejét, s azt kérdi