Part,  Chapter

12062     5,  II  |                  rejtett zugában, hol téged megcsal, esküjét megszegi, hűségedet
12063     5,  I   |                    epeszté. A gyalázatot, a megcsalatást nehéz tűrni még a hasznáért
12064     1,  IX  |                 kegyelemfalatjára szorulva, megcsalatva, meglopatva attól, akit
12065     5,  II  |                    keservesen meglophatták, megcsalhatták volna mindenütt. Némely
12066     2,  IV  |               felsővidéki kereskedők mindig megcsaltok bennünket, elhitetitek,
12067     5,  X   |            gazdasághoz; egy rántást sem tud megcsinálni. Azért vagyok most neki
12068     5,  III |                     Csak még a fogaskirályt megcsíphetnők.~– Pedig aligha benne nincs –
12069     3,  III |                    lőszert; senki sem fogja megcsodálni, ha egy hétig elő nem kerül
12070     3,  III |            neveletlen.~Teréza asszony aztán megcsókolgatta a leányát, hogy megengesztelje.
12071     2,  I   |                     fel annak arcára. Vajon megcsókolja-e azt? Vajon nyakába boruljon-e
12072     1,  XI  |            szebbeket soha. Ki tudná meg, ha megcsókolnád?”~De Timár azt felelé az
12073     1,  IX  |               magvakat a földről, s aztán – megcsókoltam a szomorúfűz ágát, mely
12074     2,  VII |                   másik ezüstkoronát, s azt megcsókoltatja a menyasszonnyal.~– Azt
12075     5,  I   |         faliszekrény van ott, melyben régi, megcsorbult edények állanak, ritkán
12076     1,  III |                     malomhoz érve, hirtelen megcsóválta a feje fölött a vaskampós
12077     3,  I   |                    varázs, mely a közeledőt megdermeszti; de ő hideg marad és nyugodt
12078     5,  III |                    királyhúst eszik.~Mihály megdicsérte az ötletet, s biztatást
12079     5,  I   |                        Nem vette ön észre a megdöbbenést a szentkép arcán, mikor
12080     4,  I   |             Osztrova-szigeten. Annál jobban megdöbbenté Mihályt az a látvány, mely
12081     5,  XIII|                 valami rég látott képre. Én megdöbbentem tőle. Feje kopasz volt már,
12082     5,  I   |                  levelet küldött nekem, még megdöbbentőbb ajándék kíséretében. Ez
12083     5,  IV  |                   tartozik a legkellemesebb megdöglési módok közé, de egyenesen
12084     1,  V   |                 zöld fényű villám, hirtelen megdördülő s hirtelen kettészakadó
12085     3,  VI  |                 keresztül! Először is: mind megdohosodik, mire odaér. Másodszor:
12086     3,  VII |                     más évben. Azt mondták, megdrágult a búza nagyon. Komáromi
12087     1,  IX  |                      mintha mondaná: én már megebédeltem. Attól fogva folyvást kígyókra
12088     5,  IV  |                  magányban, aki az életemet megédesítse. Odaát a csömörig jóllaktam
12089     4,  IV  |                 ereje van e tónak: a testet megedzi, s a lelket elkomorítja.
12090     5,  IV  |                 férjeknek, akit halála után megégetnek az asszonyok, s porodból
12091     1,  IV  |                  kend három szentelt barkát megégetni előtte, ha igazhitű katolikus
12092     1,  V   |              lángoló tűzön forgattatik, míg megehetővé lesz. Ekkor egyszerre elsötétült
12093     2,  VII |                    senki. Nem engedte magát megejtetni; kiállta a koplalást. A
12094     2,  VIII|                  Elmehet szolgálni, s abból megél. Be is állhat masamódnénak.
12095     3,  III |                 hozzá teríteni, mindannyian megelégszünk vele.~– De hát ki gondoskodott
12096     3,  VI  |              tehetségeid által becsületesen megélhess? Nekem sok összeköttetésem
12097     5,  II  |                    volt, hogy abból nemcsak megélhetett, sőt félre is tett belőle,
12098     1,  IX  |                    vagyont hoztam a házhoz, megélhettünk tisztességesen.~Férjemnek
12099     1,  IX  |                    Hogyan fogok élni? Ahogy megélnek a farkasok; meg a cigányasszonyok,
12100     2,  VIII|                  mit kell tenni messze idők megelőzésére.~Összefogta két kezével
12101     1,  XI  |                szökevény Csorbadzsit; ha te megelőznéd, s Pancsova helyett Belgrádon
12102     2,  VII |                     napon, mely a menyegzőt megelőzte, azt mondá Athalie Timéának:~–
12103     2,  VIII|                élheti világát! No, no! Majd megemlegetsz te még minket, csak várj!
12104     3,  III |                     nő vendége elé. – Mégis megemlékezett ön rólunk! – S azzal minden
12105     2,  VII |              frizuráját.~Jó lesz egy szóval megemlékezni Timéa frizurájáról is.~Gyönyörű
12106     5,  IV  |            tiszteletgerjesztő madonnáról, s megemlítém, hogy volt szerencsém családját
12107     5,  IV  |                    egyet bú-elfelejtésül. – Megengeded, hogy ezt a poharat őnagysága,
12108     4,  I   |                     egyszer milliók ura, az megengedheti magának, hogy mikor az ékszerárus-boltba
12109     2,  VIII|                    egy hét múlva, amikor ön megengedi, hogy kérésemre választ
12110     5,  XI  |                  tesz, mik csak neki vannak megengedve.~– Ön egyedül alszik itt? –
12111     3,  III |              megcsókolgatta a leányát, hogy megengesztelje. Az meg hagyta magát engesztelni.~–
12112     5,  III |                   saját nemzetbelit szereti megenni. Azért ő fogaskirály. Mikor
12113     4,  IV  |                      Mint férfi, ki egy nőt megérdemel, úgy lépett eléje Mihály.
12114     3,  V   |                  hajóbiztost, érdektelenül, megérdemeletlenül: szereti önmagáért!~Valami
12115     2,  IV  |           Sándorovics Cirill, aki fölöttébb megérdemelné e kitüntetést.~A miniszter
12116     1,  VIII|               piszkálni, mint aki legjobban megérdemlé a mai vacsorát.~Este volt
12117     2,  IV  |                jóltevője a népnek, hogy rég megérdemlette volna a vaskoronarendet,
12118     1,  XIII|                      és büntesse meg, ahogy megérdemlik.~A kapitány toporzékolt,
12119     3,  IV  |                    képezett.~Délig a tegnap megérett rózsazucsma ki lett főzve,
12120     5,  I   |                szóra. És azt a villanyütést megérezte Timár is, őbenne is összerándult
12121     2,  V   |                     oszlopra öklével!~Vajon megérezték-e azok odafenn azt az ütést?
12122     4,  IV  |                jellemeknél egyszerre, hanem megérik. Évekkel előre tudják ők
12123     5,  IV  |              okoknál fogva csak nem akartak megérkezni. S amellett akárhová mentem,
12124     2,  IV  |                   gazda, s két perc alatt a megérkező szekér elé új fogat lett
12125     2,  V   |             Brazovics uram, s ne kívánja ön megérni azt az órát, amikor még
12126     5,  X   |                    az aggodalmát még jobban megerősítette az, hogy mikor az előszobából
12127     2,  III |                 hajó tetőzetéhez kapcsokkal megerősítve, hozzákezdett a hajóteher
12128     4,  I   |                 tanították volna rá.~Mihály megérte hát, hogy megtanulja, mi
12129     2,  I   |              cessans? No ha tudod, hát majd megérted, hogy a tízezer forint biztosítékod
12130     3,  VIII|                  hogy ön ezt kívánta tőlem. Megértettem önnek a leveléből, hogy
12131     1,  II  |                 múlva azonban Trikalisz már megérthette látásbul is, hogy minő veszélyben
12132     1,  VII |                összesugárzásából szemeiknek megérzé, hogy ők valaha egymás sorsának
12133     3,  II  |                    azt a gúnyt, amit Mihály megérzett.~A káröröm, a bolondul járt
12134     5,  IV  |                  hiszek a komának. Az mégis megeshetnék rajtam minden jó barátságunk
12135     2,  VII |                      megkeresztelnek, aztán megesketnek. Azért előtte való nap böjtöt
12136     3,  I   |                kisasszonyt megkeresztelni s megesketni, a további dogmákról világosítsa
12137     3,  VI  |                      mint akit a templomban megeskettek veled, a szeretetben. Hogy
12138     2,  VII |                 holtig egymáséi maradnak, s megesküsznek az atya-, fiú-, szentlélekre,
12139     1,  VIII|                    dög, az a csúf szelindek megesz.~– Ne félj tőle, majd láncra
12140     2,  VII |                   népies csemegét csakugyan megeszi, mégpedig hámozatlan és
12141     2,  IV  |                    búzából készült kenyeret megetetted a katonákkal?~– Az ám. S
12142     4,  I   |               pásztor kedvesének kiskutyája megette a bíborcsigát, s azzal veresre
12143     5,  III |                  merről jött.~A vendéglőben megevett egy tál, kocsisok számára
12144     1,  XIV |                    nagy csapás talán örökre megfagyasztotta szívét.~Vajon mekkora melegségnek
12145     3,  V   |                 zúzmaráz van virág helyett. Megfagyasztva, elfásulva, meg nem értve,
12146     5,  III |                    Levetinczy Timár Mihályt megfagyva a jég közé szorult malomban?
12147     5,  IV  |                posztó zöld színe a vállakon megfakult, s egypár gomb le volt róla
12148     4,  II  |               számára. Elébb minden darabot megfaragnak, összeillesztenek; az egészet,
12149     1,  XIV |                Timár elé, melyet nem tudott megfejteni.~Ha Ali Csorbadzsi megmentett
12150     3,  I   |               állást foglalván el, igen jól megfelelt rá: „miután nem lehető,
12151     5,  IV  |          gondolathoz menekült, hogy itt egy megfélemlett emberrel van dolga, aki
12152     4,  I   |                    minden kvaterkánál újból megfenyegette őt az ujjával, mintha valami
12153     4,  I   |                    ej! – mondta a kalugyer, megfenyegetve ujjával vendégét. Ne légy
12154     5,  IV  |                     ráért, hogy a szakállát megfésülje, a tükör elé állva. S amint
12155     1,  IV  |                három ujjnyi vastag alattság megfeszült már, mint a felvont kézíj,
12156     5,  I   |                lesben ülő minden változását megfigyelhette e vonásoknak.~Timéa felnyitotta
12157     5,  III |                    de szakad ez a húr!~Majd megfizet ez az úr?”~S ahol cigány
12158     5,  III |                  süllőt viszik, amit drágán megfizetnek; a többit potom áron adják.
12159     2,  IV  |                   azt a Hofkammerrel akarja megfizettetni.~Őexcellenciája most a burnótszelencéjét
12160     2,  VII |                 menyasszonyi fátyolt!~Timéa megfogá zsibbatag kezével a fátyolt,
12161     5,  I   |                    kezét.~– Maradjon ön. Én megfogadom az ön tanácsát, és mindent
12162     2,  V   |                    Én azért járok ide, mert megfogadtam az ön szerencsétlenül elhalt
12163     4,  I   |                  Mihály gondolatja egszerre megfogamzott. – Kimegyünk majd együtt
12164     2,  V   |              bizonyos. Mikor a hídon átjön, megfogatom két hajóslegénnyel, s beledobatom
12165     5,  IV  |                   lopni fogok belőle, akkor megfogatsz, becsukatsz? Egészen úgy
12166     5,  IV  |                mindennap kerestem a postán, megfogható okoknál fogva csak nem akartak
12167     5,  III |                 gondolná, hogy viza. Ezt is megfogjuk holnap.~Timár ráhagyta.
12168     3,  III |               kötelességének tartotta kezét megfogni, hogy el ne essék.~– Mi
12169     1,  VII |                      Azt neki egy perc volt megfojtani. Hanem a jó ember a hátára
12170     5,  V   |                   az őrültek erejét érzé. – Megfojthatta volna, a puska agyával szétzúzhatta
12171     1,  X   |                 ország nagyjai ellen. Aztán megfojtották őket. Akkor üldözőbe vétettek
12172     1,  VIII|             vándorbércnek.~Akkor aztán ő is megfordította a székét; kiitta, ami a
12173     5,  III |                     beviszi a táncba, s úgy megforgatja, ahogy csak illik.~Timár
12174     1,  V   |                 papírok azon a füstön elébb megforgattatnak, azután egy vascsíptetővel
12175     3,  VIII|             nagylelkűt azzal szemközt, akit megfosztott.~Talán még rosszabbat is
12176     2,  VIII|                    a torkomon fennakadna, s megfulladnék bele.”~Majd meg az a kívánsága
12177     4,  III |                     mind rámömlik az arany. Megfulladok. Noémi, nyújtsd kezedet;
12178     1,  II  |                     határőrzéssel. A pestis meggátlása.~A rettenetes keleti pestis!~
12179     5,  IV  |                  felejtsd el, hogy hirtelen meggazdagult embernek mindig sok ellensége
12180     5,  IV  |                    azt is a kedvedért, hogy meggebedjek azokban a drága betegségekben,
12181     5,  IV  |                  Ezóta az a csúf fekete dög meggebedt már, s bátran járhatok a
12182     1,  II  |                   jó szokását, hogy a kellő meggondolás végett előbb egyet húzzon
12183     2,  V   |                   is rázkódtatja, s ennek a meggondolása nemigen szaporítá Kacsuka
12184     2,  IV  |                 ember lassankint dühbe jön, meggondolatlan szavakat ejteget el; még
12185     2,  II  |                  aztán siess vissza.~– Majd meggondolom – szólt Timár elgondolkozva.~–
12186     5,  IV  |                    előkelő úr vagy. Hogy őt meggyaláztad, hogy soha övé nem lehetsz,
12187     5,  II  |                     őt megcsalja, meglopja, meggyalázza, hogy becsülete gyémántjából
12188     1,  VII |               földről, s odanyújtá azt is: „Meggybor”. Most készült az is frissiben.~
12189     1,  VII |                      Áldomásul még egy ital meggybort is adott mindenkinek, s
12190     3,  IV  |                    hogy mire jó még a török meggyfának a szára!~– Nono, Teréza
12191     5,  XI  |                    rá:~– Siessen ön, Timéát meggyilkolják.~Az őrnagy csenget, dörömböz
12192     2,  VIII|                   hölgyet, ki vágytársnőjét meggyilkolta, a vesztőhelyre visznek,
12193     1,  XII |                    mert a hideg víz mindent meggyógyít. Egyszerű tudománya abból
12194     4,  III |                    egy csók a fájó homlokra meggyógyítja őt. Alázatos az iránt, akiről
12195     1,  IX  |        csodadoktornak, ki minden betegséget meggyógyító labdacsokat árult. Mi dolga
12196     4,  I   |                   vára…”~S ha elaltatta, ha meggyógyította, micsoda nagy diadal ez
12197     4,  I   |                 Olyan az, mint a láz után a meggyógyulás gyönyörérzete.~Maga Noémi
12198     5,  IX  |                   elvégzé élte történetének meggyónását.~Feloldoztatott!~– Ezzel
12199     1,  XII |                    veté ellen az esperes. – Meggyónt-e az a keresztyén ember? Fölvette-e
12200     3,  VI  |                  harminc dunai malmot, azok meggyőzik a dolgot.~– De iszonyú nagy
12201     3,  I   |                 megismerendő tanokból: hogy meggyőződhessék felőle, mennyivel okosabb,
12202     2,  VI  |                     a posteriori arról kell meggyőződnie, hogy ezek a hallatlan ostobaságok
12203     5,  I   |                felsóhajtott.~– Ön mindenről meggyőzött engem, asszonyom. Ezt hittem
12204     2,  IV  |                    stampigliája tökéletesen meggyőzték afelől, hogy ez nem csalás,
12205     3,  III |                    Más egyéb munkát könnyen meggyőzünk magunk.~– Pedig a gyümölcstermelés
12206     4,  V   |             Hallgass meg még egy szót, hogy meggyőzzelek, mennyire erős az én hitem
12207     3,  II  |                   gúnyosan Athalie, s aztán meggyújtá a viasztekercset, s szolgálatkészen
12208     1,  II  |                      ha egy szentelt barkát meggyújtana a lámpásnál; mert ha a Jézus
12209     5,  I   |              vendéglőban a tágas táncterem, meggyújtatjuk a gyertyákat, s aztán választ
12210     5,  VI  |                    vesznie.~Este van. Noémi meggyújtja a szövétneket, előveszi
12211     3,  II  |              legyünk szegény emberek.~Timár meggyűlölte a gazdagságát, s hozzáfogott,
12212     5,  III |                     ez éjszakai nyugalmának megháboríthatlansága felől.~Timár is felment
12213     4,  IV  |             sötétkedélyű ember magányvágyát megháborítsa. Helyettük ott van a dicső
12214     5,  VI  |                 Minden ételből, amit kapok, meghagyom a felét neked. Tedd ide
12215     2,  V   |                    saját szobájába vitette, meghagyva az asszonyoknak, hogy ha
12216     1,  III |                egymással szemközt irányzott meghajló nyíllal. Jaj a járműnek,
12217     3,  I   |                 csak vége szakad; a neofita meghajtja a fejét a vízmedence előtt,
12218     3,  V   |                gondolt mentségére alázattal meghajtott fejének; nem kérte a férfi
12219     2,  VIII|                     öngyilkolási és könnyen meghalási gondolatai voltak.~„Bárcsak
12220     4,  III |                      egy felgerjedés elég a meghalásra.~Aki velük bánik, el kell
12221     4,  III |                segélyt tudjon nyújtani, itt meghalhat. Sohasem tudják meg, hová
12222     4,  V   |                     nyugtalaníthatna engem? Meghalhatok anélkül, hogy imádsággal
12223     1,  VI  |                  bástyafal fut körül. Pedig meghallaná akkor a szép Rozgonyi Cicelle
12224     1,  I   |                    elnémul, és saját szavát meghallani retteg e titáni zengés közepett.
12225     5,  I   |                 oltárrámából a földre, hogy meghallgasson egy városi mendemondát,
12226     5,  XII |                    a gyermeki jókívánatokat meghallgatja!~Timéa kezei még mindig
12227     4,  I   |                 azoknak a fohászkodásait is meghallgatná, akik a véghetetlen jóságú
12228     5,  IV  |                 Micsoda nyelven hajlandó ön meghallgatni egy szegény földönfutó instantiáját?~
12229     5,  I   |                 ellenfele fején. A szentkép meghallgatta ezt a mesét. Zófi asszony
12230     4,  I   |                  Egy ilyen imádság nem várt meghallgattatást is nyerhetne!”~Fabula uram
12231     3,  VI  |                magában, de úgy, hogy más is meghallhatta –, Brazíliába lisztet küldeni
12232     1,  VIII|                     innen. Ön akarata ellen meghallott olyan dolgokat, amik felől
12233     4,  I   |              megvallom az igazat, mikor azt meghallottam, már engedelmet kérek a
12234     1,  XI  |                  mind az enyim lenne, ha te meghalnál, mégsem engedném, hogy örökre
12235     5,  II  |                  elsikkasztott, a számlákat meghamisította, nagyszámú váltókat hamisított
12236     2,  VII |                    a fényét, a haj a hegyén meghasadozik, könnyen elszakad, és hamar
12237     5,  IV  |                 magaviselet. Emiatt egészen meghasonlottam az öreggel. Nem azért, mintha
12238     2,  I   |                        Itt van nálam a kész meghatalmazás; gondoskodtam előre; csak
12239     3,  VIII|                     nem hever; én azt az ön meghatalmazása szerint beruházásokra fordítottam.~
12240     2,  IV  |                  másnak három.~Tőle függött meghatározni, hogy félmilliót nyerjen-e
12241     2,  V   |         erődítményei. Itt volt az idő, hogy megházasodjék. Pedig úgy védte magát,
12242     3,  IV  |                asztalt a kis lakszobában.~– Meghiszem azt! Triesztben, a legszebb
12243     2,  VII |              barátaival, s minden ismerősét meghítta a lakodalomra; még késő
12244     1,  IX  |                    minden emberi szorgalmat meghiúsítanak, jöhet késői fagy, jégverés;
12245     1,  II  |                     a hydrostatica törvénye meghiúsítja erőködésüket. Amennyit fognak
12246     5,  X   |            meghívóra felülírva, s a névnapi meghívás a mai napi estélyre szólt.~
12247     5,  X   |             vélekedett, hogy ezúttal erre a meghívásra el kell menni.~Este úgy
12248     5,  XI  |                       Te, bajtárs, én téged meghívlak a holnapi menyegzőmre; hanem
12249     5,  X   |                     férje is otthon volt. A meghívók előtte egy héttel szétküldettek.~
12250     5,  X   |              névnapok estélyeire nyomtatott meghívókat küldözött szét. Ez már egy
12251     5,  X   |                     Levetinczy Timéa volt a meghívóra felülírva, s a névnapi meghívás
12252     5,  X   |                  őrnagy megdöbbent. A többi meghívott vendégek bizonyosan megnehezteltek,
12253     5,  XIII|                     mind a ketten, s azután meghívtak estebédjükhöz.~A szépanyó
12254     4,  IV  |                  nem szokás koldulni, hanem meghódítani.~És aztán lettél volna rajta,
12255     3,  I   |             szépsége az első találkozás óta meghódítva tartá lelkét. Bámulta őt.
12256     1,  XII |                    harang arra való, hogy a megholtat szentelt földbe eltemessék,
12257     3,  IV  |                növényeket lehetne haszonnal meghonosítaniok kis édenükben.~Almirának
12258     1,  IX  |               sziklát, melyben zivatar elől meghúzta magát. Azt mondá, hogy ez
12259     2,  VII |                    állanak-e fátyola redői; megigazítja karpereceit, a gyöngysorokat
12260     5,  IV  |                     szemére kötött kendőjét megigazítva –, emlékezel rá, ugye, hogy
12261     2,  VIII|                 kapitány csak azért sietett megígérni a Belgrádba kísérést, hogy
12262     1,  VII |                 körül, mely első tekintetre megigéz, és mentől tovább nézik,
12263     5,  I   |                     húzódott hátra Mihály e megigéző tekintet elől.~– Mit akar
12264     1,  VI  |                      egyszerre a bámulattól megigézve állt meg.~Amit maga előtt
12265     2,  V   |                    Az ilyen szótul az ember megijed: forogni kezd vele a világ;
12266     5,  III |                    kell ijedni tőle! hahó!~„Megijedni?” mondá magában Timár, s
12267     5,  I   |            szomorújátéknak vége. S ez engem megijesztett. Ön úgy tudott maga elé
12268     5,  I   |                  neki azt a rangot, mely őt megilleti: boldog nővé, asszonnyá
12269     1,  V   |           terjedelmében foglalta el ismét a megillető medret, s a nyugat felé
12270     4,  I   |                    láttatja mindennek, amit megindít. Már ki jött volna arra
12271     3,  VIII|              lisztüzlet, amit ő ily nagyban megindított, nagyobbszerű vállalat mindennél,
12272     4,  IV  |                  vele.~Csak magának kellett megindulnia, hogy szekerét fölkeresse,
12273     1,  III |                     anélkül, hogy a ladikot megingatta volna. Ekkor tűnt ki, hogy
12274     5,  IV  |                bizonyosan emlékezni fog. De megírod neki, hogy sorsáról tisztességesen
12275     5,  I   |                     rózsaszínű, itt lett az megírva önnek a saját íróasztalán,
12276     5,  IV  |                  kormány is. Az egész világ megismer. Amilyen arany ember voltál
12277     5,  XI  |                akkor riadt aztán fel, mikor megismeré a suttogó hangot.~– Csókolom
12278     3,  I   |                   ideig tanításokat kapni a megismerendő tanokból: hogy meggyőződhessék
12279     5,  VII |                vártak már odahaza.~A hullán megismerhetők az eltűnt úr öltönyei, asztrakánprémes
12280     3,  I   |               megkívántatik, hogy a neofita megismerkedjék azzal a confessióval, amelynek
12281     5,  IV  |                 eljártam a kávéházakba, ott megismerkedtem a katonatisztekkel, akiknél
12282     3,  II  |                     piperével, ékszerekkel; megismerteté a nagy városok mulatságaival.
12283     2,  V   |                    gyümölcs járja. És Timár megissza a kávét azzal a gondolattal,
12284     2,  VIII|                 leszünk?~Hanem azért ő csak megitta a maga csésze kávéját.~Athalie
12285     3,  V   |                 nincsen: egy szem sugarától megittasodni.~Csakhogy ez ittasság mámora
12286     5,  III |                 készült marhaláb-kocsonyát, megivott rá egy kupa bort, azzal
12287     3,  V   |                  örökké…~De Noémi nem tudta megízlelni a csészét a friss tejjel,
12288     5,  XI  |                     a legelső kávéskalánnal megízlelt belőle, elfintorította az
12289     5,  II  |             boldoggá lesz: még a bűnösök is megjavulnak.~És most jön a rettenetes
12290     3,  VI  |                  lélegzett fel. Ez az ember megjavult. Visszaemlékezik régi adósságaira,
12291     5,  IV  |                   pénzt?” volt rá az öregem megjegyzése. Mondám neki, hogy az nem
12292     1,  X   |                kerül; a legelső angol gőzös megjelenését a Boszporuszon kétszáz kaikdzsi (
12293     5,  XII |                     amint lábain állni bír, megjelenjék a törvényszék előtt személyesen,
12294     4,  I   |                 azokat, mikor a világ előtt megjelentek; akart ragyogni velük.~Mi
12295     2,  II  |               nyereségért naponkint? Én már megjöttem az ábrándok világából. Eredj,
12296     1,  II  |                     tíz esztendje éppen így megjövendölte, hogy novemberben beáll
12297     1,  X   |                szívéből cselekszel, s azért megjutalmaz téged a te Istened. Jobb
12298     3,  VI  |            holnapután meguntad, nagylelkűen megjutalmazod, s ő keres magának másutt
12299     1,  II  |                  nem kellett neki segítség. Megjutalmazta magát érte egy korty pálinkával,
12300     1,  XIV |                   kerülni, ahol nem kellett megkapaszkodnia.~Timéa egy örökkévalóságnak
12301     2,  VI  |                függött, hogy egy vállalatot megkapjon, és jutányos föltételeket
12302     4,  I   |           államsorsjátékban is neki kellett megkapnia az első nyereményt. Valahol
12303     1,  I   |                   oly sebesen tolja előre a megkapott faalkotmányt, mintha az
12304   Uto       |                   egy hetvenkettedrész. Azt megkaptad: most is megvan nálad.~Az
12305     5,  IV  |                   követni fogod ezt.” Azzal megkaptam a kis Dódit kezénél fogva,
12306     1,  VII |                fonta körül. Mikor Narcissza megkarcolá Noémit, Timéa levonta kezén
12307     5,  II  |                   Tódor galádul megcsalt és megkárosított bennünket. Nem tehetünk
12308     4,  IV  |                    Timéa is bejött hozzá, s megkérdezé tőle; hogy valami baja van
12309     3,  VIII|               ruhatára fenekébe. Valaki még megkérdezhetné: de miben szakadhatott ki
12310     3,  VIII|               Hogyan?~– Talán ha valamelyik megkérdezte volna a feleségétől, az
12311   Uto       |              perében az eldöntésre. Egyszer megkérdeztem a Károly bátyámtól, aki
12312     2,  VII |                     zsámolyára. Akkor aztán megkérdi a vőlegénytől meg a menyasszonytól,
12313     1,  X   |                    Brazovics Athanázhoz, és megkéred; hogy fogadja őt leányának.
12314     1,  VII |             estebédre a vendégeknek.~– Majd megkeresem őket; ön csak menjen már
12315     2,  VIII|                    akárhány az óra, Athalie megkeresi a kapukulcsot, s kilopózik
12316     5,  II  |                   Triesztet, minden telepén megkeresvén a gazdáját, s úgy került
12317     2,  V   |                    tanuljon valamit, s hogy megkeresztelhessék. Így pedig hogy iparkodik
12318     3,  I   |                     a Szentháromság nevében megkereszteli őt „Zsuzsánnának”. – Ezt
12319     2,  V   |                 kell lenned. Akarod-e, hogy megkereszteljenek?~Timéa keblére tette kezeit,
12320     2,  VII |                    lesz. Oltár elé visznek; megkeresztelnek, aztán megesketnek. Azért
12321     3,  I   |                   jó lesz már a kisasszonyt megkeresztelni s megesketni, a további
12322     3,  VIII|                      hogy így megbarnultak, megkérgesedtek?~Mikor készen volt, s ismét
12323     2,  V   |                   Timéa, tégedet a kapitány megkért nőül. Hozzámégy-e?~A gyermek
12324     3,  III |                 Dunán.~Amint a sziget végét megkerülte, gyorsan tájékozta magát.
12325     3,  II  |                 viselt.~Óh! Timéát lehetett megkeseríteni, de haragba hozni nem.~És
12326     2,  VIII|                   magában, hogy a legkisebb megkeserítésre képes volna magát megölni.
12327     5,  III |                   skarlát, az arany az égen megkétszereződik a tiszta tükörben, s mikor
12328     3,  I   |                  árva visszakapja vagyonát. Megkétszerezve kapja vissza. Ami férjéé,
12329     2,  VI  |                    az arannyá válik! amit ő megkezd, az aranybánya. Itt van
12330     5,  III |                    hogy napfölkeltekor kell megkezdeni a fogást.~Mikor egy csoportban
12331     4,  I   |          természetesen, hogy a malmok ismét megkezdhessék működésüket; hisz az üzlet
12332     2,  VI  |                     egyszerre minden ponton megkezdjék.~Így állt ez az ügy három
12333     5,  I   |                     s a jég alatti halászat megkezdődik. Az érdekes sport. Ön holnap
12334     5,  I   |                    engedtünk neki. A párbaj megkezdődött. Az ember úgy vívott, mint
12335     1,  VII |             legszívesebben üdvözölhetni, ha megkínálja őket az ölében hozott gyümölccsel.
12336     2,  I   |                     Zófia asszonyt próbálta megkínálni a török csemegével. Az meg
12337     4,  III |            leghamarább ledönti, s legjobban megkínozza ez a hóhérlegénye a csontembernek.~
12338     2,  II  |                   pártfogásom alá. Jól van. Megkísérlem. Te most meglehetősen kellemetlen
12339     1,  IV  |                   mi szükségünk volt nekünk megkísérlenünk, hogy vajon Szent Mihály
12340     2,  VIII|                   mert ebben a kis városban megkívánják a gyászolóktól, hogy akár
12341     3,  I   |                   az áttéréshez múlhatlanul megkívántatik, hogy a neofita megismerkedjék
12342     3,  III |                   nagy bajunk, azt a munkát megkönnyítik nekünk ezek a mi barátaink,
12343     2,  IV  |                feldíszíttetni.~Timár mélyen megköszönte a kegyet a magas úrnak,
12344     1,  VI  |                 csónakját Timár a partra, s megköté egy fűztörzshöz.~Beljebb
12345     5,  XIII|                    Ez szokta a cserealkukat megkötni s az idegeneknek a telepet
12346     2,  IV  |                sokszor hallotta tőle, mikor megkötött alku után együtt maradtak
12347     4,  II  |                      éppen terád vártunk!”, megkötözik, száját betömik, s ledobják
12348     5,  IV  |                előttem, mint a zsiványoktól megkötözött fösvény, akinek tűrnie kell,
12349     4,  I   |                       monda János –, de már megkövetem a nagyságos urat, én is
12350     3,  I   |                      s elszórhatja vállain; megközelítheti ajkaival fehér arcát, s
12351     2,  V   |                   egypárszor elővette, hogy megközelítse a hadmérnök sáncait; tett
12352     2,  V   |                    tesz-vesz a leány, azért megkorholja. Az pedig, növendék leánykák
12353     3,  V   |                úrnője lenni, ezüstkoronával megkoronáztatni, megáldatni mind a három
12354     2,  IV  |                   ürmös bort? No, azt te is megkóstolod mindjárt.~Hasztalan volt
12355     3,  VIII|                  roppant üzletének terhével megküzdjön; foglalkozott a száraz,
12356     3,  VI  |             Levetinczy uramtól, hanem azért meglássa mindenki, ez is valami csodálatos
12357     5,  III |                     hogy a jövő-menők jókor meglássák a veszélyt.~– De még veszélyesebb
12358     1,  II  |                  adott át neki, hogy jobban megláthassa rajta, hol volt az a tanya,
12359     2,  V   |           féltékenység, lehetett gonoszság. Meglátjuk, mi lesz belőle?~Lázas félénkséggel
12360     4,  IV  |                   rákiáltani: „eredj innen, meglátnak!” De minden tagja, nyelve
12361     2,  VII |                     szép dolog; hiszen majd meglátod.~– Egyszer már meg akartam
12362     5,  III |                   lábnyomaik hosszú vonalai meglátszanak a vékony hóesésben.~Ezeket
12363     1,  V   |               elterülő zafírkék víztükörben meglátszott az utazók előtt a szigetre
12364     2,  VII |                lepve új érzelmektől, s azok meglátszottak márványfehér arcán.~Athalie
12365     5,  VIII|                sincs a háznál. Azzal bizony meglehetne Athalie nagyon jól; olyan
12366     2,  II  |                   van. Megkísérlem. Te most meglehetősen kellemetlen helyzetben vagy.
12367     5,  XI  |                     rátalált az utcaajtóra, meglelé a zárt is, felnyitá az ajtót.~
12368     3,  III |                      Mikor ő Timéa kincseit meglelte, azzal a szándékkal tartotta
12369     1,  IV  |                 felvontatták, annak a végén meglelték a horgonyt, azt is felhúzták:
12370     3,  III |                  vagy tavaszi gerjelem, ami meglep fát, füvet, meleg és hideg
12371     4,  II  |                     mindennek rá nézve majd meglepetésnek kell lenni, és azután majd
12372     4,  II  |                     ne beszélgesse, micsoda meglepetést készít Levetinczy úr a maga
12373     2,  VIII|                    hevesen ostromolta annak meglepett szívét.~– Ugye ön megteszi
12374     4,  II  |                     azért, hogy a feleségét meglepje vele. El ne mondja senki,
12375     5,  IV  |              ismerni Törökországban, s hogy meglepően hasonlít az anyjához.~„Hogyan? –
12376     3,  VI  |                    apró, fullánkos szörnyek meglepték mind a két lovat, füleikbe,
12377     3,  IV  |                     Terézát.~– Hahaha! Ugye megleptelek benneteket! Te kedves Teréza
12378     1,  V   |                    szálától a körme hegyéig meglepve fekete haláltól és bélpokoltól,
12379     5,  IX  |                     év múlva már egy szépen meglineázott papíron egymásra dűlő betűkkel
12380     5,  VII |                     ő a puskával kimegy, és meglő közülök egynéhányat.~Most
12381     3,  VII |                    fenyegetve Almirát, hogy meglövi.~– Ez az ő fegyvere!~Timár
12382     1,  IX  |    kegyelemfalatjára szorulva, megcsalatva, meglopatva attól, akit fiúi tisztelettel
12383     5,  II  |                 volna körülvéve, keservesen meglophatták, megcsalhatták volna mindenütt.
12384     4,  V   |                TERÉZA~Timárnak sikerült már meglopni az egész világot.~Ellopta
12385     4,  V   |                kifosztott a törvényhatóság, megloptak a jó barátok, kinevettek
12386     5,  VI  |                     rossz embert, aki téged meglőtt. Ha hallom, hogy jön, bekötözöm
12387     5,  XI  |        ügyetlenségét, s úgy érzé, hogy az a megmagyarázhatlan alpes-nehézség, amit keblén
12388     2,  I   |                éppen nem volt képes magának megmagyarázni.~Hogy öleli, csókolja egy
12389     5,  XIII|              minálunk nincsen pénz!”~Azután megmagyaráztam neki, minő keserves tusákat
12390     5,  VII |                ölében a napvilágra, s aztán megmagyarázza a bámuló népségnek, hogy
12391     4,  III |                   is beletudva, hogy Mihály megmaradjon. Azt hitte, jó emberrel
12392     4,  III |                    világ, ő is a világot, s megmaradna neki Noémi.~És Noémi kincs!~
12393     5,  XI  |                 fejét a földre lehúzza, s a megmarkolt gyilkos vasat kicsavarja
12394     5,  IV  |                 lőjön keresztül!” Mivelhogy megmásítottam már a véleményemet.~Ezzel
12395     1,  III |                 látta sem a veszélyt, sem a megmenekülést; csupán a magára hagyott
12396     5,  IV  |                   basa apámtól. – No jó; ha megmenekülök, neki adom az egyetlen leányomat,
12397     5,  XII |                  egy a haláltól csoda módon megmenekültnek. Hogy mégis van, aki azokat
12398     3,  VIII|                    ki a népet az éhhaláltól megmenté, és Mózesnek, ki mannát
12399     5,  IV  |                      hanem hát mit adsz, ha megmentelek kincseiddel együtt? Ali
12400     1,  X   |                     azáltal, hogy meghalok, megmentem leányomat és az ő vagyonát.
12401     1,  XIII|                   úr! Énnek a kisasszonynak megmentette a vagyonát; mert az apja
12402     3,  VI  |               Vagyonát vettem el? Nem igaz. Megmentettem azt számára. Ha gyámjának
12403     2,  II  |                 vagyonából valami töredéket megmenthessek. Neked pedig egy levelet
12404     3,  III |           hálateljesen szökött fel lovagias megmentőjének vállára, még onnan is mérgesen
12405     5,  I   |                  halál országát, hogy engem megmentsen. Mint bohó, mindenkitől
12406     1,  IV  |                    mentve, talán kétszer is megmentve, s vele együtt az egész
12407     1,  XIV |                 Timár is elhalaványodott és megmeredve állt egy percig. A rémület
12408     5,  XI  |                tetszik, mintha megvakult és megmerevedett volna. Nem tud mozdulni,
12409     1,  VIII|                gondolatra, hogy az az ember megmérgezhetné Almirát?~– Megmondom igazán.
12410     2,  V   |                    űz a szegény gyermekből. Megmérgezik a lelkét egész életére.
12411     5,  III |                nincs olyan állat, mely vele megmérkőzzék; még saját fajából sem.~–
12412     1,  III |                    törést kapott, féloldalt megmerült, a lapátkereke gerendelyével
12413     4,  III |              hagymáznak legjobb gyógyítója.~Megmondá Noéminak, hogy a láz emberi
12414     1,  X   |                Mikor hajótulajdonosod nevét megmondád, nagyon megörültem rajta.
12415     5,  II  |                 volna valaki, aki ezt nekik megmondaná.~Igaz!~Ki lehetett amaz
12416     4,  I   |                pohara szélén át.~– Nos, hát megmondjam a nagyságos asszonynak,
12417     5,  XIII|             folytattunk.~Mikor a szépapónak megmondták a nevemet, rám nézett sokáig,
12418     5,  XIII|                  tőlem:~– Hol született ön?~Megmondtam neki.~– Mi az ön mestersége
12419     3,  VI  |              telepbiztosainak, mindegyiknek megmondva, hogy hosszú időre el fog
12420     1,  X   |                azzal megáldotta a szultánt, megmosakodott, imádkozott, és meghalt.
12421     2,  I   |                     visszamehetett a Dunába megmosdani.~Zófia asszony ugyan csak
12422     5,  III |                jéghideg vízben egész testét megmosta, azzal felöltözött, s kisietett
12423     2,  IV  |          maschineriának melyik kerekét kell megmozdítani, hogy az a láda felnyíljék,
12424     5,  IV  |                    hogy az embernek a szíve megmozdul rá. Ezt nem is késtem neki
12425     5,  I   |                   ragyogni, a szentkép arca megmozdult, és a szűzfehérség rózsákkal
12426     2,  VI  |                    elkezdett minden eszközt megmozgatni, hogy a bécsi kormányban
12427     2,  I   |                   dühében, csak azért, hogy megmutassa, mennyire ő az úr a háznál,
12428     2,  IV  |                    kell. Csupán azért, hogy megmutassam, miszerint az állam az ilyen
12429     3,  VIII|                  rettenetes ítélőszék, mely megmutatja a különbséget a vádló és
12430     3,  IV  |                     szólt most, igazi arcát megmutatva, Krisztyán Tódor; és kapzsi,
12431     3,  II  |            szakácsnőnek egy bizalmas órában megmutogatá a kék és zöld foltokat karjain,
12432     5,  XIII|                    az idegeneknek a telepet megmutogatni.~Odaérkeztünkkor Deodát
12433     1,  VII |                   gation (szép cica).~Noémi megneheztelt Narcisszára, s megfogta
12434     5,  X   |               meghívott vendégek bizonyosan megnehezteltek, összebeszéltek, hogy senki
12435     3,  I   |              nagytiszteletű úrnak fölöttébb megnehezült a feladata, amidőn Timéát
12436     5,  IV  |              felejtenek a kutyalyukban; úgy megnémítanak, hogy senkivel sem beszélsz
12437     3,  VI  |                   Te! Te! – És ajkai, midőn megnémulnak is, még akkor is mondják,
12438     3,  VIII|                  öregúr élcelése, adomázása megnevetteté Timárt is; de mindannyiszor,
12439     1,  VIII|                    hogy minket valami nagy, megnevezhetetlen bűn terhe száműzött erre
12440     2,  IV  |                    tudna-e ön nekem valakit megnevezni, akit például a vaskoronarend
12441     5,  IV  |                     nyomán darabról darabra megnevezve, kinél kaphatók, s hogy
12442     5,  XI  |                  pengét tart. Azt gyöngéden megnézi. Odaszorítja kebléhez. Aztán
12443     3,  VI  |                    sem ment Triesztbe, hogy megnézze a hajóját, mikor az útnak
12444     3,  III |                 látott.~Azóta milyen szépen megnőtt, kifejlett, átalakult. Arcán
12445     1,  VIII|                     olyan vad vagy? Ejh, de megnőttél, amióta nem láttalak.~Noémi
12446     5,  VI  |                  még egyszer a fejét hozzá, megnyalja a kezét, s aztán összerogyik,
12447     5,  XI  |                  még a papirost is elviszik megnyalni, amire a sütemények önnyomatú
12448     4,  IV  |                    felé. Almira eléje jött, megnyalta a kezét, és nem ugatta meg,
12449     1,  VII |                  tovább nézik, annál jobban megnyer.~Egyik válláról le van csúszva
12450     3,  III |                  magánál, hogy majd egyszer megnyeri velük Timéát.~Megnyerte,
12451     2,  II  |                     forintján az egy garast megnyerje. Ez csak szatócskodás. Protekció
12452     3,  VIII|                 asszony bezárta volna azt a megnyert nagy pénzt, hogy el ne szökjék
12453     3,  V   |                   neked: tiéd lett. Mindent megnyertél már: csak a szerelem nem
12454     3,  VIII|                    foglalni teljes erővel a megnyílt piacot. Én rögtön több malmot
12455     3,  VII |                   hivatkozhatik. A csatorna megnyitásának napja ünnep volt a kis szigeten.
12456     5,  I   |                   csavar, s csak a fogantyú megnyomására ugrott ki belőle a toll.
12457     3,  IV  |                  Mihály a kezével csöndesen megnyomta Tódor vállát.~– Ön azt nem
12458     5,  VIII|                   akit én gondolok. Hej, de megnyugodnám akkor magam is! Én Timéánál
12459     4,  I   |                   rájuk nézve ítélet, abban megnyugosznak. Legtöbbször vérbosszú a
12460     4,  V   |                  fog ez tartani. Nem bánom, megnyugszom benne. Semmi sem nyugtalanít.
12461     5,  I   |                    kívánta azt. Hogy lelkét megnyugtassa, hogy elmondhassa: most
12462     3,  VII |                    múlhatik most; de Mihály megnyugtatá őt afelől: elvégzi azt mind
12463     3,  VI  |                   Anyám, mi volt ez?~Teréza megnyugtatólag biztatá:~– Vadászok lövöldöznek
12464     2,  IV  |                  szerencsétlenné. Brazovics megnyugtatta szépen, ő nem fog szólni
12465     4,  V   |           harangokkal; csupán rendeleteiben megnyugvó szívet. Az én penitenciám
12466     2,  IV  |                  annak a szarvaival a fejőt megökleltetni, s visszavitatni a bona
12467     4,  IV  |             Szeretne odahajolni hozzá, hogy megölelje, megcsókolja, szeretne rákiáltani: „
12468     3,  IV  |                   volna szabad nekem Noémit megölelnem? Az én egyetlenegy kis mátkámat.
12469     3,  I   |               vágyát. Kinek volna bátorsága megölelni egy mártírnőt? a szentkép
12470     5,  XIII|                    legutolsó, kit az öregek megöleltek.~Velünk is kezet szorítottak
12471     4,  I   |                  már férje volt, Uriás, ezt megölette, az asszonyt elvette! s
12472     5,  V   |                    semmivé fogja tenni.~Még megölhetné. Hiszen másik töltött fegyver
12473     5,  V   |                     MIT BESZÉL A JÉG?~Timár megölhette volna ezt az embert. – Keze
12474     5,  XII |                    akár egész nászseregedet megölhettem volna vele. – De énnekem
12475     4,  IV  |                  valaki bejönne azért, hogy megölje? És aztán mi különbség volna
12476     3,  III |                     fel többé, a rózsaillat megölne.~– Hát az szép halál volna.~
12477     3,  II  |                      nem várnék önre, hanem megölném őt magam, s ön csak a temetésére
12478     1,  VII |                   zsiványok törnének rám, s megölnének érte; így pedig minden ember
12479     3,  III |                     is mérgesen kurrogva le megölt ellenfelére.~E bevezető
12480     3,  VII |             meglátják! Nem tudta tagadni.~– Megölted őt? – kérdé a leány.~– Nem.~–
12481     2,  VIII|                    világon, egyedül ön. Már megöltem volna magamat, ha ön nem
12482     5,  XI  |           sárkányával együtt (ki soha sincs megölve!). Athalie kilép rejtekéből.
12483     1,  X   |                     nevét megmondád, nagyon megörültem rajta. Brazovics Athanáz
12484     3,  III |                  levelek között kettőt, ami megörvendezteté. Egyiket bécsi, másikat
12485     4,  I   |                     szívet kell az embernek megörvendeztetni: egyiket azét a nőét, aki
12486     4,  I   |                   irigység epeszté, mikor e megoldhatlan talányon évődött.~Timár
12487     1,  XIV |               kellene annak lenni, mely azt megolvadásra bírja?~Ejh, szegény barátom,
12488     5,  IV  |                     hogy legyen valaki, aki megőriz benneteket, egy férfi a
12489     1,  XIV |                   szikláktól, a zátonyoktól megőrizheti hajóját a kormányos; de
12490     1,  III |                  Ettől a szerencsétől ugyan megőrizte a Szent Borbálát védszentje,
12491     3,  II  |                    ön meg, nem volna jobban megőrizve, mint általam. Amit ez a
12492     2,  II  |                    hogy a búzádat siessenek megőrölni rögtön. Azalatt kemencéket
12493     3,  VI  |                   Hát mit csinálunk vele?~– Megőröltetjük itt helyben lisztnek. Van
12494     2,  IV  |                   ocsút tiszta búza helyett megőröltetni; azt is értem, hogy mi különbség
12495     2,  IV  |                  ahogy a világ hitte, hanem megőröltettem hirtelen, kisüttettem hirtelen,
12496     4,  IV  |                Terézia azt hitte róla, hogy megőrült. Óh! dehogy őrült meg! Odarohant
12497     4,  III |                  Timár még nem volt egészen megőrülve.~Még alkudozott a sorssal.~
12498     1,  IX  |                    ilyen szenvedést nem tud megorvosolni?~Mire való az egész világ?~
12499     5,  XI  |                  fogja azokat profanálni; – megőrzi, mint a gyónás titkát. –
12500     1,  II  |                     a martalékot a szeretők megoszták:… azalatt a gyermek figyelmét
12501     4,  IV  |                     a szenvedést eljön vele megosztani.~És aztán következett az
12502     3,  VIII|                    fogadta őket, hogy ő már megőszült az egyedüllétben. Pedig
12503     2,  V   |               összejönnék vele, tudom, hogy megpaprikáznám a levesét úgy gebulával,
12504     3,  IV  |                    kis édenükben.~Almirának megparancsolta Teréza asszony, hogy „te
12505     3,  VI  |      Osztrova-sziget végcsúcsáig.~Itt aztán megpihenhetett.~Az Osztrova-szigetet egészen
12506     5,  VIII|                     elmondta, anélkül, hogy megpihent volna közben, vagy az őrnagy
12507     2,  VII |                   napja.~Mikor Kacsuka urat megpillantá a menyasszonyi bokrétával
12508     5,  XI  |               teremben, amelyben legelőször megpillantotta Timéát. A hajdani bútorzat
12509     2,  VIII|                    elkészítette a reggelit, megpirította parázsnál a zsemlyeszeletkéket,
12510     5,  II  |             megnézte, fel vannak-e porozva? Megpróbálta tőrbotját, könnyen jár-e
12511     1,  II  |                  lökni saját ladikjukon. Ha megragadják is a malmot, az fogja őket
12512     5,  III |               meglátni.~A befagyott Balaton megragadó látvány, kivált az első
12513     1,  VII |                  Narcissza tálára, a jobban megrágni valókat Almirának, utoljára
12514     3,  VIII|                   hajókat szereztem, azokat megrakattam, s jelenleg félmillió forint
12515     3,  VII |                   útra, s azzal útitáskáját megrakja.~– Éjszaka lesz, mire a
12516     3,  VI  |                tonnára vert magyar liszttel megrakodva, készen állt a trieszti
12517     5,  III |                       De bizony még egyszer megrakom a jégen a tüzeket – mondta
12518     5,  III |                   is felment a szobájába, s megrakta a tüzet a kandallóban.~Ő
12519     4,  I   |                   odább bocsátja, eleséggel megrakva iszákját.~Sok ember ismeri
12520     5,  I   |               jégvirágok, amik a zörgetésre megrázkódnak, a tündérerdő zengő fái
12521     2,  V   |                      Nem mondta meg nekik a megrázkódó épület, hogy siessenek imádkozni,
12522     3,  IV  |                csizmáját lehúzni; valóban a megrázott csizmaszárból kihullott
12523     1,  XII |                  Mihály megvárta ébren, míg megreggeledett, s a hajó ismét megindult.
12524     3,  VII |                     lett a sziget lapályain megrekedt vizek lecsapolásával. Egész
12525     1,  II  |                    férfiak edzett szívét is megremegteti, olyankor ezek, kik a borzasztóval
12526     3,  III |               csúszik ott a fűben, hogy önt megrémítse. Távol van tőle. Szelíd,
12527     3,  VIII|                akkor rajta volt a sor, hogy megrémüljön.~Íróasztala előtt ült valaki,
12528     5,  I   |                    volt is! Csalódtam. – Ön megrémült szavaimtól. Bocsásson meg,
12529     3,  V   |                   sokat gondolkozott róluk?~Megrémült-e, mikor üldözőjüket fegyvere
12530     5,  XI  |                 megtámadott, most már ő van megrémülve.~Amint Timéa kezéből kiszabadul,
12531     1,  IX  |                  gabonára.~Volt egy állandó megrendelője, Brazovics Athanáz nagykereskedő
12532     5,  III |                 látványt a Balaton jegén, a megrendítő jégropogást; elhallgatta,
12533     5,  III |                volna fel. Az egész jégtábla megrendül és összerázkódik. S a dördülés
12534     5,  III |                  azt, mikor támadt. Térdeit megreszketteté a szörnyű erőhatalom, mely
12535     5,  V   |                    felébresztő, csillagokat megreszkettető kiáltás. Néhány pillanat
12536     4,  IV  |                     álmában Mihály, s aztán megretten. – Hogy jössz te ide? –
12537     5,  IX  |                    előtt.~– Noémi, te engem megrettentesz.~– Ilyenek vagyunk. Hát
12538     3,  III |                    hanem Mihály szemeibe, s megrezzent, midőn az a hideg állat
12539     3,  VI  |                     orrlyukaikba tódulva. A megriadt állatok nem voltak fékezhetők
12540     5,  III |            mellvédek foglalták körül.~Timár megriadva állt meg a malom előtt.
12541     4,  III |             patkányt?~Az ideglázasnak olyan megrögzött réme a patkánylátás.~– Nem
12542     5,  IV  |                     ez az én Dél-Amerikában megrongált egészségemnek annyira kívánatos.
12543     3,  IV  |              fogadni az átkot, mely őtet is megrontja?~Noémi odaszökött anyjához,
12544     2,  VIII|                   ezért Kacsuka urat nagyon megrótták, és nem tartották golyómentes
12545     2,  I   |                  menetelkor a zsebkendőiket megrózsavizezik.~A szavakat nem értette
12546     3,  II  |                jólesett neki, ha egy kutyát megrúghatott, ami asszonyának kedvence
12547     2,  VIII|                    folyosón: részeg volt. A megrúgott félállat csúnya káromkodással
12548     5,  XI  |             keresztülvágott, és Timéa kezét megsebesíté.~E vágásra felriadt az alvó,
12549     5,  I   |             katonatiszttel: azt kegyetlenül megsebesítette, a kardja is kettétörött
12550     5,  I   |                     engedhetem azt, hogy ön megsemmisüljön, én nem nézhetem azt hidegvérrel,
12551     5,  IV  |               szidja azokat; de egy hölgyet megsérteni jó nevelésben részesült
12552     2,  IV  |                  vagyok, még a primae nonus megsértése miatt sincs okom gravaminálni.
12553     5,  IV  |                   verekedjem meg vele, a te megsértett jó hírnevedért. Mint megtudtam,
12554     5,  XI  |               háznál!”)~Timéa mosolygott, s megsimogatá vőlegénye komor arcát.~–
12555     3,  IV  |                     kis bohó! – szólt fejét megsimogatva. – Üres beszéd az átkozódás.
12556     2,  VII |                   valami kinevetni s valami megsiratni való.~A cselédek, a vendégek,
12557     5,  VII |                 tisztelők oda is lemennek a megsiratott férfi után.~Ott van Kacsuka
12558     5,  IX  |                  Athalie; de én tudom. Most megsirattam Timéát, mert szenved; –
12559     5,  XI  |                  akkor meg úgy érzi, mintha megsüketült volna. Sem a házban, sem
12560     5,  XI  |                    aminek sülni kellett, az megsült, aminek fagyni kellett,
12561     3,  VI  |                   érett cipókat az ágról és megsütni. S ilyen országba lisztet
12562     5,  X   |                   neki az utcán. A papok is megsüvegelik. Vicecurator! Levetinczy
12563     1,  VII |              haricskával; de Timárnak előre megsúgá, hogy az csak kisasszonyoknak
12564     2,  VIII|                     mely egy pillanat alatt megsúgja, mit kell tenni messze idők
12565     1,  VI  |                felől. A gyermekszív ösztöne megsúgta neki, hogy ő ennek az embernek
12566     5,  X   |                     akartam a kisz fejeckéd megsúrni. Óh! be sép vagy ezzsel