Part,  Chapter

14569     4,  V   |                     már erősen vegyülve; de orcái pirosak voltak, s a termete
14570     3,  IV  |                     hasonlítanak az ő piros orcáihoz, amiért Noémi bizonyosan
14571     2,  I   |                    két csókot nyomott fehér orcáira: hangos, bűzös és nyirkos
14572     2,  I   |             mosolygó gödröcskék az állon és orcákon, hajlott, finom orr, fekete
14573     2,  I   |                 hogy löki félre ismét? Hogy ordítanak ketten együtt arra az emberre,
14574     1,  II  |                tülökhanggal jelzi az elemek ordítása közepett a vontatók feladatát.
14575     1,  VII |                hangjában valami az oroszlán ordításából, heves, taszítva adott hangok
14576     2,  I   |                asszonyok szobájába, s dörgő ordítását messziről küldé előre.~–
14577     2,  I   |                   én vagyok az asszony!”~Az ordításnak és sikoltozásnak az a haszna
14578     5,  IV  |               gonosztevő vagy. – Hát mégsem ordítasz kegyelemért? No, hát vegyük
14579     5,  XI  |                mellékszobában.~– Gyilkos! – ordítja egy rikácsoló hang kétségbeesetten.~
14580     5,  IV  |           Csorbadzsinak.”~„Ali Csorbadzsi!” ordított fel, nagyot ütve az öklével
14581     5,  IV  |                   Majd ha nem állhatod, hát ordíts fel, hogy „elég!”~Timár
14582     5,  XI  |                   arcát; a vendégek segélyt ordítva ugrálnának fel az asztaloktól,
14583     5,  I   |                     lámpa előtt állt. Timár őreá figyelt.~Pokol! Mit kellett
14584     1,  II  |                  hajón ott ül egy hivatalos orgánum: a „tisztító”. Rettenetes
14585     5,  XIII|                 vasárnap reggel bámultam az orgona melletti karzatról. Ő a
14586     1,  I   |                 felségéig emeli, mely csupa orgona- és harangszó és elhaló mennydörgés,
14587     1,  V   |                     képes elfogni a szörnyű orgonahangból; egyszer aztán egyenesen
14588     5,  V   |                     jég alatt a mennydörgés orgonaszava bömböl felségesen, s az
14589     3,  VI  |              közelebb! – monda nyugodtan az orgyilkosnak.~– Nem merek – rebegé az,
14590     2,  V   |                   sem látja őket. A legtöbb orgyilkosságot lépcsőkön hajtották véghez.
14591     1,  II  |                    hosszú határparton végig őrházakat állított fel, azokba a közel
14592     1,  X   |            vizsgálatot, s mikor már a rémek óriásai hátunk mögött voltak, akkor
14593     4,  III |                   Tépd össze! Aha! Most egy óriáskígyóra bukkant, az megkapja őt,
14594     1,  I   |                   közelednék felénk, melyet óriások építettek, pillérekkel,
14595     3,  III |                 mármost te maradj itten, és őrizd a lombikot; vigyázz szépen,
14596     4,  I   |                    addig az ég, ha tetszett őriznie.~Amint a tornác alá lépett,
14597     4,  V   |              lelopta a gyümölcsöket, míg az őriző arkangyal hátat fordított;
14598     3,  II  |                 férji becsülete jól meg van őrizve. Ha a mesék százszemű Árgusát
14599     5,  IX  |                  leányt: óh! akkor az Isten őrizzen attól a gondolattól, hogy
14600     5,  XI  |                     pokolvar, kétségbeesés, őrjöngés, nyavalyatörés, tűzvész,
14601     5,  XII |                    igaz az, amit mondok.~Az őrjöngő némber térdre bocsátkozék,
14602     5,  V   |                    felzúdul ez a sajátszerű orkán; a halászoknak, kik meghallják
14603     1,  II  |               puskával, hogy a határ fölött őrködjenek. Minden falu adott határőröket,
14604     1,  VI  |                    az ódon, tömör, magányos őrlakok, a Klisszura-völgy erdős
14605     2,  III |                     a molnárokkal a rögtöni őrlés iránt.~Az idő kedvezett,
14606     3,  VI  |                      ami Triesztig tart; az őrletést és a szállítást. A kasznároknak,
14607     3,  VIII|                  utánunk, s most nyakrafőre őrletik a lisztet, és tömik vele
14608     3,  VII |             felverték az árát; mind lisztet őrletnek belőle, úgy viszik a tengerre.~
14609     1,  IV  |            mindaddig, míg a Perigradasziget ormai egészen el nem takarták
14610     1,  IX  |                    ez a szikla itt a sziget ormán. Ez tartóztatja fel a Duna-ág
14611     1,  II  |              kormánytól a másikig vezet. Az ormány felőli része a tetőnek végződik
14612     1,  II  |                  magasra felnyúló csigafejű ormányban végződik, mely szép fényes
14613     3,  V   |                    Mihályt a téveteg szikla ormára, ahonnan könnyes szemekkel
14614     5,  XII |           siettetnie kell az összekelést az őrnaggyal; a törvényszék előtt Timéa
14615     5,  XI  |                    csillapult; felébredt az őrnagyban a bosszúvágy.~De hát hol
14616     5,  XII |                    cselédek ittak, mikor az őrök rájuk törtek; minden el
14617     5,  IV  |                 mellőle, hát fellármázza az őröket. Akkor lefűrészeltük éjszaka
14618     1,  III |                kelepelve dolgozott a pitlén őrölő korong, mintha egész moltert
14619     1,  VII |                    volt hangjában valami az oroszlán ordításából, heves, taszítva
14620     2,  VIII|               lakása.~Athalie megragadta az oroszlánfejű kopogtatót a kétfejű sasos
14621     3,  III |                   aztán keresztbe fogva azt oroszláni nagy állkapcájával, vitte
14622     1,  IX  |                 töröknek? Az osztráknak? Az orosznak? Mind a háromnak! Talán
14623     1,  II  |                  szaracénoktól a himlőt, az oroszoktól a grippét, a dél-amerikaiaktól
14624     4,  I   |              mondani, hogy Egyiptomban vagy Oroszországban volt.~Ő pedig sietett le
14625     3,  VI  |                    és törökül és lengyelül, oroszul. Ön lángeszű ember. Hát
14626     4,  V   |                meglopta, alakító tehetséget orozott tőlük. Gyönyörűség volt
14627     2,  I   |                     orcákon, hajlott, finom orr, fekete szemöldök és villogó
14628     5,  VIII|                     hol a másik cipőmnek az orrába egy csomó csepűt dugott,
14629     1,  II  |               kormányzott, a biztos a ladik orrában állt összefont karokkal.~
14630     5,  IV  |                    jobb állapotban. Elöl az orraiknál szétvált a varrás, s a meztelen
14631     1,  IV  |                  előtt sodorta őt le a hajó orráról a hullám.~Hanem azért a
14632     2,  I   |                hanem az ajkpittyesztést, az orrfintorítást, azt megértette – s aztán
14633     3,  VI  |                 lovat, füleikbe, szemeikbe, orrlyukaikba tódulva. A megriadt állatok
14634     1,  VIII|                   ujjamat, nézd, itt van az orrod előtt. Tessék!~Almira egyszerre
14635     1,  VIII|                    torzképeket fintorgatni. Orrokat csinált neki, nyelvét öltögette
14636     1,  II  |                     Pedig jobb volna, ha az orrunk elé nézegetnénk, nem hátrafelé!”
14637     1,  II  |                   amely falu ifjai éppen az őrségen vannak, annak a falunak
14638     5,  VI  |                 szalmaszálat tartva a rokka orsószárnyára, szélkeleplőt játszik. Almira
14639     1,  VI  |              Vaskapu középcsatornáján egész Orsováig fölevezzen, itt már nem
14640     1,  II  |                   nyilatkoztatja, s mihelyt Orsovára értek, kiszakítja családja
14641     2,  II  |                   Nekem azt írja a pajtásom Orsováról, hogy vegyelek pártfogásom
14642     4,  IV  |                    jövőben, a képtelenségek országában, s mindannyiszor visszatérnek
14643     1,  V   |                     azon, hogy melyiknek az országához tartozik Szent Péter sírja.
14644     5,  I   |                     a vizek mélyét, a halál országát, hogy engem megmentsen.
14645     5,  I   |                 szép feleségétől, szökni az országától, szökni fog Európából, és
14646     5,  VII |               arcával, kisírt szemeivel, az országbeli és bécsi celebritások, katonai
14647     3,  VI  |                rosszul használsz. Csavargó, országcsaló vagy. Tetszik neked ez az
14648     2,  V   |                kinevetik az embert. (Még az országgyűlésen is, a legkomolyabb viták
14649     1,  VI  |                     mely nem tartozik semmi országhoz, semmi vármegyéhez, semmi
14650     5,  IV  |                     azt is odaveté neki.~Az országkerülő elkapta azt fél kézzel;
14651     1,  X   |                 üldözés nyilvános. A gyanús országnagyok eltűntek hírmondás nélkül.
14652     1,  IX  |                   nincs nevezetes embere ez országoknak, akit ne ismerne, s akivel
14653     3,  VI  |                 sorsa: üzlete érdekében más országrész, más világrész tájain bujdokolni.
14654     1,  IX  |                   Tavasszal gyönyörűen állt országszerte minden vetés. Olcsó gabonaárakra
14655     5,  XIII|                    a jelen állapotja.~A két országtól adott szabadalom, mely e
14656     5,  XIII|                hatalmas lesz egykor ez a mi országunk, ha az mind valósul, amit
14657     5,  III |                      Ott azután rátalált az országútra, s azon át a fogadóra, ahol
14658     1,  VI  |            szigeterődben hangzottak a török őrszemek hosszan vont kiáltásai a
14659     3,  VI  |               sétálni, mint mikor valaki az őrüléshez közelít, s azon kezdi, hogy
14660     4,  III |                     játszik, akkor meg kell őrülnie annak, aki őt magáévá tette,
14661     3,  VI  |                elveszítve; azoktól csak még őrültebb lett. Az égből pedig nem
14662     5,  V   |                     És kezeinek izmaiban az őrültek erejét érzé. – Megfojthatta
14663     4,  IV  |             öngyilkosság őrültség, s minden őrültségben van valami, ami elárulja
14664     4,  IV  |                  fogja tölteni a késő őszt.~Orvosai helyeselték a választást.
14665     4,  IV  |                   utóhatása ez.~Végre Timéa orvoshoz folyamodott.~Az orvosi tanácskozmány
14666     3,  II  |                      hogy bízta az időre az orvoslatot. Mit lehet tenni a tél ellen?
14667     4,  I   |                     egyszerű füvekkel tudja orvosolni, miknek titkát a szükség
14668     5,  I   |                 hogy eltörött. Másnap, mint orvosunktól megtudtam, az ember elhagyta
14669     2,  V   |                     meg nem ette volna. Ott őrzé féltékenyen a szemeivel,
14670     4,  I   |                századok óta elmúlt: a határ őrzése. Ki ellen? Az ellenség,
14671     5,  II  |                   egy darabot letörjön, úgy őrzik azt, mint valami ereklyét.~
14672     3,  IV  |                     itthon maradsz addig, s őrzöd a házat, ide lefekszel a
14673     4,  I   |                     kikötve, amit senki sem őrzött. Ha fél nap múlva visszakerült
14674     1,  II  |                    a sasok fészkeit, miknek ősapja a szeretőket oly híven táplálta;
14675   Uto       |                    mindegyikünkre jutott az ősbirtokbul egy hetvenkettedrész. Azt
14676     3,  III |                  sűrű geszten keresztül; az ősbozót ki volt irtva a szálas pagony
14677     5,  IV  |                     a mostani bárók, grófok ősei, a raubritterek. És ahelyett
14678     5,  IV  |                     ugat rám azért, hogy az őseim hogy szerezték a nagy vagyont.
14679     1,  IX  |                     élni fogok itt, mint az ősember élt a paradicsomban.~Rátaláltam
14680     1,  V   |                    üstök, koronázza őket az őserdő minden fája.~Fenn, a háromezer
14681     4,  I   |                     tér. Egy szabályozatlan ősfolyam, bozótos szigeteivel, annak
14682     3,  VI  |            gyöngyszemet megtisztítani. – Az őskeresztyének korszakába illő erény ez.
14683     1,  VI  |                elkorhadt fatörzsek földéből ősnövényzet burjánzott elő, gyors növéssel,
14684     5,  VIII|                     alkudozás közben hogyan osonhasson be az Angliába észrevétetés
14685     3,  II  |                    szökevény, s nesztelenül osonva hagyta el a házat. Kiűzte
14686     3,  VI  |                 hogy „te, te, te!”~Körül az ősparadicsom. Fejeikre a jázminbokor
14687     1,  VII |                   oly sűrűen fogta körül az ősrengeteg, hogy a szelet csak a hangjáról
14688     3,  IV  |                     a Duna közepén, ami egy ősrengeteggel van benőve, ott vannak szebbnél
14689     1,  VI  |                     elhagyta, ahol legalább ősromok jöttek eléje, ahol találkozott
14690     2,  VI  |                 tartsa meg; senkivel meg ne ossza, akárki ajánlkozik hozzá
14691     2,  VI  |                    és mondását a legnagyobb ostobaságnak tartsa a priori; de amellett
14692     1,  VIII|                 pénzt nem fogadok el.~– Azt ostobául teszed. Az nekem nem tetszik.
14693     1,  VIII|                     zúg, a tülök bömböl, az ostor pattog, az eb üvölt, arany
14694     1,  IX  |                 egyszer aztán jött az Isten ostora: az 1816-i rettenetes év.
14695     2,  IV  |                 többit.~Két perc múlva nagy ostorcsattogással vágtatott végig a szekér
14696     2,  IV  |                    a falu végén hangzott az ostorkongás, már hozta ki a pihent négy
14697     2,  IV  |                  hogy nem szabad Bécsben az ostorral pattogatni!~A gyors közlekedést
14698     2,  IV  |                    indulunk. Nem kímélsz se ostort, se lovat. Egy forint borravaló
14699     1,  I   |                    azokat fenséges haraggal ostromolja, rájuk zúdulva elöl, s mély
14700     2,  VIII|               megfogta Timár kezét, hevesen ostromolta annak meglepett szívét.~–
14701     5,  XI  |              tátongó üregű dorongos fánkok, ostromra váró pástétomok bástyái
14702     1,  V   |                valamit, azt összehajtja, és ostyával, hivatalos pecséttel lezárja,
14703     5,  XI  |             menyegzőmre; hanem te meg ezért oszd meg velem e ma éjszakai
14704     4,  V   |                alapja, életlevegője volt az őszinteség, becsületesség, emberszeretet,
14705     5,  IX  |                  mikor elmondta előtte igaz őszinteséggel azt az esteli jelenetet,
14706     2,  IV  |              földjeit is til-túl vetette el őszivel. A köznép málén fog az idén
14707     5,  VII |               iskolák. fenntartója. egyház. oszlopa. siratják. mind. kik. ismerték.
14708     5,  XIII|                  már a repkény, de a tornác oszlopain, mik képzelmes alakokat
14709     5,  I   |               baleset miatt, az házának egy oszlopát sem döntené ki. Azt is nyugodt
14710     3,  IV  |                 fejemet beleütöttem abba az oszlopba, ami a lépcsőboltot tartja.
14711     4,  IV  |                    ott; a savanyúvíz-forrás oszlopcsarnoka látogatatlanul áll, s a
14712     4,  V   |         összefonódott kígyó volt, fejeik az oszlopfő; a másik egy pálmatörzs,
14713     4,  II  |                   cifra korlátot, ezeket az oszlopfőket ki csinálta? A legényem.
14714     1,  I   |                     is van; az óriási kőhíd oszlopmaradványai, az emléktábla a szikla
14715     4,  V   |                    A kis ház tornácát emelő oszlopok mindegyike más alakot mutatott:
14716     1,  I   |            pillérekkel, melyek kőszálak, és oszlopokkal, melyek toronymagasak, csodálatos
14717     2,  V   |                     Minő dühvel ütött rá az oszlopra öklével!~Vajon megérezték-e
14718     1,  VII |                  előtt, termetével az egyik oszloptól a másikig teljesen elfogta
14719     5,  XIII|                    és bajusza alig látszott ősznek, és vonásaiban valami vasnyugalom
14720     2,  IV  |              földeket természetben fizetett osztalékért. Most azonban két egymás
14721     4,  I   |               fedezi azt fel a világnak.~Ez osztály a civilizáció vadembereinek
14722     1,  V   |                   fogja ott a seregellátási osztálynál működő főnököt, Kacsuka
14723     5,  III |            hozzákezdtek a kifogott zsákmány osztályozásához, egész sokadalom támadt
14724     2,  IV  |                kövét aztán különválogatják, osztályozzák, a dúsabb a száraz kallóba
14725     5,  IX  |                   mik e szenvedésekért az ő osztályrészeül jutottak. Úgy szólt Noémi
14726     2,  IV  |                   legelő, a többi mind első osztályú búzatermő televény sík föld.
14727     2,  V   |            kisasszony, meg akarja azt velem osztani?~S azzal kétfelé törte a
14728     3,  VI  |                    soha többé. Kétfelé kell osztanod életedet. Hazugsággal töltened
14729     1,  I   |               sziklák, a szigetek több ágra osztják a folyamot, mely Ogradina
14730     4,  I   |               üzérkedés, kereskedelem után.~Ősztől tavaszig ámította Timéát,
14731     2,  IV  |                    a környékbeli lakosoknak osztották ki apróbb részletekben a
14732     2,  IV  |               mérőjét. Azt biz én akkor nem osztottam szét garasos nyereséggel
14733     5,  II  |                     és ennek szenvedéseiben osztozik a barát, kitől őt elragadta
14734     5,  I   |                dobnám magamtól ezt a nevet, osztoznám a szennyében, mint osztoztam
14735     5,  I   |              gyógyítani halálos bajomat, és osztozott szenvedéseimben. Én váljak
14736     5,  I   |                osztoznám a szennyében, mint osztoztam a ragyogásában. Ha megvetné
14737     5,  IV  |                kutyája által; akkor aztán – osztozzunk meg a maradékon. – No látod,
14738     1,  IX  |                Kinek a kéme? A töröknek? Az osztráknak? Az orosznak? Mind a háromnak!
14739     3,  VI  |                    aztán megpihenhetett.~Az Osztrova-szigetet egészen elborította az ár,
14740     1,  VI  |                     nekiment a jeges zaj az Osztrova-szigetnek, s annak egy csúcsát leszakította,
14741     3,  IV  |                     jószágodat, kertedet az Osztrován, mindent, amit elvesztettél.
14742     3,  VIII|                 egyedüllétben. Pedig dehogy őszült meg; inkább nagyon jó dolga
14743     2,  IV  |                németnek.~Ez pedig az, hogy „ôte toi, que je m’y mette.”~
14744     4,  IV  |                    közeli fürdő vidékén. Az ottani egyetlen nagy bérház tulajdonosa
14745     5,  VIII|                    Timéa ezúttal bizonyosan ottfeledte azt. Bizonyosan minden éjjel
14746     4,  III |                   mire felébredt, már ismét otthagyhatta Noémi a beteg gyermeket,
14747     1,  VI  |                    kormányrudat kötéllel, s otthagyja.~Azután felhívja a legénységet
14748     4,  III |                   De az ár egy egész világ! Otthagyni abban milliókra menő vagyont,
14749     2,  V   |                  Nemcsak a kalapjáért, amit otthagyott, hanem egyébért is.~A teremben
14750     1,  VIII|                 Timár nincs ott, se Almira. Otthagyták mind a ketten. Timár felment
14751     3,  VII |                    A senki szigete Timárnak otthona lett. Ott talált magának
14752     3,  III |                  belőle, s visszaadta őt az otthonának.~– Kedves otthon – jegyzé
14753     1,  VIII|                Sunyj le, Almira!~A jövevény otthonias biztonsággal lépett aztán
14754     3,  III |             Viselete nem pongyola többé, de otthonosan csinos; aranyszínű gazdag
14755     2,  VII |                  szólt Kacsuka úr családias otthonossággal – oda elöl minden ajtót
14756     2,  VIII|                    nem menedéket, de boldog otthont akarok szerezni Athalie-nak.
14757     3,  VI  |                 szegény becsületes embernek ottjártomban adósa maradtam ezzel, most
14758     2,  VII |                     Zófia asszony iránt, ki ottléte alatt folyvást küzdött azzal
14759     5,  XIII|                   bement a lakába, és egész ottlétünk alatt nem jött elő.~      ~
14760     4,  II  |                    juttassa át.~Különben is óvatosnak kellett lennie. Azok a halászok
14761     2,  V   |           csigalépcsőjén alálépegetne: nagy óvatossággal, mert nehéz termetének nem
14762     5,  XI  |                Énekében, nincsenek elmondva Ovid Amorum Liberében, sem Hafiz
14763     1,  I   |                    sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister:
14764     4,  V   |                 Krisztyán Tódortól az egész óvilágot, száműzve őt ravaszul a
14765     3,  II  |               civódás. Még csak egy meg nem óvott sóhaj sem hangzik el.~Timéa
14766     4,  V   |                   engedte munka után látni, óvta nyugalmát, csitította a
14767     1,  VI  |                     meg a törökök ellen. Az ozmanlik többet vesztettek kétezer
14768     2,  V   |             patkányméreg is lehet.~Mikor az ozsonnaasztalt terítik, olyankor Timéa
14769     2,  V   |               kedvéért, Zófia asszony pedig ozsonnára marasztja; kávé és befőtt
14770     2,  V   |                  marad nálam; hordja fel az ozsonnát a cseléd!”~Ezért aztán Zófia
14771     2,  V   |                    nekünk. Timéa, te velünk ozsonnázol; ide ülsz a kapitány úr
14772     1,  VIII|                kutyabecsülettudással szépen paccsot adott a markába. Ismerte
14773     5,  VI  |                    ő állat.~– Hát az én kis pacsirtám?~– Az sem.~– Ah, ne mondd!
14774     5,  VI  |                    maradok az apánál, meg a pacsirtámnál.~– Maradj, szívem, maradj.~–
14775     4,  III |                 odavezette a ház előtti kis padhoz, oda leülteté, és maga is
14776     1,  XIV |                nézve nagy pénz, az a fényes padisának csak alamizsna; ha azt a
14777     3,  I   |                     a felavatott hajadont a padjába, akkor minden ember feláll
14778     1,  II  |                     hanyatt vetik magukat a padjaikra; a vontatón kívül ez is
14779     1,  V   |                    tovább, s ha fenekétől a padlásáig minden zsákja tömve volt
14780     1,  VIII|                    kabátját, s leszálljon a padlásajtóhoz támasztott hágcsón a földre.~
14781     4,  III |              aranyba. A tető beszakadt, s a padlásról mind rámömlik az arany.
14782     4,  II  |         beleskelődve a kis szobába, melynek padlatára ezüstkockákat rajzolt a
14783     5,  XI  |                    tusakodtak a sötétben, a padló szőnyege tompította dobogásaik
14784     2,  VIII|                   bútorba, könyvekbe, még a padlóba is, s akkor is kesereg,
14785     1,  I   |                    a sziklába vágott hosszú padmalypart, egy országút, melynek boltozata
14786     3,  I   |                     a templomban három sűrű padnégyszög tömve van asszonynéppel,
14787     3,  I   |                    Itt pedig leülnek hosszú padokba külön a férfiak, külön az
14788     5,  XIII|            karzatról. Ő a szószékhez közeli padsor elején ült: olyan ragyogó
14789     3,  VI  |                    azután kihatolt a sziget pagonyából, egy új, meglepő látvány
14790     3,  IV  |                     a két hölggyel a sziget pagonyaiba távozott.~Alig tűntek el,
14791     1,  VII |                     a fáról szedett.~A zöld pagonyból előjövő alak olyan, mint
14792     4,  III |                     jó kedvében volt akkor, pajkos kézzel megfogta Mihály szájában
14793     2,  V   |                  szereti a kapitány régi jó pajtását, hogy képes volna neki megbocsátani,
14794     2,  II  |                 lesz. Attól jótállok én. Jó pajtások voltunk iskolás diák korunktól
14795     4,  II  |      asztalosműhelyt összevásárolt, ládákba pakoltatta, és leküldte Pancsovára.~
14796     5,  X   |                  postán érkezett, katulyába pakolva.~A Zsuzsánna-napi estélyekre,
14797     5,  XIII|                 törte magát a kocsija után, pákosz gyermekek csoportostól siettek
14798     1,  II  |            rózsaszínű köntösben, világoskék palástban s delipiros főtakaróval,
14799     2,  V   |                 semmi fegyver, még csak egy pálca sincs, Athanáz úrnál pedig
14800     3,  III |                  mint a kis pudli a gazdája pálcáját.~A Narcissza csak maradt
14801     4,  III |                   kis padon a ház előtt, és pálcájával a sima kavicsok közt turkált,
14802     2,  V   |                  úrnál pedig két láb hosszú pálcakard.~Athanáz úr, amint Timárt
14803     4,  IV  |                akadt fogas elvitte a horgot pálcástól együtt. Nem volt figyelme
14804     2,  V   |                húzta a cukornádból a hegyes pálcatőrt.) Itt van ni! Amint egyszer
14805     4,  V   |                  Most hozta azt egy átutazó palikár, s nekem ajándékozta. Lásd,
14806     1,  II  |                gyapotkendővel, utólagosan a pálinkás butykossal, ami állandó
14807     1,  VI  |                     A legénység kettős adag pálinkát kapott, hogy jobb kedvvel
14808     1,  II  |          Megjutalmazta magát érte egy korty pálinkával, amitől a szeme még veresebb
14809     4,  III |           emelkedett a ház, amit a kitanult pallér most már gyakorlott kézzel
14810     2,  VIII|                    kótyavetye.~Ah! ez még a pallosütésre jelt adó hangnál is szomorúbb.~
14811     3,  I   |             mártírnőt? a szentkép szobrát a pálmaággal és a töviskoszorúval? kinek
14812     4,  V   |                    az oszlopfő; a másik egy pálmatörzs, melyet folyondár körít,
14813     5,  XIII|                maradt meg utána.~A komáromi palota helyén is más épület van
14814     3,  IV  |                      Triesztben, a legszebb palotában. A legelső hajóépítőnek
14815     2,  IV  |                 csak akkor tudta meg, mikor palotájába hazatért ebédelni, s a lovásza
14816     4,  III |                   Egyszer excellenciás urak palotájában járt, s beszélt egy nagy
14817     2,  IV  |                    méltó bejárat a gigászok palotatermébe. Ezen a kapun kitekintve
14818     4,  I   |                 elég; elválasztotta Mikhált Paltieltől, még azt is elvette; beleszeretett
14819     2,  II  |                    hőstettek, a lovagiasság pályája az, ami lelkemet fölhevíté;
14820     2,  II  |                    találok. Mikor a katonai pályára léptem, tele voltam ábrándos
14821     1,  XII |                   is csak éppen deszkára és pamaccsal.~– No jól van. Akkor elviszlek
14822     1,  XII |                     látok! – kínálá Timár a pamacsot az egyik bámészkodónak.
14823     2,  VIII|                    Azután egy széket vont a pamlag elé, arra ült le Athalie-val
14824     3,  II  |                 nyelével ütni a székeket és pamlagokat; azt mondta: porol, pedig
14825     5,  VIII|                    aztán bedugtam a fülemet pamukkal, hogy alhassam tőle; akkor
14826     5,  IV  |                     Durchlauchtigster Herr, Pan welkomozsnye, Mynheer, Monseigneur,
14827     3,  III |                   félig sírva az undor és a panasz hangján mondá:~– Nézze ön,
14828     1,  VII |          válasszanak ők. Ne legyen senkinek panasza. Addig én az estebéd után
14829     3,  VII |              hónapok!~Számlálatlan napjai a panaszatlan örömnek.~A senki szigete
14830     4,  III |                 ennek a betegségnek nincsen panaszhangja, de annál rettenetesebbek
14831     3,  VIII|                    Timéától nem hallott egy panaszhangot.~Mikor hazaértek Komáromba,
14832     3,  II  |                 hallom panaszkodni. Hogy is panaszkodhatnék nekem? Nekem, aki ugyanazt
14833     5,  V   |                     jutok ez órában én. Nem panaszkodom előtted. Te vezettél, de
14834     1,  IX  |            mindannyian. Timéa ízetlen volt; panaszkodott, hogy még most is rosszul
14835     4,  V   |                   ez. Titkoltam mindig, nem panaszkodtam soha. Gyógyítottam türelemmel,
14836     2,  IV  |             poharazgatni, azokat a keserves panaszokat, hogy milyen helytelenül
14837     3,  III |                 nagyságát, ott ragadá meg a páncélos gonosztevőt, ahová annak
14838     3,  VI  |                 legyen szíves ez összeget a pancsovai vendéglősnek a »Fehér Hajó«-
14839     1,  IX  |                   hírmondatlanul megszökött Pancsováról, magával vitt minden pénzt,
14840     1,  XIII|                     most én akár nekiálljak Pancsovától Szendrőig egy gereblyével
14841     5,  V   |                   nagyobb, mint hogy a nagy panoráma felét eltakarja, sötétségbe
14842     1,  VI  |                sötétebb lesz; s hogy a zord panorámát befejezze, az északi meredélyen
14843     5,  IV  |                    azt kérdé tőlem a kedves papa, gyöngéden fejemre ütve
14844     2,  VIII|                    én”-t, mint valami római pápa a bullában – én most a bírói
14845     5,  VII |                     ékesített templomban. A pápai főtanoda énekkara zengé
14846     5,  II  |                    magát a szentséges római pápát se eresszék át a jégen.~
14847     4,  I   |                 magisztrátus, presbyterium, papi méltóságok. Ő fogadta mindazokat
14848     2,  VII |                vasat, a sodronytekercset, a papillot-kat, a kefét, a viaszkenőcsöt.
14849     2,  VI  |                   diókból s különféle cifra papirosokból mesterségesen összeállított „
14850     5,  VIII|          elszundítok, százszor fölébredek a papirossercegésre. S ha könyörgök neki, még
14851     5,  XI  |                    fel nem adható is, még a papirost is elviszik megnyalni, amire
14852     3,  III |                 helyezett el, felül lekötve papírral az üveg száját, s a papíron
14853     3,  I   |           felfogására akarta bírni. Zsidót, pápistát eleget convertált ő már,
14854     4,  I   |             mardosás üldöz, de aki retteg a papjához menni lelki malasztért,
14855     4,  I   |                gazdája felébred; elhagyta a paplakot búcsúzatlanul, s sietett
14856     1,  IX  |                 neje hasztalan könyörgött a papnak, hogy temesse el szerencsétlen
14857     1,  IX  |                 kell remegnünk, hanem még a papokétól is. Ha megtudják az érsekek,
14858     4,  V   |                     hitem az Istenben?~– Ne papolj te énnekem minduntalan a
14859     5,  III |                 mint a halnak a saját vére, paprika marokszámra, meg vöröshagyma.
14860     4,  IV  |                  felugorjék a helyéből, s a paprikát a szemközt ülők szeme közé
14861     2,  I   |                      legalább egy pár rossz papuccsal kellett neki hajlamait kielégítve
14862     2,  VII |                     asszony. Mert hogy csak papucs volt a lábán, s a köténye
14863     2,  VII |                    feladattal, hogy rongyos papucsokba bújtatott lábait ide-amoda
14864     4,  IV  |                 éles szöget képző két külön parabolában kezdette el céltalan futását
14865     3,  V   |              vágyait egy óhajtott boldogság paradicsoma felé vezették; amelybe midőn
14866     1,  IX  |                  itt, mint az ősember élt a paradicsomban.~Rátaláltam a sziklára,
14867     5,  IX  |                  feltámadott halottad, a te paradicsomod üdvözültje.~– Megírom neki
14868     5,  III |            violabarna ködei közül, tűzszínű páráktól körülragyogva, s letekint
14869     3,  VI  |                térdelnem, és úgy hallgatnom parancsait.~– Álljon ön fel! Nem szeretek
14870     5,  IV  |                 valami tisztességes kormány parancsára, hanem csak valami színpadi
14871     5,  XI  |                    hozzá megtudni, hogy nem parancsol-e valamit.~Timéa azt hitte,
14872     5,  XII |                   be kell tölteni a törvény parancsolatát, hogy amint lábain állni
14873     4,  V   |                     életen túl is szenvedni parancsolja. Az én Istenem kegyelmes
14874     2,  V   |                    közénk?~– Nem biz én. Ha parancsoljátok, hogy egypár száz forintot
14875     2,  VIII|                    a magamé, az öné vagyok. Parancsoljon velem, hogy mi legyek önre
14876     1,  XIII|                     is elő tudná adni!~– Ha parancsolni fogja.~Azt ugyan nem tudta
14877     2,  I   |                   szépen, elfáradtál, ugye? Parancsolt nekem valamit az én kedves,
14878     5,  II  |              akiknek mind szigorúan meg van parancsolva a városkapitánytól, hogy
14879     4,  III |               rebegé:~– Mi bajod, kedvesem? parányim? angyalkám? Nézz rám a te
14880     1,  I   |             vakartatják a vízzel, csiklandó parasytok miatt; aztán belejutnak
14881     3,  IV  |                 mikor parasztlegény udvarol parasztleánynak.~Végre még éjszakára egyszer
14882     3,  IV  |              rágyújtva a pipára, mint mikor parasztlegény udvarol parasztleánynak.~
14883     5,  III |                 megírta neki, hogy egy szép parasztmenyecske megtáncoltatta a jégen.~
14884     2,  IV  |                   molnároknak, hizlalóknak, parasztoknak, ahogy a világ hitte, hanem
14885     3,  VIII|                   itt ülni Levetincen, ahol paraszton meg szúnyogon kívül más
14886     2,  I   |                  Mihály leemelte a leányt a parasztszekérből, s mondá neki, hogy itthon
14887     2,  II  |                   köpenyébe burkoltan ült a parasztszekeren melyet sebes vágtatva vitt
14888     3,  VI  |              délután indult el egy fogadott parasztszekéren. Azt akarta, hogy nyomát
14889     5,  III |                  akkor csak vékony átlátszó párázat, de amint a jégen elindult
14890     5,  I   |                   mi összefüggése van az ön párbajának Levetinczy úr személyes
14891     5,  I   |                   hogy ezt meg nem öltem. E párbajnak oly rejtélyes körülményei
14892     2,  V   |                Athalie-nál.~Dehogy hítta ki párbajra Timárt a kapitány! Olyan
14893     1,  II  |                  ott ült, az is hallotta, s párbeszéd lett belőle.~– De hát miért
14894     2,  II  |                  vitt négy nyerges-újfalusi paripa a döcögős utcán végig. Minden
14895     3,  IV  |                amiből a hajófenék készül; a paripou-t, meg a patavouát, amit az
14896     3,  IV  |                  beutaztam. Voltam Bécsben, Párizsban, Konstantinápolyban.~– Messze
14897     3,  I   |         menyasszonyi köntösét a leghíresebb párizsi divatművész állítá ki, nem
14898     3,  III |                   éjen át azt mondja a maga párjának: óh mi szép vagy! óh! mi
14899     5,  X   |              ilyetén találkozásával. „Ki-ki párjával.” Azt hitte, hogy ez az
14900     1,  XII |                hullám ismét locsogni a hajó párkányai körül. A födélzeten még
14901     2,  IV  |                   fel a száz meg száz ölnyi párkányáig, s le az ezer öles kerületű
14902     1,  V   |                     váltakoznak, s legfelső párkányaikon, mint bozontos zöld üstök,
14903     1,  I   |              virággal is díszlenek a falak; párkányaikról, repedéseikben mintha kegyeletes
14904     1,  II  |                 megterhelve, mert kétoldalt párkányain végigsöpör a hullám.~Az
14905     5,  VII |                  koszorút akasztani a sírkő párkányára, s saját maga öntözi meg
14906     5,  III |               tetejét, gerendát, minden kis párkányát teleülték a varjak, egy-egy
14907     1,  I   |        kolossz-alakokat emelve a felmagasló párkányokra, mikben a képzelem szentek
14908     1,  III |                  felől; folyvást az innenső párkányon szaladgált. Timéa integetett
14909     1,  VI  |                 torony szomszédjában, miket párkányzatos bástyafal fut körül. Pedig
14910     4,  II  |                  faragásokat mívelte. Ezt a párkányzatot, ezt a cifra korlátot, ezeket
14911     1,  XIV |                  hogy le ne csússzék a sima párkányzatról.~Megtalálta a kabin ajtaját;
14912     2,  IV  |                 szánva, hogy egy egész évig parlagon maradjon, s ne teremjen
14913     2,  V   |                   birtokát engedné át az új párnak, mely hétezer forintot jövedelmez?
14914     3,  I   |                   tele a falak, tömjénillat párolgott, titokteljes éneklés hangzott,
14915     4,  I   |                    szemérmes tartózkodással párosul, s a nőt mint egy tiszteletet
14916     5,  I   |                    a szűzfehérség rózsákkal párosult.~A fehér arc megtalálta
14917     4,  I   |                    tudja békíteni a dühöngő pártfeleket, s azok megtartják a kezébe
14918     2,  II  |                    Orsováról, hogy vegyelek pártfogásom alá. Jól van. Megkísérlem.
14919     2,  IV  |                    annak a kardcsörtető úri pártfogói kerültek felül, s most meg
14920     2,  IV  |                     gyámolítására. Komáromi pártfogóitól voltak ajánlólevelei a legbefolyásosabb
14921     5,  II  |            balvégzet érte üzletünket. Önnek pártfogoltja, Krisztyán Tódor galádul
14922     5,  V   |                    hulláma zajlott a rianás partjai között. A mélázó tó sokszor
14923     1,  I   |                haladni méltóságos csenddel, partjain a belehajló fűzfákkal enyelegni,
14924     4,  IV  |                  alakú kagylókat hányt ki a partjaira; és minden, ami benne lakik,
14925     1,  V   |          szerződhetnek egymással a Duna két partjáról egymást felkereső szomszédországi
14926     5,  XIII|              tusákat küzdenek most nálunk a pártok egymással! vallás, nemzetiség,
14927     1,  II  |      Majna-csatornáig kilencezer ló járta a partokat, a hajók felvontatásával
14928     5,  VII |                    áttorlasztotta a somogyi partokra.~Az olvadó jég között a
14929     1,  IX  |                    te engem? Hát el kellett pártolnod tőlem ahhoz a másik leányhoz?
14930     2,  V   |                hogyan hagyta cserben előbbi pártolóit, és azért mégis úgy szereti
14931     2,  IV  |                 katonaélelmezési reszortot. Pártolta a támadást a három udvari
14932     1,  IV  |                 parthoz. A török hajónagy a partőröktől tudakozódott az előtte haladt
14933     4,  II  |                    a dolgot, kikerestek egy partszakadékot, ahol legsűrűbb volt a bozót,
14934     4,  I   |                   mert ezáltal az elhagyott parttal együtt a huszonöt év előtt
14935     5,  III |                   munkája iszonyú; a füredi parttól rézsút egész Tihanyig, háromezer
14936     1,  XII |                  hogy nekünk azt sehol a mi partunkon el ne temethessétek, senkit
14937     3,  VI  |                     s úgy mellékesen, nobel passzióból, megszorult mágnás uraknak
14938     5,  XI  |              dorongos fánkok, ostromra váró pástétomok bástyái közelében. Míg a
14939     5,  XI  |                     mikor a kezében hordott pasztellel olyan nagy tévvonást rántott
14940     2,  I   |                  szép kisasszonyt arcképezi pasztellrajzban. Már egy arcképét elkészítette
14941     4,  I   |                     fel, hogy egy szerelmes pásztor kedvesének kiskutyája megette
14942     4,  V   |                    Két szarvval és hasított patákkal. Hisz az ilyen állat fűvel
14943     3,  VI  |                   helyben lisztnek. Van két patakmalom az uradalomban; ehhez kibérlünk
14944     3,  IV  |               fizettetik. Most kaptam meg a pátenst és a fermánt mind a két
14945     2,  VI  |                     herbaté; én pedig azt a patikában nem árulom; aztán meg iszonyú
14946     1,  XII |                   aki a Dunán jár, az egész patikát magával hordja, mert a hideg
14947     4,  III |                     nyitva az ablak; valami patkány bejöhet, mikor alszom. Nem
14948     5,  III |               harcsa, tátogó nagy szájával, patkányfark-bajuszával, s megint visszairamodik
14949     4,  III |                     olyan megrögzött réme a patkánylátás.~– Nem jöhet be, kedvesem,
14950     2,  V   |                     gondolattal, hogy ebben patkányméreg is lehet.~Mikor az ozsonnaasztalt
14951     3,  IV  |                      fát, aminek a szagát a patkányok ki nem állhatják, a vasfát,
14952     4,  III |               alszom. Nem látsz valahol egy patkányt?~Az ideglázasnak olyan megrögzött
14953     4,  I   |          legkegyesebb és tiszteletreméltóbb patriarcha a világon? Nem volt-e az
14954     4,  I   |                   volt.~– Vagy vegyük Jákób patriarchát. Először elveszi Leát, akkor
14955     1,  IX  |                     megtudják az érsekek, a pátriárkák, az archimandriták és az
14956     3,  III |                     körül, mind az ő éjjeli patrolírozásuknak megnyugtató tanújele; azoktól
14957     2,  VII |          harangoztak már; mint szokták nagy patrónus tiszteletére. Athalie keble
14958     1,  II  |            feljegyezni, hogy Szent Prokop a patrónusuk.~Csupán a bóra szokta megzavarni
14959     5,  III |                  hall összekeverve. Egy-egy pattanás az ágyúdörejhez hasonlít,
14960     5,  III |              hangjáig fokozódnak; és minden pattanásnál, minden durranásnál egy-egy
14961     5,  III |             ragadnak hárfáik húrjaiba, éles pattanások kezdenek hangzani, mik folyvást
14962     5,  XI  |                versenyt!~„Dzinnnn!”~Egy húr pattant le a zongoráról.~Athalie
14963     5,  III |                malomba. Az ajtaján fel volt pattanva a zár, bizonyosan a jégtorlat
14964     5,  IV  |                 kutya, s nagyokat ivott rá, pattintva a szájával az ivás után,
14965     2,  IV  |                  szabad Bécsben az ostorral pattogatni!~A gyors közlekedést akkoriban
14966     1,  VII |              követni akart; hanem a legelső pattogatott málé úgy beleragadt a fogába,
14967     5,  III |                   ezer meg ezernyi érchúrok pattognának le egy tündéri hárfáról;
14968     4,  I   |                     be hozzá; a konyhában a pattogó tűz mellett csinos fiatal
14969     2,  II  |                   ígér húszezer forintot.~– Patvar! Az illető személyzetnek?~–
14970     5,  XI  |                      és alszik.~Szép, fehér patyolat hálóköntösének fodrai egész
14971     5,  XIII|             pulykáknak, az aranyos és fehér pávák, s a mesterséges tóban egymást
14972     1,  VIII|         rózsafüzéres jogarait ezüstszárnyú, pávaszemröpű éjpillangók csoportjai rajongják
14973     2,  VII |                    puska a karján, mintha a pavilon ablakai táncolnának, s az
14974     1,  IV  |               tanácsolá neki Euthym.~– Nagy pazarlás volna! – mondá Timár. –
14975     1,  IX  |                    belőle; pedig nem voltam pazarló, nem voltam rossz. És meglehet,
14976     4,  I   |                    karcsú termetében el nem pazarolt erő volt és kitartó szívósság.
14977     1,  VII |                   bársonyszőnyegen; az őszi pázsit ki van hímezve most kék
14978     3,  III |                volna lelkét, mikor e sziget pázsitos útjára lépett! Méla nyugalom
14979     2,  IV  |          megtéríteni.~A kegyelmes úr kettőt peccentett két ujjával arany burnótszelencéje
14980     5,  III |                   pontyok félöles szökéssel peckelik magukat szerteszét, a kétségbeesett
14981     5,  XI  |               áldozatul esett szelíd és vad pecsenyék vándorolnak alá, szalonnával
14982     1,  IX  |                  minden szobája le volt már pecsételve bírói pecséttel, s nekem
14983     3,  VI  |                     a borítékot, felvágta a pecsétet rajta.~Legelőször is az
14984     2,  VIII|                dísztermek ajtaján a bíróság pecsétje van. Az alvókat nem költi
14985     5,  X   |                 leveleknek kezébe véve. – A pecsétjére címer helyett egy aranyos
14986   Uto       |          virtualitását felvásárolta a híres pécsi püspök, aki szintén családunkhoz
14987     5,  IV  |                     ez országban; amire élő példák vagyunk – mi ketten.~A szökevény
14988     2,  VII |                    volt már háborodva a sok példálózás által. Az ajtóban leste
14989     2,  V   |                     elejtett néha egy olyan példálózást, hogy ez a gazdag Levetinczy
14990     1,  VII |                   egyike volt faja legszebb példányainak, óriási izmos állat; aki
14991     5,  XIII|             rovarokat és szárított növények példányait nyerte, amiket ő azután
14992     2,  IV  |              követelj elégtételt. A feladót példásan meg kell büntetni. S ezentúl (
14993     4,  I   |           pénzemberek mulatságaiban. Sok jó példát látott maga előtt. Aki egyszer
14994     3,  III |                  csak a tolláért lőnek; még pelikán is akad, sőt egyiptomi íbiszt
14995     1,  VI  |                   volna elő, amint a mérges penészport szétlövellte egyszerre;
14996     5,  XI  |              kardmarkolatot, ami egy eltört pengét tart. Azt gyöngéden megnézi.
14997     4,  V   |                     megnyugvó szívet. Az én penitenciám nem az olvasóforgatás, hanem
14998     2,  IV  |                 nyitva volt a szegénynek, s péntek napon utca hosszat állt
14999     4,  I   |              lehetni, miket üzletbarátai, a pénzbárók odahaza adtak, hol komoly
15000     4,  I   |                     ha felszámítja, micsoda pénzbe kerül egy ilyen selyem-
15001     5,  II  |                     őt, azonban az ellopott pénzből semmit sem találtunk nála;
15002     2,  IV  |                     a koldusnép, aki a maga pénzéért jött, a legnagyobb rézpénzért
15003     5,  IV  |                    zsinegeltetni, s aztán a pénzeiket beseprik szépen; hanem hát
15004     2,  VI  |                   fizetett, rábízott idegen pénzekhez hozzányúlt. Hanem hiszen
15005     2,  IV  |                   hirtelen, nem került fele pénzembe, mintha a legolcsóbb, legkomiszabb
15006     4,  I   |                 Bécsbe, s részt vett a nagy pénzemberek mulatságaiban. Sok jó példát
15007     1,  X   |                halálomat okoztad, vagy hogy pénzemből eltettél.~Neked nem ajándékozok
15008     1,  X   |                     fogadtam fel hajódat, s pénzemen búzát vásárolva, ily alakban
15009     1,  VIII|                    odáig utazhassak, mert a pénzemet kilopták a zsebemből, s
15010     1,  IX  |                  adott ő, hanem hogy mennyi pénzérőt tartoznak őneki adni. Ötszörös
15011     5,  IV  |                     költségem is elfogyott. Pénzesleveleim, miket gazdag nagynénémtől,
15012     3,  III |               szántást, vetést, üzérkedést, pénzgarmadolást?~Talán emberekkel is jót
15013     5,  II  |             üzletünket borzasztón meglopta, pénzküldeményeket elsikkasztott, a számlákat
15014     3,  VIII|             tonnasúly, külföldi mértékek és pénznemek rettenetes tömkelegében
15015     2,  IV  |                    vállalatánál már roppant pénzösszeget nyert.~Ha a világ azt hiszi,
15016     5,  XIII|                   nagy romlás volt nálunk a pénzpiacon; előkelő házak buktak rendre;
15017     4,  V   |                    Ezen a szigeten még csak pénzre nyomtatott képet sem találsz,
15018     4,  I   |                      a tengerre, – s ő is a pénzszerzés jégvermébe temesse el mindazt,
15019     4,  I   |                minden szenvedélyt leront, a pénzszerzésbe. Így tesz a nő, hogy szerencsétlen
15020     3,  V   |                  hordott, s amiket később a pénzszerző pálya rideg üzelmei száraz
15021     3,  VIII|                     találni. A könyvek és a pénztár állapota pontosan összeegyeznek.~
15022     2,  VI  |        cselszövények által, mikben az állam pénztára ellen összeesküvő versenytársai
15023     5,  IV  |             szolgálattételhez; – elloptam a pénztáradból tízmillió reist. Hahaha!
15024     2,  VIII|                  istállóban, értékpapírok a pénztárban, ahogy a bírói lefoglalás
15025     5,  IV  |                szokott vele együtt járni? A pénztárca. No, hát nem igaz?~Timár
15026     4,  II  |    hercegasszonyokéval versenyezzen, s telt pénztárt hagyott kezében, arra kérve,
15027     5,  II  |          terméketlenül heverni a megtorlott pénztömeg. A jótékonysági rovatok
15028     1,  V   |                    száz váltókrajcár, a két pénzügyőrnek egyenkint huszonöt, a tisztítónak
15029     1,  V   |               mozdul az arca.~Következnek a pénzügyőrök. Azok is kihalásszák hivatalos
15030     1,  V   |           inspiciensnek, kétszer huszonöt a pénzügyőröknek, ötven a tisztítónak. Egy
15031     1,  V   |                   kém, aki leskelődik a két pénzügyőrre, hogy jól ellenőrizték-e
15032     2,  VI  |                     nem hajtó szőlőkbe vert pénzük a spekulálóknak másfélszer
15033     2,  V   |            szükséges), hanem – Brazovics úr pénzviszonyaiban.~Kacsuka úr, mikor Brazovics
15034     1,  IX  |     testvérüldöztető Jézusról, – és arról a pénzzsaroló Mózesről, arról a gyűlölethirdető
15035     5,  XI  |                    akad a lakomához. Valami pépfélét elébb asztalkendőbe téve
15036     1,  II  |               Syrában, majd Brussában, majd Perában kiütött a keleti pestis,
15037     5,  XII |                   törvényszék előtt Timéa a perben csak mint Kacsuka neje jelenhet
15038     5,  I   |                    köszönöm!”~Azután hosszú percei következtek a hallgatásnak.
15039     1,  IV  |                emelve, s ujjaival mutogatva percenkint a kormányosnak, hány láb
15040     3,  VI  |             megszorult mágnás uraknak ötven percentre pénzt kölcsönözgetni s ilyenformán
15041     1,  XIV |                örökkévalóságnak hitte ezt a percet, melyet Timár a víz alatt
15042   Uto       |               Maholányi bárókkal folytatott perében az eldöntésre. Egyszer megkérdeztem
15043     3,  VIII|                 mindig azt tanulta. Gyakran pereket is kellett folytatnia, terhes
15044     5,  XII |                     a legérdekesebb bűnvádi pereknek az, melynek hősnője Brazovics
15045     2,  I   |                    Timárt, mintha a férjére perelne, hogyan tud meghatalmazást
15046     5,  IV  |                     török kormány is be fog perelni, az osztrák kormány is.
15047     2,  I   |       biztosítékodat; nem kapod meg, ha nem perelsz!~Timár nyugodtan felelt
15048     3,  IV  |                      láthatóvá tette azon a perfid lyukat, melyen keresztül
15049     1,  IV  |                  távcsövet mindaddig, míg a Perigradasziget ormai egészen el nem takarták
15050     1,  IV  |          tartoztak-e, vagy hajóhoz.~Amint a Perigradát elhagyta az ágyúnaszád,
15051     5,  IV  |             leveleket, s arra fogom kérni a perjelt, hogy ha én egy hét múlva
15052     1,  VI  |               rejtve van. Ahol pedig a vízi perkáta fut fel a nád buzogányos
15053     5,  III |                megbarátkozott a jég haragos perlekedésével, mely azután folytonosan
15054     1,  V   |                 magyar meg egy oláh asszony perlekedett azon, hogy melyiknek az
15055     3,  VIII|                     molnárokkal, hajósokkal perlekedni; bezárkózni az irodába s
15056     5,  VII |                     illatoznak. – Megöntözi permeteg hűs vízzel, – megöntözi
15057     4,  IV  |                    komoly dolgokról kezd el perorálni előtte, mereven állva, mintha
15058     1,  XI  |                  volna.” S azzal odavonta a perzsa szőnyegtakarót, mit a leány
15059     1,  II  |                    és nem élő tárgy azonnal pestisesnek nyilváníttatik hivatalosan,
15060     5,  III |              szegény embernek való. Bécsbe, Pestre csak a fogast meg a süllőt
15061     2,  VII |                   padra, mint ahogy szoktak pesztonka és szakácsnő, akik egész
15062     5,  XI  |                   Heine költeményeiben, sem Petőfi „Szerelem gyöngyei”-ben:
15063     1,  VI  |                  krepin fényes gubanctokja, pettyes turbánliliomok; az alkermes
15064     4,  I   |                 kitűnő kedvvel fogyasztja a pezsgőt, s hol a jó Timárt mindenki
15065     5,  IV  |                    Timár úr örömeit osztja. Pfuj, Timár úr! És ezért kellett
15066     3,  IV  |                  moccan közeledtére. Almira philosoph. Így okoskodik: mikor én
15067     1,  V   |             középett a Duna, mint a lángoló Phlegeton, s annak a közepén egy sziget
15068     2,  VIII|               hajjal bujdokolnak, ha a „kis piaci” lebujokból kiverték őket.
15069     2,  I   |                utcán csengős négy lovával a piacig, nagy borravaló lévén neki