Part,  Chapter

15070     3,  VIII|                kedvence lett a dél-amerikai piacnak. Ezt írják önnek a bizományosai
15071     3,  IV  |                  drágaságot, s azt mondá:~– Pierre de Strass; testvérek között
15072     5,  XI  |                 Mienk a szkepszisz, önöké a pietász. Imádkozzék ön ez éjszakán!~–
15073     2,  III |                      korall, borostyánkő, s pietra d’Egittóból. Fejedelmi gyűjtemény!
15074     3,  III |                   miniatűr emberkéz. – Hogy piheg a szíve! Hogy néz ránk azokkal
15075     1,  XI  |                    ott a leány, keble lassú pihegéssel szállt és emelkedett, ajkai
15076     2,  VI  |                   nem jó volna-e már valami pihenésre gondolni?~Fabula János egészen
15077     1,  IV  |               szétriasztja megjelenésével a pihenő halak tarka seregét.~Timéa
15078     4,  I   |                    emberek, akik e szigetet pihenőül választották, szándékosan
15079     4,  I   |                      hová megy. Jól tartja, pihenten, üdülten odább bocsátja,
15080     5,  III |                     úszszárnyak, halfarkak, pikkelyes, kék, zöld, ezüst színű
15081     2,  IV  |                    lóerő kell, hogy a szeme pilláit fel tudja emelni, s tréfásan,
15082     1,  IV  |                 salto mortale leghalálosabb pillanata.~Amint Timéa kitekintett
15083     5,  III |        csoportosulnak össze; ez egy csendes pillanatában a víztükörnek egyszerre
15084     1,  VII |                  hosszú volt.~A két leány e pillanatnyi összesugárzásából szemeiknek
15085     5,  XI  |                      Vannak olyan veszélyes pillanatok, amikben a lélek villámgyorsasággal
15086     5,  III |                     arra.~Hanem a derű csak pillanatokig tartott; újabb sűrű ködgomoly
15087     5,  V   |             fájdalommal felmagasztalá, azon pillanaton túl, amelyben az a nő megtudja,
15088     3,  I   |              titkaiba adatott volna meg egy pillanatot vethetnie. Azután bezárja
15089     5,  XII |                    Óh, Athalie nem retteg e pillanattól! Ő türelmetlenül várja már,
15090     1,  VI  |              vérfürtei, a gyönyörű ophrisok pillangótermő virágaikkal, valami csudálatos
15091     2,  I   |          Athalie-nak kedvében járni. Minden pillantásával elárulta azt az őszinte
15092     5,  XI  |                   suttogások, azok az epedő pillantások, azok lesznek az a méreg,
15093     1,  III |                  előtte érthetetlen világba pillantott be e könnyeken át:~„Hogy
15094     1,  I   |                     egymáshoz tömött bazalt pilléreivel, a kormos fal közepéből
15095     1,  I   |                   melyet óriások építettek, pillérekkel, melyek kőszálak, és oszlopokkal,
15096     1,  VI  |                    le egy másik odú, ahol a pince van. A szikla tetején van
15097     5,  XI  |                  Míg a jégveremmel ellátott pincébe áldozatul esett szelíd és
15098     4,  IV  |                     lakatlanok. A kolnák, a pinceházak az idén fel sem fognak nyílni,
15099     5,  XI  |                    A konyha mellékszobái, a pincék, az éléskamrák mind rakva
15100     1,  VII |                   konyhának, a legmélyebbet pincének, a legmagasabbat galambháznak,
15101     4,  II  |                száját betömik, s ledobják a pinceodúba. Majd meg az a rémlátása
15102     1,  IX  |                   rossz időkről is. Sziklám pinceodújában és szellős rovátkái közt
15103     1,  XII |               bebizonyíthatja, s olyan X-et pingált a deszkára, amilyent csak
15104     4,  III |                szólt Noémi szomorúan –, egy pipáért is odaadnád; pedig az csak
15105     2,  VIII|                   belépőt, s azonfelül az a pipafüstillat, ami bevette már magát bútorba,
15106     3,  IV  |                   beszélgetést, rágyújtva a pipára, mint mikor parasztlegény
15107     3,  IV  |                híres jó szagú török meggyfa pipaszárak. Annak mívelés sem kell,
15108     3,  IV  |                   évenkint levágott meggyfa pipaszárakat; és mi holdankint ötszáz
15109     3,  IV  |              aranyat fogunk bevenni meggyfa pipaszárból: tíz holdtól ötezer aranyat.~
15110     4,  III |                  megfogta Mihály szájában a pipát, és addig rángatta a száránál
15111     2,  VIII|                   is kesereg, mikor már nem pipáznak.~Athalie sohasem látta még
15112     2,  V   |                      A sok fehérnemű, a sok pipere, cicoma hátráltatja a napokat.
15113     2,  I   |                     gyertyát. Athalie leült pipereasztala elé, s tükrébe nézve egy
15114     5,  XI  |                     aki rá leskelődik…~Most pipereasztalához megy, s hajfonadékait lebontva,
15115     3,  II  |                   előidézni.~Athalie minden piperéhez és öltözékhez tartozó egész
15116     2,  VII |                 hajkínzástól, amit kegyetek piperének neveznek, csak romlik a
15117     2,  VII |                pedig kegyetlen színleléssel piperézte az örömét rejteni nem tudó
15118     5,  I   |                  ember úgy vívott, mint egy pirata, egypárszor el akarta kapni
15119     3,  VI  |               parázsnál kenyeret, szalonnát pirított.~Még valami mást is talált
15120     5,  III |                    fenékre húzva, s a felső piritye a jég lapjáig emelve tart,
15121     5,  III |                   amint veszi észre, hogy a pirityébe került, egyszerre elkezd
15122     5,  III |                  vízhez legközelebb húzza a pirityét. – Valami nagy állat akkorákat
15123     2,  VIII|                  semmibe bámult. A szép arc pírja szederjesre vált, és ajkai
15124     4,  V   |                   erősen vegyülve; de orcái pirosak voltak, s a termete sámsoni.~
15125     4,  IV  |                  rózsabokor, mely tavasszal pirosat fog virágzani: az Noémi.
15126     1,  VI  |                 húzza édes terhük. Aranyló, pirosló gyümölccsel rakva alma-
15127     1,  II  |                 arcszínnel, a két orcáján a pirosság vékony hajszálerek szövevényében
15128     1,  II  |                   fehérség. Melyre nem idéz pírt sem a szemközt fúvó szél,
15129     3,  V   |                   szív titkát elárulja, s a pirulás s a szemsugár, mely többet
15130     2,  V   |                   kinevetik, az arca el nem pirulna soha.~– Ez a görög fajnak
15131     5,  I   |                  gazdagságáért nem tartozik pirulni…~Ah! mint égett Timárnak
15132     2,  IV  |                  már megvan.~Timár mélyeket pislantott, mint mikor már az ittas
15133     1,  VII |            tűzhelyre, s nagy érdekeltséggel pislogott bele egy mázatlan fazékba,
15134     1,  VIII|               amelyen ült, elkezdé a fogait piszkálni, mint aki legjobban megérdemlé
15135     2,  V   |                  próbálj nyalánkodni! Mivel piszkoltad már megint össze a ruhádat?
15136     3,  VII |                    elsápadt.~Ráismert Tódor pisztolyára, amit az ittjártában gyakran
15137     3,  VI  |             meglehet.~Hasznát nem vehette a pisztolynak, mert lőporszaruját is a
15138     5,  IV  |                      s kirántva zsebemből a pisztolyomat, keresztüllőttem ő nagy
15139     5,  IV  |                Hasztalan igyekeztem a másik pisztolyomhoz hozzájutni; úgy tartott
15140     3,  VI  |                   Mihály kezébe. – Tulajdon pisztolyommal lőjön főbe, ha még egyszer
15141     1,  III |                 alatt kelepelve dolgozott a pitlén őrölő korong, mintha egész
15142     2,  IV  |                      No, te kívül maradsz a pitvarban. Mondsza csak, milyen ember
15143     4,  III |                 Noémi keblére, és elkezdett pityeregni.~– Látod – szólt Noémi szomorúan –,
15144     2,  V   |                  felőle, hogy ő az uralkodó planéta. Hanem Timéával foglalkozni
15145     4,  I   |                  volna; egyszerre két külön planétán lakni, feljárni a földről
15146     2,  III |                syderitek, kameának faragott plasmák, tűzopálok, keleti aquamarinok
15147     3,  VI  |                     gondolsz, hogy ott a La Plata és az Amazon folyók mocsáraiból
15148     4,  IV  |          látogatatlanul áll, s a sétányon a platánlevelek zörögnek a végighaladó lába
15149     2,  III |                 azoknak a ritkán mutogatott platina talléroknak, miket az orosz
15150     4,  IV  |                     meglátna itt.”~A gyújtó platinatapló izzásba jött, egy szál forgáccsal
15151     2,  VIII|              Athalie, mikor délutánonkint a Platzmusik alatt anyja kíséretében
15152     1,  I   |                  folyamot, mely Ogradina és Plaviszovica között már óránként tíz
15153     4,  IV  |               professzoron és gyomorhurutos plébánoson kívül úgysincs Füreden más
15154     1,  XII |                   próbálni.~Az a falu ottan Pleszkovác, amelyet a hajóról legközelebb
15155     1,  XIII|                   Itt a harmadik írás, ez a pleszkovácai esperestől van, akinek határában
15156     2,  IV  |            környékbeli népnek, – ez pedig a pleszkováci esperes, Sándorovics Cirill,
15157     1,  XIII|             Tartsunk rendet, kapitány úr. A pleszkováciak négy őrt küldtek a hajómra,
15158     2,  IV  |                 másodikán este érkezett meg Pleszkovácra, ahol kora ősszel még agyon
15159     2,  I   |            kielégítve látni. Kíváncsiság és pletykálkodás volt társalgásának alapja,
15160     5,  IV  |          Becsületemre mondhatom. Azon a kis pletykálkodáson kívül, amit Komáromban kiszalasztottam
15161     3,  II  |                   kárt tettek ma megint, mi pletykát csináltak újra? Ebből Timéa
15162     2,  VII |                aztán egymás mellé ülnek, és pletykáznak.~Csak három nap volt még
15163     3,  VIII|                egész nap járhatott házalni, pletykázni.~Timár olyan szorongást
15164     2,  VII |              eszegette szemenkint, s közben pletykázott vidám cselédpajtásnőkkel.~
15165     2,  IV  |                  várakba. Képzeljük, hogy a Plutarch fenekén vagyunk, melyről
15166     5,  X   |                 mentéjét felölti! Ugye, hát pödörje ki a bajuszát a major, ha
15167     1,  VI  |                halálos méreg. Olyan, mint a pöfeteg; amint Timár egyet szétütött
15168     1,  VII |                 fazékba, mely a tűz mellett pöfögött; abban nyilván valami ínye
15169   Uto       |              arannyá válik.) Németországban pör is folyt miatta két kiadó
15170     2,  VIII|               Istennél a kegyelem!” s aztán pördül a dob… Erre fölébredt.~Az
15171     2,  II  |          biztosítékodat, s ki tudja, hogyan pörölöd ki a kezéből? Ezen a szegény
15172     5,  IV  |                   volna elvennem: azt a kis pöszke, vad teremtést, aki a puszta
15173     2,  IV  |                  bajuszod van; nem hiszek a pofádnak.~Timár mosolygott.~– No,
15174     3,  III |                    hat horgas lábával meg a pofájába.~Timár rögtön a vész színhelyén
15175     5,  X   |                  csókolni egy ilyen nyúzott pofájú embert, akinek bajusza,
15176     5,  I   |                    s hozzá a legtitkolózóbb pofákat vágta, míg utóbb mindenki
15177     5,  IV  |                  számítottam. Úgy kellett a pofámnak, minek járt el a szám? Meg
15178     5,  IV  |                 kell mondanom, hogy a másik pofámra adott, mint az őrnagy, s
15179     2,  I   |           borotválva, egy kis félhold alakú pofaszakáll kivételével. A hadfi violaszín
15180     5,  IV  |                    aztán beszélt teletömött pofával:~– Hát mikor így átélveztük
15181     3,  III |                    vadász aztán előre-hátra pofozza a talpaival, míg egyszer
15182     5,  I   |                   jött át a Duna jegén, úti poggyász nélkül, úgy vissza is mehetett.
15183     3,  VIII|                     tett. Azonban semmi úti poggyásza nincsen. Vadásztáskájában
15184     1,  VIII|                korsóban és a többi vendégek poharában maradt, az utolsó cseppig,
15185     5,  X   |                    hideg gyűrűivel? s mikor poharadat teletölti, nem jut-e eszedbe,
15186     2,  IV  |                   olyan gömbölyű, talpatlan poharai, amiket nem lehet a kézből
15187     2,  V   |                tálcát hozva tele csörömpölő poharakkal, s egész figyelme arra volt
15188     1,  X   |              kalánnal forgatnak valamit egy pohárban, mint ha valaki a kezeit
15189     2,  II  |               összerázkódott ettől a keserű pohártól.~– Óh Imre – szólt, kezét
15190     4,  V   |                 látszott semmi jel. Az őszi pókfonál mint egy ezüst szemfödél
15191     4,  V   |                gonosznak, aminő te vagy! Te poklok tüzére jutsz, az ördög marcangoló
15192     1,  III |          sértetlenül elmehessen veszedelmes pokolgépe mellett.~Timéa nem látta
15193     4,  IV  |                    Az rettenetesebb volna a pokolnál: ott élni a holdban, mint
15194     4,  I   |                lelki malasztért, mert fél a pokoltól, s fél a börtöntől. A sziget
15195     4,  I   |                     rosszindulatú fekélyek, pokolvarok; azokat Teréza egyszerű
15196     5,  IV  |                láttatni; egyik éppen valami pokróccal volt bekötve.~A rongyos
15197     1,  VIII|                 vánkost. Nesze! itt a saját pokrócom, takaróm. Aludjál jól.~–
15198     5,  I   |                   senkinek, hogy a szekrény polcai alá illesztett csavarokat
15199     2,  III |                     aki téged a maga fényes polcáról még csak meg sem fog látni
15200     2,  VIII|                 bárcsak az a vasaló onnan a polcról leesnék, mikor ő éppen alatta
15201     4,  I   |                   aztán a csempészet valódi polgári életmódot képez. Van saját
15202     2,  IV  |                    kötelessége az oly derék polgárokat, kik magukat a haza iránti
15203     5,  VII |                  magyar és német egyenruhás polgárság, fegyverben, letakart dobok
15204     2,  IV  |                utcáin. Kiabálhatott utána a policei, hogy nem szabad Bécsben
15205     1,  IV  |     Reszkivál-sziget, egy békeszerető bölcs politikus szirthegye olyan élesen
15206     2,  IV  |            Justizstellehez, az belekeveri a Polizeihofstellet, az belekergeti a geheime
15207     1,  VI  |                 harmatkását termő cikkszár (polygonum) kezd sűrű bozótot képezni,
15208     2,  V   |         füsttengeren keresztül, rámeresztve polypusi két ijesztő szemét, s a
15209     3,  III |                     otthon, az fákat ültet, pomológ lesz. Ez az első stádium.~
15210     5,  XIII|                     Beszédünk tárgya volt a pomologia, oinologia, horticultura,
15211     1,  VII |                    aranyozott diószín ritka pompájában természetes göndörséget
15212     5,  X   |                      Kilenc teríték előtt a pompásan feldíszített asztalon egy-egy
15213     5,  VII |                 felekezettől kitelő egyházi pompával. Mind a négy egyházkerület
15214     3,  III |                oltártűz lobog. Viselete nem pongyola többé, de otthonosan csinos;
15215     1,  VIII|                    egy lábnyomnyira ahhoz a ponthoz, ameddig a kutyát a lánca
15216     5,  IV  |           megalázott fejére.~A vádnak sújtó pontjai hiszen egyenkint nem voltak
15217     4,  IV  |                  járta a végtelen űr fénylő pontjait. Mihelyt a hold lement,
15218     5,  IV  |               mondák ügynökeid. Hogy melyik pontján járhatsz a külföldnek, azt
15219     1,  VII |                     úgy csattogott. Ennél a pontnál bizonyos észrevételei voltak.~
15220     3,  VII |                     a karmazsinpirosba zöld pontocskák vegyülnek; és minden gyümölcs
15221     5,  V   |                   irányozni, melyben fényes pontok s nagy kerek ürességek váltogatják
15222     3,  VIII|                   fejlődményeiről rendes és pontos számadást tárt a nő férje
15223     1,  IV  |                    tartott feljönni arról a pontról, ahol a Szent Borbáláról
15224     5,  III |                boszorkánytánc!~Tátott szájú pontyok félöles szökéssel peckelik
15225     1,  IX  |                   nyári lak verandáját nagy ponyvaernyő födte; azt leoldottam. Ez
15226     1,  IX  |                     gyönyörhöz. Az elhozott ponyvával takaróztunk mind a hárman,
15227     1,  VII |                  olyan, mint az e vidékbeli pórasszonyoké; ment volt az minden tarkaságtól;
15228     3,  II  |                     ön keze alatt hullott a porba; s aztán úrnővé tette ön
15229     4,  IV  |                kínai antik bronz mécstartó, porcelán festett fényernyővel, ágya
15230     5,  X   |            beilleszti azt a pompás sèvres-i porcelánvázába, s aztán azt súgja neki:~–
15231     5,  XI  |                    a puncsost. A tálcán egy porcelánvederkében felhalmozott cukor van,
15232     2,  V   |                    délután Athanáz úr dupla porció ánizs-szeszt töltött a feketekávéja
15233     4,  IV  |                    A szekérutakat belepte a porcsfű: nem jár azokon senki.~Ilyen
15234     1,  XIII|                     csajkás kapitány és egy porkoláb.~Azok a hajóhoz érve, minden
15235     5,  XIII|                 temessék, ahol ki tudja, ki porladozik Timár címere alatt. Ott
15236     5,  IV  |                  megégetnek az asszonyok, s porodból minden férjnek adnak be
15237     3,  II  |                     pamlagokat; azt mondta: porol, pedig a dühét töltötte
15238     5,  VIII|                   azért este felöltözteti a porolófát, a seprőnyelet ijesztő alakoknak,
15239     4,  V   |                     s a fa gyökere fölszíja poromat, lesz belőlem falevél; más
15240     3,  III |                    tele van a simára sepert porond a ház körül, mind az ő éjjeli
15241     1,  IX  |             hajósoknak.~Léptek hangzottak a porondon. Egy hajóslegény jött a
15242     5,  IV  |                  mint Noémit, – meg egy kis porontyot. Ej ej, Mihály barátom,
15243     3,  III |                  szurinámi békáról, minőt a porosz király egyet 4500 talléron
15244     3,  V   |                  töltötte szatymára; ő maga porozta fel a serpenyőket; még akkor
15245     5,  II  |                      megnézte, fel vannak-e porozva? Megpróbálta tőrbotját,
15246     2,  IV  |                    úgy van beszórva, mint a porszem, mint a csillám. Néha évekig
15247     5,  II  |                Éppen most kapok egy levelet Port-au-Prince-ből, melyben arról tudósítanak,
15248     1,  I   |              fordulónál már egy gót templom porticusa jő elénk, hegyes toronycsúcsaival,
15249     3,  VI  |             gyémántbányák. Lakosai indusok, portugallok, hollandusok, anglusok meg
15250     1,  VII |                  megfogja a nyakamat, ugyan pórul járok vele, hanem az, hogy
15251     2,  IV  |                 higany keresztülhatol a bőr pórusain, s az arany ott marad a
15252     1,  I   |               mentében úsznék; a hullám úgy porzik előtte, mint az országút,
15253     3,  VIII|                   keltek haza Komárom felé. Postakocsival utaztak. Első nap Mihály
15254     5,  IX  |                  gyümölcsárusra, hogy tegye postára.~A kis Dódi levele elment
15255     5,  I   |                    elővette, a recepissét a postás hátára tette, s úgy írta
15256     2,  VI  |             engedelmeskedéssel, mivelhogy a posteriori arról kell meggyőződnie,
15257     5,  IV  |                  lett volna az odavarrva. A posztó zöld színe a vállakon megfakult,
15258     1,  XII |                  szeg feje, amire egy darab posztót tettek! – mondá magában.~
15259     5,  VII |              lelkész a búcsúztatót a fekete posztóval bevont s a címerekkel ékesített
15260     3,  IV  |                      A jegenyék tökéletesen pótolják a patavouát, a diófák levetik
15261     2,  I   |                kövér, túlhízott ember volt, potroha mindig előtte járt fél lépéssel;
15262     5,  III |              keletkezett a hálóban. Csukák, potykák, harcsák voltigeur csapatja
15263     1,  III |                   az örvényre.~– Forgács és pozdorja.~– S a szegény cicából?~
15264     5,  V   |                  által felállított jelek, a póznák a szalmacsutakokkal messziről
15265     5,  III |                      a két veszélyes partra póznákat tűzni ki a jégbe, azokra
15266     5,  III |                   rákötik azokat két hosszú póznára. Mindkét pózna harmadfél
15267     5,  III |                    be volt fagyva egész fel Pozsonyig, át lehetett mindenütt kelni
15268     5,  IV  |               ízlésű ember az ő helyzetében praeferálna, hanem kikeresett magának
15269     1,  XIV |                  nem röstelltek ilyen kevés prédáért olyan nagy gépezetet mozgásba
15270     2,  V   |                     aki lesi a tengerbe eső prédát, hogy kiszíja a vérét.~Nemsokára
15271     5,  IV  |                     mind a ketten hiszünk a predesztinációban. Nem volt kevesebb szándékom,
15272     3,  I   |                  szabad kiáltaniok, mikor a prédikációnak vége van.~Timéa a szószék
15273     3,  VI  |                    önnek semmiféle erkölcsi prédikációt tartani itten, hanem egy
15274     2,  IV  |               Mihály”.~– Tetszik önnek ez a predikátum?~„Nemes Levetinczy Timár
15275     2,  IV  |                  arccal a magas úr.~Timár a predikátummal együtt jegyzé alá a nevét
15276     1,  II  |                 görög szerbet akar mutatni, prémes kaftánjával, gömbölyű veres
15277     4,  I   |          tisztviselők, céhek, magisztrátus, presbyterium, papi méltóságok. Ő fogadta
15278     2,  VII |               asszony is új ruhába volt már préselve, s ami nagyobb baj, új cipőkbe
15279     1,  XII |                     mikor átmelegedtek. Már Priessnitz előtt tudták azt a hajósok.~
15280     2,  IV  |                nemesember nem vagyok, még a primae nonus megsértése miatt sincs
15281     5,  X   |                     és a vidéken. Azoknak a primitív gratulációi ezek. Máskor
15282     5,  XIII|                  tarajaikkal, a bagolyszínű prince Albertek, s falkái az ezüstszín
15283     2,  VI  |            legnagyobb ostobaságnak tartsa a priori; de amellett mindent végrehajtson
15284     2,  II  |                      Kacsuka úr várt reá, a privatdiener vezette egyenesen a szobájába.~–
15285     5,  VIII|                    tolvaj bejön; beszólok a privatdinernek, hogy zárja be az ajtót,
15286     1,  III |                     a szemeiben ülő könnyek prizmáján keresztül a férfira, aki
15287     5,  III |                     ötszegek s minden alakú prizmák milliárdjaiból volna egy
15288     2,  VII |                    a tenyereivel!~– No jer, próbáld fel a menyasszonyi köntösödet! –
15289     5,  I   |                 illesztett csavarokat sorba próbálgassa. A harmadik polc középső
15290     2,  V   |                  torkoskodott? Nem te? Csak próbálj nyalánkodni! Mivel piszkoltad
15291     5,  X   |              főkötőt.~– Nos, adja ide, hadd próbáljam fel.~– Nem segíthetnék én?…~
15292     3,  I   |                   de török leánnyal még nem próbálkozott.~Az első nap, mikor a másvilág
15293     2,  VII |             menyasszonyruhát.~– Most már én próbálom fel – szólt Athalie –, hát
15294     5,  I   |                   dobozból, s férfi módjára próbált vele a levegőben védni,
15295     2,  IV  |                 hogy nincs ideje megtorlási processzusokban ide-oda szaladgálni. Egészen
15296     2,  V   |              voltunk, akárhány leány tudott produkálni, aki krétát evett és nyers
15297     5,  XI  |          suttogásokból, az nem fogja azokat profanálni; – megőrzi, mint a gyónás
15298     4,  IV  |                 Ilyenkor már néhány köhögős professzoron és gyomorhurutos plébánoson
15299     3,  III |               lehessen lebocsátani a fogoly próféta számára. Az természetesen
15300     4,  V   |         kiválasztott magának, hogy mint Jób prófétán, gyötrelmeinek egész fegyvertárát
15301     2,  II  |                   amikben a lisztet azonnal prófuntnak sütik. Három hét alatt elfogyott
15302     2,  IV  |                 tudtál annyit nyerni ezen a prófuntszállításon? Hiszen én is csak próbáltam,
15303     2,  VIII|                       És meg is tette, amit programjában ígért, még a vállát, a gallérját,
15304     2,  VIII|                    aztán jöttek mindennap a prókátorok, a szenátorok, a foglaló
15305     1,  II  |                     feljegyezni, hogy Szent Prokop a patrónusuk.~Csupán a bóra
15306     5,  II  |                által fel levén hatalmazva a prokuravezetéssel, úgyhogy az eddig kiderült
15307     2,  II  |            megnyerje. Ez csak szatócskodás. Protekció a fődolog, s ez neked lesz.
15308     1,  V   |                   konkolyos.~A vizsgálatnál protokollum vétetik fel, az egyik fegyveres
15309     5,  II  |                 gyűszűvirág kivonatainál: a prózai elfoglaltság.~Akinek sok
15310     3,  IV  |              szigetet pedig beültetjük mind prunus mahalebbel; tudod, abból
15311     3,  II  |                     tetten kapott tolvaj.~– Pszt! – inte Athalie-nak, az
15312     5,  XI  |                bőkezű, de bőbeszédű is. Van publikuma, aki hallgatja, és háladatos
15313     3,  III |               valami diadaljelt, mint a kis pudli a gazdája pálcáját.~A Narcissza
15314     4,  I   |               világnak igaza van.~Timár egy püspökségért sem vállalkozott volna rá,
15315     1,  VI  |                     kalaráb, kék, gömbölyű, puffadt; minden állatnak halálos
15316   Uto       |                     fejedelemnek titoknoka, Pulay, ki a külhatalmasságokkal
15317     5,  XIII|             Albertek, s falkái az ezüstszín pulykáknak, az aranyos és fehér pávák,
15318     5,  X   |              inasnál, kocsisnál, kapusnál a puncs kategóriájáig erősödött.
15319     5,  XII |                     cselédszobában a gyanús puncsból egy csepp sem volt található;
15320     5,  XI  |                     előtt ott hever az üres puncsospohár. Csak ő nem itta még ki
15321     5,  XI  |                    helyezi le az asztalra a puncsost. A tálcán egy porcelánvederkében
15322     2,  II  |                     jer el hozzám egy pohár puncsra.~– Köszönöm, nem érek rá,
15323     1,  V   |                keresztül kell menni, mint a purgatóriumon, minden emberi teremtésnek,
15324     3,  I   |                      de a nagytiszteletű úr puritán állást foglalván el, igen
15325     5,  III |                    az erkélyre, s kilövöm a puskámat; a lövésre majd hazaszaladnak
15326     5,  V   |                ráütöget a jobbjában tartott puskára, s aztán tagadólag rázza
15327     1,  VI  |                 mely a szegények eledele, a pusztai manna, ott már emelkedő
15328     3,  VIII|                     mocsárvidék gabonatermő pusztáiba; tűrt, fáradt, tanult; új
15329     5,  I   |               martalékul hagyná ott a rémek pusztájában, miután testét-lelkét sajátjává
15330     5,  IV  |             nagyságos úr! Mondtam már, hogy pusztán pénzzel énrajtam segítve
15331     4,  V   |               Brussából való, ahol a pestis pusztít, egymás hátán rohant ki
15332     2,  VIII|                     abban is méreg van.~Még pusztítóbb méreg. Ez lelkét öli meg.
15333     1,  VI  |                 választott ki, hogy egymást pusztítsák, s akiknek itt volt minden
15334     3,  IV  |                haszontalan fa ki lesz innen pusztítva, akkor magunk úgysem maradunk
15335     5,  VIII|                   tűzvész, orgyilok, méreg, pusztulás, gyalázat, veszedelem, kárhozat,
15336     5,  III |              Elfogadni? Magába fogadni? Egy pusztulásnak induló ház, egy malomroncs
15337     5,  IV  |                   hát okvetlen el kell neki pusztulni. Vagy eldöglik, vagy zsivány
15338     2,  V   |               Sámson és Delila, a József és Putifárné istent dicsérő és szívnemesítő
15339     5,  IV  |                     s majd aztán álutakon a pyraeusi öbölben a hidrioták hajóin
15340     4,  V   |          nagyvilágban oly fényes hazugságok pyramidjai alá van eltemetve, itt e
15341     2,  III |                  topázok, a ritka rózsaszín pyrop, a napkőnek nevezett gyöngyházfényű
15342     2,  IV  |                    pedig az, hogy „ôte toi, que je m’y mette.”~Szabadon
15343     2,  II  |                    s ezzel perpatvar nélkül quitteltél vele. Akkor dupla vámot
15344     3,  I   |              Timéának visszaadott kincsekre ráadást is kínált: saját magát;
15345     4,  III |                 iparágak jövendője függ. És ráadásul még Timéát!~Tán azzal a
15346     5,  IV  |                      Az ogradinai szigetnél ráakadtam; akkor egy vargabetűvel
15347     5,  IV  |                       Hát az én apám szépen ráállt erre az alkura. „Abban egyeztünk
15348     5,  XI  |                    Zófi asszonytól.~Az anya rábámul némán, és nem tud felelni.~
15349     5,  IV  |                    jól a szeme közé nézzen. Rábámulok, s azt mondom neki spanyolul: „
15350     4,  IV  |                    megszabadítva. A szörnyű rábeszéléstől!~Ami az embernek kedvenc
15351     5,  XIII|                 búvárlatai közt.~Egy ősszel rábeszélt, hogy menjek el vele én
15352     4,  I   |               folytatva.~Hanem ez évben már rábeszélte Mihály Timéát, hogy ne rontsa
15353     4,  IV  |                 akar meghalni.~Ha Noémit is rábírhatja, hogy haljon meg vele, akkor
15354     5,  I   |                   az ok, uram, mely engemet rábírt arra, hogy önnek alkalmat
15355     2,  I   |                     elkártyázza, hogy tudja rábízni?~Timár pedig éppen olyan
15356     5,  IX  |                     volt a címer.~A levelet rábízták a gyümölcsárusra, hogy tegye
15357     4,  V   |                 üveggel kitöltögeté. Már az rabnak való munka volt. És a hatalmas,
15358     3,  II  |                 teljesíteni, mint egy néger rabnő, akit korbáccsal kergetnek.
15359     2,  III |                    sanyargató hadjáratokban rabolta azokat össze.”~„A kincstárnok
15360     1,  X   |                     vagyok, a khazné pénzét raboltam el, s a szökevény tolvajokat
15361     4,  IV  |                volna szultánja a nőnek, kit rabul megvettél, verted volna
15362     2,  VII |                Rebeka, és szaporodjál, mint Ráchel!” S ez áldás után a menyasszony
15363     4,  I   |              elveszi Leát, akkor beleszeret Rachelbe, azt is feleségül veszi,
15364     1,  II  |                 fedi három láb magasan, s e rács tele van aggatva mezeivirág-koszorúkkal,
15365     1,  IV  |           betaszítja a kajütbe, erőszakosan rácsapva az ajtót.~– Vigyázz, hahóóó! –
15366     1,  II  |                    magának, hogy a szentkép rácsozatához fordulva, a leánykával beszélgessen.~
15367     5,  VII |                    a virágokat, mik a sírkő rácsozatán belül oly szépen illatoznak. –
15368     4,  V   |                     E szemek azt mondák: „– Ráemlékezzél arra, amit ebben az órában
15369     3,  VIII|                     háznál? – No hiszen ezt ráér kirajzolni hosszú útjában
15370     3,  IV  |               előjönnek az asszonyok. Én is ráérek pihenni.~Azzal végigfeküdt
15371     2,  VII |             gyönyörű haját megszabadítani a ráerőszakolt furcsaságoktól, hanem a
15372     1,  XII |                 nekiállt a koporsófödélnek, ráfesteni Trikalisz Euthym nevét és
15373     4,  III |                  kiment a beteg szobájából, ráfordítva a kulcsot az ajtóra, s azután
15374     1,  II  |            történelem. Jelenleg éppen bagót rág.~A nehéz tölgyfa hajóhoz
15375     2,  III |                     a szerencse a kezedben, ragadd meg; tedd el. Senki nem
15376     5,  IV  |                 sárgalázban, ami holnap rám ragadhat róla, s ami nem tartozik
15377     4,  II  |                alakok ugranak eléje, torkon ragadják: „éppen terád vártunk!”,
15378     2,  V   |                   módjára rögtön megrohanta ragadmányát, s egyenesen a szájába kiáltott:~–
15379     1,  III |                  aztán a ladikot is magával ragadná.~Timár azt a parancsot adta
15380     5,  III |                     alatt már tele marokkal ragadnak hárfáik húrjaiba, éles pattanások
15381     2,  IV  |                  lopta volna. Bizony torkon ragadnák, ha odamenne közéjük.~De
15382     3,  VIII|                 hogy ön ezt tenné. Meg kell ragadni a feltalált alkalmat, s
15383     1,  V   |              amennyi rá volt bízva; egy sem ragadt az ujjai közé.~Krajcárt
15384     4,  V   |                 merőben ellenkező áramlatba ragadták; s most itt áll előtte egy
15385     1,  VI  |               csúcsát leszakította, magával ragadva földet, követ, derékfákat
15386     1,  II  |                 valami új, eddig ismeretlen ragállyal ajándékozott meg bennünket.
15387     5,  I   |               akárhonnan jött, hazudott, és rágalmainak semmi alapja nincs. Levetinczy
15388     5,  IV  |                   fogom becsülni. Többé nem rágalmazlak. Hanem hát jó lett volna,
15389     5,  II  |                     ki az imádott nő férjét rágalmazni merte.~Még ez előtt is meg
15390     5,  I   |                áruljon el asszonyomnak. Nem rágalmazom őt ön előtt többet. Mindig
15391     5,  I   |                   öt érzékeivel, hogy minek rágalmazzák az oltári szentképet.~–
15392     5,  I   |                    igaz szó is volt ebben a rágalomban? Nem mondtam el mindent,
15393     1,  V   |                  keletről jött hajó egészen ragálymentes, minden vízbemártás nélkül
15394     1,  V   |                      Nem tudhatni, hogy nem ragályos-e amaz ember.~Kezdődik a kikérdezés.~–
15395     3,  I   |                 kedves Levetinczy, mennyire ragaszkodik önhöz ez a leány!~S Timéa
15396     4,  IV  |                    kell azokat, akik hozzám ragaszkodnak. Azért nagyon kérem önt,
15397     3,  II  |            kénytelen hozzám kétségbeesetten ragaszkodni.~Timár lelkének minden erélyét
15398     5,  IX  |                     aranyzöld bogárkát, azt ragasztá oda a viasz közepébe: ez
15399     1,  II  |                    meg a tisztító, az egész rágdohány-csomaszt kivéve a szájábul –, én
15400     5,  IV  |                    elmérgesült kelevényként rágódik lelkén. – És most ő ennek
15401     2,  IV  |               voltam a Csetátye Máréban.~Ha rágondolok e látványra, a keblem elszorul
15402     1,  II  |                    nagyot köpött a Dunába a rágott bagótul.~– De pedig ne köpködjön
15403     5,  I   |                szennyében, mint osztoztam a ragyogásában. Ha megvetné az egész világ,
15404     5,  I   |                Timéa, szemei annál élénkebb ragyogásra nyíltak; egyszer aztán annyira
15405     1,  XI  |           szempillák, s a két szem sötéten, ragyogástalanul tekintett elő. Az álomlihegés
15406     5,  III |                 mintha ezernyi gyémántóriás ragyogna szét a messze távolba.~A
15407     5,  III |                  jött fel; csak a csillagok ragyognak, s minden csillagnak a fénye
15408     1,  V   |          tűzfényével volt kifestve: e kínzó ragyogvánnyal; mely árnyékot nem vet;
15409     2,  V   |                   is ellopja a fejem fölül. Rágyújtatom egyszer a házát, hogy beleégjen! –
15410     3,  IV  |                   folytatja a beszélgetést, rágyújtva a pipára, mint mikor parasztlegény
15411     5,  III |                     megfogjuk holnap.~Timár ráhagyta. Aztán hazaküldött minden
15412     1,  III |                   vaskampós végű kötelet, s ráhajítá a lapátkerékre.~Amint a
15413     1,  I   |                     szoros bércfalánál, s a ráhajló szikla alá ásta magát örök
15414     5,  III |                észre nem veszi, s szekérrel ráhajt, Isten legyen irgalmas szegény
15415     2,  VII |                 fejlődve; az öltöny egészen ráillett.~Minő szemérmes önelégültséggel
15416     3,  III |                futott. Timár a hangjáról is ráismere: Noémi volt az.~A kis Noémi,
15417     5,  XI  |                    kérdéstől üldözve: és ha ráismerne a gyilkosra: „óh, ki lehet
15418     3,  VIII|                    tanítványai vannak, akik ráismernek a rendkívüliségekre: ez
15419     3,  VI  |                 volna Timárt; alig lehetett ráismerni.~A máskor oly higgadt kedélyű
15420     2,  VI  |              vállalkozáshoz kezdett, mint a raj, tódult utána az üzérek
15421     1,  II  |             Azonkívül a csempészhajók egész raja járt-kelt a két ország közötti
15422     1,  IX  |                     világon? Arra nem lehet rájönni. Hanem egy dolga bizonyos.
15423     1,  VIII|         pávaszemröpű éjpillangók csoportjai rajongják körül.~Milyen csodálatos
15424     2,  VI  |           árverésnél; aztán ígérjen rá, míg rajtamarad; de senkinek másnak azt
15425     5,  XI  |               szarvasbőr kesztyűket húz fel rajuk.~Akkor levetkőzik, s hálóöltönyét
15426     1,  VI  |                 fűzfák odúiban annyi vadméh rajzik. S a virágok közt csodálatos
15427     1,  VI  |                    álljon. Vázlatoskönyvébe rajzolgatott egyes képeket, amiket a
15428     5,  I   |          világosságot. A jövőmenők árnyékai rajzolódtak futólag a jeges ablakon.~
15429     2,  V   |                    lesz. Timéa telides-tele rajzolta annak uszályát, széleit
15430     2,  I   |                Kacsuka úr hátratekinte rá a rajztáblája mellől, a sárkányvér-pasztellal
15431     3,  VI  |                     évről évre új területet rak le, amikben a vele hordott
15432     1,  VII |                    hajósoktól, amit hoztak, rakasd le a kamarába, azután töltsd
15433     1,  IV  |             felcsapva; a vontató lovak mind rakásra esnek, a legelső lónak nyaka
15434     4,  II  |             leérkeztek Pancsovára, szekérre rakatta azokat, s elszállíttatá
15435     4,  III |              Beledobjuk őket a vízbe, ugye? Rakd le magadról. Beledobjuk
15436     1,  X   |             gyűrűjében a mérget, hogy mikor rákerül a sor, készen legyen.~Én
15437     5,  IV  |                   Hagyjuk azt későbbre. Még rákerülhet a sor. De most legelőször
15438     5,  III |                álltak, az öreg halászmester rákezdé a kegyes éneket: „Uram,
15439     5,  VIII|                 döghalál, mirigy, pokolvar, rákfene, tűzvész, orgyilok, méreg,
15440     1,  III |                    hajógerincen végigfutva, rákiálta a kormányosra, hogy vágja
15441     4,  IV  |            megölelje, megcsókolja, szeretne rákiáltani: „eredj innen, meglátnak!”
15442     4,  IV  |                  Halai, csigái, kígyói, még rákjai közt is uralkodó szín a
15443     5,  IV  |         legértékesebbeknek tartok, s azokat rakjam a zsákba. Még most is el
15444     4,  V   |                     el az enyimet. Aztán ne rakjatok fölém dombot, ne tegyetek
15445     3,  VI  |            Károlyvárig. Ott ökrösszekerekre rakjuk, s elszállítjuk Triesztbe.
15446   Uto       |                  annál híresebb: ő volt II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek titoknoka,
15447     3,  VIII|               jutottak, hol a hajók szoktak rakodni. Az idő nagyon korán volt
15448     3,  III |                   kocsira ült, hogy a Dunán rakodó hajóit megtekintse.~Ott
15449     5,  III |                   jég alatt előbbre tolni a rákötött hálóval együtt, a másik
15450     3,  III |                  Narcisszával; s elkezdik a rákot vallatni, hogy mennyiért
15451     5,  III |                    fáklyát csináltak, tüzet raktak a jégen; vásárt ütöttek
15452     2,  III |                     egy harmadik dereglyébe rakták azokat, kiszállították a
15453     1,  VII |                    a többit téli vagy nyári raktáraknak. Beköltözött az istentől
15454     5,  IX  |                    Timéára a házi rejtekből rálesett, hogy védte férjét a nő
15455     5,  XII |              kiszakítja azt a falból, nehéz rámájával együtt.~Ott sötétlik a rejtek.~
15456     4,  V   |                 szúnyoghálót feszített ki a rámákba; hanem így a ház csak nyári
15457     2,  VIII|                     ér ez meg amaz: a képek rámástól vagy ráma nélkül, s a menyasszonyruha
15458     5,  XI  |              behúzza maga után a szentképes rámát.~Timéa még néhány lépést
15459     3,  I   |                Thüharet” mosakodásai; sem a Ramazan-böjt, sem a Bejrám-ünnep; ők
15460     2,  V   |                     füsttengeren keresztül, rámeresztve polypusi két ijesztő szemét,
15461     4,  III |               beszakadt, s a padlásról mind rámömlik az arany. Megfulladok. Noémi,
15462     2,  IV  |                     a tükörnek forduljon, s rámutasson saját magára: „ennek a derék
15463     5,  IV  |                padlóra kettőjük közé, némán rámutatott.~A csavargó fél kezében
15464     1,  XI  |                      a másikkal éji öltönye ráncait tartá keblén összeszorítva.~
15465     1,  VIII|                    szép ajkak; hanem azok a ráncok a szemek körül, az a bevágás
15466     2,  VIII|                 görbülő szemöldök, mik mély ráncokat vontak a sápadt homlokon,
15467     5,  XI  |                      Erre a szóra görcsösen rándulnak össze Athalie ujjai, s az
15468     5,  I   |                     minden évben le szokott rándulni télen a Balatonra, mikor
15469     1,  I   |                folyama, az Ister: a Duna.~A ránehezülő víztömeg törte-e magának
15470     3,  IV  |                    Tán biz eltörik tőle, ha ránézek? – Hogy féltek tőlem!~–
15471     5,  X   |             örvénylő indulatnak ez egyetlen ránézésben!…~Timéa, amint kimondta
15472     3,  I   |                     egy oltárkép, melyről a ránézőre hideg sugárzik; akinek arca
15473     5,  III |                 kötélhúzó. – Érzi a kezem a rángatását; hacsak keresztül nem töri
15474     4,  III |                  szájában a pipát, és addig rángatta a száránál fogva, míg kivette
15475     5,  II  |                    Amiért királyi tanácsosi rangját kapta.~Az a fényes épület
15476     5,  X   |                     a főcurator. Úgy állt a rangjuk, mint a főispán meg a vicispán
15477     2,  I   |                     megáll a fogadott leány ranglépcsőjén. Az asztalnál a családdal
15478     2,  IV  |                    egyes kormányzati udvari rangok versenytársai voltak egymásnak,
15479     5,  IV  |                    És mármost tehát egyenlő rangunk van, s ha tetszik, tegezzük,
15480     5,  III |                    Egy-egy hatalmas harcsát rántanak ki kopoltyújánál fogva,
15481     2,  III |                   az utolsó zsákot a fejére rántani s aztán beleugrani a Dunába.~
15482     4,  I   |                  lobog a tűz a konyhában, a rántásszag messziről üdvözli őket.
15483     5,  X   |                  nem ért a gazdasághoz; egy rántást sem tud megcsinálni. Azért
15484     5,  III |                     A harcsák főbe veretten rántattak ki a jégre, a háló öntötte
15485     5,  III |                valami háromszáz mázsa halat rántottak ki. Ez a Timár igazán szerencse
15486     5,  I   |               torkába vert dárda, még ki is rántották a sebből a beleakadt szigonyvéget.~–
15487     4,  IV  |                   Mihály, takaróját ijedten rántva álláig, mintha rettegne
15488     5,  I   |                   értekezni.~Estefelé mégis rányitotta valaki az ajtót.~Bosszús
15489     4,  I   |                   fel, s valahányszor Timár rápillantott, a házigazda mindannyiszor
15490     5,  III |                    tetején a cimbalmának, s rárántja az uraság nótáját:~„Jaj,
15491     5,  III |                     s azzal teljes erejéből rárántotta a legénység a kötelet. A
15492     3,  I   |                     mikor a kántor elkezdi, ráriad az egész gyülekezet, és
15493     1,  IV  |                    előrehajolva a fenyegető Rasbojnik; a Horan Mare csak a fejét
15494     2,  V   |                  aztán, amint Zófia asszony rásikoltott: „vigyázz, el ne ejts valamit!”
15495     1,  II  |                  Pedig jobb volna – hadarja ráspolyzengésű hangjával –, ahelyett hogy
15496     3,  VIII|                      A halász jó fizetésért rászánta magát az utazásra. Hajnalra
15497     2,  VII |                  Hogy vihogott ifja, véne a rászedett bohó gyermeken, ki így meg
15498     2,  IV  |                   Tette, ami rá volt bízva. Rászedte az üldözőket.~Most már saját
15499     1,  XII |                      csak a födelet kellett rászegezni.~Timárnak első dolga volt
15500     5,  IV  |                    annak szükség a fegyvert rászegezve tartani: nem volt Timárnak
15501     3,  II  |                 kérdezé Athalie, felfogva a rászögezett kérdő tekintetet.~Mihály
15502     1,  VII |                  bizonyítani, hogy nem volt rászorulva a konyha az ő vadászzsákmányára.
15503     1,  VII |                   odáig, ahol ön csónakjára rátalál, majd visszatéret aztán
15504     5,  V   |                   felé vette útját.~Könnyen rátalálhatott a távolból. A jószívű halászok
15505     4,  II  |                    a házhoz vezető ösvényre rátaláljon. Rábukkant az ácstanyára,
15506     5,  II  |                 Pedig a sötétben még jobban rátalálnak az üldöző rémek.~Hogy elpirult
15507     5,  I   |                      harmadnapra, amikor én rátalálok, szökni fog innen, szökni
15508     4,  V   |                     zöld róna közepén mégis rátaláltak arra a helyre.~Elöl ment
15509     2,  III |                  kincseket magadnak, amikre rátaláltál. Értékesíteni akarod azokat,
15510     5,  VIII|                    világbeli cselédek olyan rátartiak! egy sem akarja a kosarat
15511     5,  I   |                     megtartom. Valahányszor rátekintek, azt fogom gondolni, hogy
15512     5,  IV  |                   Mit akarsz? – kérdé vadul rátekintve Timár.~– No, no, csak ne
15513     4,  I   |                      és a fejét merte volna rátenni, hogy igaz.~Ekkor aztán
15514     5,  IV  |                     már? No hiszen mindjárt rátérek az üzletünkre. Egy napon
15515     5,  XII |             felveszi az eldobott levelet, s ráteszi kezét a tanújelekre.~Az
15516     1,  VIII|               következik, hogy az ő nyakára ráteszik a láncos örvöt; hanem hát
15517     1,  VIII|                     ugatást. Utoljára Noémi rátette a lábát a fejére, s úgy
15518     3,  I   |                  felőle, mennyivel okosabb, rationabilisabb és elfogadhatóbb dogmák
15519     1,  XII |                  bírói vizsgát küldenek ki, rátok találhasson a hadnagy.~Az
15520     3,  IV  |                    rohadnak el, a „mort aux rats” fát, aminek a szagát a
15521     5,  IV  |               mostani bárók, grófok ősei, a raubritterek. És ahelyett most nekem
15522     5,  V   |                     az eséstől. Bal kezével ráütöget a jobbjában tartott puskára,
15523     4,  III |                     egy rossz cseréppipáért ráütöttél a kezére.”~Ott állhatott
15524     1,  X   |              üldözőbe vétettek azok, akikre rávallottak: ulémák, főtisztek, basák,
15525     2,  VI  |                      Timár pedig ezúttal is ravaszkodott. Ez egy kimért csapás volt
15526     5,  III |                   nincs módja többé szokott ravaszságával befúrni magát izmos farkával
15527     4,  V   |                 egész óvilágot, száműzve őt ravaszul a másik hemisphaeriumra.~
15528     4,  III |             valahányszor kiment, megcsókolá ravatalon fekvő kis halottját, és
15529     3,  II  |                 Sívem Timéa!”~Arra nem volt rávehető, hogy tegezze valaha Timéát.~
15530     5,  XI  |                  kővel lenyomtatott titkot. Ráveszi Timéát, hogy az reggelig
15531     3,  VI  |                    számára.~Egy napon aztán rávette magát, hogy megtér okos
15532     3,  VI  |                     járnak, sietett egészen rávezetni a titokra; így talán nem
15533     4,  III |                   eltitkolni! A fehér rózsa rávezette. Rájött, hogy ezt most ültették
15534     5,  XII |                    nehezen gyógyul.~A lelki rázkódás még súlyosabban gyötri,
15535     5,  III |                      bizonyosan a jégtorlat rázkódásától, s az ajtó tárva-nyitva
15536     3,  VI  |                 remegett, hogy minden tagja rázkódott bele.~– Te vagy az? – rivallt
15537     2,  V   |                     hanem emeletes házát is rázkódtatja, s ennek a meggondolása
15538     3,  III |                  míg kinn a parton le tudja rázni a lábáról a félelmes szörnyeteget,
15539     2,  VII |                 közé húzta a fejét, döncölő rázogatással, mint mikor valaki befelé
15540     1,  VII |                  belőle, csak az első lábát rázogatta tőle, mintha azzal hágott
15541     1,  VII |                szimatolt, és közbe nagyokat rázott a fején, két fülét úgy verve
15542     5,  V   |                  puskára, s aztán tagadólag rázza a fegyvert, s öklével sújt
15543     5,  II  |                    felmegy tízmillió »reis«-re.”~Timár kiejté kezéből a
15544     3,  VI  |                   pisztolyt, amellyel Tódor reálőtt a kunyhóból. Talán éppen
15545     4,  III |              Mihályom?~– Kedves Noémi, nézz reám!~Noémi felemelte hozzá szemeit.~–
15546     4,  III |               üvegből volna, éppen idelátna reánk. De ahogy én látom őtet,
15547     2,  VIII|                      Háromszor… háromszor…” rebegék ajkai, de hangtalanul, csak
15548     5,  VI  |                hagysz el bennünket többé! – rebegi Noémi.~– Ne hagyj itt bennünket
15549     5,  X   |                     megcsókolta azt, halkan rebegve: „Szegény Mihályom!…”~S
15550     2,  VII |                    mint Sára, örvendj, mint Rebeka, és szaporodjál, mint Ráchel!”
15551     5,  I   |                    is volt; azt elővette, a recepissét a postás hátára tette, s
15552     2,  VII |         megtekinteni, jól állanak-e fátyola redői; megigazítja karpereceit,
15553     4,  IV  |                    már csukva vannak mind a redőnyök: az utolsó vendég is elköltözött;
15554     3,  VIII|                   felső részét egy gömbölyű redőnyszerű födél zárta le, amit fel
15555     1,  V   |                ablakból, s becsukta a kerek redőnyt. Mire Timár ismét hátranézett,
15556     1,  II  |           kabinetnek két-két zöldre festett redőnyű ablakot mutat, s e két ablak
15557     2,  V   |             hadmérnök nem engedte az utolsó redoute-ját bevétetni. Rögtön betömte
15558     4,  IV  |                    hold.~Timár egy hatalmas refraktort hozatott magának, s éjféleken
15559     3,  IV  |                    nótára, aminek ez volt a refrénje: „Sie trägt, wenn ich nich
15560     3,  VIII|                bérlet, albérlet, felesföld, regále, dézsma és robot, nehéz
15561     5,  XI  |                    nagy tévvonást rántott a regálpapíron, Timéára elbámulva.~Athalie
15562     4,  IV  |                 hogy mit gondolok. Sokszor, régebben, mikor egyedül voltam, úgy
15563     1,  II  |                     oka is lehetett az apró regék elbeszélésére az ismeretterjesztési
15564     3,  I   |               mondani Mihálynak, amit Timéa regélt el neki felőle.~Timár elhitte,
15565     3,  III |                     mely úgy hiszem, minden regényben előfordul, Timár hozzálátott,
15566   Uto       |                  magamnak ez a legkedvesebb regényem. Az olvasóközönségnél is
15567   Uto       |            történetet, ami az „Arany ember” regényemnek a végét képezi, a fiatal
15568     1,  V   |                    politikai menekült, vagy regényes kaland üldözött hőse az,
15569     3,  V   |                  ábrándot, azt a hajlamot a regényesség után, amit hosszas, magános
15570     1,  XIV |                Timárban volt annyi hajlam a regényességre, hogy ezt a nézetet elfogadja;
15571     5,  XIII|                hivatala?~Mondtam neki, hogy regényíró vagyok.~– Mi az?~– Az egy
15572   Uto       |                kaptam tőle valamit: ennek a regénynek az alapeszméjét.~Egy délután
15573     1,  II  |                    ki tudja nyitni, egy-egy regényt olvashat belőlük.~Timár