Part,  Chapter

16574     1,  VII |                   jelenteni. Olyankor eléje szalad a közeledőnek.~Almira feleúton
16575     1,  IV  |                 kellett, az is alig bírta a szaladásnak indult szörnyeteget fékezni.~
16576     2,  IV  |                     processzusokban ide-oda szaladgálni. Egészen okos felfogás.
16577     2,  II  |                 árverés megtételére, azután szaladhatok a disznókereskedőkhöz meg
16578     1,  V   |                     úgy tűnve fel, mintha ő szaladna legjobban a lomha felhők
16579     5,  III |             halászok, s otthagyva hálóikat, szaladnak arrafelé.~Timár alig kétölnyi
16580     3,  III |               vízárokban eltűnhessen.~Noémi szaladni sem bírt előle, úgy meg
16581     2,  II  |                 alatt a hajó. Onnan el kell szaladnom a főbíróhoz, hogy korán
16582     3,  III |                kiált a lyánka az érkező elé szaladva, s messziről nyújtja eléje
16583     2,  VII |                  ennek a szép hajnak minden száláért, ami elvész. Pedig ettől
16584     5,  VII |                    van egyik oldalzsebében, szalaggal összekötve; hanem azokról
16585     5,  IV  |                vernek a körmei alá, kitépik szálankint a szakállát, forró faggyút
16586     3,  III |                     ősbozót ki volt irtva a szálas pagony alul, melynek jegenyés
16587     4,  I   |                 találta magát. A szép nemes szálfák meg voltak halva, s a tavasz
16588     5,  III |                    szabad sem kövérnek, sem szálkásnak lenni; nem jön abba egyéb,
16589     2,  VIII|                     kapitány szobáját. Az a szállás, amelybe a menyegző napján
16590     5,  VIII|                   sem hagyta el hadnagykori szállását: nem volt nagyobbra szüksége.~
16591     4,  I   |           díszítette esperese lakott; ahhoz szállásolta be magát.~Késő este érkezett
16592     3,  IV  |                  ajtókhoz van szokva. Az új szállásomon csupa szárnyajtók vannak.
16593     5,  I   |                amelyről egy nő csak egyszer szállhat le. És azután, ha ily erős
16594     1,  II  |                     hajója nem csupán búzát szállít.~Fabula uram odanézett a
16595     1,  IX  |                 megállapított árban hajóira szállítani. Ez az üzlet jól jövedelmezett
16596     3,  VI  |             véleményen volt vele.~Ő ezzel a szállítmánnyal mintegy százezer forint
16597     2,  IV  |                  szokott, azért nyerte el a szállítmányi kövér vállalatot, amin rendesen
16598     3,  VI  |                ügyelt fel saját maga minden szállítmányra, azt mondák: ez aztán a
16599     3,  VIII|               börzeüzletre, a földiparra, a szállítmányüzletre, a gyáriparra, a leszámítolásra,
16600     1,  VI  |                átkerültek a magyar partra a szállító kompokon az elvágott vontatókötéllel
16601     4,  II  |                   homályt borítson.~Éjszaka szállították át deszkamálháit a halászok,
16602     4,  II  |                     s azt mondá nekik, hogy szállítsák ezeket át a puszta szigetre.
16603     5,  XI  |                      hazajáró kísértő lélek szállja meg ezt a házat… Ámen!”)~
16604     1,  II  |            parancsot adott nekik, hogy öten szálljanak át vele a ladikba; vegyék
16605     1,  XII |              hajónkkal, az halált jelent.~– Szálljunk ki itt a falu alatt a partra,
16606     5,  III |                      A sóhajt, mely az égre szállna, elnyeli a nehéz, sötét
16607     3,  VI  |                   ki gyökereikből; a hátára szállott ember csak egy féreg, mely
16608     5,  II  |                    valami névtelen ijedtség szállta meg. Eddig izzadt, most
16609     1,  VII |                mindkettőnek, amint a partra szálltak.~Timár előre ment útmutatónak,
16610     3,  IV  |                   ne kergess ki, még le sem szálltam. Mintha bizony nem volna
16611     5,  V   |               felállított jelek, a póznák a szalmacsutakokkal messziről figyelmeztettek
16612     5,  V   |                     egyikéhez e vészt jelző szalmacsutakoknak eljutott, ott megállt, és
16613     5,  III |                    tűzni ki a jégbe, azokra szalmacsutakot téve keresztbe, hogy a jövő-menők
16614     1,  VII |                  asztalra felteríté a finom szalmagyékényt, arra négy tányért tett
16615     1,  II  |                 végett előbb egyet húzzon a szalmás butykosból –, csak azért,
16616     5,  VI  |                     Kis Dódi odaül mellé, s szalmaszálat tartva a rokka orsószárnyára,
16617     2,  I   |                     volt szokva, átmentek a szalonba, ott Athalie leült zongorázni.
16618     1,  IV  |             Ágyúnaszád… Huszonnégy evezős… „Szaloniki” a neve.~Azután le sem tette
16619     3,  VI  |               tökkel. Lehet az ilyen kunyhó szalonkaleső vadász, bujdosó zsivány
16620     3,  VI  |                     s a parázsnál kenyeret, szalonnát pirított.~Még valami mást
16621     5,  XI  |                  pecsenyék vándorolnak alá, szalonnával kizsinórozva a mellényük.~
16622     2,  VIII|               tizenkét öltözetet, egynehány szalvétát és ezüstkanalat is eldugott
16623     5,  IV  |                   pofámnak, minek járt el a szám? Meg is bántam, mint a kutya,
16624     3,  VIII|                   könyveket, beletanultam a számadásokba. Ezeket, úgy hiszem, rendbe
16625     3,  VIII|            fejlődményeiről rendes és pontos számadást tárt a nő férje elé. Consol,
16626     5,  IV  |              üzletünket. Mert hiszen tudod, számadásunk van egymással.~A kalandor
16627     5,  XI  |                  jókedvében az inas.~– „Hal szamár, hal barát, változik az
16628     4,  III |               előttük rémledezni kincseinek számáról, hivatalnokairól, palotáiról;
16629     5,  VIII|              hallaná. Az asztalnál kinézi a számból a falatot, úgyhogy leejtem
16630     4,  III |                 Noéminak, hogy a láz emberi számítás szerint tizenharmadik napon
16631     2,  V   |                    megrontotta legbiztosabb számításait, úgy megtörte a gabonapiacon,
16632     5,  III |             Csakhogy jött valaki, aki ezt a számítását megrontotta: az volt a köd.
16633     3,  V   |                  pálya rideg üzelmei száraz számítások, mindennapi gondok alá eltakartak;
16634     2,  VIII|                   vető vállalatokkal, hibás számításokkal, titkolt tartozásokkal és
16635     2,  IV  |                Hofkammeren; s e tekintetben számíthatott a Hofkriegsrath gyámolítására.
16636     5,  VIII|                  Timár úr temetése napjától számítja Timéa a gyászévet, mert
16637     1,  VI  |                  kiindulásnál Galacról arra számítottak, hogy majd szokás szerint
16638     3,  VII |                    sátoros ünnepeik, ők nem számították a vasárnapokat; ünnep volt
16639     5,  IV  |                Megvallom, erre az egyre nem számítottam. Úgy kellett a pofámnak,
16640   Uto       |                 Vedd a kezedbe a krétát, és számíts utána. A szépapánknak volt
16641     2,  I   |                  közönséges cselédek sorába számíttatni, hanem megáll a fogadott
16642     3,  VII |                    hetek és boldog hónapok!~Számlálatlan napjai a panaszatlan örömnek.~
16643     2,  III |                  víz alul kihúzott zsákokat számlálja, ismét megjelenik előtte
16644     5,  VIII|                    százezer forint le nincs számlálva az asztalára.~– Hm! Nem
16645     3,  VIII|                    irodába s nagy könyveket számokkal írni tele, a világ minden
16646     2,  III |                    menne a munka.~És azután számolgatott magában. Ami kevés készpénze
16647     3,  IV  |                  mívelés sem kell, csak egy számtartót kell itten tartanunk, aki
16648     2,  IV  |       főtisztelendőségedet, hogy nyissa meg számunkra magtárát. A kormány megtudva,
16649     1,  VIII|               Teréza! Te a kemény hárságyra száműzöd a te kedves egyetlen jövendőbeli
16650     3,  V   |                világból; mindenét elvették, száműzték egy puszta szigetre kicsi
16651     4,  V   |                 Tódortól az egész óvilágot, száműzve őt ravaszul a másik hemisphaeriumra.~
16652     4,  I   |                 alföldi pusztára. Ott rideg számvető könyvek közé temeti kedélyét,
16653     3,  III |                     mondott…~Noémi részvevő szánalommal tekinte Mihály szemébe e
16654     3,  IV  |              magával hozott. Mert a szegény szánandó férfi, ki az állát borotválni
16655     2,  V   |             meglehet, hogy nem is udvarlási szándékból mondta neki azt a kapitány,
16656     3,  III |                  kincseit meglelte, azzal a szándékkal tartotta azokat magánál,
16657     2,  III |                   lelkiismerettel ezen a jó szándékodon.”~A hold félig alásüllyedt
16658     5,  IV  |        predesztinációban. Nem volt kevesebb szándékom, mint hogy visszakerüljek
16659     3,  VI  |                 egyszer visszatérni?~Gyalog szándékozott a révtanyáig eljutni, hol
16660     1,  X   |                     ulémák, a dere-bégek és szandzsák-bégek lázongnak. Ilyenkor az emberélet
16661     3,  IV  |              borultam, Isten nevére kértem, szánjon meg, és legyen szószólóm
16662     1,  II  |               tarthatjuk a harangozópénzt a szánkban, mert minden órában hatszor
16663     3,  VI  |                     Szerencsétlen ember! Én szánlak.~A fiatal gonosztevő nem
16664     5,  VIII|                     úgy kívánnám neki, hogy szánná el magát valami jó, becsületes
16665     5,  VIII|                     töprenkedik miatta. Úgy szánom szegény asszonykát, úgy
16666     1,  VI  |                     azt valakinek ajándékba szánta.~– Hiszen semmi baj – monda
16667     5,  I   |                     Erre a válaszra én arra szántam magamat, hogy egészen kíméletlenül
16668     2,  IV  |               hosszúra nyúlik, még el lehet szántani-vetni, ha szorgalmasan hozzálátnak. –
16669     2,  IV  |                    jó volna, mondák neki, a szántással csak elkészülnének, de a
16670     3,  III |                   aztán megint újra kezdeni szántást, vetést, üzérkedést, pénzgarmadolást?~
16671     2,  VI  |                   vessek bele?~– Sehogy sem szántja fel, s nem vet bele semmit;
16672     5,  III |              szomszéd falvakból, Siófokból, Szántódról, Zamárdiból, Füredről, Arácsról,
16673     4,  IV  |               búcsúzik a jövő kikelettől. A szántóföldeken a lepaskolt kalászok helyét
16674     1,  IX  |                  gyönyörű gyümölcsöskertje, szántóföldjei; én árva leány voltam, mikor
16675     2,  VI  |                 kendé marad.~– De hát mivel szántsam fel, s mit vessek bele?~–
16676     2,  V   |                ennek a meggondolása nemigen szaporítá Kacsuka örömét a közeledő
16677     2,  III |                 Értékesíteni akarod azokat, szaporítani, még többre növelni, s majd
16678     4,  IV  |                     ehhez a gyűlölt élethez szaporította most még az a gondolat,
16679     5,  III |                folyvást a jégen, fáradságát szaporították az út akadályai; gyomra
16680     2,  VII |                    örvendj, mint Rebeka, és szaporodjál, mint Ráchel!” S ez áldás
16681     1,  VIII|                hangjai nehéz sóhajtásaikkal szaporodnak.~Az egyik szobából Timár
16682     5,  XIII|                     már a lakások, mikben a szaporodó családok letelepedtek. Minden
16683     3,  VIII|                  dugni azokat.~Volt dolga a szappannak, hogy kezeit lemossa. Vajon
16684     3,  IV  |                   hol kaphatna egy falatnyi szappant, egy maroknyi meleg vizet,
16685     1,  II  |                Kínától kaptuk a vörhenyt, a szaracénoktól a himlőt, az oroszoktól
16686     2,  III |                     szél fújt, a búza hamar száradt. Csak elég gyorsan menne
16687     1,  VI  |                    fut fel a nád buzogányos száraira, ahol az elecs (butomus)
16688     4,  III |                  pipát, és addig rángatta a száránál fogva, míg kivette a fogai
16689     3,  VI  |                     álltak; de a rózsáskert szárazan maradt, a kecskék, juhok
16690     4,  IV  |                    adja neki vissza, amit a szárazföld elvett tőle.~Ez orvosi tanácsra
16691     1,  VI  |                    emelkedik csak ki valami szárazföldet jelző növényzet: magasra
16692     1,  X   |                Galacig. Ott lehetetlen volt szárazföldön tovább menekülnöm. Ezért
16693     3,  III |                   ád, s feljön a vízből; ha szárazságot érez, akkor lemegy a vízbe.~–
16694     4,  IV  |                   és eltette tárcájába; ott szárította meg a keblén.~Szomorú időtöltés
16695     3,  VIII|                     felesége lakta, a másik szárnya Timár számára volt berendezve,
16696     5,  X   |                    odavezette őt az étterem szárnyajtajához, s felnyitá az ajtót előtte.~
16697     3,  IV  |                     Az új szállásomon csupa szárnyajtók vannak. Gyönyörű kilátás
16698     1,  VIII|               mocsárlakó madáré. Éjjel járó szárnyasok röpte húz végig elhaló akkordokat
16699     2,  VII |               másszor széthúzatta kétfelől, szárnyformára, denevéralakra, majd meg
16700     2,  VI  |                  ami röptében beillett neki szárnynak.~„Tízezer! Húszezer! Negyvenezer!
16701     5,  XIII|                   példányai. A buja mezőkön szarv nélküli tehenek, angórakecskék,
16702     2,  IV  |                 fordítá, iparkodtak annak a szarvaival a fejőt megökleltetni, s
16703     1,  VIII|                  hangját utánozva, s a zúgó szarvasbogár koppan nagyokat a kunyhó
16704     1,  II  |                    akarná fogni hálójával a szarvasbogarat.~A ladik azonban nem is
16705     2,  I   |             megcsókolá azt. Az ellenszenves szarvasbőrt a kezén. Athalie engedé
16706     1,  I   |            tisztásán végig, abból gyanútlan szarvasok isznak; a patak aztán mint
16707     2,  III |                elérte már a víz színét alsó szarvával, s besütött a kabin ablakán.~
16708     4,  V   |                 rosszul alkottátok meg. Két szarvval és hasított patákkal. Hisz
16709     2,  II  |                 szereted szidni a világot a szatócsbolt ajtajából s taplót árulni
16710     2,  II  |                   garast megnyerje. Ez csak szatócskodás. Protekció a fődolog, s
16711     1,  X   |               galatai hídon megtámadta Sejk Szatsi dervis, és halállal fenyegeté.
16712     3,  V   |                  fegyverét meg nem töltötte szatymára; ő maga porozta fel a serpenyőket;
16713     2,  V   |                    azt tudta meg Athanáz úr szavából, hogy az most nagyon sok
16714     5,  X   |                  minő vérfagylaló méreg van szavaiban.~Athalie odalépett Timéához,
16715     5,  I   |              hazudott; de ha egy igaz lehet szavaiból, akkor minden igaz lehet.
16716     1,  X   |                    Tehát ülj le, és figyelj szavaimra.~Az én nevem nem Trikalisz
16717     5,  I   |                   Csalódtam. – Ön megrémült szavaimtól. Bocsásson meg, ha rossz
16718     4,  IV  |                    minden ismerőse arcán és szavain, hogy valami változást sejtenek
16719     2,  VIII|                 szívesen fogadja. Én lovagi szavamat adom, hogy nősülni nem fogok,
16720     1,  V   |              szigorú és fenyegető. Egyetlen szavától függ, hogy a hajó tíz vagy
16721     2,  V   |                    s egyszerre nagyon kevés szavú lett.~Az arcanum jól hatott.~
16722     3,  III |                    kiáltásuk az ő hízelkedő szavuk hölgyeikhez; a békának csak
16723     1,  V   |             Timárnak.~Mindenik göngyölegben száz-száz arany volt.~A csónak nemsokára
16724     2,  I   |             ritkaság Komáromban, hol a múlt századbeli pusztító földrengés emléke
16725   Uto       |                     birtokviszonyait a múlt századnak az elején külön törvénycikk
16726     4,  I   |                 készíteni keményfából, amik századokig tartanak; paloták! Olyanokban
16727     4,  I   |                   helyre jutott, mely körül századoknak kell lejárni, új eszméket
16728     1,  VI  |                Timéát a biztos a tizennyolc százados történelmi emlékre. Traján
16729     1,  VI  |                    közeledő léptek hangjára százai a teknősbékáknak sietnek
16730     5,  IV  |                    levő pénzt, ezreseket és százasokat.~– No, ez is csak valami! –
16731     5,  IV  |              alakított kerettel, ami megért százezeret.”~„Ah! ön is látta e szép
16732     2,  IV  |                      vagy megtoldja azt még százezerrel? vagy leengedjen egy százezret
16733     1,  XIV |                  leány váltópénzben értve a százezresek közé tartozik. Ezek már
16734     4,  IV  |                     készen volt a világgal.~Százféle indoka van az öngyilkosságnak,
16735     5,  VIII|                    maradhat itten, mert még százfélét kell bevásárolnia a piacon.~
16736     5,  IV  |                    a nagyapja lopott. Éppen százharminchárom neme van a lopásnak, s azok
16737     2,  I   |             szeretem a cselédveszekedést.~E százhatvan fokos gorombaságra egyszerre
16738     1,  III |                     hullám közül. Ez örvény százhúsz lábnyi mélységet vájt a
16739     1,  IV  |                    a hajót vontatni, s néha százhúszat is eléje fognak. A Duna
16740     2,  I   |                forint harminc krajcárjával: százhuszonötezer forint. Gyere ide, kisleányom,
16741     1,  I   |                     a meder közepébe vágott százlábnyi széles csatorna, melyen
16742     2,  II  |                 kenyérszállítást elvállalni száznegyvenezer forintért, s az „illető”
16743     1,  V   |                    két part sziklameredélye százölnyi szűk torkolatba szorítja
16744     3,  II  |                  meg van őrizve. Ha a mesék százszemű Árgusát fogadta volna ön
16745     1,  XI  |                    Ajk nem érintett ezeknél szebbeket soha. Ki tudná meg, ha megcsókolnád?”~
16746     3,  IV  |        ősrengeteggel van benőve, ott vannak szebbnél szebb fák, amik a délamerikaiakkal
16747     4,  III |                csinál odaát? Csörgőkígyókat szed. Minek szedi a csörgőkígyókat?
16748     3,  III |                    s elébb csak a morzsákat szedegeti fel belőle.~Valami arra
16749     1,  VI  |           gyümölcstermő folyondára, a földi szeder, a korhadó talajból magasra
16750     3,  VI  |                    nyílását a keresztülomló szederindák takarták.~Timár megtörülte
16751     3,  VI  |                    zivatar, oldalai befutva szederindával és földi tökkel. Lehet az
16752     2,  VIII|                    bámult. A szép arc pírja szederjesre vált, és ajkai elkékültek;
16753     5,  XIII|                   karmazsinpiros gyümölcsök szedésével volt elfoglalva; mint ágyúgolyópiramidok
16754     3,  IV  |                    amiből gonoszabb dézsmát szedesz tőlem, mintha török basa
16755     2,  VIII|                ágyat megvett valaki, rögtön szedik széjjel, s futnak vele odább.
16756     3,  IV  |                    a letépett rózsafejekről szedte le a leveleket, Teréza asszony
16757     3,  VII |           szerelemvallomást a költők versbe szedtek, azt őnáluk elmondta egy
16758     1,  I   |                   megszakítja a végtelen, a szédületes kettős falazatot egy benyíló
16759     4,  I   |               elhagyva, s nem is érzi már a szédületet, mely őt oda visszavonja.~
16760     2,  IV  |                      fogja meg a karját, ha szédülni talál.~Az inas azzal jött
16761     4,  V   |                  vége felé közelít. Gyakran szédülök, csak az erős akarat tart,
16762     5,  VII |           bársonnyal bevont koporsóra ezüst szegekkel volt kiverve az évszám és
16763     3,  III |               rózsalevéllel, a levendulával szegélyezett úton végig.~– Önök rózsavizet
16764     2,  IV  |                    tudott csatolni. A város szegényei számára kórházat alapított,
16765     1,  IX  |                   Áldassék Isten, ki a maga szegényeinek ilyen gazdag asztalt teríttet!~
16766     2,  IV  |                jegyezve, miket őfelsége egy szegényen maradt élelmezési biztosnak
16767     2,  VIII|              öltözetében volt, egyszerű, de szegényes viseletben. Tejet és kávét
16768     2,  IV  |                 Kapuja mindig nyitva volt a szegénynek, s péntek napon utca hosszat
16769     4,  IV  |                    s ha Timéa utódai egykor szegénységre jutnának, az alapítványból
16770     2,  VIII|                tegye. Az őrjárat elfoghatná szegényt, közkatona nem járhat a
16771     5,  VIII|                    férjétől elvált volna, s szegényül, vagyontalanul maradt volna
16772     4,  I   |                fejedelmi kastély; az utolsó szeget is magam fogom készíteni,
16773     3,  II  |                   ön felesége szívének tart szegezve. S ön e gyiloknak az árnyékában
16774     2,  V   |                 előkeresve cukornádbotját a szegletből. – Van nekem egy stilétes
16775     1,  VII |                   Almira folyvást a köpenye szegleténél fogva vezette a vendég urat,
16776     1,  II  |                 szerb parton csak a köpenye szegletével érintett is egy idegent,
16777     4,  V   |                    ezen a házon egyetlenegy szegnek sem szabad lenni, amit nem
16778     2,  IV  |                    a Hofkammer ellenségéhez szegődik, hanem éppen ahhoz fordul,
16779     4,  I   |                   Athalie szemei oda voltak szegődve arcához, annak egy vonásával
16780     1,  XIII|                      Mihály azt hitte, hogy szégyell sírni idegen előtt, s félrevonult
16781     3,  IV  |                 amik alatt nyugszom. Eredj, szégyelld magadat. Ilyen meséket mondani
16782     2,  VIII|                   nem akarok az ön szívének szégyenére válni. Keljen fel, Zófi
16783     5,  X   |                négykézre, mire Athalie naiv szégyenkedéssel mondá az őrnagy hallatára,
16784     5,  VIII|                     megyek bevásárolni. Nem szégyenlem én azt. Azért aki ismer,
16785     2,  VIII|                  hogy a kapitány nem akart, szégyenlett az árverező tömeg között
16786     5,  I   |                   asszonyukat elárulók. Nem szégyenli ön még magát, uram, hogy
16787     5,  IV  |                    a puskát a kalandor, s a székbe leülve, úgy fogta a fegyvert
16788     2,  I   |                Athalie bosszúsan ugrott fel székéből, s lábával félretaszítá
16789     2,  I   |                   vendégek majd lefordultak székeikről (már akik ti. ültek) a nevetésvágytól.
16790     3,  II  |                     a seprű nyelével ütni a székeket és pamlagokat; azt mondta:
16791     4,  I   |                   segítsége nélkül; ahogy a székelyek, az oláhok építenek szép
16792     4,  I   |                     kezdte, hogy hozatott a Székelyföldről meg Zaránd vidékéről híres
16793     5,  IV  |              ingerkedés, s egyet taszítva a székén, hátat fordított Krisztyán
16794     5,  XIII|                 szalagokkal. Ő háttal ült a szekérben a kocsis felé, s vele szemközt
16795     3,  VI  |                   felé. Timár kockáztatta a szekérből kiugrást, ügyes is volt
16796     1,  IV  |        legsebesebben vágtat előre a hajó, a szekercének egy csapásával kettévágja
16797     5,  III |                azzal befogatott, lefeküdt a szekerébe, s aludt egész estig, folyvást
16798     2,  IV  |                  már jöttek a parasztgazdák szekereikkel az esperes udvarára.~Mikor
16799     5,  III |                     s onnan hordják el majd szekereken a veszprémi vásárba.~Timár
16800     5,  III |                     Csopakról jött a népség szekerekkel a jégre, kosárral, tarisznyával,
16801     4,  IV  |                 kívül leszek, vitessen le a szekerembe, fektessenek az ülésbe,
16802     4,  IV  |                     csak délfelé ébredt fel szekerén, mikor új lovakat fogott
16803     3,  VI  |                    már előre.~Hogy lemaradt szekeréről, megindult gyalog a Duna-parti
16804     2,  VI  |                  fehér cipóhoz. Legyen kend szekeresgazda.~– Az volna nekem jó; hanem
16805     2,  II  |                   disznókereskedőkhöz meg a szekeresgazdákhoz, hogy jöjjenek el árverezni,
16806     5,  I   |                     Új-Szőnyön hagyni, mert szekeret még nem bocsátottak a jégre;
16807     3,  VI  |                     nyakában volt, amikor a szekérről leszökött, abban volt kenyér,
16808     5,  III |                  darabból van öntve.~Csak a szekérutak látszanak meg rajta, amint
16809     4,  IV  |                Csendes és szomorú minden. A szekérutakat belepte a porcsfű: nem jár
16810     5,  I   |             eresztették át a jégen; előbb a szekérútnak el kell készülni.~Szóba
16811     2,  I   |                     eső kártyázót feldöntve székestül. Brazovics úr kövér, túlhízott
16812     1,  VIII|                  aztán ő is megfordította a székét; kiitta, ami a korsóban
16813     1,  II  |                teleültetve a legszebb dupla szekfűkkel, teljes ibolyákkal. A képet
16814     2,  VI  |                    nem terem azon más, mint széki fű, herbaté; én pedig azt
16815     2,  IV  |                    kedves öcsém! (Eddig még székkel sem kínálta.) Hát mondd
16816     1,  VII |                    frissiben.~Timár leült a székre, mellyel kínálva volt, az
16817     5,  I   |                     szólt az őrnagyhoz, egy szekrénybe felakasztott öltöny hímzett
16818     2,  I   |               áldozatot.~– S mi van abban a szekrényben?~– A rám bízott készpénz,
16819     5,  XII |                 takar el, melybe az edényes szekrényből van bejárás. Falaztassa
16820     4,  I   |              kifaragva. Ház, bútor, székek, szekrények mind ugyanazon faragó mester
16821     2,  VIII|                ahogy áll. Ruhák, ékszerek a szekrényekben, a lovak az istállóban,
16822     5,  I   |                hangoztatna!)~Timár, midőn a szekrényes rejtekajtón a folyosóra
16823     5,  IV  |                  nyomait.~Timár odalépett a szekrényhez, kivette onnan saját asztrakánprémes
16824     1,  X   |                   jól gondját viseld.~Itt e szekrénykében van készpénzem. Ezer arany
16825     1,  XIV |               megmentett szekrénykét. Nem a szekrénykéért.~– No, biztos úr – kiálta
16826     5,  XI  |                    az ütéssel leveri az éji szekrényről az odakészített vizespoharat,
16827     3,  II  |               merino, gros de Neaples ruhái szekrényszámra, hanem ő azok közül kiválasztotta
16828     2,  VIII|                 bírák; lepecsételtek minden szekrényt, bútort a háznál, és nem
16829     5,  V   |                 becsülete, mint a polyva, a szélbe van szórva.~Ő futni hagyja
16830     1,  VIII|                 önöknek, uram, ebben a nagy szélben! Csodálom, hogy vergődhettek
16831     5,  V   |                   partra visszasiessenek; a szélcsapás egyszerre felforgatja a
16832     5,  V   |                  sokszor fel szokott riadni szélcsendben is, s mikor a jég borítja
16833   Uto       |                 hajót: a veszedelmes Bakony szele egyszerre háborgó tengert
16834     5,  IV  |                     összefoglalva. A tapasz szélein túlterjedő mérges vörösség
16835     2,  V   |                    rajzolta annak uszályát, széleit gyönyörű arabeszkekkel,
16836     2,  VIII|               lefoglalás elől: egy kalcedon szelence és a visszaküldött jegygyűrű.~
16837     5,  XI  |                     erős?~Ismét beletömte a szelencébe a mérgeket. Csak egyet hagyott
16838     5,  XI  |                     feje alácsügg a tűzhely széléről, s a kukta az asztal alatt.
16839     2,  IV  |               október végéig száraz volt és szeles; akik azalatt vetettek,
16840     1,  IV  |                      e szoroson felül pedig szélesen elterülve, a két sziklafal
16841     4,  I   |                      hogy ezt a pagonyt úgy szélesíti évről évre, messze hagyva
16842     2,  V   |                    komoly volt, a gyermeteg szeleskedést elhagyta modorából; valami
16843     3,  VII |                Teréza Noémira tekintett, ki szelídkék szemeivel; mint a napraforgó
16844     4,  IV  |                     korbáccsal, míg meg nem szelídül, most mégis ura volnál,
16845     1,  V   |                határvonalán átlép.~De ami e széljósló tűzfényben legbántóbban
16846     5,  VI  |               tartva a rokka orsószárnyára, szélkeleplőt játszik. Almira a szögletben
16847     3,  II  |                 szenvedem. Mert amióta az ő szellemarca e házban megjelent, azóta
16848     5,  V   |                 hogy az ember látni vélte a szellemeket, akik így sírnak, egymást
16849     3,  III |                     száját, s a papíron egy szellentyűt szakítva, amin keresztül
16850     2,  VII |                  ködképével együtt csak egy szellőre vár, mely azt szétfújja,
16851     1,  IX  |                    Sziklám pinceodújában és szellős rovátkái közt el van téve,
16852     4,  II  |                     együtt odáig. Az enyhe, szélmentes völgykebelben egy olyan
16853     5,  V   |                  már vége van a viharnak; a szélmenyasszony csak egy fordulót akart
16854     4,  IV  |             holdjával; útjaiknak át kellett szelni egymást.~Amint az üstökös
16855     1,  II  |                  vízállás mellett, s ekkora szélnyomás alatt.~Timár Mihály visszakérte
16856     5,  III |                  Timárnak –, ha egyszer egy szélnyomásra a kétfelé vált jég megint
16857     5,  III |                 aligha benne nincs – mond a szélső legény, ki a vízhez legközelebb
16858     1,  II  |                     keréklapátjait, mellyel széltében elfoglalta a járható csatornát.
16859     2,  IV  |                     az ugarnak, s elkezdték széltében-hosszában szántani a roppant területet,
16860     5,  III |                     helyekre, ahol útnyomok szelték át a rianást, a két veszélyes
16861     5,  V   |               között. Az ódon nyári kastély szélvitorlái nyikorogtak, mintha elkárhozott
16862     5,  V   |                ijedelmes ordítás üvöltene a szélzúgás közé. Olyan ordítás, amilyenre
16863     1,  II  |                  óta többször áthangzanék a szélzúgáson s a folyam zengésén keresztül
16864     5,  XII |               Athalie-t vádolni.~Még nem is szembesítették vele.~Timéa még mindig fekszik
16865     5,  XII |                  személyesen, s Athalie-val szembesíttesse magát.~Óh! ez kegyetlen
16866     5,  XII |            törvényszékhez, hogy Athalie-val szembesíttessék.~Az emberi igazság nem engedi
16867     3,  V   |              gondolt: „neked is olyan színű szemed van éppen, mint nekem!”~
16868     5,  X   |                  ideged, mikor ezt a leányt szemedbe mosolyogni látod? nem érzesz
16869     2,  II  |                 szeretnél segíteni. Látom a szemedből, hogy azért fáj legjobban
16870     1,  XI  |            örömestebb lássak, mint a te két szemedet, mikor az fel fog nyílni.”~
16871     4,  III |               angyalkám? Nézz rám a te szép szemeiddel!~A gyermek pedig nem akart
16872     5,  IV  |                   No, no, csak ne forgasd a szemeidet olyan nagyon! Hát nem tudod,
16873     2,  V   |                 hogy alighanem Athalie szép szemeiért jár oda. Ez Kacsuka úr dolga.
16874     5,  IV  |                   Hüh, ha tudnád, minő szép szemeik vannak ott az asszonyoknak,
16875     3,  VI  |                 mind a két lovat, füleikbe, szemeikbe, orrlyukaikba tódulva. A
16876     1,  VII |               pillanatnyi összesugárzásából szemeiknek megérzé, hogy ők valaha
16877     2,  VI  |       foglalatossághoz látok. Nem jók már a szemeim. Legjobb szeretném, ha betenne
16878     1,  XIV |              szavait, de annak vérben forgó szemeitől úgy megrettent, hogy inkább
16879     3,  V   |                   az egész világot, mikor e szemekbe nézett, s egy másik világot
16880     5,  XI  |                      Kiszámítja, mikor jő a szemekre az előálom; akkor van itt
16881     1,  VI  |                     mind az emberi kíváncsi szemektől eltakarva marad. Mert az
16882     3,  III |                    mi ripacsos barátunk azt szemelte ki magának. Ne zavarjuk
16883     1,  IX  |                bosszúálló Istenről, arról a személyválogató Istenről, arról az áldozatot
16884     1,  II  |                    köteléhez, az egész hajó személyzete „kevert”, s a Duna közepén
16885     5,  IV  |                     tőlem azért, hogy a fél szemem így be van kötve. Noémi
16886     5,  IV  |                     a kincseit.”~Nekem csak szemem-szám elállt erre a szóra. Olyan
16887     4,  V   |                   nem alszom; semmit sem. A szememet le nem hunyom éjjel: ahogy
16888     5,  V   |                     arcnak homlokán, a jobb szemen keresztül egy fekete kendő
16889     4,  I   |           felmagasztalva egymással kibékült szeméremtől és szerelemtől. Mosolygott,
16890     1,  VII |                vékony ajkain figyelmezés és szemérmesség. Dús hajfonadékai az aranyozott
16891     5,  IV  |                 minden férjnek adnak be egy szemernyit… Hahaha!~Timár elfordította
16892     5,  IV  |                  hogy „fogat fogért, szemet szemért!” Eredj oda, süttesd a hátadra
16893     1,  VIII|                      annak a másik állatnak szemét-száját teleszórva homokkal, amivel
16894     3,  VIII|         kényelmetlenek, a bor ecetes, a víz szemetes, az emberarcok ijesztők,
16895     4,  V   |             egyformán mindenütt. S az ezüst szemfödélen milliárd gyémántként ragyogott
16896     4,  V   |                      amiben eltemessék, s a szemfödelet, amiben eltakarják. Koporsó
16897     2,  I   |                 hanem igyekezett intéséből, szemjárásából ellesni, hogy mire van szüksége.~
16898     3,  III |             csendesen elmerülve a természet szemléletében.~Timár kinyitá a sövényen
16899     5,  X   |                levelek közt sok gyermekírás szemlélhető. Timéának százhuszonnégy
16900     1,  II  |                veres süvegével. A figyelmes szemlélőnek azonban fel fog tűnni, hogy
16901     1,  II  |                     arcnak. Ez a két vékony szemöld együtt mintha valami fekete
16902     1,  II  |                    hosszú, vékonyan rajzolt szemölde csaknem összeér homlokán;
16903     5,  X   |                      egymást csókoló fekete szemöldeiden; s elsüllyed hajó és ház,
16904     5,  I   |                 összeérő két vékony, fekete szemöldével, mint egy szentkép, fekete
16905     1,  XI  |          bedörzsölésre; két összeérő vékony szemöldöke ráncot sem vont homlokán,
16906     1,  II  |                valami lélek, s összeérnek a szemöldökei, mint a boszorkánynak. –
16907     1,  XIV |                     el ezekért az összenőtt szemöldökökért! Háromszor!~Timéa azt kérdé
16908     5,  IV  |                    vágást, végig egész le a szemöldökömig. Tessék megnézni.~A szökevény
16909     1,  XIV |                     a fehér képű, összenőtt szemöldökű boszorkány hoz ránk minden
16910     5,  XI  |                 alakot. És addig nézte, míg szempillái leragadtak, s elaludt.~S
16911     3,  II  |                  nem látta őt meg lecsukott szempilláin keresztül. Pedig az alvó
16912     3,  V   |                   hogy „te”?~A leány lesüté szempilláit, és fejét szelíden tagadólag
16913     3,  I   |               bezárja szemeit hosszú selyem szempilláival a hölgy.~– Nem érzesz hozzám
16914     1,  XI  |                    aztán felnyíltak a sötét szempillák, s a két szem sötéten, ragyogástalanul
16915     5,  I   |                  vette soha, hogy valakinek szemrehányásától rettegni legyen kénytelen
16916     3,  II  |                   jött meg, annak tett naiv szemrehányásokat: „olyan soká el kell maradni?
16917     5,  XI  |                    őrnagy szemébe, és aztán szemrehányó haraggal anyjára. A jámbor
16918     3,  V   |                   elárulja, s a pirulás s a szemsugár, mely többet árul el, mint
16919     4,  III |                   valami oly ijesztő volt e szemsugárban. Egy gyermek nézése, aki
16920     1,  II  |                   víz közepén.~Timár Mihály szemügyre vette azt messzelátójával,
16921     1,  IX  |                elaltattam, és lefektettem a szénába, nagykendőmmel leterítve.
16922     3,  IV  |                    oda Teréza asszony friss szénából vetett neki fekhelyet, Noémi
16923     1,  IX  |                odúira. A legnagyobb odvában szénahalmaz volt ágynak vetve. Ez szegény
16924     5,  III |                     jég hátán; s a távolban szénásszekereket látni, amint a jégen csendesen
16925     4,  III |                     Noémit. – Én majd addig szendergek itt benn. Olyan jól érzem
16926     4,  III |                    mikor Mihály mély álomba szenderült, hogy „a kis Dódi nagyon
16927     1,  VI  |                 folyam torkolatánál fekszik Szendrő. Énnek a harminchat tornyán
16928     1,  XIII|                 akár nekiálljak Pancsovától Szendrőig egy gereblyével végigkaparászni
16929     1,  V   |                 nagyobb elővigyázattal jár.~Szenes serpenyőt hoznak elő, s
16930     5,  I   |                    ezt a nevet, osztoznám a szennyében, mint osztoztam a ragyogásában.
16931     4,  I   |                 legyen bölcs Salamonnál, és szentebb legyen Szent Dávidnál?~A
16932     2,  VII |                boldogságos szűzre és minden szentekre, örökkön örökké Amen. Az
16933     4,  V   |                  közé.~– Mutasd meg nekem a szentírásból, hogy az Isten mikor teremtett
16934     5,  I   |                 mégis beszélni fogok. Az ön szentképe mégis csak leszállt végre
16935     5,  I   |                   aki nem hiszen a könnyező szentképekben. Hanem ez már mégis igaz,
16936     5,  XI  |               csendesen behúzza maga után a szentképes rámát.~Timéa még néhány
16937     5,  I   |             skatulyát hozott az őrnagytól a szentképnek, és egy levelet.~– Mi volt
16938     2,  VII |                megesküsznek az atya-, fiú-, szentlélekre, a boldogságos szűzre és
16939     5,  IX  |                    előtt Timéáról, mint egy szentről. És mikor elmondta előtte
16940     4,  V   |                igazán meggyónni s az utolsó szentségek felvételéről gondoskodni.~
16941     1,  XII |                 ember? Fölvette-e az utolsó szentségeket? Bizonyos vagy-e róla, hogy
16942     2,  VI  |                     dolog. De én becsületem szentségére esküszöm, hogy el nem árulok
16943     4,  III |                   magához, és hagyta sírni.~Szentségtörés lett volna e könnyekből
16944     4,  I   |                  meséjét, mint ahogy ő maga szentül hitte azt, és a fejét merte
16945     3,  IV  |               kiálta föl Noémi egész kitörő szenvedéllyel, s odaveté magát Mihály
16946     3,  VI  |                  Nem vagy már gyermek, hogy szenvedélyeid játsszanak veled. S talán
16947     4,  I   |                    a nő, hogy szerencsétlen szenvedélyét elkábítsa.~Ha a nő képes
16948     4,  IV  |               tartson, hogy mind a kettőjük szenvedése sokáig tartson!~Mindenki
16949     4,  V   |                    hogy kárpótolja azt nagy szenvedéseiért éppen őáltala, és hogy mindazon
16950     5,  V   |                    el! – Senki sem oka az ő szenvedéseiknek: egyedül én. Te örök igazság,
16951     5,  I   |               halálos bajomat, és osztozott szenvedéseimben. Én váljak meg attól az
16952     4,  IV  |                    a szívfájdalmak, a testi szenvedések, a lélek rémei, a veszteség
16953     5,  IX  |             szenvedéseit s a bánatot, mik e szenvedésekért az ő osztályrészeül jutottak.
16954     4,  V   |                    egész hosszú életre való szenvedéssel – ez Teréza.~Teréza egy
16955     5,  II  |               boldogtalanná tettél, mármost szenvedj együtt velem!” Ez az angyalok
16956     4,  IV  |                 élni kell azért, hogy Timéa szenvedjen; mert ha Timéa özveggyé
16957     4,  I   |                  Ezért felkeresik gyakran a szenvedők, s megőrzik titkait, mert
16958     4,  III |             tekintetet.~„Annyi nyomorulton, szenvedőn, haldoklón tudtál segíteni;
16959     5,  IV  |                     a szegény szerencsétlen szenvedőt véletlenül a nem várt boldogság
16960     4,  III |               visszahatás lankadtsága alatt szenvedt. Ingerlékeny volt és haragos.~–
16961     5,  IX  |          Megbocsáthatsz-e nekem azért, amit szenvedtél miattam, amit vétettem ellened?~
16962     4,  IV  |                     Én ragályos betegségben szenvedtem: a keleti pestis lepett
16963     3,  VI  |                   hozzák eléje: boldogan és szenvedve, átadva és elveszítve; azoktól
16964     3,  I   |                mikor ezt hallá mondani. Nem szenvelgett szemérmetes tiltakozással,
16965     3,  III |                      s azontúl idáig hozott szenvtelensége múlni kezdett. ismét szokott
16966     5,  XIII|                     épen az arcvonásokat.~A szépanya tekintete pedig valóban
16967     5,  XIII|                     gyermek szépapja öléből szépanyjáéba vándorolt. Mikor a nő elhagyott
16968   Uto       |                 krétát, és számíts utána. A szépapánknak volt egy fia és öt leánya.
16969     5,  XIII|                     mi folytattunk.~Mikor a szépapónak megmondták a nevemet, rám
16970     2,  V   |   lelkiismeret-mardosás nélkül mondjon neki szépeket.~Kacsuka úr nem mulasztott
16971     2,  V   |             átszellemült, ami azt egyszerre széppé tette. Sok arc megszépül,
16972     5,  IV  |                barátnőt a balett, a cirkusz szépségei közül, amiket magamforma
16973     3,  IV  |           holdvilágba bámulni s a természet szépségeiről elmélkedni; hazatérő birkák,
16974     1,  II  |                  folyékonyan beszéli.~A táj szépségeit magyarázza a lánynak: az
16975     1,  II  |                     az ijesztő, a borzalmas szépségeket.~A fehér arc, a sötétkék
16976     2,  VII |                    olyasmit, hogy nem válik szépségének emelésére ez a kegyetlen
16977     1,  V   |                  eszére, kincsére, erejére, szépségére büszke.~S a bóra sem árthat
16978     2,  VIII|                     Nincsen bátorsága annyi szépséget elpusztítani.~Becsukja a
16979     2,  VIII|                 szín homályosítá el ragyogó szépségét, a merev szemek ónkarikáikkal,
16980     4,  III |                     kardalában, a milliónyi szeráfimok között, ott hallottad őt
16981     1,  II  |                 pedig külseje egészen görög szerbet akar mutatni, prémes kaftánjával,
16982     1,  I   |                    magyarhoz, törökhöz, sem szerbhez; a senki országa az, adót
16983     3,  III |           rózsavizet főztünk, mind elvitték Szerbiába, búzát adtak érte. Óh ti
16984     1,  VII |                háromféle nyelven, magyarul, szerbül és románul.~Mire aztán egy
16985     5,  II  |          szívháborgásnak van egy csillapító szere. Hatályosabb a mákony, a
16986     5,  XI  |                     sem lehet. Zófi asszony szerecsendióvirágot, gyömbért, fahéjat és cukrot
16987     4,  III |                kérdezné: „hát itt nincsenek szereid?”~Teréza nem állhatta ki
16988     5,  XI  |                   elolvashassa nála.~Kitűnő szerek!~Keleti vegyész csalhatlan
16989     4,  I   |                asszonya pedig ért azokhoz a szerekhez, amik sebeket gyógyítanak,
16990     5,  XI  |             szobában Athalie anyja. Bosszú, szerelemféltés, amiért meg akarják ölni.
16991     3,  II  |                    kifent gyilkot, melyet a szerelemféltő düh az ön felesége szívének
16992     3,  I   |                     Ez mind hozzátartozik a szerelemhez.~Most végre eljutott vágyai
16993     5,  XI  |             gyilkolóbb méreg?~Nem beszélnek szerelemről, de mégsem volna szabad
16994     4,  I   |                     kibékült szeméremtől és szerelemtől. Mosolygott, és lesüté szemeit.~
16995     3,  VII |                    fohász fejezte ki, s ami szerelemvallomást a költők versbe szedtek,
16996     5,  IX  |                szeretsz, úgy nekem fáj a te szerelmed.~– Jól van, Noémi. Én tehát
16997     5,  I   |                    szolgáltatni hűségéért s szerelméért, átkozott volna, aki őt
16998     3,  IV  |                egész forró hevével. Hanem a szerelmen kívül egyéb is kell az embernek.
16999     4,  III |                     szűz, a tündér és a nő. Szerelmének semmi önzése nincs; egész
17000     5,  II  |                  ritkán lesznek öngyilkosok szerelmi bú miatt. Az üzleti gond
17001     4,  I   |                   visszajött; hozott jóféle szerémi bort vendégének, s addig
17002     4,  IV  |           égvizsgálás alatt azon rendkívüli szerencsében részesült, hogy tanúja lehetett
17003     5,  IV  |                ember. – Hanem én köszönöm a szerencsédet. Annak megint csak én adtam
17004     3,  II  |                  mindig hatot fordult; s ha szerencsejátékban akarta elveszteni a pénzét,
17005     5,  II  |                kedély volt, hogy e túlságos szerencséjének, melynek magva oly rohadt,
17006     5,  X   |                    akarja alapítani Athalie szerencséjét. Azt hiszi, hogy az elvesztett
17007     5,  II  |                    végre rettegni kezd nagy szerencséjétől.~Gazdagsága folyvást növekedőben.
17008     5,  III |                   Ahová a nagyságos úr lép, szerencsének kell ott lenni. Csak még
17009     3,  VI  |                    egy csaló vagy. Csakhogy szerencsésebb csaló, mint a másik. Vajon
17010     3,  VIII|                 régen kikérte magának azt a szerencsét, hogy amint Levetinczy úr
17011     5,  XI  |                   tető alá, s nem marad itt szerencsétlennek senki más, egyedül ő!~Óh!
17012     4,  IV  |                szenvedő embernek legnagyobb szerencsétlensége az, hogy mindenki arcáról
17013     2,  II  |                     nem a te hibád, de a te szerencsétlenséged, mert most mindenki félni
17014     1,  III |               átjöhetne a hajónkra.~Ettől a szerencsétől ugyan megőrizte a Szent
17015   Uto       |                 hozzá kellett építenem, s a szereplő alakokat, helyzeteket mind
17016     3,  V   |                 tette, mintha mondaná: „hát szeresd”.~Egy hosszú, néma, hallgató
17017     3,  VII |              elveszett mámorában. – „Óh! ne szeress olyan nagyon!” – súgá a
17018     3,  III |                     otthon, az keresi, hogy szeressék az utcán.~Akit már nem szeretnek
17019     1,  VII |                     Timéához sompolygott, s szerét tette, hogy kezet csókoljon
17020     3,  VI  |             templomban megeskettek veled, a szeretetben. Hogy menekülsz meg tőle?
17021     4,  III |                    kell lenni akkor ennek a szeretetnek?!~Mikor aztán kisírta magát
17022     4,  V   |               türelemmel, gyógyítottátok ti szeretettel és örömekkel. Ha azt nem
17023     4,  III |                   Noémi sietett be hozzá, s szeretetteljes arccal tekinte reá.~Hanem
17024     4,  III |                mellett, ha a betegre jól és szeretetteljesen ügyelnek, ha kedélyét fel
17025     3,  III |                   szeretni képes szíve? Nem szerethetné-e őt egy asszony még akkor
17026     3,  V   |                    ő szeret engem, miért ne szerethetném én őtet?~Nem, nem, nincs
17027     2,  IV  |                    ideadja azt a keresztet? Szereti-e a jó karlócai ürmös bort?
17028     2,  VII |                  meg a menyasszonytól, hogy szeretik-e egymást.~– S azután felelni
17029     3,  VI  |                  csaló, mint a másik. Vajon szeretne-e akkor?~… És hátha csakugyan
17030     5,  IV  |                  kalóz, szoknyában. Ajh, de szeretnék egy olyan zsiványbandának
17031     5,  IV  |             haraptasd keresztül a karodat a szeretőd kutyája által; akkor aztán –
17032     1,  II  |                   fészkeit, miknek ősapja a szeretőket oly híven táplálta; aztán
17033     5,  IV  |                    akinek szüksége volt egy szeretőre; mert hiszen azzal a feleséggel
17034     3,  I   |                 egymáséi voltak, és egymást szerették ide alant, ismét találkozni
17035     2,  IV  |                   amilyennek látszol! Ezért szerettelek mindig olyan nagyon. No
17036     5,  X   |               elvált vőlegényét, s egyedül, szerettelenül lett tőle elbocsátva. És
17037     4,  V   |               egyebet, mint hogy szeret, és szerettetik. Hát nincs-e énnekem erős
17038     5,  XI  |              legalább szeretve akart lenni: szerettetve titokban, homályban, elrejtőzve.
17039     1,  IX  |                     ember volt, s mi nagyon szerettük egymást. Én huszonkét éves
17040     1,  VI  |                   ember nem tudja, hogy mit szerezhet, vadat-e vagy halat; s aztán
17041     1,  IX  |                 büszkék rá, ha ők is örömet szerezhetnek annak. Óh! a fák oly okos
17042     3,  VII |                     elkorhadt már, újat nem szereztek: – a jövevénynek nem lehetett
17043     5,  IV  |                   azért, hogy az őseim hogy szerezték a nagy vagyont. Csak úgy,
17044     3,  VIII|                     béreltem ki, új hajókat szereztem, azokat megrakattam, s jelenleg
17045     5,  I   |                     igaz úton ne lett volna szerezve; senki vagyonát el nem vette
17046     1,  VIII|                  ausztráliai cserevásárral. Szerezz aranyat, ha velem békében
17047     3,  VI  |                  Akarod-e, hogy én számodra szerezzek valami olyan állomást, ahol
17048     3,  VIII|                 abban a veszedelemben? Majd szerezzünk más csónakot. Most pedig,
17049     1,  VII |                   abban nyilván valami ínye szerintibb étel főhetett.~– Pompás
17050     4,  II  |                 meráni faházat, külső-belső szerkezetével; azután Timárnak Rác utcai
17051     5,  I   |                    zsebében egy mesterséges szerkezetű tollat, melynek szára egyúttal
17052     4,  I   |                     favágó viszi a vállán a szerszámjait, a favágóné viszi a gyermeket
17053     5,  XIII|               cserébe: gabonát, ruhakelmét, szerszámokat, festett fonalat.~Az én
17054     2,  VIII|             jegygyűrűt; még csak a temetési szertartáson sem jelent meg, hogy az
17055     2,  IV  |                 való feldíszíttetésnek némi szertartásos előzményei vannak. A korona
17056     2,  VIII|                   Timéának a szép menyegzői szertartásról.~Timéa elkészítette a reggelit,
17057     3,  I   |                  értett meg egyebet, mint a szertartást.~Talán idővel?~A fényes
17058     3,  VI  |                   reá az új rémület.~A Duna szertelenül meg volt áradva.~A tavaszutói
17059     1,  IV  |              nevezett szirt árulja el magát szerteszéjjel a csillámló víz által, mely
17060     1,  XII |                 csépeltek még az udvaron és szérűn.)~– Ezúttal én hozom a termést! –
17061     5,  I   |               kénytelen valaha, hogy valami szerzeményének eredetét titkolni legyen
17062     3,  VI  |              jótékonyság apostolának nevez, szerzesz magadnak egy olyan helyzetet,
17063     4,  IV  |            kéttornyú kolostor, amelyben hét szerzetes lakik. Felül és alant fejedelmi
17064     1,  IX  |              Brazovics Athanáz, s követelte szerződése beváltását a kezesektől.~
17065     3,  VIII|                     A nagyobbakban álltak a szerződések, a kisebbekben az értékpapírok
17066     2,  V   |              tartozásokkal, a lerázhatatlan szerződésekkel, per alatt levő kétséges
17067     1,  IX  |                  Krisztyán Maxim nem bírt a szerződésének megfelelni, amit Brazovics
17068     3,  II  |              egymással: hideg, látszólagos, szerződéses csókot, Athalie is jelen
17069     3,  VIII|                     egyszer, amidőn önnek a szerződését Scaramellivel kellett előkeresnem
17070     2,  IV  |                   semmit, s a főbérlő, hogy szerződésétől meneküljön, kridát mondott,
17071     2,  IV  |                  volt, mire a rendbe hozott szerződési okiratokat mind a bőrtáskájába
17072     2,  IV  |                 együtt jegyzé alá a nevét a szerződésnek.~– Ne siessen ön még – szólt
17073     1,  V   |                  beszélhetnek, alkudhatnak, szerződhetnek egymással a Duna két partjáról