bold = Main text
   Part                                        grey = Comment text

 1 1    |            hunok előtt a hadak útja.~Most aztán ezt az utat őrizni
 2 1    |      egyházat, aminek tornya is van, most építették fel Torján, de
 3 2    |               amíg össze nem töri.~S most ezek jönnek egész nemzetségestül,
 4 2    |            azt gondolta, hogy majd ő most a maga előhadával szépen
 5 2    |           úgy hátra szorította, hogy most csak egy kuckóban kuporog.
 6 3    |              vas, ezé meg acél.~– És most már, miután egymás kezét
 7 3    |            feszített Jézusé. – Ha te most itt a te bálványisteneidnek
 8 3    |       vidékében a Székelyföldnek még most is ragaszkodnak az ősvalláshoz,
 9 3    |              áldozatokat tesznek. Ha most egyszerre a te nemzeted
10 4    |             Istent; sőt némelyek még most is így végzik azt titokban). –
11 4    |              A szemei oly élesek még most is, hogy a félsötétben is
12 4    |              az áldozatnál szolgált, most pedig az ítéletkimondáshoz
13 4    |          menyecskék valának: bizony, most már a száz esztendőn régen
14 4    |         korában az ördög arája volt, most igaz keresztyén hitű lélek;
15 4    |      Kolozsvárra bejárhasson misére: most pedig már maga tart kápolnát,
16 4    |           elmondá a fogadást: „Ahogy most feltartom a székely nemzet
17 4    |           Mike Sárához fordult.~– És most add elő, miért hívattad
18 4    |             a pásztorlegénynek, hogy most is oldalt áll a feje. Még
19 4    |              belein osztozzanak. Itt most ember tanácskozik, ésszel,
20 4    |            vérünk: egy ükeink voltak most egy haza fiai leszünk. Egy
21 5    |          egyszerre kiveri onnan. Íme most is, hogy dobognak a lábaikkal
22 5    |       előrevonulása is meggyorsítva. Most már ezek ugyan sietni fognak
23 5    |             kunok érte nem küldenek. Most oszoljatok haza békességgel.
24 6    |            az egyezer esztendőt. Még most is állnak falai. Úgy volt
25 6    |           falak: csakhogy az a város most már vadzsályával van benőve.
26 6    |      természet keze idomított. Egyet most is látni belőlük Erdő-Szent-Györgyön
27 6    |       udvarában. Hajdan imádták azt: most csak kapubálvány.~A másik
28 6    |             táborhelyek voltak, ahol most buján tenyészik az iharfa.
29 6    |              egészen büszke volt rá!~Most azután következett a tűzkiosztás!~
30 6    |          ifjú legények gyújtották; s most már aztán ők kezdték el
31 7    |      közepéig.~– Mondsza, mit érzesz most? – kérdené Rapsonné a barlangon
32 8    |          kettő. Hanem ez régen volt: most már más a világ.~A kígyó
33 8    |          amit meg nem bocsátanak.) – Most is szebb, mint a tied, te
34 9    |              tornyú istenházát éppen most építteté a buzgó Mike Sára
35 9    |           valamikor táltos lehetett) most „ráró” madarakat árul, amik
36 9    |              székelyt ölt volna meg, most már ki is veszett az egész
37 9    |           tündéreknek hítták azokat, most is viselik még a tündérneveket:
38 9    |        Szemőke, Gillike, Illangó, de most már csak „cifra asszony”
39 9    |                  cufri”. De még ezek most is tudják a régi pogányvilág
40 9    |          ökörnyál-hó” nem járja már, most Szent György havának, Boldogasszony
41 9    |              A tuhudunok azonban még most is hosszú rovásbotokra írják
42 10   |         hegyet lenn a völgyben, mint most. Óriások rakta utak voltak
43 10   |          hegygerinceken végig futók; most már benőtte őket az erdő,
44 10   |           hogy Mike Sára asszony íme most már a leányát is elveszté,
45 10   |            úgy tetszett neki, mintha most meg visszafelé forogna a
46 10   |    ellátogatni hozzá titoktartásból, most is éjjel jöttek.~Mikor a
47 10   |   odafektette azt az oltár kövére.~– Most tehát, mondd meg anyám,
48 11   |                  Azt mondtam. De nem most. Majd később. Majd ha anya
49 12   |              én akkor meg nem fogom, most ott feküdnék a többiek sorában
50 12   |           Nesze!~Itt a váram kulcsa. Most az üresen áll. Hordasd bele
51 12   |      gondolod. Nagy az én furfangom. Most csak félreteszem a haragot.
52 12   |           tőle! Ez szóm és mondásom: most hordd el az irhát!~A tivatulusnak
53 12   |             verte a rézpajzsa öblét.~Most szétválnak a fiúk: megpihennek.
54 12   |       csapkodja a gyilkos fegyver.~– Most itt ti pihenőt tartsatok.
55 12   |               Az átjáró vár a mienk, most mi állunk a kert felől.
56 12(1)|             maradt meg, a „dagasztó” most már szerda, a „vasverő”
57 13   |         hantokkal betemetni.~– Nohát most mi sirassuk el a halottat,
58 14   |            meg a régi székelyek.~Még most is olyan vidék az, hogy
59 14   |          imádására szentelt kövek. – Most már szétdöntögetve hevernek;
60 14   |        hevernek; hanem azért valamit most is érez, aki e helyre lép:
61 14   |              amit akkor eldobtál, én most is a keblemen viselem?~–
62 14   |            Az erdélyi hegylapályokon most is megterem még a baraboly,
63 14   |               Elolvad magába. Adj ki most minden hideget: meleg legyen
64 15   |        betanult zsolozsmák.~– De ezt most már békében hallgasd ám
65 15   |         nézem, hogy te mit csinálsz.~Most aztán Imolán volt a sor,
66 16   |            szomorú történet az, amit most neked el fogok beszélni,
67 16   |          éppen a te lábnyomaid. Amit most cselekedtél, az a keresztyén
68 16   |             világzár) virágai lepik. Most, tavasz elején, csak a tavalyi
69 17   |       azelőtt bölényre vadászni, úgy most bélpoklosokra lesni; – s
70 17   |             ellátták a konyhát. (Még most is, annyi száz esztendő
71 17   |             maga ápoltjai számára, s most tudta már meg, hogy mit
72 17   |             éjszakai úttól.~– De hát most mindjárt elmenjünk alkonyat
73 17   |             szüksége nem lesz rá, és most visszakéri. Ezért is ezer
74 17   |            mennyországra ad érdemet. Most már majd itthagyom a tekegyelmednek
75 17   |               Dobroc, Kékkelevény, s most ez idehozza közéjök még
76 18   |             nem követhettek, mint ha most azonnal nekiiramodtok, megvinni
77 18   |            már semmi világi hatalom.~Most már mehetett ki a várból.
78 18   |              Tejút) sokkal fényesebb most, miként az imént volt. –
79 18   |             vezér harcosai vágtattak most végig rajta: új patkónyomaiktól
80 18   | vérkönnyeivel, hős apád, Kevend – az most ott fekszik a ravatalon!~–
81 18   |        kevély győzelmes Mike Andorás most trombitaszó mellett fölkéri
82 19   |               mint a „Csata tornya”. Most is mutogatják azt a hosszú,
83 19   |          Elég az, hogy megtörtént, s most már a tuhudunok egész népe
84 19   |              jó hivatalt, a királyok most hoztak egy törvényt a „macellumokról”:
85 19   |           Opour Kevend hallaná, amit most elmondtunk! – Engem karóba
86 19   |           szürke volt, mint az acél, most fehér lett, mint az ezüst;
87 19   |             Táltos, horkáz, garabonc most futott, iramodott ajtón-ablakon
88 19   |            hallják meg. Isten küldi. Most tudom már igaz nevét. Az
89 20   |          láttak: vagy nem így, ahogy most: hisz az egy istennő! Tán
90 20   |             összedugta a fejét: „No, most jaj lesz nekünk.”~De Szilamér,
91 20   |         előtt jártam, Istentől jövök most. – Jöjjetek közelebb. –
92 22   |             elpusztítani a labancok. Most már csendes tartomány lett
93 23   |         ezüstöt; mikor készen volt a most is látható merész út hegyen-völgyön
94 23   |              régi székely betűk. Még most is láthatók az ardaki templomon.
95 23   |               A vándorcigányoknál ez most is dívik.~27. [29.] lap.