Part

 1 1 |          már Kakasbarázdának híják, majd odább Csörsz árkának, Tündérek
 2 2 |         itten, s azt gondolta, hogy majd ő most a maga előhadával
 3 2 |          túl lesz a váron, ő állhat majd a kert felől, s ő szabja
 4 2 |            emlegetik hagyományaink! Majd meglátod még az utadban
 5 3 |       horkáz egymás közt felosztják majd: az égett csontokon fehér
 6 3 |       szoktak maradni, s ők azokból majd megjósolják a jövendőt.
 7 3 |           is megtartom hűségemet.~– Majd elfelejtenéd azt, ha engem
 8 3 |            és odakiálta:~– Még ebbe majd a bálványosi rabonbánnak
 9 4 |      legrégibb hagyományokban Moya, majd Moxa: mai nap Maksa a neve.)~
10 4 |            a helyére, az orra hegye majd a térdit éri.~Héj, Rapsonné
11 4 |        azoknak a kíséretében jő fel majd.~Hanem, hogy Opour Kevend
12 4 |       végezni fogják: ez nem lesz-e majd lélekháborodás a keresztyén
13 4 |        Rapsonné asszony, akinek már majd kifúrta az oldalát a szó,
14 5 |         vezették púpos hátú törpék. Majd a főcsakán jött fényes kíséretével,
15 5 |          Pedig fajtád. Asszony. Hát majd mindjárt megismered: aztán
16 5 |          mindjárt megismered: aztán majd mondjátok meg, hasonlít-e
17 5 |            innen: akkor adjátok ki, majd ha érte küldök.~Ez amilyen
18 5 |             imádd a Szent Szüzet. – Majd elviszi őrizetre Opour Kevend
19 6 |      magyarok.~Attól a naptól fogva majd megbomlottak az asszonyféléért
20 7 |              más fegyver nem fogja; majd meg ormótlan, idegen mezőkre
21 7 |           balitádat. Ha meghallgat, majd kisusogjuk szépen, hogy
22 7 |             susogóba. Azután küldöd majd a násznagyaidat a kelengyével.~–
23 7 |         szűröm az ajtó előtt, akkor majd mondok neked mást, de ahhoz
24 8 |          egyszer egymáséi legyenek; majd meglátod, milyen szépen
25 8 |             Deákné vásznánál, az is majd elvágja, ameddig megsült:
26 8 |           ha neki gyermeke születik majd, hát akkor azt ne a szent
27 8 |         Minő tanácsokat fog ez adni majd Szilamérnak, ha az oda-megy
28 11|       bélyegével: Szilamér fiamé is majd olyan lesz holnap, mint
29 11|           marakodjanak egymással! – Majd holnap megtartjuk a „tyúkverőt”.
30 11|           készül arra. – Ő csinálja majd meg a menyasszonyébresztőt,
31 11|       turbékolt. De hogy a fődolgot majd el ne felejtsük, a terem
32 11|           Azt mondtam. De nem most. Majd később. Majd ha anya lesz,
33 11|           De nem most. Majd később. Majd ha anya lesz, fia lesz neki.
34 12|             szeretném őket látni!~– Majd máskor, „kis kedden”.1 Fiatal
35 12|           követelem tőlük vissza.~– Majd azt mondtam rá, hogy „köszönöm”,
36 12|       fiúért.~– Ahol leány van, ott majd fiú is lesz.~– Az nem az
37 12|            pap ölte meg: szolgálhat majd nekik a másvilágon. Hanem
38 12|           nekik a másvilágon. Hanem majd én tartok a lelkéért egy
39 12|           félreteszem a haragot. De majd ha egyszer ennek az asszonynak
40 12|          Aztán még egyet mondok. Ha majd a tivatulust ide küldik
41 12|          eresztettél be az ajtódon, majd bejövök az ablakodon; de
42 12|             innen kikergetni? Várj, majd én adok neked jobbat! –
43 12|       megöltél! Kegyelmes uram légy majd a másvilágon: a „nap mezején”!~–
44 12|           ölt meg. Dicső tort ülünk majd fölötted! Vigyétek őt haza!
45 12|            hogy halotti tort ülünk. Majd eljön a mi időnk is! Addig
46 12|             én igazi képmásom. – No majd eljön az idő!”~Az elesett
47 13|             senki sem győzi le, ott majd együtt lesznek mind a hősök!
48 13|          vén Opour Kevend, a fiadat majd megtalálod a nap mezején!”~
49 13|             Föld isten ölébe: onnan majd el is megy Nap isten országába.
50 14|             nénő, s azt hitte, hogy majd erővel elveheti az asszonykájától;
51 14|              bezárja ezt a világot. Majd elmondom neked, hogy miért
52 14|          horkáz másnak is elfecsegi majd a titkát.~– De ám a keresztyéneknél
53 14|           azokból elhozok neked ide majd egyet. Aztán annak a fülébe
54 14|          annak a fülébe megsúghatod majd minden bűnödet; igaz ugyan,
55 14|             Én azt ajánlottam, hogy majd küldök neki egy oldal szalonnát
56 14|        állat húsát nem kívánod, hát majd küldök neked egy füzér fonatost.”
57 14|             mert nem tetszik! – „De majd elvisz oda az ördög!” – „
58 14|            férje, lassan-lassan, de majd csak valahogy, valamiképp
59 15|        különös világosság. – Holnap majd csinálnak a helyébe másikat
60 15|       szelíden a férje vállait, aki majd hanyatt vágta magát nevettében.~–
61 15|        könnyező szemedet látom. Hát majd meggyököntöm én ezt a dolgot
62 15|            hogy a tieitek nem azok. Majd meglássuk a dolgot. Hátha
63 15|             jó meleg kandalló előtt majd elbeszélgetnek egymással
64 15|              hanem csak azért, hogy majd ottan egy szikra rád talál
65 16|      összejöhetnének, s akkor aztán majd megtudná Szilamén hogy a
66 16| elhalványult.~– Mi történt veled?~– Majd elmondom hosszan; – de ne
67 16|              ülj távol a kerevetre. Majd ennek is megtudod az okát.~
68 16|        angyalokról, akik a halottat majd bevezetik a paradicsomba,
69 16|        nyugodalmat!” – Vártam, hogy majd előlépnek végre az íjászok,
70 16|       fitymálni fogja, durván bánik majd vele. Pedig lehet, hogy
71 16|   összetesszük a tudományunkat, még majd ki is tudjuk gyógyítani
72 16|         minden szembajt meggyógyít.~Majd meg egy hamuszín forrás
73 17|            Rapsonné asszony, s hogy majd nemsokára elkövetkezik az
74 17|   gyógylevegőjében fürödni: s annak majd bolond nagy öröme lesz,
75 17|            pogányok nem ismerik. No majd adok én belőle. Hoztam én
76 17|             a magáéval? Akkor aztán majd tarthatnád a kandallóban
77 17|  mennyországra ad érdemet. Most már majd itthagyom a tekegyelmednek
78 18|          maradt fel az a közmondás: majd megtanítalak kesztyűben
79 18|          csillagok, előbb az örege, majd az apraja is. Az ősmagyar
80 18|        itt-ott, hogy az ember szíve majd megesik rajtuk; pedig talán
81 18|           nőstény hívogatja párját. Majd megint egyszerre százszoros
82 18|              aztán egy sarló hegye; majd fénylő tűztorony, utoljára
83 18|        leste, hogy mikor gomolyodik majd fel a nagy füst a tűzhalomról,
84 18|             asszonyom, gyermekem! S majd akit legelöl maga előtt
85 19|          mondá az oroszlán. – Várj, majd én segítek!~S odament ő
86 20|           volna a helye.~– És aztán majd mondd el hatalmas anyádnak –
87 20|          vele kegyelmet, váltsd meg majd őtet is.~Imola is odaroskadt
88 22|          örökösen bajoskodtak velük majd a püspökök, majd a vajdák,
89 22|  bajoskodtak velük majd a püspökök, majd a vajdák, majd a prímás,
90 22|            püspökök, majd a vajdák, majd a prímás, majd a nádorispán
91 22|            a vajdák, majd a prímás, majd a nádorispán az ő régi székely