| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 96 1 97 1 98 1 a 5427 abba 12 abban 34 abbeli 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 5427 a 2064 az 767 s 744 hogy | Jókai Mór Bálványosvár IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Part grey = Comment text
3501 14 | erővel tuszkolta ki onnan a férjét: – Menj innen! Ne
3502 14 | kinyitott, hadd járja át a termet a szél; maga meg
3503 14 | hadd járja át a termet a szél; maga meg nekiállt,
3504 14 | az ezüstkupát, amiben az a virág állt: „mégis érzik
3505 14 | ne őszülj meg. Az nyomja a lelkemet, hogy olyan régen
3506 14 | régen nem gyónhattam meg a bűneimet.~– Hát vannak teneked
3507 14 | elmondhatja azt, ami nyomja a lelkét, s aztán vezeklést
3508 14 | érte: akkor egész megújul a lelke utána.~– Hogyne tudnám
3509 14 | álmai voltak: valamelyik a meghalt feleségei közül
3510 14 | tartott. Este pedig kiment a mezőre, vágott egy kőrisfavesszőt,
3511 14 | bedugta, aztán rátartotta a lyukra a fülét, ha hallott
3512 14 | aztán rátartotta a lyukra a fülét, ha hallott valami
3513 14 | valami neszt, akkor aztán a két tenyerét a szája köré
3514 14 | akkor aztán a két tenyerét a szája köré téve, elmondta
3515 14 | egy cövekkel bezárta azt a lyukat, s akkor aztán egészen
3516 14 | aztán egészen helyreállt a kedve.~Huh, be megharagudott
3517 14 | marokra fogva, Szilamérnak a pogány üstökeit, s még egy
3518 14 | vasfejű tuhudun! Hát te a mi gyónási szentségünket
3519 14 | mi gyónási szentségünket a ti ostoba ürgelyukba kiabálástokhoz
3520 14 | szentség és igen komoly dolog. A tuhudun azon az eleven lyukon
3521 14 | eleven lyukon át egyenesen a Föld istennek mondja el
3522 14 | Föld istennek mondja el a lelke terhét, s aztán szépen
3523 14 | ne bocsássa hozzá éjszaka a halottait, akiket valaha
3524 14 | ha megharagusznak. Mikor a nap aszúvá perzseli a mezőket,
3525 14 | Mikor a nap aszúvá perzseli a mezőket, s az ég nem ád
3526 14 | esőt és harmatot, mikor a vén Nemere megindul, végigsöpörni
3527 14 | egész Székelyországot; mikor a Víz isten elönti a vidéket
3528 14 | mikor a Víz isten elönti a vidéket árjával; hát mikor
3529 14 | vidéket árjával; hát mikor a Föld isten megrázkódik alattunk
3530 14 | Erős istenek ők: nem tűrik a megbántást.~Imola átlátta,
3531 14 | embernek kell meggyónnunk a lelkünk terheit, ő oldhat
3532 14 | helyesebben tette volna, ha a Kájon horkáznak súgta volna
3533 14 | horkáznak súgta volna meg a titkát, s az adta volna
3534 14 | tovább az „élő lyukon” át a Föld istennek; de hát bizonyosan
3535 14 | bizonyosan félt tőle, hogy a horkáz másnak is elfecsegi
3536 14 | másnak is elfecsegi majd a titkát.~– De ám a keresztyéneknél
3537 14 | elfecsegi majd a titkát.~– De ám a keresztyéneknél a gyónástitok
3538 14 | De ám a keresztyéneknél a gyónástitok szentség – magyarázá
3539 14 | embere esküt tesz rá, hogy a meggyónt titkot senkinek,
3540 14 | én valamit. Tudok én itt a hegyek között egy körülkerített
3541 14 | házat, amiben harang is van; a harangszó vezetett rá. Abban
3542 14 | Imolának már cselekvésre állt a tenyere; de csak meggondolta
3543 14 | tenyere; de csak meggondolta a dolgot, hogy hiszen Szilamér
3544 14 | nem rosszakaratból nevezi a papot horkáznak: nála ez
3545 14 | majd egyet. Aztán annak a fülébe megsúghatod majd
3546 14 | sietett megcsókolni azt a hirtelen tenyeret, ami ugyan
3547 14 | hirtelen tenyeret, ami ugyan a képének volt szánva ezért
3548 14 | Dehogy hozod nekem ide a bucsesdi monostorból a barátot:
3549 14 | ide a bucsesdi monostorból a barátot: hisz azok görög
3550 14 | Hát azok nem jók?~– Jók a görög hitűeknek; de én római
3551 14 | vagyok.~– Ahá! Értem.~– Érted a varasgyékot! – mérgelődék (
3552 14 | mérgelődék (nagy méltán) Imola, s a két öklével ütögette Szilamér
3553 14 | nekem az oláh barát, mert a görög hitűeknél nincsen
3554 14 | mindjárt valamit. Itt van a taplós ember!~– Taplós ember?
3555 14 | Tudod, hogy közelget már a tél, s ilyenkor vannak a
3556 14 | a tél, s ilyenkor vannak a népeknek mindenfele ünnepeik.
3557 14 | ünnepeik. Nálunk van télen a „hóbába” ünnep. Amint az
3558 14 | az első hó leesik, abból a sihederek rögtön készítenek
3559 14 | udvarán emberi alakokat, a várakban egész óriásokat;
3560 14 | azután körültáncolják, ezt a nótát énekelve: „Hóbába-hó-bába!
3561 14 | Hát én úgy tudom, hogy a keresztyéneknek is van ilyenkor
3562 14 | jászollal van dolguk…~– …A Karácsony az; a Jézus születése.~–
3563 14 | dolguk…~– …A Karácsony az; a Jézus születése.~– Én csak
3564 14 | Én csak onnan tudom, hogy a cselédségünk között vannak
3565 14 | az ünnepükhöz kellene az a taplós ember.~– Micsoda
3566 14 | nem tudom. Én úgy találtam a vadonban, egy puszta kopár
3567 14 | szikladüledék közt, egy barlangban. A barlang elé volt feltűzve
3568 14 | hosszú füzért forgatott a kezében, amire makkok meg
3569 14 | gubicsok voltak feltűzve. Ez a taplós ember.~– Óh, te oktondi!
3570 14 | hanem remete.~– Remete? A bizony meglehet. De én egy
3571 14 | folyvást szedegette egymás után a makkokat, gubicsokat a füzéren.~–
3572 14 | után a makkokat, gubicsokat a füzéren.~– Óh, te tudatlanság
3573 14 | Mindjárt beszédbe eredtem a kegyes férfiúval, s azon
3574 14 | kegyes felereszkedni ide a Tiburc várába, ha a hivatala
3575 14 | ide a Tiburc várába, ha a hivatala engedi, az én keresztyén
3576 14 | keresztyén hitű cselédeimmel a maguk módja szerint való
3577 14 | mert ez neki kötelessége, a hívőknek a szívét megerősíteni,
3578 14 | kötelessége, a hívőknek a szívét megerősíteni, azért
3579 14 | hát pénteken – feljön ide a várba, a keresztyén cselédek
3580 14 | pénteken – feljön ide a várba, a keresztyén cselédek között
3581 14 | cselédek között kiosztani a malasztot. Ennek talán te
3582 14 | talán te is meggyónhatnád a te bűneidet.~– Igazad van!
3583 14 | de nem jött. Azt felelte a hívásomra, hogy neki csak
3584 14 | italt szájába nem vesz. – A többi napokra pedig van
3585 14 | vaddisznósonkát; de ő megrázta a fejét, s azt kérdezte tőlem
3586 14 | feleltem rá, hogy nekem a Rapsonné adott szabadságot,
3587 14 | adott szabadságot, hogy a vadjaiban annyit megölhetek,
3588 14 | szabadságot halandó embernek, hogy a búzát összeőrölje, amit
3589 14 | teremtett, hogy elhullván a földbe, kicsírázzék?” – „
3590 14 | valami más gúnyát küldjek a számodra, amibe jobban betakarózhassál:
3591 14 | embernek, hogy élő állatnak a bőrét lehúzza, amit az Úr
3592 14 | van: hát küldök egy gubát a számodra, vagy egy vastag
3593 14 | hogy más állatról lenyírja a gyapjút, ami annak a testét
3594 14 | lenyírja a gyapjút, ami annak a testét fedezni van rendeltetve?” – „
3595 14 | hogy nagy istentelenség a kendert a földből kitépni,
3596 14 | istentelenség a kendert a földből kitépni, mert annak
3597 14 | egyes-egyedül taplóból szabad a gúnyát összetűzködni galagonyatövissel,
3598 14 | nekünk semmink sincsen ezen a világon: minden kincsünk
3599 14 | világon: minden kincsünk a másvilágon vagyon.” Végezetre
3600 14 | ajánlotta, hogy térjek meg a pogány hitemből; mert különben
3601 14 | hitemből; mert különben a pokolra megyek. Amire én
3602 14 | engem elereszt.” – Erre a kegyes férfiú kiterjeszté
3603 14 | kegyes férfiú kiterjeszté a karjait az ég felé és felkiáltott:
3604 14 | hogy az Úr megbocsássa ezt a te istentelenségedet, én
3605 14 | azzal mindjárt odatérdelt a fakereszt elé, s rákezdte,
3606 14 | babszemeken, hogy mennyi az a tízezer imádság? Száz babszem
3607 14 | kupa; tíz kupa: egy cseber. A jövő holdújságig ez azt
3608 14 | aztán te is meggyónhatod a bűnödet; – azt a nagy bűnödet,
3609 14 | meggyónhatod a bűnödet; – azt a nagy bűnödet, hogy egy ilyen
3610 14 | és semmit, csak egyedül a mennyországot, s ebben a
3611 14 | a mennyországot, s ebben a dologban tökéletes.~Imola
3612 14 | férfiúval fog érintkezni a férje, lassan-lassan, de
3613 14 | tévelygéseiből. Időt kell engedni a megtérítés munkájának, kiváltképpen
3614 14 | szűkölködő embernél, mint ez a szegény Szilamér!~
3615 15 | apó~Nagyon jól ismerték a Szent Anna tó környékén
3616 15 | lakó keresztyén székelyek a Croesus apót. Ők ugyan ezt
3617 15 | Croesus apót. Ők ugyan ezt a nevet, amit a remete a leggazdagabb
3618 15 | ugyan ezt a nevet, amit a remete a leggazdagabb ember
3619 15 | ezt a nevet, amit a remete a leggazdagabb ember után
3620 15 | egészen így mondták ki, mert a székely nyelve nem kereplő,
3621 15 | Hát biz abban az időben a remete tartotta fenn a hitet.
3622 15 | időben a remete tartotta fenn a hitet. A szegény köznép:
3623 15 | remete tartotta fenn a hitet. A szegény köznép: a pásztor,
3624 15 | hitet. A szegény köznép: a pásztor, a szénégető, a
3625 15 | szegény köznép: a pásztor, a szénégető, a nyestvadász,
3626 15 | a pásztor, a szénégető, a nyestvadász, a kőfejtő,
3627 15 | szénégető, a nyestvadász, a kőfejtő, a zsindelyhasító,
3628 15 | nyestvadász, a kőfejtő, a zsindelyhasító, a tutajos,
3629 15 | kőfejtő, a zsindelyhasító, a tutajos, a bális, az olajkáros,
3630 15 | zsindelyhasító, a tutajos, a bális, az olajkáros, a sólyommadarász
3631 15 | a bális, az olajkáros, a sólyommadarász nem járhat
3632 15 | sólyommadarász nem járhat a faluba templomozni; ellenben
3633 15 | faluba templomozni; ellenben a remetét mindig ott találja
3634 15 | remetét mindig ott találja a barlangjában. Aztán ennek „
3635 15 | sincsen. Annyiért osztja a malasztot, amennyibe neki
3636 15 | új holdig nem háborgatta a remetét Szilamér; akkor
3637 15 | egyszerre nagy hó esett, úgyhogy a várbeli tuhudunok menten
3638 15 | Szilamér az ő taplóemberének a meglátogatására.~Ott térdepelt
3639 15 | Ott térdepelt az akkor is a kereszt előtt és imádkozott.
3640 15 | hát csak megszólította a remetét.~– Óh, te istendicséretben
3641 15 | engedj már egy kis pihenést a mennyországnak, s hallgass
3642 15 | mennyországnak, s hallgass ide énrám. A feleségem küldött ide hozzád,
3643 15 | nincs jobb asszony nálánál a világon; de mivel keresztyén,
3644 15 | azt mondja, hogy nyakig ül a vétekben: terád vár, hogy
3645 15 | mert más meg nem szabadítja a kárhozatból.~Ez okosan volt
3646 15 | Ez okosan volt mondva: a remete felállt a térdeiről,
3647 15 | mondva: a remete felállt a térdeiről, s megcsókolva
3648 15 | térdeiről, s megcsókolva a keresztfát, lerázta a havat
3649 15 | megcsókolva a keresztfát, lerázta a havat a szakálláról, és
3650 15 | keresztfát, lerázta a havat a szakálláról, és valamit
3651 15 | azt is hozd magaddal; mert a cselédjeimnek is a szelídje
3652 15 | mert a cselédjeimnek is a szelídje áldozást akar tartani:
3653 15 | hívják, hogy karácsony: az a te mesterséged lesz.~A remete
3654 15 | az a te mesterséged lesz.~A remete nem felelt semmit
3655 15 | remete nem felelt semmit erre a hiábavaló beszédre, csak
3656 15 | ki az odújából: nem kell a karácsony ünnepéhez egyéb.~–
3657 15 | Ellenben, minekelőtte a feleségem elé vezetlek,
3658 15 | vezetlek, öltenéd fel ezt a palástot, amit a feleségem
3659 15 | fel ezt a palástot, amit a feleségem varrt a számodra
3660 15 | amit a feleségem varrt a számodra a saját kezével.
3661 15 | feleségem varrt a számodra a saját kezével. Kőrös apó
3662 15 | Imola ajándékát kivette a tarsolyából Szilamér. Hisz
3663 15 | tépetik le, hanem amint azt a girgác kalmárok elmondják:
3664 15 | tiszteljük vele, amidőn a selymet viseljük.~Ez megint
3665 15 | Ezt bizonyosan Imola rágta a szájába Szilamérnak; mert
3666 15 | Európában, hogy miből készül a selyem.~Az a selyempalást
3667 15 | miből készül a selyem.~Az a selyempalást pedig Imolának
3668 15 | az elragadtatása napján a templomjárásra viselt. Több
3669 15 | háznál.~Szilamér belerázta a remetét a palástba, s azt
3670 15 | Szilamér belerázta a remetét a palástba, s azt mondta neki,
3671 15 | menjünk!”~Az egész úton, fel a Tiburc várig, szakadatlan
3672 15 | szakadatlan létániázott a remete, a pogány várúr lelki
3673 15 | szakadatlan létániázott a remete, a pogány várúr lelki épületére,
3674 15 | sokkal inkább vizsgálta a bölénynyomokat a hóban,
3675 15 | vizsgálta a bölénynyomokat a hóban, mint a mennyországba
3676 15 | bölénynyomokat a hóban, mint a mennyországba vezető nyomokat,
3677 15 | nyomokat, s mikor már azt hitte a remete, hogy jól megporhanyította
3678 15 | hogy jól megporhanyította a kemény szívét, egyszer csak
3679 15 | mondá:~– Holnap, ha megfagy a hó teteje; ugyan jó bölényvadászó
3680 15 | rá:~– Hát hogy tudhassa a bölény, hogy holnap karácsony
3681 15 | holnap karácsony napja van?~A remete megrázta a szakállát,
3682 15 | napja van?~A remete megrázta a szakállát, haragosan, s
3683 15 | halkan dörmögé:~– „Ne szórd a gyöngyöket a disznók elé.”~
3684 15 | Ne szórd a gyöngyöket a disznók elé.”~De amíg a
3685 15 | a disznók elé.”~De amíg a vár elé felmenének, egész
3686 15 | egész kísérő sereg támadt a hátuk mögött. Csak akkor
3687 15 | gyermek csak úgy bújt elő a fák közül, a sziklaodúkból;
3688 15 | úgy bújt elő a fák közül, a sziklaodúkból; olyan népek,
3689 15 | akik születésüktől kezdve a halálukig soha födél alatt
3690 15 | Úristen teremtette: akiknek a tulajdona a semmi és a minden.
3691 15 | teremtette: akiknek a tulajdona a semmi és a minden. Ezeknek
3692 15 | akiknek a tulajdona a semmi és a minden. Ezeknek világolt
3693 15 | Ezeknek világolt legelébb az a mennyei láng, mely a magasból
3694 15 | az a mennyei láng, mely a magasból jön, s mégis a
3695 15 | a magasból jön, s mégis a legalsókat lepi meg legelébb;
3696 15 | egész haddal érkezett meg a Tiburc vára elé, úgyhogy
3697 15 | elé, úgyhogy alig akarta a toronyőr bebocsátani a kapun.
3698 15 | akarta a toronyőr bebocsátani a kapun. Ugyancsak kellett
3699 15 | kapun. Ugyancsak kellett a kürtjét fúvogatni, amíg
3700 15 | kürtjét fúvogatni, amíg a felvonóhidat leeresztették
3701 15 | leeresztették eléje.~Amint azonban a kapubolt elé beérkezének,
3702 15 | S aztán magasra emelte a keresztet, áhítatos könyörgésre
3703 15 | Imolától.~Imola kitalálta a titkot.~– Bizonyosan a hóbába
3704 15 | kitalálta a titkot.~– Bizonyosan a hóbába áll útjában, ott
3705 15 | Nem akar belépni, amíg az a bálvány ott van.~– Bálvány? –
3706 15 | vállvonva. – Hiszen ha csak az a baja, mindjárt nem lesz
3707 15 | ottan bálvány.~Azzal odament a hóbábához, s nekifeszítve
3708 15 | hóbábához, s nekifeszítve a fél vállát, úgy kidönté
3709 15 | vállát, úgy kidönté azt a helyéből, hogy menten háromfelé
3710 15 | térdére bocsátkozva, amit a hívei mindnyájan követének.
3711 15 | Úr csodát tett érettünk! A pogányok bálványát leromboltatta
3712 15 | bálványát leromboltatta a tuhudun vezér saját kezével,
3713 15 | az orcáját, hogy világít a dicsőség ragyájától! Hozsánna!~
3714 15 | Hozsánna! Hozsánna! – rivallták a népek utána.~Hát hiszen
3715 15 | orcája világít; hisz az a nap és a hold; – de még
3716 15 | világít; hisz az a nap és a hold; – de még melegít is.
3717 15 | is. Ahhoz pedig, hogy azt a hóbábát feldöntse, nem kellett
3718 15 | Holnap majd csinálnak a helyébe másikat a gyerekek.~
3719 15 | csinálnak a helyébe másikat a gyerekek.~Ellenben Imolának
3720 15 | nagyon tetszett az, hogy őt a remete „szent asszony”-nak
3721 15 | őneki olyan nagy hatalma van a férje fölött. – Mármost
3722 15 | Szilamérnak, hogy elhozta magával a várába a remetét, hanem
3723 15 | elhozta magával a várába a remetét, hanem még egy lépéssel
3724 15 | hogy ő is menjen be együtt a remetével és a hívekkel –
3725 15 | be együtt a remetével és a hívekkel – az akolba.~–
3726 15 | akolba. Ott ünneplik meg a keresztyének a szent karácsonyt,
3727 15 | ünneplik meg a keresztyének a szent karácsonyt, mivelhogy
3728 15 | szent karácsonyt, mivelhogy a Jézus az akolban született,
3729 15 | jászolba helyeztetett.~Tehát a tehenek aklában tartották
3730 15 | tehenek aklában tartották a karácsonyünnepet. De fel
3731 15 | ékesítve zöld fenyőgallyakkal; a jászol körültűzködve tizenkét
3732 15 | tizenkét gyertyával, amik a tizenkét apostolokat jelezték.
3733 15 | tizenkét apostolokat jelezték. A jászolban pedig puha szénára
3734 15 | szénára fektetve volt látható a Krisztus-baba, amit a gazdagabb
3735 15 | látható a Krisztus-baba, amit a gazdagabb népek kiformálnak
3736 15 | földnépe pedig megalkotta azt a természet ajándékaiból.
3737 15 | természet ajándékaiból. Fejét a pólyás bábnak alkotta a
3738 15 | a pólyás bábnak alkotta a fára felfutó dinkának1 testszínű
3739 15 | olyan piros az arca, mint a gyermeké, s a tetején természetalkotta
3740 15 | arca, mint a gyermeké, s a tetején természetalkotta
3741 15 | korona nőtt ki magától; a két szeme volt két kökénybogyó,
3742 15 | szeme volt két kökénybogyó, a szájacskája készült csipke
3743 15 | készült csipke gyümölcséből; a nyakán levő gyöngyfüzért
3744 15 | nyakán levő gyöngyfüzért a fagyöngy ajándékozta. Az
3745 15 | ajándékozta. Az egészet maga a nép képzelete szerzette
3746 15 | gyönyörködött is abban minden szem. A kis Krisztus összerakva
3747 15 | gyümölcsökből! Szilamér nem a csinált képet nézte, hanem
3748 15 | aztán hosszan és sokáig a mellette álló kedvesének
3749 15 | lát, és semminek sem tudja a nevét.~Azután megkezdődtek
3750 15 | nevét.~Azután megkezdődtek a szertartások. Fele is játék
3751 15 | volt még azoknak: ahogy a nép maga kigondolta. A három
3752 15 | ahogy a nép maga kigondolta. A három napkeleti király megjelenése,
3753 15 | kobakban égő mécs volt; azután a pásztorok bejövetele, akik
3754 15 | zörögve arcra veték magukat a jászol előtt s elaludtak;
3755 15 | gyer pajtás, ott van ám a jó tartás: Bor, ser folyik,
3756 15 | tartás: Bor, ser folyik, mint a tenger, ihatik az ember!”
3757 15 | eszterhéj alul megzendült a leánykák karéneke: „Vesd
3758 15 | karéneke: „Vesd le juhász a bundát! Takargasd be Jézuskát:
3759 15 | lábacskája.” Arra azután a férfiak mind odarakták a
3760 15 | a férfiak mind odarakták a ködmeneiket a Jézusbáb körül,
3761 15 | odarakták a ködmeneiket a Jézusbáb körül, betakargatva
3762 15 | oldalba könyökkel Imola, a fülébe dörmögve: „ne vihogj,
3763 15 | Nem ment az Szilamérnak a fejébe, hogy ő miért ne
3764 15 | mikor őneki fia született?”~A jelképes játékoknak azonban
3765 15 | vége szakadván, kezdődött a valóságos szertartás, ami
3766 15 | iskolában, de bizony maga a pásztora sem járt ott sokat,
3767 15 | volt minden jelvény. És a rézduda sem hangzott a szent
3768 15 | És a rézduda sem hangzott a szent mise közbe, sem a
3769 15 | a szent mise közbe, sem a betanult zsolozsmák.~– De
3770 15 | maradj! – inté előre Imola a pogány férjét; amit az szépen
3771 15 | is fogadott, s elébb csak a hüvelykujját dugta a szájába,
3772 15 | csak a hüvelykujját dugta a szájába, azután mind a többi
3773 15 | dugta a szájába, azután mind a többi ujjait, végre az egész
3774 15 | végre az egész öklét, hogy a kacagás ki ne törjön rajta,
3775 15 | ki ne törjön rajta, amíg a szertartás lefolyik. Hanem
3776 15 | szertartás lefolyik. Hanem amint a mise végén a remete magasra
3777 15 | Hanem amint a mise végén a remete magasra felemelé
3778 15 | remete magasra felemelé a keresztet, s kimondá e szót: „
3779 15 | egész gyülekezet elkezdé a szamárordítást utánozva
3780 15 | hahotázott kitörő kacajjal a szamárkardalnak, ami azonban
3781 15 | szamárkardalnak, ami azonban a gyülekezetet éppen nem zavarta
3782 15 | gyülekezetet éppen nem zavarta meg: a lelkipásztort éppen oly
3783 15 | est”, háromszor ismétlé a szamárordítást „ihá, ihá,
3784 15 | Imola átölelte szelíden a férje vállait, aki majd
3785 15 | nem nevetni való. Mert ez a szamárordítás annak az emlékezetére
3786 15 | történik, mikor Heródes király a betlehemi gyermekeket mind
3787 15 | szamár hátán menekült meg a boldogságos Szűzanya a kis
3788 15 | meg a boldogságos Szűzanya a kis Jézuskával. Ezért kiáltják
3789 15 | Jézuskával. Ezért kiáltják a hívek karácsony estéjén
3790 15 | hidd el énnekem, hogy az a szamárkiáltás, melyet igazi
3791 15 | érzés kísér, hamarább feljut a mennyországba, hogysem mint
3792 15 | mennyországba, hogysem mint a legzengőbb zsolozsma, amelyhez
3793 15 | nem nevetett többet; pedig a száját sem dugta be az öklével;
3794 15 | hanem aztán megvárta, míg a remete kiosztó az úrvacsoráját
3795 15 | kiosztó az úrvacsoráját a hívek között: kenyeret,
3796 15 | bort, aminek nyírfa volt a szőlőtőkéje.~Azután következett
3797 15 | szőlőtőkéje.~Azután következett a híveknek a meggyóntatása.~
3798 15 | Azután következett a híveknek a meggyóntatása.~Imolának
3799 15 | között az utolsó; mivelhogy a világban ő mindnyájuk fölött
3800 15 | világban ő mindnyájuk fölött a legelső. Ezt már a torjai
3801 15 | fölött a legelső. Ezt már a torjai egyházban megértette
3802 15 | térdepel le az ő drágalátosa a remete elé, oda arra az
3803 15 | alomszalmára, s hogy sugdossa annak a fülébe a maga halálos bűneit,
3804 15 | sugdossa annak a fülébe a maga halálos bűneit, amiknek
3805 15 | halálos bűneit, amiknek a kifogytával aztán a remete
3806 15 | amiknek a kifogytával aztán a remete egy nádszállal neki
3807 15 | remete egy nádszállal neki is a fejére üt, mint a többieknek,
3808 15 | neki is a fejére üt, mint a többieknek, jelezvén a vezeklést;
3809 15 | mint a többieknek, jelezvén a vezeklést; mely után aztán
3810 15 | aztán Imola felkelhetett a térdeiről, s visszamehetett
3811 15 | Szilamérhoz.~– No, hát meggyóntad a bűneidet? – , kérdezé Szilamér.
3812 15 | vezeklést szabott rád érte a remete?~– Többféléket –
3813 15 | Neked nem szabad magadtól a táplálékot megvonnod.~–
3814 15 | Hiszen csak azt értsd a böjt alatt, hogy hús helyett
3815 15 | okos dolog. Te vétkeztél és a pisztrángok lakolnak meg
3816 15 | mert akkor nem mondom meg a harmadikat.~– No, hát befogom
3817 15 | harmadikat.~– No, hát befogom a számat. Mi az a harmadik
3818 15 | befogom a számat. Mi az a harmadik fogadalom? – Az,
3819 15 | Az, hogy – itt megszakadt a nő, s szemérmes szemei tétova
3820 15 | tétova repeséssel keresték a szót, ami kimondható: –
3821 15 | azt, tudod, aki nincs még a világon, akit még nem ismerünk,
3822 15 | egyszerre ráncokba szaladt a két szemöldöke.~– De ehhez
3823 15 | Teszem azt, hogy ugorjam át a napból a holdba.~– De hát
3824 15 | hogy ugorjam át a napból a holdba.~– De hát nem olyan
3825 15 | hanem vízbe mártva kapja meg a nevét. Hát olyan nagy, nehéz,
3826 15 | felemelhetetlen kívánság ez a te kis feleségedtől, aki
3827 15 | S addig-addig simogatta a lágy kezeivel Szilamér orcáját,
3828 15 | Szilamér orcáját, míg azt a sok csúnya ráncot mind lesimította
3829 15 | ráncot mind lesimította róla. A remete imádkozott azalatt.~–
3830 15 | Szilamér. – Bizony leversz még a lábamról. Hát jól van, jól,
3831 15 | Hiszen úgy reszketek, mint a nyárfalevél, ha a könnyező
3832 15 | mint a nyárfalevél, ha a könnyező szemedet látom.
3833 15 | majd meggyököntöm én ezt a dolgot ennél a remeténél.
3834 15 | meggyököntöm én ezt a dolgot ennél a remeténél. Talán megalkudhatunk
3835 15 | megalkudhatunk egymással. Hátha a ti isteneiteket meg az enyéimet
3836 15 | Nekem volna módom mind a hétnek illendőn áldozni.
3837 15 | illendőn áldozni. Hisz az a torjai barát maga is elismerte
3838 15 | Nohát én sem mondom, hogy a tieitek nem azok. Majd meglássuk
3839 15 | nem azok. Majd meglássuk a dolgot. Hátha kiegyezhetem
3840 15 | dolgot. Hátha kiegyezhetem a remetével.~Imola el tudta
3841 15 | Imola el tudta titkolni a belső örömét. Mikor már
3842 15 | belső örömét. Mikor már a székely tuhudun azt mondja,
3843 15 | Csak hadd menjen ő maga oda a remetéhez, ő maga kérje
3844 15 | fel, hogy hágjon fel velük a palotába, legyen ott vendégük,
3845 15 | Kőrös apó nem fogadta el a nyájas meghívást.~– Itt
3846 15 | Nem is illenék énnekem a ti pompás palotátokban odafenn
3847 15 | palotátokban odafenn hivalkodnom a kandalló tüzénél. De nem
3848 15 | szállást adjanak. Nem megyek a palotádba.~– Hát akkor maradsz
3849 15 | s ott hagyta bosszúsan a remetét, de még az aklot
3850 15 | hátramaradt, s odajárulva a remetéhez, ezt sugdosá neki:~–
3851 15 | hívogatott ő tégedet fel magához a kandallós palotába, hanem
3852 15 | talál pattanni, s attól a te taplóköntösöd meggyullad,
3853 15 | Kőrös apó, s felszedve magát a szalmáról, megindula Szilamér
3854 15 | meglátta, hogy íme hozza ám a felesége a remetét magával.~
3855 15 | íme hozza ám a felesége a remetét magával.~Óh, be
3856 15 | azonban nemhogy nem ültette a taplóembert a kandalló közelébe,
3857 15 | nem ültette a taplóembert a kandalló közelébe, sőt jó
3858 15 | jó messze eltolta onnan a lócát, amelyre lepihenteté,
3859 15 | lepihenteté, mondván: „Oda ne ülj, a tűz elé; mert rád talál
3860 15 | szent lesz belőled.”~Ezen a napon karácsony szombatja
3861 15 | négyszer is kiszedett belőlük a tálból, s nem is sejtette,
3862 15 | ő mostan – böjtölt, amíg a felesége fel nem világosította
3863 15 | nem világosította róla. A jámbor remete azonban az
3864 15 | amik önként lehullanak a fáról. – Ellenben annál
3865 15 | nyelének le, mint ahogy a torkán leszaladt egy-egy
3866 15 | csík, hogy fenn nem akadt a szálkáival rajta.~Mikor
3867 15 | aztán jóllakott Szilamér a testi és lelki táplálékokkal,
3868 15 | táplálékokkal, akkor azt mondá (a tíz ujját hozzá fenve a
3869 15 | a tíz ujját hozzá fenve a ködmöne gyapjas béléséhez): „
3870 15 | legyen. S ha ilyen jó ez a keresztyén vallás, ahogy
3871 15 | keresztyén vallás, ahogy a te beszédedből meg a feleségem
3872 15 | ahogy a te beszédedből meg a feleségem tálaiból megértettem,
3873 15 | keresztyénné legyek.”~Hanem a remete (az ilyen szent emberek
3874 15 | szorosabbra kezdte fogni a kordát, s azt mondá Szilamérnak: „
3875 15 | könnyebb egy tevének általbújni a tű fokán, hogysem mint egy
3876 15 | mint egy gazdagnak bejutni a mennyország kapuján; azért
3877 15 | kapuján; azért semmiképpen a Krisztus követője nem lehetsz
3878 15 | amíg minden gazdagságodat a szegények között ki nem
3879 15 | szegénnyé nem leszesz, mint a legszegényebb ő közöttük.”~
3880 15 | rendítette meg. Felvette a kancsót a jó méhserrel két
3881 15 | meg. Felvette a kancsót a jó méhserrel két marokra,
3882 15 | s aztán letéve az orrost a helyére, egész nyugodt lélekkel
3883 15 | van még egy jó paripám meg a fegyverzetem. Ezt én odaadom
3884 15 | fegyverzetem. Ezt én odaadom a legszegényebbnek a szegények
3885 15 | odaadom a legszegényebbnek a szegények között. Te vagy
3886 15 | mindenki tudja. Öltsd fel a páncélom, tedd fel a sisakom,
3887 15 | fel a páncélom, tedd fel a sisakom, vedd át kardom,
3888 15 | bárdom, állj helyettem a sereg élére, védelmezd a
3889 15 | a sereg élére, védelmezd a határt: nekem pedig add
3890 15 | nekem pedig add ide cserébe a te taplógúnyádat, azt én
3891 15 | azt én veszem föl; beülök a te odúdba, s onnan nézem,
3892 15 | Most aztán Imolán volt a sor, hogy ezt tréfának vegye
3893 15 | nem tréfál, hanem leszedi a falról a fegyverzeteit.
3894 15 | hanem leszedi a falról a fegyverzeteit. S maga is
3895 15 | maga is vetegeti le magáról a daliás öltözetét, s ösztökéli
3896 15 | daliás öltözetét, s ösztökéli a remetét, hogy ő is serénykedjék
3897 15 | azon módon, és adja át neki a taplóruháit.~– Csak nem
3898 15 | minden kincseimről, amik a világon vannak, egyszerre
3899 15 | Isten parancsolatja szerint a szegények között, jobbat
3900 15 | tehetek, mintha tégedet, a kincseim legdrágábbját,
3901 15 | legdrágábbját, odaadlak a legszegényebbnek, a taplóembernek:
3902 15 | odaadlak a legszegényebbnek, a taplóembernek: ő viselje
3903 15 | ilyen tréfát!~– Ha tréfa ez a dolog, úgy nem az én tréfám –
3904 15 | az országot védelmezni: a népet vezetni, s aki ezt
3905 15 | vezér, hatalmas. Azzal a tanáccsal, hogy minden ember
3906 15 | szegény, alázatos, lehet járni a világot ott, ahol jámbor
3907 15 | laknak, s egyik puszta őrzi a másikat; de nem lehet megállni
3908 15 | az én hazámban, ahol mind a négy szél irányából ellenség
3909 15 | akik ellen fejedelmeink a négy „napvágást” teszik
3910 15 | koronázásukkor. Nálunk annak, aki a nép vezére, egyéb dolga
3911 15 | mint Istent dicsérni s a világról lemondani. Az nem
3912 15 | azon kell hogy legyen, hogy a hazájára törő pusztítónak
3913 15 | rakjon össze. Ha tetszik a csere, nem bánom: vállalom!
3914 15 | nem bánom: vállalom! Itt a kard, paripa: de még az
3915 15 | ha győztesen térsz vissza a harcból, a repkénykoszorút
3916 15 | térsz vissza a harcból, a repkénykoszorút homlokodra
3917 15 | Az én országom nem ebből a világból, de a másvilágból
3918 15 | nem ebből a világból, de a másvilágból való. Aki fegyverrel
3919 15 | fegyver által hal meg!~Erre a szóra visszataszítá Szilamér
3920 15 | szorítva őt – azt mondá a remetének:~– No, hát csak
3921 15 | No, hát csak eredj vissza a barlangodba, ahonnan kibukkantál.
3922 15 | barlangodba, ahonnan kibukkantál. A te vallásod kecskepásztoroknak
3923 16 | A világ száműzöttei~Imola
3924 16 | száműzöttei~Imola azt mondá a férjének ezután:~– Kérlek,
3925 16 | erről az együgyű remetéről a mi egyházi nagyjainkra,
3926 16 | vedd olyan szó szerint. A mi papjaink bizony nem hirdetik
3927 16 | papjaink bizony nem hirdetik a szurtos szegénység fogadását,
3928 16 | vackorral; hanem megsüttetik a vadpávát ünnepre, s böjti
3929 16 | tormás lével készíttetik a csukát. Azt pedig végképpen
3930 16 | pedig végképpen vesd ki a fejedből, mintha a keresztyén
3931 16 | vesd ki a fejedből, mintha a keresztyén papok, mikor
3932 16 | papok, mikor ellenség tör a hazára, elbújnának az oltár
3933 16 | forgatni; de bizony felkötik a kardot, páncélt, a palást
3934 16 | felkötik a kardot, páncélt, a palást hegyébe, sisakkal
3935 16 | hegyébe, sisakkal takarják be a fejükön a szent olajas pilist;
3936 16 | sisakkal takarják be a fejükön a szent olajas pilist; s lóra
3937 16 | lóra ülve, odaállnak, ahol a zászló lobog, s úgy megvédelmezik
3938 16 | rossz szomszéd ellen, mint a legjobb világi vitézek.
3939 16 | világi vitézek. Ilyenek a mi igazi papjaink.~– Csakhogy
3940 16 | erdőbe nem jön.~Imola azután a vezeklésül rászabott imákat
3941 16 | szerezte egy-kettővel annak a kívánságnak a teljesülésére,
3942 16 | egy-kettővel annak a kívánságnak a teljesülésére, vajha a mennybéli
3943 16 | kívánságnak a teljesülésére, vajha a mennybéli hatalom tenne
3944 16 | hatalom tenne az ő urának a megtérítésére valami kisebbfajta
3945 16 | az igen nagyokból, aminők a pogány fejedelmeket megtérítették,
3946 16 | ékesen szólása Szilamérnak a szívét könnyen megnyerhetné.
3947 16 | búcsújáratok szoktak megindulni a vidéken, s azoknak az élén
3948 16 | azoknak az élén maga jár a prépost igazi pompával.
3949 16 | ugyanekkor Szilamér egész a búzaföldekig eltévelyeghet,
3950 16 | búzaföldekig eltévelyeghet, a bölényt üldözve, mely szeret
3951 16 | bölényt üldözve, mely szeret a vetésben dúskálkodni. Egyszer
3952 16 | majd megtudná Szilamén hogy a prépost egészen másforma
3953 16 | egészen másforma pap, mint a taplógúnyás remete az odúban.~
3954 16 | teljesülni. Egy este nagy későn a bölényvadászatból azzal
3955 16 | bölényvadászatból azzal a szóval tért haza Szilamér:~–
3956 16 | az udvarhelyi főhorkáz.~– A prépost?~– Nem tudom én:
3957 16 | Nem piritus, hisz az nincs a világon: az csak mese, hogy
3958 16 | ökör fülében elfér. Ennek a neve, tanuld meg kimondani: „
3959 16 | jobb szeretném, hogy ha a pirites volna meg igazán,
3960 16 | pirites volna meg igazán, s a prépost volna a mese.~–
3961 16 | igazán, s a prépost volna a mese.~– Hogyhogy?~Erre Szilamér
3962 16 | keservesen odavágta az, asztalra a nagy medvebőr süvegét, s
3963 16 | ki:~– Nem leszek én már a te Jézusodnak követője soha.~
3964 16 | igen ölelgess; ülj távol a kerevetre. Majd ennek is
3965 16 | neki?~Odaült eléje, de nem a kerevetre, hanem a lábához,
3966 16 | de nem a kerevetre, hanem a lábához, a medvebőrre, úgy
3967 16 | kerevetre, hanem a lábához, a medvebőrre, úgy bámult fel
3968 16 | medvebőrre, úgy bámult fel a férje arcára.~Szilamérnak
3969 16 | arcába lógott az üstöke, mint a szomorúnyír ága; el se hárította
3970 16 | bukkantam, ott békóba tettem a lovamat, láncra kötöttem
3971 16 | lovamat, láncra kötöttem a kutyáimat, s leültem a mohos
3972 16 | kötöttem a kutyáimat, s leültem a mohos kőre delelni. Ha visszagondolok
3973 16 | mely egyre közelebb jött; a kutyáimat alig bírtam elcsitítani,
3974 16 | amint egyre följebb jött a völgyből ez a zsongás, lassankint
3975 16 | följebb jött a völgyből ez a zsongás, lassankint előtűntek
3976 16 | ácsolt tölgyfa keresztet vitt a vállán, azután fekete ruhás,
3977 16 | következtek, égő szurokfáklyákkal a kezükben; arcukat egészen
3978 16 | arcukat egészen eltakarta a csuklya. Ezek voltak az
3979 16 | akik közül az elöl menők a dárdáik hegyét hátrafelé,
3980 16 | dárdáik hegyét hátrafelé, a hátul jövők pedig előre
3981 16 | sárga csuha fedezte, aminek a kámzsája a fejére volt húzva.~
3982 16 | fedezte, aminek a kámzsája a fejére volt húzva.~Az ember
3983 16 | tántorgott, alig bírták a lábai.~Végül aztán jött
3984 16 | hosszú szürke szakállal, a fején négy gerezdre szabott
3985 16 | aranyos süveg, veres öv a derekán, kezében egy aranyedény,
3986 16 | szórt maga elé.~Ez volt a prépost – remegé Imola.~–
3987 16 | boszorkányok. Mikor odáig ért a hosszú csapat, ahol a forrás
3988 16 | ért a hosszú csapat, ahol a forrás patakja keresztülcsergedez
3989 16 | keresztülcsergedez az úton, az a sárga csuhás emberalak lehajolt,
3990 16 | emberalak lehajolt, hogy a markába vizet merítsen:
3991 16 | előtte, visszatiltották a víztől. Az emberalak hátrafordította
3992 16 | emberalak hátrafordította a fejét, s a csuklya alól
3993 16 | hátrafordította a fejét, s a csuklya alól valami olyan
3994 16 | nyöszörgés hangzott elő, hogy még a lovam is horkolt, és a sörényét
3995 16 | még a lovam is horkolt, és a sörényét borzolta féltében.
3996 16 | borzolta féltében. Erre a rimánkodó hangra megszólalt
3997 16 | rimánkodó hangra megszólalt az a fénybe öltözött alak a mennyezet
3998 16 | az a fénybe öltözött alak a mennyezet alól. Rideg, kemény,
3999 16 | amely továbbfolyik!” Azzal a csapat vonult tovább, a
4000 16 | a csapat vonult tovább, a sárga ruhás bandukolt támolyogva.