Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
96 1
97 1
98 1
a 5427
abba 12
abban 34
abbeli 1
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
5427 a
2064 az
767 s
744 hogy
Jókai Mór
Bálványosvár

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5427

                                                      bold = Main text
     Part                                             grey = Comment text
3501 14 | erővel tuszkolta ki onnan a férjét: – Menj innen! Ne 3502 14 | kinyitott, hadd járja át a termet a szél; maga meg 3503 14 | hadd járja át a termet a szél; maga meg nekiállt, 3504 14 | az ezüstkupát, amiben az a virág állt: „mégis érzik 3505 14 | ne őszülj meg. Az nyomja a lelkemet, hogy olyan régen 3506 14 | régen nem gyónhattam meg a bűneimet.~– Hát vannak teneked 3507 14 | elmondhatja azt, ami nyomja a lelkét, s aztán vezeklést 3508 14 | érte: akkor egész megújul a lelke utána.~– Hogyne tudnám 3509 14 | álmai voltak: valamelyik a meghalt feleségei közül 3510 14 | tartott. Este pedig kiment a mezőre, vágott egy kőrisfavesszőt, 3511 14 | bedugta, aztán rátartotta a lyukra a fülét, ha hallott 3512 14 | aztán rátartotta a lyukra a fülét, ha hallott valami 3513 14 | valami neszt, akkor aztán a két tenyerét a szája köré 3514 14 | akkor aztán a két tenyerét a szája köré téve, elmondta 3515 14 | egy cövekkel bezárta azt a lyukat, s akkor aztán egészen 3516 14 | aztán egészen helyreállt a kedve.~Huh, be megharagudott 3517 14 | marokra fogva, Szilamérnak a pogány üstökeit, s még egy 3518 14 | vasfejű tuhudun! Hát te a mi gyónási szentségünket 3519 14 | mi gyónási szentségünket a ti ostoba ürgelyukba kiabálástokhoz 3520 14 | szentség és igen komoly dolog. A tuhudun azon az eleven lyukon 3521 14 | eleven lyukon át egyenesen a Föld istennek mondja el 3522 14 | Föld istennek mondja el a lelke terhét, s aztán szépen 3523 14 | ne bocsássa hozzá éjszaka a halottait, akiket valaha 3524 14 | ha megharagusznak. Mikor a nap aszúvá perzseli a mezőket, 3525 14 | Mikor a nap aszúvá perzseli a mezőket, s az ég nem ád 3526 14 | esőt és harmatot, mikor a vén Nemere megindul, végigsöpörni 3527 14 | egész Székelyországot; mikor a Víz isten elönti a vidéket 3528 14 | mikor a Víz isten elönti a vidéket árjával; hát mikor 3529 14 | vidéket árjával; hát mikor a Föld isten megrázkódik alattunk 3530 14 | Erős istenek ők: nem tűrik a megbántást.~Imola átlátta, 3531 14 | embernek kell meggyónnunk a lelkünk terheit, ő oldhat 3532 14 | helyesebben tette volna, ha a Kájon horkáznak súgta volna 3533 14 | horkáznak súgta volna meg a titkát, s az adta volna 3534 14 | tovább azélő lyukonát a Föld istennek; de hát bizonyosan 3535 14 | bizonyosan félt tőle, hogy a horkáz másnak is elfecsegi 3536 14 | másnak is elfecsegi majd a titkát.~– De ám a keresztyéneknél 3537 14 | elfecsegi majd a titkát.~– De ám a keresztyéneknél a gyónástitok 3538 14 | De ám a keresztyéneknél a gyónástitok szentség – magyarázá 3539 14 | embere esküt tesz , hogy a meggyónt titkot senkinek, 3540 14 | én valamit. Tudok én itt a hegyek között egy körülkerített 3541 14 | házat, amiben harang is van; a harangszó vezetett . Abban 3542 14 | Imolának már cselekvésre állt a tenyere; de csak meggondolta 3543 14 | tenyere; de csak meggondolta a dolgot, hogy hiszen Szilamér 3544 14 | nem rosszakaratból nevezi a papot horkáznak: nála ez 3545 14 | majd egyet. Aztán annak a fülébe megsúghatod majd 3546 14 | sietett megcsókolni azt a hirtelen tenyeret, ami ugyan 3547 14 | hirtelen tenyeret, ami ugyan a képének volt szánva ezért 3548 14 | Dehogy hozod nekem ide a bucsesdi monostorból a barátot: 3549 14 | ide a bucsesdi monostorból a barátot: hisz azok görög 3550 14 | Hát azok nem jók?~– Jók a görög hitűeknek; de én római 3551 14 | vagyok.~– Ahá! Értem.~– Érted a varasgyékot! – mérgelődék ( 3552 14 | mérgelődék (nagy méltán) Imola, s a két öklével ütögette Szilamér 3553 14 | nekem az oláh barát, mert a görög hitűeknél nincsen 3554 14 | mindjárt valamit. Itt van a taplós ember!~– Taplós ember? 3555 14 | Tudod, hogy közelget már a tél, s ilyenkor vannak a 3556 14 | a tél, s ilyenkor vannak a népeknek mindenfele ünnepeik. 3557 14 | ünnepeik. Nálunk van télen ahóbábaünnep. Amint az 3558 14 | az első leesik, abból a sihederek rögtön készítenek 3559 14 | udvarán emberi alakokat, a várakban egész óriásokat; 3560 14 | azután körültáncolják, ezt a nótát énekelve: „Hóbába-hó-bába! 3561 14 | Hát én úgy tudom, hogy a keresztyéneknek is van ilyenkor 3562 14 | jászollal van dolguk…~– …A Karácsony az; a Jézus születése.~– 3563 14 | dolguk…~– …A Karácsony az; a Jézus születése.~– Én csak 3564 14 | Én csak onnan tudom, hogy a cselédségünk között vannak 3565 14 | az ünnepükhöz kellene az a taplós ember.~– Micsoda 3566 14 | nem tudom. Én úgy találtam a vadonban, egy puszta kopár 3567 14 | szikladüledék közt, egy barlangban. A barlang elé volt feltűzve 3568 14 | hosszú füzért forgatott a kezében, amire makkok meg 3569 14 | gubicsok voltak feltűzve. Ez a taplós ember.~– Óh, te oktondi! 3570 14 | hanem remete.~– Remete? A bizony meglehet. De én egy 3571 14 | folyvást szedegette egymás után a makkokat, gubicsokat a füzéren.~– 3572 14 | után a makkokat, gubicsokat a füzéren.~– Óh, te tudatlanság 3573 14 | Mindjárt beszédbe eredtem a kegyes férfiúval, s azon 3574 14 | kegyes felereszkedni ide a Tiburc várába, ha a hivatala 3575 14 | ide a Tiburc várába, ha a hivatala engedi, az én keresztyén 3576 14 | keresztyén hitű cselédeimmel a maguk módja szerint való 3577 14 | mert ez neki kötelessége, a hívőknek a szívét megerősíteni, 3578 14 | kötelessége, a hívőknek a szívét megerősíteni, azért 3579 14 | hát péntekenfeljön ide a várba, a keresztyén cselédek 3580 14 | péntekenfeljön ide a várba, a keresztyén cselédek között 3581 14 | cselédek között kiosztani a malasztot. Ennek talán te 3582 14 | talán te is meggyónhatnád a te bűneidet.~– Igazad van! 3583 14 | de nem jött. Azt felelte a hívásomra, hogy neki csak 3584 14 | italt szájába nem vesz. – A többi napokra pedig van 3585 14 | vaddisznósonkát; de ő megrázta a fejét, s azt kérdezte tőlem 3586 14 | feleltem , hogy nekem a Rapsonné adott szabadságot, 3587 14 | adott szabadságot, hogy a vadjaiban annyit megölhetek, 3588 14 | szabadságot halandó embernek, hogy a búzát összeőrölje, amit 3589 14 | teremtett, hogy elhullván a földbe, kicsírázzék?” – „ 3590 14 | valami más gúnyát küldjek a számodra, amibe jobban betakarózhassál: 3591 14 | embernek, hogy élő állatnak a bőrét lehúzza, amit az Úr 3592 14 | van: hát küldök egy gubát a számodra, vagy egy vastag 3593 14 | hogy más állatról lenyírja a gyapjút, ami annak a testét 3594 14 | lenyírja a gyapjút, ami annak a testét fedezni van rendeltetve?” – „ 3595 14 | hogy nagy istentelenség a kendert a földből kitépni, 3596 14 | istentelenség a kendert a földből kitépni, mert annak 3597 14 | egyes-egyedül taplóból szabad a gúnyát összetűzködni galagonyatövissel, 3598 14 | nekünk semmink sincsen ezen a világon: minden kincsünk 3599 14 | világon: minden kincsünk a másvilágon vagyon.” Végezetre 3600 14 | ajánlotta, hogy térjek meg a pogány hitemből; mert különben 3601 14 | hitemből; mert különben a pokolra megyek. Amire én 3602 14 | engem elereszt.” – Erre a kegyes férfiú kiterjeszté 3603 14 | kegyes férfiú kiterjeszté a karjait az ég felé és felkiáltott: 3604 14 | hogy az Úr megbocsássa ezt a te istentelenségedet, én 3605 14 | azzal mindjárt odatérdelt a fakereszt elé, s rákezdte, 3606 14 | babszemeken, hogy mennyi az a tízezer imádság? Száz babszem 3607 14 | kupa; tíz kupa: egy cseber. A jövő holdújságig ez azt 3608 14 | aztán te is meggyónhatod a bűnödet; – azt a nagy bűnödet, 3609 14 | meggyónhatod a bűnödet; – azt a nagy bűnödet, hogy egy ilyen 3610 14 | és semmit, csak egyedül a mennyországot, s ebben a 3611 14 | a mennyországot, s ebben a dologban tökéletes.~Imola 3612 14 | férfiúval fog érintkezni a férje, lassan-lassan, de 3613 14 | tévelygéseiből. Időt kell engedni a megtérítés munkájának, kiváltképpen 3614 14 | szűkölködő embernél, mint ez a szegény Szilamér!~ 3615 15 | apó~Nagyon jól ismerték a Szent Anna környékén 3616 15 | lakó keresztyén székelyek a Croesus apót. Ők ugyan ezt 3617 15 | Croesus apót. Ők ugyan ezt a nevet, amit a remete a leggazdagabb 3618 15 | ugyan ezt a nevet, amit a remete a leggazdagabb ember 3619 15 | ezt a nevet, amit a remete a leggazdagabb ember után 3620 15 | egészen így mondták ki, mert a székely nyelve nem kereplő, 3621 15 | Hát biz abban az időben a remete tartotta fenn a hitet. 3622 15 | időben a remete tartotta fenn a hitet. A szegény köznép: 3623 15 | remete tartotta fenn a hitet. A szegény köznép: a pásztor, 3624 15 | hitet. A szegény köznép: a pásztor, a szénégető, a 3625 15 | szegény köznép: a pásztor, a szénégető, a nyestvadász, 3626 15 | a pásztor, a szénégető, a nyestvadász, a kőfejtő, 3627 15 | szénégető, a nyestvadász, a kőfejtő, a zsindelyhasító, 3628 15 | nyestvadász, a kőfejtő, a zsindelyhasító, a tutajos, 3629 15 | kőfejtő, a zsindelyhasító, a tutajos, a bális, az olajkáros, 3630 15 | zsindelyhasító, a tutajos, a bális, az olajkáros, a sólyommadarász 3631 15 | a bális, az olajkáros, a sólyommadarász nem járhat 3632 15 | sólyommadarász nem járhat a faluba templomozni; ellenben 3633 15 | faluba templomozni; ellenben a remetét mindig ott találja 3634 15 | remetét mindig ott találja a barlangjában. Aztán ennek „ 3635 15 | sincsen. Annyiért osztja a malasztot, amennyibe neki 3636 15 | új holdig nem háborgatta a remetét Szilamér; akkor 3637 15 | egyszerre nagy esett, úgyhogy a várbeli tuhudunok menten 3638 15 | Szilamér az ő taplóemberének a meglátogatására.~Ott térdepelt 3639 15 | Ott térdepelt az akkor is a kereszt előtt és imádkozott. 3640 15 | hát csak megszólította a remetét.~– Óh, te istendicséretben 3641 15 | engedj már egy kis pihenést a mennyországnak, s hallgass 3642 15 | mennyországnak, s hallgass ide énrám. A feleségem küldött ide hozzád, 3643 15 | nincs jobb asszony nálánál a világon; de mivel keresztyén, 3644 15 | azt mondja, hogy nyakig ül a vétekben: terád vár, hogy 3645 15 | mert más meg nem szabadítja a kárhozatból.~Ez okosan volt 3646 15 | Ez okosan volt mondva: a remete felállt a térdeiről, 3647 15 | mondva: a remete felállt a térdeiről, s megcsókolva 3648 15 | térdeiről, s megcsókolva a keresztfát, lerázta a havat 3649 15 | megcsókolva a keresztfát, lerázta a havat a szakálláról, és 3650 15 | keresztfát, lerázta a havat a szakálláról, és valamit 3651 15 | azt is hozd magaddal; mert a cselédjeimnek is a szelídje 3652 15 | mert a cselédjeimnek is a szelídje áldozást akar tartani: 3653 15 | hívják, hogy karácsony: az a te mesterséged lesz.~A remete 3654 15 | az a te mesterséged lesz.~A remete nem felelt semmit 3655 15 | remete nem felelt semmit erre a hiábavaló beszédre, csak 3656 15 | ki az odújából: nem kell a karácsony ünnepéhez egyéb.~– 3657 15 | Ellenben, minekelőtte a feleségem elé vezetlek, 3658 15 | vezetlek, öltenéd fel ezt a palástot, amit a feleségem 3659 15 | fel ezt a palástot, amit a feleségem varrt a számodra 3660 15 | amit a feleségem varrt a számodra a saját kezével. 3661 15 | feleségem varrt a számodra a saját kezével. Kőrös apó 3662 15 | Imola ajándékát kivette a tarsolyából Szilamér. Hisz 3663 15 | tépetik le, hanem amint azt a girgác kalmárok elmondják: 3664 15 | tiszteljük vele, amidőn a selymet viseljük.~Ez megint 3665 15 | Ezt bizonyosan Imola rágta a szájába Szilamérnak; mert 3666 15 | Európában, hogy miből készül a selyem.~Az a selyempalást 3667 15 | miből készül a selyem.~Az a selyempalást pedig Imolának 3668 15 | az elragadtatása napján a templomjárásra viselt. Több 3669 15 | háznál.~Szilamér belerázta a remetét a palástba, s azt 3670 15 | Szilamér belerázta a remetét a palástba, s azt mondta neki, 3671 15 | menjünk!”~Az egész úton, fel a Tiburc várig, szakadatlan 3672 15 | szakadatlan létániázott a remete, a pogány várúr lelki 3673 15 | szakadatlan létániázott a remete, a pogány várúr lelki épületére, 3674 15 | sokkal inkább vizsgálta a bölénynyomokat a hóban, 3675 15 | vizsgálta a bölénynyomokat a hóban, mint a mennyországba 3676 15 | bölénynyomokat a hóban, mint a mennyországba vezető nyomokat, 3677 15 | nyomokat, s mikor már azt hitte a remete, hogy jól megporhanyította 3678 15 | hogy jól megporhanyította a kemény szívét, egyszer csak 3679 15 | mondá:~– Holnap, ha megfagy a teteje; ugyan bölényvadászó 3680 15 | :~– Hát hogy tudhassa a bölény, hogy holnap karácsony 3681 15 | holnap karácsony napja van?~A remete megrázta a szakállát, 3682 15 | napja van?~A remete megrázta a szakállát, haragosan, s 3683 15 | halkan dörmögé:~– „Ne szórd a gyöngyöket a disznók elé.”~ 3684 15 | Ne szórd a gyöngyöket a disznók elé.”~De amíg a 3685 15 | a disznók elé.”~De amíg a vár elé felmenének, egész 3686 15 | egész kísérő sereg támadt a hátuk mögött. Csak akkor 3687 15 | gyermek csak úgy bújt elő a fák közül, a sziklaodúkból; 3688 15 | úgy bújt elő a fák közül, a sziklaodúkból; olyan népek, 3689 15 | akik születésüktől kezdve a halálukig soha födél alatt 3690 15 | Úristen teremtette: akiknek a tulajdona a semmi és a minden. 3691 15 | teremtette: akiknek a tulajdona a semmi és a minden. Ezeknek 3692 15 | akiknek a tulajdona a semmi és a minden. Ezeknek világolt 3693 15 | Ezeknek világolt legelébb az a mennyei láng, mely a magasból 3694 15 | az a mennyei láng, mely a magasból jön, s mégis a 3695 15 | a magasból jön, s mégis a legalsókat lepi meg legelébb; 3696 15 | egész haddal érkezett meg a Tiburc vára elé, úgyhogy 3697 15 | elé, úgyhogy alig akarta a toronyőr bebocsátani a kapun. 3698 15 | akarta a toronyőr bebocsátani a kapun. Ugyancsak kellett 3699 15 | kapun. Ugyancsak kellett a kürtjét fúvogatni, amíg 3700 15 | kürtjét fúvogatni, amíg a felvonóhidat leeresztették 3701 15 | leeresztették eléje.~Amint azonban a kapubolt elé beérkezének, 3702 15 | S aztán magasra emelte a keresztet, áhítatos könyörgésre 3703 15 | Imolától.~Imola kitalálta a titkot.~– Bizonyosan a hóbába 3704 15 | kitalálta a titkot.~– Bizonyosan a hóbába áll útjában, ott 3705 15 | Nem akar belépni, amíg az a bálvány ott van.~– Bálvány? – 3706 15 | vállvonva. – Hiszen ha csak az a baja, mindjárt nem lesz 3707 15 | ottan bálvány.~Azzal odament a hóbábához, s nekifeszítve 3708 15 | hóbábához, s nekifeszítve a fél vállát, úgy kidönté 3709 15 | vállát, úgy kidönté azt a helyéből, hogy menten háromfelé 3710 15 | térdére bocsátkozva, amit a hívei mindnyájan követének. 3711 15 | Úr csodát tett érettünk! A pogányok bálványát leromboltatta 3712 15 | bálványát leromboltatta a tuhudun vezér saját kezével, 3713 15 | az orcáját, hogy világít a dicsőség ragyájától! Hozsánna!~ 3714 15 | Hozsánna! Hozsánna! – rivallták a népek utána.~Hát hiszen 3715 15 | orcája világít; hisz az a nap és a hold; – de még 3716 15 | világít; hisz az a nap és a hold; – de még melegít is. 3717 15 | is. Ahhoz pedig, hogy azt a hóbábát feldöntse, nem kellett 3718 15 | Holnap majd csinálnak a helyébe másikat a gyerekek.~ 3719 15 | csinálnak a helyébe másikat a gyerekek.~Ellenben Imolának 3720 15 | nagyon tetszett az, hogy őt a remeteszent asszony”-nak 3721 15 | őneki olyan nagy hatalma van a férje fölött. – Mármost 3722 15 | Szilamérnak, hogy elhozta magával a várába a remetét, hanem 3723 15 | elhozta magával a várába a remetét, hanem még egy lépéssel 3724 15 | hogy ő is menjen be együtt a remetével és a hívekkel – 3725 15 | be együtt a remetével és a hívekkel – az akolba.~– 3726 15 | akolba. Ott ünneplik meg a keresztyének a szent karácsonyt, 3727 15 | ünneplik meg a keresztyének a szent karácsonyt, mivelhogy 3728 15 | szent karácsonyt, mivelhogy a Jézus az akolban született, 3729 15 | jászolba helyeztetett.~Tehát a tehenek aklában tartották 3730 15 | tehenek aklában tartották a karácsonyünnepet. De fel 3731 15 | ékesítve zöld fenyőgallyakkal; a jászol körültűzködve tizenkét 3732 15 | tizenkét gyertyával, amik a tizenkét apostolokat jelezték. 3733 15 | tizenkét apostolokat jelezték. A jászolban pedig puha szénára 3734 15 | szénára fektetve volt látható a Krisztus-baba, amit a gazdagabb 3735 15 | látható a Krisztus-baba, amit a gazdagabb népek kiformálnak 3736 15 | földnépe pedig megalkotta azt a természet ajándékaiból. 3737 15 | természet ajándékaiból. Fejét a pólyás bábnak alkotta a 3738 15 | a pólyás bábnak alkotta a fára felfutó dinkának1 testszínű 3739 15 | olyan piros az arca, mint a gyermeké, s a tetején természetalkotta 3740 15 | arca, mint a gyermeké, s a tetején természetalkotta 3741 15 | korona nőtt ki magától; a két szeme volt két kökénybogyó, 3742 15 | szeme volt két kökénybogyó, a szájacskája készült csipke 3743 15 | készült csipke gyümölcséből; a nyakán levő gyöngyfüzért 3744 15 | nyakán levő gyöngyfüzért a fagyöngy ajándékozta. Az 3745 15 | ajándékozta. Az egészet maga a nép képzelete szerzette 3746 15 | gyönyörködött is abban minden szem. A kis Krisztus összerakva 3747 15 | gyümölcsökből! Szilamér nem a csinált képet nézte, hanem 3748 15 | aztán hosszan és sokáig a mellette álló kedvesének 3749 15 | lát, és semminek sem tudja a nevét.~Azután megkezdődtek 3750 15 | nevét.~Azután megkezdődtek a szertartások. Fele is játék 3751 15 | volt még azoknak: ahogy a nép maga kigondolta. A három 3752 15 | ahogy a nép maga kigondolta. A három napkeleti király megjelenése, 3753 15 | kobakban égő mécs volt; azután a pásztorok bejövetele, akik 3754 15 | zörögve arcra veték magukat a jászol előtt s elaludtak; 3755 15 | gyer pajtás, ott van ám a tartás: Bor, ser folyik, 3756 15 | tartás: Bor, ser folyik, mint a tenger, ihatik az ember!” 3757 15 | eszterhéj alul megzendült a leánykák karéneke: „Vesd 3758 15 | karéneke: „Vesd le juhász a bundát! Takargasd be Jézuskát: 3759 15 | lábacskája.” Arra azután a férfiak mind odarakták a 3760 15 | a férfiak mind odarakták a ködmeneiket a Jézusbáb körül, 3761 15 | odarakták a ködmeneiket a Jézusbáb körül, betakargatva 3762 15 | oldalba könyökkel Imola, a fülébe dörmögve: „ne vihogj, 3763 15 | Nem ment az Szilamérnak a fejébe, hogy ő miért ne 3764 15 | mikor őneki fia született?”~A jelképes játékoknak azonban 3765 15 | vége szakadván, kezdődött a valóságos szertartás, ami 3766 15 | iskolában, de bizony maga a pásztora sem járt ott sokat, 3767 15 | volt minden jelvény. És a rézduda sem hangzott a szent 3768 15 | És a rézduda sem hangzott a szent mise közbe, sem a 3769 15 | a szent mise közbe, sem a betanult zsolozsmák.~– De 3770 15 | maradj! – inté előre Imola a pogány férjét; amit az szépen 3771 15 | is fogadott, s elébb csak a hüvelykujját dugta a szájába, 3772 15 | csak a hüvelykujját dugta a szájába, azután mind a többi 3773 15 | dugta a szájába, azután mind a többi ujjait, végre az egész 3774 15 | végre az egész öklét, hogy a kacagás ki ne törjön rajta, 3775 15 | ki ne törjön rajta, amíg a szertartás lefolyik. Hanem 3776 15 | szertartás lefolyik. Hanem amint a mise végén a remete magasra 3777 15 | Hanem amint a mise végén a remete magasra felemelé 3778 15 | remete magasra felemelé a keresztet, s kimondá e szót: „ 3779 15 | egész gyülekezet elkezdé a szamárordítást utánozva 3780 15 | hahotázott kitörő kacajjal a szamárkardalnak, ami azonban 3781 15 | szamárkardalnak, ami azonban a gyülekezetet éppen nem zavarta 3782 15 | gyülekezetet éppen nem zavarta meg: a lelkipásztort éppen oly 3783 15 | est”, háromszor ismétlé a szamárordítástihá, ihá, 3784 15 | Imola átölelte szelíden a férje vállait, aki majd 3785 15 | nem nevetni való. Mert ez a szamárordítás annak az emlékezetére 3786 15 | történik, mikor Heródes király a betlehemi gyermekeket mind 3787 15 | szamár hátán menekült meg a boldogságos Szűzanya a kis 3788 15 | meg a boldogságos Szűzanya a kis Jézuskával. Ezért kiáltják 3789 15 | Jézuskával. Ezért kiáltják a hívek karácsony estéjén 3790 15 | hidd el énnekem, hogy az a szamárkiáltás, melyet igazi 3791 15 | érzés kísér, hamarább feljut a mennyországba, hogysem mint 3792 15 | mennyországba, hogysem mint a legzengőbb zsolozsma, amelyhez 3793 15 | nem nevetett többet; pedig a száját sem dugta be az öklével; 3794 15 | hanem aztán megvárta, míg a remete kiosztó az úrvacsoráját 3795 15 | kiosztó az úrvacsoráját a hívek között: kenyeret, 3796 15 | bort, aminek nyírfa volt a szőlőtőkéje.~Azután következett 3797 15 | szőlőtőkéje.~Azután következett a híveknek a meggyóntatása.~ 3798 15 | Azután következett a híveknek a meggyóntatása.~Imolának 3799 15 | között az utolsó; mivelhogy a világban ő mindnyájuk fölött 3800 15 | világban ő mindnyájuk fölött a legelső. Ezt már a torjai 3801 15 | fölött a legelső. Ezt már a torjai egyházban megértette 3802 15 | térdepel le az ő drágalátosa a remete elé, oda arra az 3803 15 | alomszalmára, s hogy sugdossa annak a fülébe a maga halálos bűneit, 3804 15 | sugdossa annak a fülébe a maga halálos bűneit, amiknek 3805 15 | halálos bűneit, amiknek a kifogytával aztán a remete 3806 15 | amiknek a kifogytával aztán a remete egy nádszállal neki 3807 15 | remete egy nádszállal neki is a fejére üt, mint a többieknek, 3808 15 | neki is a fejére üt, mint a többieknek, jelezvén a vezeklést; 3809 15 | mint a többieknek, jelezvén a vezeklést; mely után aztán 3810 15 | aztán Imola felkelhetett a térdeiről, s visszamehetett 3811 15 | Szilamérhoz.~– No, hát meggyóntad a bűneidet? – , kérdezé Szilamér. 3812 15 | vezeklést szabott rád érte a remete?~– Többféléket – 3813 15 | Neked nem szabad magadtól a táplálékot megvonnod.~– 3814 15 | Hiszen csak azt értsd a böjt alatt, hogy hús helyett 3815 15 | okos dolog. Te vétkeztél és a pisztrángok lakolnak meg 3816 15 | mert akkor nem mondom meg a harmadikat.~– No, hát befogom 3817 15 | harmadikat.~– No, hát befogom a számat. Mi az a harmadik 3818 15 | befogom a számat. Mi az a harmadik fogadalom? – Az, 3819 15 | Az, hogyitt megszakadt a , s szemérmes szemei tétova 3820 15 | tétova repeséssel keresték a szót, ami kimondható: – 3821 15 | azt, tudod, aki nincs még a világon, akit még nem ismerünk, 3822 15 | egyszerre ráncokba szaladt a két szemöldöke.~– De ehhez 3823 15 | Teszem azt, hogy ugorjam át a napból a holdba.~– De hát 3824 15 | hogy ugorjam át a napból a holdba.~– De hát nem olyan 3825 15 | hanem vízbe mártva kapja meg a nevét. Hát olyan nagy, nehéz, 3826 15 | felemelhetetlen kívánság ez a te kis feleségedtől, aki 3827 15 | S addig-addig simogatta a lágy kezeivel Szilamér orcáját, 3828 15 | Szilamér orcáját, míg azt a sok csúnya ráncot mind lesimította 3829 15 | ráncot mind lesimította róla. A remete imádkozott azalatt.~– 3830 15 | Szilamér. – Bizony leversz még a lábamról. Hát jól van, jól, 3831 15 | Hiszen úgy reszketek, mint a nyárfalevél, ha a könnyező 3832 15 | mint a nyárfalevél, ha a könnyező szemedet látom. 3833 15 | majd meggyököntöm én ezt a dolgot ennél a remeténél. 3834 15 | meggyököntöm én ezt a dolgot ennél a remeténél. Talán megalkudhatunk 3835 15 | megalkudhatunk egymással. Hátha a ti isteneiteket meg az enyéimet 3836 15 | Nekem volna módom mind a hétnek illendőn áldozni. 3837 15 | illendőn áldozni. Hisz az a torjai barát maga is elismerte 3838 15 | Nohát én sem mondom, hogy a tieitek nem azok. Majd meglássuk 3839 15 | nem azok. Majd meglássuk a dolgot. Hátha kiegyezhetem 3840 15 | dolgot. Hátha kiegyezhetem a remetével.~Imola el tudta 3841 15 | Imola el tudta titkolni a belső örömét. Mikor már 3842 15 | belső örömét. Mikor már a székely tuhudun azt mondja, 3843 15 | Csak hadd menjen ő maga oda a remetéhez, ő maga kérje 3844 15 | fel, hogy hágjon fel velük a palotába, legyen ott vendégük, 3845 15 | Kőrös apó nem fogadta el a nyájas meghívást.~– Itt 3846 15 | Nem is illenék énnekem a ti pompás palotátokban odafenn 3847 15 | palotátokban odafenn hivalkodnom a kandalló tüzénél. De nem 3848 15 | szállást adjanak. Nem megyek a palotádba.~– Hát akkor maradsz 3849 15 | s ott hagyta bosszúsan a remetét, de még az aklot 3850 15 | hátramaradt, s odajárulva a remetéhez, ezt sugdosá neki:~– 3851 15 | hívogatott ő tégedet fel magához a kandallós palotába, hanem 3852 15 | talál pattanni, s attól a te taplóköntösöd meggyullad, 3853 15 | Kőrös apó, s felszedve magát a szalmáról, megindula Szilamér 3854 15 | meglátta, hogy íme hozza ám a felesége a remetét magával.~ 3855 15 | íme hozza ám a felesége a remetét magával.~Óh, be 3856 15 | azonban nemhogy nem ültette a taplóembert a kandalló közelébe, 3857 15 | nem ültette a taplóembert a kandalló közelébe, sőt 3858 15 | messze eltolta onnan a lócát, amelyre lepihenteté, 3859 15 | lepihenteté, mondván: „Oda ne ülj, a tűz elé; mert rád talál 3860 15 | szent lesz belőled.”~Ezen a napon karácsony szombatja 3861 15 | négyszer is kiszedett belőlük a tálból, s nem is sejtette, 3862 15 | ő mostan – böjtölt, amíg a felesége fel nem világosította 3863 15 | nem világosította róla. A jámbor remete azonban az 3864 15 | amik önként lehullanak a fáról. – Ellenben annál 3865 15 | nyelének le, mint ahogy a torkán leszaladt egy-egy 3866 15 | csík, hogy fenn nem akadt a szálkáival rajta.~Mikor 3867 15 | aztán jóllakott Szilamér a testi és lelki táplálékokkal, 3868 15 | táplálékokkal, akkor azt mondá (a tíz ujját hozzá fenve a 3869 15 | a tíz ujját hozzá fenve a ködmöne gyapjas béléséhez): „ 3870 15 | legyen. S ha ilyen ez a keresztyén vallás, ahogy 3871 15 | keresztyén vallás, ahogy a te beszédedből meg a feleségem 3872 15 | ahogy a te beszédedből meg a feleségem tálaiból megértettem, 3873 15 | keresztyénné legyek.”~Hanem a remete (az ilyen szent emberek 3874 15 | szorosabbra kezdte fogni a kordát, s azt mondá Szilamérnak: „ 3875 15 | könnyebb egy tevének általbújni a fokán, hogysem mint egy 3876 15 | mint egy gazdagnak bejutni a mennyország kapuján; azért 3877 15 | kapuján; azért semmiképpen a Krisztus követője nem lehetsz 3878 15 | amíg minden gazdagságodat a szegények között ki nem 3879 15 | szegénnyé nem leszesz, mint a legszegényebb ő közöttük.”~ 3880 15 | rendítette meg. Felvette a kancsót a méhserrel két 3881 15 | meg. Felvette a kancsót a méhserrel két marokra, 3882 15 | s aztán letéve az orrost a helyére, egész nyugodt lélekkel 3883 15 | van még egy paripám meg a fegyverzetem. Ezt én odaadom 3884 15 | fegyverzetem. Ezt én odaadom a legszegényebbnek a szegények 3885 15 | odaadom a legszegényebbnek a szegények között. Te vagy 3886 15 | mindenki tudja. Öltsd fel a páncélom, tedd fel a sisakom, 3887 15 | fel a páncélom, tedd fel a sisakom, vedd át kardom, 3888 15 | bárdom, állj helyettem a sereg élére, védelmezd a 3889 15 | a sereg élére, védelmezd a határt: nekem pedig add 3890 15 | nekem pedig add ide cserébe a te taplógúnyádat, azt én 3891 15 | azt én veszem föl; beülök a te odúdba, s onnan nézem, 3892 15 | Most aztán Imolán volt a sor, hogy ezt tréfának vegye 3893 15 | nem tréfál, hanem leszedi a falról a fegyverzeteit. 3894 15 | hanem leszedi a falról a fegyverzeteit. S maga is 3895 15 | maga is vetegeti le magáról a daliás öltözetét, s ösztökéli 3896 15 | daliás öltözetét, s ösztökéli a remetét, hogy ő is serénykedjék 3897 15 | azon módon, és adja át neki a taplóruháit.~– Csak nem 3898 15 | minden kincseimről, amik a világon vannak, egyszerre 3899 15 | Isten parancsolatja szerint a szegények között, jobbat 3900 15 | tehetek, mintha tégedet, a kincseim legdrágábbját, 3901 15 | legdrágábbját, odaadlak a legszegényebbnek, a taplóembernek: 3902 15 | odaadlak a legszegényebbnek, a taplóembernek: ő viselje 3903 15 | ilyen tréfát!~– Ha tréfa ez a dolog, úgy nem az én tréfám – 3904 15 | az országot védelmezni: a népet vezetni, s aki ezt 3905 15 | vezér, hatalmas. Azzal a tanáccsal, hogy minden ember 3906 15 | szegény, alázatos, lehet járni a világot ott, ahol jámbor 3907 15 | laknak, s egyik puszta őrzi a másikat; de nem lehet megállni 3908 15 | az én hazámban, ahol mind a négy szél irányából ellenség 3909 15 | akik ellen fejedelmeink a négynapvágástteszik 3910 15 | koronázásukkor. Nálunk annak, aki a nép vezére, egyéb dolga 3911 15 | mint Istent dicsérni s a világról lemondani. Az nem 3912 15 | azon kell hogy legyen, hogy a hazájára törő pusztítónak 3913 15 | rakjon össze. Ha tetszik a csere, nem bánom: vállalom! 3914 15 | nem bánom: vállalom! Itt a kard, paripa: de még az 3915 15 | ha győztesen térsz vissza a harcból, a repkénykoszorút 3916 15 | térsz vissza a harcból, a repkénykoszorút homlokodra 3917 15 | Az én országom nem ebből a világból, de a másvilágból 3918 15 | nem ebből a világból, de a másvilágból való. Aki fegyverrel 3919 15 | fegyver által hal meg!~Erre a szóra visszataszítá Szilamér 3920 15 | szorítva őtazt mondá a remetének:~– No, hát csak 3921 15 | No, hát csak eredj vissza a barlangodba, ahonnan kibukkantál. 3922 15 | barlangodba, ahonnan kibukkantál. A te vallásod kecskepásztoroknak 3923 16 | A világ száműzöttei~Imola 3924 16 | száműzöttei~Imola azt mondá a férjének ezután:~– Kérlek, 3925 16 | erről az együgyű remetéről a mi egyházi nagyjainkra, 3926 16 | vedd olyan szó szerint. A mi papjaink bizony nem hirdetik 3927 16 | papjaink bizony nem hirdetik a szurtos szegénység fogadását, 3928 16 | vackorral; hanem megsüttetik a vadpávát ünnepre, s böjti 3929 16 | tormás lével készíttetik a csukát. Azt pedig végképpen 3930 16 | pedig végképpen vesd ki a fejedből, mintha a keresztyén 3931 16 | vesd ki a fejedből, mintha a keresztyén papok, mikor 3932 16 | papok, mikor ellenség tör a hazára, elbújnának az oltár 3933 16 | forgatni; de bizony felkötik a kardot, páncélt, a palást 3934 16 | felkötik a kardot, páncélt, a palást hegyébe, sisakkal 3935 16 | hegyébe, sisakkal takarják be a fejükön a szent olajas pilist; 3936 16 | sisakkal takarják be a fejükön a szent olajas pilist; s lóra 3937 16 | lóra ülve, odaállnak, ahol a zászló lobog, s úgy megvédelmezik 3938 16 | rossz szomszéd ellen, mint a legjobb világi vitézek. 3939 16 | világi vitézek. Ilyenek a mi igazi papjaink.~– Csakhogy 3940 16 | erdőbe nem jön.~Imola azután a vezeklésül rászabott imákat 3941 16 | szerezte egy-kettővel annak a kívánságnak a teljesülésére, 3942 16 | egy-kettővel annak a kívánságnak a teljesülésére, vajha a mennybéli 3943 16 | kívánságnak a teljesülésére, vajha a mennybéli hatalom tenne 3944 16 | hatalom tenne az ő urának a megtérítésére valami kisebbfajta 3945 16 | az igen nagyokból, aminők a pogány fejedelmeket megtérítették, 3946 16 | ékesen szólása Szilamérnak a szívét könnyen megnyerhetné. 3947 16 | búcsújáratok szoktak megindulni a vidéken, s azoknak az élén 3948 16 | azoknak az élén maga jár a prépost igazi pompával. 3949 16 | ugyanekkor Szilamér egész a búzaföldekig eltévelyeghet, 3950 16 | búzaföldekig eltévelyeghet, a bölényt üldözve, mely szeret 3951 16 | bölényt üldözve, mely szeret a vetésben dúskálkodni. Egyszer 3952 16 | majd megtudná Szilamén hogy a prépost egészen másforma 3953 16 | egészen másforma pap, mint a taplógúnyás remete az odúban.~ 3954 16 | teljesülni. Egy este nagy későn a bölényvadászatból azzal 3955 16 | bölényvadászatból azzal a szóval tért haza Szilamér:~– 3956 16 | az udvarhelyi főhorkáz.~– A prépost?~– Nem tudom én: 3957 16 | Nem piritus, hisz az nincs a világon: az csak mese, hogy 3958 16 | ökör fülében elfér. Ennek a neve, tanuld meg kimondani: „ 3959 16 | jobb szeretném, hogy ha a pirites volna meg igazán, 3960 16 | pirites volna meg igazán, s a prépost volna a mese.~– 3961 16 | igazán, s a prépost volna a mese.~– Hogyhogy?~Erre Szilamér 3962 16 | keservesen odavágta az, asztalra a nagy medvebőr süvegét, s 3963 16 | ki:~– Nem leszek én már a te Jézusodnak követője soha.~ 3964 16 | igen ölelgess; ülj távol a kerevetre. Majd ennek is 3965 16 | neki?~Odaült eléje, de nem a kerevetre, hanem a lábához, 3966 16 | de nem a kerevetre, hanem a lábához, a medvebőrre, úgy 3967 16 | kerevetre, hanem a lábához, a medvebőrre, úgy bámult fel 3968 16 | medvebőrre, úgy bámult fel a férje arcára.~Szilamérnak 3969 16 | arcába lógott az üstöke, mint a szomorúnyír ága; el se hárította 3970 16 | bukkantam, ott békóba tettem a lovamat, láncra kötöttem 3971 16 | lovamat, láncra kötöttem a kutyáimat, s leültem a mohos 3972 16 | kötöttem a kutyáimat, s leültem a mohos kőre delelni. Ha visszagondolok 3973 16 | mely egyre közelebb jött; a kutyáimat alig bírtam elcsitítani, 3974 16 | amint egyre följebb jött a völgyből ez a zsongás, lassankint 3975 16 | följebb jött a völgyből ez a zsongás, lassankint előtűntek 3976 16 | ácsolt tölgyfa keresztet vitt a vállán, azután fekete ruhás, 3977 16 | következtek, égő szurokfáklyákkal a kezükben; arcukat egészen 3978 16 | arcukat egészen eltakarta a csuklya. Ezek voltak az 3979 16 | akik közül az elöl menők a dárdáik hegyét hátrafelé, 3980 16 | dárdáik hegyét hátrafelé, a hátul jövők pedig előre 3981 16 | sárga csuha fedezte, aminek a kámzsája a fejére volt húzva.~ 3982 16 | fedezte, aminek a kámzsája a fejére volt húzva.~Az ember 3983 16 | tántorgott, alig bírták a lábai.~Végül aztán jött 3984 16 | hosszú szürke szakállal, a fején négy gerezdre szabott 3985 16 | aranyos süveg, veres öv a derekán, kezében egy aranyedény, 3986 16 | szórt maga elé.~Ez volt a prépost – remegé Imola.~– 3987 16 | boszorkányok. Mikor odáig ért a hosszú csapat, ahol a forrás 3988 16 | ért a hosszú csapat, ahol a forrás patakja keresztülcsergedez 3989 16 | keresztülcsergedez az úton, az a sárga csuhás emberalak lehajolt, 3990 16 | emberalak lehajolt, hogy a markába vizet merítsen: 3991 16 | előtte, visszatiltották a víztől. Az emberalak hátrafordította 3992 16 | emberalak hátrafordította a fejét, s a csuklya alól 3993 16 | hátrafordította a fejét, s a csuklya alól valami olyan 3994 16 | nyöszörgés hangzott elő, hogy még a lovam is horkolt, és a sörényét 3995 16 | még a lovam is horkolt, és a sörényét borzolta féltében. 3996 16 | borzolta féltében. Erre a rimánkodó hangra megszólalt 3997 16 | rimánkodó hangra megszólalt az a fénybe öltözött alak a mennyezet 3998 16 | az a fénybe öltözött alak a mennyezet alól. Rideg, kemény, 3999 16 | amely továbbfolyik!” Azzal a csapat vonult tovább, a 4000 16 | a csapat vonult tovább, a sárga ruhás bandukolt támolyogva.


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5427

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License