Part

 1 3 |      késével egy marok füvet vágott le, azt is a feje fölé szórta;
 2 3 |     népünkből, se marhánkból senkit le ne vágjatok, el ne fogdossatok;
 3 3 |            levegőben, s úgy csapott le azzal a széttartott kutyára,
 4 4 |            az oltárkövön; nem ölték le a fehér lovat a táltosok;
 5 4 |       asszony nem iszik abból.~– De le is szúrta Borzon rabonbánt
 6 4 |  tanácshalomra. Ami bizonyságokat ő le tud tenni, az én leányom
 7 4 |             annak a levét csapolták le, nem a te teheneidét. Ha
 8 5 |             új ország határán, ahol le akartak telepedni, hanem
 9 5 |          csivatag sarjúhajtást tört le, s annak a leveleit maga
10 6 |             égről is ekkor dobálják le az ócska csillagokat, s
11 6 |           nagy lebkő, ami itt esett le a Bálványos mellett, letört
12 6 |             hepehupás forradásaiból le tudják olvasni a jövendőt
13 6 |        azokon az öregek telepesznek le, keletről a férfiak, nyugatról
14 7 |      kénbarlangja, később döntötték le az előtornácát erős földrengések;
15 9 |        sátoruk van, ott telepesznek le az igricesek, a csimpolyások,
16 9 |      imádságokat és az ószövetséget le is fordította, amiket azután
17 9 |         Ámde a leány nemhiába tette le az erő próbáját: olyat ütött
18 10|       vaskapu, s éppen akkor dobták le a torony párkányáról oda
19 10|         szóra vad kacagással ugrott le a szószékről Andorás s olyan
20 11|          Nézd, éppen mostan áldozik le. Láthatjuk fényes orcáját.
21 11|      vétettem?~A leány pirulva süté le szemeit, s kezét az ifjú
22 12|            fel egész a párkányig.~– Le a híddal, Dindár! Ropó! –
23 12|           magas toronypárkányzatról le a várudvarba.~Az volt a
24 12|      apjának legkedvesebb fia esett le a szent arany nap jelképével
25 13|            volt!~Mikor egy versszak le van énekelve, a siratóasszonyok
26 13|         Hadúr fiait senki sem győzi le, ott majd együtt lesznek
27 13|          szál fiatal tiszafát ásnak le, annak a hegyében lobog
28 13|      veremnek meneteles marad, hogy le lehessen bele szállni.~Ez
29 13|           kopjás rúdhoz. Oda vitték le a hős fegyvereit, ivószereit,
30 13|          ezeket leölték, úgy rakták le mellé a sírba.~Ekkor feljöttek
31 14|      rejtett otthonukat, ahol senki le nem tépi őket. Egy-egy megnyíló
32 14|            s aztán mérgesen törülte le a ruhája ujjával az arcáról
33 14|      mondják, hogy egy csillag esik le az égből, s lélek lesz belőle,
34 15|             növényekből nem tépetik le, hanem amint azt a girgác
35 15|            leánykák karéneke: „Vesd le juhász a bundát! Takargasd
36 15|            szívvel, miként térdepel le az ő drágalátosa a remete
37 15|            olyan könnyedén nyelének le, mint ahogy a torkán leszaladt
38 15|   fegyverzeteit. S maga is vetegeti le magáról a daliás öltözetét,
39 16|           fel rám, miért nem vettem le a süveget a fejemről, s
40 16|            hangosan kiabáltak rám: „Le kellene ütni dárdanyéllel
41 16|       regéket hajnalig. S a szemeit le nem vette a bélpoklos arcáról;
42 17| gyönyörűséges kis angyalkát küldött le neki az égből az Úr, amilyenek
43 17|       kezébe venni, amíg a hat hete le nem tel. Ellenben egy tikmont
44 17|       repkedése közben szerencsésen le is sújtott a mankójával;
45 17|          égessetek! Semmit a földre le ne tegyetek, ami batyut
46 18|        szemben, és mégis elbuktunk; le lettünk gázolva, pocsékká
47 19|         kőművesmester rosszul rakta le az alapköveket; de aki igazlelkű
48 19|             ezt az üzenetet rivallá le a magasból:~– Halljad meg
49 21|             Mike Sára is odatérdelt le melléje, s úgy siratták
50 22|            maradt.~Századok folytak le: Bálványosvár hatalma nem
51 22|            a kövön, ami onnan esett le az istenek tornyáról. Szép
52 23|        kőpajzsokra metszve tétettek le Budavárában, Erdélyben.~
53 23|    omnipotente bon signore: tue son le laude, la Gloria e l’onore,
54 23|           Dio mio signore con tutte le creature, specialmente messer
55 23|       creature, specialmente messer le fratre sole: il quale giorna
56 23|          Signore per la luna et per le stelle: in cello le hai
57 23|             per le stelle: in cello le hai formate clare et belle.
58 23|           sereno et omne tempe: per le quale dai a le tue creature
59 23|           tempe: per le quale dai a le tue creature sustentamente.