Part

 1 1 |      Magyarországot. Két király ült egyszerre a magyar trónon: II. Endre
 2 2 |          alá. A nyolcforintos tóból egyszerre úgy kiáradt a víz magától,
 3 2 |             gomba a földből. Nappal egyszerre két nap rémlett az égen;
 4 2 |             a székelyek csillaga is egyszerre alálőtt volna a Hajnalszakadékból (
 5 2 |            tónak a partján mindjárt egyszerre kinőtt a sok tatorjángyökér,
 6 2 |       leesett, s cserepekre törött, egyszerre ördöngös méhraj zúdult ki
 7 3 |        áldozatokat tesznek. Ha most egyszerre a te nemzeted meggyújtja
 8 4 |        keres az ottan? – kiálta fel egyszerre Rapsonné és Kevend úr; de
 9 4 |            egymásra fektette, s úgy egyszerre emelte fel azokat a feje
10 5 |            hegedű vagy egy tárogató egyszerre kiveri onnan. Íme most is,
11 5 |             Hanem Imola e látványra egyszerre sírva fakadt a sértett szemérem
12 5 |     megnézte az egész gyülekezetet, egyszerre aztán így szólt:~– Halljátok,
13 5 |          kunok csakánjától. Ezáltal egyszerre helyre lett állítva a testvéries
14 5 |         főrabonbán.~– „Én!”~– „Én!”~Egyszerre két szó is hangzott fel.
15 5 |            térdéhez értetett állal, egyszerre kiegyenesedett, a százéves
16 5 |             legrútabb boszorkány is egyszerre deli cifra asszonnyá változik
17 6 |         küllőkből kitörő láng aztán egyszerre feloldott minden nyelvet.
18 7 |        sokatevő nyomában volt.~Ahol egyszerre megnyílt az erdő, előtte
19 7 |           az odú szájához érkezett, egyszerre ledobbant a földre, hanyatt
20 7 |            el.~E kürthangra azonban egyszerre világosság jött elő a sötét
21 8 |           megpillantotta a balitát, egyszerre kitalált magától mindent.
22 8 |           öccse van. Én a leányomat egyszerre három embernek férjhez nem
23 9 |          minden csillagot meglátott egyszerre az égen, s azzal kiszakítva
24 9 |          akkor kitisztult a néptől, egyszerre csak eléje toppant egy délceg
25 9 |         alakot megpillantá a leány, egyszerre, mintha nyíllal lőtték volna
26 11|            a vashíd dörgő robajától egyszerre fölriadt a leány aléltából,
27 11|         érzi. Milyen más lesz utána egyszerre!~Szilamér gyönyörtől elragadtatva
28 12|     fölállítják a régi oltárokat, s egyszerre csak kitör a tűz a hamu
29 12|          pitvaron át akart haladni, egyszerre csak nagyot rikácsolva tántorodott
30 12|         falát döngetni; hanem ekkor egyszerre a vár lőréseiből égő koszorúkat
31 13|           második rivallására aztán egyszerre valamennyi mind belelőtte
32 13|            paripa szügyébe döfte, s egyszerre valamennyi táltos leszúrta
33 13|        cimborái, akik ugyan siettek egyszerre megérkezni vezérükkel és
34 14|            kifacsart fákat, ott meg egyszerre olyan tündérvilági növényzet
35 15|             Szilamér; akkor azonban egyszerre nagy hó esett, úgyhogy a
36 15|             felnevelni.~Szilamérnak egyszerre ráncokba szaladt a két szemöldöke.~–
37 15|              amik a világon vannak, egyszerre lemondok, te is azok közt
38 16|             merítsen: szomjas volt. Egyszerre minden dárda hegye keresztbe
39 17|            a boldog révedezőket.~De egyszerre el is múlt minden ragyogás
40 17|     megijedt volna a vén tündértől, egyszerre elrejté magát a hegy orma
41 17| ólomkarikákba foglalt táblák lévén, egyszerre homályban hagyták a szobát.
42 17|       ketten, az apa is, az anya is egyszerre a nénémasszonyra tekintének:
43 17|            elriasztásnak, elkezdett egyszerre nyögni, jajveszékelni; jaj
44 17|         Rapsonné asszonyom torkában egyszerre bedugult a jajgatás erre
45 17|            Rapsonné mind a két lába egyszerre, hogy mint a kurta kígyó,
46 18|           hallották a lázárok, mert egyszerre mind felugráltak, s futottak
47 18|       hívogatja párját. Majd megint egyszerre százszoros ormótlan ordítás
48 18|            miért vannak azok heten?~Egyszerre meg nagy robajjal megindul
49 18|         szemnek úgy tetszik, mintha egyszerre minden csillag eltűnt volna
50 18|        harag, a vakbuzgó pogány hit egyszerre erőt vett annak egész lelkén.
51 19|     várudvarra.~Az ifjú vezér aztán egyszerre tudott rendet csinálni a
52 19|          milyen kacagás támadt erre egyszerre a belső emberek közt.~–
53 19|             hogy az egész összedőlt egyszerre, s a tetem kigurult belőle.~
54 21|            fölé. Az első napsugárra egyszerre szólaltak meg a bálványosváriak
55 21|            maga rabonbáni hivatalát egyszerre, s eldobva zöld ágat, aranycsákányt,