bold = Main text
     Part                                           grey = Comment text

 501 6    |             meggyulladt tőle, így támad az új tűz.~Ki az a két szűz
 502 6    |                 így támad az új tűz.~Ki az a két szűz legény? Ki volna
 503 6    |           tavaly is ők lobbantották fel az új tüzet.~Hanem az tavaly
 504 6    |     lobbantották fel az új tüzet.~Hanem az tavaly volt! Az idén nem
 505 6    |            tüzet.~Hanem az tavaly volt! Az idén nem megy az áldozat.
 506 6    |           tavaly volt! Az idén nem megy az áldozat. A két erős ifjú
 507 6    |              kerékagyban a dorongot, de az csak füstölög, szenesedik,
 508 6    |                    Miért haragszik ránk az Isten? – kérdezi Opour Kevend
 509 6    |             Opour; – ti bántottátok meg az Istent. Eredj oda Szilamér
 510 6    |                 csak szájtátva bámulták az ünnepélyes munkát, s rettegve
 511 6    |            Tűzistent újra meglátni. Azt az édes áldott istent, aki
 512 6    |              Amint a gyula meggyújtotta az új tűzzel, a szűzlánggal
 513 6    |                  a leányok is rákezdték az éneket, a táncot: – a szép
 514 6    |      hajadonokat, nem is tudja, hogy mi az a szép leány. Nem is lehet
 515 6    |              Nem olyan egyforma szépség az, amilyen más népeknél szokásos;
 516 6    |     pacsirtahangon, rigóhangon énekelik az őspogány éneket:~„Tüzét
 517 6    |              amik egymással versengenek az elsőbbség fölött: „búzavirág
 518 6    |              énvelem áldozatot tesznek; az ibolya mondja: ne vetekedj
 519 6    |              lányok ajkáról, mikor azok az áldozat tüzét átszökellik.~
 520 6    |                 tüzét átszökellik.~Csak az egy Szilamér nevére nem
 521 6    |             lehorgasztott fővel; mintha az egész tűzáldozatot, a szép
 522 6    |                 tűzrakások lángja, csak az izzó parázs marad ott halomban.
 523 6    |               rabonbán. – Hát már ebben az évben nem született fiúgyermek
 524 6    |                nem született fiúgyermek az egész Bálványos vidékén?
 525 6    |                 erősen megtiltják, hogy az újszülött gyermekeket tűzön
 526 6    |               sokkal szelídebben osztja az üdvösséget; az vízzel keresztel.
 527 6    |       szelídebben osztja az üdvösséget; az vízzel keresztel. A kis
 528 6    |               porontyokat inkább viszik az anyák a torjai espereshez
 529 6    |                hite.~Odaviszi a kisfiát az izzó parázshalomhoz, s átnyújtja
 530 6    |               fapapucs, fején bőrsüveg. Az öve mellett egy görbe kés,
 531 6    |            mezítelen porontyot, s aztán az izzó tűz fölé tartva, hangosan
 532 6    |                hangosan hirdeti fölötte az áldást:~„A Tűz-isten oltalmazzon,~
 533 6    |                 apádnál,~Ne sírj otthon az anyádnál.~Mint ez a tűz,
 534 6    |                akkor a billogos kivette az övéből az áldozattevő kését,
 535 6    |              billogos kivette az övéből az áldozattevő kését, megtüzesítette
 536 6    |     aranypénzzel a hitbuzgó anyát, amit az rögtön az ordítozó kisfia
 537 6    |          hitbuzgó anyát, amit az rögtön az ordítozó kisfia nyakába
 538 6    |                mögött volt összeterelve az egész vidék mindenféle lábasjószága.
 539 6    |               dögvész, torokgyík ellen. Az állatsereg szétgázolja a
 540 6    |                 tűz még marad a halmon, az utolsó gulya után, annak
 541 6    |              aztán mezítláb tapossák el az utolsó parázsát is az áldozattűznek,
 542 6    |                el az utolsó parázsát is az áldozattűznek, s a kormával
 543 6    |               eltartott késő estig. Már az „áldomáscsillag” is feljött
 544 6    |              áldomáscsillag” is feljött az égre, mire vége lett az
 545 6    |                 az égre, mire vége lett az ünnepi szernek. Akkor aztán
 546 6    |              minden halmon kigyulladtak az örömtüzek: azokat már az
 547 6    |                az örömtüzek: azokat már az ifjú legények gyújtották;
 548 6    |            aztán ők kezdték el énekelni az ispilángi nótát, tüzes kereket
 549 6    |                megünneplésére. Csakhogy az első személy, a legszükségesebb,
 550 6    |              legszükségesebb, hiányzott az áldomáshoz. A mai nap tűzgyújtója,
 551 6    |              sem vették. – Azt elnyelte az erdő.~
 552 7    |              Bálványosvár körül nemcsak az istenek tartottak ám tanyát,
 553 7    |            tuhudun vallásba beoktattak, az mind jól is tudta, hogy
 554 7    |             tájékára sem jó menni; mert az egész átelleni hegyet uralja
 555 7    |           uralja a Drómó ördög. Ugyanaz az ördög, aki a Rapsonné szeretője
 556 7    |                  Azt a kis váracskát is az építette az ő számára ott
 557 7    |                váracskát is az építette az ő számára ott a hegy tetején,
 558 7    |                tornáca szikláin, előtte az elejtett vad, mellette a
 559 7    |                a hullakeselyű lecsapott az ott heverőkre, maga is ott
 560 7    |        csodaműhelye ez. A mai korban ez az egyszerű neve van: a „Büdös”.
 561 7    |               be a halaványsárga nyirok az egész környéket. S a bejárat
 562 7    |               kövek táncolni látszanak; az örökké nyitott kapu reszket,
 563 7    |            Kinek a szavára nyílt meg ez az üreg, amibe ember ha belépett,
 564 7    |          birodalomba!~Beletévedt azokba az erdőkbe, amiket soha emberláb
 565 7    |                is útját állják, hát még az embernek. Incselkedő lidérc,
 566 7    |                 nyögne fel a sírból. Ez az ocsmány sokatevő hangja.
 567 7    |              felismerni a sötét erdőben az ott fehéredő nagy halom
 568 7    |           döglik.~Szilamér ráeresztette az ebeit. – Két hatalmas hosszú
 569 7    |                  hegyes fülű véreb volt az, híres medvefajok. – A fenevadat
 570 7    |        fenevadat kizavarták tanyájából; az futott fel a hegyoldalnak,
 571 7    |           hegyoldalnak, a vadász utána.~Az ebek kiverték a vadat az
 572 7    |                Az ebek kiverték a vadat az erdőből. A véreb nem csahol,
 573 7    |                 Ahol egyszerre megnyílt az erdő, előtte állt a kietlen
 574 7    |             törmelékéből támadt ösvény, az útjába hengeredett koloncokat
 575 7    |            menekülni a barlangba.~Amint az odú szájához érkezett, egyszerre
 576 7    |               egymás után, jobbra-balra az üldözött vad mellé. Nekik
 577 7    |                 alusznak egymás mellett az ellenségek!~Milyen felséges
 578 7    |              halál országa bejáratának! Az egész kapubolt, s messze
 579 7    |          versengő sárga kénvirággal. Ez az egyetlen virág itt.~S sorban
 580 7    |            kőhalmok emelkednek, amiknek az ormába kopjás zászló van
 581 7    |                kopjás zászló van tűzve. Az itten megholtak sírhalmai
 582 7    |       kénbarlangja, később döntötték le az előtornácát erős földrengések;
 583 7    |                Szilamért úgy taszította az Ármány hátulról, hogy lépjen
 584 7    |         derengést a sárga falakra, mint az átlátszó víz, úgy reszketett
 585 7    |               magában Szilamér; s amint az arcát meglátta, azt gondolá,
 586 7    |               hasonlít ennek a halálnak az ábrázatja a vén Rapsonnééhez.
 587 7    |         Rapsonnéé, mikor nevén szólítja az ifjat.~– Hát te, Opour Szilamér,
 588 7    |                nem emelkedik magasabbra az ember fejénél; aki lábtókon
 589 7    |               ide, fáklyával a kezében, az végigjárhatja az egész barlangot,
 590 7    |               kezében, az végigjárhatja az egész barlangot, és se maga
 591 7    |                 Alant a halál van, fent az élet.~– Hát te minek jössz
 592 7    |                 Hát te minek jössz ide, az ördögöt kísérteni?~– Mondtam
 593 7    |              országában, a fejével kinn az élet világában: annak minden
 594 7    |           pezsdül, izma zsongul, szívén az ifjúság lánga fut keresztül:
 595 7    |              búbánatomat itt megfojtom, az egészséget hazaviszem. Ez
 596 7    |               egészséget hazaviszem. Ez az én nagy titkom: az élethosszítóm.~
 597 7    |       hazaviszem. Ez az én nagy titkom: az élethosszítóm.~Ezzel egészen
 598 7    |                 kérdezé Szilamér. – Tán az enyimet is?~– Mi a te fájdalmad?~–
 599 7    |             tudtak lépni. – Mikor aztán az utolsó óriásnak a fia szétnézett
 600 7    |               fájdalmat érezni, amilyen az enyim. – Van-e ennek írja?~–
 601 7    |                  Kísértsd meg. Állj fel az én lábtóimra: vedd kezedbe
 602 7    |             Rapsonné a barlangon kívül.~Az ifjú a barlangból visszafelelt.~–
 603 7    |                 szeretek.~– Kitalálod-e az írját?~– Szeretve akarok
 604 7    |         szeretve vagy.~– De ő nem lehet az enyém.~– Miért?~– Mert én
 605 7    |               enyém.~– Miért?~– Mert én az őshiten vagyok, ő pedig
 606 7    |                hitét, s ő el nem hagyja az anyja vallását. Ez az, ami
 607 7    |            hagyja az anyja vallását. Ez az, ami engem kínoz. Apámmal
 608 7    |             engem kínoz. Apámmal együtt az utolsók vagyunk az ősök
 609 7    |               együtt az utolsók vagyunk az ősök hitén; minden nemzetsége
 610 7    |             mindig visszatér a szívedbe az utolsó óriás fiúnak a fájdalma: –
 611 7    |               fiúnak a fájdalma: – csak az ereje, a bátorsága nem száll
 612 7    |              ezen a csodatevő helyen?~– Az is. Valóban.~– Akkor tedd
 613 7    |                  ugye? Hatalmas asszony az anyja. Ha rám bízod, én
 614 7    |              rettegned soha, ha egyszer az Imola a tied lesz. Nohát
 615 7    |                  hogy ott kinn a szűröm az ajtó előtt, akkor majd mondok
 616 7    |              neked mást, de ahhoz aztán az óriás utolsó fiának a fájdalma
 617 7    |                fájdalma mellé még annak az ereje is kell ám. Érzed
 618 7    |               Érzed a szívedben már ezt az erőt?~– Azt érzem, mintha
 619 7    |                 mutatnak, mint eddig, s az égen futó felhőknek ábrázatja
 620 7    |           magával a barlangba, mert ott az is megfulladt volna. – A
 621 7    |                a kőrakásokat? Ezek mind az előtted itt jártak csontjait
 622 7    |             legények voltak. Bizonyosan az a fájdalom hozta őket ide,
 623 7    |            ismeri már ez a csörgő murva az én léptem hangját. – Siess
 624 7    |                  Nézd, már gyújtogatják az örömtüzeket. Eressz te is
 625 7    |              várába Szilamér. Már akkor az atya és a két testvére fáklyával
 626 7    |                 fáklyával hajtották fel az erdőt. Meghallák a kürt
 627 7    |             szeretsz; de ne halj meg!~S az első dolga az volt a vén
 628 7    |               halj meg!~S az első dolga az volt a vén tuhudun rabonbánnak,
 629 7    |               tuhudun rabonbánnak, hogy az új tüzet meggyújtatta a
 630 7    |                 s annak a legelső dolga az volt, szűzezüstből balitát
 631 8    |              volt, egész serege kísérte az íjászoknak, csatlósoknak,
 632 8    |               magával, s váltogatva hol az egyikbe, hol a másikba ült
 633 8    |           másikba ült át. Nagyon őrizte az életét késő vénségében;
 634 8    |              szellemektől; kiváltképpen az olyan ételektől, amiket
 635 8    |                kígyóját mindenüvé, hogy az itallal, amit eléje hoznak,
 636 8    |             jóllakott, s aztán elpihent az asszonya keblén. Óh, de
 637 8    |             keblén. Óh, de féltette ezt az utolsó pislogó kanócát az
 638 8    |               az utolsó pislogó kanócát az élete mécsének! Minden reggel,
 639 8    |        jövetelét Torja várban; de annak az okát még senkinek sem volt
 640 8    |            Mikor más is hallotta, akkor az átvonult kunokról beszéltek,
 641 8    |        családját: Imola leányát, amiből az következett, hogy ilyen
 642 8    |         szükségesekre. Elmondta, mit ád az ifjú a menyasszonyának araajándékba,
 643 8    |                ajándékba? Erre mifelénk az a szokás, hogy a vőlegény
 644 8    |            lefőzést. Ez kemény dió volt az ő fogatlan szájának.~– Hiszen
 645 8    |          galambot meg egy kígyót, mikor az egyik csak repülni tud,
 646 8    |             átédesgeti a szelíd asszony az erős ifjút a mi szent üdvözítő
 647 8    |              vallásunkra. Megmondja ezt az a balita is. Nézz csak ide.
 648 8    |                a mi vallásunk; közepett az a „dombforma”, rajta ez
 649 8    |            rajta ez a „zászlóforma”: ez az öreg Opournak a sírja. Amint
 650 8    |              Szent Lőrinc napján lehull az égről, mind idehozná is
 651 8    |             szokásait. Már micsoda rend az ottan, hogy ha a legnagyobb
 652 8    |             akkor a felesége a férjének az öccsét „kisebbik uramnak”
 653 8    |                 nem adom. Bűn, förtelem az ilyen élet ezen a világon,
 654 8    |              kígyója fejét csókolgatta, az meg az ő arcát nyalogatta,
 655 8    |               fejét csókolgatta, az meg az ő arcát nyalogatta, kéthegyű
 656 8    |                 mosolygással felelt meg az ellenkezésre.~– Ej, ej,
 657 8    |         legédesdedebb állapot. Ha mikor az édes ura elmegy háborúba,
 658 8    |              odamarad, azalatt van, aki az asszonyt igaz szíve szerint
 659 8    |           udvart, életet1 tartanak: míg az ősvallásúak szépen megmaradnak
 660 8    |             nyakát. Gorombaság volt biz az, amiket Mike Sára mondott
 661 8    |         világleánya volt. Hanem hát még az ilyen sértegetést megbocsátják
 662 8    |      sértegetést megbocsátják egymásnak az asszonyok. Asszonytól fölveszi
 663 8    |          asszonyok. Asszonytól fölveszi az asszony, ha a régi szerelmeskedését
 664 8    |                jobb a Deákné vásznánál, az is majd elvágja, ameddig
 665 8    |               már no, magam megvallom – az özönvizet is megértem; de
 666 8    |                 ki a sodrából.~– De biz az én lyányom nem azért megy
 667 8    |                 a billogos füstölje fel az áldozattűzön, a Tűzisten
 668 8    |              összesütögesse, elcsúfítsa az ártatlannak a pofácskáját.
 669 8    |              csúfítja el a tüzes késsel az orcáját a billogos.~– A
 670 8    |               őrpaták, meg tudják vonni az íjat.~– Az nem igaz! – kiálta
 671 8    |                 tudják vonni az íjat.~– Az nem igaz! – kiálta fel Rapsonné.~–
 672 8    |               ifjú korodban.~– Micsoda? Az én termetem nem volt szép! –
 673 8    |         elmegyek veled szépségversenybe az aranyalmáért! Nem maradtam
 674 8    |               alirumnák!~Folyt volna ez az ékesszólás Rapsonné szájából
 675 8    |            naplementig, mert ha egyszer az ő darálómalma megindult,
 676 8    |       gallérjából: úgy tetszett, mintha az is segítene sikongatni.
 677 8    |           szobából.~Ment nagy dérdurral az udvarra, a cselédjeit felsikongatva,
 678 8    |            megint jutott valami csúfság az eszébe, amit még nem mondott
 679 8    |              söprűt, azt keresztültette az ajtóban. – Ekkor aztán Rapsonné
 680 8    |            Ekkor aztán Rapsonné odakinn az udvaron, az egész cselédhad
 681 8    |            Rapsonné odakinn az udvaron, az egész cselédhad hallatára,
 682 8    |               adni majd Szilamérnak, ha az oda-megy hozzá, megtudni
 683 8    |            kimenetele lett a susogónak?~Az lesz a méregsusogó!~ ~
 684 9    |        leányrablás~Híresek voltak abban az időben a torjai vásárok.
 685 9    |           oldali részében a Mike család az úr, a jobb oldalon az Opourok.
 686 9    |            család az úr, a jobb oldalon az Opourok. Ezt arról is meg
 687 9    |       kolozsvári püspök. A szent épület az akkoriban divatozó román
 688 9    |         gyönyörűen volt felcikornyázva. Az oltáron Szent Miklós képe
 689 9    |       angyaloktól és prófétáktól. Erről az egyházról ezt a részt Szent-Miklós-Torjának
 690 9    |                  hegedűvel zenebonázzák az „igrecet”. Szép, nagy harangot
 691 9    |                napon húztak meg először az Úr tiszteletére; elhangzott
 692 9    |                pedig úgy ismerték, hogy az soha el nem szakad; a székely
 693 9    |              vásárfiaszámba, amiért, ha az egyházfejedelmek megtudnák,
 694 9    |                  bizony tűzre vettetnék az árut az árulóval együtt.~
 695 9    |                 tűzre vettetnék az árut az árulóval együtt.~A tuhudun
 696 9    |                  a gelencsérek kirakták az edényeik mellé a kakasfejű „
 697 9    |                alatt válogatni lehetett az „örömkalácsban”; az is pogány
 698 9    |            lehetett az „örömkalácsban”; az is pogány maradvány még:
 699 9    |               amik szent madarak voltak az ősmagyarok idejében, bujdosásaik
 700 9    |                 estenden; gyönyörű volt az alakjuk. Embert, paripát
 701 9    |                  most már ki is veszett az egész faj, vagy olyan helyeken
 702 9    |               Nagy árt is adtak azokért az előkelő urak.~Veszedelmesebbek
 703 9    |                asszony” a nevük; később az „asszony” is elmarad, s
 704 9    |            egyébbel meggyógyítani. Ahol az ő sátoruk van, ott telepesznek
 705 9    |                 van, ott telepesznek le az igricesek, a csimpolyások,
 706 9    |           magukra, mert aki előbb iszik az italból, mint a leánnyal
 707 9    |              hátuljában naptár is volt, az új hónapnevekkel. Mivelhogy
 708 9    |                szokni. A „gólyahír-hó”, az „ökörnyál-hó” nem járja
 709 9    |           hívják, s meg kell ismerkedni az új számjegyekkel is, mert
 710 9    |                 különben nem ismeri meg az ember az évszámot a pénzen:
 711 9    |                 nem ismeri meg az ember az évszámot a pénzen: azt pedig
 712 9    |                nem hiába volt két feje) az az okos gondolatja támadt,
 713 9    |                 hiába volt két feje) az az okos gondolatja támadt,
 714 9    |               rá ne hagyja magára sózni az ember a tavalyi pénzt: s
 715 9    |         ékesítenék a gazdája nevével és az építése évszámával, néha
 716 9    |                billogos (bilochus), aki az igazságot akként osztja,
 717 9    |           igazságot akként osztja, hogy az eladott ökörnek, lónak a
 718 9    |                ha lovat lopott, patkót; az „előbor-áldomásnak” azonban
 719 9    |                 hitű székely, s azoknak az eszelője maga az Opour gyerek,
 720 9    |                azoknak az eszelője maga az Opour gyerek, az Iszla;
 721 9    |          eszelője maga az Opour gyerek, az Iszla; aki csak azért is
 722 9    |               tilinkószó mellett, éppen az egyház előtti lonkán, úgy,
 723 9    |                 lonkán, úgy, hogy amint az egyházból kihangzott az
 724 9    |                 az egyházból kihangzott az ájtatszerű orgonaszó, éppen
 725 9    |                idekívül.~Mert még akkor az egyházi szertartás egészen
 726 9    |                szókat: „Kirie eleizon!” Az esperes maga tősgyökeres
 727 9    |          megtanulta a magyar nyelvet, s az imádságokat és az ószövetséget
 728 9    |            nyelvet, s az imádságokat és az ószövetséget le is fordította,
 729 9    |                 nagyon himlőhelyes volt az ábrázatja. Maga a szertartás
 730 9    |          énekeltek egy verset: arra meg az esperes ment fel a szószékbe,
 731 9    |                két pap megmosta a kezét az oltár előtt; akkor a szentelt
 732 9    |               oltárterítőt feltakarták, az esperes elővett egy kenyeret
 733 9    |              ezzel megáldá és elbocsátó az egész gyülekezetet, elmondatván
 734 9    |         szertartást végignézte Szilamér az egyházajtóból, egy kőcölöp
 735 9    |             végett.~Mikor széttekintett az egyházban, azt mondá – ez
 736 9    |            mondá – ez bizony szép lakás az Isten számára, de a mi száldokfa
 737 9    |             mégiscsak szebb, mert annak az égbolt a teteje, s élő forrás
 738 9    |                s élő forrás mellett van az oltárköve.~Az orgonaszó
 739 9    |               mellett van az oltárköve.~Az orgonaszó meg az ének nemigen
 740 9    |             oltárköve.~Az orgonaszó meg az ének nemigen lepte meg,
 741 9    |              melyhez a szüzek énekelnek az áldozatnál.~Amit azután
 742 9    |                 áldozatnál.~Amit azután az olasz ferences barát olvasott
 743 9    |                olvasott fel a könyvből, az meg éppen megnyerte a tetszését.
 744 9    |           tetszését. Ez Szent Ferencnek az imája, mely, mint az írás
 745 9    |          Ferencnek az imája, mely, mint az írás mondja, így hangzik:~„
 746 9    |             mily szép, óh, mily ragyogó az ő fényében! Ő a te jelképed,
 747 9    |                 a tűzzel együtt, akivel az éjszakát megvilágítod: óh
 748 9    |           megtart.”~– Hiszen ez egészen az én hitem! – mondá magában
 749 9    |                vallás, kapom: odamegyek az espereshez, kiszakítok egy
 750 9    |              mindjárt össze is köthetsz az én szerelmesemmel ottan
 751 9    |                 én szerelmesemmel ottan az oltár előtt.”~Hanem aztán
 752 9    |               oltár előtt.”~Hanem aztán az esperes maga egészen elrontotta
 753 9    |                 maga egészen elrontotta az üdvös hatást a rákövetkező
 754 9    |               azok lesznek a másvilágon az utolsók, s akik itt szolgálnak,
 755 9    |            szolgáljak a csatlósomnak, s az meg énnekem parancsoljon
 756 9    |             énnekem parancsoljon ottan? Az én hitem szerint, aki itt
 757 9    |               és nyomorultakra vár? Hát az se legyen igaz, hogy amely
 758 9    |                 ott a másvilágon legyen az én uram! Hát még arról is
 759 9    |              megtéríttesse; hanem azzal az istentelen gondolattal,
 760 9    |                  akinek utána vesztette az eszét, erőszakkal elrabolja.~
 761 9    |               elrabolja.~A keresztyének az egyházba nem viszik magukkal
 762 9    |           Szilamér erre a szent helyre. Az a gonosz Rapsonné adta neki
 763 9    |                faragott szentképek, sem az az eleven szentkép, akit
 764 9    |             faragott szentképek, sem az az eleven szentkép, akit egyre
 765 9    |            szentkép, akit egyre bámult.~Az istentiszteletnek vége is
 766 9    |  istentiszteletnek vége is szakadt már; az esperes áldást adott a gyülekezetre,
 767 9    |                is szokás volt; csakhogy az ő táltosuk tisztesfűpemetét
 768 9    |             legapróbb gyermekek, azután az ifjú legények, mind hátrább
 769 9    |             ifjú legények, mind hátrább az öregapók; akkor következett
 770 9    |             öregapók; akkor következett az esperes, a nagy ezüst pásztorbottal
 771 9    |                 a mennyezet körül pedig az egyház tornácában tizenkét
 772 9    |                Nyomban ezek után jöttek az asszonyok és leányok, minden
 773 9    |               Szilamér alakját, aki ott az ajtó mögé meghúzta magát.~
 774 9    |               ajtó mögé meghúzta magát.~Az ő fortélya körmön volt fonva:
 775 9    |         Erőszakos és durva erkölcs volt az, de nem tehetett róla, hogy
 776 9    |              azt a leányt. Összebeszélt az öccsével, hogy mikor a leány
 777 9    |                 templomból kijön, akkor az anyja mellől elrabolják.~
 778 9    |                Iszla hirtelen odaugrott az asszonyok közé, s gyorsan,
 779 9    |           Imolát, s odarántotta magához az anya mellől.~Ámde a leány
 780 9    |                 leány nemhiába tette le az erő próbáját: olyat ütött
 781 9    |               erő próbáját: olyat ütött az öklével megtámadója homlokára,
 782 9    |             megtámadója homlokára, hogy az minden csillagot meglátott
 783 9    |           csillagot meglátott egyszerre az égen, s azzal kiszakítva
 784 9    |        visszafutott a templomba.~Iszla, az ökölcsapásból gyorsan felocsulva,
 785 9    |              fel, s széttúrva maga elől az útját álló asszonysereget,
 786 9    |              megbántás a tuhudunnál, ha az üstökét megragadják.~– Ereszd
 787 9    |           üstökét megragadják.~– Ereszd az üstököm, te boszorkány! –
 788 9    |              kését. Mike Sára maga volt az, aki leánya rablóját üstökön
 789 9    |                  s bizony leszúrja vele az asszonyt, ha egy pillanattal
 790 9    |           Iszlának a feje lágyára, hogy az még csak egyet lépett, s
 791 9    |               nem volt más jelszó, mint az, hogy „csak a fejét, hogy
 792 9    |    megfutamodásával végződött, akik még az agyonütött vezérüket is
 793 9    |             asszony úgy vezényelt ebben az ütközetben, akár egy hadnagy.~
 794 9    |            vissza. Odamentek, keresték: az egyház üres volt. Csak a
 795 9    |               Imola leányom! – kiáltozá az édesanyja, de a leány nem
 796 9    |              nagy sokára elővánszorgott az oltár mögül a harangozó,
 797 9    |                oltár mögül a harangozó, az elbeszélte, hogy mi történt.~
 798 9    |            rabonbán legöregebb fia volt az, a Szilamér. Amint ezt az
 799 9    |               az, a Szilamér. Amint ezt az alakot megpillantá a leány,
 800 9    |                 eshetett a földre, mert az ifjú felfogta a fél karjával,
 801 9    |              karjával, s azzal kirántva az oldaláról a kardját, rohant
 802 9    |          harangozó ijedve bújt el előle az oltár mögé; mert, ha ott
 803 9    |                 vetette magát, a leányt az ölébe fektette, s azzal
 804 9    |                asszony, elfeledve, hogy az itten Isten háza, ahol asszonyembert
 805 9    |          kezében!~Nagy lett a zendülés. Az egész vásár nekizúdult Szilamért
 806 10   |              torló”~Torja várától abban az időben csaknem egyenesen
 807 10   |              csaknem egyenesen vezetett az út Bálványosvárhoz, nem
 808 10   |            futók; most már benőtte őket az erdő, mióta a várak romban
 809 10   |                melynek két kapuja volt, az egyik Bálványos, a másik
 810 10   |        helyőrséget tart benne a Mike és az Opour család, úgy, hogy
 811 10   |                Szilamér és kísérői ezen az úton vágtattak előre. Kevesen
 812 10   |                csapatot megszoríthatják az átjáró toronynál, egy sem
 813 10   |                paripáját felnyergelték.~Az a Bara mezeje pedig egy
 814 10   |                 vár közül valamelyiknek az ormán meggyújtják a lármafát,
 815 10   |            továbbadja a toronyőr a jelt az átjáró toronynak, s akkor
 816 10   |               átjáró toronynak, s akkor az ottlevők bezárják a kapukat.~
 817 10   |            megrohanják a torjai őrséget az átjáró toronyban és lefegyverezzék,
 818 10   |              nyitott várkapun, ellenben az utána rugtató Mike Sára
 819 10   |       bálványosiak foglalták el egészen az átjáró tornyot.~Mike Sára
 820 10   |           rendkívüli esetek adtak jogot az egyes családnagyoknak.~Hanem
 821 10   |            történt a székely nemzetben. Az én leányomat, Imolát, múlt
 822 10   |               Opour Szilamér erőszakkal az oldalam mellől, s magával
 823 10   |             motyogott suttogó szavakat. Az ő munkája volt ez.~– Meg
 824 10   |              főkirálybíró szólt.~– Erős az igazságod. A törvény szabadságot
 825 10   |               választottam.~– Ki légyen az?~– A fiam: Mike Andorás.~
 826 10   |               szólt a székelyek grófja, az öreg –, hogy teneked „volt”
 827 10   |          teneked „volt” egy fiad, hanem az el van temetve. Az ő temetése
 828 10   |                hanem az el van temetve. Az ő temetése után lett a leányod
 829 10   |               által eltemetve. Annak is az Opourok az okai. Mert mikor
 830 10   |          eltemetve. Annak is az Opourok az okai. Mert mikor az ojtozi
 831 10   |             Opourok az okai. Mert mikor az ojtozi szorosút védelmére
 832 10   |              volt rendelve csapatostól, az Opourok a hátába engedték
 833 10   |               dolgot cselekszik, amidőn az ellenség jöttéről tudósítást
 834 10   |                vagyok.~Úgy van! – szólt az ősz gróf. – El lett ítélve
 835 10   |               megjelentse, mikor tör be az ellenség; mert ez az ő kiszabadulásának
 836 10   |                 be az ellenség; mert ez az ő kiszabadulásának az ideje.~
 837 10   |                ez az ő kiszabadulásának az ideje.~Rapsonné csípősen
 838 10   |            ügyelt.~– A kiszabadulásának az ideje tehát eljött, mert
 839 10   |                 háború itt van, itt van az ellenség!~– Micsoda háború?
 840 10   |             elragadja a szentegyházból, az oltár elől a keresztyén
 841 10   |            keresztyén hajadont? Itt van az ellenség! S én a háborút
 842 10   |            tanakodásnak eredtek, aminek az lett az elhatározása, hogy
 843 10   |                 eredtek, aminek az lett az elhatározása, hogy adassék
 844 10   |            adassék hát meg Mike Sárának az a torló, akit ő választott
 845 10   |              akit ő választott magának, az Andorás fia, aki ül a Fergettyűvárban.~
 846 10   |               várából kiforgatni; tehát az eset megvan, a háború jelen
 847 10   |            pedig ilyen torló támad, aki az egész nemzet helyett maga
 848 10   |                 kígyó.~De még azonkívül az is tekintetbe vétetett,
 849 10   |               Sára csak azt várta, hogy az ítéletet kimondják, azonnal
 850 10   |             azonnal futtatott hírmondót az „Ordítóvárba”, ahonnan az
 851 10   |               az „Ordítóvárba”, ahonnan az őr hosszú kiáltócsövön átrivallt
 852 10   |               földigyantát. Ennek pedig az volt a módja, hogy a Fergettyűvár
 853 10   |                  öblös fonott kast, ami az élelmiszerekkel volt megtöltve.
 854 10   |              megint leeresztették.~Ezen az úton bizony a torony lakói
 855 10   |                 kötelet fonhattak volna az öltönyeikből, csakhogy az
 856 10   |               az öltönyeikből, csakhogy az ilyen szökevény fejére halál
 857 10   |                nélkül nincs élet.~Pedig az is keserves élet volt odabenn.
 858 10   |         bodonjában huszonöt ember járta az örök lépcsőket, három óránként
 859 10   |        felváltva egymást. Százan voltak az elítéltek. Ennek a bodonnak
 860 10   |               körül fogaskeréknél fogva az egész fatornyot, s furfangos
 861 10   |             lehetett körüljárni. Ezeket az ablakokat ószékely betűkkel,
 862 10   |               rosszabb ennél. Egy része az elítélteknek odalenn dolgozott
 863 10   |                hasznos munkát végeztek; az alattuk levő bércben egész
 864 10   |  visszabocsátott kas ezekkel volt tele. Az elítéltek meg is fizettek
 865 10   |                 maguk élelmeért.~Azokat az üregeket pedig, amiket így
 866 10   |               külső világból, mint amit az Ordítóvár kiáltó tülke hozott.~
 867 10   |          egészen olyan mintára, aminőre az édesanyja a torjai egyházat
 868 10   |            kaptak a sziklarepesztéshez.~Az őszi ökörnyál szállingózott
 869 10   |                 vége felé közeledett ez az esztendő is; daru, vadlúd
 870 10   |            szabadulás. – Ekkor hangzott az „állj” kiáltás, szokatlan
 871 10   |             láttára elsivalkodta magát. Az édesanyja volt ott.~– Szabad
 872 10   |             vagy! Szabad vagy! – kiáltá az anya, édes kedves fiát keblére
 873 10   |             kedves fiát keblére ölelve, az meg nem tudott egyebet mondani,
 874 10   |                 harang, úgy zúgott bele az érctető.~Sokszor hallotta
 875 10   |            felől, s nem tudta kitalálni az okát.~– A szentegyházba
 876 10   |                 egyházad odafenn? Lásd, az enyém már elkészült idelent.
 877 10   |                 alatti folyosóba, onnan az imabarlangba, ahol már valamennyi
 878 10   |              várta. Szurokfáklyák égtek az oltáron.~Andorás felállt
 879 10   |             hogy elmondta a hívek előtt az Úr imáját, az üdvözletet
 880 10   |               hívek előtt az Úr imáját, az üdvözletet és a hiszekegyet.
 881 10   |        keresetlen szavakban.~– „Híveim! Az Úr elküldte hozzánk legjobbik
 882 10   |             hozzánk legjobbik angyalát, az én édes szülőmet, hogy hozza
 883 10   |               botlunk. Szabadságunk ára az, hogy visszavívjuk a porba
 884 10   |                  hogy nem kérdezzük, ki az ellenség. Bátran rajtaütünk!
 885 10   |        vasgyúrók”, „kőmorzsolók” állnak az utunkba; bátran nekivágunk;
 886 10   |                kardját, odafektette azt az oltár kövére.~– Most tehát,
 887 10   |              tehát, mondd meg anyám, ki az az ellenség, aki ellen harcolnunk
 888 10   |                  mondd meg anyám, ki az az ellenség, aki ellen harcolnunk
 889 10   |     istenigazában való nagy rivallás.~– Az Opourok ellen! Akik cserbenhagytak!
 890 10   |                 szomjazza, mint a miénk az övékét. Fújjátok meg a jerikói
 891 10   |                 egy keresztyén hajadont az oltár mellől, az anyja mellől,
 892 10   |               hajadont az oltár mellől, az anyja mellől, s erőszakkal
 893 10   |             arcán baljóslatot látott.~– Az én leányom volt, a te Imola
 894 10   |             olyan bőszült dühvel rohant az oltárnak, hogy azt kelle
 895 10   |             vélni, még tán feltaszítja: az anyja kezének kelle őt visszatartóztatni,
 896 10   |            sújtsa a feszületet.~– Fiam! Az Istenre! Tiszteld a keresztet! –
 897 10   |                  És így hallgatott meg!~Az anya csillapító fia vad
 898 10   |                 eszedbe a kereszt előtt az, aki rajta kiszenvedett:
 899 10   |                is rosszabb dühtől. Csak az anyja ruhájának a szegélyét
 900 10   |            mintha azt hinné, hogy annak az érintése meggyógyítja a
 901 11   |              sebesen Bálványosvár felé. Az átjáró váron túl nem kellett
 902 11   |               túl nem kellett tartaniok az üldöztetéstől.~Szilamér
 903 11   |                hátramaradt a társaitól: az elalélt leánnyal ölében
 904 11   |            leányrablás hírével. Ők csak az örömhírt tudták, mert az
 905 11   |                az örömhírt tudták, mert az egyház túlsó oldalán álltak
 906 11   |              leányát, a fiúleányt, akit az anyja nem akart egy Opournak
 907 11   |              elhozták erővel. Így derék az. Bevett szokás ez a tuhudunnál.
 908 11   |                 a nőrablónak nem szabad az elrablott leánnyal megesküdni
 909 11   |             amint a szemeit kinyitotta, az első tette az volt, hogy
 910 11   |               kinyitotta, az első tette az volt, hogy kirántotta elrablója
 911 11   |         kirántotta elrablója öve mellől az éles kétélű tört, s szilaj
 912 11   |              üdvözletes zenebona közül. Az öreg rabonbán pedig áldomást
 913 11   |               magokra; amíg kibékülnek. Az asszonyféle ilyenkor rúg,
 914 11   |              aki hiúzt fogott elevenen! Az neveli a szépségünket. –
 915 11   |                 roppant nagy terem volt az, keletnek, nyugotnak ajtó
 916 11   |            között egy hegedű is, mintha az is táborjáró szerszám volna; –
 917 11   |             támlájú faragott karosszék, az előtt egy cifrán esztergályozott
 918 11   |                esztergályozott guzsaly, az egyik szögletben egy osztovátás
 919 11   |              hárfa alakú timbora: magán az ablak hídján egy tarka cserépibrik,
 920 11   |                 is körülülhette, s erre az asztalra volt letéve egy
 921 11   |           kenyér”. – „Hazai” volt pedig az ősszékelyeknél a neve az
 922 11   |                az ősszékelyeknél a neve az új asszonynak, addig az
 923 11   |                 az új asszonynak, addig az ideig, amíg a főkötőt a
 924 11   |                  Mikor Szilamér letette az öléből Imolát, így szólt
 925 11   |                 a te házad, itt te vagy az úrnő. Ha kívánsz benne valamit,
 926 11   |              meg: elmegy innen. Itt van az asztalon a mátkakenyér.
 927 11   |                 te bálványistenedtől.~– Az én istenemtől? – szólt búsan
 928 11   |             Bíborból, aranyból veti meg az ágyát: amit nem kér a népétől.
 929 11   |                  Nem jön tőle más, csak az, ami jó. Sohasem csalódik
 930 11   |              tűntél? Ott látja mindenki az égen. Nem válogat az emberekben:
 931 11   |           mindenki az égen. Nem válogat az emberekben: ez hű, az hitetlen,
 932 11   |           válogat az emberekben: ez hű, az hitetlen, amaz meg eretnek;
 933 11   |            hernyó bábja megismeri őt, s az emberszív ne ismerje? Az
 934 11   |                az emberszív ne ismerje? Az édes, a szerelmes, igazságos
 935 11   |               mondá Imola. – De dicsőbb az Isten, a teremtő, aki őt
 936 11   |      elkomorodottan:~– Én nem tudom, ki az. Én nem vagyok se bölcs,
 937 11   |                aki színről színre látta az Istent. Én csak annyit tudok,
 938 11   |             menjen el egész hadsereggel az Isten sírját felkeresni.
 939 11   |                 Nem tudom, megtalálta-e az Istent. Azoktól, akik visszajöttek
 940 11   |            kegyetlenségeket követtek el az útba eső népeken, hogy fajtalankodtak
 941 11   |            népeken, hogy fajtalankodtak az idegen népek asszonyaival,
 942 11   |                megbocsát.~– Igazán? Hát az én bűnömet is megbocsátja?
 943 11   |                süté le szemeit, s kezét az ifjú fejére tette.~– Akkor
 944 11   |                   hogy a jó embernek jó az istene, a rossz embernek
 945 11   |                  a rossz embernek rossz az istene, akár keresztet,
 946 11   |              Mert hát minek mondjam azt az érzést, mikor látom lemenni
 947 11   |                 akkor ottan lenni, hogy az orcáját megcsókolhatnám.
 948 11   |        bálványimádó lenni, mert te vagy az én napom, te vagy az én
 949 11   |               vagy az én napom, te vagy az én holdam ezentúl, s ahol
 950 11   |               te arcod lenyugszik, ahol az fölkel, ott van énnekem
 951 11   |                 fölkel, ott van énnekem az én elérhetetlen távol világszélem.~
 952 11   |                hogy valakitől.~– Óh, én az édesanyámat siratom, hogy
 953 11   |                én olyan jó hozzád, mint az édesanyád volt? Hát mit
 954 11   |    szivárványfénye.) Talán ringatott is az ölébe véve? Azt én is megteszem.
 955 11   |                De erre Imola felszökött az öléből, s szemérmes ijedtséggel
 956 11   |                 vissza:~– Ah, Szilamér! Az esküvő előtt!~A tuhudun
 957 11   |            rázta.~– Nálunk nem esküszik az, aki menyegzőt ül. Hisz
 958 11   |                 azt, akit megszerettem: az velem jár, velem él, velem
 959 11   |                rá? S ki esküdtetne meg? Az én papomnak, a táltosnak,
 960 11   |            elővett egy fejdíszt, aminőt az ősmagyar asszonyok viseltek; „
 961 11   |              fejéke tíz ősanyámnak, még az első dédanyám kapta azt
 962 11   |          asszonyról asszonyra szállt ez az ereklye. Ezt viselték valamennyi
 963 11   |          boldogok voltak és büszkék, és az ő férjüknek igazi asszonyai!~
 964 11   |            Mindjárt asszony volt benne.~Az a főkötő csodálatos lélekváltoztató
 965 11   |              lélekváltoztató erővel bír az asszony fején. Még a szeme
 966 11   |          gyönyörtől elragadtatva bámult az átváltoztatott alakra.~Imola
 967 11   |             alakra.~Imola pedig odament az asztalhoz, felvette a tálról
 968 11   |                elkezdett a finom lenből az orsóra szálat ereszteni.~
 969 11   |                 is tudta pedig, hogy ez az ősszékelyeknél a menyegzői
 970 11   |               istenség maga osztja szét az áldást, körülveszik fényes
 971 11   |               mennyei karok volnának, s az ég átlátszó aranyában végigrepül
 972 11   |              szokás szerint.~– Ez ugyan az Iszla kötelessége volna,
 973 11   |                ő a vőfély. De hol késik az a fiú ilyen sokáig?~Hát
 974 11   |               ilyen sokáig?~Hát egyszer az áldomásozó sokaságon keresztül
 975 11   |               véres kendővel.~– Nos! Ki az? Mit akarsz? Honnan jössz?~
 976 11   |                a torjai vásárból.~– Hát az Iszla fiam?~– Az Iszla?
 977 11   |                    Hát az Iszla fiam?~– Az Iszla? Az ott maradt.~–
 978 11   |                 Iszla fiam?~– Az Iszla? Az ott maradt.~– Hát miért
 979 11   |                a buzogány.~– Mi történt az Iszla fiammal?~– Azt bizony
 980 11   |            bizony megölték.~– Megölték! Az Iszlát? Ki volt az az átkozott?~–
 981 11   |            Megölték! Az Iszlát? Ki volt az az átkozott?~– Mike Sára
 982 11   |         Megölték! Az Iszlát? Ki volt az az átkozott?~– Mike Sára fogta,
 983 11   |            átkozott?~– Mike Sára fogta, az esperes meg leütötte.~–
 984 11   |                Egy asszony meg egy pap! Az én hős fiamat, akinek párja
 985 11   |                tusában! Átkozott legyen az a leány, aki miatt ez történt! –
 986 11   |             gyermeket.~S ezzel kidöntve az örömfát a helyéből, kirántotta
 987 11   |              méreg a kudarc miatt, mint az apát. Ő még betört fejet
 988 11   |                segít ölni! Leányt ölni. Az pedig átkozott gonosztett
 989 11   |           ketten a pitvarból a terembe, az ifjú pár éppen ott állt
 990 11   |                 oda húzta Kájon horkázt az ajtó mellé, onnan leste,
 991 11   |                hajnalszínű vér, amilyen az asszonyoké.~Azzal kivonszolta
 992 11   |               lármázza fel a rémhírével az áldomást ülő várbeli népet:
 993 11   |               felállíttatta a diadalfát az új házasok ajtaja elé; az
 994 11   |               az új házasok ajtaja elé; az igreceseket elhelyezte az
 995 11   |               az igreceseket elhelyezte az ablak alá, hogy csendesen
 996 11   |  hangicsálásaikkal majdan szendergessék az ébredőket, s ébresszék az
 997 11   |               az ébredőket, s ébresszék az aluvókat.~A tizenkét szűz
 998 11   |             boldog éjjel, ami áldás van az égben.”~Opour Kevend gondoskodott
 999 12   |            megbántásnak vette volna, ha az ő várát kikerüli, s másutt
1000 12   |             azonban minden látogatásnak az lett a vége, hogy összeperlekedtek,