Part

 1 1 |             kényszerítés bírja őket arra, hogy ezt a keserves erőlködést
 2 3 |          harang a kis kápolnában, s arra a várkapun kijött az egyház
 3 4 |     ábrázatja is elég marcona volna arra, hogy a rátekintőben feltámassza
 4 4 |             szétvágott kutyával. És arra kérdés támadt közöttünk,
 5 5 |            apját gyámolítsa, akinek arra valóban nagy szüksége is
 6 5 |             neki ülőhelyet, s mikor arra elhelyezték, kezébe adják
 7 5 |         botot, az aranybuzogánnyal, arra rátámaszkodhatik az állával;
 8 5 |          hegedűsök oldalt álltak, s arra a felnyílt sátorból előtámadt
 9 5 |       hazátlanokká tesz; ez az, aki arra kényszerít, hogy országról
10 5 |         könnyrefakadása térítette-e arra a gondolatra, hogy a Bábolna
11 6 |     királyok és a vajdák nem mertek arra gondolni, hogy Bálványos
12 9 |        megint énekeltek egy verset: arra meg az esperes ment fel
13 9 |  tisztesfűpemetét használt hozzá; s arra aztán megindult a népség,
14 11|          fogadom! Iszla fiam készül arra. – Ő csinálja majd meg a
15 11|             Megesküdhetem bizonnyal arra, amit a fejem, a kezem,
16 12|           Ropó! – kiálta Andorás; s arra a csörömpölő láncok alácsattanták
17 12|       aládönték a hegyszakadékba, s arra a kinyitott kapun betódultak
18 13|            a hősök! Ő már útban van arra a tájra.~Az asszonyok rásivalkodnak.~„
19 13|    feljöttek a horkázok a sírból, s arra aztán a leányok rohantak
20 14|            embert úgy készti valami arra, hogy sírjon: ki tudná miért!~
21 14|           szabad enni?” – „Azt, ami arra van rendeltetve, hogy elmúljék:
22 15|             Fázik az ő lábacskája.” Arra azután a férfiak mind odarakták
23 15|           kimondá e szót: „Ámen”; s arra az egész gyülekezet elkezdé
24 15|       drágalátosa a remete elé, oda arra az alomszalmára, s hogy
25 15|        kivágja és tűzre rakja, amik arra rendeltettek, hogy sudaraikat
26 16|            ruhás emberre, aztán meg arra a kunyhóra, s akkor így
27 16| tőzegföldben, meleg vízben terem.~– Arra a helyre pedig én vissza
28 16|             számára a pest mellett. Arra lefekteté Szilamér a Lázárt.~–
29 17|            ez volna örök maradásuk. Arra senki sem gondolt, még maga
30 17|            csapóhídon: nem ügyelt ő arra. A nyitott ablakon át pávaszem-pillangók
31 17|     gyertyát is odahelyezte melléje arra az asztalkára, amin mindenféle
32 17|           magára példálózott, hanem arra a nagy pávaszemes szárnyú
33 18|          pogánynak maradjon. Ez vár arra a kis ártatlan csecsemőre
34 18|         kerek tevebőr szőnyeget, és arra állt rá.~Erről a „szigetről”,
35 18|             egy édes, ismerős hang. Arra fölpillantott, – s íme előtte
36 19|            hitte, valami párnazsák. Arra felhágott.~– Vigyázz, az
37 19|            megölték a keresztyének, arra az asszonyra nézve, aki
38 19|           szóljak, ne tegyek semmit arra, hogy őt megmentsem. Én
39 20|         lelkéért; az esperest pedig arra kérte, hogy siessen hozzá,
40 21|          van a crédóban.~Az esperes arra is kezet adott; s ekkor
41 21|    eltartott az istenes szertartás: arra megint következett egy füst
42 22|             Istene! Emlékezel-e még arra, amit Opour Kevendtől izentél
43 23|          olvasónak valamit mondjak, arra a kérdésre, hogy „hát mi
44 23|        regény, s tehetném azt, hogy arra a nagy szabadalomra hivatkozzam,