Part

 1 2 |           éjszaka pedig éjfél tájában egyszer csak kigyulladt az egész
 2 2 |             rá a vár bástyáiról, s ha egyszer aztán túl lesz a váron,
 3 5 |       Meggondoltam.~– Gondold meg még egyszer.~– Bizony meggondoltam.~–
 4 6 |          parancsolatjára.~Esztendőben egyszer, a csillaghullás napján (
 5 6 |               sárokádó pokolkéménynek egyszer eszébe jutott sár helyett
 6 7 |        barlangba.~Elszánta magát. Még egyszer megfútta a kürtjét, hogy
 7 7 |               kell rettegned soha, ha egyszer az Imola a tied lesz. Nohát
 8 8 |              te magadat azon! Csak ők egyszer egymáséi legyenek; majd
 9 8 |       korodban magad is azt követted; egyszer a Firéne leánytestvéreddel
10 8 |             akár naplementig, mert ha egyszer az ő darálómalma megindult,
11 10|            megpihent. Minden hónapban egyszer meg szokták így állítani,
12 11|               a föld szélét éri, hogy egyszer átölelhetném; vagy mikor
13 11|               a fiú ilyen sokáig?~Hát egyszer az áldomásozó sokaságon
14 12|     félreteszem a haragot. De majd ha egyszer ennek az asszonynak fia
15 14|               hegyoldal rengetegeibe.~Egyszer aztán elmarad az erdő, s
16 14|               őserdők között, s amint egyszer megnyílik a rengeteg, ott
17 14|               esik: ez annak a rendi.~Egyszer az asszonynak az jutott
18 14|              ő tudja, hogy mit keres.~Egyszer aztán hozott haza a barangolásból
19 15|     megporhanyította a kemény szívét, egyszer csak megszólalt, s azt mondá:~–
20 15|          szeretet.~– Mondd el ezt még egyszer: hadd tanuljam meg szó szerint! –
21 15|                Csak azt, hogy ha lesz egyszer valaki, aki nevet kér tőlünk:
22 15|          mintha életében utoljára még egyszer kedve szerint valót akarna
23 16|       legfeljebb annyit, hogy bárcsak egyszer Szilamér vadászó kalandozásaiban
24 16|              maga sem bánta volna, ha egyszer véletlenül egymásra bukkannának.
25 16|               a vetésben dúskálkodni. Egyszer így összejöhetnének, s akkor
26 16|         erdőkön, völgyeken keresztül. Egyszer aztán nyomát vesztettem.
27 16|  megszabadulásomat.~A hegytetőről még egyszer aláhangzott az eltávozó
28 17|           kétszer akkora lett, amidőn egyszer, valami vágytól ösztönözve,
29 17|            volt többé szabad; mert az egyszer halottá mondott bélpoklosnak
30 18|           csak az ébreszté föl, mikor egyszer a nevén szólító egy édes,
31 19|              megdermedve fekszik, még egyszer életre visszahívod: mert
32 19|              követem.~Ezt mondva, még egyszer felszökött a fekvő oroszlán
33 20| visszabocsátják-e a dicsőült ősök, ha egyszer köztök lesz? Kapuinkon zörget
34 20|       ősmagyar vérszövetség szere!~Ha egyszer ez a szövetség meg lesz
35 22|       hazájukról, jó Magyarországról.~Egyszer aztán az Úristen megharagudott,