Part

  1 1 |               és fia, IV. Béla. – Túros is volt annak a lónak a háta. –
  2 1 |             pogányok voltak. Még a pápa is felszólalt ellenük függő
  3 1 |               pápa volt!) – A pénzverés is az ő kezükben volt: az ország
  4 1 |                veszedelme a királyoknak is, a nemességnek is, a papságnak
  5 1 |           királyoknak is, a nemességnek is, a papságnak is, meg a népnek
  6 1 |             nemességnek is, a papságnak is, meg a népnek is.~Hanem
  7 1 |              papságnak is, meg a népnek is.~Hanem mindezekhez a bajokhoz
  8 1 |                  Hetumoger” bejött; nem is keveredtek belé az ősmagyar
  9 1 |               ezt a nagy munkát végezte is aztán a székely nemzet emberül.
 10 1 |           katona volt: még az asszonyok is. Amely székely faluban az
 11 1 |         bölénnyel, medvével, még párduc is tanyázik benne, s a fertelmes
 12 1 |      szántásának, Óriás töltésének. Nem is készíthette azt más, mint
 13 1 |               egy korsó, s aztán teteje is van, mint a korsónak. A
 14 1 |                 egyházat, aminek tornya is van, most építették fel
 15 2 |           voltak, hogy még az embereket is megtámadták a mezőn. Az
 16 2 |                még a székelyek csillaga is egyszerre alálőtt volna
 17 2 |               mutattak, az valójában be is teljesedett. A fecskeváló
 18 2 |                király engedelmével: nem is azért, hogy Erdélyben maradjanak,
 19 2 |           székelyek kincse. Az ősvallás is náluk maradt meg eredeti
 20 2 |            minden töredékével, a nyelve is azokéval zagyvalítva; se
 21 2 |                 erkölcse, még a vallása is csak olyan, hogy amely országot
 22 2 |              szózat; maguk a vén banyák is egymás közt meg a kísérőikkel
 23 2 |             feketéllik a süvegektől; az is haddal van megrakva.~Kuthen
 24 2 |            tolmácsolná, s a szokásaikat is egymással megismertetné,
 25 2 |              kunnak még az a veszedelme is volt, hogy viseletében a
 26 2 |                Akkor aztán a vár kapuja is megnyílt, a csapóhidat leeresztették,
 27 2 |                de asszonyemberrel. Maga is olyan volt. Valamennyi dárdásnak
 28 2 |                hogy még az asszonyoknak is jut süveg, viselni való?~–
 29 2 |             várát, Veneturné várát, ott is asszony viseli a süveget,
 30 2 |                istent, a Damasek istent is úgy hátra szorította, hogy
 31 3 |              marok füvet vágott le, azt is a feje fölé szórta; harmadszor
 32 3 |           találkoztak egymással, ha nem is rokoni lélekkel.~– Úgy lesz
 33 3 |                fogadjátok. És azután ti is az ország békéjét meg ne
 34 3 |                keveredjenek; viszont mi is vigyázni fogunk az erkölcsre.
 35 3 |              esküvel megerősítjük innen is, túl is.~A kun vezér elfogadta
 36 3 |              megerősítjük innen is, túl is.~A kun vezér elfogadta a
 37 3 |               egyébiránt rézből volt az is, s szükség esetén azzal
 38 3 |                  s szükség esetén azzal is lehetett áldást osztogatni
 39 3 |            kihímezve: remekmű volt!~Nem is papoltak, se nem énekeltek
 40 3 |              chomvw wogmvc.”~Az esküvés is igen egyszerű volt: a harang
 41 3 |               keresztre feszítettet: én is megesküszöm reá! – mondá
 42 3 |             odanézett az asszonynak: az is megállta lelkesen.~– Minthogy
 43 3 |                uramhoz még alvó porában is megtartom hűségemet.~– Majd
 44 3 |             folytatá az úrasszony –, én is mondok teneked egy szót.
 45 3 |                 Székelyföldnek még most is ragaszkodnak az ősvalláshoz,
 46 3 |                 a székely horkáz, Kájon is haragba jött és odakiálta:~–
 47 3 |                a bálványosi rabonbánnak is lesz beleszólása!~– Hallod-e,
 48 3 |            hajnalban a Tanácsdombra; mi is lejövünk a mi elöljáróinkkal,
 49 3 |                összefőzték, olyan bogyó is volt közte, amitől az embert
 50 4 |              gyülekezési helynek, s azt is még hosszú időn át „áldozatnak”
 51 4 |           Istent; sőt némelyek még most is így végzik azt titokban). –
 52 4 |                 új vallás templomát (ma is fennáll). Ám azért az emléke
 53 4 |             őshitnek még a mai ivadékra is átszállt: az Úr kútja főfájást
 54 4 |                 mint a fenyőszál, s nem is támaszkodik az aranycsákányára;
 55 4 |              szemei oly élesek még most is, hogy a félsötétben is megismer
 56 4 |             most is, hogy a félsötétben is megismer minden arcot. Tiszteli
 57 4 |         hatalmas Sándour János rabonbán is, fiával, Ompollyal, aki
 58 4 |                 szépsége még az ördögöt is úgy elbolondította, hogy
 59 4 |                 hitű lélek; az ördöggel is csak azért csináltatta azt
 60 4 |             azonfölül a hím oroszlánját is, amit a szájába vetett zablánál
 61 4 |                tejes haricskán nevelték is fel.~Kevend úrnak nagy gyönyörűsége
 62 4 |             fejét. – Pedig az ábrázatja is elég marcona volna arra,
 63 4 |               még a hangja recsegésével is úgy utánozza az apját; ezért
 64 4 |                utánozza az apját; ezért is ő az igazi kedvence. A legifjabb,
 65 4 |              hogy a huszonkettedik „ág” is megérkezett.~A zöld boltíven
 66 4 |                 Mike Sára asszony. Neki is a hosszú nyelű aranycsákány
 67 4 |                jöve el; hanem a leányát is magával hozta. Teremtő szent
 68 4 |                legyen, aki kiállja. Nem is jó ránézni erre az alakra:
 69 4 |             anyja leült a tanácskőre, ő is kihúzta azt, mint a többi
 70 4 | áldozatkehelyből, de Burzon rabonbán ki is kapta a kezéből a szent
 71 4 |                nem iszik abból.~– De le is szúrta Borzon rabonbánt
 72 4 |                törvény: törvény. De azt is apáink erősítették meg,
 73 4 |                  s a megrúgott oroszlán is beleordított a zajba. –
 74 4 |              tuhudunok próbáitól. Neked is látom itt egy fiadat, rabonbán,
 75 4 |                az igaz, hogy Opour maga is visszatartotta azt hatalmas
 76 4 |         mosolyogni kezdett, még a fülét is hátrahúzta; s mikor a leánynak
 77 4 |                azt mondaná: „no még itt is”; a szemeit is összehunyta,
 78 4 |               no még itt is”; a szemeit is összehunyta, a körmeit behúzta
 79 4 |          körös-körül. – Az oroszlánomat is megigézted!~Hej, de ha még
 80 4 |            leány; de a legnagyobbik fia is beleesett annak a bűbájába.
 81 4 |                 annak a bűbájába. Abban is kicserélte a lelket. E szemek
 82 4 |                 ilyen kérdéssel illetni is vétek!~A férfiak mind helyeselték
 83 4 |             olyan tiszta legyen a kezem is”, belemártotta kezét az
 84 4 |               folyt végig a könnyű, nem is az anyjáén, hanem a Szilamérén.
 85 4 |             száldokfákon belül.~– Magad is alirumna vagy – dörmögé
 86 4 |                 fejedelemfival, hogy én is békében engedem őt seregestől,
 87 4 |       birtokomon keresztülvonulni, de ő is békében hagyja, meg nem
 88 4 |        tartottak a rétyi nyíren. Ezeren is voltak, vízen keresztül
 89 4 |                kifejtek, az én teheneim is mind véres tejet adtak az
 90 4 |             pásztorlegénynek, hogy most is oldalt áll a feje. Még nagyobb
 91 4 |          haragra, de még az oroszlánját is ráuszította; de amitől Rapsonné
 92 4 |         Rapsonné meg nem ijedt, hanem ő is előrántá a palástja alól
 93 4 |               amíg nem kérdeznek, akkor is beszélj ész szerint, s ne
 94 4 |      félrecsapják, s a kis porontyaikat is azoknak a nyakukba dobják.
 95 4 |             öreg szavait. Még Rapsonnét is megnyugtatta a „húgomasszony”
 96 4 |            madarak éneklését. (Még maig is fennmaradt ez a szokás a
 97 5 |               az előkelő rend; a kunnál is a vénasszony rongyot aggatott
 98 5 |                volt fonva: még a nyerge is drágakövekkel volt kirakva
 99 5 |                 neki még azonfelül apja is volt. Úgy illett volna,
100 5 |              arra valóban nagy szüksége is volt: öreg volt már és tehetetlen;
101 5 |        megbélelve drága prémmel; a feje is csillogó lepellel letakarva,
102 5 |                 van, aki jókedvében jót is szokott tenni: adjatok belőle;
103 5 |                 garaboncsereg; a kutyák is üvöltöttek, mintha ők is
104 5 |                is üvöltöttek, mintha ők is tiltakoznának ez ajánlat
105 5 |        egyszerre kiveri onnan. Íme most is, hogy dobognak a lábaikkal
106 5 |            papnéi, olyan a bálvány maga is: egy leplezetlen női szobor,
107 5 |               nevetett két kisebbik fia is. – A vitéz még sírva fakad!
108 5 |           felzúdult, maga Thatha király is olyan haragba jött, hogy
109 5 |                 az arany csojtárral. Az is odaveszett. Vendég úr gyalog
110 5 |                 régen múlt történeteket is ismeri. S úgy folyik a szájából
111 5 |              csak férfi.~Még maga Opour is meg volt a fiának a szónoklatával
112 5 |                népemnek utolsó csapatja is ki nem tisztult innen: akkor
113 5 |                 népnek az előrevonulása is meggyorsítva. Most már ezek
114 5 |         székelyekben, de még a kunokban is, s erre a bátorításra minden
115 5 |                magától? Vagy pedig maga is régen főzte már azt a fejében,
116 5 |                 bárha nyelvével tagadta is a hitét benne? Ki felelhet
117 5 |           együtt megégetteté; a tevéket is agyonüttette, s együtt elsíroltatá
118 5 |       eltemették. Így tettek a magyarok is Álmos fejedelmükkel.~Hanem
119 5 |                  Én!”~Egyszerre két szó is hangzott fel. Opour Kevend
120 5 |              még a legrútabb boszorkány is egyszerre deli cifra asszonnyá
121 5 |               mindenki csak egy levelet is felvenni a földre hintettekből,
122 6 |             egyezer esztendőt. Még most is állnak falai. Úgy volt az
123 6 |              még a harmadik századjában is a keresztyén vallás uralmának.
124 6 |               az.~Még romjaiban elnézve is fölséges egy alkotás ez
125 6 |              óév utolsó napja. Az égről is ekkor dobálják le az ócska
126 6 |                 meg helyettük; a földön is kioltogatják mindenütt a
127 6 |                 patak nagy áradatkor ma is hord elő még a föld kebléből
128 6 |              keze idomított. Egyet most is látni belőlük Erdő-Szent-Györgyön
129 6 |            szikrát ad az acélütésre. Ez is a teremtő „kis isten” csodája.~
130 6 |               meg már keresztyén. Minek is volna már? Nincs már szövetség.
131 6 |                kunok Bábolna istennőjét is. Talán éppen a babiloni „
132 6 |                volt valaha valahol. Meg is érzett a hatalma azonnal
133 6 |                ahol apáink áldoztak, ők is oda sietnek. Minden asszony
134 6 |                két kisebbik fia, tavaly is ők lobbantották fel az új
135 6 |                 négy máglyát, a leányok is rákezdték az éneket, a táncot: –
136 6 |                székely hajadonokat, nem is tudja, hogy mi az a szép
137 6 |                 mi az a szép leány. Nem is lehet azt szóval elmondani!
138 6 |                között?~Van biz ott anya is, fiúgyermekcse is elég,
139 6 |              ott anya is, fiúgyermekcse is elég, hanem hát a buzgóság
140 6 |          tapossák el az utolsó parázsát is az áldozattűznek, s a kormával
141 6 |                 Már az „áldomáscsillag” is feljött az égre, mire vége
142 6 |                 volt! – Bálványosvárban is nagy áldomáshoz készültek
143 7 |            tartottak ám tanyát, a pokol is ott volt a közelében.~Nyugatról
144 7 |                 beoktattak, az mind jól is tudta, hogy annak a rettenetes
145 7 |            korában. Azt a kis váracskát is az építette az ő számára
146 7 |        lecsapott az ott heverőkre, maga is ott maradt, mintha csak
147 7 |                hasadékok között: azokon is rőt a levél. Csak a pemétfű
148 7 |                a felette átrepülő madár is leesik? Kinek a szavára
149 7 |              előmagasodva, még a vadnak is útját állják, hát még az
150 7 |                 megelőzve egymást. Azok is lefeküdtek egymás után,
151 7 |             veremből, hanem egy élőlény is. A szokott emberalaknál
152 7 |            magát?~De aztán még a hangja is egész Rapsonnéé, mikor nevén
153 7 |              Szilamér. – Tán az enyimet is?~– Mi a te fájdalmad?~–
154 7 |              még félelmed?~– Óriásokkal is meg tudnék küzdeni.~– Fázol-e,
155 7 |         Szeretve akarok lenni.~– Én azt is tudom, hogy kit szeretsz.
156 7 |                  hogy kit szeretsz. Azt is tudom, hogy szeretve vagy.~–
157 7 |              áttért már a Jehovához. Mi is más világban élünk, azok
158 7 |                más világban élünk, azok is. – Hasztalan látjuk meg
159 7 |                a csodatevő helyen?~– Az is. Valóban.~– Akkor tedd őt
160 7 |                    Neki adom a lelkemet is.~– Ha pedig azt mondja Sára
161 7 |                mellé még annak az ereje is kell ám. Érzed a szívedben
162 7 |                a barlangba, mert ott az is megfulladt volna. – A várba
163 7 |               az örömtüzeket. Eressz te is a lejtőnek egy tűzkereket
164 8 |       gyaloghintóban vitette magát, azt is kettőt vitt magával, s váltogatva
165 8 |               nem maga készített; ezért is hordta magával a kuktáit.
166 8 |             hogy megrontják vele. Azért is hordta magával a kígyóját
167 8 |                nagyon szereti. Ismerték is már ezt a rigolyáját országszerte,
168 8 |                vára és Torja. Mikor más is hallotta, akkor az átvonult
169 8 |              mennyire szerelmes: már el is akarta magát ölni a pokol
170 8 |             szokás, hogy a vőlegény azt is ád a menyasszonyának.~Rapsonné
171 8 |               Megmondja ezt az a balita is. Nézz csak ide. Ez a sok
172 8 |              Nap isten keresztfia volna is, s valamennyi csillag Szent
173 8 |                 az égről, mind idehozná is nászajándékul.~– De hiszen
174 8 |        szokásnak. Fiatal korodban magad is azt követted; egyszer a
175 8 |             jobb a Deákné vásznánál, az is majd elvágja, ameddig megsült:
176 8 |                megvallom – az özönvizet is megértem; de még e világi
177 8 |                 De bizony igaz. Tenálad is elégették, azért is nem
178 8 |             Tenálad is elégették, azért is nem volt egészen szép termeted
179 8 |                 nem bocsátanak.) – Most is szebb, mint a tied, te boglyakemence!
180 8 |          harcsaszájú! Te bodzáslábú! Ma is elmegyek veled szépségversenybe
181 8 |             abban nem bírt vele. De nem is mérkőzött vele: csak azt
182 8 |            ennek a megtorlására már nem is szitkot, de csak sikongató
183 8 |                a tündérbanya; – a kígyó is kidugta a fejét a gallérjából:
184 8 |                 úgy tetszett, mintha az is segítene sikongatni. A füst
185 8 |                a tornácba, hogy még azt is a szeme közé vágja. Hanem
186 9 |               vásárok. Maga Torja város is nevezetes egy hely: öt faluból
187 9 |           oldalon az Opourok. Ezt arról is meg lehet tudni, hogy a
188 9 |        mindenféle kövekből, s a belseje is gyönyörűen volt felcikornyázva.
189 9 |             részt Szent-Miklós-Torjának is nevezték. Még rézdudát (
190 9 |                  Még rézdudát (orgonát) is hozatott belé Mike Sára
191 9 |           igrecet”. Szép, nagy harangot is öntetett Mike Sára asszony,
192 9 |            szava még a szomszéd városba is.~Szent Mihály napján volt
193 9 |                székely ekevasak, kardok is kapósak voltak ez időben,
194 9 |   elvegyülhettek a bálványosi tuhudunok is, akik feles számmal átjöttek
195 9 |                 a sok garabonc. Ezeknek is csak élni kellett. Dolgozni
196 9 |         lehetett az „örömkalácsban”; az is pogány maradvány még: sütemények,
197 9 |              ölt volna meg, most már ki is veszett az egész faj, vagy
198 9 |            senki sem talál rá. Nagy árt is adtak azokért az előkelő
199 9 |              hajdani papnéknak leányaik is voltak: hajdan tündéreknek
200 9 |         tündéreknek hítták azokat, most is viselik még a tündérneveket:
201 9 |              nevük; később az „asszony” is elmarad, s lesz belőle „
202 9 |                cufri”. De még ezek most is tudják a régi pogányvilág
203 9 |             amiknek a hátuljában naptár is volt, az új hónapnevekkel.
204 9 |            azoknak a régi elnevezéséről is el kellett már szokni. A „
205 9 |          ismerkedni az új számjegyekkel is, mert különben nem ismeri
206 9 |              tuhudunok azonban még most is hosszú rovásbotokra írják
207 9 |             évszámával, néha még versek is.)~A vásárbírónak ott áll
208 9 |                az Iszla; aki csak azért is meg akarta mutatni, hogy
209 9 |             akarta mutatni, hogy dacból is meg meri tenni, ami törvénytől
210 9 |       imádságokat és az ószövetséget le is fordította, amiket azután
211 9 |        ragyabunkós”-nak nevezte, ami rá is illett, mert nagyon himlőhelyes
212 9 |                 volt ide a tuhudunoknak is bejönni, sőt kívánatos volt,
213 9 |            jelképed, Uram!”~– Nohát, mi is éppen ezt valljuk – dörmögé
214 9 |              szépek és fényesek.”~– Ezt is a számból vette ki ez a
215 9 |                 ellenségeskedés. Így én is beállhatok a ti templomotokba,
216 9 |                  s akkor mindjárt össze is köthetsz az én szerelmesemmel
217 9 |              lesz és hatalmas; ahelyett is én elvállaljam azt, hogy
218 9 |               az én uram! Hát még arról is lemondjak, hogy a másvilágra
219 9 |                nem állok.~De hiszen nem is ezért jött erre a szent
220 9 |               Az istentiszteletnek vége is szakadt már; az esperes
221 9 |         vízszóróval, ami a tuhudunoknál is szokás volt; csakhogy az
222 9 |             földre szokták sütni, azért is nem vette észre egyikük
223 9 |            mellől elrabolják.~Szavuknak is álltak, mert amint a templomból
224 9 |         sántuljon!” A dulakodás végtére is a tuhudunok megfutamodásával
225 9 |                 az agyonütött vezérüket is kénytelenek voltak cserbenhagyni.
226 9 |                    Hozzatok lovat nekem is! Hol a kopjám? Hol a puzdrám?
227 10|                a toronyról Torja várára is látni, Bálványosra is. Ha
228 10|            várára is látni, Bálványosra is. Ha a két vár közül valamelyiknek
229 10|          Törvény által eltemetve. Annak is az Opourok az okai. Mert
230 10|          nyíltörésre került a dolog, én is eltörtem fölötte a nyilamat.
231 10|                 a Fergettyűvárban.~Okát is adták ez elhatározásuknak
232 10|              kígyó.~De még azonkívül az is tekintetbe vétetett, hogy
233 10|          asszony íme most már a leányát is elveszté, aki családjának
234 10|     visszaadassék neki: legigazságosabb is, ha a bátyja áll elő torlónak
235 10|             bizony a torony lakói maguk is kiszökhettek volna a Fergettyűvárból;
236 10|             nélkül nincs élet.~Pedig az is keserves élet volt odabenn.
237 10|            furfangos mesterséggel vizet is emelt fel a száz ölnyi mélységű
238 10|                  s még egy malomkereket is tartott mozgásban, ami a
239 10|                  ami már a kőkorszakban is drágakő volt: köszörűkőnek
240 10|             volt tele. Az elítéltek meg is fizettek a maguk élelmeért.~
241 10|          egyházat építteté, abban oltár is volt, magas kőkereszttel,
242 10|          sátoros ünnepeken úrvacsoráját is osztott, bor helyett ecettel.
243 10|               közeledett ez az esztendő is; daru, vadlúd búcsút kiabált,
244 10|          húzódva hosszú sorban; a kunok is elvonultak; mégsem lett
245 10|              hozzá titoktartásból, most is éjjel jöttek.~Mikor a fedett
246 10|                 Hát a becsületem! – Azt is visszavívod!~E szavakra
247 10|              idelent. Istent imádni itt is lehet. Ne jöjjön addig más
248 10|             között vérünket ontani: oda is elmegyünk! Fogadjuk Istenre!
249 10|              kiszenvedett: ki még akkor is, mikor halálra kínozták,
250 10|           ízében, a láznál, a mirigynél is rosszabb dühtől. Csak az
251 10|                többet; és aztán sohasem is forgott hírt adni közelgő
252 11|               szokás ez a tuhudunnál. Ő is így ragadta el erővel mind
253 11|                  körmöl és harap. Nekem is tele a pofám ilyen karmolás
254 11|              bélyegével: Szilamér fiamé is majd olyan lesz holnap,
255 11|                  azok között egy hegedű is, mintha az is táborjáró
256 11|                egy hegedű is, mintha az is táborjáró szerszám volna; –
257 11|                akkora, hogy ötven ember is körülülhette, s erre az
258 11|               kardom, s egy tekintettel is én meg nem sértelek. Ha
259 11|           édesatyja, aki még a bűnösnek is megbocsát.~– Igazán? Hát
260 11|               Igazán? Hát az én bűnömet is megbocsátja? Azt, amit ellened
261 11|       szivárványfénye.) Talán ringatott is az ölébe véve? Azt én is
262 11|                is az ölébe véve? Azt én is megteszem. S ha mégsem akartad
263 11|             talán még gyönge csókjaival is csitítgatott?~De erre Imola
264 11|            tartom, ha szóval nem mondom is neki. Nálunk a férj maga
265 11|              asszony fején. Még a szeme is másként ragyog, mint azelőtt,
266 11|             odanyújtá Szilamérnak. Maga is evett belőle, s aztán a
267 11|            orsóra szálat ereszteni.~Nem is tudta pedig, hogy ez az
268 11|         végigrepül egy sor hattyú, maga is repülő arany, s túlvilági
269 11|           felcifrázott fenyőfát már fel is állíttatta a Szilamér ajtaja
270 11|                 a főrabonbánhoz, a feje is be van kötve véres kendővel.~–
271 11|           hoppogató lábbal Kájon horkáz is, akit még jobban elfogott
272 11|                apát. Ő még betört fejet is kapott melléje. Ő is segít
273 11|              fejet is kapott melléje. Ő is segít ölni! Leányt ölni.
274 11|           gonosztett még a tuhudunoknál is.~Mikor benyitottak ketten
275 11|                vérbosszút.~– Tudom. Nem is felejtem el.~– Azt mondtad: „
276 12|            éjszakáján. De talán magától is kitalálhatta azt, hisz ő
277 12|              adnak, viszlek!”~– Régente is így volt – kacagott Rapsonné. –
278 12|               eresztette magához, akkor is kitépte a fele szakállát.
279 12|            igézet lesz rajtuk.~– Azt én is úgy tudom – szólt magamegadással
280 12|          magamegadással Rapsonné. – Nem is azt kívántam, hogy ők is
281 12|                is azt kívántam, hogy ők is lássanak. Nem bizony. Ilyenkor
282 12|                ha a legkedvesebb rokona is. No! Ne jöttem legyen üres
283 12|           jöttem legyen üres kézzel. Én is adok nekik egy kelengyét.
284 12|                 kedveskéimnek. Magamnak is kedves kis menedékem volt;
285 12|                 Megölték, pedig még nem is élte a világát.~– Sohse
286 12|                 leány van, ott majd fiú is lesz.~– Az nem az ebek gondja.
287 12|        kölyökért? Mondtam már, hogy nem is a te fiad, mert váltott
288 12|                 a kedvenc szörnyetegeik is egy dézsából. A kígyó óriási
289 12|               hamu alól: akkor aztán én is ráeresztem a neveltemet
290 12|               vérbosszúm.~Rapsonné maga is kacagott rajta, elfeledte,
291 12|                  elfeledte, hogy hisz ő is keresztyén volna.~– Ez ugyan
292 12|               háborúba keverhette.~Alig is várható, hogy siethessen
293 12|             tűzve a sírja fejéhez.~– Én is eltakaríttattam Mike Sára
294 12|                 belül állt készen, azok is voltak ezeren; a fővezérük
295 12|         hadviselésből pedig a székelyek is tanultak, amíg Endre királlyal
296 12|             átjáró várat. De az Opourék is készen álltak a védelemre;
297 12|              Andorás, úgy a bástyafokon is saját személyében várt reá
298 12|                két szárnnyal, mintha az is az ellenségre lecsapni készülne;
299 12|                zúdult a nyílzápor innen is, onnan is, zuhogtak a nehéz
300 12|               nyílzápor innen is, onnan is, zuhogtak a nehéz kövek
301 12|           oldalain: egy-egy cseréplöveg is berepült a várba Mikené
302 12|                  de ami alatta volt, az is vas volt mind a két vitéznél.~
303 12|                 Mike Sára, Bálványosból is lerohant a rabonbán, de
304 12|               Kevend még a saját karját is Zsombornak, hogy súlyosabb
305 12|                  táltosok!” S hogy maga is segítsen az alvó isteneket
306 12|            ülünk. Majd eljön a mi időnk is! Addig hadd örüljön, hadd
307 12|               kell! Hadd üljék meg azok is, a maguk szokásai szerint,
308 12|                nem szólt, elmúlt az ősz is, a tél is, de biz a hó is
309 12|                 elmúlt az ősz is, a tél is, de biz a hó is elolvadt,
310 12|               is, a tél is, de biz a hó is elolvadt, a virág is újra
311 12|                 hó is elolvadt, a virág is újra kihajtott, az új ágak,
312 12|                 szentelt barkák ünnepei is elmúltak, mégsem mondta
313 13|               tartozó falvakból. De nem is siet benne részt venni,
314 13|                felgyülekeznek a férfiak is, a holt levente fegyvertársai,
315 13|               fajul. – Opour Kevend ezt is csendesen hallgatja.~Ezalatt
316 13|           napnak az évfordulóján ezután is mindig össze fognak gyűlni
317 13|   Bálványosvárban lakik, és áldozatokat is tesz még.~Amint az első
318 13|              isten ölébe: onnan majd el is megy Nap isten országába.
319 13|            semmi kiosztanivaló.~– Nekem is adósom! – szólalt meg erre
320 13|                 tart!~– Az én szerelmem is.~– Kérdezd ősz apádat: hát
321 13|                aranypénzt, a másvilágon is tudják meg, hogy úr volt
322 13|                 az aranypártás fő: azok is eltűntek. Csak a magasra
323 13|                 mit a hős keze tart. Az is föld alá vész. Végre csak
324 13|                  A táncoló leányok arca is rémületet játszott.~Végét
325 13|                 kerül a fokos, buzogány is; leghívebb cimborák csupa
326 13|                kérkedik ki egymást; nem is választja el őket senki:
327 13|                 hordanak föléjük. Azzal is magasabb lesz a Zsombor
328 14|        belefoglalván a „pokol tornácát” is, ezzel a névvel tisztelték
329 14|                régi székelyek.~Még most is olyan vidék az, hogy naphosszant
330 14|                  hogy csak egy kunyhóra is bukkannánk valahol.~Tusnádtól
331 14|            aminek láttára még a paripák is horkolni kezdenek, mikor
332 14|            később.~Magát az erős férfit is megragadja az az isteni
333 14|                hanem azért valamit most is érez, aki e helyre lép:
334 14|                 akkor eldobtál, én most is a keblemen viselem?~– Milyen
335 14|          Megkerül minden.~Szilamér maga is jó, gondos családfő tudott
336 14|              Ellenben a sajtkészítéshez is értett, fenyőhéj kászuba,
337 14|             erdélyi hegylapályokon most is megterem még a baraboly,
338 14|                partja, annak a szedését is csak asszonyok értik, pedig
339 14|                 ő kötelessége volt, nem is volna székely, aki még egy
340 14|                Már Szent Gellért püspök is magasztalóan szól a magyar
341 14|            képes elhajtani, s még dalol is hozzá egész éjjel. – Imola
342 14|                egész éjjel. – Imola azt is felfedezte, hogy a fákra
343 14|             mentében lehet szedni, s az is jó lesz kenyérnek, abraknak.
344 14|              szövőszéknek! De végszámra is készült a sok finom gyapjúszövöttes.
345 14|                fonhatott, szőhetett, az is volt már neki kettő: egész
346 14|            kandalló elé a kerevetre (az is drága jó pamlag volt; megvetve
347 14|              azokat a székely népköltés is.~De szépen el tudták hegedűszó
348 14|                  velünk hadakoznak. Nem is a földön járnak már, csak
349 14|            Szilamér, hogy még könnyekre is fakasztá vele Imolát.~Az
350 14|                 pedig már nagy bűn; meg is vagyon tiltva; a pogány
351 14|    galambturbékolásával Szilamérnak: az is gyönyörű dal. Ismeri minden
352 14|          szegény magyaroknak.~Imola jót is húzott neki a tenyerével
353 14|           ostoba, buta tuhudun vagy, az is maradsz teljes életedben! –
354 14|        galambocskám – dévánkodék tovább is a pogány férj. – Hát szeretnéd
355 14|                szeretnéd te, ha énnekem is megjelenne az álmomban a
356 14|              asszony, s aztán énbelőlem is olyan szent lenne, mint
357 14|              Eredj, haragszom rád.”~Nem is engedte neki magát egész
358 14|               egész ház lepihentével ők is alunni mentek, Imola vigyázott
359 14|               mi aluszunk, – aludjál te is…”~S bizony meg lett hallgatva
360 14|            talál ásítani, mikor a férje is ásít. – Ilyenkor, azt mondják,
361 14|               maradt tőle; javasasszony is volt: ez már ismerte e tárgyban
362 14|             Gidula nénő. – Inkább magad is vesd neki palástul a gyomrodat,
363 14|            tudott vele bánni; a vérebei is kísérték; egész nap barangolt
364 14|                nenufár lesz az.)~De meg is hűlt a vér Gidula nénőben,
365 14|                nem hagyom, hogy még meg is szagold: én a tűzbe dobom! –
366 14|            emelgetni. – De már akkor ki is volt dobva a nehéz test.~
367 14|                jön meg az ura? Vajon az is rossz illatúnak fogja-e
368 14|               szép, galambom; az illata is valami hatalmas; de hát
369 14|              bűbájos világzár?~– Hát te is selypítesz? Mért mondod „
370 14|                érzik rajta!” De sohasem is tette azt fel többé az asztalra,
371 14|              halál.~– Ne petyegj! Ehhez is nektek tuhudunoknak nincs
372 14|            Hogyne tudnám én azt? Nálunk is szokás az. Sokszor hallottam
373 14|                 s még egy szelíd pofont is adott neki hozzá.~Szilamér
374 14|                 az nem csúfolódás. Azok is rettenetesek, ha megharagusznak.
375 14|               kiengesztelte szépen, s ő is megmagyarázta neki érthetően.~–
376 14|               az Isten embere.~– No, az is nagyon jól van. Azt biz’
377 14|               jól van. Azt biz’ az apám is helyesebben tette volna,
378 14|              tőle, hogy a horkáz másnak is elfecsegi majd a titkát.~–
379 14|      körülkerített házat, amiben harang is van; a harangszó vezetett
380 14|                hanem hiszen hát az ürge is…~De nem mondta tovább: inkább
381 14|                  hogy a keresztyéneknek is van ilyenkor valami ünnepjük:
382 14|               malasztot. Ennek talán te is meggyónhatnád a te bűneidet.~–
383 14|                 birkabőr bundát.” – Azt is eltiltotta magától. „Vajon
384 14|                magammal. Annak aztán te is meggyónhatod a bűnödet; –
385 15|          várbeli tuhudunok menten össze is raktak egy nagy hóbábát
386 15|                  Ott térdepelt az akkor is a kereszt előtt és imádkozott.
387 15|           pengenyű vagy más afféle, azt is hozd magaddal; mert a cselédjeimnek
388 15|          magaddal; mert a cselédjeimnek is a szelídje áldozást akar
389 15|              sütöttek, főztek, gyertyát is mártottak; úgy hívják, hogy
390 15|             szakállát, haragosan, s nem is igen halkan dörmögé:~– „
391 15|                a hold; – de még melegít is. Ahhoz pedig, hogy azt a
392 15|                 menni; megkérte, hogy ő is menjen be együtt a remetével
393 15|                karácsonyünnepet. De fel is volt az ékesítve zöld fenyőgallyakkal;
394 15|                így össze: gyönyörködött is abban minden szem. A kis
395 15|       megkezdődtek a szertartások. Fele is játék volt még azoknak:
396 15|                ott sokat, igen egyszerű is volt. Nem volt itt sem cifra
397 15|              férjét; amit az szépen meg is fogadott, s elébb csak a
398 15|                nézve semmi újság. – Azt is elnézte hát békességes szívvel,
399 15|              remete egy nádszállal neki is a fejére üt, mint a többieknek,
400 15|                 soká tartott. Talán nem is mind bűn volt az? – Hát
401 15|                az asszony. – Legelőször is száz miatyánkot, üdvözletet
402 15|            szemöldöke.~– De ehhez nekem is hozzászólóm van.~Imola csábító
403 15|                 négy. Azok bizony heten is elférnek együtt. Nekem volna
404 15|             Hisz az a torjai barát maga is elismerte az imádságában,
405 15|                idvezítőm született. Nem is illenék énnekem a ti pompás
406 15|                kandalló tüzénél. De nem is adott rá szabadságot az
407 15|                remetét, de még az aklot is.~Hanem Imola hátramaradt,
408 15|           nagyon jól ízlettek: négyszer is kiszedett belőlük a tálból,
409 15|                 belőlük a tálból, s nem is sejtette, hogy ő mostan –
410 15|           bizony nagyon jó volt: holnap is így legyen. S ha ilyen jó
411 15|              húzott belőle, hogy maradt is benne, nem is: mintha életében
412 15|               hogy maradt is benne, nem is: mintha életében utoljára
413 15|                 a fegyverzeteit. S maga is vetegeti le magáról a daliás
414 15|             ösztökéli a remetét, hogy ő is serénykedjék azon módon,
415 15|                  egyszerre lemondok, te is azok közt lész. Mikor minden
416 15|                 nép vezére, egyéb dolga is van, mint Istent dicsérni
417 15|               paripa: de még az asszony is, aki, ha győztesen térsz
418 16|             szegénység fogadását, maguk is fénybe, pompába öltözködnek;
419 16|                pompába öltözködnek; nem is élnek aszalt gombával, vackorral;
420 16|                rászabott imákat még meg is szerezte egy-kettővel annak
421 16|           könnyen megnyerhetné. Beszélt is neki felőle sokat – úgy
422 16|               bukkannának. Az pedig nem is volna valami lehetetlen.
423 16|                jót remélt, s azért hitt is benne, hogy az megtörténik.~
424 16|            ember erősen hisz, hát az be is szokott teljesülni. Egy
425 16|               süvegét, s mintha magának is rosszul esnék, olyan szomorúan
426 16|                 de ne ülj az ölembe, ne is igen ölelgess; ülj távol
427 16|                 a kerevetre. Majd ennek is megtudod az okát.~Imola
428 16|        vonítsanak; még az oktalan állat is meg volt rémülve, olyan
429 16|          hangzott elő, hogy még a lovam is horkolt, és a sörényét borzolta
430 16|              fog néki fényleni; hatszor is elmondták fölötte, hogy „
431 16|               egész termetében, a fejét is büszkén felemelte, s aztán
432 16|                törvény? Miféle írás? Én is ismerem az ország minden
433 16|                szemét, száját, zokogott is hozzá:~– Óh én szerelmesem!
434 16|              tudományunkat, még majd ki is tudjuk gyógyítani a bélpoklosunkat
435 16|           főzött; valami melegítő italt is készített, illatos fűszerekkel.
436 16|               Szemfortyogó”. Ez vakokat is látókká tesz, s minden szembajt
437 16|            burdét; aminőket még mai nap is szoktak nyaranta felállítani
438 17|          második bélpoklost talált. Azt is éppen olyan áhítatos szertartással
439 17|              benne hagyott köles már ki is zöldült: ebből világos,
440 17|               Szilamér azt a bélpoklost is felvette a lovára, s hazavitte:
441 17|                  Aki egészen kigyógyult is közölök, nem hagyta el a
442 17|           ellátták a konyhát. (Még most is, annyi száz esztendő múlva,
443 17|     foglalkoztak ellenben a halászattal is, s hordták haza a várba
444 17|                 úgy, hogy Szilamér maga is megsokallta már, s azt kezdte
445 17|               De ő biz erre, ha gondolt is, kiverte a fejéből. A bélpoklosok
446 17|             mint ahogy ő tevé, – de meg is nyerte érte a jutalmát az
447 17|                 ellátszott a lángja. Ki is hiresztelé hetedhét országnak,
448 17|                maga Mike Sára asszonyom is. Csakhogy az izenetnek a
449 17|                 időből, amikor még neki is szárnyai voltak. Szilamér
450 17|               fejénél és megszólalt. Be is volt bugyolálva nagyon a
451 17|            révedezőket.~De egyszerre el is múlt minden ragyogás mind
452 17|            három arcról: még a nap maga is, mintha szintén megijedt
453 17|            megtartottak a vadászemberek is, mikor cserkészetre indulva,
454 17|          cserkészetre indulva, legelébb is valami banyával találkoztak.~
455 17|           Rapsonné parancsolt: Az ágyat is megfordítá, az égő gyertyát
456 17|             megfordítá, az égő gyertyát is odahelyezte melléje arra
457 17|                 megfőzni, nem a levelét is; de hol maradt a tetemtoldófű,
458 17|                 Mit mondok? Már idebenn is van a szobában a boszorkány!~
459 17|       boszorkány!~Mind a ketten, az apa is, az anya is egyszerre a
460 17|              ketten, az apa is, az anya is egyszerre a nénémasszonyra
461 17|        repkedése közben szerencsésen le is sújtott a mankójával; s
462 17|               örömöt, mindjárt repültem is hozzátok. Útba ejtettem
463 17|         ejtettem az édesapátokat: annak is elmondtam, hogy milyen nagy
464 17|                 holdvilág süt; én magam is mindig éjszaka utaztam:
465 17|               meg, mint holnap. Itt nem is volna már helyetek, mert
466 17|                 ti pereputtyotokkal. Az is megeshetnék, hogy az én
467 17|           fektéből fölemelkedve, s maga is azon kezdte a készülődést,
468 17|               ágyban volna; még alhatik is ottan. Nagyon jó helye lesz!~–
469 17|             meghalt). És még valami más is bántotta, marasztalta: a
470 17|               és most visszakéri. Ezért is ezer köszönet neki.~Rapsonné
471 17|                 nélkül való pogány. Nem is telhetett ki ilyen ördöngösség
472 17|        Krisztustagadó tuhuduntól! Eddig is hat ördöggel jártak a pogányok:
473 17|                 közéjök még a Bélpoklot is, hogy kilegyen a hetes szám! –
474 17|         megfertőztettek.~Még az ajtóból is visszafordult, Szilamért
475 18|             jutott eszébe, amivel magát is kiszabadíthatja a pokol
476 18|      belemárthat a csávába.~Elkezdett ő is kegyesen sopánkodni.~– Óh
477 18|           pártfogó gazdátok; mintha nem is tuhudun volna, de maga a
478 18|             Holnap az Opour Szilamérnak is fel kell menni Bálványos
479 18|             Bálványos várába, mert neki is új tüzet kell hozni, a marháit
480 18|                megtudná ezt, bizony nem is várná, hogy az anyja parancsoljon
481 18|                 el ne felejtsd uram azt is kioltani holnap hajnalban:
482 18|                 új tűz.~– Bolond nélkül is tudom. De ne bízzátok a
483 18|              Lassankint elhalványult az is, mindjobban borongva visszahanyatlott
484 18|          aranynap képe a torony tetején is fekete lett végre.~Az elsötétülő
485 18|                az örege, majd az apraja is. Az ősmagyar világban mindannyinak
486 18|               az utolsó emberfújta hang is elenyészett már, a bálványosvári
487 18|                 A „hetevény csillagzat” is feljött már, miért vannak
488 18|                nem jelennék-e meg őneki is abban amaz aszony képe,
489 18|            akkor ég föld összeszakadjon is, az a nap nem olyan nap,
490 18|               egynek a tűzhelyén maradt is a régi tűzből, az új tüzet
491 18|                nem támadt az elő. A nap is delelőn volt már; pedig
492 18|               kialudt már a kandallóban is!”, ő maga oltotta ki. Látta,
493 18|                 falain belől.~A délután is elmúlt; s az örömtüzek,
494 18|                 őshit vértanúi, Zsombor is bizonnyal: de csak egy pillanatig
495 18|                    Az Isten elfordulása is beteggé tette a szíveinket:
496 18|               az átjáróvár lonkáján: el is temettük, szép tuhudun szokás
497 18|          maradtunk (tűzhelyünk, szívünk is); az, hogy megverettünk,
498 18|              temetve, az, hogy ősz apád is ravatalon fekszik: még mind
499 18|               No hát ott találjon engem is e várban! – rikácsolá Szilamér. –
500 19|              Ellenben a bálványosiaknak is szép hegedűszóban tudtul