Part

 1 1 |          aztán nem áll egy helyben, mindig forog, mint a fergettyű.
 2 4 |            volna már a címe, de még mindig a régit tartják. Öreg ember
 3 4 |          maradna, s a gyülekezetben mindig övé az első és utolsó szó.
 4 7 |       mégsem találom meg.~– Hát még mindig visszatér a szívedbe az
 5 7 |            kis fészekvárban. Ősszel mindig itt tanyázom, mikor a csontszaggatások,
 6 8 |         testvérek szokásaival, akik mindig osztozkodnak: minden darab
 7 9 |             vallás eltörlésével még mindig megmaradt a sok garabonc.
 8 9 |        tudnunk kell, hogy a székely mindig írástudó volt, s legrégibb
 9 10|             A Fergettyűvár megállt.~Mindig éjjel szoktak ellátogatni
10 11|         vesz férj és feleség. – Itt mindig látják egymást.~Mikor Szilamér
11 11|        népétől. Sohasem kér semmit, mindig csak ád mindent. Nem jön
12 11|             aki ükapánk volt: azóta mindig asszonyról asszonyra szállt
13 12|    Kevendnek. Hanem azért mégiscsak mindig ideszállt, mikor a várából
14 12|        senki sem ütődött meg rajta. Mindig így járta ez, mikor Rapsonné
15 12|         hallok a tornácban éjszaka, mindig azt hiszem, hogy ő jön,
16 12|        csapáshoz.~Éjjel a tuhudunok mindig énekelni szoktak a bástyákon,
17 13|           az évfordulóján ezután is mindig össze fognak gyűlni az elhunyt
18 15|     templomozni; ellenben a remetét mindig ott találja a barlangjában.
19 16|          látom meg, milyen az arca? Mindig csak a te arcodat látom
20 17|             És azután hétről hétre, mindig ellátogatott a Mohoson túl
21 17|           fehér ruhában járhassanak mindig.~Ők foglalkoztak ellenben
22 17|          holdvilág süt; én magam is mindig éjszaka utaztam: akkor langyos,
23 18|  áldozataival meg nem vesztegethet. Mindig közel vagyunk: mindig tiveletek.
24 18| vesztegethet. Mindig közel vagyunk: mindig tiveletek. Kihez menekültök,
25 18|            már az új tűznek: de még mindig se füsti, se lángja.~Szilamér