Part

 1 4 |         köt a bükk ágára.~Amint az első hajnalsugár kilövell a havasok
 2 4 |        gyülekezetben mindig övé az első és utolsó szó. Ékesszólásától
 3 6 |     veszedelmet hozna.~A várból az első hajnalhasadásra lejönnek
 4 6 |        megünneplésére. Csakhogy az első személy, a legszükségesebb,
 5 7 |     szeretsz; de ne halj meg!~S az első dolga az volt a vén tuhudun
 6 11|           a szemeit kinyitotta, az első tette az volt, hogy kirántotta
 7 11|      fejéke tíz ősanyámnak, még az első dédanyám kapta azt a nagy
 8 12|           érte – mondá Rapsonné az első étekfogás után. – Ezt a
 9 13|       lehessen bele szállni.~Ez az első nap, a „virrasztó”. Nagy
10 13|  áldozatokat is tesz még.~Amint az első hajnalsugár kitör a Bucses
11 14|            kellett gondoskodni. Az első szükségekre ugyan elhoztak
12 14|            hóbába” ünnep. Amint az első hó leesik, abból a sihederek
13 15|            szállt szent asszonynak első szavára. Nézzétek az orcáját,
14 18|           gyulladt meg: ez volt az első átok. Elfordult a tuhudunoktól
15 19|          mint a bálványosváriak az első két hírmondót, akik az égből
16 19|        halott! Van annak ideje!~Az első nap úgyis csak az asszonyok
17 19|         termett ezen a világon.~Az első dolga az volt e földön,
18 20|         Sára asszony is megérkezék első pitymallatra a Bálványosvárba,
19 20|   pitymallatra a Bálványosvárba, s első dolga volt a papokkal misét
20 20|     köttetett meg; mert mielőtt az első a saját nyilával felszakította
21 21|              A kötés~A felkelő nap első sugarai kivillantak a keleti
22 21|      erdőhátak és völgyek fölé. Az első napsugárra egyszerre szólaltak
23 23|       történetünk is az Árpád-kori első századokban, még inkább
24 23|          ébenfeketék s a kövesülés első szakában oly kemények, hogy
25 23| Emlékiratok a magyar keresztyénség első századából.~122. [119.]