Part

 1 1 |        feneketlen dágványokba, hol a sívó homok alatt morotvás
 2 2 |      tudta jól, hová tartozik, hol a gyülekezőhelye. A tavaknak
 3 4 |         Héj, Rapsonné asszony, hol van az már, mikor kegyelmed
 4 7 |       kép után epednék. Tudom, hol van, s mégsem találom meg.~–
 5 8 |     vitt magával, s váltogatva hol az egyikbe, hol a másikba
 6 8 |     váltogatva hol az egyikbe, hol a másikba ült át. Nagyon
 7 9 |       Hozzatok lovat nekem is! Hol a kopjám? Hol a puzdrám?
 8 9 |        nekem is! Hol a kopjám? Hol a puzdrám? Hol a tegzem?
 9 9 |       a kopjám? Hol a puzdrám? Hol a tegzem? Utána minden vitéz!
10 11|   nélkül: nem keresteti magát, hol vagy, hová tűntél? Ott látja
11 11|     volna, mert ő a vőfély. De hol késik az a fiú ilyen sokáig?~
12 12|     kilehelte lelkét. Éj volt: hol találta meg a napot?~A diadalmas
13 16|        Temetés.~– Temetés? Hát hol van a halott?~– Szúrd ki
14 16|      lesz; mikor rágondolok.~– Hol lepett meg ez a szörnyű
15 16|      én megyek vissza hozzá.~– Hol hagytad őt?~– Odalenn a
16 17| megfőzni, nem a levelét is; de hol maradt a tetemtoldófű, attól
17 17|     reggelt! Leányok! Leányok! Hol van a zabos tarisznya? Hol
18 17|     Hol van a zabos tarisznya? Hol az ezer virágos égett vizem?
19 17|      ezer virágos égett vizem? Hol a tárkonyecet? Mindjárt
20 19|       emléket költögetett fel. Hol érezte ő azt? Miért borzong
21 19|     esésében, s emeli fölfelé, hol a csillagtalan semmiség
22 20|   folyik: keress olyan oltárt, hol bűnöd lemossák: – a földi
23 23|    szabad ege alatt tartattak, hol ülőpadokul szolgáló lapos