Part

 1 2 |          volna borulva. Azután meg oly sűrűen hullottak alá a csillagok,
 2 4 |     szentegyház. A száz élő oszlop oly terjedelmessé vastagodott
 3 4 |          magasban összeborulnak, s oly mennyezetet képeznek, amin
 4 4 | keresztyének így viselik. A szemei oly élesek még most is, hogy
 5 5 |          fertelmes bálványisten!~S oly nagy volt az elkeseredés
 6 5 |            jelszóval: „Jeddre ne!” oly ügyesen hajító a Bábolna
 7 6 |         nagyot nőjjen,~Mint a vas, oly kemény legyen.~Nagyobb ember
 8 6 |           anyádnál.~Mint ez a tűz, oly igaz légy!”~E hosszú eláldás
 9 9 | ángyikánkkal, a vízzel együtt, aki oly hasznos, jóízű és tiszta.
10 11|      kancsókkal, amiknek cifrázata oly sokféle, hogy két egyformát
11 12|           öblös pajzsát kapva meg, oly ádáz rohammal rontott az
12 14|            tengerszem foglalja el; oly sima, mint egy érctükör;
13 15|         meg: a lelkipásztort éppen oly kevéssé, aki végül e szavak
14 15|          Szilamérnak: „Nem megy az oly könnyen! Mert azt mondja
15 18|          feje, miként a holdvilág, oly fényes; hosszú tűzfarka
16 20|            alirumnák királynéja, s oly hatalmas, és mégis jóságos
17 20|        simára szétbontva; arca sem oly büszke, milyennek ismerték:
18 20|            milyennek ismerték: nem oly parancsoló; alakja görnyeteg:
19 20| megbocsátom két fiam halálát, ő is oly igazán bocsássa meg nekem,
20 23|            letelepíté. Azonban itt oly garázdálkodásokat követtek
21 23|            kövesülés első szakában oly kemények, hogy alig faraghatók: