Part

 1 3 |  feszítettet: én is megesküszöm reá! – mondá Kuthen vezér.~–
 2 4 |          Iszla szájtátva bámult reá, Zsombor vasvillaszemeket
 3 5 |       tehát igaz. – Gondoljatok reá, istenek haragját nem jó
 4 7 |          talán te még emlékezel reá, ezen a vidéken óriások
 5 9 |      fejemre, nem bánom, töltsd reá: s akkor mindjárt össze
 6 9 |        terhével, odakünn vártak reá a csatlósai felnyergelt
 7 11|    mikor ennyi idegen arc bámul reá.~– Derék legény vagy, Szilamér! –
 8 11|        jössz?~Sehogy sem ismert reá.~– Hát ki volnék más, mint
 9 12|       is saját személyében várt reá Opour Zsombor. Andorás a
10 14|        kiviszik a temetőbe. Vár reá egy bedeszkázott sír. Abba
11 16|     hangon beszélt: „Emlékezzél reá, hogy teneked meg van tiltva
12 19| fényhagyta szemeivel feltekinte reá.~Csak suttogni tudott; erős
13 20|         mert rossz, tudatlan és reá érdemetlen.~Úgy szidta az