Part

 1 3 |          egy marok porondot vett föl, s azt a tenyerén fölemelve,
 2 6 |        hozzájárulhatatlan, mered föl a tizenkét öl magas torony,
 3 6 |    töredezett istenszobrokat vet föl a földből. Ki tudja, hogy
 4 9 |        Iszla vad haraggal emelte föl a kését, s bizony leszúrja
 5 10| csendességét, amit csak néha ver föl egy kürtszó, s lesni a kiáltó
 6 11|       asszonyaival, hogy égették föl a legvirágzóbb városokat,
 7 15|     taplógúnyádat, azt én veszem föl; beülök a te odúdba, s onnan
 8 16|    aláveted?~– Mi haszna emelném föl fejemet az Úr ellen? Várom
 9 17|       visszaadta. Neveket vettek föl – a szentek után –, csupán
10 18| rivallásai sem: csak az ébreszté föl, mikor egyszer a nevén szólító
11 19|       fölássuk, s akkor támadjon föl, ha tud!~– Ti megölitek