Part

  1 3 |             miben hisz, abban idvezül. Te esküdjél meg a kun szokás
  2 3 |           lelógó üstökeit haragosan.~– Te a nagy esküvést kívánod
  3 3 |               nálatok szokás.~– Nagy a te eszed, asszony.~– Megmondtam! –
  4 3 |       asszonnyal nem találkoztam, mint te. Egészen hozzám való vagy.
  5 3 |           harmadik okom pedig az, hogy te bálványimádó vagy, én pedig
  6 3 |                   Megengedném én, hogy te a keresztre feszítettnek
  7 3 |              én nem engedném meg, hogy te odaállítsd a te bálványodat
  8 3 |              meg, hogy te odaállítsd a te bálványodat az én Jézusom
  9 3 |               mondok teneked egy szót. Te megesküdtél rá a nagy esküvéssel,
 10 3 |             Bizonnyal így mondtad.~– S te erre esküdtél. Azt pedig
 11 3 |       keresztre feszített Jézusé. – Ha te most itt a te bálványisteneidnek
 12 3 |             Jézusé. – Ha te most itt a te bálványisteneidnek áldozatot
 13 3 |   bálványtiszteletet támasztasz, ezzel te az én népemnek a lelkét
 14 3 |           tesznek. Ha most egyszerre a te nemzeted meggyújtja az oltártüzeket,
 15 4 |                az ágból való fiúnak.~– Te mondád – pattogott vissza
 16 4 |                látja. Csak a középső a te képed. A legnagyobbikat
 17 4 |                ésszel, nem fegyverrel. Te, Opour rabonbán, olyan fegyverrel
 18 4 |        nyelvedet kiguvadni a tokjából. Te pedig Rapsonné húgomasszony,
 19 4 |               törvény: törvény. Hogy a te juhászod látott sok vén
 20 4 |              levét csapolták le, nem a te teheneidét. Ha véres tejet
 21 5 |                Mike Sára asszonyhoz.~– Te hívtál, mi megjelentünk
 22 5 |            mondok neked, Kuthen vezér! Te derék férfi vagy, hős, vitéz
 23 5 |          boldog légy népeddel együtt a te új hazádban. De te szerencsétlenséget
 24 5 |            együtt a te új hazádban. De te szerencsétlenséget fogsz
 25 5 |           magyaroknak és magadnak, s a te dicső fejeddel gurigázni
 26 5 |              bánja. Ha én hetednapra a te nyolc lovadnál pompásabb
 27 5 |           enyém leszen minden; ha nem, te bírj mindent. Hat nap alatt
 28 5 |         felkiáltott: Oh Damasek isten! Te hatalmas isten! Ne hagyd
 29 5 |                inte Rapsonnénak.~– Nem te, húgám. Az nem neked való.
 30 5 |            húgám. Az nem neked való. A te váradban már ott van a kápolna,
 31 5 |           kettő egymással meg nem fér. Te csak imádd a Szent Szüzet. –
 32 6 |               Eredj oda Szilamér fiam: te fogd meg a rudat.~És Szilamér
 33 7 |               szólítja az ifjat.~– Hát te, Opour Szilamér, mit keressz
 34 7 |            Tégedet. A halált.~– Bolond te! Én nem vagyok a halál. –
 35 7 |            Rapsonnét.~– Hogy jössz elő te a pokol tornácából?~– Ez
 36 7 |               van, fent az élet.~– Hát te minek jössz ide, az ördögöt
 37 7 |              Tán az enyimet is?~– Mi a te fájdalmad?~– Ha én annak
 38 7 |               én annak tudnám a nevét! Te talán megmondod. Régen,
 39 7 |                megmondod. Régen, talán te még emlékezel reá, ezen
 40 7 |    gyújtogatják az örömtüzeket. Eressz te is a lejtőnek egy tűzkereket
 41 7 |              barlangjától.~– Mit jársz te a halál tartományában? –
 42 8 |               kúszni.~– Hiszen ne törd te magadat azon! Csak ők egyszer
 43 8 |                hiszen azért nem kell a te leányodnak tuhudun vallásra
 44 8 |                 földet, asszonyt.~– No te tarthatod ezt, édes Rapsonné
 45 8 |       Folytatta a susogót.~– Hát biz a te leányod sem lesz jobb a
 46 8 |             ameddig megsült: ne féltsd te őtet. Öreg vagyok már no,
 47 8 |            Most is szebb, mint a tied, te boglyakemence! Te húsbálvány!
 48 8 |                tied, te boglyakemence! Te húsbálvány! Te hájfejű!
 49 8 |          boglyakemence! Te húsbálvány! Te hájfejű! Te birkaszemű!
 50 8 |                húsbálvány! Te hájfejű! Te birkaszemű! Te tülökorrú!
 51 8 |                hájfejű! Te birkaszemű! Te tülökorrú! Te harcsaszájú!
 52 8 |              birkaszemű! Te tülökorrú! Te harcsaszájú! Te bodzáslábú!
 53 8 |             tülökorrú! Te harcsaszájú! Te bodzáslábú! Ma is elmegyek
 54 8 |                én soha özvegyen, ahogy te maradtál a faképnél! Teneked
 55 8 |                 pirók madárváz, miként te, a leányoddal együtt; phi!
 56 9 |             hangzik:~„Légy magasztalva te nagy Isten, minden teremtményeiddel.
 57 9 |             ragyogó az ő fényében! Ő a te jelképed, Uram!”~– Nohát,
 58 9 |             azt mondom, kössük össze a te hajszáladdal, aztán szűnjék
 59 9 |      megragadják.~– Ereszd az üstököm, te boszorkány! – ordíta fel
 60 10|            visszatérve. – Kész-e már a te egyházad odafenn? Lásd,
 61 10|                  Az én leányom volt, a te Imola húgod.~Erre a szóra
 62 11|              hozzá:~– Nézz körül: ez a te házad, itt te vagy az úrnő.
 63 11|              körül: ez a te házad, itt te vagy az úrnő. Ha kívánsz
 64 11|               tőled reszketek; hanem a te bálványistenedtől.~– Az
 65 11|              nyavalyánál. Ilyen úr-e a te Istened? Ő parancsolja ezt?~–
 66 11|               bálványimádó lenni, mert te vagy az én napom, te vagy
 67 11|              mert te vagy az én napom, te vagy az én holdam ezentúl,
 68 11|               holdam ezentúl, s ahol a te arcod lenyugszik, ahol az
 69 11|                 Megállj, Mike Sára! Ha te nekem tort csináltál, azt
 70 12|              úgy „hopp hírével”? Ahogy te szoktad a feleségeidet megszerezni. –
 71 12|            fölött fekszik.~– Ne féltsd te őket a Pokol szomszédságától;
 72 12|                Járt már azon a tájon a te Szilamér fiad. Ha én akkor
 73 12|                rossz lesz belőle, mert te nem teszesz valamit azért,
 74 12|           együtt ketten az öccsével?~– Te tanácsoltad ezt, átkozott
 75 12|            csapott bele az istennyila. Te lettél az oka, hogy az Iszla
 76 12|             Mondtam már, hogy nem is a te fiad, mert váltott gyermek!~
 77 12|           annak lesz nagy híre.~– Ahá! Te a vérbosszúra készülsz,
 78 12|          parancsolja.~– Nem úgy, ahogy te gondolod. Nagy az én furfangom.
 79 12|            hogy „Jeddre ne!”~– No, no! Te! Az a „sisakos Kata” hatalmas.~–
 80 12|               éppen ide.~– No megállj, te vén gonosztevő! Ennek a
 81 12|             Jövel Hadúr! Ébredj isten! Te Iz isten! Te Jezid isten!
 82 12|             Ébredj isten! Te Iz isten! Te Jezid isten! Te Damasek
 83 12|              Iz isten! Te Jezid isten! Te Damasek isten! Te Dézs isten!
 84 12|               isten! Te Damasek isten! Te Dézs isten! Oda, oda! Zsombor
 85 12|              szolgálsz a nap mezején a te megölődnek. Nem fegyver
 86 12|                keresztül kaptam, meg a te forró imáid védő pajzsán
 87 14|             hátára kettőt:~– Mit tudsz te ehhez? Te ostoba, buta tuhudun
 88 14|          kettőt:~– Mit tudsz te ehhez? Te ostoba, buta tuhudun vagy,
 89 14|           pogány férj. – Hát szeretnéd te, ha énnekem is megjelenne
 90 14|              így fohászkodott fel: „Óh te tiszta égi szent szűz, boldogságos
 91 14|          amikor mi aluszunk, – aludjál te is…”~S bizony meg lett hallgatva
 92 14|             macskamézet szedni.~– Csak te hagyd neki azt a macskamézet
 93 14|               sasok téptek meg.~– Csak te hagyd őt szaladgálni – mondta
 94 14|               egész csatakosan.~– Jaj, te aranyos bálványom! Hogy
 95 14|              az ilyen asszonynak, mint te.~– Ah, dehogy rossz illat!
 96 14|               hatalmas; de hát tudod-e te, hogy ez a híres-nevezetes
 97 14|                bűbájos világzár?~– Hát te is selypítesz? Mért mondod „
 98 14|             érdemlettem légyen?”~– Óh, te vasfejű tuhudun! Hát te
 99 14|                te vasfejű tuhudun! Hát te a mi gyónási szentségünket
100 14|             jobban beletanulok. De hát te nem mehetsz innen sehova:
101 14|         ünnepet készülnek megülni.~– S te ezt nem ellenzed?~– De már
102 14|               Ez a taplós ember.~– Óh, te oktondi! Hisz az nem taplós
103 14|            gubicsokat a füzéren.~– Óh, te tudatlanság bálványa! Rózsafüzér
104 14|               borjúnyúzón…~– Pénteken! Te buksi!~– No, hát pénteken –
105 14|               a malasztot. Ennek talán te is meggyónhatnád a te bűneidet.~–
106 14|            talán te is meggyónhatnád a te bűneidet.~– Igazad van!
107 14|            vakmerő káromkodó fejére! – Te pedig eredj innen, és ne
108 14|                az Úr megbocsássa ezt a te istentelenségedet, én tízezer
109 14|              ide magammal. Annak aztán te is meggyónhatod a bűnödet; –
110 15|         megszólította a remetét.~– Óh, te istendicséretben telhetetlen
111 15|           hívják, hogy karácsony: az a te mesterséged lesz.~A remete
112 15|              lesz.~– Karácsony napján! Te istentelen!~Szilamér nagyot
113 15|              fogok. Ez már okos dolog. Te vétkeztél és a pisztrángok
114 15|          felemelhetetlen kívánság ez a te kis feleségedtől, aki jobban
115 15|                ezt sugdosá neki:~– Óh, te szent atya. Tudd meg azt,
116 15|              talál pattanni, s attól a te taplóköntösöd meggyullad,
117 15|             keresztyén vallás, ahogy a te beszédedből meg a feleségem
118 15|   legszegényebbnek a szegények között. Te vagy az magad, Kőrös apó,
119 15|                pedig add ide cserébe a te taplógúnyádat, azt én veszem
120 15|                én veszem föl; beülök a te odúdba, s onnan nézem, hogy
121 15|            odúdba, s onnan nézem, hogy te mit csinálsz.~Most aztán
122 15|            vannak, egyszerre lemondok, te is azok közt lész. Mikor
123 15|                 ahonnan kibukkantál. A te vallásod kecskepásztoroknak
124 16|             ezután:~– Kérlek, ne varrj te hímet erről az együgyű remetéről
125 16|              ki:~– Nem leszek én már a te Jézusodnak követője soha.~
126 16|            akkor így szólt:~– Térj meg te boldogtalan ember a halottak
127 16|                megnyugosznak. Íme ez a te sírod. Amelyet megáldunk,
128 16|           Nekem szóval felelj! Ki vagy te?~– A halott! – felelt egy
129 16|           senkihez ne tartozzanak.~– S te annak magadat aláveted?~–
130 16|      nyomdokaiba találtak bele éppen a te lábnyomaid. Amit most cselekedtél,
131 16|            neki adhatnánk:~– Igaz a De te iszonyodni fogsz a rátekintéstől.~–
132 16|               fogsz a rátekintéstől.~– Te golyhó! Hát te nem tudod,
133 16|        rátekintéstől.~– Te golyhó! Hát te nem tudod, hogy én; ha idegen
134 16|          milyen az arca? Mindig csak a te arcodat látom magam előtt.~–
135 16|               forrás? Az a virág, amit te a minap hazahoztál, a „világzár”
136 17|               szárnyait, a fejét; „Hej te rossz boszorkány! Körmömre
137 17|               karosszékből.~– Micsoda? Te bélpoklosokkal töltötted
138 17|             meg az én kastélyomat? Óh, te Isten nélkül való pogány.
139 17| nekiacsarkodott.~– Hozzám ne közelíts, te bélpoklos pogány; te istentagadó
140 17|         közelíts, te bélpoklos pogány; te istentagadó filiszteus!
141 17|           veréb a fecskefészket, ahogy te elfoglaltad az én váram.
142 18|              vele a tűzhalomnál.~– Hát te másik, mit hoztál?~– Én
143 18|           tűzkereket nem gyújtja meg a te két öcséd, uram.~A garaboncoknak
144 18|           isteneket, akik vezéreltük a te déd ükeidet, hírben, dicsőségben;
145 18|            isteneid? Csak teneked és a te népednek. Nem olyan istenek,
146 18|     csillagaimat leszórni az égből, és te megtagadsz engem a veszendő
147 18|          legnagyobb átok rajtunk, hogy te nem voltál ott köztünk;
148 18|              még Torján elesett, mikor te feleséget hoztál, Zsombor
149 18|            Annak a betetőzője az, hogy te nem vagy köztünk. A kevély
150 18|         fölkéri a várat, s tudva, hogy te nem vagy benne, se a feleséged,
151 19|                  Halljad meg szavamat, te Mike Andorás. Az én ifjú
152 19|            lihegé Imola iszonyattal.~– Te mondád! – felelt Kájon.~–
153 19|             kölyüfejű paraszthoz! Én a te tuhudun hitedbe bele nem
154 19|                leányaink lopva úgyis a te egyházaitokat látogatják
155 19|              felé hajlik a karja.” Ezt te jobban tudod. Mink sem vagyunk
156 19|            hozni az elrejtőzöttet.~– S te azt megtennéd?~– Meg fogom
157 19|               a szemeivel.~– Nem bírsz te azzal egymagadban – mondá
158 20|           pedig csókolta a kezét.~– De te nem hagyod őt az égből leesni! –
159 20|              számkivetett voltam; – de te megváltottál. Nézd ezt a
160 20|            jobbját.~– Minden áldásom a te fejed tetézze. Egész nemzetséged
161 22|                 iharfák zúgását…~…Héj, te öreg Isten! Magyarok Istene!
162 22|               a nap mezejéről?! – Vagy te is azt mondod: „Régen volt
163 23|                et ogni benedictione. A te solo se confano; et nullo
164 23|                homo e degno de nominar te. Laudato sia Dio mio signore
165 23|               con grando splendore: de te Signore porta significatione,