Part

  1 1 |               a dárdája hegye látszik ki a buckából. S aztán amerre
  2 1 |          Hogyan kerültek azok ide be? Ki hozta őket ide? Hogyan látják
  3 1 |                soha félbe ne hagyják? Ki az, aki ezeknek parancsol,
  4 2 |       táncoltak, egész karikában bújt ki a veres gomba a földből.
  5 2 |               csak a fejeik látszanak ki a vízből, azokat onnan semmi
  6 2 |         azokat onnan semmi ösztökélés ki nem veri, amíg meg nem éheznek.~
  7 2 |      egyszerre ördöngös méhraj zúdult ki belőle, ami nekiesett a
  8 3 |               rabonbánjainkkal tűzzék ki a határt, ahol táborozni
  9 3 |                  mondta az asszony. – Ki miben hisz, abban idvezül.
 10 3 |             odatévedt pásztorlegényt, ki ezt egy faodúból nézte,
 11 3 |           faodúból nézte, a láz törte ki rémületében: soha el se
 12 4 |             csak a száján köpte volna ki: ugyanaz a tömzsi, széles
 13 4 |             odaállt az anyja mellé.~– Ki az ott?~– Mit keres az ottan? –
 14 4 |  áldozatkehelyből, de Burzon rabonbán ki is kapta a kezéből a szent
 15 4 |             véget.~– No, hát álljatok ki a próbára! – mondó Opour
 16 4 |              Furusina tündér cserélte ki a magáéval, a legkisebbet
 17 4 |          férfiak nyakában ülve jöttek ki a vízből, abban semmi varázslat
 18 5 |            pedig az elszörnyedés tört ki e hangokban az új tiszta
 19 5 |            Astarte vagy Mylitta, vagy ki tudja, hogy hítták annál
 20 5 |              lábát ütötte meg vele. – Ki tudja, minő veszedelem támadhatott
 21 5 |           népemnek utolsó csapatja is ki nem tisztult innen: akkor
 22 5 |         tisztult innen: akkor adjátok ki, majd ha érte küldök.~Ez
 23 5 |            két aranyos lábszár lógott ki alóla, ami nagy nevetséget
 24 5 |             tagadta is a hitét benne? Ki felelhet erre? Annyi tudni
 25 5 |               megszűnt isten lenni.~– Ki fogja őrizni ezt a bálványt? –
 26 5 |              délceg alakká merevültek ki; a beesett szemek elkezdtek
 27 5 |            leányszórta levelet: vajh, ki milyen indulatát vitte el
 28 6 |           érceket okádni; akkor dobta ki ezt a bálványt; olyan az,
 29 6 |     istenszobrokat vet föl a földből. Ki tudja, hogy hívták őket?
 30 6 |           megbecsüli: istenalak volt! Ki tudja, miről használ? Megmossa
 31 6 |            tőle, így támad az új tűz.~Ki az a két szűz legény? Ki
 32 6 |              Ki az a két szűz legény? Ki volna más, mint Opour két
 33 6 |               ne találjon,~Rossz bába ki ne cseréljen,~Hopciher rád
 34 7 |    sárgásbarna vize fojtó gőzt ereszt ki: amott megállítja a Hammas
 35 7 |            hordja a zsákmányát, innen ki nem riasztják, mikor jóllakva
 36 7 |      megholtak sírhalmai azok. De hát ki temette el őket? Ki tűzte
 37 7 |               hát ki temette el őket? Ki tűzte a fejük fölé azt a
 38 7 |              kopját? Odabenn a halál! Ki ment oda be értük?~Ebben
 39 7 |            meg nem hal, se a fáklyája ki nem alszik. Alant a halál
 40 7 |     barlangból visszafelelt.~– Szóval ki nem mondható gyönyört a
 41 8 |              már aztán Mike Sára jött ki a sodrából.~– De biz az
 42 8 |             kenyérrel veszett kutyát!~Ki tudna ilyent valaha megbocsátani!~
 43 9 |          hozott pallérok faragták azt ki mindenféle kövekből, s a
 44 9 |          mézeskenyér készítése titkát ki sem lehetett találni.~A
 45 9 |               ölt volna meg, most már ki is veszett az egész faj,
 46 9 |                Ezt is a számból vette ki ez a pap!~„Légy áldva, óh
 47 9 |             aztán megindult a népség, ki a templomból, elöl a legapróbb
 48 9 |         szándékának a jámbor esperes, ki a szent pásztorbottal olyat
 49 9 |         toppant egy délceg férfialak, ki eddig a pillér mögé lehetett
 50 10|              t.~– Már választottam.~– Ki légyen az?~– A fiam: Mike
 51 10|             ojtozi szorosút védelmére ki volt rendelve csapatostól,
 52 10|              egy hosszú gerenda nyúlt ki, azon a kívül levők keresztüllőttek
 53 10|              hogy őt gyávának mondták ki, ami nem igaz! „Uram Isten,
 54 10|       sziklában egy kápolnát vágatott ki: egészen olyan mintára,
 55 10|         áztattak: hogy nem kérdezzük, ki az ellenség. Bátran rajtaütünk!
 56 10|               tehát, mondd meg anyám, ki az az ellenség, aki ellen
 57 10|               a nagy tanács, hogy egy ki legyen törölve a huszonhárom
 58 10|    huszonhárom családból? Ámen! Ámen! Ki fogjuk irtani, mint Benjámin
 59 10|               két kezemmel faragtam-e ki magam sziklakőből? Imádkoztam-e
 60 10|               aki rajta kiszenvedett: ki még akkor is, mikor halálra
 61 10|              száját, hogy ne jöhessen ki több ilyen istenkáromlás
 62 11|              tölgyfa gerendák cifrára ki voltak faragva, s a falakat
 63 11|       elkomorodottan:~– Én nem tudom, ki az. Én nem vagyok se bölcs,
 64 11|             meg; minek esküdném rá? S ki esküdtetne meg? Az én papomnak,
 65 11|          kötve véres kendővel.~– Nos! Ki az? Mit akarsz? Honnan jössz?~
 66 11|          Sehogy sem ismert reá.~– Hát ki volnék más, mint Kájon horkáz –
 67 11|                  Megölték! Az Iszlát? Ki volt az az átkozott?~– Mike
 68 12|           poharat az ő emlékére iszom ki. Mihelyt hazamegyek, három
 69 12|               Csak nagy későre nézett ki egy ablakon egy szolgálóleány,
 70 12|  szolgálóleány, aki ágytakarót porolt ki pálcával, az meg azt danolta,
 71 12|             sem adtak, úgy tuszkolták ki a kapun.~Harmadnapra rá
 72 12|          ormára.~A tuhudunok szívéből ki volt véve Zsombor elestével
 73 12|       keresztül, a tuhudunok vonultak ki, vezérük tetemét pajzsaikon
 74 13|       fegyverzetébe, ők nyújtóztatják ki a ravatalon, ami egész vég
 75 13|         sokasága közül.~– Jöjjön ide, ki az?~Utat nyitottak készséggel
 76 13|              a paripa feje látszottak ki abból.~Ekkor a tárogató
 77 13|             Mindegyik egy nyilat vont ki puzdrájából, s azt tegzére
 78 13|              csak a fejeik látszottak ki: a szárnyas sisak, az aranypártás
 79 13|         magasra emelt kelevéz áll még ki a sírból, mit a hős keze
 80 13|          férfiak: asszonynak nem járt ki a tánc. Mikor pedig a napválasztó
 81 13|               halálos tusára kérkedik ki egymást; nem is választja
 82 14|              tavánál~Soha jobb helyet ki nem találhattak volna maguknak,
 83 14|            vagy medve, az sohasem jön ki belőle többé. Mikor már
 84 14|             valami arra, hogy sírjon: ki tudná miért!~Fenn azon a
 85 14|             ifjú magamegtartóztatása, ki könnyei forrásával oltotta
 86 14|               nyomát, amivel Szilamér ki akarta őt engesztelni.~–
 87 14|         eldobni, annyira nem állhatja ki a szagát. (Valami nenufár
 88 14|             emelgetni. – De már akkor ki is volt dobva a nehéz test.~
 89 14|        szeplőtelen szüzet választanak ki e szertartásra, akinek fekete
 90 14|         borzongva, s erővel tuszkolta ki onnan a férjét: – Menj innen!
 91 14|             csak! Utcu né! Találok én ki neked mindjárt valamit.
 92 14|           szálla. Elolvad magába. Adj ki most minden hideget: meleg
 93 14|            mikor megszólítottam, hogy ki fia, azt felelte, hogy ő
 94 14|            kérdezte tőlem haragosan: „Ki adott szabadságot halandó
 95 14|       fonatost.” Ezt sem fogadta el. „Ki adott szabadságot halandó
 96 14|            eltiltotta magától. „Vajon ki adott szabadságot halandó
 97 14|              sem vált be nála. „Vajon ki adott szabadságot halandó
 98 14|               Zebaoth isten! Ne öntsd ki haragodat e vakmerő káromkodó
 99 15|               nem egészen így mondták ki, mert a székely nyelve nem
100 15|        vétekben: terád vár, hogy húzd ki; mert más meg nem szabadítja
101 15|        összeábdált fakeresztet hozott ki az odújából: nem kell a
102 15| természetalkotta gerezdes korona nőtt ki magától; a két szeme volt
103 15|           egész öklét, hogy a kacagás ki ne törjön rajta, amíg a
104 15|              ura minden hízelkedéssel ki nem tudott vinni, azt ő
105 15|      gazdagságodat a szegények között ki nem osztod, s magad olyan
106 16|              Azt pedig végképpen vesd ki a fejedből, mintha a keresztyén
107 16|          esnék, olyan szomorúan mondá ki:~– Nem leszek én már a te
108 16|              aztán nyomát vesztettem. Ki voltam fáradva; amint egy
109 16|             hol van a halott?~– Szúrd ki a szemedet, ha nem látja!
110 16|         szerint. Nekem szóval felelj! Ki vagy te?~– A halott! – felelt
111 16|           gyermek, jó barát nem jöhet ki hozzám, és én őhozzájuk
112 16|              volt a nevem valaha.~– S ki parancsolta azt, hogy ez
113 16|              nyúlt a férje keze után, ki azonban eltiltó mozdulattal
114 16|            ezután?~– Ha Isten velünk; ki ellenünk? – mondá erős hittel
115 16|               tudományunkat, még majd ki is tudjuk gyógyítani a bélpoklosunkat
116 17|               benne hagyott köles már ki is zöldült: ebből világos,
117 17|         országba ellátszott a lángja. Ki is hiresztelé hetedhét országnak,
118 17|             ablaknak; még azt hitték, ki akar rajta repülni, s egy
119 17|              megigézi: az olyan ellen ki kell köpni. Rút gyermek
120 17|               vannak, a bőréből ugrik ki ijedtében.~– Hát bizony,
121 17|               kurta kígyó, úgy ugrott ki a karosszékből.~– Micsoda?
122 17|              pogány. Nem is telhetett ki ilyen ördöngösség mástól,
123 17|                ami batyut elhoztatok! Ki innen a pokol birodalmából,
124 17|    birodalmából, a döglelet verméből! Ki ebből a Szodoma-Gomorrából!
125 17|             fizessenek érte! Vigyetek ki innen!~Két leánycselédnek
126 18|        rohanja meg a várukat, ragadja ki a pogányok kezéből, kárhozat
127 18|               erővel, úgy szabadítaná ki az áldott szent húgát, meg
128 18|               felugráltak, s futottak ki a kapun; neki a meredek
129 18|            hatalom.~Most már mehetett ki a várból. Ott nem maradt
130 18|  keresztülmentek; csak azután vitette ki magát, két szolgálója nyakába
131 18|      asszonyáé. Azt csak nem olthatta ki.~De a garabonc észrevette,
132 18|     rengetegből: korhadt faóriás dőlt ki a tövéből. És folyton-folyvást
133 18|          minden sarkai felé elszórva.~Ki cselekszi ezt odafenn?~Az
134 18|      kandallóban is!”, ő maga oltotta ki. Látta, hogy Szilamér nagyon
135 18|           raknak, csak nem gyulladtak ki; a tűzkerekek, miket a hegyoldalon
136 18|              Bálványosvár, mintha már ki volna halva.~S még mielőtt
137 18|        Szilamér – Kőfal mögül hajtott ki negyedrész ellenség! Valamennyi
138 18|        embertől én sem ijedek meg, de ki küzd halottakkal?~– Az én
139 18|                Bizony halva ők már. S ki őket túlélte, aki megsiratta
140 19|               azt jól, hogy az új tűz ki nem gyulladása okozta az
141 19|          felemelte a fejét, megnézte, ki gázolt rá, azzal megint
142 19|               csodavirága volt dugva.~Ki akarta azt onnan kapni,
143 19|        elrothadtak, hiába támogatják, ki kell annak dűlni. Akik még
144 19|           odatennék eléd, hogy ürítsd ki, nagyobb halálkínt nem vennél
145 19|              az Imola kezébe: „Bontsd ki ezt!”~Annak pedig nagy jelentése
146 20|          Vitéz székely nemzet, békülj ki magaddal! Hagyd a testvérharcot;
147 20|           tüzét. Imádd istenedül azt, ki láthatatlan. És annak a
148 20|              fővel. Elöl bocsássátok, ki legjobb köztetek: a hívő
149 21|          elveté a pajzsát, úgy rohant ki a várkapun, és szemközt
150 22|             Bajor Ottó őt választotta ki, akinek támogatásával királyi
151 22|          királyi háztűznézőt, s addig ki nem bocsátó, míg alá nem
152 22|     ablaktalan toronyban, nem is adta ki, csak igen szép kérésre,
153 23|             Két összetalálkozó rímből ki kell találni az egész verset.~
154 23|            főrabonbán áldozata előtt, ki a rabonbánok méltósága ellen
155 23|        rabonbán ítélete alá essék. 6. Ki a főrabonbán áldozatára
156 23|            egy aranyat; ezzel fizette ki az ördögöt. Veneturnéról
157 23|           megszentelt tüzet osztották ki. – Ha sokáig tűz nem gerjeszthető
158 23|          Katona pedig „Deés”-nek mond ki, minthogy a magyarok Deus
159 23|       ürgelyukon keresztül hallgatják ki a Föld isten izeneteit.~
160 23|             budai nagyvezér tréfáját, ki a fejét bekötötte, s borbélyt