Part

  1 1 |         felvésve, ószékely betűkkel, ott őriztetik Buda várában:
  2 1 |           Fekete-tengerig kergették, ott fogták el seregestől. Fegyveréről,
  3 1 |             ellenség beletévedt, úgy ott szorították, mint az ördögöt
  4 1 |    háromszéki róna felől jött, akkor ott állt a berohanó előtt a
  5 1 |             sziklavárakat kikerülje, ott várt rá a legnagyobb veszedelem.
  6 1 |               ahová a kezét letette, ott egy nép elmúlt. A mesemondók
  7 1 |              teteje a párkányát éri, ott van rajta körös-körül egy
  8 1 |       rabmunkában, míg mások azalatt ott gunnyasztanak a réztető
  9 2 |         éjszaka karéjban, s reggelre ott, ahol táncoltak, egész karikában
 10 2 | porontyhaddal, mind bele a mocsárba: ott azután megragadnak, elfeküsznek:
 11 2 |       hiányosság.~Bálványosvár felől ott állt hadirendben a székely
 12 2 |             A sík róna közepén pedig ott áll a Várhely, mind a négy
 13 2 |              várát, Veneturné várát, ott is asszony viseli a süveget,
 14 3 |         zászlólobogtatással, s akkor ott benn megkondult a harang
 15 3 |            alatt a nagy fehér kutyát ott tarták az eskütévő előtt
 16 3 |              közepén találkozónak, s ott kezet nyújtottak egymásnak,
 17 3 |             a rétyi nyír bozótjaiba, ott tüzet raktak, ruháikat száraztották;
 18 3 |              leányok: a holdvilágnál ott fürödtek, s fürdés után,
 19 4 |     lépcsőket.~A sziklák tetején még ott látható az a három, egymásra
 20 4 |              az „Úr kútjából” támad, ott, ahol az az óriási bükkfa
 21 4 |              az anyja mellé.~– Ki az ott?~– Mit keres az ottan? –
 22 4 |              rabonbánt Sándour Están ott abban a nyomban. Megolvashatja
 23 4 |      fiúleánynak mindenütt helye van ott, ahol az ágból való fiúnak.~–
 24 4 |        lépdegélt fel az oltárkőre, s ott a két nehéz kőpajzst, amikre
 25 4 |            hegyekben a székelyeknek, ott állt a hatalmas kohó, ahol
 26 4 |          adtak az éjjel: látta őket, ott volt Darkó juhászom, azt
 27 4 |     odarepültek a leányaik a partra, ott levetették a hattyúruhát,
 28 4 |             ördög tette a fészkedbe; ott a pofáján a fekete jegye!~
 29 4 |      elhelyezkedve a benyúló ágakon, ott szájukba vett falevelekkel
 30 5 |            hajadon leányok szemében, ott az én Istenemnek megszűnt
 31 5 |          mikor Deés alá megérkezett, ott az Őrhalmon nagy máglyát
 32 5 |           száldokfás köröndben pedig ott maradt a Bábolna istennő,
 33 5 |              való. A te váradban már ott van a kápolna, a Szűz Mária-képpel.
 34 5 |          maga várába, a Bálványosba. Ott még helyet találhat, amíg
 35 6 |             nincs a többiek közt. Az ott maradt Budavár uránál, Sándournál.
 36 6 |          felhordja Bálványosvárba, s ott egész gyűjtemény szaporodik
 37 6 |       azonnal Bálványosvárban, amint ott szállásba fogadták a tuhudun
 38 6 |     pásztorkunyhókból Bálványos alá. Ott van egy sík csapinós hegyoldalban
 39 6 |              nyugatról az asszonyok.~Ott az asszonyok mind kiürítik
 40 6 |             énekel senki a dalból. Ő ott áll magában, vadászkelevézére
 41 6 |            csak az izzó parázs marad ott halomban. Ezt egy lapátnyi
 42 6 |            asszonyok között?~Van biz ott anya is, fiúgyermekcse is
 43 6 |     karcolást tett a csecsemő állán. Ott azon a helyen nem fog annak
 44 7 |      tartottak ám tanyát, a pokol is ott volt a közelében.~Nyugatról
 45 7 |             az építette az ő számára ott a hegy tetején, de annak
 46 7 |      legeltető pásztorok a hegyekről ott látták másnap feküdni a
 47 7 |             kutyája. Aztán mindennap ott látták. – S mikor a hullakeselyű
 48 7 |            hullakeselyű lecsapott az ott heverőkre, maga is ott maradt,
 49 7 |            az ott heverőkre, maga is ott maradt, mintha csak nyíllal
 50 7 |              a feneketlen „Mohosba”. Ott a hegyek tetején tó van;
 51 7 |            gomolyog szerteszét: azok ott fútták a „kígyókövet” a
 52 7 |        felismerni a sötét erdőben az ott fehéredő nagy halom csontokról.~–
 53 7 |            mondja Sára asszony, hogy ott kinn a szűröm az ajtó előtt,
 54 7 |            magával a barlangba, mert ott az is megfulladt volna. –
 55 8 |       maradnak árván; a kisebbik ura ott van mindjárt mellette. Én
 56 8 |             ebből a cudar fészekből. Ott aztán megint jutott valami
 57 9 |               Ahol az ő sátoruk van, ott telepesznek le az igricesek,
 58 9 |            odacsődíti a legénységet, ott járják a dali táncot, összeütögetve
 59 9 |   pogányhitből maradt szerdek között ott árulták a szent képecskéket,
 60 9 |           versek is.)~A vásárbírónak ott áll a sátora a marhavásártéren.
 61 9 |             törvénytől tiltva van, s ott táncolta karikába állított
 62 9 |       szerzetes felment a szószékbe, ott egy nagy könyvből felolvasta
 63 9 |           fejébe.~– Micsoda? Hogy én ott szolgáljak a csatlósomnak,
 64 9 |          tört, s kit én lesújtottam, ott a másvilágon legyen az én
 65 9 |            sem Szilamér alakját, aki ott az ajtó mögé meghúzta magát.~
 66 9 |              az oltár mögé; mert, ha ott kapja, még kettőbe hasítja.
 67 10|            volt a legnehezebb munka, ott ülni napestig és nézni a
 68 10|           volt: köszörűkőnek hívják. Ott csinálták a kaszaköveket,
 69 10|             magát. Az édesanyja volt ott.~– Szabad vagy! Szabad vagy! –
 70 10|             valaki? Magunk megállunk ott végső leheletig. – Úgy jöhet,
 71 11|               hol vagy, hová tűntél? Ott látja mindenki az égen.
 72 11|       lemenni a napot, s úgy vágynám ott lenni, ahol a föld szélét
 73 11|          lenyugszik, ahol az fölkel, ott van énnekem az én elérhetetlen
 74 11|           Iszla fiam?~– Az Iszla? Az ott maradt.~– Hát miért maradt
 75 11|           maradt.~– Hát miért maradt ott?~– Azért, amért én nem maradtam
 76 11|         Azért, amért én nem maradtam ott. Mert nagyon olcsó volt
 77 11|           terembe, az ifjú pár éppen ott állt a nyugatra néző ablak
 78 11|          áldomást ülő várbeli népet: ott künn újra felállíttatta
 79 12|           két szerelmes letelepszik, ott a paradicsom van. Jó lesz
 80 12|            akkor meg nem fogom, most ott feküdnék a többiek sorában
 81 12|            fiúért.~– Ahol leány van, ott majd fiú is lesz.~– Az nem
 82 12|          éjszakára a Tiburc várában. Ott azonban felhúzva találta
 83 12|              meg azt danolta, hogy:~„Ott kinn tágasabb~Itt benn hangosabb;~
 84 12|          Nyomban Rapsonné után pedig ott zakatolt a várkapun a tivatulus.
 85 12|          félt az udvarba letódulni s ott folytatni a dulakodást;
 86 12|         elmúltak már. Libancs, Kenur ott hevernek nehéz sebben, learatva,
 87 12|             szemközt.~Egyik sem félt ott se tűztől, se vastól.~A
 88 12|              elrablója úgy sincsenek ott a várban. Azokat úgy elrejték,
 89 13|            siratnak. Maga a rabonbán ott ül a ravatal fejénél a csupasz
 90 13|           néma vezért. „Tudod, mikor ott harcoltunk együtt a Bucses
 91 13|            fiait senki sem győzi le, ott majd együtt lesznek mind
 92 13|           előtt megáll a gyászmenet. Ott egy-egy hű barát, jó ismerős
 93 13|          sírverem lejáratához értek: ott megálltak a halottas paripával,
 94 13|            kört csináltak körülötte, ott állt a ló előtt a rabonbán
 95 13|      menyasszonyával a sírterembe, s ott a mént erősen hozzákötötték
 96 13|            hangzott. – A menyasszony ott volt már a vőlegényével
 97 13|              egy nagy kerek domb áll ott, aminek ormán egy zászlót
 98 13|     feltűzték a kopjás rudakra. Azok ott maradnak, s tudatják a késő
 99 13|         tudatják a késő korral, hogy ott egy hős vezér fekszik.~Mire
100 14|        gyökereikből kifacsart fákat, ott meg egyszerre olyan tündérvilági
101 14|        egyszer megnyílik a rengeteg, ott áll előttünk a Szent Anna
102 14|            hagyják. Odafenn az égen, ott a hadak útja, az a fényes
103 14|        pázsitot raknak rá. Hét napig ott hagyják. Hetednap alkonyán
104 15|            ellenben a remetét mindig ott találja a barlangjában.
105 15|    taplóemberének a meglátogatására.~Ott térdepelt az akkor is a
106 15|     Bizonyosan a hóbába áll útjában, ott az udvar közepén. Nem akar
107 15|           belépni, amíg az a bálvány ott van.~– Bálvány? – szólt
108 15|            akolba?~– Isa: az akolba. Ott ünneplik meg a keresztyének
109 15|              Betlehembe gyer pajtás, ott van ám a jó tartás: Bor,
110 15|             maga a pásztora sem járt ott sokat, igen egyszerű is
111 15|             velük a palotába, legyen ott vendégük, jó meleg kandalló
112 15|         magadnak – szólt Szilamér, s ott hagyta bosszúsan a remetét,
113 15|           lassan izzó tűzben megégsz ott előtte, és kínjaid közepette
114 15|      alázatos, lehet járni a világot ott, ahol jámbor népek laknak,
115 16|              egy forrásra bukkantam, ott békóba tettem a lovamat,
116 16|              szemedet, ha nem látja! Ott megy abban a sárga csuhában.~
117 16|              láttam, hogy megállnak. Ott áll sűrű bozót közé elrejtve
118 16|              lehetett megtudni, hogy ott víz van. Ebből már szabad
119 16|             ruhás a kunyhó elé érve, ott annak a küszöbén magától
120 16|         rendben ismét eltávozott. Én ott maradtam, amíg az éneklés
121 16|       elcsendesült már, csak a békák ott az állóvízben ümmögtek egyszer-egyszer,
122 16|            mi hozta őt ide?~Az pedig ott ült a kunyhó küszöbén, térdére
123 16|             a bélpoklost nem hagytam ott az élő sírban, hanem felültettem
124 17|       szerzet egyébiránt nem henyélt ott hiába, ők mindannyian távol
125 17|           valaha kolostorban lakott, ott megtanulta azokat az ájtatos
126 17|           míg valami faluba nem ért: ott elfogták, elolvasták, mi
127 17|              asszonyt, amikor az már ott állt az Imola nyoszolyája
128 17|             szárnyú pillangóra, mely ott keringett a szövétnek lángja
129 17|         várából, fáklyás kísérettel; ott fog rátok várni már a Lobogó
130 17|              kell.~Eközben megszólal ott lenn az udvaron a szokott
131 18|            már mehetett ki a várból. Ott nem maradt volna éjszakára
132 18|             Tiburc várából; reggelre ott legyünk vele a tűzhalomnál.~–
133 18|              akaratja szerint holnap ott legyen újszülött gyermekével
134 18|            garabonc észrevette, hogy ott egy ablak világít, s kérdést
135 18|               felelt meg Szilamén –, ott a szövétnek ég a gyermekágyat
136 18|             Az pedig szükséges, hogy ott égjen – helyeslé a garabonc.~
137 18|           egész vár álomnak eredt, s ott járt fel s alá magában egyedül.~
138 18|              de a csendes éjszakának ott künn a vadonban saját neszei
139 18|           legkisebbje, álmatlankodik ott? – Távol gyermeksíráshoz
140 18|        Szilamér ezt az ezüstcsónakot ott látta maga előtt, eszébe
141 18|         nézte soká azt az ezüst ívet ott az égen; ha nem jelennék-e
142 18|           füsti, se lángja.~Szilamér ott állt a vár ormán, a távol
143 18|              Ah, miért nem voltam én ott?~– Hisz ez volt a legnagyobb
144 18|          rajtunk, hogy te nem voltál ott köztünk; hogy nem volt velünk
145 18|           hős apád, Kevend – az most ott fekszik a ravatalon!~– Harapd
146 18|           tornyával együtt.~– No hát ott találjon engem is e várban! –
147 19|           legnagyobb a kétségbeesés, ott van legközelebb a vigasztalás
148 19|             hogy ne lábatlankodjanak ott. A külső várat elfoglalva
149 19|              rá a maga kádárjával:~– Ott leszek!~Imola nem is csodálkozott
150 19|            csak egy asszony sem volt ott, sem a hegedősök, hanem
151 19|        bűneit annyiszor meggyónta, s ott fog, ha fölébred, a nagy
152 19|              pillanat múlva nem volt ott más, csak Imola és a tetszhalott.~
153 20|           minden csapatnak az elején ott állt a vezér; egy-egy őscsaládból
154 20|             még az arca is, úgy állt ott a nép fejei fölé emelten,
155 20|              üdvözlőt.~És ugyanakkor ott künn a külső várban énekelték
156 20|              az istenek között. Azok ott odafenn se egymást nem sértik,
157 22|        hagyta futni, a koronát pedig ott tartotta magánál: ott állt
158 22|          pedig ott tartotta magánál: ott állt az abban az ajtótlan,