| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Bálványosvár IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
2002 12 | visszaadták a kölcsönt, ami egynéhány bevert fejbe, nyíllal kilőtt
2003 5 | hogy dobognak a lábaikkal egynémely rabonbánok, amint ezt a
2004 9 | szíttak. Végül megkeresztelt egypár újszülöttet, s ezzel megáldá
2005 12 | megelégedéssel ment tovább, egyrészt azért, hogy a szép Imolát
2006 19 | felveszem annak a palástját, egyszeriben az vagyok. A kádár lehetne „
2007 12 | tuhudunok vagyunk. Velünk egyszőrű uraság nincs már körülöttünk
2008 23 | 112.] lap. Nőnek férjével együttes eltemetése. Tonuzoba példája
2009 3 | mintha két menyasszony korát együvé tennék. – Kuthen vezér a
2010 2 | ki nem veri, amíg meg nem éheznek.~Azzal, amint ez a riadozó
2011 2 | tatorjángyökér, ami megint éhínséges időknek a bejelentője!~Amit
2012 13 | feljött az égre, jelezve az éjfélt, akkor következett a halottak
2013 12 | ajtaja előtt felállítva.~– Ejha, én tán éppen lakodalomra
2014 18 | Lőrinc napja, ma van az éjjele. Amikor, tudjátok, Szent
2015 17 | ápolásáért, hogy nem kellett éjnek éjszakáján nekiindulnia,
2016 20 | egyre rémledeztek fel az éjszakában. A holdkaréj sápadt világa
2017 14 | nyújtá a kezét, a nő úgy ejtette szerét, hogy a saját öt
2018 13 | forgattatni: dőlt, amerre ejtették, előre vagy hátra: a zene
2019 9 | homlokát jelmondatok ne ékesítenék a gazdája nevével és az
2020 11 | köré tűzködött fegyverek ékesítették: azok között egy hegedű
2021 15 | karácsonyünnepet. De fel is volt az ékesítve zöld fenyőgallyakkal; a
2022 9 | oltáron Szent Miklós képe ékeskedett, körültámogatva kifaragott
2023 8 | alirumnák!~Folyt volna ez az ékesszólás Rapsonné szájából akár naplementig,
2024 4 | övé az első és utolsó szó. Ékesszólásától rettegnek a magyarok!~Még
2025 1 | álltak az elfogadására az ekeszarvát karddal, kopjával felcserélt
2026 9 | lehetett találni. A székely ekevasak, kardok is kapósak voltak
2027 14 | bele nem vágtak, nemhogy ekével hasogatták volna fel; a
2028 3 | szívesen látás jelvényei ezek.~Ekképpen kicserélve a hagyományos
2029 17 | elől csakugyan szökni kell.~Eközben megszólal ott lenn az udvaron
2030 4 | megcselekszi azt mind.~Az Opourok éktelen kacagást támasztottak erre
2031 18 | meghalva? – fuldoklá Szilamér el-elakadozó szóval.~– Bizony halva ők
2032 5 | jobbra-balra fogózott a vezetőibe; el-elbotlott hosszú, asszonyos kantusában,
2033 20 | után ittmaradt erős szél el-elnyomta a fáklyák lobogványát; a
2034 9 | igazságot akként osztja, hogy az eladott ökörnek, lónak a tomporára
2035 6 | oly igaz légy!”~E hosszú eláldás alatt a pirító tűz fölött
2036 11 | hátramaradt a társaitól: az elalélt leánnyal ölében csendesen
2037 12 | attól egész éjjel nem fog elalhatni, s másnap szedi a sátorfáját
2038 2 | elhozták: a Barcaság felől elállják az utat a „német lovagok”,
2039 5 | száldokfás körönd bejáratát elállta, utat nyitott, hogy a bálványisten
2040 14 | készült írral; amitől az elalszik. És akkor ezt a virágot
2041 14 | fölötti dolog a testi ingert elaltatni, a gyönyör követeléseit
2042 11 | Dajkadalt énekelt neked, mikor elaltatott? Hát én nem tudom azt? Ugye
2043 19 | életre hozni. Nagyon mélyen elaltatták azt. A veríték fénylik a
2044 16 | visszagondolok rá, úgy rémlik, mintha elaludtam volna, s álomlátás kísértett
2045 7 | újra feléled, megifjodik: elalvó vágyai újra fölébrednek,
2046 20 | oroszlán a maga szózatát. Az elbámuló tuhudunok odatekintének,
2047 15 | Szilamér után, aki csak elbámult, amidőn meglátta, hogy íme
2048 15 | szerint! – mondá Szilamén elbámulva azon, hogy az ő kis felesége
2049 19 | meggyújtott kénkőnek a füstje úgy elbánik vele, mint a méhrajjal,
2050 15 | meleg kandalló előtt majd elbeszélgetnek egymással egy kancsó méhser
2051 9 | oltár mögül a harangozó, az elbeszélte, hogy mi történt.~Amint
2052 17 | háza táján; akkor aztán elbocsáták az ebeket, jót húzva rájuk
2053 9 | újszülöttet, s ezzel megáldá és elbocsátó az egész gyülekezetet, elmondatván
2054 21 | előtt összekötve; áldással elbocsátva: azért illett, hogy fejét
2055 4 | szépsége még az ördögöt is úgy elbolondította, hogy kívánságára kőutat
2056 3 | elnyeljen, hegy betemessen, víz elborítson, tűz megemésszen, ég rám
2057 20 | Isten izenetét.~A szent elborzadás mormogása költ fel a tuhudun
2058 16 | mikor ellenség tör a hazára, elbújnának az oltár háta mögé, olvasót
2059 4 | megérezték a szagáról, pedig elbújt faodúba, de kihúzták, s
2060 18 | velük szemben, és mégis elbuktunk; le lettünk gázolva, pocsékká
2061 18 | ormán, a távol ködeiben elburkolt várra bámulva, amely olyan
2062 14 | isten megrázkódik alattunk elbúsultában, várak és templomok csak
2063 16 | embert.~Körös-körül minden elcsendesült már, csak a békák ott az
2064 17 | bejöjjön a büdi boszorkány, elcserélni a gyerekedet, elváltani
2065 5 | mint amit amaz asszony elcsergetett. Az asszony csak asszony,
2066 8 | késével összesütögesse, elcsúfítsa az ártatlannak a pofácskáját.
2067 18 | arcát a tűzfelavatáskor úgy elcsúfíttatja a billogos tüzes késével,
2068 12 | születik, annak a pofáját úgy elcsúfíttatom a billogossal a tűzönfelavatáskor,
2069 14 | rövid idő múlva kénytelen eldobni, annyira nem állhatja ki
2070 11 | leány erős karja, a tőrt eldobta a háta mögé.~Ekkor aztán
2071 14 | száldokfalevelet, amit akkor eldobtál, én most is a keblemen viselem?~–
2072 17 | Rút gyermek vagy!~Az aztán eldugta az arcát olyan helyre, ahol
2073 18 | elveszett a fegyvernek az éle a kezünkben: ha a buzogányomat
2074 17 | fejéből. A bélpoklosok baja elébbrevaló, mint a Rapsonnéé! Aztán
2075 19 | pohárba töltve odatennék eléd, hogy ürítsd ki, nagyobb
2076 14 | Szilamérnak ez volt kedvenc eledele. A hozzá való hántó malmot
2077 14 | neki eltéve két kobakban eledelül mindenféle aszalt vargánya. –
2078 8 | bizony igaz. Tenálad is elégették, azért is nem volt egészen
2079 4 | ülőhelye, aminek a szomszédja eléggé örül. Az átellenben levő
2080 9 | asszonyt, ha egy pillanattal elejét nem veszi a rossz szándékának
2081 5 | állával; nehogy a fejét elejtse valahogy.~Annál délcegebb
2082 16 | mondám neki – Én nem élek a ti törvényeitek szerint.
2083 10 | meg is fizettek a maguk élelmeért.~Azokat az üregeket pedig,
2084 10 | így állítani, amikor aztán élelmet szállítottak fel a bezártak
2085 10 | öblös fonott kast, ami az élelmiszerekkel volt megtöltve. Azt azután
2086 17 | Szilamér meg az egyébfajta élelmiszerekről gondoskodott a maga ápoltjai
2087 16 | a vidéken, s azoknak az élén maga jár a prépost igazi
2088 18 | utolsó emberfújta hang is elenyészett már, a bálványosvári csillagüdvözlő
2089 15 | állj helyettem a sereg élére, védelmezd a határt: nekem
2090 14 | inkább azon kap, engem elereszt.” – Erre a kegyes férfiú
2091 13 | Kérdezd ősz apádat: hát ő elereszt-e?~Kalandó főtáltos elfordítá
2092 16 | sárga csuhában.~Aztán, amint eleresztettem a nyakát, énekelte tovább: „
2093 11 | fölkel, ott van énnekem az én elérhetetlen távol világszélem.~E szívből
2094 14 | kezdenek, mikor a szélét elérik. Lábaik alatt döng a talaj.~
2095 8 | menyasszonyának.~Rapsonné elérté a lefőzést. Ez kemény dió
2096 1 | lováról s egy hónapra való eleségről minden ember maga tartozott
2097 4 | így viselik. A szemei oly élesek még most is, hogy a félsötétben
2098 12 | szívéből ki volt véve Zsombor elestével a lélek. Nem folytatták
2099 12 | a két levente, fegyvere élét csorbára verve egymás pajzsán,
2100 8 | utolsó pislogó kanócát az élete mécsének! Minden reggel,
2101 15 | is benne, nem is: mintha életében utoljára még egyszer kedve
2102 14 | vagy, az is maradsz teljes életedben! – s aztán mérgesen törülte
2103 17 | megígérte, hogy fele úton elétek jön Bálványos várából, fáklyás
2104 19 | énnekem nem szabad megváltanom életemet, sem gyermekem életét annak
2105 4 | törvényeit, úgy fogom azokat életemmel, véremmel mindenkor megtartani.”~–
2106 19 | az a tudat, hogy egész életének dicsősége, híre, imádata
2107 3 | holdassá lett e látástul egész életére.~
2108 10 | tetejét, nem a megszokott életes zsákokat találta abban,
2109 12 | bejárata előtt vívnának élethalálharcot, dulakodott egymással a
2110 7 | Ez az én nagy titkom: az élethosszítóm.~Ezzel egészen kijött a
2111 17 | ideig engedte át neki és életpárjának Rapsonné asszony, s hogy
2112 10 | elkéstek már. A bálványosiak jó eleve gondoskodtak róla, hogy
2113 11 | holnap, mint aki hiúzt fogott elevenen! Az neveli a szépségünket. –
2114 14 | hogy a horkáz másnak is elfecsegi majd a titkát.~– De ám a
2115 18 | hagyott, még soká világít az elfeketült égen. A fénytől elvakult
2116 1 | beborítja a felhő, mikor elfekszi a tájat a köd. Ez neki az
2117 2 | ott azután megragadnak, elfeküsznek: a bivalyoknak s a beléjük
2118 22 | mennyország fölött, s amellett elfeledkeztek földi édes hazájukról, jó
2119 7 | tapodott. Idejüket régen elfeledt fák egymásra düledezve,
2120 14 | szűkölködés közepett, s elfeledtetni magával és azzal, akit szeret,
2121 9 | ordítá Mike Sára asszony, elfeledve, hogy az itten Isten háza,
2122 17 | Imola számára; de amikkel az elfelejte élni. Rapsonné mind sorba
2123 21 | két kis kláris kezét; de elfelejté Mike Sára a maga rabonbáni
2124 3 | megtartom hűségemet.~– Majd elfelejtenéd azt, ha engem megismernél!~–
2125 16 | megsegít, s egy ökör fülében elfér. Ennek a neve, tanuld meg
2126 15 | négy. Azok bizony heten is elférnek együtt. Nekem volna módom
2127 19 | tuhudun menekült háza bőven elfért, valamint a tűzáldozat halma.
2128 10 | akkora terem volt, hogy mind elfértek benne. Ő maga volt benne
2129 1 | síkon, készen álltak az elfogadására az ekeszarvát karddal, kopjával
2130 19 | volna a mennyei üdvösséget elfogadni, de nem a vértanúság árán;
2131 5 | kimondani, hogy a székelyek elfogadó zajában annak az örömnek
2132 3 | is, túl is.~A kun vezér elfogadta a kötést.~Erre jelt adott
2133 12 | hogy azzal a faltörő kost elfogják, mielőtt kárt tenne.~Ahogy
2134 19 | ostromló ellenség a hidat elfoglalja, a meggyújtott kénkőnek
2135 6 | várát ostrom alá vegyék, elfoglalják, a régi istent belőle kizavarják.
2136 14 | az keresi a helyét, amit elfoglaljon.~Az asszonyt ilyenkor megszállja
2137 3 | vizet, se mezőt, se földet elfoglalni. – Ez volt az üdvözlet.~–
2138 12 | a várfalakon belül.~Az elfoglalt várban pedig diadalmas,
2139 17 | fecskefészket, ahogy te elfoglaltad az én váram. Tied lehet
2140 19 | szüleség nélkül, amit mind elfoglaltak a keresztyének a hirtelen
2141 19 | lábatlankodjanak ott. A külső várat elfoglalva tartó keresztyének nagy
2142 11 | horkáz is, akit még jobban elfogott a méreg a kudarc miatt,
2143 17 | valami faluba nem ért: ott elfogták, elolvasták, mi van a két
2144 13 | elereszt-e?~Kalandó főtáltos elfordítá arcát, s félretartott fejjel
2145 4 | boszorkányok kérnek. Azzal úgy elfordították a nyakát a pásztorlegénynek,
2146 18 | lihegé Koppánd. – Az Isten elfordulása is beteggé tette a szíveinket:
2147 18 | meg: ez volt az első átok. Elfordult a tuhudunoktól az Isten.
2148 16 | nekimegyek, ahelyett, hogy elfutnék előle. Odamentem az emberhez,
2149 7 | Szilamér megállt fölöttük és elgondolkozott.~– Íme, milyen olcsó ez
2150 23 | Ipolyi A. M. Myth.~U. o. Az elgyöngült vezér megáldoztatja magát.~
2151 16 | egyedül, élve eltemetetten, elhagyassanak; senkihez ne tartozzanak.~–
2152 5 | hogy a Bábolna istennőt elhagyja magától? Vagy pedig maga
2153 10 | mielőtt e rettentő helyet elhagynók, tegyünk erős fogadást,
2154 5 | makrai száldokfás dombon elhagyott Bábolna istenasszonyért
2155 18 | mind Szilamérhoz beszélt.~„Elhagytad már félig őseid vallását:
2156 2 | gyerekek, akiket az anyjaik elhagytak, vagy akiket tán idegen
2157 18 | Kihez menekültök, ha minket elhagytok?”~A csillaghullások éjszakája
2158 19 | világzár virágot, s messze elhajítá. (A tetszhalott azt érzé,
2159 5 | mert megeshetnék, hogy az elhajítónak valami indulatát magával
2160 14 | amiket egy leánycseléd képes elhajtani, s még dalol is hozzá egész
2161 12 | pásztorait a hegyoldalon, elhajtva juhaikat, marháikat: a bálványosiak
2162 16 | mint egy apostol. Imola elhallgatta volna azokat a regéket hajnalig.
2163 18 | kürtöket, amiknek a szava elhallik egész Bálványosvárig, és
2164 18 | farkascsorda lesz az. A csörtetés elhangzik a völgyben. Néha valami
2165 9 | először az Úr tiszteletére; elhangzott annak a szava még a szomszéd
2166 6 | messze a horkázok tárogatói elhangzottak. Ez a torony volt bizonnyal
2167 17 | mikor legvígabban táncolsz! Elharácsoltad tőlem ördögi ravaszsággal
2168 23 | magyar népség között is elharapózott. – (Hosszú hajat és asszonyos
2169 5 | nagylelkű, éppolyan bölcs elhatározás volt a kunok csakánjától.
2170 10 | eredtek, aminek az lett az elhatározása, hogy adassék hát meg Mike
2171 10 | Fergettyűvárban.~Okát is adták ez elhatározásuknak egész bölcsességgel. Mivelhogy
2172 5 | belőle, s amilyen nehéz volna elhatározni, hogy a székely tanácsfők
2173 17 | magammal eleget.~Ezalatt elhelyezkedék abban a karosszékben, amit
2174 17 | Rapsonné asszonyom pedig elhelyezkedett szépen a karszékben, a cselédjei
2175 4 | fákra, s egész csoportostul elhelyezkedve a benyúló ágakon, ott szájukba
2176 11 | ajtaja elé; az igreceseket elhelyezte az ablak alá, hogy csendesen
2177 17 | Keress rezet! Óh, milyen élhetetlenek az ilyen fiatal házasok!
2178 23 | kálvinista Csereinek szabad volt elhinni, talán megengedhető a pogány
2179 5 | annak a leveleit maga előtt elhinté, annak a jeléül, hogy minden
2180 17 | adták; gyerekeit ide-amoda elhordták. De ha szabad lett volna,
2181 14 | gondoltam, hogy azokból elhozok neked ide majd egyet. Aztán
2182 14 | végzi. Akkor érte megyek, s elhozom ide magammal. Annak aztán
2183 14 | Az első szükségekre ugyan elhoztak magukkal, amit lehetett,
2184 17 | ne tegyetek, ami batyut elhoztatok! Ki innen a pokol birodalmából,
2185 16 | föld a temetőkertből van ám elhozva”. A pap marokkal hinté azt
2186 18 | feleséget hoztál, Zsombor pedig elhullt, Mike Andorással harcolva
2187 14 | Úr azért teremtett, hogy elhullván a földbe, kicsírázzék?” – „
2188 15 | nevessen rajta. De csak elhűlt aztán, amikor azt látta,
2189 13 | felköszöntőben magasztalva a dicső elhunytat; az asszonyok lakoma közben
2190 6 | szükséges a rossz szellemek elijesztésére. – Mikor aztán vége volt
2191 14 | rájuk üt bottal. S azon az elijesztő páston alul az ismeretlen
2192 18 | halotti köntösében, azon elijesztőn, ahogy a sírból fölkelének:
2193 16 | szó?~Másnap kora hajnalban elindultak mind a hárman: Imola, Szilamér
2194 23 | hogy azon írótársaim iránt elismerő legyek, akiknek fáradságos
2195 15 | az a torjai barát maga is elismerte az imádságában, hogy az
2196 19 | hátha hallotta is már?~Imola eliszonyodva nézte az elrejtőzött rabonbán
2197 10 | rosszabb ennél. Egy része az elítélteknek odalenn dolgozott a szirt
2198 1 | elkárhozottak robotjára lettek elítélve? – Miféle csáb, varázslat,
2199 14 | gondos családfő tudott lenni: eljárt az erdőkre, s mindennap
2200 9 | mesterségüket folytatták. Eljártak a vásárokra, s árulták a
2201 14 | tapossák az utat, de mégis eljönnek; a magyart nem hagyják.
2202 6 | Lőrinc napjának nevezik) eljöttek a föld alatti úton e toronyba
2203 16 | zsírosnak érzi a vizét, s a gőze elkábít. Ez a köszvényt űzi el.~
2204 23 | gyűjtemény számára, a többi elkallódott a hivatalnokok kezén.~(Több
2205 9 | gyorsan, mint a prédáját elkapó hiúz, átnyalábolta Imolát,
2206 11 | feleségül adni, mégiscsak elkapták: ha nem adták szép szóval,
2207 17 | a tárkonyecet? Mindjárt elkárhozom.~Ez elől csakugyan szökni
2208 7 | olyan jajszó hallik, mintha elkárhozott lélek nyögne fel a sírból.
2209 1 | véthettek ezek, hogy ilyen elkárhozottak robotjára lettek elítélve? –
2210 17 | Szilamér.~Biz’ őtet egy kissé elkedvetlenítette az, hogy ilyen rögtön el
2211 16 | követője soha.~Imola csak elképedt, elhalványult.~– Mi történt
2212 5 | bálványisten!~S oly nagy volt az elkeseredés az asszony szívében, hogy
2213 10 | kapukat.~Csakhogy ezzel elkéstek már. A bálványosiak jó eleve
2214 10 | odafenn? Lásd, az enyém már elkészült idelent. Istent imádni itt
2215 12 | kőtoronyhoz, hogy a faltörő kos elkezdhette a falát döngetni; hanem
2216 20 | vezéreket.~Mikor a toronyőr elkiáltá a magasból: „hajnal van,
2217 13 | minden kapu előtt megáll, elkiáltja a búcsúszót a halott nevében,
2218 13 | levente Opour Zsombor íme elköltözik a mi édesanyánk, Föld isten
2219 5 | közepébe volna elmerítve. – Elköltözöm Székelyországotokon keresztül
2220 12 | bocsásson az Opourok ellen, az elkövetett sérelmet megbosszulni s
2221 17 | asszony, s hogy majd nemsokára elkövetkezik az idő, amikor az öreg asszonyságnak
2222 19 | amit ezek az emberek ellene elkövettek, legkedvesebb kegyencei,
2223 6 | adna több tüzet? Ezen jó elkomorodni! Sok öregasszonynak könny
2224 11 | Szilamér magába szállva szólt elkomorodottan:~– Én nem tudom, ki az.
2225 10 | lehet, hogy a királyok elküldenek bennünket távol óperenciákra,
2226 18 | újtűz-gyújtás szere. A gyula elküldött, hogy vigyük fel vaskondérban
2227 10 | szavakban.~– „Híveim! Az Úr elküldte hozzánk legjobbik angyalát,
2228 10 | úgy lehetett éjjel-nappal ellátni, hogy azok egy egész szót
2229 10 | megállt.~Mindig éjjel szoktak ellátogatni hozzá titoktartásból, most
2230 17 | azután hétről hétre, mindig ellátogatott a Mohoson túl a magányos
2231 17 | hogy a szomszéd országba ellátszott a lángja. Ki is hiresztelé
2232 23 | tu illumini la nocte: et elle e belle et jugundo, et robustissimo
2233 19 | nemcsak hogy az ördögöknek ellenállott, de minden emberi ellenségre
2234 19 | székely a saját nemzetsége ellenében nem tud olyan jól verekedni,
2235 19 | parancsolja, hogy annak, aki ellenem vétett és véteni fog, megbocsássak.
2236 14 | leküzdeni, az emberi nem szokása ellenére élni, a házastársak örömeit
2237 14 | ellenzed?~– De már miért ellenezném? Engemet nem bántanak vele.
2238 12 | volt tüzesítve, hogy ha az ellenfél megmarkolja, összeégesse
2239 12 | ádáz rohammal rontott az ellenfélre, hogy az, amint a halálos
2240 8 | mosolygással felelt meg az ellenkezésre.~– Ej, ej, édes öcsémasszony;
2241 5 | fogott ebei iránt, vagy az ellenkezőt, éppolyan bajos lenne kimondani,
2242 10 | tartott. Ha megszabadulunk, ellenségbe botlunk. Szabadságunk ára
2243 10 | mikor halálra kínozták, ellenségeiért imádkozott.~– Lett volna
2244 15 | Az nem bocsáthat meg az ellenségének, hanem azon kell hogy legyen,
2245 9 | szűnjék meg köztünk minden ellenségeskedés. Így én is beállhatok a
2246 3 | aztán kezdheti a harcot, az ellenségeskedést. Neked kell a kutyára esküdnöd,
2247 13 | vérük hullásával, – aztán az ellenségével.~Valamennyi kürt, tárogató,
2248 10 | forgott hírt adni közelgő ellenségről.~
2249 18 | hogy megverettünk, az, hogy ellenségünk bírja már a külvárunkat,
2250 16 | ezután?~– Ha Isten velünk; ki ellenünk? – mondá erős hittel az
2251 14 | megülni.~– S te ezt nem ellenzed?~– De már miért ellenezném?
2252 23 | illumina nui per lui, et ello e bello et radiante con
2253 18 | nyúlni nem mer vala, hogy ellökje őket az útból. A fehér kámzsás
2254 8 | zsöllyeszékébe, s nagy gyorsan elloholni vele.~No, ez kegyetlen bosszút
2255 18 | az öccsei halálát.~Azok elloholtak a rúdra fűzött vaskondérral,
2256 18 | felébredt a szívében, s ellopta az álmot a szemeiről.~A
2257 2 | akiket tán idegen földről elloptak. Bivalyokon lovagolva jönnek
2258 17 | mankóját a térde közé kapva ellovagolt volna rajta a levegőben.
2259 10 | vérünket ontani: oda is elmegyünk! Fogadjuk Istenre! A Szentháromságra!
2260 20 | rabonbánunk, jó Opour Kevend, elméne Hadúrhoz, Damasek istenhez,
2261 16 | elég egy halottnak, hogy elmenjen vele a másvilágra. De azt
2262 17 | De hát most mindjárt elmenjünk alkonyat után? – kérdezé
2263 16 | Tiltva van a járt út széléig elmenned. Tiltva van az úton járókat
2264 14 | hiányzik egyik láb, mégis elmennek; messze hazamennek, távol
2265 3 | kezde ásni, míg a bokolabrás elment az eskütételhez való ebet
2266 5 | az Arál-tó közepébe volna elmerítve. – Elköltözöm Székelyországotokon
2267 14 | a moha összezáródik az elmerülő feje fölött.~Ennek a halálos
2268 18 | nyomorultak között; mégpedig olyan elmés módon, hogy a mankójának
2269 4 | fénylett bele. És aztán elmondá a fogadást: „Ahogy most
2270 19 | azt tenném, hogy ezt így elmondanám az én uramnak, a vezérnek
2271 15 | üdvözletet és hiszekegyet kell elmondanom.~– No, ez még alig van egy
2272 9 | elbocsátó az egész gyülekezetet, elmondatván vele fennhangon előbb egy
2273 14 | nincs eszetek. Ha az ember elmondhatja azt, ami nyomja a lelkét,
2274 14 | újra visszatér e világra, s elmondja, hogy mi tanácsot hozott
2275 15 | amint azt a girgác kalmárok elmondják: csupa merő égi ökörnyálbul
2276 17 | egész ártatlan képpel tud elmondogatni olyan közömbösnek látszó
2277 14 | meg, mikor a tanácsdombon elmondtad azt a regét a Szent Anna
2278 16 | énekeltek, egy imádságot elmondtak, letérdepelve; megint felkerekedtek,
2279 16 | néki fényleni; hatszor is elmondták fölötte, hogy „az Úr adjon
2280 17 | az édesapátokat: annak is elmondtam, hogy milyen nagy ünnep
2281 19 | Kevend hallaná, amit most elmondtunk! – Engem karóba húzatna! –
2282 19 | a maguk helyén és idején elmondva. Szemre főre nézett a jelenvalók
2283 7 | fölébrednek, fájdalma mind elmúl; jókedve visszatér; szemeinek
2284 14 | arra van rendeltetve, hogy elmúljék: vargányát, csiperkést,
2285 5 | Bábolnának.~A székelyek csak elnémultak a nagy bámulat miatt, amint
2286 23 | pogány magyarok székely elnevezése. Orbán B. Sz. f. I. k. 45.
2287 9 | Mivelhogy azoknak a régi elnevezéséről is el kellett már szokni.
2288 14 | mostani neve „Mohos”, népies elnevezéssel „Kokojszás”.) Az ember teste
2289 10 | raktárakká, egy hosszú folyosót elneveztek „birgej”-nek, ami a székelyeknél
2290 5 | megtették a maguk istenének, s elnevezték Bábolnának.~A székelyek
2291 15 | nézve semmi újság. – Azt is elnézte hát békességes szívvel,
2292 6 | észre sem vették. – Azt elnyelte az erdő.~
2293 5 | öccsét látogatni, nyolc elnyert paripán. Ilyen nincs senkinek! –
2294 4 | a vastag gyökerek messze elnyúlva, egymásba fonódva a földszín
2295 10 | lovon nem.~Mike Sára sietett előadni a dolgát.~– Háborúság történt
2296 23 | fogalmakat, erkölcsöket plasztice előállítani, hogy egy ilyen korszakidomító
2297 13 | másvilágra!”~A felszólításra előálltak többen a tömegből. Egyiknek
2298 17 | szertartással hozták ide, mint az előbbit: a kunyhó már akkor üres
2299 9 | lovat lopott, patkót; az „előbor-áldomásnak” azonban a kádár előtt kellett
2300 14 | még a baraboly, a pityóka elődje, csakhogy annál sokszorta
2301 14 | Szent tó az ősmagyar pogány elődöknek éppen úgy, mint a keresztyén
2302 2 | lovagolva jönnek a banyák, elöl-hátul csimpajkozó meztelen porontyokkal,
2303 3 | Tanácsdombra; mi is lejövünk a mi elöljáróinkkal, s együtt megtartjuk a körültájt:
2304 21 | hogy ő maga mártassék bele elöljáróképpen a szent patakba.~– No, nem
2305 12 | esperes és a szerzetes által előénekelt ájtatos zsolozsmáktól. –
2306 2 | magától, hogy minden rétet elöntött: a szörényi kútnak a vize
2307 2 | megnyitották a gátjait, a vizek elöntötték a mezőket egész a Várhegy
2308 9 | a gulyáknál, méneseknél előfordul. (Mert tudnunk kell, hogy
2309 23 | Apor és Mike család között előfordult leányrablást, a rákövetkezett
2310 2 | rendszer van.~Amit előretolnak előhad gyanánt, az egy nem annyira
2311 2 | hogy majd ő most a maga előhadával szépen elmegy a vár mellett,
2312 18 | magasztalásáról szólnak, előhívatta a kürtöseit, megfúvatta
2313 18 | ez átkok végrehajtására előhívattanak.)~Mégis megérkeztek pedig:
2314 18 | a ráró madaras sisakját, előhozatta a harci ménjét; kardot,
2315 6 | áldozatának vége, akkor előhoznak egy nagy fakereket. Annak
2316 20 | borral félig.~Két vitéz előhozta a Zandirhám kőpajzsait,
2317 23 | kisebb száma miatt gyakran előjön. (Bartal. Com: I. 158.)~
2318 19 | tűzáldozat halma. A menekült előkelők idejöttek kincseikkel, marháikkal.
2319 3 | viselete volt, mint a többi előkelőknek: süveg a fején, kard az
2320 5 | mindent. Hat nap alatt az öcs előkerestette egész birtokáról a legszebb
2321 7 | balitáddal – suttogá Rapsonné, előkeresve egy sziklaodúból a kígyóját,
2322 13 | napján lehetett dúskálkodni.~Előkerültek a mindenféle igrecesek,
2323 16 | sírját elhagyni, hogy az élőket rémítse. Tiltva van a járt
2324 21 | barát, még Kőrös apó is előkullogott, amint látta, hogy itt nem
2325 18 | nagy átalkodottan.~– Gyih előlem! Hess utamból! Ribanc fajzat!
2326 13 | tárogató recsegő rivallatára előlépett száz harcos íjász. Ugyanazok
2327 16 | nyugodalmat!” – Vártam, hogy majd előlépnek végre az íjászok, s szokás
2328 6 | meggyújtani? Bizonyosan eloltatlan tüzet hagyott valaki otthon
2329 23 | megszentelése után az egész városban eloltatott a tűz, s helyette a megszentelt
2330 6 | fecskendezve a tűzre, mind eloltogatja. A tűzoltás alatt nem szabad
2331 5 | király. Újra kigyulladni az eloltott tüzeket nem engedjük. Ha
2332 6 | virágot. Otthon minden tüzet eloltottak, egy égő parázsnak nem szabad
2333 14 | lába. Mégis ide szálla. Elolvad magába. Adj ki most minden
2334 12 | a tél is, de biz a hó is elolvadt, a virág is újra kihajtott,
2335 17 | faluba nem ért: ott elfogták, elolvasták, mi van a két zsindelyre
2336 7 | másik őserdő temetőjéből előmagasodva, még a vadnak is útját állják,
2337 4 | meg nem ijedt, hanem ő is előrántá a palástja alól a három
2338 12 | előtt, s hírül adá háromszor elordítva, hogy Mike Andorás levente,
2339 12 | fölött fog dönteni e harc.~Az előregördülő őrtoronyban a székely vitézek
2340 12 | Azalatt, amíg a torony előretolatott, Mike Sára asszony elkezdé
2341 2 | furfangos rendszer van.~Amit előretolnak előhad gyanánt, az egy nem
2342 15 | napkeleti király megjelenése, az előretolt csillaggal, az meg egy kivájt
2343 4 | széles vállú termet, azok az előreülő pofacsontok, az a kettős
2344 5 | egyúttal a kun népnek az előrevonulása is meggyorsítva. Most már
2345 19 | találtak, azt mondták, hogy az előrohanó bélpoklosokat halott vitézeknek
2346 18 | enyhítője, minden kétkedésnek eloszlatója volna.~Mikor Szilamér ezt
2347 7 | visszatér; szemeinek homálya eloszlik, vére újra pezsdül, izma
2348 23 | Orbán B. Székelyföld. I. k. Előszó.~14. [17.] lap. Tuhudunok.
2349 16 | sírkeresztjét. Akkor aztán a pap előszólítá az íródeákot, s mondta fennhangon,
2350 5 | arra a felnyílt sátorból előtámadt a Bábolna isten. Aranyos
2351 7 | Fortyogó forrás; amint zúgva előtör a tőzegtelepből, sárgásbarna
2352 5 | bátorításra minden oldalról előtörének a székely asszonyok, s valamennyien
2353 7 | később döntötték le az előtornácát erős földrengések; ma már
2354 2 | nederesek hajtják a csordát, s előtte-utána száguldoznak ordítozva;
2355 23 | oltott tűz gátolja az elem előtűnését. Két szűz fiú idézi elő
2356 16 | lehámlott testéről, s az arca előtűnt, nemes, büszke vonásaival;
2357 16 | ez a zsongás, lassankint előtűntek maguk az éneklők: gyermekek
2358 9 | jött elő.~Hanem nagy sokára elővánszorgott az oltár mögül a harangozó,
2359 17 | siettesse az útra készülésüket, elővette a legsikeresebb módját az
2360 1 | Elég nagy adó volt ez! Az elpazarolt vért számba se vették: az
2361 8 | azzal jóllakott, s aztán elpihent az asszonya keblén. Óh,
2362 18 | felhő, a sápatag ég alján elpihenve.~Imola kitalálta, Szilamér
2363 6 | világít; – mikor haragba jön, elpusztít, megemészt; aki nélkül nem
2364 17 | idevetődtem hozzájuk! Még elpusztítanák magukat nálam nélkül. Így
2365 2 | kockára bocsátják, ha nem az, elpusztítják.~Aztán legeslegvégül bezárja
2366 3 | egész nemzetem fegyver miatt elpusztuljunk.”~E kegyetlen átokmondás
2367 20 | híveim voltak, ne hagyja elpusztulni; az én horkázomat, táltosomat,
2368 1 | volt, minden pihenője egy elpusztult város; ahová a kezét letette,
2369 21 | megbocsátom neked húgom elrablását.~– És én megbocsátom neked
2370 11 | nőrablónak nem szabad az elrablott leánnyal megesküdni hitvestársul.
2371 9 | vesztette az eszét, erőszakkal elrabolja.~A keresztyének az egyházba
2372 9 | kijön, akkor az anyja mellől elrabolják.~Szavuknak is álltak, mert
2373 10 | volt a halálos vétkük?~– Elraboltak egy keresztyén hajadont
2374 10 | pogány, szentségtörő kézzel elragadja a szentegyházból, az oltár
2375 5 | belőle.~– Én ezt a leányt elragadom! – lihegé Iszla.~– Én ezt
2376 10 | a szentegyházból kijövet elragadta Opour Szilamér erőszakkal
2377 15 | saját kantusa volt, amit az elragadtatása napján a templomjárásra
2378 11 | egyszerre!~Szilamér gyönyörtől elragadtatva bámult az átváltoztatott
2379 6 | alkonyatkor olyan messze elragyogott az, amilyen messze a horkázok
2380 14 | szűrt abból a férjének, amit elrakatott kőmedencékbe. Kedvetlen
2381 19 | ravatal körül álló férfiak elrángatták a tetemtől.~– Ő nem halt
2382 17 | vén tündértől, egyszerre elrejté magát a hegy orma mögé:
2383 12 | ott a várban. Azokat úgy elrejték, hogy nem lehet kitudni.
2384 21 | amik voltak, azokat mind elrejtetem a föld alá, ahol senki rájuk
2385 14 | a főrabonbánnak kell az elrejtőzésre magát feláldozni. Ilyenkor
2386 19 | oda, ahova vágyott.~(Az elrejtőzöttnek a homlokán fehér gyöngyök
2387 11 | egyház túlsó oldalán álltak elrejtőzve lesben; a gyászhír, hogy
2388 16 | világon? Nincs házad, ahova elrejtsd magad otthon?~– Van nőm,
2389 16 | Ott áll sűrű bozót közé elrejtve egy alacsony tuskóhajlék,
2390 11 | hogy egy házat hatfelé elrekesztenek, s külön él, tesz, vesz
2391 17 | legsikeresebb módját az elriasztásnak, elkezdett egyszerre nyögni,
2392 18 | kéregből készült, messze elrivalló kürtöket, amiknek a szava
2393 9 | az esperes maga egészen elrontotta az üdvös hatást a rákövetkező
2394 19 | A mi fánknak a gyökerei elrothadtak, hiába támogatják, ki kell
2395 18 | sírok férgeitől szörnyen elrútítva.~– Az én bélpoklosaim!~–
2396 4 | nézéstől az oroszlán pofájáról elsimultak a harag ráncai, az a nagy
2397 19 | asszonyok dolga a halottat elsiratni. Ő maga, amint lefekteté
2398 4 | sok ilyen kedves halottat elsiratott már. S aztán minden sebhely
2399 12 | körülrakva fáklyákkal, elsiratva siratókkal; zászlós kopja
2400 5 | is agyonüttette, s együtt elsíroltatá Thatha hamvaival, rézkopját,
2401 10 | alakot, akinek a láttára elsivalkodta magát. Az édesanyja volt
2402 6 | egymással versengenek az elsőbbség fölött: „búzavirág mondja,
2403 18 | is fekete lett végre.~Az elsötétülő égen megjelentek halkan
2404 16 | bélpoklos reszkető hangon elsóhajtott: „Kirie eleizon, Kriste
2405 9 | hogy „akik itt e világon elsők, azok lesznek a másvilágon
2406 16 | az arcot.~Mikor a kakas elsőt kukorikolt, akkor mind álomra
2407 5 | egy könnycseppben jobban elsüllyed az, mintha az Arál-tó közepébe
2408 2 | mint a sáskajárás, mint az elszabadult erdei manók csordája Székelyországba.~
2409 7 | hogy lépjen a barlangba.~Elszánta magát. Még egyszer megfútta
2410 5 | hazájukban, vagy pedig az elszörnyedés tört ki e hangokban az új
2411 5 | jeléül, hogy minden indulatot elszór magától, ami tanácstársai
2412 18 | világ minden sarkai felé elszórva.~Ki cselekszi ezt odafenn?~
2413 5 | történet, hogy itt két testvér élt, két nagy sziklavárban,
2414 12 | fiamat?~– Mike Sára asszony eltakaríttatta a fiadat szépen, leventéhez
2415 12 | a sírja fejéhez.~– Én is eltakaríttattam Mike Sára asszony leányát
2416 5 | hogy a két nőt termetével eltakarja a kunok elől, s aztán beszélt
2417 19 | összeboruló fenyőágak még jobban eltakarták arcát.~Valami nehéz illat
2418 19 | össze, mik az ostromlókat eltaposni szánvák, gyerekhadat, ifjú
2419 5 | fia legutolsónak maradt az eltávozásnál. S mikor egyedül maradtak,
2420 16 | még egyszer aláhangzott az eltávozó ájtatos csapat zsolozsmája.~
2421 10 | meg, amit mondtam. Addig eltávozom.~E szókkal Mike Sára asszony
2422 16 | csapat, olyan rendben ismét eltávozott. Én ott maradtam, amíg az
2423 20 | sújtom fejedhez: ha valaha éltedben ezt a drága asszonyt megkeserítenéd!~
2424 19 | hogy férjem atyját élve eltemessék!~– Hát mit akarsz tenni?~–
2425 23 | Nőnek férjével együttes eltemetése. Tonuzoba példája szerint,
2426 16 | pusztában egyedül, élve eltemetetten, elhagyassanak; senkihez
2427 1 | öreg ördög, a Nemere, úgy eltemeti fövényfelhőivel, hogy csak
2428 14 | egy bedeszkázott sír. Abba eltemetik, pázsitot raknak rá. Hét
2429 13 | egész házat akarnának bele eltemetni. A mély verem egyik oldalfalához,
2430 5 | megölték, megégették és eltemették. Így tettek a magyarok is
2431 23 | vezérrel együtt egyik neje is eltemettetik.~115. [112.] lap. Vérrel
2432 10 | van temetve. Törvény által eltemetve. Annak is az Opourok az
2433 16 | Rokonságom a Székelyföldön végig elterjedt; van szép birtokom, úri
2434 6 | édes áldott istent, aki éltet, melegít, ápol, világít; –
2435 2 | ennek” a hadnak!~A bivalynak éltetője a posvány. Amint a bivalycsorda
2436 14 | többi napokra pedig van neki eltéve két kobakban eledelül mindenféle
2437 16 | Szilamér egész a búzaföldekig eltévelyeghet, a bölényt üldözve, mely
2438 13 | törvényhozóink keményen eltilták ezt a dicsőséges halotti
2439 23 | ellen vét, tűztől-víztől eltiltassék. 5. Ha valaki a rabonbánok
2440 5 | lakozók: s tűztől, víztől eltiltattok.~(Ez volt a székely alaptörvényekben
2441 16 | férje keze után, ki azonban eltiltó mozdulattal taszítá el a
2442 14 | birkabőr bundát.” – Azt is eltiltotta magától. „Vajon ki adott
2443 9 | együtt.~A tuhudun vallás eltörlésével még mindig megmaradt a sok
2444 5 | ősi tuhudun hit áldozatait eltöröltük: egyetértve nemzet és király.
2445 10 | nyíltörésre került a dolog, én is eltörtem fölötte a nyilamat. Nem
2446 15 | közelébe, sőt jó messze eltolta onnan a lócát, amelyre lepihenteté,
2447 13 | aranypártás fő: azok is eltűntek. Csak a magasra emelt kelevéz
2448 7 | Jehovához. Mi is más világban élünk, azok is. – Hasztalan látjuk
2449 12 | falnak, a felcsapkodó lángok elűzték a verekedőket a falakról;
2450 9 | alakjára gyúrva. Egy-egy régi elvadult pofájú tuhudun (valamikor
2451 8 | Deákné vásznánál, az is majd elvágja, ameddig megsült: ne féltsd
2452 9 | ölébe fektette, s azzal elvágtatott!~– Rohanjatok a rabló után! –
2453 18 | elfeketült égen. A fénytől elvakult szemnek úgy tetszik, mintha
2454 9 | hatalmas; ahelyett is én elvállaljam azt, hogy minden dicsőség
2455 17 | elcserélni a gyerekedet, elváltani a magáéval? Akkor aztán
2456 2 | alirumnája a nap vallásának mind elványadt előtte. Rettegj a tekintetétől.~
2457 7 | halál tartománya.~– Holnap elvárlak a balitáddal – suttogá Rapsonné,
2458 19 | kapják. Miért is a kőműves elvégre azt tette, hogy a saját
2459 9 | eretnek nép között könnyen elvegyülhettek a bálványosi tuhudunok is,
2460 8 | mindenféle babonás szertartást elvégzett, amit a régi tuhudun világból
2461 14 | hitte, hogy majd erővel elveheti az asszonykájától; de megjárta
2462 18 | volt szabad puszta kézzel elvenni, hanem mindegyiknek a csuhája
2463 7 | hogy vagy meghalok, vagy elveszem, akit szeretek.~– No, hát
2464 5 | az erőt, az asszonyoktól elveszi a hűséget, a gyermekektől
2465 10 | íme most már a leányát is elveszté, aki családjának fiúleányává
2466 8 | tündér olyan dühbe jött, hogy elvesztette a hangját, csak úgy rángatózott,
2467 21 | buzdítás: Opour Szilamér elveté a pajzsát, úgy rohant ki
2468 23 | az akkori bezirker Sz. A. elvétetett tőlük, ő maga gazdag lett
2469 5 | ő nem engedi azt magától elvétetni. – Kuthen intett a kísérő
2470 17 | egy körülkerített lankán elvetették, ápolták, öntözték: csodálatos
2471 18 | nemzetet biztos menedékbe elvezettük, megtartottuk. Nem voltunk-e
2472 7 | vágta magát; iszonyú fogait elvicsorította, s aztán többet nem mozdult.~
2473 12 | elesett vezérük holttestét elvihessék a csatatérről. Mike Sára
2474 14 | nem tetszik! – „De majd elvisz oda az ördög!” – „Dehogy
2475 7 | elmegyek hozzá „susogóba”. Elviszem a balitádat. Ha meghallgat,
2476 16 | tökfedőt, mikor a szentséget elviszik előtte!”~– Hát micsoda szer
2477 5 | meghalok! – sóhajtá Szilamér.~S elvitte magával mindenik a leányszórta
2478 4 | hogy békében engedje őket elvonulni a Honárkán, az Etele útján,
2479 10 | hosszú sorban; a kunok is elvonultak; mégsem lett háború, nem
2480 10 | fekszem, úgy vezeklek. – Elzarándoklok a Szentföldre. Bélpoklosokat
2481 16 | a bélpoklosok a világtól elzárassanak, a sivatag pusztában egyedül,
2482 6 | pásztoroknak. A tűzhalmot elzáró alacsony kőfal mögött volt
2483 12 | segítségére. Az egyik várkaput elzárta az égő vítorony, a másiknak
2484 4 | tett alabárdokkal tartja elzárva az oltárkőhöz vezető lépcsőket.~
2485 13 | tuhudun hit bujdokló hívei: az elzüllött táltosok, gyulák, kádárok,
2486 5 | pogány szertartáshoz való ember- és állatsokaságot újra meg
2487 7 | egy élőlény is. A szokott emberalaknál felével magasabb; egy óriás
2488 6 | föld kebléből szeszélyes emberalakokat, miket a természet keze
2489 6 | szénné átválik. Mi lenne az emberből, ha isten nem adna több
2490 14 | mint a mesebeli sárkány az emberbűzre, elkezdett szimatolni: Micsoda
2491 5 | vissza nem küldte a maga embereit, hanem nagy hirtelen átköltözött
2492 11 | az égen. Nem válogat az emberekben: ez hű, az hitetlen, amaz
2493 17 | úgy húzott ide azokhoz az emberekhez, akik megszabadítójuknak
2494 1 | szárazmalom kerekét, vagy éppen embererővel, tán igába fogott férfiak
2495 14 | mohából, ami virágzik, körüle emberfő nagyságú pöfeteggombák tolakodnak
2496 18 | vannak.~Mikor az utolsó emberfújta hang is elenyészett már,
2497 13 | harcban: egy csapása egy emberhalál volt!~Mikor egy versszak
2498 10 | helyre bezárták, s azóta más emberhang nem jött hozzájok a külső
2499 1 | hihetetlen sáncokat végig emberjárhatlan országokon, hogy szabadon
2500 18 | mondott neki az égtől szakadt emberke valami olyan szót, amit
2501 21 | nyilváníták; – a kis „maga jött” emberkének nagy bámulatára.~Végül aztán
2502 18 | csillagos feketekék magasságból emberkiáltáshoz, harsonaszóhoz hasonlatos
2503 5 | alá az áldozatkehely, ami emberkoponyából van formálva; mellette lovagolnak
2504 7 | az erdőkbe, amiket soha emberláb meg nem tapodott. Idejüket
2505 15 | észrevenni, hogy milyen emberlakta hely ez az erdő. Férfi,
2506 20 | néma fenevadba szorult emberlélek voltam; tenger fenekére
2507 14 | minden tudományban szűkölködő embernél, mint ez a szegény Szilamér!~
2508 3 | megkárosítod. Még nem múlt el egy emberöltő idő, hogy keresztyén királyunk
2509 7 | sem került vissza. Minden emberöltő-ivadékban emlékeznek egy olyan esetről,
2510 2 | bivalyoknak s a beléjük kapaszkodó emberrajnak csak a fejeik látszanak
2511 16 | azt a földet a sárga ruhás emberre, aztán meg arra a kunyhóra,
2512 19 | Szerezzétek meg magatoknak a mi emberségünket, horkázokét, táltosokét,
2513 11 | bábja megismeri őt, s az emberszív ne ismerje? Az édes, a szerelmes,
2514 20 | fenekére süllyedt átok voltam; emberszívvel érző, megrugdalt kő voltam;
2515 18 | embernek született. Eleven embertől én sem ijedek meg, de ki
2516 1 | is aztán a székely nemzet emberül. Minden ember katona volt:
2517 3 | mellett tüzet adjatok; ha egy emberünket vétekben találjátok, az