| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Bálványosvár IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
5524 13 | kiálta Opour Kevend, s görbe kése hegyével elébb a két vállán,
5525 4 | helye, akinek elég oka van késedelmeskedni; mert messze lakik, s öreg
5526 4 | maga van hátra; de az ő késedelmét megértheti, aki tudja, hogy
5527 13 | homlokához törüljék véres késeiket. Így szoktak sírni az ősmagyarok
5528 6 | csak füstölög, szenesedik, kesereg, nem gyulladhat lángra.~–
5529 5 | odafordult Kuthen vezérhez, s keserűen kifakadt ily szókkal~– Íme,
5530 11 | mert ő a vőfély. De hol késik az a fiú ilyen sokáig?~Hát
5531 1 | megostromolni, mert alul-felül keskeny, derékban domború, s aztán
5532 12 | hidat leereszteni.~Csak nagy későre nézett ki egy ablakon egy
5533 4 | zsákba dugták; a kútágasba kést ütöttek, azon keresztül
5534 10 | anyjához visszatérve. – Kész-e már a te egyházad odafenn?
5535 9 | székely irhabőr, mézeskenyér készítése titkát ki sem lehetett találni.~
5536 6 | éltető, a négy „kis isten” készítette azokat – az „Öreg isten”
5537 1 | Etelének. Az ő rabnépei készítették a hihetetlen sáncokat végig
5538 1 | Óriás töltésének. Nem is készíthette azt más, mint óriás. Igenis,
5539 16 | böjti napon tormás lével készíttetik a csukát. Azt pedig végképpen
5540 23 | szerint igrec = zene. „Igrec készség”. Fúvó szerszám. Koboz =
5541 13 | ide, ki az?~Utat nyitottak készséggel a követelő leány előtt egész
5542 14 | való érzés. Az embert úgy készti valami arra, hogy sírjon:
5543 18 | ujjához lévén varrva egy kesztyű, abba dugott kézzel nyúlhattak
5544 18 | közmondás: majd megtanítalak kesztyűben dudálni!~A lázárok azonban
5545 17 | jobban siettesse az útra készülésüket, elővette a legsikeresebb
5546 19 | hogy Szilamér csak a harci készületekre gondol, s ravatalon fekvő
5547 18 | páncélingemről s kardom csapásáról! Készülj hát az útra, asszony! Feleségem.
5548 3 | Leteszem az esküt a kutyára! Készüljetek a szerhez!~A három garabonc
5549 17 | Imola máris megijedt.~– Készüljünk az útra! – mondá Szilamérnak,
5550 12 | is az ellenségre lecsapni készülne; kezében súlyos csatabárdot
5551 7 | melynek tetejéről leszakadni készülő nagy csompók hajolnak lefelé.
5552 17 | s maga is azon kezdte a készülődést, hogy a kisgyermekét bekötözze
5553 13 | áldozatdobon hetet zubbantanak a készülődőre. – Opour Kevend rabonbán
5554 12 | Ahá! Te a vérbosszúra készülsz, ahogy a Hadisten parancsolja.~–
5555 5 | Zezárma táltosnak. – Igazi jó készültségű ifjú. Aki nemcsak a hadakozáshoz
5556 13 | lobog a megdicsőült hős kétágú zászlaja az aranynappal.
5557 6 | bálványt; olyan az, mint egy kétfejű ember, térdén guggolva.
5558 7 | Akár így, akár amúgy. Van kétféle módja. Előbb nyúlj a gyöngédebbhez.
5559 18 | gyaloghintóba, s aztán ketten kétfelől hajtották pávafark legyezőkkel
5560 8 | meg az ő arcát nyalogatta, kéthegyű nyelvével, ki-kibújva a
5561 19 | Kájon horkáz észrevette a kétkedését.~– Hát látod, asszonyom,
5562 18 | bánatnak enyhítője, minden kétkedésnek eloszlatója volna.~Mikor
5563 5 | tizenkét fehér kutyától vont kétkerekű talyigán a jövendőmondó
5564 13 | kezdődött azután a halotti tor. Kétnapi böjt után farkaséhséggel
5565 4 | varkocsba fonva csüng a haja kétoldalt és hátul, elöl a homlok
5566 23 | réz bálványalakokat, de kétségbe vonja, hogy hitelesek volnának.~
5567 14 | veszedelem éri, mikor nehéz kétségek között vannak, s nincs,
5568 7 | értük?~Ebben a korban még kétszerte hosszabb volt a Büdös kénbarlangja,
5569 3 | kutyára, hogy azt derékban kettészelte. Az eb egyik fele a fejével
5570 11 | tálról a mátkakenyeret és kettétörte azt. Felét odanyújtá Szilamérnak.
5571 23 | áldozatára meg nem jelenik, kettévágassék. – Ezen Zandirhám és Árpád
5572 3 | szurokfenyő gallyakkal, s a kettévágott ebet máglyára vetve, meggyújtották
5573 3 | a Kájonéban.~„Így legyen kettévágva mindenki, aki e szövetséget
5574 9 | mert, ha ott kapja, még kettőbe hasítja. Csak annyit látott
5575 12 | alulról kellett nézni mind a kettőnek a halálos bajvívást fiaik
5576 11 | Itt hálok a gádor előtt; kettőnk között a kivont kardom,
5577 2 | esze tovább ér, mint mind a kettőnké. Ez a híres Mike Sára, aki
5578 4 | előreülő pofacsontok, az a kettős áll, agyarkodó száj, villogó
5579 2 | alkonyodó napnál fényes kettőzött szivárvány támad, melynek
5580 5 | kapva, leoldá nyakából a kétujjú zekéjét; s azt ezzel a székely
5581 19 | Az oroszlán pedig nagy kevélyen odaült az ajtó küszöbére;
5582 15 | hát szégyenüljön meg az ő kevélysége! – mondá felgerjedten Kőrös
5583 19 | keresztfára? Nagyobb kár-e Opour Kevendért, mint volt a názáretbeli
5584 20 | aki úgy hasonlít Opour Kevendhez, csakhogy szakálla és haja
5585 22 | Emlékezel-e még arra, amit Opour Kevendtől izentél a nap mezejéről?! –
5586 3 | kakasaitok a mi tyúkjaink közé ne keveredjenek; viszont mi is vigyázni
5587 18 | szeress jobban!« Mikor harcba keverednek, úgy hívogatják egymás ellen
5588 1 | Hetumoger” bejött; nem is keveredtek belé az ősmagyar anyatörzsbe,
5589 12 | ilyen halálos nagy háborúba keverhette.~Alig is várható, hogy siethessen
5590 23 | akarom magamat abba a gyanúba keverni, mintha én is nekiszabadítottam
5591 2 | ágát még házasság útján se keverte meg idegen származás; akinél
5592 16 | vezetve, utánaballagtam keves távolból az éneklő gyászmenetnek,
5593 10 | az úton vágtattak előre. Kevesen voltak: a nagyobb rész Iszla
5594 15 | lelkipásztort éppen oly kevéssé, aki végül e szavak helyett: „
5595 13 | aztán ökölre megy; utóbb kézbe kerül a fokos, buzogány
5596 5 | megalkotta? A kunok tán tizedik kézből vették azt el: megtették
5597 4 | eltakarva az oroszlán fejét. – Kezdd el, Iszla fiam. Mutasd meg,
5598 3 | nyeregvasakkal négyszögű gödröt kezde ásni, míg a bokolabrás elment
5599 11 | úgy én csak a mai naptól kezdek el bálványimádó lenni, mert
5600 14 | még a paripák is horkolni kezdenek, mikor a szélét elérik.
5601 12 | csoda volna, ha tenálad kezdeném el. De hát elfogadom. Tudom,
5602 8 | susogó asszonyok szokták kezdeni, feldicsérte a vőlegényt,
5603 23 | műkincsből. Az érmészek kezdetleges pénzeknek állítják ezeket,
5604 3 | az ifjú fejedelem aztán kezdheti a harcot, az ellenségeskedést.
5605 12 | Bálványosvár vívásához ne kezdjetek. Az átjáró vár a mienk,
5606 13 | dulakodás. Elébb csak birkózáson kezdődik, derék-betörésen; aztán
5607 6 | gyújtották; s most már aztán ők kezdték el énekelni az ispilángi
5608 7 | fel az én lábtóimra: vedd kezedbe a fáklyát, s lépkedj be
5609 16 | járókat megszólítanod; hanem a kezedben levő kereplővel adsz hangot,
5610 11 | meg látja jól, hogy íme a kezedet a kezemben tartom, ha szóval
5611 20 | koszorúkkal és sarlókkal a kezeikben.~A fegyveres sokaság pedig
5612 6 | emeletét a toronynak, s kezeikkel érintik a négy bálványt.~
5613 10 | erre a keresztre, amit kezeink faragtak, könnyeink áztattak:
5614 15 | addig-addig simogatta a lágy kezeivel Szilamér orcáját, míg azt
5615 18 | fölé emelkedve igen súlyos kezek. Holnap lesz Szent Lőrinc
5616 16 | kezét magától.~– Ne nyúlj a kezemhez!~– Miért ne? Miért?~– Azért,
5617 10 | nem tisztelem-e? Nem két kezemmel faragtam-e ki magam sziklakőből?
5618 10 | tán feltaszítja: az anyja kezének kelle őt visszatartóztatni,
5619 5 | vitézeinek, s azok négyen kezénél-lábánál fogva felkapták Thatha fejedelmet,
5620 14 | kicsurog: – nosza minden kezeslábas fusson az erdőkre, macskamézet
5621 23 | Saját gyűjteményemből. Kézirat. Ördögidézési formula: „
5622 23 | Lajos a XIII. században kelt kéziratában leírja a budavári sziklaüregekben
5623 5 | A főrabonbán csillapító kézmozdulattal inte Rapsonnénak.~– Nem
5624 12 | széthasadt pajzsát, két kézre fogta a szekercéjét, s egész
5625 19 | keresztyének a hirtelen kezű ostrom alkalmával.~De ahol
5626 4 | akik ebben a próbában a kezüket össze nem égették? Abban
5627 8 | nyalogatta, kéthegyű nyelvével, ki-kibújva a palástja alul. Azután
5628 14 | szentségünket a ti ostoba ürgelyukba kiabálástokhoz hímezed, hajazod.~– Hiszen,
5629 15 | szamárordítást utánozva kiabálni: „ihá! ihá! ihá!”, már akkor
5630 16 | s a vén banyák hangosan kiabáltak rám: „Le kellene ütni dárdanyéllel
5631 23 | szögletes zárójelben a jelen kiadás megfelelő lapszámait tüntettük
5632 23 | Összes műveinek nemzeti kiadására vonatkoznak, míg szögletes
5633 23 | szertartás. 1550-ben Martinuzzi kiadatta az ordaliai ítéletek egész
5634 18 | leányának fia született, bizony kiadná a parancsolatot az Andorás
5635 10 | hogy azok egy egész szót kiadtak; ez volt a legnehezebb munka,
5636 4 | tüzét ember legyen, aki kiállja. Nem is jó ránézni erre
5637 16 | fogok beszélni, nem tudom, kiállod-e végig? Egy bölényt üldöztem
5638 6 | Harasztkereken.)~– Várjatok elébb! – kiált a tűzosztás előtt Opour
5639 23 | bejövetelükkor háromszor „Deus” nevét kiálták, amit Heltai krónikája félig-meddig
5640 20 | és szájjal csak egy nevet kiáltának:~„Opour Szilamér!”~– Menjetek
5641 12 | harcosok hármas „hozsánna” kiáltása az egeket veri.~Opour Zsombor
5642 21 | háromszor adták vissza e kiáltást: talán nem is a falak, hanem
5643 15 | a kis Jézuskával. Ezért kiáltják a hívek karácsony estéjén
5644 10 | Ordítóvárba”, ahonnan az őr hosszú kiáltócsövön átrivallt a Fergettyűvárba: „
5645 17 | hazatérőknek:~„A mélységből kiáltok hozzád, én Uram!~Hallgasd
5646 5 | Thatha fejedelem haragosan kiáltott fel, és vele együtt a táltos,
5647 9 | magyarul ment, csak a végén kiáltotta a pap, s utána a népség
5648 12 | Jézus segíts! Hadúr jövel!” kiáltozás között hangzott a buzogányok
5649 6 | tuhudunok a tüzet a pestesben kialudni soha nem engedik. Aki a
5650 18 | azt súgá neki: „A tűz mind kialudt már a kandallóban is!”,
5651 23 | Nyolcforintos tó. Mikor a tó magától kiárad s elönti a vidéket, olyan
5652 2 | nyolcforintos tóból egyszerre úgy kiáradt a víz magától, hogy minden
5653 20 | hatalom haragvó szíveknek a kibékítésére. Ő közbenjáró lesz az én
5654 11 | Hagyjátok őket magokra; amíg kibékülnek. Az asszonyféle ilyenkor
5655 22 | a két ellenséges család kibékült egymással, úgy az ő népeik
5656 4 | kígyóját, s azt farkánál fogva kibocsátá a rátámadók ellen; a kígyó
5657 2 | gyülevész félrekotródik, kezd kibontakozni a hegyszorosokból maga a
5658 5 | Bábolna és papnői a sátor alól kibontakoztak, megdöbbent volna attól
5659 20 | azonnal a befonott haját kibontogatni, Szilamér példájára, aki
5660 15 | vissza a barlangodba, ahonnan kibukkantál. A te vallásod kecskepásztoroknak
5661 3 | vad férfiak nyakába ülve, kicepeltették magukat a rétyi nyír bozótjaiba,
5662 12 | egymásból valami titkot kicsaljanak, s egyik a másikat újból
5663 8 | meg azoknak a borzasztó kicsapongásairól; csak mikor egészen magukra
5664 4 | annak a bűbájába. Abban is kicserélte a lelket. E szemek varázslata
5665 3 | jelvényei ezek.~Ekképpen kicserélve a hagyományos üdvözleteket
5666 14 | országa” közepett fekvő kicsi várat. Azt az egész vidéket,
5667 17 | neki a vánkosa alá tenni, a kicsikének meg egy szál veres selymet
5668 14 | hogy elhullván a földbe, kicsírázzék?” – „Hát, kérdezém, akkor
5669 14 | Jaj! De nevess hát egy kicsit, mert tréfás dolog ez. Aztán
5670 14 | ami vadcseresnyefákból kicsurog: – nosza minden kezeslábas
5671 14 | két karjánál fogva, s úgy kidobta a szobából, hogy a lába
5672 15 | nekifeszítve a fél vállát, úgy kidönté azt a helyéből, hogy menten
5673 11 | Gyermekért gyermeket.~S ezzel kidöntve az örömfát a helyéből, kirántotta
5674 8 | tündérbanya; – a kígyó is kidugta a fejét a gallérjából: úgy
5675 5 | értetett állal, egyszerre kiegyenesedett, a százéves csontok délceg
5676 15 | meglássuk a dolgot. Hátha kiegyezhetem a remetével.~Imola el tudta
5677 5 | megbántá asszonyt, csakhogy kiejté azt tehetetlen kezéből,
5678 18 | mögül egy fényszikra kezd kiemelkedni, elébb csak egy szikra,
5679 14 | ővele gúnyolódni; aztán kiengesztelte szépen, s ő is megmagyarázta
5680 14 | döntögetve a gyökereikből kifacsart fákat, ott meg egyszerre
5681 5 | Kuthen vezérhez, s keserűen kifakadt ily szókkal~– Íme, ez az
5682 12 | pajzsán, vértezetén. Mikor kifáradtak, megálltak pihenni, aztán
5683 14 | Estenden azután, mikor jól kifáradtan lepihentek a kandalló elé
5684 19 | bezárta a szívét.~Imola kifáradva tekinte az oroszlánra, mintha
5685 9 | ékeskedett, körültámogatva kifaragott angyaloktól és prófétáktól.
5686 5 | barátságos indulatukat akarják-e kifejezni a kunok szekérbe fogott
5687 4 | a vidéken minden tehenet kifejtek, az én teheneim is mind
5688 12 | rokont, régi jó szomszédot kifeledni a násznépből!~– Hát magunk
5689 15 | halálos bűneit, amiknek a kifogytával aztán a remete egy nádszállal
5690 10 | a leányrablót a várából kiforgatni; tehát az eset megvan, a
5691 15 | amit a gazdagabb népek kiformálnak gyöngyökből és drágakövekből
5692 8 | tömjénnel és fenyőmaggal, s kifüstölé vele a szobát.~Ez meg már
5693 19 | mint a méhrajjal, akit kifüstölnek.~De még más titkos erővel
5694 4 | asszony, akinek már majd kifúrta az oldalát a szó, abbeli
5695 5 | ragyogni, a száz ráncú pofák kigömbölyödtek a mosolygástól, s az igézet
5696 15 | azoknak: ahogy a nép maga kigondolta. A három napkeleti király
5697 19 | összedőlt egyszerre, s a tetem kigurult belőle.~Táltos, horkáz,
5698 15 | visszataszítá Szilamér hüvelyéből kiguvadt kardját, s odarántva magához
5699 5 | bőre van húzva, kezében a kígyóbőrrel bevont bot, oldaláról aranyláncon
5700 7 | fejére. A felháborított kígyófejedelem fejét magasra emelve kanyarog
5701 7 | szétoszló harasztból egész kigyófészek gomolyog szerteszét: azok
5702 17 | Sósmezőhöz.~Aki egészen kigyógyult is közölök, nem hagyta el
5703 8 | asszony mind e beszéd alatt a kígyója fejét csókolgatta, az meg
5704 10 | gallérja mögül kikandikáló kígyójához motyogott suttogó szavakat.
5705 4 | közelíteni, úgy féltek tőle meg a kígyójától. Ellenben a tanácstagok
5706 12 | mielőtt a darazsak, mérges kígyók kiomolhattak volna belőle.~–
5707 7 | szerteszét: azok ott fútták a „kígyókövet” a királyuk fejére. A felháborított
5708 17 | megeshetnék, hogy az én kígyóm éjszaka el találna látogatni
5709 14 | Soha ezt a nagy bozótot kígyón, békán, vidrán, repülő madáron
5710 12 | tartozott, amit „keszkenős kígyónak” hínak; – az oroszlán pedig
5711 5 | egyetértve nemzet és király. Újra kigyulladni az eloltott tüzeket nem
5712 19 | változás történt, a bástyafokon kigyulladó örömtüzekről; az okát is
5713 2 | éjfél tájában egyszer csak kigyulladt az egész égbolt, s úgy égett,
5714 6 | szerteszét minden halmon kigyulladtak az örömtüzek: azokat már
5715 4 | még csak az arca sem volt kigyulladva, mikor a lépcsőkön alászállt.~
5716 12 | elolvadt, a virág is újra kihajtott, az új ágak, a szentelt
5717 22 | sarjadt elő. Az Árpád-fiág kihaltával olyan hatalmas lett Apor
5718 9 | hogy amint az egyházból kihangzott az ájtatszerű orgonaszó,
5719 18 | vagyunk: mindig tiveletek. Kihez menekültök, ha minket elhagytok?”~
5720 3 | szironnyal volt a Szűz Mária-kép kihímezve: remekmű volt!~Nem is papoltak,
5721 2 | Csík és Háromszékben, s kihirdették, hogy idegen népek jönnek,
5722 17 | őneki fia született, mely kihíresztelés ilyen furfanggal szokott
5723 23 | Jeddre ne!” Ismert székely kihívó szó.~44. [45.] lap. Fóta.
5724 14 | aztán felbontják a sírt, kihozzák az elrejtőzöttet: kiveszik
5725 4 | pedig elbújt faodúba, de kihúzták, s csak úgy kegyelmeztek
5726 10 | irtani, mint Benjámin törzsét kiirtották! – Mi volt a halálos vétkük?~–
5727 13 | gyűlni az elhunyt barátai egy kijelölt „torló”-nál; akit az írások „
5728 10 | megszálló hadától: más oldalon kijöhettek gyalog, de lovon nem.~Mike
5729 9 | mikor a leány a templomból kijön, akkor az anyja mellől elrabolják.~
5730 16 | szomorú völgyből teneked kijönnöd, s az emberek közé visszatérned
5731 10 | istentisztelet után, a szentegyházból kijövet elragadta Opour Szilamér
5732 9 | mert amint a templomból kijövő ájtatos sokaság szétbontá
5733 10 | magában, s a gallérja mögül kikandikáló kígyójához motyogott suttogó
5734 3 | s fürdés után, a vízből kikelve, a zöld mezőn karéjban táncoltak,
5735 14 | bekalandozta a csalitokat, kikérdezve minden fát és füvet: nem
5736 15 | ajánlott öltönycserét. – Kikérem az ilyen tréfát!~– Ha tréfa
5737 16 | hogy észrevegyenek – és kikerülhessenek. Íme, megszentelék számodra
5738 12 | vette volna, ha az ő várát kikerüli, s másutt száll meg. Amiatt
5739 1 | had, hogy a sziklavárakat kikerülje, ott várt rá a legnagyobb
5740 16 | az valaha Isten kezéből kikerült; csakhogy olyan gyönge és
5741 2 | utat a „német lovagok”, kiket Jeruzsálemi Endre hozott
5742 13 | mint a halottak szoktak, kiknek a tagjai már kővé meredtek;
5743 8 | leányoddal együtt; phi! Ti kikopott alirumnák!~Folyt volna ez
5744 17 | még a Bélpoklot is, hogy kilegyen a hetes szám! – Leányok,
5745 7 | szája tátong: a sziklák, a kilehelt világoskék légtől olyan
5746 12 | hörgé a nap harcosa és kilehelte lelkét. Éj volt: hol találta
5747 3 | megszegné!” – szólt a vezér, kilépve a gödörből.~Akkor a garaboncok
5748 4 | Amint az első hajnalsugár kilövell a havasok mögül, szerteszét
5749 5 | üldözöttei legyetek: mert kilopja ez a férfiak szívéből a
5750 12 | egynéhány bevert fejbe, nyíllal kilőtt szembe került; nagyobb volt
5751 1 | fénylő rézzöld torony messze kimagaslik a sötétzöld erdők közül,
5752 1 | Fergettyűvár” egy messze kimagasló hegyfokon áll a rétyi nyír
5753 19 | szekérrudunk. Idestova úgy kimaradunk, mint a káposztatorzsa a
5754 8 | megtudni tőle, hogy mi kimenetele lett a susogónak?~Az lesz
5755 23 | volt. Megerősítik azt a kimenetelt, hogy az összekoccanás véres
5756 5 | csavarintva. Duzzadt arca, kimeredt veres szemei, vastag piros
5757 8 | egy vaslapátnyi parazsat kimerítve, azt telehinté tömjénnel
5758 15 | repeséssel keresték a szót, ami kimondható: – hogy azt, tudod, aki
5759 10 | várta, hogy az ítéletet kimondják, azonnal futtatott hírmondót
5760 4 | kunoknak! Kálmán királyunk kimondta törvényben, hogy nincsenek.
5761 10 | szökevény fejére halál volt kimondva és becstelenség: ami mindegy.
5762 13 | végeszakadatlan hősdalokat a kimúlt erősről, aki sérthetetlen,
5763 7 | kell hozzá mély seb, hosszú kín. Olyan gyors, mint a buzogányütés.
5764 9 | Vasat! Vasat!” A víg leányok kínálgatják őket méhseres kupával, lótejes
5765 8 | eléje hoznak, előbb azt kínálja meg, ha belekóstol a kígyó,
5766 2 | csorgatták. Ez mind a székelyek kincse. Az ősvallás is náluk maradt
5767 19 | menekült előkelők idejöttek kincseikkel, marháikkal. Ezt a külső
5768 15 | tehetek, mintha tégedet, a kincseim legdrágábbját, odaadlak
5769 15 | asszony! Mert hogyha én minden kincseimről, amik a világon vannak,
5770 1 | kezükben volt: az ország egész kincsesháza. Nagy volt velük a veszedelme
5771 2 | Árvalyán szeme, a Hadvezető, a Kincslátó, a Mennyország határa, az
5772 14 | sincsen ezen a világon: minden kincsünk a másvilágon vagyon.” Végezetre
5773 19 | körül gyűjté a hadnagyokat, kinek-kinek kiosztá a maga hivatalát,
5774 4 | az oldalát a szó, abbeli kínjában, hogy egy másik asszony
5775 15 | tűzben megégsz ott előtte, és kínjaid közepette megátkozod az
5776 2 | állatok egymást harapták kínjukban és rémületükben.~Ebben a
5777 2 | partján mindjárt egyszerre kinőtt a sok tatorjángyökér, ami
5778 7 | vallását. Ez az, ami engem kínoz. Apámmal együtt az utolsók
5779 17 | bizonyosan meghallotta a halálra kínozott játszópajtásának a jajszavát,
5780 10 | akkor is, mikor halálra kínozták, ellenségeiért imádkozott.~–
5781 10 | meggyógyítja a lelkét ölő kínt.~– Jól van: szent leszek; –
5782 16 | A halott! – felelt egy kíntól kényszeredett hang a csuklya
5783 9 | amitől minden erős zár kinyílik: „csabaíre” virágot „bajsebek”
5784 17 | orcáját: olyan volt az, mint a kinyílt rózsa a maga bimbójával;
5785 17 | ugyan hová gondoltál, hogy kinyisd az ablakot naplemente után?
5786 11 | aléltából, s amint a szemeit kinyitotta, az első tette az volt,
5787 3 | vezér; kivonta a kardját, s kinyújtott karjával feltartá hegyével
5788 3 | tarták az eskütévő előtt kinyújtóztatva; négy garabonc fogta a négy
5789 17 | mikor így rám jön ez a kínzás, azt hiszem, hogy nem érem
5790 19 | hallania kellett mindazt a kínzó ármányt, amit ezek az emberek
5791 17 | gyógyvíz erejét próbálva kínzott tagjaikon, s csak éjszakára
5792 1 | jeltornyok, hanem a közepén kiöblösödő, mint egy korsó, s aztán
5793 7 | átlátszó víz, úgy reszketett a kiömlő kékes lég ebben a fényben.~
5794 6 | meg helyettük; a földön is kioltogatják mindenütt a tavalyi tüzeket,
5795 18 | Imola kandallójában sem lett kioltva a tűz.~Az pedig régi hit,
5796 4 | hatalmas kohó, ahol az érceket kiolvasztották. – Nagy négyfülű üstben
5797 12 | darazsak, mérges kígyók kiomolhattak volna belőle.~– Hahaha! –
5798 14 | keresztyén cselédek között kiosztani a malasztot. Ennek talán
5799 13 | mikor már nem volt semmi kiosztanivaló.~– Nekem is adósom! – szólalt
5800 15 | aztán megvárta, míg a remete kiosztó az úrvacsoráját a hívek
5801 19 | odanyúlva Opour Kevend fejéhez, kiragadta annak a szájából a világzár
5802 20 | Pokol sötétjéből engem kiragadtál. Tudod-e, mi voltam? Megláncolt
5803 9 | vendégkísérő; a gelencsérek kirakták az edényeik mellé a kakasfejű „
5804 5 | nyerge is drágakövekkel volt kirakva valamennyinek, a dolmányuk
5805 14 | Imrét pedig hagyta volna királlyá és hét gyermek neveletlen
5806 4 | tűzáldozatokat hitbuzgó királyaink törvény által megtiltották,
5807 19 | mint volt a názáretbeli királyért?~Imolának az arcát a harag
5808 14 | olyan szent lenne, mint Imre királyfiból?~Erre az orcátlan példázásra
5809 14 | az az ő járásuk: Csaba királyfié és vitézeié.~Úgy tudta ezt
5810 14 | a tüneményes regét Csaba királyfiról, aki a nagy népirtó ütközet
5811 2 | éppenséggel vérré változott, ami királyhalált jelent. – Nagy, ismeretlen
5812 20 | tündér, vagy az alirumnák királynéja, s oly hatalmas, és mégis
5813 1 | volt velük a veszedelme a királyoknak is, a nemességnek is, a
5814 1 | nem fogad, még a magyar királytól sem! Egy szabadság van a
5815 7 | fútták a „kígyókövet” a királyuk fejére. A felháborított
5816 16 | Szentföldön jártam Endre királyunkkal.~– Minek jártál a Szentföldön?~–
5817 11 | lakik, megparancsolta Endre királyunknak, hogy menjen el egész hadsereggel
5818 4 | Iszla fiának.~Erre Iszla kirántott a puzdrájából egy nyílvesszőt,
5819 9 | a fél karjával, s azzal kirántva az oldaláról a kardját,
5820 9 | lovag a sekrestye ajtaján át kirohant drága terhével, odakünn
5821 8 | csepeszt, boglárt, fótát, kisbundát, mentecsatot, gombot, kontyba
5822 23 | a nőknek a férfiakénál kisebb száma miatt gyakran előjön. (
5823 9 | oldalon vannak; van belőlük kisebb-nagyobb öt. – Hanem a hatodikat:
5824 16 | urának a megtérítésére valami kisebbfajta csodát; nem kíván ő azokból
5825 14 | visszatérnek nagy robajjal, kisegítik a veszedelméből. Csupa csontvázak
5826 15 | melyet igazi áhítatos érzés kísér, hamarább feljut a mennyországba,
5827 4 | vannak. Ő csak azoknak a kíséretében jő fel majd.~Hanem, hogy
5828 4 | székely törzsek fejei, erős kíséreteikkel. Legelsőnek érkezik meg
5829 5 | Bábolna isten és fertelmes kíséretének láttára sírva nem fakadnának,
5830 12 | dér-dúrral visszament minden kíséretestől, meg sem etetett Bálványos
5831 17 | Bálványos várából, fáklyás kísérettel; ott fog rátok várni már
5832 5 | volt az ostorhegyes. Vére kiserkedt rá, az ostorütésre. A lyány
5833 5 | hogy hegedűvel lehetne kísérni. Csupa vers, amit mond.
5834 10 | engedelemmel lehet.~Szilamér és kísérői ezen az úton vágtattak előre.
5835 2 | banyák is egymás közt meg a kísérőikkel olyan szavakon beszélnek,
5836 2 | nemzet után. Ez az állandó kísérője a vándor nemzetnek, pusztákon,
5837 18 | szíveinket: rémület, félelem kísért mindnyájunkat a harcba.
5838 14 | vele bánni; a vérebei is kísérték; egész nap barangolt ember
5839 7 | minek jössz ide, az ördögöt kísérteni?~– Mondtam már, hogy ez
5840 13 | hátra: a zene szólt hozzá kísérteties zsongással. – Ez jelezte
5841 16 | elaludtam volna, s álomlátás kísértett volna meg. De nem volt álomlátás.
5842 18 | lobogványok, a tüzes millingek kísértettáncukat egyre járják.~S e sok éjjeli
5843 7 | enyim. – Van-e ennek írja?~– Kísértsd meg. Állj fel az én lábtóimra:
5844 18 | visszament a feleségéhez, kisfiához, megcsókolta az arcaikat: „
5845 21 | lefátyolozott nő, ölében a kisgyermekkel, akit palástjával betakart.~
5846 17 | mert aki azt mondja a kisgyermekre, hogy „jaj de szép”, az
5847 17 | Szilamér.~Biz’ őtet egy kissé elkedvetlenítette az, hogy
5848 7 | balitádat. Ha meghallgat, majd kisusogjuk szépen, hogy mit jövendöl
5849 18 | eszébe, amivel magát is kiszabadíthatja a pokol tornácából, másokat
5850 12 | szent fogadást tett, hogy ha kiszabadul, a templomos rendbe avatja
5851 10 | visszavívod!~E szavakra Andorás kiszakítá magát anyja karjai közül,
5852 9 | odamegyek az espereshez, kiszakítok egy szálat a hajamból, azt
5853 9 | egyszerre az égen, s azzal kiszakítva magát a kezei közül, visszafutott
5854 14 | többet. Én aztán idehaza kiszámítottam babszemeken, hogy mennyi
5855 15 | jól ízlettek: négyszer is kiszedett belőlük a tálból, s nem
5856 18 | levő tűzzel.~– Mindenünnen kiszedtétek a tüzet? – kérdezé a garabonc.
5857 10 | kereszt előtt az, aki rajta kiszenvedett: ki még akkor is, mikor
5858 10 | a torony lakói maguk is kiszökhettek volna a Fergettyűvárból;
5859 12 | éjszakáján. De talán magától is kitalálhatta azt, hisz ő adta a tanácsot
5860 7 | bajod?~– Tudom: szeretek.~– Kitalálod-e az írját?~– Szeretve akarok
5861 8 | megpillantotta a balitát, egyszerre kitalált magától mindent. Balitát
5862 9 | a fegyvereiket. Ezt jött kitanulni Szilamér erre a szent helyre.
5863 16 | De hát az emberek ezért kitaszítanak a világból?~– Rémület énrám
5864 17 | látogatóba, hogy rögtön kitegye a szűrüket innen? Imola
5865 14 | istentelenség a kendert a földből kitépni, mert annak gyökere van. –
5866 14 | Erre a kegyes férfiú kiterjeszté a karjait az ég felé és
5867 20 | Tuhutum dédapáig. Nagy, kiterjesztett kerecsenszárny a sisakja
5868 20 | vezérválasztási szer.~A koloncra kitett serlegbe mindegyik vezér
5869 14 | töltött, beletette a virágot, kitette az asztal közepére, s aztán
5870 9 | szentegyházba, mely már akkor kitisztult a néptől, egyszerre csak
5871 4 | letenni. De Rapsonnéból kitört az irigység: neki nem volt
5872 12 | elrejték, hogy nem lehet kitudni. Várjatok, míg én nem mondom,
5873 12 | zászlót a tűz leperzselte, s kitűzte a diadaljelt a torony ormára.~
5874 21 | poharat egy hujjában kell kiüríteni.~Szilamér aztán úgy követte
5875 10 | megtöltve. Azt azután odafenn kiürítették, s megint leeresztették.~
5876 20 | többi hét vezér a kelyhet kiüríti. S a vérszövetséggel lesz
5877 6 | asszonyok.~Ott az asszonyok mind kiürítik a tűzhalomra a fazekaikban
5878 6 | lesték a sikert: amint a tűz kiütött, mindenki visszakapta a
5879 23 | Mikor a fegyver magától kiugrik a tokjából.~33. [36.] lap.
5880 17 | társaságból ide az erdőkre kiűzettek, s akiket én aztán egyenkint
5881 8 | A füst aztán csakugyan kiűzte a szobából.~Ment nagy dérdurral
5882 15 | senkinek, hogy az erdő fáit kivágja és tűzre rakja, amik arra
5883 15 | előretolt csillaggal, az meg egy kivájt kobakban égő mécs volt;
5884 10 | üregeket pedig, amiket így kivájtak, a közjóért, átalakították
5885 18 | repül uszályával, a sötétből kiválva, engesztelő tündér, tűzveres,
5886 9 | tuhudunoknak is bejönni, sőt kívánatos volt, hogy jönnének be ide
5887 21 | hagyjátok meg nekünk: úgy kívánja azt a mi szívünk! Senkit
5888 3 | Úgy lesz minden, ahogy kívánjátok. A nevemet már tudjátok.
5889 18 | hitvestársát; s ha olyan nagyon kívánkoztok Isten országára érdemesek
5890 3 | békés szándékkal jönnek, nem kívánnak se vizet, se mezőt, se földet
5891 15 | teljesítenél?~– De ha lehetetlent kívánnál. Teszem azt, hogy ugorjam
5892 5 | rokonom, mint a magyar: kívánnom kell, hogy boldog légy népeddel
5893 14 | megerősíteni, azért ha úgy kívánom, minden borjúnyúzón…~– Pénteken!
5894 15 | nehéz, felemelhetetlen kívánság ez a te kis feleségedtől,
5895 4 | úgy elbolondította, hogy kívánságára kőutat épített a várától
5896 13 | hagyá helybe mindenkinek a kívánságát a gyászoló apa.~– Van-e
5897 16 | szerezte egy-kettővel annak a kívánságnak a teljesülésére, vajha a
5898 15 | ezerszer, hogy nincs olyan kívánságom, amit ne teljesítenél?~–
5899 5 | úgy beszélt a vezérhez.~– Kívánságomat tudattam már veled, kunok
5900 17 | hogy így beteljesült minden kívánságtok. Amint megtudtam ezt a nagy
5901 3 | Osd, Zab, Bod, garaboncok. Kívánságunk, hogy minket és népünket
5902 14 | mulatság; mert Imola olyant kívánt ma reggel.~Amint belépett
5903 12 | magamegadással Rapsonné. – Nem is azt kívántam, hogy ők is lássanak. Nem
5904 16 | látja? Hiszen másutt, akit kivégeznek, népelrettentő példának,
5905 17 | biz erre, ha gondolt is, kiverte a fejéből. A bélpoklosok
5906 7 | a vadász utána.~Az ebek kiverték a vadat az erdőből. A véreb
5907 14 | kihozzák az elrejtőzöttet: kiveszik a szájából a világzár virágot,
5908 7 | óriások laktak. Lassankint kivesztek. Egyik hegyoromrul a másikra
5909 10 | fedett kast felvontatták a kivilágított ablakig, ahol Andorás maga
5910 21 | felkelő nap első sugarai kivillantak a keleti havasok mögül,
5911 14 | mellett (egy sem kelti őt fel) kiviszik a temetőbe. Vár reá egy
5912 5 | minden bátorsága nem bírt kivívni, elnyerte egy leány könnyező
5913 13 | ideje a „búcsúztatónak”. Kivonja görbe kését az öve mellől,
5914 11 | amilyen az asszonyoké.~Azzal kivonszolta magával Kájon horkázt, s
5915 3 | leszállt belé Kuthen vezér; kivonta a kardját, s kinyújtott
5916 21 | a Bálványosvárból pedig kivonultak a táltosok, a horkáz, a
5917 10 | Ámen!” S valamennyi férfi kivonván a kardját, odafektette azt
5918 19 | megrettenésük, amikor ezt a kívül-belül erős tornyot egy nekiveselkedéssel
5919 23 | lap. Bélpoklosok világból kizárása. Cantu C., Középkor tört.~
5920 6 | elfoglalják, a régi istent belőle kizavarják. Amit a királyok és vajdák
5921 19 | tuhudun hadnagyokat váraikból kizavarta, akkor mindazok, akik fel
5922 7 | medvefajok. – A fenevadat kizavarták tanyájából; az futott fel
5923 21 | öreganyja felé nyújtá két kis kláris kezét; de elfelejté Mike
5924 23 | presbiteri ülés még ezen klasszikus köveken ülésezett. A nép
5925 14 | dinka” indáin liszttermő kobakok lógnak, amiknek a bele megsütve
5926 1 | udvarát Árpád idejében.~E kőbe vésett szövetség azt mondja,
5927 2 | ivadék, összekeveredve a kóbor népcsoportok minden töredékével,
5928 7 | embernek. Incselkedő lidérc, kóborgó lobogvány belecsalogatja
5929 23 | készség”. Fúvó szerszám. Koboz = lyra. Hegedű, fides. A „
5930 13 | behúzva.~Azalatt a „hegedősök” koboz- és hegedűszó mellett énekelnek
5931 13 | felhívó dalra ajazzák fel a kobzaikat: „Nem juthat el a hős a
5932 23 | Felirat a hátulsó kar feletti kockában régi székely betűkkel, miket
5933 2 | rab nőt, ha szemrevaló, kockára bocsátják, ha nem az, elpusztítják.~
5934 5 | ittak; víg lakozás után kockát hoztak elő. Játszottak ezüstben,
5935 9 | Szilamér az egyházajtóból, egy kőcölöp mellé húzódva. Szabad volt
5936 18 | szalmaszállal ütögetnék kőcölöpöt. Futott ezek elől, aki csak
5937 23 | Nyelvemlékeink a Bécsi Kódex szerint igrec = zene. „Igrec
5938 23 | az országra, hogy a búza köble felmegy 8 forintra: (Mai
5939 23 | tájszó, őgyelegni: péld. ködben.~33. [35.] lap. Kiguvadni.
5940 18 | állt a vár ormán, a távol ködeiben elburkolt várra bámulva,
5941 14 | taplóba volt öltözködve, ködmen, süveg, harisnya minden
5942 15 | férfiak mind odarakták a ködmeneiket a Jézusbáb körül, betakargatva
5943 15 | tíz ujját hozzá fenve a ködmöne gyapjas béléséhez): „E bizony
5944 15 | magától; a két szeme volt két kökénybogyó, a szájacskája készült csipke
5945 1 | völgyén: Szent-Lélektől Kökösig, Zágontól Zalánig, s aztán
5946 6 | engedik. Aki a szomszédba megy kölcsön-kérni tüzet, boszorkányhírbe jut;
5947 10 | várból egymáshoz átjárni csak kölcsönös engedelemmel lehet.~Szilamér
5948 12 | bálványosiak visszaadták a kölcsönt, ami egynéhány bevert fejbe,
5949 23 | lap. Furuzsina. Csodaerőt kölcsönző székely tündérnő. Orbán
5950 17 | fazékban pedig a benne hagyott köles már ki is zöldült: ebből
5951 2 | szokás! A húst vérben, a köleskását tejben főzik, nem összevissza.
5952 10 | ami a búzát megőrölte, a kölest meghántotta.~Tizenkét ablaka
5953 20 | szent elborzadás mormogása költ fel a tuhudun sokaságban
5954 19 | Imolában valami emléket költögetett fel. Hol érezte ő azt? Miért
5955 19 | amaz asszony.~A gazdáját költögeti; hideg vízzel locsolgatja,
5956 13 | a magáéra talált, kezdte költögetni, életre hívogatni: de az
5957 23 | szabadalomra hivatkozzam, ami a költőknek mindent megenged. Azonban
5958 17 | már a nőstényeddel meg a kölykeddel együtt ebben az elátkozott
5959 12 | átkoznál engem egy hitvány kölyökért? Mondtam már, hogy nem is
5960 19 | szájtátó gyermekhez, vagy egy kölyüfejű paraszthoz! Én a te tuhudun
5961 17 | tüzesítsetek, ecettel füstöljetek, köménymagot, tömjént égessetek! Semmit
5962 6 | elkomorodni! Sok öregasszonynak könny szökik a szemébe, mikor
5963 5 | Bábolna istennő láttára ilyen könnycsepp jelenik meg a hajadon leányok
5964 5 | a hatalma. Ebben az egy könnycseppben jobban elsüllyed az, mintha
5965 5 | hét ágát; de ezen az egy könnycseppen nem tudok keresztülúsztatni.
5966 5 | nem akart indítni. Csak a könnye folyott, csak az arca égett,
5967 15 | azt mondja az írás, hogy könnyebb egy tevének általbújni a
5968 15 | Szilamér fülei éppen olyan könnyedén nyelének le, mint ahogy
5969 11 | Lengyelországba?” (A leány könnyein keresztültört a mosolygás
5970 10 | amit kezeink faragtak, könnyeink áztattak: hogy nem kérdezzük,
5971 10 | lélekerejébe került visszatartani a könnyeit.~– Igaz – szólt –, hogy
5972 13 | Hát ez az ő dolguk. – Könnyekkel asszonyok siratnak. Maga
5973 14 | énekelni Szilamér, hogy még könnyekre is fakasztá vele Imolát.~
5974 4 | vérrel siratták el, nem gyáva könnyel. Kevend sok ilyen kedves
5975 10 | védelmeztem őt. Ugye, hogy egy könnyet sem ejtettem érte! Hibázott,
5976 15 | mellette álló kedvesének könnylepte két szemét. Olyan volt ez,
5977 11 | szívből jött szavakra Imola könnyre fakadt.~– De hát miért sírsz? –
5978 5 | Vajontén csakugyan Imola könnyrefakadása térítette-e arra a gondolatra,
5979 18 | kísértet rohant ránk, halotti köntösében, azon elijesztőn, ahogy
5980 13 | ahogy gyászoló apához illik: könyökét a szelíd oroszlánja fejére
5981 15 | Hasztalan taszigálta oldalba könyökkel Imola, a fülébe dörmögve: „
5982 15 | emelte a keresztet, áhítatos könyörgésre nyílt néma ajakkal mereszté
5983 14 | megbántott. Ha mi az isteneinkhez könyörgünk, az nem csúfolódás. Azok
5984 16 | másikat pedig az italnak. Könyörületes emberek azokat számodra
5985 15(2)| Középkor története” IX. könyv 7. fejezet.
5986 11 | nem vagyok se bölcs, aki könyvekből tanulta, se látó, aki színről
5987 4 | ilyen törvényre!~– Akkor köp kend az egész székely nemzetre,
5988 17 | az olyan ellen ki kell köpni. Rút gyermek vagy!~Az aztán
5989 4 | mindenekben, mint a férfi.~– Köpök az ilyen törvényre!~– Akkor
5990 18 | tuhudun volna, de maga a köpönyegszabdaló Szent Márton volna; hát
5991 4 | apjának, mintha csak a száján köpte volna ki: ugyanaz a tömzsi,
5992 4 | Panasztevő felek, idegenek a kör elején állanak fel, azoknak
5993 21 | Szilamér csizmája szépen körbejárt az atyafiak közt, békepohár
5994 12 | a foga leráspolyozva, a körme levágva; egyik sem volt
5995 13 | kedvenc paripája, fejétől körméig fekete selyemmel betakarva,
5996 4 | szemeit is összehunyta, a körmeit behúzta a talpa közé, csak
5997 11 | asszonyféle ilyenkor rúg, körmöl és harap. Nekem is tele
5998 17 | Hej te rossz boszorkány! Körmömre kerültél, nesze neked!”
5999 9 | meghúzta magát.~Az ő fortélya körmön volt fonva: biztosan kellett
6000 11 | tálak pompáztak, a kandalló környéke tele volt aggatva székely
6001 15 | ismerték a Szent Anna tó környékén lakó keresztyén székelyek
6002 7 | halaványsárga nyirok az egész környéket. S a bejárat előtt reszketni
6003 5 | sokasága, mely a száldokfás körönd bejáratát elállta, utat
6004 5 | belépegetett a száldokfa köröndbe.~Minden székelynek visszatetszett
6005 5 | megjövendölé.~A száldokfás köröndben pedig ott maradt a Bábolna
6006 5 | az a nagy rivallás, ami a köröndön belül fogadta az érkezőket;
6007 9 | számára, de a mi száldokfa köröndünk mégiscsak szebb, mert annak
6008 13 | paripával, s a kádárok nagy kört csináltak körülötte, ott
6009 15 | magához egyebet, mint aszalt körtét, somot, gesztenyét és mogyorót,
6010 11 | vadászeb; sávolyos kendőkkel körülaggatott ablakfülkében pedig pávafarkú
6011 11 | és vadkanfők díszítették, körülaggatva számszeríjakkal, kopjákkal,
6012 1 | mint a korsónak. A torony körülete hatvan lépés, a magassága,
6013 1 | Fergettyűvár azonnal tudatja a körülfekvő várakkal, s elébb, mint
6014 10 | nélkül. Ekkor a fiam, nehogy körülfogják, visszahúzta a csapatját,
6015 5 | aggatva csengettyűkkel, körülfonva rézláncokkal: csupa zenebona
6016 2 | hegyormokon. Ezalatt a perestáldók körülhordták a véres pallost Sepsi, Csík
6017 23 | 162. [155.] lap. Újszülött körüli babonák. Ipolyi A. M. Myth.
6018 10 | egy fatornácon lehetett körüljárni. Ezeket az ablakokat ószékely
6019 4 | törvény rendelte így; a körüljáró billogosnak ez volt az igazságszolgáltatása.~
6020 14 | Mikor aztán a „Mohost” körülkerülve, a hegytetőre felkapaszkodunk,
6021 5 | fordítva a dárdát. Azután körülnéz, s megtalálva, akit keres,
6022 17 | Hát nincs javasasszony körülöttetek, aki erre megtanítson?~Szilamér
6023 12 | egyszőrű uraság nincs már körülöttünk sehol a világon, hát bizony
6024 13 | aranyabroncsot, ami azt körülövezte, s a leány fejére tette.
6025 18 | hanem a saját asszonya, körülragyogva a pitymalló ég aranybíborától.~–
6026 12 | leventéhez illő módon, körülrakva fáklyákkal, elsiratva siratókkal;
6027 4 | alak a fényes napvilágtól körülsugározva belépett a hárskörönd ünnepélyes
6028 10 | adatott a Fergettyűvárból a Körültáj-gyűlésre.~Harmadnapra mindnyájan
6029 5 | hívtál, mi megjelentünk a Körültájban. Mit kívánsz tőlünk, férfilelkű
6030 4 | babonákat formálni. Azonban egy körültáji áldozatról el nem maradna,
6031 4 | nevezték a gyűlés helyét Körültájnak.~E nyitott boltív bejáratánál
6032 4 | fejei megérkeznek, akik a Körültájra híva vannak. Ő csak azoknak
6033 9 | Miklós képe ékeskedett, körültámogatva kifaragott angyaloktól és
6034 14 | orrot, s azokat azután körültáncolják, ezt a nótát énekelve: „
6035 13 | táncra keltek, a sírhalmot körültáncolták; elébb a leányok egyedül,
6036 17 | várudvarra visszatérének, körültérdepelték a tornácba felvezető csarnokot,
6037 11 | akkora, hogy ötven ember is körülülhette, s erre az asztalra volt
6038 11 | maga osztja szét az áldást, körülveszik fényes arcát bíborpofájú
6039 15 | képet nézte, hanem az ezt körülvevő emberek áhítattól ragyogó