| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Bálványosvár IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
6540 2 | Szilamér, a középsőé Zsombor, a legkisebbé Iszla. Budavár vidékéről
6541 4 | cserélte ki a magáéval, a legkisebbet meg a Drómó ördög tette
6542 18 | bölönbika, a gázlómadarak legkisebbje, álmatlankodik ott? – Távol
6543 19 | a kétségbeesés, ott van legközelebb a vigasztalás is. Még mielőtt
6544 1 | Borosnyó és a Kurta.~A hegyorom legmeredekebb pontját koronázza egy kerek,
6545 14 | magukkal, amit lehetett, a legmúlhatatlanabbakat, Bálványosvárból, hanem
6546 4 | a középső a te képed. A legnagyobbikat a Furusina tündér cserélte
6547 10 | szót kiadtak; ez volt a legnehezebb munka, ott ülni napestig
6548 13 | daliát, ők öltöztetik fel legpompásabb fegyverzetébe, ők nyújtóztatják
6549 18 | még nincs vége. Hátra a legrosszabb. Az, hogy tűz nélkül maradtunk (
6550 5 | kenőcsnek, amitől még a legrútabb boszorkány is egyszerre
6551 17 | készülésüket, elővette a legsikeresebb módját az elriasztásnak,
6552 5 | előkerestette egész birtokáról a legszebb nyolc szüzet. A hetednap
6553 15 | szegénnyé nem leszesz, mint a legszegényebb ő közöttük.”~Szilamért ez
6554 4 | emberek. Ő ül a balról levő legszélső kövön, s közte és a szomszédja
6555 6 | Csakhogy az első személy, a legszükségesebb, hiányzott az áldomáshoz.
6556 4 | takarja; szája akkor mond legtöbbet, amikor csukva van; de a
6557 7 | sziklák, a kilehelt világoskék légtől olyan libegést kapnak, mintha
6558 4 | Opour Kevend rabonbán uram legutoljára marad, az tőle tiszta kevélység;
6559 19 | menni. Ez az ősi szokás. A legvénebb vezért illeti ez az út.
6560 17 | hogy szakadjon rád, mikor legvígabban táncolsz! Elharácsoltad
6561 11 | asszonyaival, hogy égették föl a legvirágzóbb városokat, s aztán hoztak
6562 8 | Csak ők egyszer egymáséi legyenek; majd meglátod, milyen szépen
6563 5 | minden ellenségnek üldözöttei legyetek: mert kilopja ez a férfiak
6564 18 | kétfelől hajtották pávafark legyezőkkel előle az éjszaka rémeit,
6565 15 | betlehemi gyermekeket mind legyilkoltatta, s akkor az angyal intésére
6566 23 | szolgál a más világon a legyőzőjének. (Turóczy 2. 25. Bud. 56.)~
6567 18 | Tiburc várából; reggelre ott legyünk vele a tűzhalomnál.~– Hát
6568 15 | mennyországba, hogysem mint a legzengőbb zsolozsma, amelyhez nem
6569 16 | a sárga csuhás emberalak lehajolt, hogy a markába vizet merítsen:
6570 16 | kunyhó küszöbén, térdére lehajtott fővel, s két kezét összetéve
6571 16 | A rettenetes pokolkéreg lehámlott testéről, s az arca előtűnt,
6572 18 | hegyszakadékból még odatűzött a lehanyatló nap a sík láthatárról Bálványos
6573 10 | Magunk megállunk ott végső leheletig. – Úgy jöhet, hogy tengersokaságú
6574 17 | társaságától, s nem félti a leheletük ragályától az ő Imolájának
6575 7 | van a pokol tornáca.~Mi leheli fel azt a haláladó léget,
6576 16 | pedig nem is volna valami lehetetlen. Búzaszentelés alkalmával
6577 19 | a keresztyén atyafiak. A lehetetlenséggel volt az határos. Sokan azt
6578 15 | ne teljesítenél?~– De ha lehetetlent kívánnál. Teszem azt, hogy
6579 19 | káposztatorzsa a hóból.~– Hát mért ne lehetnék én olyan jó esperes, mint
6580 19 | imádságokat; a garaboncok lehetnének egyházfiak; a táltosnak
6581 23 | megelevenített regéknek; lehetséges az még a teuton, skandináv
6582 15 | a Krisztus követője nem lehetsz mindaddig, amíg minden gazdagságodat
6583 6 | vadászkelevézére támaszkodva, lehorgasztott fővel; mintha az egész tűzáldozatot,
6584 14 | Szép derült napokon gyakran lehozta Imolát ehhez a tóhoz Szilamér;
6585 8 | csillag Szent Lőrinc napján lehull az égről, mind idehozná
6586 15 | és mogyorót, amik önként lehullanak a fáról. – Ellenben annál
6587 9 | egyház üres volt. Csak a lehullott pártáját találták meg a
6588 13 | fejét hátraszegve, szemeit lehunyva engedte magát táncba ragadtatni,
6589 9 | újjal, s akkor egy dénárt lehúzott belőle; tehát ugyan vigyázni
6590 21 | megpecsételésére Szilamér lehúzta a csizmát a lábáról, s azt
6591 14 | hogy élő állatnak a bőrét lehúzza, amit az Úr annak az állatnak
6592 1 | lovagot ménestül együtt lehúzzák a süppeteg homok alá, s
6593 23 | lap. Furusvize, Ikafalva leírásánál, a Furus vizének mesés eredete,
6594 23 | században kelt kéziratában leírja a budavári sziklaüregekben
6595 23 | 145. [140.] lap. Napvágás. Leisser szerint háromszor vágott
6596 13 | koszorúk.~Mikor a sírverem lejáratához értek: ott megálltak a halottas
6597 6 | az első hajnalhasadásra lejönnek a hatalmasak a tűzhalomhoz.
6598 2 | Iszla. Budavár vidékéről lejött Sándor rabonbán a maga hadaival,
6599 3 | hajnalban a Tanácsdombra; mi is lejövünk a mi elöljáróinkkal, s együtt
6600 13 | s elkezdett vele körben lejteni. A legény úgy tett, mint
6601 7 | örömtüzeket. Eressz te is a lejtőnek egy tűzkereket a lyánkád
6602 13 | a búcsúzó járásnak, mire lejut a gyászmenet a szent forráshoz,
6603 20 | a vezéri aranycsákányt, lekapva fejéről az aranyabroncsot,
6604 19 | gyerekhadat, ifjú leányokat lekergetett a pinceboltokba, hogy ne
6605 14 | követeléseit emberi törekvéssel leküzdeni, az emberi nem szokása ellenére
6606 11 | tűzkisugárzással, s ettől a varázstól lelankadt a leány erős karja, a tőrt
6607 10 | tűzlángban égni a szemei, nagy lélekerejébe került visszatartani a könnyeit.~–
6608 4 | fogják: ez nem lesz-e majd lélekháborodás a keresztyén hitű székely
6609 8 | világon, a másvilágon pedig lélekkárhozat. Én a leányomnak se a földi
6610 11 | Az a főkötő csodálatos lélekváltoztató erővel bír az asszony fején.
6611 5 | bölcsen; mert amit három pap a lelkébe prédikál a népnek, azt egy
6612 14 | hímezed, hajazod.~– Hiszen, lelkecském, az nálunk éppen olyan szentség
6613 18 | Tudniillik azok a rossz lelkek, akik ez átkok végrehajtására
6614 17 | benneteket a radinára. Nagyon lelkemre kötötte, hogy csak siettesselek
6615 18 | egyszerre erőt vett annak egész lelkén. Elkezdte a régi vérengző
6616 10 | a rabság és böjt, fájt a lelkének a becsületvesztés, hogy
6617 17 | tette eddig.~Annál ugyan lelkesebben senki sem ápolhatta volna
6618 3 | asszonynak: az is megállta lelkesen.~– Minthogy már így egymás
6619 15 | Mirákulum! – kiálta fel erre lelkesülten Kőrös apó, térdére bocsátkozva,
6620 19 | és imádni a halált, aki lelkétől megszabadítsa. Egy egész
6621 15 | éppen nem zavarta meg: a lelkipásztort éppen oly kevéssé, aki végül
6622 4 | se háborítanak vele: az ő lelkük rajta! Gondoljátok meg,
6623 14 | embernek kell meggyónnunk a lelkünk terheit, ő oldhat fel azok
6624 6 | látná maga előtt.~Mikor lelohad a tűzrakások lángja, csak
6625 11 | menyegzői szer a napnál!~A lemenő nap csak a fél arcával volt
6626 18 | ismerős csillagzatok jöttét és lementét. Az egész égboltozat megelevenedett
6627 22 | nem írta, hogy a koronáról lemond: akkor hagyta futni, a koronát
6628 15 | Istent dicsérni s a világról lemondani. Az nem bocsáthat meg az
6629 9 | én uram! Hát még arról is lemondjak, hogy a másvilágra a Göncöl
6630 20 | olyan oltárt, hol bűnöd lemossák: – a földi tűz helyett fogadd
6631 11 | mellé, s elkezdett a finom lenből az orsóra szálat ereszteni.~
6632 14 | élni, a házastársak örömeit lenézni, a gyermekekben való gyönyört
6633 11 | fekete tóba; Készül anyjához, Lengyelországba?” (A leány könnyein keresztültört
6634 14 | gyapjúszövöttes. Kendernek vagy lennek itten híre sem volt: csak
6635 14 | embernek, hogy más állatról lenyírja a gyapjút, ami annak a testét
6636 13 | lelógó ősz hajfonadékát, azt lenyiszálja tőben, s aztán odateszi
6637 4 | áldozatot, s az oroszlán lenyomta azt a földre hatalmas tányértalpával.
6638 18 | egyszer-egyszer az ég alja; mintha a lenyugodott napnak rossz álmai volnának,
6639 11 | ezentúl, s ahol a te arcod lenyugszik, ahol az fölkel, ott van
6640 11 | azt csinálok én teneked! – Leölöm a leányodat! Esküszöm Hadúrra!
6641 22 | s tetemhalmot raktak a leölt ellenség csontjából. Nemhiába
6642 13 | kutyáit, solymait: ezeket leölték, úgy rakták le mellé a sírba.~
6643 5 | tanácsát, vérszemet kapva, leoldá nyakából a kétujjú zekéjét;
6644 18 | már az ostoromat?~Azzal leoldva derekáról a háromrét odafont
6645 22 | bástya, minden sziklavár leomlott a tatárok előtt, de Bálványosvárt
6646 4 | annak a hegedűjéről egy húr lepattan, megüti a mafláskodó szemét.
6647 4 | volt kigyulladva, mikor a lépcsőkön alászállt.~A rabonbánok
6648 19 | kútfejéhez sziklába vágott hosszú lépcsősoron alászállni.~Amint Szilamér
6649 16 | Én az ő nyomdokába nem lépek soha!~Imola reszketve húzta
6650 5 | prémmel; a feje is csillogó lepellel letakarva, amit zománcos
6651 12 | napcímeres zászlót a tűz leperzselte, s kitűzte a diadaljelt
6652 14 | odvas fákból felgyűjtötte a lépes vadmézet, s áfonya levével
6653 1 | Európát végiglépte. Minden lépése egy csatatér volt, minden
6654 21 | szigorú arcával, kevély lépésekkel közeledett felé: egyik kezében
6655 7 | vizén félelem átlépni. A lépésére szétoszló harasztból egész
6656 9 | egyet lépett, s már a másik lépésnél odaát volt a másvilágon.~
6657 15 | a remetét, hanem még egy lépéssel tovább bátorkodott menni;
6658 15 | alkudni, akkor már nagy lépést tett előre. Csak rá kell
6659 16 | mikor rágondolok.~– Hol lepett meg ez a szörnyű csoma? –
6660 9 | hogy az még csak egyet lépett, s már a másik lépésnél
6661 14 | azután, mikor jól kifáradtan lepihentek a kandalló elé a kerevetre (
6662 15 | eltolta onnan a lócát, amelyre lepihenteté, mondván: „Oda ne ülj, a
6663 14 | amint aztán az egész ház lepihentével ők is alunni mentek, Imola
6664 16 | nenufár (világzár) virágai lepik. Most, tavasz elején, csak
6665 6 | lessen,~Dobroc, mirigy meg ne lepjen,~Kék kelevény ne találjon,~
6666 7 | az Ármány hátulról, hogy lépjen a barlangba.~Elszánta magát.
6667 18 | mint szürkébe öltözött éji lepke, a negyedik mint suhogó
6668 7 | vedd kezedbe a fáklyát, s lépkedj be a barlang közepéig; amíg
6669 5 | olyan a bálvány maga is: egy leplezetlen női szobor, aranyozott rézből,
6670 23 | panaszolva, hogy a trónra lépő magyar király az ő fejét
6671 17 | visszafordult, Szilamért lepocskondiázni válogatott pogánynevekkel;
6672 19 | Vigyázz, az oroszlánra lépsz!~Már akkor rálépett.~Az
6673 9 | orgonaszó meg az ének nemigen lepte meg, ez nagyon hasonlít
6674 17 | érintsék, amit a bélpoklosok léptei megfertőztettek.~Még az
6675 16 | hogy megszólítsam.~Amint az lépteim recsegését a targallyban
6676 5 | Kuthen vezér: amint rengő léptekkel a székely tanácsfők elé
6677 7 | ez a csörgő murva az én léptem hangját. – Siess vissza
6678 16 | valami víz, ami úgy be volt lepve falevéllel, rothadó haraszttal,
6679 9 | hozzájutottak a templomajtóban lerakott fokosaikhoz; s akkor aztán
6680 5 | Kuthen.~Soká gondolkozott, leráncolt homlokkal, s szemenként
6681 4 | átvette tőle a rabonbán.~Akkor lerántá a palástja szárnyát Opour
6682 7 | ingovánnyal: aki rálép, lerántják a csalóka pázsit alá a vízi
6683 12 | volt felnevelve, a foga leráspolyozva, a körme levágva; egyik
6684 15 | megcsókolva a keresztfát, lerázta a havat a szakálláról, és
6685 12 | Mike Sára, Bálványosból is lerohant a rabonbán, de a fiaiknak
6686 23 | országból kikergetni, s váraikat lerombolni. – Bővebben minden magyar
6687 15 | érettünk! A pogányok bálványát leromboltatta a tuhudun vezér saját kezével,
6688 10 | Székelyföldre, mint aki lerontja ezt a mi bástyánkat; aki
6689 18 | kérdezé Szilamér a lábairól leroskadótól.~– Mindent, ami csak rossz.
6690 10 | nyáron át: onnan nézte a lesablakból a körben forgó nagy világot,
6691 11 | oldalán álltak elrejtőzve lesben; a gyászhír, hogy Iszla
6692 15 | a sok csúnya ráncot mind lesimította róla. A remete imádkozott
6693 4 | éjjel van, aludjék, s ne leskelődjék a kunok szép leányai után,
6694 18 | az éjjel későn utazókra leskelődnek. Úgy ment késő éjjel az
6695 6 | sújtson,~Guta, csoma rád ne lessen,~Dobroc, mirigy meg ne lepjen,~
6696 12 | hadiszekerce csattanása s a lesújtó pallos csendülése, halálkiáltás,
6697 9 | aki hazámra tört, s kit én lesújtottam, ott a másvilágon legyen
6698 15 | lemondok, te is azok közt lész. Mikor minden gazdagságomat
6699 4 | áldozataikat végezni fogják: ez nem lesz-e majd lélekháborodás a keresztyén
6700 7 | falával, melynek tetejéről leszakadni készülő nagy csompók hajolnak
6701 12 | A diadalmas dalia pedig leszakítá a lecsüngő vörös keresztes
6702 14 | fejkábító, hogy mikor az ember leszakította azt a csodaritkaságú szép
6703 15 | le, mint ahogy a torkán leszaladt egy-egy kövér ikrás csík,
6704 2 | Kuthen átlátta, hogy legjobb leszállni a lórul s békeüdvözléssel
6705 9 | őket, s a vezérek sátorára leszálltak estenden; gyönyörű volt
6706 4 | boltíven át közeledett, lováról leszállva, Mike Sára asszony. Neki
6707 15 | Szilamér nem tréfál, hanem leszedi a falról a fegyverzeteit.
6708 11 | kellett tőle válnom.~– Hát nem leszek-e én olyan jó hozzád, mint
6709 16 | fogják tölteni. Az Úr lelke lészen veled. Csókold meg a keresztfádat,
6710 15 | magad olyan szegénnyé nem leszesz, mint a legszegényebb ő
6711 18 | sajnálom az én csillagaimat leszórni az égből, és te megtagadsz
6712 12 | benn hangosabb;~Ha jöttök, lesztek;~Ha hoztok, esztek!”~Akik
6713 10 | rajtaütünk! Nem kérdjük, leszünk-e többen! Segít-e valaki?
6714 9 | emelte föl a kését, s bizony leszúrja vele az asszonyt, ha egy
6715 13 | egyszerre valamennyi táltos leszúrta a féken tartott paripákat
6716 12 | de azt a tuhudunok menten letakarták nyers bőrrel, mielőtt a
6717 15 | Tiburc várig, szakadatlan létániázott a remete, a pogány várúr
6718 4 | rusnya; riha nép ez. Alighogy letelepedtek, boszorkánygyűlést tartottak
6719 23 | Szíriából, s a Barcaságon letelepíté. Azonban itt oly garázdálkodásokat
6720 2 | tejéből készítenek, ahol letelepszenek, mámorító italt. A rengeteg
6721 10 | Andorás ítéletének határideje letelt, és így Mike Sára választhatja
6722 4 | hajadon leánynak nem szükség letenni. De Rapsonnéból kitört az
6723 13 | rohantak oda, fejeikről letépett koszorúkat s diófaágakat
6724 16 | annak a küszöbén magától letérdelt, arcával kifelé fordulva.
6725 16 | egy imádságot elmondtak, letérdepelve; megint felkerekedtek, s
6726 18 | akkor odakinn a porondon leteríttetett egy kerek tevebőr szőnyeget,
6727 3 | beleimbe lát! Legyen meg! Leteszem az esküt a kutyára! Készüljetek
6728 20 | elhelyezték: a kolonc közepére letették a szerecsendió kelyhet,
6729 4 | rabonbán, aki a három bizonyság letevése nélkül jött ide a tanácshalomra.
6730 12 | mind a két félt az udvarba letódulni s ott folytatni a dulakodást;
6731 22 | nagy szivacsot a kezébe, s letörölte valamennyi ákombákot a tábláról.
6732 6 | le a Bálványos mellett, letört darabjából készült az a
6733 12 | Bálványosvár sokféle ellenségnek letörte már a szarvait, aki fel
6734 6 | amiket már ember hozott létre, Itt őrzik a kőkutyát, amit
6735 18 | és mégis elbuktunk; le lettünk gázolva, pocsékká téve:
6736 8 | egészen magukra maradtak, s leültek egymás mellé a kerevetre,
6737 16 | kötöttem a kutyáimat, s leültem a mohos kőre delelni. Ha
6738 4 | tud idáig jönni, s mikor leültetik a helyére, az orra hegye
6739 11 | Sára fogta, az esperes meg leütötte.~– Egy asszony meg egy pap!
6740 20 | Imola vállára hajoltan; leugrott nagy ordítással társai válláról,
6741 4 | három tatárjárást megért, ha levágnák a száldokfát, amit születésekor
6742 2 | ám eléje nagy süvöltve a levegőn keresztül egy hordónyi nagy
6743 7 | között: azokon is rőt a levél. Csak a pemétfű látszik
6744 16 | ünnepre, s böjti napon tormás lével készíttetik a csukát. Azt
6745 1 | felszólalt ellenük függő pecsétes levelében. – (Derék, becsületes pápa
6746 2 | fegyvert fogjon.~A nádorispán leveléből megértették a rabonbánok
6747 5 | sarjúhajtást tört le, s annak a leveleit maga előtt elhinté, annak
6748 14 | tulipánjaival és széles leveleivel. Mikor az alkonynap visszatükröződik
6749 16 | a nagy, tertyedt rőteres leveleken apró zöld leveli békák hirdetik
6750 23 | 157. [150.] lap. Burdé = Leveles szín.~158. [152.] lap. Orbán
6751 17 | kellett volna megfőzni, nem a levelét is; de hol maradt a tetemtoldófű,
6752 5 | milyen indulatát vitte el a levélhintőnek?~
6753 16 | rőteres leveleken apró zöld leveli békák hirdetik brekegve
6754 23 | Aranycsákányok. – Háromszék levéltárában. 1840-ben találtak Barátos
6755 18 | hogy a mankójának a vége el levén hasadva: ebbe a hasadékba
6756 12 | eltakaríttatta a fiadat szépen, leventéhez illő módon, körülrakva fáklyákkal,
6757 13 | rabonbán, délceg, derék leventék: az ökörnyál havában már
6758 6 | ünnep, s olyankor az ifjú leventékre erős hivatal vár.~Az éjszakai
6759 15 | dohogott Szilamér. – Bizony leversz még a lábamról. Hát jól
6760 7 | rendén. – Sára asszonyt leveszem én a lábáról, s tied lesz
6761 4 | megfúrták a nyírfát, annak a levét csapolták le, nem a te teheneidét.
6762 4 | a leányaik a partra, ott levetették a hattyúruhát, a holdvilágnál
6763 5 | szüzet. A hetednap aztán mind levetkőztette a szép nyolc szűz leányt,
6764 20 | zokogva oda a tornácra, s levetve magát az apja lábaihoz,
6765 14 | fűszerszám a szaga – monda Imola, levéve a süvege mellől a virágot,
6766 14 | lépes vadmézet, s áfonya levével drágalátos italt szűrt abból
6767 13 | kettőt!”~Ezalatt két horkáz levezette a paripát a rajta ülő holt
6768 10 | gerenda nyúlt ki, azon a kívül levők keresztüllőttek nyíllal
6769 18 | addig nézte, míg a szemei lezáródtak, rájuk nehezült az álom.~
6770 10 | nagyobb rész Iszla körül lézengett, s azokat a torjaiak szétugrasztották.
6771 7 | reszket, és a föld maga libeg-lobog. Itt van a pokol tornáca.~
6772 7 | világoskék légtől olyan libegést kapnak, mintha remegnének.~
6773 12 | neki, mint mindenki tudja, lidérce van; egy beszélő csirke,
6774 1 | boszorkány szeretőik; azok, meg a lidércek belecsalogatják a vakmerő
6775 18 | utamból! Ribanc fajzat! Lidérckotlás! Patvarkisze! Tündelevény!
6776 8 | rablóktól, a nyíri morotva lidércnyomásától, a bögöly alakban száguldozó
6777 14 | vadon; rengeteg, csalit, ligetek, bozótok. Soha ebbe a földbe
6778 7 | volna. Oldalait kiégett likacsok, súrlókövek fedik; ércsalak-maradványok:
6779 14 | fákra felfutó „dinka” indáin liszttermő kobakok lógnak, amiknek
6780 5 | nevezik a hegedűszót „ördögök litániájának”!~A bejárat előtt aztán
6781 8 | vadászkutyát: s azon felül száz lizimakusaranyat.~Mike Sára csendesen hallgatta
6782 23 | Signore per fratre poso, per lo quale tu illumini la nocte:
6783 18 | Egyszer-egyszer végighasad a nagy lobbanástól a sötét égboltozat, s messze
6784 18 | már. Az új tűz csak nem lobbant fel Bálványosvár falain
6785 18 | tüzet nem bírják lángra lobbantani a hét fából faragott kerékkel
6786 6 | kisebbik fia, tavaly is ők lobbantották fel az új tüzet.~Hanem az
6787 6 | egy mesemondás ideje alatt lobbot vetett a kerék.~A küllőkből
6788 6 | dobálnak a tűzbe, hogy jobban lobogjon s éneklik hozzá a virágok
6789 11 | dáridót készített odakinn. A lobogókkal felcifrázott fenyőfát már
6790 12 | válláról, s odatűzé azt lobogónak a kopja hegyére, melyről
6791 19 | egy nagy karos tartóban lobogott valami nagyfüstű szövétnek,
6792 7 | Incselkedő lidérc, kóborgó lobogvány belecsalogatja a feneketlen „
6793 20 | szél el-elnyomta a fáklyák lobogványát; a keleti ég alján pirkadni
6794 18 | amihez a Mohos bürüjén az éji lobogványok, a tüzes millingek kísértettáncukat
6795 4 | behúzta a talpa közé, csak a loboncos farkával veregette a földet,
6796 15 | jó messze eltolta onnan a lócát, amelyre lepihenteté, mondván: „
6797 5 | átszorítva. Szekerének a hosszú lőcseire lókoponyák voltak tűzve.
6798 19 | költögeti; hideg vízzel locsolgatja, tenyerét dörzsölgeti. De
6799 18 | egész raja a csillagoknak lövellt szerte, egy gócból eredve,
6800 14 | Szilamér. Ma császármadarakat lövöldözni járt, ami különben gyermekeknek
6801 19 | mozsárban töretne össze! – Engem lófarkra köttetne! – Az kellene csak,
6802 13 | illatos tűzön égették meg: a lófejeket pedig feltűzték a kopjás
6803 9 | bírságot fizetett, mintha egy lófő székelyt ölt volna meg,
6804 14 | indáin liszttermő kobakok lógnak, amiknek a bele megsütve
6805 9 | napot, holdat, kereket, lóherelevelet, s ha pedig tetten kapott
6806 2 | idege ilyenkor megázik, nem lőhetnek rá a vár bástyáiról, s ha
6807 13 | ember a lakomához: a sült lóhús volt a kedvenc étel. Abban
6808 5 | Szekerének a hosszú lőcseire lókoponyák voltak tűzve. Azután jött
6809 4 | a körnek beterítik, míg lombsátoraik fenn a magasban összeborulnak,
6810 16 | szokás szerint annyi nyilat lőnek bele, amennyi elég egy halottnak,
6811 18 | Andorással harcolva az átjáróvár lonkáján: el is temettük, szép tuhudun
6812 20 | hang felcsattant a tornác lonkájáról: „Hagyjatok fel a szertartással!”~
6813 12 | hanem ekkor egyszerre a vár lőréseiből égő koszorúkat szórtak a
6814 2 | hogy legjobb leszállni a lórul s békeüdvözléssel járulni
6815 9 | kínálgatják őket méhseres kupával, lótejes tömlővel; de a legények
6816 5 | én hetednapra a te nyolc lovadnál pompásabb fogattal vágtatok
6817 19 | oroszlánok, mint azé a keresztes lovagé, akinek még a tengeren is
6818 12 | Opourok minden ivadékát lovagi tusára, minden órájában
6819 10 | beszélni. Visszavitte a lovagjait Torja várába, s azután jelt
6820 5 | hanem aztán a fegyveres lovagokon ragyogott négyféle ország
6821 5 | emberkoponyából van formálva; mellette lovagolnak fehér lovakon a „szűz legények”,
6822 4 | férfiakat megnyergeltek, azokon lovagoltak, apró gyermekeket víz fenekéről
6823 1 | sellők, a vízitündérek a lovagot ménestül együtt lehúzzák
6824 5 | asszonyra ne nézhessenek: a lovaikat úgy vezették púpos hátú
6825 5 | elnyerte. A jövevény vendég lovait tette fel: mind a nyolc
6826 2 | gomolya hemzsegett elő, ami a lovak lábaira tekergőzött, s azokat
6827 9 | a csatlósai felnyergelt lovakkal; gyorsan nyeregbe vetette
6828 5 | mellette lovagolnak fehér lovakon a „szűz legények”, akiknek
6829 19 | Áldozzatok miattam fehér lóval, komondor kutyával, de én
6830 16 | hangzott elő, hogy még a lovam is horkolt, és a sörényét
6831 16 | hanem felültettem őt a lovamra a hátam mögé, s hazahoztam
6832 17 | bélpoklost is felvette a lovára, s hazavitte: a Sósmező
6833 9 | kezdtek; de Mike Sára páncélos lovasai feltartották őket mindaddig,
6834 2 | belőle, ami nekiesett a lovasok arcának, s fullánkjával
6835 20 | Andorás még az éjjel gyors lovast futtatott Torjára, az anyjához
6836 10 | oldalon kijöhettek gyalog, de lovon nem.~Mike Sára sietett előadni
6837 14 | köztük egy-egy nyomorék lucfenyő, egy göcsörtös árvanyírfa,
6838 20 | tartsák tisztességben.~A „ludasok” ugyan nagyot fohászkodtak
6839 16 | rá, s az egész testem egy lúdbőrré lesz; mikor rágondolok.~–
6840 12 | gonosz boszorkány; négylábú lúdon lovagolva. – Akkor fázom
6841 23 | püspökök levele János pápához (Ludwig script. II. 367.), a tótok
6842 14 | világzár gyökeréből főtt lúgban, azután a tenyereit, a halántékait
6843 23 | giorna et illumina nui per lui, et ello e bello et radiante
6844 23 | Laudato sia mio Signore per la luna et per le stelle: in cello
6845 23 | 1279. Ipolyi A. M. myth. LV. A IV. Béla idejében bejött
6846 7 | lejtőnek egy tűzkereket a lyánkád nevével.~Késő éjjel került
6847 5 | ostorhegyesre. Szép szelíd szűz lyányka, szöghajú Ividő volt az
6848 6 | Negyedikén ülnek szép hajadon lyányok.”~Aztán következik a végnélküli
6849 8 | sodrából.~– De biz az én lyányom nem azért megy férjhez,
6850 23 | Fúvó szerszám. Koboz = lyra. Hegedű, fides. A „timbora” =
6851 14 | egy cövekkel bezárta azt a lyukat, s akkor aztán egészen helyreállt
6852 14 | bedugta, aztán rátartotta a lyukra a fülét, ha hallott valami
6853 19 | most hoztak egy törvényt a „macellumokról”: ahhoz ő nagyon jól értene. „
6854 4 | hanyatt fordult, mint a macska, s játszani kezdett. – S
6855 14 | eledel a világon, mint a – macskaméz, ami vadcseresnyefákból
6856 11 | Csak vidd a fészkedbe a madaradat: ma neked szól minden ének!
6857 15 | az égbe emeljék, s az ég madarainak szállást adjanak. Nem megyek
6858 9 | táltos lehetett) most „ráró” madarakat árul, amik szent madarak
6859 18 | páncélját, feltette a ráró madaras sisakját, előhozatta a harci
6860 9 | ráró madár! Aki egy ráró madarat megölt, olyan bírságot fizetett,
6861 23 | M. myth.~35. [36.] lap. Madárének utánzás a templomban. Ditrói
6862 7 | nyíllal lőtték volna szíven. Madárnak sem jó járni azon a vidéken.~
6863 14 | kígyón, békán, vidrán, repülő madáron kívül más élőlény be nem
6864 9 | tükörből jövendőt látni, madárszót megértetni, szívfájdalmat
6865 14 | a „pillangó fészek”, a „madártermő” (diák nevén Orchis, Cypripedium,
6866 8 | csámpás, rücskös, pufók, pirók madárváz, miként te, a leányoddal
6867 23 | sia mio Signore per nostra madre terra: la quale ne sostenta
6868 4 | egy húr lepattan, megüti a mafláskodó szemét. Bolondnak bolond
6869 13 | ökörnyál havában már egyedül magadban ülsz a csupasz földön; kettőt
6870 7 | Valóban.~– Akkor tedd őt magadévá.~– Hogyan?~– Akár így, akár
6871 15 | egyezem bele. Neked nem szabad magadtól a táplálékot megvonnod.~–
6872 18 | istenek, akiket minden nemzet magáénak foglal, s egymásra ígérget
6873 13 | vőlegényeiket a csatamezőn. Aki a magáéra talált, kezdte költögetni,
6874 17 | szűrüket innen? Imola nem magáért aggódott: ő erős, egészséges
6875 4 | Mike Sárának végigmondani a magáét, hanem közibe vágott, s
6876 3 | székely nemzet nevében, csak a magaméban. Talán megérthetjük egymást.
6877 12 | én is úgy tudom – szólt magamegadással Rapsonné. – Nem is azt kívántam,
6878 14 | mily bámulatos az ifjú magamegtartóztatása, ki könnyei forrásával oltotta
6879 12 | Nekik adom, a kedveskéimnek. Magamnak is kedves kis menedékem
6880 3 | ahhoz rossz vagyok. Többet magamról nem mondhatok. Amíg a mi
6881 22 | koronát pedig ott tartotta magánál: ott állt az abban az ajtótlan,
6882 17 | minden istenektől megszállott magányban, mintha ez volna örök maradásuk.
6883 17 | ellátogatott a Mohoson túl a magányos kunyhóhoz: ahogy azelőtt
6884 10 | torony falai négy ölnyi magasak, a székely építési mód szerint
6885 19 | felállítva a ravatal; de olyan magasan, hogy a rajta fekvő alakra
6886 7 | a lábtókról, amik olyan magassá tették a termetét. Künn
6887 1 | körülete hatvan lépés, a magassága, amilyen csak egy szál fenyőé
6888 10 | Hozsánna, hozsánna! Dicsőség a magasságban lakó egy igaz Istennek.”~
6889 18 | a csillagos feketekék magasságból emberkiáltáshoz, harsonaszóhoz
6890 19 | közeledik a véghetetlen magasságú ég!)~De a megrémült cinkosok
6891 11 | szűz énekkara a távolból magasztalá a leáldozó napot, a többi
6892 18 | mind az ős bálványistenek magasztalásáról szólnak, előhívatta a kürtöseit,
6893 18 | Nézd, én cifrább oltárral magasztallak fel, mint a másik!« Aki
6894 12 | ölelgette, s beszélt hozzá magasztaló, vigasztaló szavakat. „Dicsőségesen
6895 14 | Szent Gellért püspök is magasztalóan szól a magyar gazdasszonyok
6896 14 | gyönyört megvetni.” Így magasztaltatik fel a dicső Chartuicius
6897 5 | indulatot itt hagyjatok, magatokkal semmit haza ne vigyetek.~
6898 19 | vesszük. Szerezzétek meg magatoknak a mi emberségünket, horkázokét,
6899 6 | kényszerített rohamában a máglyák parazsát, s ami élő tűz
6900 3 | gallyakkal, s a kettévágott ebet máglyára vetve, meggyújtották azt
6901 13 | szétdarabolták, s megannyi máglyarakás mellett parázson sütötték.
6902 13 | leáldozott a nap: csak a máglyatüzek égtek.~Ekkor kezdődött azután
6903 11 | minden ember. Hagyjátok őket magokra; amíg kibékülnek. Az asszonyféle
6904 18 | kék alak, tán Hunor vagy Magor: hosszú szürke szakálla
6905 7 | magasra emelve kanyarog a maguktól világító redves fák odvába.~
6906 18 | azzal fenyegetőzik, hogy ha magunkat kegyelemre meg nem adjuk,
6907 14 | halántékait bekenik ennek a magvából készült írral; amitől az
6908 17 | termesztenek, amiknek a magvát Orbán mester hozta el Ázsiából,
6909 7 | felhőknek ábrázatja van: ínséget magyaráz.~Csak a lábainál heverő
6910 14 | a gyónástitok szentség – magyarázá Imola. – Az egyház embere
6911 18 | ember szíve érez valami magyarázhatlan örömet, mikor azt a csillagzatot
6912 5 | búbánatos dalokat, amik a magyarnak a szívét úgy felcsiklándozzák.
6913 6 | hívja, hogy „Furuzsina”; a magyarnál „Délibába”.~Annyi bizonyos,
6914 1 | nép Árpád alatt elfoglalta Magyarországot. Két király ült egyszerre
6915 22 | földi édes hazájukról, jó Magyarországról.~Egyszer aztán az Úristen
6916 14 | utat, de mégis eljönnek; a magyart nem hagyják. Odafenn az
6917 9 | egyházi szertartás egészen magyarul ment, csak a végén kiáltotta
6918 18 | tűzhalomnál, hogy az új tűz fölött magzatát igaz tuhudun hit szerint
6919 19 | Hóhérját, kárhozatra vivőjét magzatodnak.~– Elhiszem, hogy úgy lesz –
6920 4 | madarak éneklését. (Még maig is fennmaradt ez a szokás
6921 11 | andalgó hangicsálásaikkal majdan szendergessék az ébredőket,
6922 7 | gúlák képezik óriás kapuját; májszínű rozsdaveres sziklák, fekete
6923 4 | Sámsond a Telegdek sarja, Maka a rabonbán, Kada, Zaklató,
6924 14 | forgatott a kezében, amire makkok meg gubicsok voltak feltűzve.
6925 14 | szedegette egymás után a makkokat, gubicsokat a füzéren.~–
6926 2 | beszédük röhögés, üvöltés, makogás, hőrögetés, nem emberi szózat;
6927 15 | lévén, ebédre Imola csupa mákos csíkot és csíkos káposztát
6928 4 | Moya, majd Moxa: mai nap Maksa a neve.)~A tűzáldozatokat
6929 23 | hogy e kövek megvoltak, s a Maksán tartott presbiteri ülés
6930 14 | mint egy aranybojt vagy egy máktok, a szirmok kívül aranysárgák,
6931 16 | tavalyi virágok korsó alakú máktokjai úszkálnak a gőzölgő tavacska
6932 14 | Dehogy visz! Adok neki egy malacot, s ahogy én ismerem az ördögöt,
6933 20 | másik keze pedig tele volt malaszttal. Erős hite volt benne, hogy
6934 19 | üstökben szurkot forraltatott, malomkerekeket ácsoltatott össze, mik az
6935 10 | mélységű kútból, s még egy malomkereket is tartott mozgásban, ami
6936 2 | készítenek, ahol letelepszenek, mámorító italt. A rengeteg sokaságú
6937 4 | megijedni a medvétől és a mándructól sem, de mégis egy oroszlán
6938 18 | olyan elmés módon, hogy a mankójának a vége el levén hasadva:
6939 17 | szerencsésen le is sújtott a mankójával; s aztán kezébe ragadva,
6940 15 | hívek között: kenyeret, ami mannából készült, és bort, aminek
6941 15 | hiszen olyanabb vagy az erdei manónál”.~Még akkor nem tudták Európában,
6942 7 | teremteném magamat újjá.~– Akkor mára elég volt a gyógyító csodából,
6943 17 | magányban, mintha ez volna örök maradásuk. Arra senki sem gondolt,
6944 19 | házakat, amikben a tuhudunok maradékai laktak. Ez a külső vár az
6945 15 | elhagyta őket, hogy veled maradhasson?~S addig-addig simogatta
6946 17 | istentagadó filiszteus! Itt maradhatsz már a nőstényeddel meg a
6947 15 | végig, és szépen veszteg maradj! – inté előre Imola a pogány
6948 2 | is azért, hogy Erdélyben maradjanak, hanem hogy tovább költözzenek
6949 3 | teneked kellene velem itt maradnod. Nálunk pedig az a törvény,
6950 18 | legrosszabb. Az, hogy tűz nélkül maradtunk (tűzhelyünk, szívünk is);
6951 9 | örömkalácsban”; az is pogány maradvány még: sütemények, madarak,
6952 23 | sziklaüregekben talált kővértek maradványait, az állatbőrökre tett írások,
6953 11 | neveli a szépségünket. – Hadd marakodjanak egymással! – Majd holnap
6954 17 | valami más is bántotta, marasztalta: a szíve úgy húzott ide
6955 4 | Pedig az ábrázatja is elég marcona volna arra, hogy a rátekintőben
6956 19 | előkelők idejöttek kincseikkel, marháikkal. Ezt a külső várat, a hegy
6957 13 | ivóeszközein; a szolgák a marháin: „Legyen a tied!”, hagyá
6958 3 | minket és népünket és minden marháinkat a tuhudunok földjén keresztül
6959 18 | is új tüzet kell hozni, a marháit a tűzön átterelni, és ami
6960 12 | Költözzenek bele abba.~– Ajándék marhának nem kell ugyan fogát nézni,
6961 3 | bocsássatok: se népünkből, se marhánkból senkit le ne vágjatok, el
6962 2 | hegyes dárdáikkal; s a marhával együtt terelik a gyalog
6963 9 | vásárbírónak ott áll a sátora a marhavásártéren. Ez a billogos (bilochus),
6964 3 | zászlóra szironnyal volt a Szűz Mária-kép kihímezve: remekmű volt!~
6965 5 | ott van a kápolna, a Szűz Mária-képpel. Ez a kettő egymással meg
6966 4 | de Imola egy üdvözlégy Máriáig tartotta benn a kezét az
6967 3 | Istenre, a boldogságos Szűz Máriára, s égnek minden szenteire,
6968 17 | ő megijedne tőle.~Imola máris megijedt.~– Készüljünk az
6969 17 | ökleljen meg a vadbölény; marjanak meg a farkasok. De legjobban
6970 6 | dobbanjon,~Koldusfarkas meg ne marjon,~Vahor, rossz szem meg ne
6971 3 | esperes a feszületet hordta a markában, egyébiránt rézből volt
6972 23 | Zsombori kertben, utóbbi Maros-Vásárhelyen. – Bodor.~6. [10.] lap.
6973 2 | Hosszú haj: rövid ész!~– Márpedig ennek az asszonynak az eszétől
6974 2 | lábszárát könnyen csípte, marta. Ez csak intés volt, hogy „
6975 7 | sokatevő csak éjjel jár martalékot orozni, s mintha tudná,
6976 9 | vitéz! Aki a fejét elhozza a martalócnak, annyi súlyt vető aranyat
6977 23 | kehelybe kardot, nyilakat mártanak (a szkíták).~A jegyzeteknél
6978 21 | Kevend óhajtja, hogy ő maga mártassék bele elöljáróképpen a szent
6979 23 | ordaliai szertartás. 1550-ben Martinuzzi kiadatta az ordaliai ítéletek
6980 16 | van az a forrás, aminek a martját a sárgapiros nenufár (világzár)
6981 12 | aztán az úr a vendégével mártogatott békességesen egy tálból,
6982 18 | a köpönyegszabdaló Szent Márton volna; hát még a felesége,
6983 15 | sütöttek, főztek, gyertyát is mártottak; úgy hívják, hogy karácsony:
6984 15 | fölé tartva, hanem vízbe mártva kapja meg a nevét. Hát olyan
6985 5 | Egész város vette körül, márványkő palotája volt: azt az apám
6986 19 | mutogatják azt a hosszú, magas márványkövet, mely azt a fülkét jelöli
6987 4 | odajárult az áldozatkőhöz, a két márványvértet egymásra fektette, s úgy
6988 1 | szörnyeteg, a világ fölött.~Másféle torony még nem látszik a
6989 16 | Szilamén hogy a prépost egészen másforma pap, mint a taplógúnyás
6990 21 | kezével békét ajánlani, a másikkal ítéletet hozni az ő hivatala.~
6991 11 | asszony fején. Még a szeme is másként ragyog, mint azelőtt, mikor
6992 4 | a lelkét.~– Hát lássuk a másodikat! – szólt Opour – vajon csakolyan
6993 18 | kiszabadíthatja a pokol tornácából, másokat pedig egészen belemárthat
6994 12 | nélkül, összeboronálta, másrészt meg, hogy az Opourokat és
6995 5 | trákok, gepidák, szarmaták, massagéták, agathirsok, kunok, egymástól
6996 17 | telhetett ki ilyen ördöngösség mástól, mint egy Krisztustagadó
6997 15 | nem ebből a világból, de a másvilágból való. Aki fegyverrel öl,
6998 14 | Ilyenkor háromnapi böjt után a másvilági követet, a szüzet vagy a
6999 13 | Nekem se lesz hosszabb.~– A másvilágig tart!~– Az én szerelmem
7000 14 | hozott a nap mezejéről, a másvilágról. Azért ennek a virágnak
7001 13 | vőlegénnyel együtt eltemetett mátka menyegzői táncát? – Rémség
7002 11 | innen. Itt van az asztalon a mátkakenyér. Ez rád vár, hogy megtörjed.
7003 11 | asztalhoz, felvette a tálról a mátkakenyeret és kettétörte azt. Felét
7004 6 | vőlegény menyasszonyának mátkatálban, s a javasasszonyok azoknak
7005 23 | Ipolyi A. Magyar Myth. Bél Mátyás Jovinville stb. kútforrások
7006 15 | egy kivájt kobakban égő mécs volt; azután a pásztorok
7007 8 | pislogó kanócát az élete mécsének! Minden reggel, este százféle
7008 15 | szentségtartó, sem kelyhek és medencék: egy fakereszt volt minden
7009 11 | a ház, a kandalló előtti medvebőrön hevert két hosszú szőrű
7010 16 | kerevetre, hanem a lábához, a medvebőrre, úgy bámult fel a férje
7011 11 | nyugágy volt, beterítve medvebőrrel és tarka gyapjúszőnyeggel.
7012 14 | gyapjúpokrócokkal, süppedő medvebundával), amíg a szolgálók az őzderekat
7013 7 | fülű véreb volt az, híres medvefajok. – A fenevadat kizavarták
7014 4 | perpatvarba. (Mivelhogy a hű medvefogó ebét, kivált táborjáráskor,
7015 4 | helye ez már, ahol kutyákra, medvékre van szükség, hogy az áldozatmén
7016 9 | kirántotta öve mellől hosszú medveölő kését. Mike Sára maga volt
7017 4 | nem szokott megijedni a medvétől és a mándructól sem, de
7018 1 | ami tele van bölénnyel, medvével, még párduc is tanyázik
7019 14 | megharagudott ezért Imola, hogy meg-megtépázta, két marokra fogva, Szilamérnak
7020 23 | szkíták).~A jegyzeteknél megadott lapszámok Jókai Mór: Összes
7021 6 | vallás hívei.~Opour Kevend megajándékozá egy orsó alakú aranypénzzel
7022 12 | miféle babonával lehet megakadályozni, hogy éjszaka be ne jöhessen
7023 20 | hogy Isten megsegíti őt, megakadályoztatja a testvérek szörnyű vérontását,
7024 15 | lesz! – kiáltozá Imola; megakadályozva az ajánlott öltönycserét. –
7025 9 | egypár újszülöttet, s ezzel megáldá és elbocsátó az egész gyülekezetet,
7026 13 | csúcsa.~Ezalatt a táltosok a megáldozott lovakat szétdarabolták,
7027 23 | o. Az elgyöngült vezér megáldoztatja magát.~129. [125.] lap.
7028 19 | apósomat, az én férjem atyját megáldoztatni nem engedem! Abba már beleszólok.~–
7029 16 | Íme ez a te sírod. Amelyet megáldunk, megszentelünk és bezárunk,
7030 15 | ennél a remeténél. Talán megalkudhatunk egymással. Hátha a ti isteneiteket
7031 7 | fojtó gőzt ereszt ki: amott megállítja a Hammas patakja, melynek
7032 16 | helyen azt láttam, hogy megállnak. Ott áll sűrű bozót közé
7033 15 | a másikat; de nem lehet megállni az én hazámban, ahol mind
7034 3 | odanézett az asszonynak: az is megállta lelkesen.~– Minthogy már
7035 10 | Segít-e valaki? Magunk megállunk ott végső leheletig. – Úgy
7036 5 | rúdja és kerekei fényesen megaranyozva; a bivalyok nyakán csengő-bongó
7037 15 | előtte, és kínjaid közepette megátkozod az égben lakókat. Ebben
7038 18 | öklével ütve koponyáját. – Megátkozott engem az a gonosz tündér.
7039 2 | a tegez idege ilyenkor megázik, nem lőhetnek rá a vár bástyáiról,