| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Bálványosvár IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
8048 3 | áldozat, kehely, vérbocsátás, nyílbemártás, ami a magyar eskühöz tartozik?
8049 12 | S nekik meg kerékre járó nyílhajítóik voltak, amik a tollas kopját
8050 16 | és bezárunk, hogy meg ne nyíljék a feltámadásig. Innen e
8051 23 | mythologia.~113. [112.] lap. Nyíllövés a sírba. Ipolyi A. M. Myth.~
8052 5 | reszketett, s őrjöngő mosolygásra nyíltak fel ajkai.~– Én őrzöm meg
8053 10 | kellett lakolnia. Mikor a nyíltörésre került a dolog, én is eltörtem
8054 3 | tartsanak a székely nép nyilván láttára.~Kuthen vezér szótlanul
8055 21 | egyúttal törvényes szülöttnek nyilváníták; – a kis „maga jött” emberkének
8056 4 | kirántott a puzdrájából egy nyílvesszőt, s odalépve az oroszlánhoz
8057 4 | dobbantva, fejére vágott a nyílvesszővel a nagy fenevadnak, s ugyanabban
8058 12 | jó bora.” Közben zúdult a nyílzápor innen is, onnan is, zuhogtak
8059 15 | se állatok gyapjából nem nyíratik, se földi növényekből nem
8060 4 | boszorkánygyűlést tartottak a rétyi nyíren. Ezeren is voltak, vízen
8061 4 | találtak, s ha megfúrták a nyírfát, annak a levét csapolták
8062 8 | vadaktól, a rablóktól, a nyíri morotva lidércnyomásától,
8063 4 | Kolozsvárig. Én, a rétyi nyírnek és a Honárkának örökös úrasszonya,
8064 7 | lepi be a halaványsárga nyirok az egész környéket. S a
8065 2 | követve, hátul kopaszra nyírta a fejét, csak elöl hagyta
8066 20 | rabonbán tovább beszélt.~– Nyissátok meg a kapukat, s járuljatok
8067 10 | ablakig, ahol Andorás maga nyitotta fel annak a tetejét, nem
8068 13 | Jöjjön ide, ki az?~Utat nyitottak készséggel a követelő leány
8069 7 | mintha elkárhozott lélek nyögne fel a sírból. Ez az ocsmány
8070 17 | elriasztásnak, elkezdett egyszerre nyögni, jajveszékelni; jaj ez a
8071 16 | valami olyan szívbemetsző nyöszörgés hangzott elő, hogy még a
8072 20 | az udvarban; úgy, hogy a nyolcszegletű udvarnak egy szakasza üresen
8073 16 | Krisztus követőjévé. Az ő nyomdokaiba találtak bele éppen a te
8074 15 | mint a mennyországba vezető nyomokat, s mikor már azt hitte a
8075 14 | az ember, köztük egy-egy nyomorék lucfenyő, egy göcsörtös
8076 17 | Szilamérnak afölött, hogy azt a nyomorult bélpoklost ilyen csoda módra
8077 19 | gazdádat! Segíts megküzdenem a nyomorultakkal!~S az oktalan állat megérté
8078 9 | minden dicsőség a gyávákra és nyomorultakra vár? Hát az se legyen igaz,
8079 16 | vitte oda a korsóját ahhoz a nyomorulthoz, hogy megkínálja vele: „
8080 16 | Ezek voltak az éneklők. Nyomukban egy csapat alabárdos tolakodott
8081 18 | mintha égtaposó óriások nyomulnának egymással megütközni. Ni,
8082 10 | kiálta Mike Sára, fiát térdre nyomva gyöngéd erőszakkal.~– Hát
8083 17 | látogatni a gyermekágyas asszony nyoszolyájába, s ő megijedne tőle.~Imola
8084 11 | oszlopos fülke, amiben egy nyugágy volt, beterítve medvebőrrel
8085 19 | Csak Kájon horkáz tartá meg nyugalmát.~– Ő hallotta hát, amit
8086 8 | rettentőnek, sőt inkább nyugasztalónak, hogy a testvérek ilyen
8087 16 | hogy „az Úr adjon neki örök nyugodalmat!” – Vártam, hogy majd előlépnek
8088 16 | boldogtalan ember a halottak közé. Nyugodjál meg, ahogy a halottak megnyugosznak.
8089 17 | farkasok vagy a sokatevők: Nyugodjék békével! Hoztak helyette
8090 16 | Amelynek végzéseiben meg kell nyugodnunk. Az parancsolja, hogy a
8091 15 | orrost a helyére, egész nyugodt lélekkel így szólt:~– Én
8092 4 | Mike Sára asszony nagy nyugodtan felelt.~– Ez az én leányom:
8093 13 | fel, hegyes kopjavéggel. A nyugoti oldala a veremnek meneteles
8094 11 | terem volt az, keletnek, nyugotnak ajtó nagyságú ablakokkal;
8095 16 | táblájára meszes pamaccsal: „Itt nyugszik az Úrban a névtelen, meghalt
8096 18 | az átjáróvárban lesi már nyugtalan, hogy mikor üssön rajtuk
8097 13 | szelíd oroszlánja fejére nyugtatva, s hallgatja, hogy a hegedősök
8098 22 | aztán szép egyetértésben, ha nyugton hagyták volna őket. – Hanem
8099 11 | kenyeret, s Szilamérnak nyújtja a felét. – Látta, hogy megeteti
8100 18 | vékony ezüstpénzeket, s úgy nyújtó azokat a szegényeknek, akiknek
8101 4 | Domboru a Zábrán nemből, Nyújtód, a Domonkosok őse. – Az
8102 3 | találkozónak, s ott kezet nyújtottak egymásnak, ősi szokás szerint.~
8103 13 | legpompásabb fegyverzetébe, ők nyújtóztatják ki a ravatalon, ami egész
8104 9 | furcsaságukért mégis hozzájok nyúl: egyik garabonc bűbájos
8105 14 | partját a tónak koszorúzzák nyúlánk fenyőszálak, mintegy keretbe
8106 18 | kesztyű, abba dugott kézzel nyúlhattak az alamizsna után. Innen
8107 18 | ájtatosságukat. Senki pedig hozzájuk nyúlni nem mer vala, hogy ellökje
8108 15 | többet beszélt Szilamérnak az ó- és újszövetségből, amely
8109 23 | Almus in patria Erdeel occisus est, non enim potuit in
8110 6 | is ekkor dobálják le az ócska csillagokat, s újakat gyújtanak
8111 7 | nyögne fel a sírból. Ez az ocsmány sokatevő hangja. Tanyáját
8112 8 | majd Szilamérnak, ha az oda-megy hozzá, megtudni tőle, hogy
8113 15 | kincseim legdrágábbját, odaadlak a legszegényebbnek, a taplóembernek:
8114 12 | annak a mellvértjére. Hogy odaadta volna Opour Kevend még a
8115 17 | édes nénémasszony, ezek odaalant, akik a maguk módja szerint
8116 4 | nyakán, a három legényfia odaáll körüle, jobbról a Szilamér,
8117 3 | nem engedném meg, hogy te odaállítsd a te bálványodat az én Jézusom
8118 16 | olajas pilist; s lóra ülve, odaállnak, ahol a zászló lobog, s
8119 4 | mint a többi legények, s odaállt az anyja mellé.~– Ki az
8120 18 | előtt. Amint beereszték, s odabocsátók őket Szilamérhoz, ez mindjárt
8121 13 | Menj vele.~Ekkor a hajadon odaborult Opour lábához, s azt mondá:~–
8122 9 | s azoknak a hangicsálása odacsődíti a legénységet, ott járják
8123 8 | ajtóba tenni, hamus kenyeret odadobni.~Tömjénnel ördögöt szoktak
8124 8 | kenyeret hamuval, s azt odadobta Rapsonné lábához.~Ezen aztán
8125 4 | szólt Opour Imolához, ismét odadobva a fenevad elé a gödölyét.~
8126 13 | utolsónak. – Azokat mind szépen odafektetik körbe a nagy sírhalomra,
8127 10 | férfi kivonván a kardját, odafektette azt az oltár kövére.~– Most
8128 13 | halottak tánca.~Fiatal legények odafeküdtek a nagy sírdombra szerteszéjjel,
8129 18 | leoldva derekáról a háromrét odafont kígyót, s azt a fejénél
8130 5 | eltakarva özvegyi fátyolával, odafordult Kuthen vezérhez, s keserűen
8131 18 | aknát, hogy az ostromlók odafulladjanak, mert nem volt tüzünk. –
8132 19 | úszott a hű oroszlánja, míg odafulladt.1~Imola megsimogatta a kezével
8133 4 | veszedelmes mormogással. – Opour odahajítá eléje a reszkető áldozatot,
8134 18 | háttal a várnak fordulva, odahajító azt a háta mögé, s aztán
8135 21 | mondá Szilamér –, én is odahajtom a fejemet a víz alá. Elfogadom
8136 4 | az olvasztott ezüstöt, s odahelyezé az oltárkőre.~Az volt a
8137 17 | megfordítá, az égő gyertyát is odahelyezte melléje arra az asztalkára,
8138 16 | szemenszedett boszorkányok. Mikor odáig ért a hosszú csapat, ahol
8139 15 | Hanem Imola hátramaradt, s odajárulva a remetéhez, ezt sugdosá
8140 3 | Kájon is haragba jött és odakiálta:~– Még ebbe majd a bálványosi
8141 4 | Imola még el sem sápadt. Odalépegetett az oroszlánhoz szelíden;
8142 17 | rohanta volna meg.~Szilamér odalépett felé, hogy megengesztelje;
8143 4 | puzdrájából egy nyílvesszőt, s odalépve az oroszlánhoz rárivallt,
8144 8 | elmegy háborúba, hosszan odamarad, azalatt van, aki az asszonyt
8145 9 | keresztyén vallás, kapom: odamegyek az espereshez, kiszakítok
8146 9 | szentegyházba futott vissza. Odamentek, keresték: az egyház üres
8147 16 | ahelyett, hogy elfutnék előle. Odamentem az emberhez, hogy megszólítsam.~
8148 3 | karikát nevelt már.~Jól odanézett az asszonynak: az is megállta
8149 11 | és kettétörte azt. Felét odanyújtá Szilamérnak. Maga is evett
8150 19 | hosszan lecsüngő ősz üstökét, odanyújtó az Imola kezébe: „Bontsd
8151 19 | fekvő oroszlán hátára, s odanyúlva Opour Kevend fejéhez, kiragadta
8152 13 | körül, hogy azoknak a vére odaomlott minden oldalról a sírba,
8153 5 | koronát, sarkantyút mind odarakatott mellé. – Szokás volt ez
8154 15 | Arra azután a férfiak mind odarakták a ködmeneiket a Jézusbáb
8155 9 | átnyalábolta Imolát, s odarántotta magához az anya mellől.~
8156 15 | hüvelyéből kiguvadt kardját, s odarántva magához feleségét s vaskarjával
8157 4 | mint hattyúk meg vadludak odarepültek a leányaik a partra, ott
8158 19 | megrémült cinkosok mind odarohantak az asszonyhoz, a tetten
8159 20 | meg majd őtet is.~Imola is odaroskadt az ősz apa lábaihoz. Kevend
8160 19 | félretolta maga elől Kájont és odasietett a ravatalhoz. Annak az aljánál
8161 11 | a szétmorzsált darabjait odaszórta a galamboknak. – S aztán,
8162 12 | Mike Sára a saját pajzsát odatartani a fia elé, mikor a szekerce
8163 20 | szózatát. Az elbámuló tuhudunok odatekintének, s dermesztő fagy állta
8164 19 | s azt egy pohárba töltve odatennék eléd, hogy ürítsd ki, nagyobb
8165 18 | útját a bélpoklosok; de azok odatérdepeltek szokás szerint karéjban
8166 13 | lenyiszálja tőben, s aztán odateszi a fia kezébe. Ez a legnagyobb
8167 14 | És akkor ezt a virágot odateszik a nyitott szájába: s azzal
8168 3 | lobogó tüzek mellett, hogy az odatévedt pásztorlegényt, ki ezt egy
8169 18 | ellenük, mert nem volt tüzünk, odatolhatták a vívótornyukat. A vashíd
8170 12 | fehér palástot a válláról, s odatűzé azt lobogónak a kopja hegyére,
8171 18 | egy hegyszakadékból még odatűzött a lehanyatló nap a sík láthatárról
8172 9 | csapatot, Iszla hirtelen odaugrott az asszonyok közé, s gyorsan,
8173 5 | bakra, felkapta az ostort; odavágott véle az ostorhegyesre. Szép
8174 16 | Szilamér nagy keservesen odavágta az, asztalra a nagy medvebőr
8175 18 | ontá, míg a zápor szakadt, odavágtatott a villámgyújtotta szálfához,
8176 16 | szökött fel helyéből Imola, s odavetve magát Szilamér keblére;
8177 11 | megfogva a leány kezét, odavezeté őt a nyugatnak néző ablakhoz. –
8178 6 | Ennek még erős a hite.~Odaviszi a kisfiát az izzó parázshalomhoz,
8179 14 | virágját a kupával együtt, odavitte Szilamérhoz; a térdére ült
8180 13 | minden arcról: az anyák odavitték kis fiaikat, hogy a férfiak
8181 7 | menekülni a barlangba.~Amint az odú szájához érkezett, egyszerre
8182 16 | a taplógúnyás remete az odúban.~Imola egy ilyen véletlen
8183 15 | veszem föl; beülök a te odúdba, s onnan nézem, hogy te
8184 15 | fakeresztet hozott ki az odújából: nem kell a karácsony ünnepéhez
8185 14 | böjtnapon szabad elhagyni az odúját, amikor semmi ételt vagy
8186 7 | maguktól világító redves fák odvába.~Menmeg süvegnyi béka állja
8187 14 | kenyérnek, abraknak. A nagy odvas fákból felgyűjtötte a lépes
8188 12 | buzogányával verte a rézpajzsa öblét.~Most szétválnak a fiúk:
8189 10 | építési mód szerint középen öblösek, mint a kancsó, úgyhogy
8190 18 | Szilamérnak el ne fecsegjék az öccsei halálát.~Azok elloholtak
8191 5 | mindent. Hat nap alatt az öcs előkerestette egész birtokáról
8192 18 | Hát Zsombor? Hát Iszla?~– Öcséid? Jó Szilamér. Rég otthon
8193 8 | ellenkezésre.~– Ej, ej, édes öcsémasszony; de szigorún ítélsz a más
8194 18 | bízzátok a tűzkereket a két öcsémre: mert azok nem gyújtják
8195 5 | őrizetre Opour Kevend rabonbán öcsénk a Bábolnaképet a maga várába,
8196 12 | fején a bodon alakú sisakot, öklében a hosszú, kétélű kardot;
8197 17 | kergessen meg a bolygó lidérc, ökleljen meg a vadbölény; marjanak
8198 12 | szarvait, aki fel akarta öklelni. Vasért vasat! Van itt elég.
8199 1 | bele a szarvait, s amíg azt öklelte, addig ráözönlöttek minden
8200 15 | többi ujjait, végre az egész öklét, hogy a kacagás ki ne törjön
8201 9 | visszafutott a templomba.~Iszla, az ökölcsapásból gyorsan felocsulva, dühösen
8202 13 | derék-betörésen; aztán ökölre megy; utóbb kézbe kerül
8203 16 | minden bajban megsegít, s egy ökör fülében elfér. Ennek a neve,
8204 20 | Csaba vezér hagyatékát az ökörbőrön, s azok hárman a kolonc
8205 9 | illetőségét: ha ökröt lopott, ökörfőt, ha lovat lopott, patkót;
8206 9 | osztja, hogy az eladott ökörnek, lónak a tomporára sütteti
8207 9 | szokni. A „gólyahír-hó”, az „ökörnyál-hó” nem járja már, most Szent
8208 15 | elmondják: csupa merő égi ökörnyálbul szedetik össze, tehát ez
8209 2 | azután az asszonyok, leányok, ökörvontatta szekereken, amik ernyővel
8210 13 | volt annak a zengése!~„Ezt ölelem!~Ezt csókolom!~Adjon Isten
8211 16 | ülj az ölembe, ne is igen ölelgess; ülj távol a kerevetre.
8212 12 | tetemére borult, azt csókolta, ölelgette, s beszélt hozzá magasztaló,
8213 21 | ebből az örömsírásból és ölelkezésből, mint minden ékesen szólásból,
8214 16 | Szilamér meg sem akarja ölelni. Vajon mit véthetett neki?~
8215 13 | emelkedtek a lován ülő hős és ölelő kedvese körül; már csak
8216 10 | édes kedves fiát keblére ölelve, az meg nem tudott egyebet
8217 17 | Jobb helye lesz neki az én ölemben! – vágott oda nagy nyersen
8218 10 | érintése meggyógyítja a lelkét ölő kínt.~– Jól van: szent leszek; –
8219 4 | asszony annyi ideig beszél őelőtte; nem hagyta Mike Sárának
8220 12 | egy asszony meg egy pap ölte meg: szolgálhat majd nekik
8221 4 | kerékforgatással az oltárkövön; nem ölték le a fehér lovat a táltosok;
8222 15 | feleségem elé vezetlek, öltenéd fel ezt a palástot, amit
8223 15 | megakadályozva az ajánlott öltönycserét. – Kikérem az ilyen tréfát!~–
8224 10 | kötelet fonhattak volna az öltönyeikből, csakhogy az ilyen szökevény
8225 6 | billogosnak.~Ez a felavató pap. Öltözete bivalybőr páncél, mezítlábra
8226 13 | fegyvertársai, cimborái: azokat az öltözeteket viselik, amiket a csaták
8227 15 | vetegeti le magáról a daliás öltözetét, s ösztökéli a remetét,
8228 15 | hogy én egy ilyen hivalkodó öltözettel megbántsam az Istent?~–
8229 16 | ének végeztével az a fényes öltözetű főpap egy zsákot hozatott
8230 16 | maguk is fénybe, pompába öltözködnek; nem is élnek aszalt gombával,
8231 16 | lépdegélt egy selyempalástba öltözködött férfi, hosszú szürke szakállal,
8232 14 | ember csupa taplóba volt öltözködve, ködmen, süveg, harisnya
8233 10 | nemzetségnek egy ellen fegyverbe öltözni. Ez olyan gömbölyű okoskodás,
8234 10 | keresztyén leszek. Zsákba öltözöm, hamuba fekszem, úgy vezeklek. –
8235 13 | az elesett hős daliát, ők öltöztetik fel legpompásabb fegyverzetébe,
8236 9 | sorakozott, talpig páncélba öltözve. Nyomban ezek után jöttek
8237 15 | apó, mint mindenki tudja. Öltsd fel a páncélom, tedd fel
8238 1 | Ez a kérdések kérdése.~Az önmozgógép még nincs feltalálva. –
8239 9 | Szép, nagy harangot is öntetett Mike Sára asszony, amit
8240 18 | izenet, mintha jeges vízzel öntötték volna végig a hátát. Nagyon
8241 17 | lankán elvetették, ápolták, öntözték: csodálatos mindeféle főzelékkel
8242 14 | Uram! Zebaoth isten! Ne öntsd ki haragodat e vakmerő káromkodó
8243 18 | helyre hozott benneteket az örd … vagy mit mondok, Szent
8244 23 | 159.] lap. Pogányok hat ördögei. Ipolyi A. Magyar Mythologia.~
8245 18 | volna éjszakára még azért az ördögért sem, akinek kötelessége „
8246 18 | pokol kürtőin kiszabadult ördögfiúk acsarkodnának fel egy jelszóra:
8247 17 | táncolsz! Elharácsoltad tőlem ördögi ravaszsággal a Tiburc váramat,
8248 2 | szavakon beszélnek, amik az ördögidézéshez hasonlítanak; s azoknak
8249 23 | gyűjteményemből. Kézirat. Ördögidézési formula: „jelenj meg nekem
8250 23 | szól a monda, hogy a Dromó ördögnek azt ígérte, hogy ha neki
8251 4 | lesz, hogyha hallgatsz az ördögről! Hiszen három fiad közül
8252 2 | cserepekre törött, egyszerre ördöngös méhraj zúdult ki belőle,
8253 2 | bolondok, a holdasok, az ördöngösök baromsokasága; meg az apró
8254 17 | Nem is telhetett ki ilyen ördöngösség mástól, mint egy Krisztustagadó
8255 21 | amint ez nevető orcával öreganyja felé nyújtá két kis kláris
8256 12 | asszonyom saját unokája megy az öreganyját a ciherre dobatni, s az
8257 9 | legények, mind hátrább az öregapók; akkor következett az esperes,
8258 6 | Ezen jó elkomorodni! Sok öregasszonynak könny szökik a szemébe,
8259 18 | halkan a csillagok, előbb az örege, majd az apraja is. Az ősmagyar
8260 5 | mind a kettőt. Egy nap az öregebb bátya várlakában egy nagy
8261 13 | adhat, ez a legdrágább apai öröke a halottnak, mehet vele
8262 19 | is halott lesz.~– És az örökkévalóságban?~– Talán.~– Bocsáss hozzá,
8263 18 | a minden népek atyja, az örökkön élő, és az ős istenek között,
8264 4 | nyírnek és a Honárkának örökös úrasszonya, kötést szerzettem
8265 22 | volna őket. – Hanem hát örökösen bajoskodtak velük majd a
8266 13 | ilyen daliát vesztettél el örökre.” – S aztán rákezdik a sírást
8267 14 | ellenére élni, a házastársak örömeit lenézni, a gyermekekben
8268 12 | csapások miatt. Óh, milyen örömest rohantak volna fel hozzájuk,
8269 18 | érez valami magyarázhatlan örömet, mikor azt a csillagzatot
8270 15 | el tudta titkolni a belső örömét. Mikor már a székely tuhudun
8271 11 | gyermeket.~S ezzel kidöntve az örömfát a helyéből, kirántotta a
8272 9 | alatt válogatni lehetett az „örömkalácsban”; az is pogány maradvány
8273 11 | végighaladni, eget verő örömlárma fogadta a bástyákon. Ettől
8274 21 | el együtt ketten azt az örömmagzatot. Mind a kettő elfeledte
8275 5 | elfogadó zajában annak az örömnek volt-e meg a hangja, amit
8276 17 | Amint megtudtam ezt a nagy örömöt, mindjárt repültem is hozzátok.
8277 21 | többet értettek azok ebből az örömsírásból és ölelkezésből, mint minden
8278 19 | a bástyafokon kigyulladó örömtüzekről; az okát is megértette velük
8279 13 | asszonyok rásivalkodnak.~„Örülj, örvendj, vén Opour Kevend,
8280 12 | mi időnk is! Addig hadd örüljön, hadd szerelmeskedjék. Oh,
8281 17 | híveim, ennek ugyancsak örülök, hogy így beteljesült minden
8282 12 | tudtam.~Óh, milyen nagyon örült neki a gonosz vén tündérasszony,
8283 13 | asszonyok rásivalkodnak.~„Örülj, örvendj, vén Opour Kevend, a fiadat
8284 20 | magyarok Istene; veletek örvendő, veletek gyászoló, értetek
8285 21 | bámulatára.~Végül aztán össze-vissza kereszteltek minden lelket;
8286 15 | hiábavaló beszédre, csak egy összeábdált fakeresztet hozott ki az
8287 16 | eszközeikkel nagy hirtelen összeábdáltak e forrás mellékén egy burdét;
8288 9 | nagyon szerette azt a leányt. Összebeszélt az öccsével, hogy mikor
8289 12 | minden egyházi áldás nélkül, összeboronálta, másrészt meg, hogy az Opourokat
8290 14 | angyalom.~Imolának egész teste összeborsózott a rémülettől; fogta a virágot,
8291 4 | lombsátoraik fenn a magasban összeborulnak, s oly mennyezetet képeznek,
8292 19 | lehetett rálátni; körüle összeboruló fenyőágak még jobban eltakarták
8293 2 | arcának, s fullánkjával összecsípte-marta, s védekezni hiába ellene.
8294 18 | karjára véve a kisfiát, összecsókolgatá annak két piros orcáját,
8295 12 | Gyakorlottam én azt!~Aztán összecsókolóztak, úgy váltak el, mint a legjobb
8296 14 | után, mely a hun birodalmat összedöntötte, a mezőn heverő megölt vitézeit
8297 20 | kádár, garabonc, billogos összedugta a fejét: „No, most jaj lesz
8298 4 | gondolkozott, hogy ha Imolának összeég a keze, felrúgja az oltárkövön
8299 12 | az ellenfél megmarkolja, összeégesse a kezét. S nekik meg kerékre
8300 11 | arany homlokabroncs, felül összefoglaló tarajforma ívvel, ami arannyal
8301 10 | által; ezt a hasadékot pedig összefoglalta egy föléje épített torony,
8302 17 | furfanggal szokott végbemenni. Összefogtak valami tíz kutyát a karámokból,
8303 11 | azon meg egy sok rétegben összefonott kalács, amit úgy hívnak,
8304 3 | kecskebékát; összehányták, összefőzték, olyan bogyó is volt közte,
8305 19 | egész világon minden mérget összegyűjtenének, ami kígyó fejében, eskarap
8306 23 | hanem azt tettem, hogy összegyűjtöttem mindenünnen, ami csak e
8307 20 | áldozatvért. E vezéri vérrel összegyűlt bor áldomása legelőször
8308 10 | ahol már valamennyi társa összegyűlve várta. Szurokfáklyák égtek
8309 3 | mocsárból az ehető kecskebékát; összehányták, összefőzték, olyan bogyó
8310 4 | még itt is”; a szemeit is összehunyta, a körmeit behúzta a talpa
8311 16 | dúskálkodni. Egyszer így összejöhetnének, s akkor aztán majd megtudná
8312 23 | azt a kimenetelt, hogy az összekoccanás véres bonyolulata a nőrabló
8313 10 | hevernek. Ez a két várat összekötő magas út ketté volt szakítva
8314 21 | megesküdött felesége, oltár előtt összekötve; áldással elbocsátva: azért
8315 12 | azért nemsokára megint csak összelátogattak.~Rapsonné úgy tett, mint
8316 2 | lábaira tekergőzött, s azokat összemarta úgy, hogy a megdühödt állatok
8317 2 | csikók, amik embert és lovat összemartak, s megint odább futottak.
8318 14 | hangját halljuk, a sűrű bozót összenőtt fölötte. Ezeknek az őserdőknek
8319 18 | haragjuk szavától, s mikor összeölelkeztek, egymásba omlottak, sűrű
8320 17 | s rázendíték mindenféle összeolvadó vékony és vastag hangokon
8321 14 | halandó embernek, hogy a búzát összeőrölje, amit az Úr azért teremtett,
8322 12 | látogatásnak az lett a vége, hogy összeperlekedtek, s átokkal, szitokkal váltak
8323 15 | minden szem. A kis Krisztus összerakva földi gyümölcsökből! Szilamér
8324 5 | nyomban rémséges robajjal összeroskadt a vár, a vár palotástól,
8325 23 | megadott lapszámok Jókai Mór: Összes műveinek nemzeti kiadására
8326 18 | volt felmetszve: amiknek összességéből Szilamén megtudhatá, hogy
8327 8 | nevében, s aztán a késével összesütögesse, elcsúfítsa az ártatlannak
8328 18 | ma nem!”, akkor ég föld összeszakadjon is, az a nap nem olyan nap,
8329 4 | dobáltak, kígyót, békát összeszedtek, üstbe hánytak; azt megfőzték;
8330 23 | szájhagyomány őrzi. Két összetalálkozó rímből ki kell találni az
8331 9 | pásztorbottal a híveket összeterelni; hanem volt neki egy olasz
8332 6 | alacsony kőfal mögött volt összeterelve az egész vidék mindenféle
8333 16 | patak.~– És így, ha ketten összetesszük a tudományunkat, még majd
8334 16 | lehajtott fővel, s két kezét összetéve a feje fölött. Előtte a
8335 5 | idebenn Székelyországban mind összetörették a hitbuzgó királyok ezeket
8336 12 | egeket veri.~Opour Zsombor összetört tagokkal hevert a várudvar
8337 14 | taplóból szabad a gúnyát összetűzködni galagonyatövissel, ahogy
8338 9 | ott járják a dali táncot, összeütögetve a kardjaikat, s kiabálva
8339 10 | Sára asszonyom a kunokkal összeverekedtetni olyan igen nagyon; hogy
8340 16 | fölcserélné vele. A fogaim összeverődnek rá, s az egész testem egy
8341 12 | látogatóba jött ide: ebéd előtt összevesztek, ebéd után kibékültek, hajbakapásig
8342 14 | segít, a fű, a bozót, a moha összezáródik az elmerülő feje fölött.~
8343 7 | kiégett kő törmelékéből támadt ösvény, az útjába hengeredett koloncokat
8344 2 | vízből, azokat onnan semmi ösztökélés ki nem veri, amíg meg nem
8345 15 | magáról a daliás öltözetét, s ösztökéli a remetét, hogy ő is serénykedjék
8346 11 | Megesküdtél, hogy megölöd! – ösztökélte őt Kájon horkáz.~– Leányra
8347 17 | egyszer, valami vágytól ösztönözve, visszatért ahhoz a kunyhóhoz,
8348 22 | négyen a kunokkal, s mind az öten az istentelen adószedő szaracénokkal,
8349 16 | maradt a burdéban négy napig.~Ötödnap visszatért a Tiburc várba
8350 11 | hosszú asztal, akkora, hogy ötven ember is körülülhette, s
8351 6 | és rabonbánok. Ez volt az óév utolsó napja. Az égről is
8352 16 | szabott aranyos süveg, veres öv a derekán, kezében egy aranyedény,
8353 6 | akkor a billogos kivette az övéből az áldozattevő kését, megtüzesítette
8354 4 | támaszkodik az aranycsákányára; övéig rengő szakálla olyan fehér,
8355 10 | szomjazza, mint a miénk az övékét. Fújjátok meg a jerikói
8356 12 | gerezdes buzogány lógott az övéről. Ez a harcbevégző.~Mindenki
8357 17 | tiedet, mert különben az övét a tűzbe dobod. Ilyenkor
8358 7 | kígyóját, s a dereka körül övezve; amit nem vitt magával a
8359 23 | k. 30. l.~48. [49.] lap. Özönfa. Melyet az áradozó Fekete
8360 8 | no, magam megvallom – az özönvizet is megértem; de még e világi
8361 5 | fejét még jobban eltakarva özvegyi fátyolával, odafordult Kuthen
8362 23 | la Gloria e l’onore, et ogni benedictione. A te solo
8363 23 | Vegyegni, székely tájszó, őgyelegni: péld. ködben.~33. [35.]
8364 21 | az ősz rabonbán, Kevend óhajtja, hogy ő maga mártassék bele
8365 7 | emberek leányait, akik nem őhozzá valók: hát akkor annak kellett
8366 16 | nem jöhet ki hozzám, és én őhozzájuk nem mehetek. Emberi hajlék
8367 2 | repült szét, hogy Bodza meg Ojtoz felől nagy népségek jönnek.
8368 10 | Opourok az okai. Mert mikor az ojtozi szorosút védelmére ki volt
8369 6 | tüzet és olvadt érceket okádni; akkor dobta ki ezt a bálványt;
8370 10 | Annak is az Opourok az okai. Mert mikor az ojtozi szorosút
8371 23 | munkájára (189. l., továbbá Okolicsányi: Decreta et Vita Regnum
8372 15 | szabadítja a kárhozatból.~Ez okosan volt mondva: a remete felállt
8373 10 | öltözni. Ez olyan gömbölyű okoskodás, mint a farkát harapó kígyó.~
8374 9 | isten” bálványkáit dicsérte okosnak, bolondnak, amik rézből
8375 5 | vérében. És mindennek az okozója ez a fertelmes bálványisten!~
8376 19 | új tűz ki nem gyulladása okozta az egész veszedelmet. Elég
8377 14 | a taplós ember.~– Óh, te oktondi! Hisz az nem taplós ember;
8378 6 | kanalat nemrég megtalálták egy ókútban Harasztkereken.)~– Várjatok
8379 14 | Azért nem kell nekem az oláh barát, mert a görög hitűeknél
8380 3 | csak fából voltak, mint az oláhok beszerikái, az irhabőr zászlóra
8381 9 | látni mindenféle népet, oláhokat Havasalföldről, német lovagokat
8382 14 | fogja megérteni, mert csak oláhul tud – hanem hiszen hát az
8383 16 | takarják be a fejükön a szent olajas pilist; s lóra ülve, odaállnak,
8384 13 | Aztán a horkáz korsójából olajat töltött annak a hajára.~–
8385 15 | a tutajos, a bális, az olajkáros, a sólyommadarász nem járhat
8386 17 | a tűzbe dobod. Ilyenkor ólálkodnak legjobban a boszorkányok
8387 9 | szerint lett megteremtve: Olaszországból hozott pallérok faragták
8388 23 | pénz. Mintegy 8 év előtt Olasztelek mellett Tortománál pásztorfiúk
8389 14 | hogy majd küldök neki egy oldal szalonnát meg egy füstölt
8390 1 | egész torony fából van, az oldalai és teteje rézpléhvel borítva,
8391 12 | lovag.~Fegyvertársaik, akik oldalaikon harcoltak, elmúltak már.
8392 12 | kövek a falakon s a torony oldalain: egy-egy cseréplöveg is
8393 7 | egy bedőlt tűzhányó volna. Oldalait kiégett likacsok, súrlókövek
8394 4 | akinek már majd kifúrta az oldalát a szó, abbeli kínjában,
8395 15 | ezalatt! Hasztalan taszigálta oldalba könyökkel Imola, a fülébe
8396 4 | ezt alkottad, akárkinek az oldalbordájából vetted! Milyen délceg termet;
8397 13 | eltemetni. A mély verem egyik oldalfalához, napkelet felől, egy nagy
8398 9 | Csíkszékhez tartozik. A bal oldali részében a Mike család az
8399 23 | 77.] lap. Bicebóca. Két oldalra sántikáló.~78. [78.] lap.
8400 14 | meggyónnunk a lelkünk terheit, ő oldhat fel azok alól: aki az Isten
8401 17 | vastag üvegből készült s ólomkarikákba foglalt táblák lévén, egyszerre
8402 2 | mellett, a szakadó zápor oltalma alatt: a tegez idege ilyenkor
8403 6 | az áldást:~„A Tűz-isten oltalmazzon,~Istennyila meg ne sújtson,~
8404 14 | romja. Amazok a tuhudunok oltárai lehettek, emez a Szent Anna
8405 19 | a tuhudun az ős istenek oltáraiért nem tud, nem akar harcolni
8406 20 | zörget halálos ellenség: oltárainkat vívja; bizony vezér nélkül
8407 3 | keresztre feszítettnek az oltárát az én áldozatkövem mellé
8408 18 | aranyos dicsfénnyel, mint az oltárképen.~De ez nem az égi alak volt,
8409 9 | élő forrás mellett van az oltárköve.~Az orgonaszó meg az ének
8410 4 | alabárdokkal tartja elzárva az oltárkőhöz vezető lépcsőket.~A sziklák
8411 10 | bőszült dühvel rohant az oltárnak, hogy azt kelle vélni, még
8412 10 | erős fogadást, erre a szent oltárra, erre a keresztre, amit
8413 18 | nekem! Nézd, én cifrább oltárral magasztallak fel, mint a
8414 5 | csendült utána.~E vakmerő oltársértésre a kunok minden népe felzúdult,
8415 9 | előtt; akkor a szentelt oltárterítőt feltakarták, az esperes
8416 3 | te nemzeted meggyújtja az oltártüzeket, ez az egész nép fel fog
8417 12 | koszorúkat szórtak a toronyra; az olthatatlan görögtűz (bizánci ajándék)
8418 18 | asszonyáé. Azt csak nem olthatta ki.~De a garabonc észrevette,
8419 9 | árulták a szent képecskéket, olvasókat és írott imádságoskönyveket,
8420 23 | regényem bevégeztével az olvasónak valamit mondjak, arra a
8421 16 | elbújnának az oltár háta mögé, olvasót forgatni; de bizony felkötik
8422 9 | az olasz ferences barát olvasott fel a könyvből, az meg éppen
8423 10 | Ő maga volt benne a pap; olvasta a szentírást a maga gyülekezetének,
8424 4 | Azt, amit a legényfiak. Olvastassa fel kegyelmed magának, rabonbán
8425 7 | volt, szűzezüstből balitát olvasztani a Szilamér kedvese számára.~
8426 15 | tisztességes asszony elé: hiszen olyanabb vagy az erdei manónál”.~
8427 14 | tengerszemmel van behintve, olyanok azok, mintha ablakai volnának
8428 3 | hagyta a szétnyílt ujjai közt omlani. A vándor népeknél ez volt
8429 18 | összeölelkeztek, egymásba omlottak, sűrű sötétség lesz, mintha
8430 23 | airé et nuvolo et sereno et omne tempe: per le quale dai
8431 23 | szövege szerint Altissimo, omnipotente bon signore: tue son le
8432 4 | János rabonbán is, fiával, Ompollyal, aki tisztében következik,
8433 23 | le laude, la Gloria e l’onore, et ogni benedictione. A
8434 18 | markába, s míg az ég villámait ontá, míg a zápor szakadt, odavágtatott
8435 10 | pogány nép között vérünket ontani: oda is elmegyünk! Fogadjuk
8436 19 | védelmezett, akikért vérét ontotta, akiknek köntösét csókolta.
8437 10 | elküldenek bennünket távol óperenciákra, Krisztus szent sírjához,
8438 14 | Cypripedium, Epipactis, Ophris) itt tartják rejtett otthonukat,
8439 4 | vezérkedett Ika, Póka, az Opoulet unokája, Domboru a Zábrán
8440 23 | nem akarták a bálványosi Opourhoz adni, mert az pogány volt.
8441 12 | összeboronálta, másrészt meg, hogy az Opourokat és a Mikéket ilyen halálos
8442 18 | negyedrész ellenség! Valamennyi Opourt egy Mike Andorás! Hát a
8443 10 | Ordítóvárba”, ahonnan az őr hosszú kiáltócsövön átrivallt
8444 14 | durcás, haragos lesz, minden órában más a kívánsága, s senki
8445 12 | ivadékát lovagi tusára, minden órájában a napnak és éjszakának;
8446 10 | az örök lépcsőket, három óránként felváltva egymást. Százan
8447 14 | Imre királyfiból?~Erre az orcátlan példázásra már csakugyan
8448 14 | madártermő” (diák nevén Orchis, Cypripedium, Epipactis,
8449 9 | üstököm, te boszorkány! – ordíta fel Iszla, nagy bosszúval
8450 13 | társai.” A siratóasszonyok ordítása a dühöngésig fajul. – Opour
8451 5 | emelve, szólt:~– A kutyák ordíthatnak; de a többiek hallgassanak! (
8452 13 | rabonbán Opour Kevend! – ordítják utána az asszonyok.~Ő meg
8453 20 | tiltakozásnak, mennydörgő bőgéssel ordította utána az oroszlán a maga
8454 10 | futtatott hírmondót az „Ordítóvárba”, ahonnan az őr hosszú kiáltócsövön
8455 6 | anyát, amit az rögtön az ordítozó kisfia nyakába akasztott
8456 5 | Thatha fejedelmet, s hogy ne ordítson olyan nagyon, megitatták
8457 19 | csodálatos asszony szavát. Ordítva ugrott fel fektéből, s megrázta
8458 9 | nevezték. Még rézdudát (orgonát) is hozatott belé Mike Sára
8459 5 | alá megérkezett, ott az Őrhalmon nagy máglyát rakatott nyergekből,
8460 16 | mint az álmában horkoló óriásé. Ez a sánták gyógyforrása.~
8461 7 | Mikor aztán az utolsó óriásnak a fia szétnézett a világban,
8462 14 | alakokat, a várakban egész óriásokat; csinálnak nekik szemet,
8463 5 | Szent Szüzet. – Majd elviszi őrizetre Opour Kevend rabonbán öcsénk
8464 5 | gerjedt a lelkében. S nagyon őrizkedett mindenki csak egy levelet
8465 2 | asszonynak az eszétől jobban őrizkedjél, vezér, mint a hajától;
8466 19 | a váron kívül mindentől őrizkedjenek, ami a keresztyéneket megháborítaná.
8467 1 | ószékely betűkkel, ott őriztetik Buda várában: nem abban
8468 10 | egyébért valaha, mint hogy őrizze meg drága jó anyámat, gyönge
8469 12 | hogy ébren vannak, imette őrködnek, nem lehet őket álmukban
8470 1 | éjjel izzó tűzszemeivel őrködve, mint egy örökké éber szörnyeteg,
8471 7 | kőhalmok emelkednek, amiknek az ormába kopjás zászló van tűzve.
8472 2 | hirdetik jövetelüket. A várak ormain megszólaltak a fegyverbe
8473 12 | kitűzte a diadaljelt a torony ormára.~A tuhudunok szívéből ki
8474 11 | volt kinn a kopasz Hargita ormáról. Felséges egy oltár! A násztanúnak
8475 18 | mélyéből kiemelkedő hatalmas ormokat; maga az istenek tornya
8476 20 | világa a várfokon imette álló őrök alakjainak árnyékát odaveté
8477 20 | támogatni sem a nőnek, sem az oroszlánnak.~A nép mind térdre omlott
8478 19 | ilyen csodálatos hűségű oroszlánok, mint azé a keresztes lovagé,
8479 4 | riadták körös-körül. – Az oroszlánomat is megigézted!~Hej, de ha
8480 4 | gyönyörűsége van abban, hogy ő egy oroszlánt vezethet pórázon. Bír vele:
8481 7 | csak éjjel jár martalékot orozni, s mintha tudná, hogy itt
8482 8 | vassal, hogy mint a pogány őrpaták, meg tudják vonni az íjat.~–
8483 2 | Sohasem szerettem az „őrpatával” harcolni – dörmögé a kun
8484 4 | leültetik a helyére, az orra hegye majd a térdit éri.~
8485 4 | megnyalta a gödölyének az orrát a nyelvével.~– Alirumna
8486 15 | inni, s aztán letéve az orrost a helyére, egész nyugodt
8487 14 | csinálnak nekik szemet, szájat, orrot, s azokat azután körültáncolják,
8488 10 | lopva megrohanják a torjai őrséget az átjáró toronyban és lefegyverezzék,
8489 3 | megtoroltassátok. Karikára fűzött orsópénzeitekért cserébe a mi országunkban
8490 11 | elkezdett a finom lenből az orsóra szálat ereszteni.~Nem is
8491 3 | Kalákába tőlünk egy karika orsót szívesen fogadjatok.~Az
8492 13 | majd el is megy Nap isten országába. Itt ezen a földön nem látjátok
8493 18 | nagyon kívánkoztok Isten országára érdemesek lenni, semmi jobb
8494 23 | már kénytelen volt őket az országból kikergetni, s váraikat lerombolni. –
8495 1 | sáncokat végig emberjárhatlan országokon, hogy szabadon legyen tartva
8496 15 | Távozz tőlem, Sátán! Az én országom nem ebből a világból, de
8497 5 | aki arra kényszerít, hogy országról országra bujdokoljatok,
8498 8 | is már ezt a rigolyáját országszerte, s ahová betért, előre hozták
8499 3 | orsópénzeitekért cserébe a mi országunkban járó pénzt fogadjátok. És
8500 1 | a hírt a szomszéd várak őrtállójával, aki a jeleket rovásra faragja,
8501 17 | parancsol, s a Zsombor öccse ortályoskodik vele (még nem tudta, hogy
8502 16 | gerjedve látta, amidőn Istennel ortályoskodni hallá. Reszketeg kérleléssel
8503 19 | erővel is fel volt e kapu őrtornya ruházva. Mikor ezt építék,
8504 10 | sziklaszál, amelyen egy kis őrtorony áll. Erről a toronyról Torja
8505 12 | e harc.~Az előregördülő őrtoronyban a székely vitézek énekelték
8506 2 | porfellegek, amiket fölvertek, az őrtüzek, amiket a dombokon raktak,
8507 5 | nyíltak fel ajkai.~– Én őrzöm meg a bálványt! – kiálta
8508 6 | napvilág nem érte a benne őrzött ősi ereklyéket.~Négy emeletre
8509 11 | volt a hitvesi fejéke tíz ősanyámnak, még az első dédanyám kapta
8510 6 | Valamennyi Opour családbeli ősanyának itt vannak a balitái. Nagy
8511 1 | honfoglalni. – Őket még Attila ősapánk hun anyától származott fia,
8512 5 | meg, hasonlít-e az a ti ősbálványaitokhoz, akiknek az áldozatát megtiltották
8513 20 | ott állt a vezér; egy-egy őscsaládból való tuhudun, akinek az
8514 3 | Zezárma, jós és három fia, Osd, Zab, Bod, garaboncok. Kívánságunk,
8515 4 | nemből, Nyújtód, a Domonkosok őse. – Az a rend, hogy a család
8516 2 | azok a vitézek, akiknek az ősei azt a zászlót a népeltörlő
8517 18 | beszélt.~„Elhagytad már félig őseid vallását: megtagadtál minket,
8518 20 | el nem árulja. Így tettek őseink, Etelétől kezdve, s a Hetumogerek,
8519 14 | összenőtt fölötte. Ezeknek az őserdőknek a földje tán a világteremtés
8520 11 | elfogadja a tisztes családi ősereklyét. – Mindjárt asszony volt
8521 14 | messze hazamennek, távol őshazába. De valahányszor az itt
8522 7 | enyém.~– Miért?~– Mert én az őshiten vagyok, ő pedig keresztyén.
8523 4 | Ám azért az emléke az őshitnek még a mai ivadékra is átszállt:
8524 5 | féltékenység keresztyénnél és őshitűnél – s egyúttal a kun népnek
8525 14 | Itt tartották áldozásaikat ősidőkben, ide jártak el búcsúra később.~
8526 14 | hogy „elrejtőzés”. Mikor az ősmagyarokat valami nagy veszedelem éri,
8527 12(1)| A „kedd” volt az ősmagyaroknál a szerencsétlen nap, mint
8528 13(1)| A keresztyének neve az ősöknél: – a Jehova-tisztelet miatt.
8529 15 | födél alatt nem laktak, őspéldányai az embernek, amilyenné az
8530 6 | rigóhangon énekelik az őspogány éneket:~„Tüzét megrakoljuk,
8531 14 | énekelve mellé azokat a hajdani ősregéket, amiket már Attila udvaránál
8532 7 | ebben a kis fészekvárban. Ősszel mindig itt tanyázom, mikor
8533 17 | nénémasszonyra tekintének: elég nagy ostobasággal; mert hisz ő nem saját magára
8534 2 | pásztorok, hosszú kongató ostoraikkal, hegyes dárdáikkal; s a
8535 5 | szöghajú Ividő volt az ostorhegyes. Vére kiserkedt rá, az ostorütésre.
8536 5 | ostort; odavágott véle az ostorhegyesre. Szép szelíd szűz lyányka,
8537 18 | dolgotokra! Nem ismeritek már az ostoromat?~Azzal leoldva derekáról
8538 2 | a Mennyország határa, az Ostoros, a Pásztorserkentő, a Rónaőrző,
8539 2 | együtt. Utánuk hajtják az ostorosok a tejelő borjas teheneket
8540 5 | felugrott a bakra, felkapta az ostort; odavágott véle az ostorhegyesre.
8541 5 | ostorhegyes. Vére kiserkedt rá, az ostorütésre. A lyány felkiáltott: Oh
8542 18 | kénköves aknát, hogy az ostromlók odafulladjanak, mert nem
8543 19 | ácsoltatott össze, mik az ostromlókat eltaposni szánvák, gyerekhadat,
8544 3 | most is ragaszkodnak az ősvalláshoz, a Had istenhez, a Damasek
8545 4 | hanem a saját keze. Az ősvalláskövetők a kedves halottaik temetésénél
8546 12 | keresztyén hitnek és az ősvallásnak: két isten uralma fölött
8547 5 | volt-e meg a hangja, amit az ősvallásra visszaemlékezők érezhettek,
8548 8 | életet1 tartanak: míg az ősvallásúak szépen megmaradnak együtt,