| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Bálványosvár IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
11551 3 | Semmi áldozat, kehely, vérbocsátás, nyílbemártás, ami a magyar
11552 12 | tetejére. Hahaha! Ez az én vérbosszúm.~Rapsonné maga is kacagott
11553 12 | lesz nagy híre.~– Ahá! Te a vérbosszúra készülsz, ahogy a Hadisten
11554 11 | asszonyra.~– Hadúr parancsolja a vérbosszút.~– Tudom. Nem is felejtem
11555 18 | bosszúállásban rettentő Vérbulcsu, ősz Álmos, Nemere, Árpád
11556 22 | nézem a falakat; hallgatom a vércsék vijjogását: iharfák zúgását…~…
11557 13 | hasított sebeket, s úgy sírt – vércseppeket – hét vérző sebén át. Valamennyi
11558 14 | kelevéze, tudott vele bánni; a vérebei is kísérték; egész nap barangolt
11559 4 | csak a loboncos farkával veregette a földet, utoljára hanyatt
11560 20 | nem hagyja: végső csepp véreig védelmezni foga egymást
11561 21 | látta, hogy itt nem lesz verekedés; aztán meg a bélpoklosok
11562 9 | fegyverrel jövének, ádáz verekedést kezdtek; de Mike Sára páncélos
11563 19 | ellenében nem tud olyan jól verekedni, mint ha idegen nemzetbelivel
11564 12 | felcsapkodó lángok elűzték a verekedőket a falakról; a szikraözön
11565 7 | a tűz jött elő a halálos veremből, hanem egy élőlény is. A
11566 4 | fogom azokat életemmel, véremmel mindenkor megtartani.”~–
11567 13 | kopjavéggel. A nyugoti oldala a veremnek meneteles marad, hogy le
11568 2 | földjét se vette meg, se véren, se pénzen; akinek a hét
11569 14 | rakáson, rőt színű bozót, verhenyeges növénygubanc, amiknek a
11570 6 | Vahor, rossz szem meg ne verjen.~Minden ízed nagyot nőjjen,~
11571 18 | megsiratta hét sebből omló vérkönnyeivel, hős apád, Kevend – az most
11572 17 | birodalmából, a döglelet verméből! Ki ebből a Szodoma-Gomorrából!
11573 12 | elébb jó puhára kellett verni, amíg közel eresztette magához,
11574 11 | kell végighaladni, eget verő örömlárma fogadta a bástyákon.
11575 22 | vezér is.~Hanem ez az egész vérözön nem volt képes Bálványos
11576 14 | legelész a dámvadaknak a verőfényes pázsiton. Ember közeledtére
11577 17 | harmadikra vetette a mosolygó verőfényét, hát abból olyan ragyogás
11578 20 | megakadályoztatja a testvérek szörnyű vérontását, ami pedig csodatétel nélkül
11579 3 | népeket fegyverrel és nagy vérontással engedelmességre hajtotta;
11580 18 | engesztelő tündér, tűzveres, vérpiros szörnyek útját állják, foszlányokká
11581 2 | a vize pedig éppenséggel vérré változott, ami királyhalált
11582 5 | hegedűvel lehetne kísérni. Csupa vers, amit mond. Ez aztán a helyes
11583 9 | építése évszámával, néha még versek is.)~A vásárbírónak ott
11584 18 | jobban hálálkodni kezdtek – versekben.~Rapsonnénak erre valami
11585 6 | virágok dalát, amik egymással versengenek az elsőbbség fölött: „búzavirág
11586 2 | tönkreverték, az uraikkal versenyt küzdve.~– Sohasem szerettem
11587 6 | Mikor aztán vége volt a versnek, akkor a billogos kivette
11588 13 | emberhalál volt!~Mikor egy versszak le van énekelve, a siratóasszonyok
11589 5 | hallgatá a Körültáj tanácsát, vérszemet kapva, leoldá nyakából a
11590 2 | Pásztorserkentő, a Rónaőrző, a Vérszemű csillag, de még a székelyek
11591 20 | vezér a kelyhet kiüríti. S a vérszövetséggel lesz megkötve a szer, hogy
11592 18 | hős feleségével, az őshit vértanúi, Zsombor is bizonnyal: de
11593 20 | tündérek, – hősök és vértanúk egymásra ismernek odafenn
11594 19 | üdvösséget elfogadni, de nem a vértanúság árán; hanem hogy neki fizessenek
11595 5 | népe volt; míg én agyon nem vertem. Egész város vette körül,
11596 12 | csorbára verve egymás pajzsán, vértezetén. Mikor kifáradtak, megálltak
11597 12 | Andorás a templomos lovagok vértezetét hordta; hosszú fogsága alatt
11598 17 | aggódott: ő erős, egészséges vérű nő volt, nem szokása a kényeskedés;
11599 13 | drága halott felett: saját vérük hullásával, – aztán az ellenségével.~
11600 4 | meg, hogy a kun nép a mi vérünk: egy ükeink voltak most
11601 10 | kutyafejű vad pogány nép között vérünket ontani: oda is elmegyünk!
11602 12 | fegyvere élét csorbára verve egymás pajzsán, vértezetén.
11603 10 | és mondásom. Hányjátok, vessétek meg, amit mondtam. Addig
11604 4 | oroszlánhoz szelíden; még csak vesszőt sem hozott magával, csak
11605 19 | többi részét mind ráadásba vesszük. Szerezzétek meg magatoknak
11606 4 | nemzet alaptörvényei vannak vésve, a két kezébe véve, felemelé
11607 14 | nagy robajjal, kisegítik a veszedelméből. Csupa csontvázak már a
11608 4 | s megrázta a serényét, veszedelmes mormogással. – Opour odahajítá
11609 9 | azokért az előkelő urak.~Veszedelmesebbek voltak ezeknél a „bábák”,
11610 5 | ellen; pedig nekik csak veszedelmükre volt a szittya vallás.~Kuthen
11611 18 | harcba. Előre éreztük, hogy veszedelmünkbe megyünk. S mikor a kaput
11612 12 | nagy kíséretével. A régi veszekedő társa Opour Kevendnek. Hanem
11613 22 | egész ország. A nemesek veszekedtek a főurakkal, a főurak a
11614 18 | és te megtagadsz engem a veszendő parázsban, amit megtartogatsz!
11615 14 | nagy szertartás; ritkán veszik elő, akkor se jó kedvből;
11616 23 | megszegi, fejét és vagyonát veszítse a főrabonbán áldozata előtt,
11617 10 | mai naplementét.~– Adjatok vészjelt a Bara mezejére – parancsolá
11618 15 | hallgasd ám végig, és szépen veszteg maradj! – inté előre Imola
11619 18 | bennünket áldozataival meg nem vesztegethet. Mindig közel vagyunk: mindig
11620 10 | Mike Sára asszony nem sokat vesztegette a szót: csupa férfilélek
11621 16 | valami gonosztevő, akit veszteni visznek. De miért hozzák
11622 11 | szeretet istene, aki senkinek vesztét nem akarja; aki mindenkinek
11623 9 | azt a leányt, akinek utána vesztette az eszét, erőszakkal elrabolja.~
11624 13 | volt neked: ilyen daliát vesztettél el örökre.” – S aztán rákezdik
11625 16 | keresztül. Egyszer aztán nyomát vesztettem. Ki voltam fáradva; amint
11626 4 | feszíti széjjel, még eszét veszti bele.~A leány oldalán kard
11627 7 | fáklyát égni látod, semmi vésztől ne félj. – Nohát, akarod-e
11628 1 | átadja. Ha porfelleg vagy vésztűz tűnik fel a távolban, azt
11629 17 | Szilamér egészen el volt veszve az ő nézésükben. Se látott,
11630 23 | rabonbánok méltósága ellen vét, tűztől-víztől eltiltassék.
11631 15 | fegyverzeteit. S maga is vetegeti le magáról a daliás öltözetét,
11632 15 | botjaikkal zörögve arcra veték magukat a jászol előtt s
11633 4 | ilyen kérdéssel illetni is vétek!~A férfiak mind helyeselték
11634 14 | bűnödet, hogy egy ilyen vétektarisznya nagy bolond tuhudun pogányt
11635 23 | Orbán mester és a kerti vetemények. Orbán B., Szé-kelyföld.
11636 17 | Székelyföldön, hogy kerti veteményeket termesztenek, amiknek a
11637 17 | rejtve, mindenféle kerti veteménymagokat, aminőket ottan termesztenek,
11638 19 | annak, aki ellenem vétett és véteni fog, megbocsássak. És énnekem
11639 16 | bölényt üldözve, mely szeret a vetésben dúskálkodni. Egyszer így
11640 10 | azonkívül az is tekintetbe vétetett, hogy Mike Sára asszony
11641 19 | hogy annak, aki ellenem vétett és véteni fog, megbocsássak.
11642 23 | tartanak; ezek 4000 arany súlyt vetettek. Belőlük csak egy lett megtartva
11643 16 | hang a csuklya alól.~– Mit vétettél, amiért halott lett a neved?
11644 11 | megbocsátja? Azt, amit ellened vétettem?~A leány pirulva süté le
11645 16 | akarja ölelni. Vajon mit véthetett neki?~Odaült eléje, de nem
11646 1 | étellel, itallal? – Mit véthettek ezek, hogy ilyen elkárhozottak
11647 11 | körül! Bíborból, aranyból veti meg az ágyát: amit nem kér
11648 12 | tekintélyével szólítsa fel a vétkezőket, hogy álljanak elő, mielőtt
11649 15 | fogok. Ez már okos dolog. Te vétkeztél és a pisztrángok lakolnak
11650 10 | kiirtották! – Mi volt a halálos vétkük?~– Elraboltak egy keresztyén
11651 14 | elő, amik lángot, füstöt vetnek, ha valaki rájuk üt bottal.
11652 9 | martalócnak, annyi súlyt vető aranyat kap érte! Egyetlen
11653 12 | berepült a várba Mikené vetőgépeiből; de azt a tuhudunok menten
11654 12 | ezüstkondérban a jó borsos vetrecét, vederben az új bort, az
11655 4 | akárkinek az oldalbordájából vetted! Milyen délceg termet; karcsú,
11656 22 | lakodalom helyett börtönre vetteté a királyi háztűznézőt, s
11657 9 | megtudnák, bizony tűzre vettetnék az árut az árulóval együtt.~
11658 3 | kettévágott ebet máglyára vetve, meggyújtották azt alatta.~„
11659 19 | ez Varakó „gyula”, ez Vetyegő „kádár”, ez Tihadár „billogos”,
11660 9 | sütteti a tüzes vassal a vevő billogát, nem ám valami
11661 10 | öltözöm, hamuba fekszem, úgy vezeklek. – Elzarándoklok a Szentföldre.
11662 16 | nem jön.~Imola azután a vezeklésül rászabott imákat még meg
11663 9 | cserbenhagyni. Mike Sára asszony úgy vezényelt ebben az ütközetben, akár
11664 6 | szövetség. A hét székely vezérből csak egymaga van meg a tuhudunok
11665 20 | mellett különbözteté meg a vezéreket.~Mikor a toronyőr elkiáltá
11666 7 | minden nemzetsége a székely vezéreknek áttért már a Jehovához.
11667 18 | minket, régi isteneket, akik vezéreltük a te déd ükeidet, hírben,
11668 21 | víz alá. Elfogadom mennyei vezéremül a Jézus Krisztust, mert
11669 20 | védelmezni foga egymást és vezérét, míg nap és csillagok járnak
11670 4 | kötést szerzettem a kunok vezérével, Kuthen fejedelemfival,
11671 4 | száz székely testőr mellett vezérkedett Ika, Póka, az Opoulet unokája,
11672 11 | kapta azt a nagy Tuhutum vezértől, aki ükapánk volt: azóta
11673 9 | akik még az agyonütött vezérüket is kénytelenek voltak cserbenhagyni.
11674 13 | siettek egyszerre megérkezni vezérükkel és menyasszonyával együtt
11675 20 | serkenteni.~Odabenn pedig folyt a vezérválasztási szer.~A koloncra kitett
11676 2 | akiket a fejedelemfi Kuthen vezet. Ez a dandár egy kürtszóra
11677 4 | abban, hogy ő egy oroszlánt vezethet pórázon. Bír vele: ő annak
11678 13 | horkáz, aki kantárszáron vezeti a holt vitéz paripáját,
11679 15 | minekelőtte a feleségem elé vezetlek, öltenéd fel ezt a palástot,
11680 15 | országot védelmezni: a népet vezetni, s aki ezt teszi, az bizonyára
11681 5 | jobbra-balra fogózott a vezetőibe; el-elbotlott hosszú, asszonyos
11682 4 | az ábrázatját, csak úgy vicsorgatta azt a harmadfél fogát reájuk.
11683 17 | kezével, mintha a szent Vida-tánc rohanta volna meg.~Szilamér
11684 9 | megvilágítod: óh mi szép, óh mi vidám, óh mi erős és hatalmas
11685 3 | engedelmességre hajtotta; több vidékében a Székelyföldnek még most
11686 14 | ember nem járta szörnyű vidékeken; mikor estenden hazakerült,
11687 6 | fiúgyermek az egész Bálványos vidékén? Nincs már egy anya sem
11688 2 | legkisebbé Iszla. Budavár vidékéről lejött Sándor rabonbán a
11689 13 | halottkövető”. Az egész vidékről felgyűltek már akkorra a
11690 14 | nagy bozótot kígyón, békán, vidrán, repülő madáron kívül más
11691 19 | kétségbeesés, ott van legközelebb a vigasztalás is. Még mielőtt a nap fáklyái
11692 19 | népe ellen. Addig pedig vigasztald anyádat s mondd, hogy imádkozzék:
11693 8 | asszonyt igaz szíve szerint vigasztalja, ápolgatja, ha a férje el
11694 10 | bezártnak van legnagyobb oka a vigyázásra, hogy megjelentse, mikor
11695 9 | tömlővel; de a legények vigyáznak magukra, mert aki előbb
11696 14 | is alunni mentek, Imola vigyázott magára, hogy el ne aludjék,
11697 19 | párnazsák. Arra felhágott.~– Vigyázz, az oroszlánra lépsz!~Már
11698 2 | az Eteleútján; ellenben vigyázzanak rájuk, hogy útközben el
11699 13 | Amit nekem ígért. Hogy vigyen el magával.~– Hosszú lesz
11700 12 | tort ülünk majd fölötted! Vigyétek őt haza! Szilamér ne tudja
11701 8 | leánykája – suttogá Rapsonné, vigyorgó orcával. – Annak nem csúfítja
11702 19 | horkáz olyan csodálatosan vigyorgott erre a szóra.~– És hát olyan
11703 4 | Rapsonnéra, aki meg, száz ráncba vigyorítva az ábrázatját, csak úgy
11704 18 | A gyula elküldött, hogy vigyük fel vaskondérban a tavalyi
11705 4 | fekete jegye!~Hajh, micsoda viheder keletkezett erre! A négy
11706 15 | ilyen taplóbőrben csak nem vihetlek tisztességes asszony elé:
11707 15 | a fülébe dörmögve: „ne vihogj, ne kuncogj! Nem nevetni
11708 22 | falakat; hallgatom a vércsék vijjogását: iharfák zúgását…~…Héj,
11709 7 | a fejével kinn az élet világában: annak minden tagja újra
11710 19 | kell azt értened. Az őshit világának vége van már. Az utolsó
11711 12 | pedig még nem is élte a világát.~– Sohse sirasd: kaptál
11712 7 | emelve kanyarog a maguktól világító redves fák odvába.~Menmeg
11713 1 | betölti. A torony hasonlít a világítótornyokhoz: csakhogy megfordított idomban;
11714 8 | fiatal korában milyen nagy világleánya volt. Hanem hát még az ilyen
11715 14 | volnának egy föld alatti világnak, valamennyi beszegve a vízi
11716 15 | semmi és a minden. Ezeknek világolt legelébb az a mennyei láng,
11717 17 | már ki is zöldült: ebből világos, hogy az élve eltemetett
11718 18 | Alatta arannyal versengő szép világosfehér alak repül uszályával, a
11719 15 | amíg a felesége fel nem világosította róla. A jámbor remete azonban
11720 7 | tátong: a sziklák, a kilehelt világoskék légtől olyan libegést kapnak,
11721 18 | abban amaz aszony képe, aki világosságot ad az emberek szívébe, hogy
11722 16 | egy más forrás zúdul elé, világossárga vízgomollyal; ennek a neve „
11723 14 | vízzel, míg újra visszatér e világra, s elmondja, hogy mi tanácsot
11724 5 | meghódoltak előtte, hordozták két világrészen keresztül, míg utoljára
11725 15 | mint Istent dicsérni s a világról lemondani. Az nem bocsáthat
11726 11 | az én elérhetetlen távol világszélem.~E szívből jött szavakra
11727 17 | nyomában, s elkezdett uszulni világtalan világba; míg valami faluba
11728 14 | őserdőknek a földje tán a világteremtés óta nem látta a napot, olyan
11729 14 | bálványom! Hogy jutottál e „világzárhoz”?~Imola azt hitte, hogy
11730 18 | mintha éjjel volna, csak a villám fénye gyújt bele világot,
11731 18 | szedett a markába, s míg az ég villámait ontá, míg a zápor szakadt,
11732 18 | szakadt, odavágtatott a villámgyújtotta szálfához, s maga gyújtogatta
11733 18 | útra, asszony! Feleségem. Villámlik a felhő, harsog az égdörgés!
11734 3 | volt, fénylő fekete haja, villámló két szeme, barnapiros arca;
11735 18 | állják, foszlányokká tépik. Villámnyilaikkal, lángpallosaikkal a szörnyű
11736 6 | torony, aminek falait sem villámverés, sem földrengés nem bírta
11737 4 | kettős áll, agyarkodó száj, villogó parázsszemek, az egyik szemöldöke
11738 5 | valami indulatát magával vinné el.~Hanem amint Imola elszórta
11739 20 | azt tökéletességre is kell vinniök. A tuhudunoknak pedig végső
11740 17 | lábára, a nyakába meg egy violagyökeret. Óh, be tudatlan nép. De
11741 7 | s a sírok és romok két virága, a kövirózsa meg a sárga
11742 16 | sárgapiros nenufár (világzár) virágai lepik. Most, tavasz elején,
11743 14 | illatúnak fogja-e találni az ő virágát?~Nem soká váratott magára
11744 11 | nagy máglyát raktak abból a virágból, aminek „pártamag” a neve,
11745 11 | gyönyörűséges „ramocsa” virággal; ami nem terem másutt, csak
11746 4 | szent fája, a száldok, mikor virágjában van, arannyal húzza be az
11747 17 | zabos tarisznya? Hol az ezer virágos égett vizem? Hol a tárkonyecet?
11748 7 | ismeretlen szálas lapuk fehér virágpálcáikkal, mint egy hadirend, úgy
11749 14 | halmok, kövér mohából, ami virágzik, körüle emberfő nagyságú
11750 14 | növényzet támadt elő, aminek virányához nem foghatók a fejedelmi
11751 13 | menyasszonyával együtt a felséges virányú napmezejére.~ ~De kár,
11752 17 | odakinn? Miféle barátok virginálnak itten?”~Ha nem ismerné az
11753 18 | magában egyedül.~A nagy virrasztás éjszakája ez a tuhudunoknál.
11754 19 | mind a tuhudun halottak virrasztásánál. De még fáklyák sem égtek
11755 13 | Ezeké a legelső hely – a virrasztásnál. Ők mosdatják meg a szent
11756 23 | 102.] lap. Imette = ébren virrasztva.~U. o. Pogány harcosok szokása
11757 4 | nyelvpirittyel. Ami sebet kaptál, viseld. Máskor ne hagyd a nyelvedet
11758 14 | eldobtál, én most is a keblemen viselem?~– Milyen jó volna nekünk
11759 14 | annak az állatnak rendelt viselésre?” – „No jól van: hát küldök
11760 2 | veszedelme is volt, hogy viseletében a török szokást követve,
11761 19 | többiek mind olyan különös viseletekben, amik nem a rendes harcosoké.~
11762 15 | legszegényebbnek, a taplóembernek: ő viselje ezután gondodat. Nosza Kőrös
11763 15 | tiszteljük vele, amidőn a selymet viseljük.~Ez megint okos beszéd volt. –
11764 11 | szállt ez az ereklye. Ezt viselték valamennyi Opour úrnők,
11765 5 | akkoriban dívott széles szövetet viselvén a ruhájukon fölül, amit
11766 6 | értett, torkaszakadtából visított a billogos kezei között:
11767 10 | helyeslendő, hogy a fia visszaadassék neki: legigazságosabb is,
11768 17 | emberi ábrázatukat újra visszaadta. Neveket vettek föl – a
11769 12 | marháikat: a bálványosiak visszaadták a kölcsönt, ami egynéhány
11770 20 | mezejére. Ember nem tudhatja, visszabocsátják-e a dicsőült ősök, ha egyszer
11771 10 | kaszaköveket, a fenőköveket. A visszabocsátott kas ezekkel volt tele. Az
11772 12 | másnap szedi a sátorfáját s visszaeblábol. Gyakorlottam én azt!~Aztán
11773 19 | kevélység és a régiekre való visszaemlékezés tartja őket hozzánk. Mi
11774 14 | dolgokat, amikre nem szeretett visszaemlékezni; – ilyenkor az apám egész
11775 5 | hangja, amit az ősvallásra visszaemlékezők érezhettek, mikor ezt a
11776 7 | kívül.~Az ifjú a barlangból visszafelelt.~– Szóval ki nem mondható
11777 12 | gondolt rá, hogy új rohammal visszafoglalja az átjáró várat. Hadd énekeljék
11778 17 | megfertőztettek.~Még az ajtóból is visszafordult, Szilamért lepocskondiázni
11779 16 | a mohos kőre delelni. Ha visszagondolok rá, úgy rémlik, mintha elaludtam
11780 18 | is, mindjobban borongva visszahanyatlott a ködös sötétségbe, még
11781 19 | fekszik, még egyszer életre visszahívod: mert nem rosszabb ellenség
11782 19 | hideg égben.~– Felköltöttél. Visszahívtál. Messze jártam. Égből jövök.
11783 4 | fejét az oroszlán ellen, aki visszahőkölt előle ijedten, és se ember,
11784 11 | asszony! – dörmögé Opour visszahúzódva.~– Megesküdtél, hogy megölöd! –
11785 10 | fiam, nehogy körülfogják, visszahúzta a csapatját, azt hitte,
11786 8 | Mike Sára meglátta, hogy visszajön, hirtelen kapott egy söprűt,
11787 11 | neki odamenni, esztendeig visszajönni onnan, három tengeren és
11788 11 | az Istent. Azoktól, akik visszajöttek onnan, hallám, minő kegyetlenségeket
11789 10 | kell, amiért szabadságunkat visszakapjuk? Szerecsen vagy tatár, ördög
11790 6 | a tűz kiütött, mindenki visszakapta a lelkét. Ah, milyen öröm
11791 17 | szüksége nem lesz rá, és most visszakéri. Ezért is ezer köszönet
11792 17 | emberi társaságba még valaha visszakerülni; a vagyonát szétosztották,
11793 4 | A négy Opour férfi mind visszakiabált Rapsonnéra, aki meg, száz
11794 20 | keresztyéneknek nem lehet már többé visszalépni; ami nagy munkát megkezdtek,
11795 15 | felkelhetett a térdeiről, s visszamehetett Szilamérhoz.~– No, hát meggyóntad
11796 17 | asszonnyal, gyermekkel. Aztán visszamenni Bálványos várába, ahol még
11797 9 | befont üstökét, s annál fogva visszarántotta. Ez meg éppen halálos megbántás
11798 5 | hallatott itt előttem, az visszariaszt és megtántorít. Sok nagy
11799 14 | ennek a szép virágnak: a visszás illata; ez valami olyan
11800 3 | én Jézusom mellé.~S ezzel visszaszorítá a kun csakán kezét Mike
11801 10 | nagy lélekerejébe került visszatartani a könnyeit.~– Igaz – szólt –,
11802 4 | igaz, hogy Opour maga is visszatartotta azt hatalmas karjával a
11803 10 | az anyja kezének kelle őt visszatartóztatni, hogy kardjával meg ne sújtsa
11804 9 | bosszúval fordulva hátra visszatartóztatójához, s kirántotta öve mellől
11805 15 | által hal meg!~Erre a szóra visszataszítá Szilamér hüvelyéből kiguvadt
11806 23 | Erre az adatgyűjteményre visszatekinteni még abból a szempontból
11807 5 | eme derék ifjú beszélt, visszatekintve bölcs hátranézéssel az elmúltak
11808 17 | esténkint, mikor a várudvarra visszatérének, körültérdepelték a tornácba
11809 5 | megtiltották a magyar királyok, visszatéríti-e ez a ti népeteket az ős
11810 16 | kijönnöd, s az emberek közé visszatérned soha többé nem lesz szabad;
11811 17 | nem hagyta el a társait, visszatérnie a világba úgysem volt többé
11812 10 | mondá Andorás, anyjához visszatérve. – Kész-e már a te egyházad
11813 5 | köröndbe.~Minden székelynek visszatetszett az a szokás, hogy Kuthen
11814 19 | azzal megint csendesen visszatette a fejét a földre.~Imola
11815 16 | hegye keresztbe állt előtte, visszatiltották a víztől. Az emberalak hátrafordította
11816 14 | leveleivel. Mikor az alkonynap visszatükröződik rajtuk, olyan, mintha aranytányérok
11817 12 | megbosszulni s a leányt visszavenni! Hadd legyen ő a legelső,
11818 23 | mindenünnen, ami csak e korszakra visszavezető mesét, adomát, hagyományt
11819 10 | szeretett, azután beszélni. Visszavitte a lovagjait Torja várába,
11820 10 | Szabadságunk ára az, hogy visszavívjuk a porba ejtett zászlót,
11821 10 | Hát a becsületem! – Azt is visszavívod!~E szavakra Andorás kiszakítá
11822 12 | mondjuk: „ha nem adnak, viszlek!”~– Régente is így volt –
11823 16 | gonosztevő, akit veszteni visznek. De miért hozzák ide a vadonba,
11824 15 | úgy nem az én tréfám – viszonzá Szilamér. – Egynek valakinek
11825 23 | Okolicsányi: Decreta et Vita Regnum Hungariae című munkájára,
11826 23 | fölött sohasem szűnnek meg vitatkozni a tudósok.~Az én történetem
11827 18 | együtt fölemeltetve, úgy viteté magát a zsellyeszékéhez.~–
11828 14 | járásuk: Csaba királyfié és vitézeié.~Úgy tudta ezt énekelni
11829 5 | Kuthen intett a kísérő vitézeinek, s azok négyen kezénél-lábánál
11830 14 | összedöntötte, a mezőn heverő megölt vitézeit csodatevő írral (csabaíre)
11831 12 | Fergettyűvárból elhozott vitézeivel; a torony tetején volt felhúzva
11832 6 | garaboncok, a fegyveres vitézekkel. A tűzhalom két oldalán
11833 19 | előrohanó bélpoklosokat halott vitézeknek nézték, ez a varázs rontotta
11834 13 | ez a régi szokás! Hadd vitézkedjenek. Reggelre azután kilenc
11835 16 | szokás a csatában elesett vitéznek lóháton vonulni a gyász
11836 12 | az is vas volt mind a két vitéznél.~A harci lármára előjött
11837 13 | felnyergelve, felkantározva. A holt vitézt felemelik fegyvertársai
11838 16 | sírját megfertőztették. S vitézül harcoltam.~– S jutalmul
11839 12 | száz válogatott tuhudun vitézzel, a többi fegyveres Bálványosvár
11840 12 | várkaput elzárta az égő vítorony, a másiknak meg fel volt
11841 12 | tartsatok. Bálványosvár vívásához ne kezdjetek. Az átjáró
11842 12 | mintha a pokol bejárata előtt vívnának élethalálharcot, dulakodott
11843 19 | benne! Hóhérját, kárhozatra vivőjét magzatodnak.~– Elhiszem,
11844 18 | volt tüzünk, odatolhatták a vívótornyukat. A vashíd alatt nem gyújthattuk
11845 2 | eljött a hadával, amit mély vízárkok vettek körül; beszegve hegyes
11846 3 | lebocsátották a dobogót a vízárkon keresztben; s akkor négy
11847 2 | aki meg nem szokta. Egy vízárok állt a nő és férfi vezérek
11848 15 | ne tűz fölé tartva, hanem vízbe mártva kapja meg a nevét.
11849 12 | fegyver nem fog. A Furus vizébe mártott be az anyám, amint
11850 1 | ráeresztették a mesterséges tavak vizeit, amiket gátakkal felszorítva
11851 2 | megnyitották a gátjait, a vizek elöntötték a mezőket egész
11852 2 | bivalycsorda a szétterült vizeket meglátja, rohan beléjük,
11853 17 | Hol az ezer virágos égett vizem? Hol a tárkonyecet? Mindjárt
11854 7 | patakja, melynek sötétszürke vizén félelem átlépni. A lépésére
11855 23 | Ikafalva leírásánál, a Furus vizének mesés eredete, csodatevő
11856 14 | kandallós terembe belépett, a vizes haraszttól egész csatakosan.~–
11857 16 | belemártott kéz zsírosnak érzi a vizét, s a gőze elkábít. Ez a
11858 4 | a daliák a szent forrás vizével keverve; (ámbár még voltak
11859 16 | zúdul elé, világossárga vízgomollyal; ennek a neve „Szemfortyogó”.
11860 2 | cserépkobak, abból meg mérges vízikígyók gomolya hemzsegett elő,
11861 1 | lápvíz lappang: a sellők, a vízitündérek a lovagot ménestül együtt
11862 1 | Onnan jön a minden vad népek vízözöne.~Hanem ezt a nagy munkát
11863 4 | leányai után, mikor azok a vízre járnak, s ne bámulja a holdat:
11864 15 | pedig azalatt sokkal inkább vizsgálta a bölénynyomokat a hóban,
11865 9 | gyülekezetre, meghintve a szentelt vízszóróval, ami a tuhudunoknál is szokás
11866 16 | tőzegtalajból a sárgásbarna vizű Fortyogó; olyan a hangja
11867 23 | egy hegy aranyat, s egy völgy ezüstöt; mikor készen volt
11868 1 | Zalánig, s aztán be a bodzai völgybe, s a Fekete-Ügy helységeire.
11869 16 | Anna tó hegyeinek minden völgye tele van csupa gyógyerejű
11870 1 | meredve, mely hegyeivel, völgyeivel, folyóival, erdejeivel,
11871 16 | reggeltől napestig erdőkön, völgyeken keresztül. Egyszer aztán
11872 1 | egész Háromszéken, az Olt völgyén: Szent-Lélektől Kökösig,
11873 14 | megragadja az az isteni csendje e völgynek, amelynek fenekét az egyetlen
11874 14 | tépi őket. Egy-egy megnyíló völgyoldalban egész falkája legelész a
11875 14 | abroszra rakva.~Innen egy mély völgyüstbe szállunk alá, folyvást őserdők
11876 11 | kötelessége volna, mert ő a vőfély. De hol késik az a fiú ilyen
11877 12 | menyasszonyhoz illő módon, fáklyás vőfélyektől körültáncolva, főkötős guzsaly
11878 13 | Ez jelezte tán a halott vőlegénnyel együtt eltemetett mátka
11879 13 | menyasszonyok keresnék a vőlegényeiket a csatamezőn. Aki a magáéra
11880 13 | menyasszony ott volt már a vőlegényével együtt a nap mezején: az
11881 13 | koszorúkat s diófaágakat szórva a vőlegényre és menyasszonyra: míg úgy
11882 8 | szokták kezdeni, feldicsérte a vőlegényt, annak minden ivadékát,
11883 17 | a saját édes gyermekeim volnátok; de már aminek meg kell
11884 5 | zajában annak az örömnek volt-e meg a hangja, amit az ősvallásra
11885 17 | tüske a talpadba!”, amit voltaképpen a boszorkányok ellen volt
11886 18 | fegyver volt kezünkben, négyen voltunk egy ellen; nagy erőnk volt
11887 18 | elvezettük, megtartottuk. Nem voltunk-e neked édes isteneid? Csak
11888 18 | Azzal kilenc ezüstdénárt vőn elő az oldalán függő tarsolyából
11889 4 | mert az apja szegletes vonásaiból alig van benne valami; –
11890 16 | arca előtűnt, nemes, büszke vonásaival; ahogy az valaha Isten kezéből
11891 23 | műveinek nemzeti kiadására vonatkoznak, míg szögletes zárójelben
11892 2 | vándorhadat egy undokul vonító csikasz farkascsorda, amit
11893 16 | bírtam elcsitítani, hogy ne vonítsanak; még az oktalan állat is
11894 23 | bálványalakokat, de kétségbe vonja, hogy hitelesek volnának.~
11895 8 | pogány őrpaták, meg tudják vonni az íjat.~– Az nem igaz! –
11896 8 | ördögöt a magam részére vontam. Egeket vert a szép hírem!
11897 5 | Thatha, nyolc fehér bivalytól vontatott szekéren –, aminek abroncsra
11898 16 | elesett vitéznek lóháton vonulni a gyász búcsúzó útra a sírjáig;
11899 16 | továbbfolyik!” Azzal a csapat vonult tovább, a sárga ruhás bandukolt
11900 12 | csapóhídon keresztül, a tuhudunok vonultak ki, vezérük tetemét pajzsaikon
11901 20 | öreg, Imola fejét keblére vonva –, hogy amily igazán én
11902 23 | végrendelet. Kéri Lajos a XIII. században kelt kéziratában
11903 23 | o. e. G. n. e. t. s I. z. a. gy. Georgyius Muzsnai,
11904 3 | jós és három fia, Osd, Zab, Bod, garaboncok. Kívánságunk,
11905 17 | Leányok! Leányok! Hol van a zabos tarisznya? Hol az ezer virágos
11906 4 | Opoulet unokája, Domboru a Zábrán nemből, Nyújtód, a Domonkosok
11907 1 | Szent-Lélektől Kökösig, Zágontól Zalánig, s aztán be a bodzai
11908 2 | töredékével, a nyelve is azokéval zagyvalítva; se hite, se törvénye, se
11909 5 | hit megháborítása miatt?~A zaj csak akkor csendesült el,
11910 5 | hogy a székelyek elfogadó zajában annak az örömnek volt-e
11911 4 | oroszlán is beleordított a zajba. – Mind keresztülmentetek
11912 23 | 71. [71.] lap. Dali tánc. Zajzoni leírása után.~73. [72.]
11913 16 | kereplőt, s elkezdett vele zakatolni.~– Hagyd azt a kereplőt! –
11914 12 | Rapsonné után pedig ott zakatolt a várkapun a tivatulus.
11915 4 | Maka a rabonbán, Kada, Zaklató, Ozdor a Szomorú-ágból; –
11916 1 | Szent-Lélektől Kökösig, Zágontól Zalánig, s aztán be a bodzai völgybe,
11917 5 | a Székelyföldön, hogy a zálogban hagyott bálványistenüket
11918 5 | a magam istenének. Sőt, zálogul itt hagyom nálatok a Bábolna
11919 13 | úgy tudnak sírni, mint a záporeső. Ezeké a legelső hely –
11920 9 | holdfüvet”, amitől minden erős zár kinyílik: „csabaíre” virágot „
11921 10 | ítélve a Fergettyűvárba záratásra – egyik háborútól a másik
11922 10 | folyosó egyre hosszabbodott, a záró sírkövek egyre szaporodtak.~
11923 23 | vonatkoznak, míg szögletes zárójelben a jelen kiadás megfelelő
11924 13 | a megdicsőült hős kétágú zászlaja az aranynappal. Azután a
11925 8 | dombforma”, rajta ez a „zászlóforma”: ez az öreg Opournak a
11926 13 | lóháton: előtte viszik a zászlóit, fegyvereit, ivótülkét,
11927 2 | akinél van Attila turulos zászlója, s körüle azok a vitézek,
11928 10 | a lába elé a tört nyelű zászlóját; a bálványosiak foglalták
11929 3 | jelt adott az úrnő a várba zászlólobogtatással, s akkor ott benn megkondult
11930 3 | oláhok beszerikái, az irhabőr zászlóra szironnyal volt a Szűz Mária-kép
11931 5 | utoljára egy olyan nép között zátonylottak meg vele, amely szégyenli
11932 15 | a gyülekezetet éppen nem zavarta meg: a lelkipásztort éppen
11933 14 | felkiáltott: Óh, én Uram! Zebaoth isten! Ne öntsd ki haragodat
11934 21 | Istent, akit ti Jehovának, Zebaothnak neveztek, hadd hívjam én
11935 5 | leoldá nyakából a kétujjú zekéjét; s azt ezzel a székely jelszóval: „
11936 5 | nyakába vetett panyóka zekével megcsúfolt istenszobor.
11937 4 | Azután rendben érkeznek a Zelemérek, a Vacmán-törzsből, Kalandos,
11938 9 | pogányok kezében!~Nagy lett a zendülés. Az egész vásár nekizúdult
11939 14 | elrejtőzöttet minden dob és tárogató zenebonája mellett (egy sem kelti őt
11940 9 | dobbal, síppal, hegedűvel zenebonázzák az „igrecet”. Szép, nagy
11941 18 | ezerhúrú hárfát, hogy legyen zenehang, amihez a Mohos bürüjén
11942 18 | Bálványos zuhatagainak éjjeli zenéje, mintha tündérkezek vernének
11943 5 | istennő, papnők nélkül, zenészek nélkül, imádók nélkül: nyakába
11944 5 | észbontó tündéralak elkezdett a zeneszóra a bálvány körül valami varázslattal
11945 5 | rabonbánok, amint ezt a zeneszót meghallják. Nem hiába nevezik
11946 5 | szekéren? – Előtte azonban nagy zeneszóval és énekléssel járultak a
11947 11 | arany, s túlvilági dalt zeng alá a magasból. Ez ám a
11948 1 | vízhajtotta szövőszéktől a zengedező kútig mindenhez van esze.
11949 5 | csendesen remegő, de mély zengésű hangon.~– Székelyek és kunok,
11950 10 | lakó egy igaz Istennek.”~Zengett bele a sziklák egyetemessége!
11951 4 | ezernyi fülemüle, pacsirta zengi dalait az Úrhoz. Nem volt
11952 20 | valahonnan végtelen magasból zengne búgva alá.~– Magyarok Istene
11953 23 | Vízhajtotta szövőszék, zengő kút. Orbán B. Székelyf.
11954 23 | jön elő.~70. [70.] lap. Zerezis isten. Ipolyi felemlíti
11955 9 | lettek levágva, a másik a „Zereziz isten” bálványkáit dicsérte
11956 6 | belőlük Erdő-Szent-Györgyön a Zeyk kastély udvarában. Hajdan
11957 23 | köveket sodor magával, van egy Zeykné udvara körül, mely egy szirén
11958 18 | meghozta a kora éjszakát a zimankós vihar. Délről és nyugatról
11959 20 | A vérszövetség~A zivatar tovavonult. A sűrű égvillogások
11960 5 | homlokára szorítva; a szakálla zöldessárga volt a régiségtől; hanem
11961 17 | hagyott köles már ki is zöldült: ebből világos, hogy az
11962 2 | hegyszorosokból maga a vándor nép zöme, rendbe szedett tömegben.
11963 20 | egyszer köztök lesz? Kapuinkon zörget halálos ellenség: oltárainkat
11964 15 | akik láncos botjaikkal zörögve arcra veték magukat a jászol
11965 16 | el arcát, szemét, száját, zokogott is hozzá:~– Óh én szerelmesem!
11966 20 | aranyabroncsot, rohant fel zokogva oda a tornácra, s levetve
11967 5 | lepellel letakarva, amit zománcos aranyabroncs tartott a homlokára
11968 7 | barlangszáda körül sárgán van zománcozva szikla és padmaly; mint
11969 17 | fél oldalam! Ez a gonosz zsába! Mintha késsel hasogatnák.
11970 7 | tartománya: ide hordja a zsákmányát, innen ki nem riasztják,
11971 10 | bizton átnyargalhatott a zsákmányával a nyitott várkapun, ellenben
11972 16 | fényes öltözetű főpap egy zsákot hozatott elő, amiben sárga
11973 4 | szerteszét – s mikor leül, zsámolyul használja a lába alá az
11974 12 | se tűztől, se vastól.~A zsarátnakzápor közepett, mintha a pokol
11975 17 | gyaloghintómban; az egyik zsellyémet odaadom neki, helyezze el
11976 18 | fölemeltetve, úgy viteté magát a zsellyeszékéhez.~– Siess, míg nem jönnek! (
11977 4 | esztendőn régen túl van. S csak zselyeszékben tud idáig jönni, s mikor
11978 12 | beszélgetés volt, hanem zsémb, perpatvar, szitok: utoljára
11979 17 | Aztán jött csak vissza nagy zsémbeléssel.~– De hova gondoltok? Amíg
11980 17 | számára.~A nénémasszony tovább zsémbelt:~– De ugyan hová gondoltál,
11981 22 | ariánusok és patarenusok, zsidó hitű kazarokkal egyben,
11982 13 | földön; kettőt megöltek a zsidók1, hát a harmadik hová lett,
11983 6 | Arx idololatriae, ahogy Zsigmond királyunk adománylevele
11984 17 | két zsindelyt: azokra a zsindelyekre felirták egyfelől minuskel
11985 15 | nyestvadász, a kőfejtő, a zsindelyhasító, a tutajos, a bális, az
11986 17 | elolvasták, mi van a két zsindelyre írva, s aztán megint odább
11987 10 | keresztüllőttek nyíllal egy hosszú zsineget, a zsineggel áthúztak rajta
11988 10 | nyíllal egy hosszú zsineget, a zsineggel áthúztak rajta egy vastag
11989 10 | bezártak számára: búzát, zsiradékot, sajtot és ecetet. Azután
11990 16 | neveznek: a belemártott kéz zsírosnak érzi a vizét, s a gőze elkábít.
11991 8 | erővel kellett őt betenni a zsöllyeszékébe, s nagy gyorsan elloholni
11992 15 | mise közbe, sem a betanult zsolozsmák.~– De ezt most már békében
11993 17 | megtanulta azokat az ájtatos zsolozsmákat, amiknek diák a nyelve;
11994 12 | által előénekelt ájtatos zsolozsmáktól. – Mike Sára a szeretett
11995 9 | kezdődött a rézdudaszón, zsoltáréneklésen, mely után a szerzetes felment
11996 23 | fej. – A franciáknál egész zsoltárokat énekelnek a szamárhoz, tréfás
11997 14 | Sással, szittyóval benőtt zsombikok, mintha ezernyi sírhalom
11998 23 | Székelyf. I. k., előbbi Zsombori kertben, utóbbi Maros-Vásárhelyen. –
11999 13 | Ugyanazok a férfiak, akik Zsombort e világi harcaiban követni
12000 16 | följebb jött a völgyből ez a zsongás, lassankint előtűntek maguk
12001 13 | szólt hozzá kísérteties zsongással. – Ez jelezte tán a halott
12002 7 | vére újra pezsdül, izma zsongul, szívén az ifjúság lánga
12003 14 | növénycsoportok, roppant zsurlók, páfrányok, amiken a boszorkányliszt
12004 13 | az áldozatdobon hetet zubbantanak a készülődőre. – Opour Kevend
12005 16 | meg egy hamuszín forrás zubog fel a mohos sziklák közül,
12006 16 | gyógyforrása.~Odább egy más forrás zúdul elé, világossárga vízgomollyal;
12007 14 | alant a mélységben tombolva zúg a hegyi patak, csak a hangját
12008 22 | vércsék vijjogását: iharfák zúgását…~…Héj, te öreg Isten! Magyarok
12009 9 | hasítja. Csak annyit látott a zugból, hogy a lovag a sekrestye
12010 4 | völgyből még egyre szakad alá a zúgó patak, mely az „Úr kútjából”
12011 10 | mint egy óriási harang, úgy zúgott bele az érctető.~Sokszor
12012 7 | a Fortyogó forrás; amint zúgva előtör a tőzegtelepből,
12013 18 | a Zsombor és Bálványos zuhatagainak éjjeli zenéje, mintha tündérkezek
12014 12 | nyílzápor innen is, onnan is, zuhogtak a nehéz kövek a falakon
12015 18 | vezér, aki a harci népet a zűrzavarban rendbe tudja szedni szavával,
12016 23 | untergang zween brennende heere zusammen stossen und streiten.” Cserei
12017 12 | kardjától. Dindár, Ropó zúzott aggyal maradtak el Zsombor
12018 23 | Kelten Sonne untergang zween brennende heere zusammen
12019 3 | bizonyítja: „Latiatvc feleim zwmtwkhel mic wogmvc! Isa por es chomvw