bold = Main text
     Part                                           grey = Comment text

   1 Elo |      befejezetlenül. Annyiban egész volt a történet, hogy a vezéreszme
   2 Elo |              egész volt a történet, hogy a vezéreszme kiszenvedett
   3 Elo |              megnyugodott; de fönnmaradt a rejtély: mi lett a regény
   4 Elo |            fönnmaradt a rejtély: mi lett a regény fiatal hőseiből,
   5 Elo |               hogy majd megírom én ennek a rejtélynek a kibonyolítását
   6 Elo |            megírom én ennek a rejtélynek a kibonyolítását egy újabb
   7 Elo |                  újabb regényben, aminek a címe: „A barátfalvi lévita.”
   8 Elo |               regényben, aminek a címe: „A barátfalvi lévita.” A befejezett
   9 Elo |                    A barátfalvi lévita.” A befejezett regény annyit
  10 Elo |                  regény annyit fecseg ki a titokból, hogy a kalandorhős
  11 Elo |               fecseg ki a titokból, hogy a kalandorhős valahol a Bükk
  12 Elo |               hogy a kalandorhős valahol a Bükk rengetegeiben él elrejtőzve,
  13 Elo |                én folyvást viselem ennek a regénynek a tárgyát, mint
  14 Elo |                viselem ennek a regénynek a tárgyát, mint Jupiter viselte
  15 Elo |            tárgyát, mint Jupiter viselte a fiát, Bacchust, a testében (
  16 Elo |                viselte a fiát, Bacchust, a testében (hohó! ne kezdjük
  17 Elo |               magasan!), mint rossz adós a váltóóvást a zsebében, anélkül,
  18 Elo |                  rossz adós a váltóóvást a zsebében, anélkül, hogy
  19 Elo |                Most azután elkövetkezvén a karácsony hava, ismét elővesz
  20 Elo |            karácsony hava, ismét elővesz a lelkiismeret-furdalás: számadásrendezés.
  21 Elo |             gondunk? Rábízhatjuk egészen a kis Jézuskára, hogy aggassa
  22 Elo |             Jézuskára, hogy aggassa tele a karácsonyfát annak az ártatlan
  23 Elo |               nem tud.~Azt kérdezi tőlem a minap (nyomtatott levélben)
  24 Elo |             mondjam meg neki, mikor volt a legboldogabb karácsonyom
  25 Elo |                az ezer fölszólításra azt a választ fogja kapni: „amikor
  26 Elo |              Kinyílik az ajtó, tündöklik a karácsonyfa, s én megtudom,
  27 Elo |          megtudom, hogy mit hozott nekem a kis Jézus”. Mindenki ugyanezt
  28 Elo |             szokásokat tartottunk. Nekem a legboldogabb karácsonyom
  29 Elo |           szóljunk: futottam. Kergettek. A hátam mögött villogott az
  30 Elo |                 vert sereg utóhada védte a visszavonulást. Fejem fölött
  31 Elo |    visszavonulást. Fejem fölött károgtak a hollók, varjúk; azt mondták,
  32 Elo |               egészen. Az út rögös volt, a hó csak szállingózott. A
  33 Elo |                 a hó csak szállingózott. A szekérnek nem volt ernyője,
  34 Elo |                  volt, az volt az enyém. A szállás, ahova az éjszaka
  35 Elo |         betérített, fűtetlen szoba volt, a vendégség fekete kenyér
  36 Elo |              ivópoharamban jéggé fagyott a víz; fölébresztett a megzörrenő
  37 Elo |             fagyott a víz; fölébresztett a megzörrenő ablak, ágyúdörgés
  38 Elo |                kopogtat: „odább, odább”. A ködtől nem látszik a vidék.
  39 Elo |             odább”. A ködtől nem látszik a vidék. A ködtől nem látszik
  40 Elo |              ködtől nem látszik a vidék. A ködtől nem látszik a remény!…
  41 Elo |              vidék. A ködtől nem látszik a remény!… De mellettem volt
  42 Elo |               remény!… De mellettem volt a szép, ifjú feleségem, aki
  43 Elo |          karácsony táján elővesznek azok a nyugtalankodó érzések, amikről
  44 Elo |                  az azóta folyvást, mint a fába nőtt béka, a fejemben,
  45 Elo |                   mint a fába nőtt béka, a fejemben, hozzuk napvilágra,
  46 Elo |                  megél?~Minthogy azonban a mai napok olvasóiról bajos
  47 Elo |               föltennem, hogy emlékeznek a harmincnyolc év előtt olvasott
  48 Elo |               nekem, hogy ezen regényben a megelőző történetből itt-amott
  49 Elo |         itt-amott az elszakadt fonalakat a régivel összekötögessem.~
  50 1   |                                          A böjtös ebéd~Karácsony előtti
  51 1   |             ünnepelni Miskolc városában.~A három római katolikus templom
  52 1   |                  hívogató harangok. Hogy a reformátusok és evangélikusok
  53 1   |              esztendővel később épült az a mostani város közepén.~De
  54 1   |                  lakott az első alispán. A másodalispán a saját nemesi
  55 1   |                  alispán. A másodalispán a saját nemesi salva guardiájában
  56 1   |                  Városháza még nem volt. A bíró a saját házában tartotta
  57 1   |           Városháza még nem volt. A bíró a saját házában tartotta a
  58 1   |                 a saját házában tartotta a hivatalát, amire könnyű
  59 1   |                  mellé kitett kalodáról.~A vármegyeházánál kék mundéros
  60 1   |           karddal, alá s fölé sétálgatva a hosszú kapu alján végignyújtott
  61 1   |                gyalogjárón. Valahányszor a kapuhoz kerül, kidugja rajta
  62 1   |             kapuhoz kerül, kidugja rajta a fejét.~Mikor aztán egyszer
  63 1   |                 egyszer megint kikukkant a kapuajtón, jó szerencse,
  64 1   |            szerencse, hogy ki nem szúrta a szemét annak a belebotló
  65 1   |                nem szúrta a szemét annak a belebotló alaknak, akinek
  66 1   |                belebotló alaknak, akinek a háromszögletű kalapjával
  67 1   |     háromszögletű kalapjával összeütötte a csákóját.~– Holberdó! Ki
  68 1   |                  vagy, ha Istentől vagy?~A jövevény csakugyan megijedni
  69 1   |                 az ótestamentumi Góliát; a háromcsücskéjű kalap egész
  70 1   |               háromcsücskéjű kalap egész a szeméig lenyomva, a hosszú
  71 1   |                egész a szeméig lenyomva, a hosszú bő fekete köpönyeg
  72 1   |                     Pardon! – dörmögé az a köpönyeg alól.~– Semmi pardon!
  73 1   |                  pardon! Mi van az alatt a köpönyeg alatt?~A magas
  74 1   |                  alatt a köpönyeg alatt?~A magas úrnak szét kellett
  75 1   |                úrnak szét kellett tárnia a köpönyegét, hogy fölfedezze
  76 1   |                 fölfedezze az alakját.~S a fegyveres őrnek bizony elég
  77 1   |             Pulider meg nincs? Hát ebben a bőrtokban mi van?~– Vadászpuska.~–
  78 1   |                 hogy puskával nem szabad a vármegye házába belépni?
  79 1   |              házába belépni? Ide vele!~S a látogató úrnak meg kellett
  80 1   |               meg kellett engednie, hogy a strázsa elvegye a vállára
  81 1   |                   hogy a strázsa elvegye a vállára akasztott puskát;
  82 1   |            akasztott puskát; akkor aztán a fegyverzet kiegészítő részét,
  83 1   |            fegyverzet kiegészítő részét, a vadásztáskát is odaadta
  84 1   |                  is odaadta neki; de még a köpönyegét is rábízta; azokat
  85 1   |               mind egy szegre fölakasztá a rendnek éber őre.~Akkor
  86 1   |                 hová igyekezik az úr?”~– A vicispánhoz. Hol a szállása?~–
  87 1   |                úr?”~– A vicispánhoz. Hol a szállása?~– No né, a bolond?
  88 1   |                 Hol a szállása?~– No né, a bolond? Hát már most én
  89 1   |                 most én tudjam, hogy hol a vicispánnak a szállása?~–
  90 1   |                   hogy hol a vicispánnak a szállása?~– Hát nem tudja
  91 1   |            vicispán, az egyik itt lakik, a másik amott.~– Hát az első
  92 1   |                  csak itt menjen be ezen a grádicson, azután végig
  93 1   |                  grádicson, azután végig a folyosón, mindjárt rátalál
  94 1   |             Nincs itt semmi numeró, csak a szag után induljon az úr;
  95 1   |                  vicispán kvártélya.~(Az a fenyőmag-füst a parasztbűz
  96 1   |           kvártélya.~(Az a fenyőmag-füst a parasztbűz elölésére való.)~
  97 1   |                    Az idegennek látszó s a kiejtéséről még inkább hallatszó
  98 1   |           hallatszó úriember sietett föl a lépcsőkön, két fokot lépve
  99 1   |                  ajtóra, melyre kívülről a statárium volt kiszögezve.
 100 1   |            senkit. Hosszú falócák voltak a fal mellett kikopva a rajta
 101 1   |             voltak a fal mellett kikopva a rajta üléstől, a fal elég
 102 1   |                 kikopva a rajta üléstől, a fal elég barna a hozzátámaszkodástól.
 103 1   |                üléstől, a fal elég barna a hozzátámaszkodástól. Itt
 104 1   |       hozzátámaszkodástól. Itt uralkodik a fenyőmag-füst illata.~Onnan
 105 1   |               hogy valaki el ne vihesse. A padló szép tarka a tintacsöppektől.
 106 1   |              vihesse. A padló szép tarka a tintacsöppektől. Ezt a szobát
 107 1   |             tarka a tintacsöppektől. Ezt a szobát dominálja a dohányfüst
 108 1   |                   Ezt a szobát dominálja a dohányfüst aromája.~Még
 109 1   |                 egy hosszú, zöld asztal, a mellett tizenhárom bőrszék.
 110 1   |                tizenhárom bőrszék. Ebben a teremben az ócska papiros
 111 1   |             papiros doha előkelősködött.~A harmadik teremben sem talált
 112 1   |             olyan bolond tolvaj, aki ezt a mindent ellopja.~A szomszéd
 113 1   |               aki ezt a mindent ellopja.~A szomszéd teremből végre
 114 1   |                 ecettel volt kifüstölve.~A pohárszékek, almáriumok,
 115 1   |                 az ebédlő. De még inkább a hosszú asztal középen, mely
 116 1   |              nadrágban, sárga csizmában; a haja fekete volt, hátul
 117 1   |              volt, hátul copf van fonva, a bajusza is fekete, hegyesen
 118 1   |             idegen úr idejöttét igazolni a rábámuló hajdú előtt. –
 119 1   |                     Jelentsen be nála.~– A tekintetes első vicispán
 120 1   |                 van áhítatoskodni.~– Hát a vicispánné?~– A tekintetes
 121 1   |     áhítatoskodni.~– Hát a vicispánné?~– A tekintetes vicispánné asszony
 122 1   |                  asszony pedig nem lakik a vármegyeházán, hanem otthon
 123 1   |              vármegyeházán, hanem otthon a domíniumán, a saját kastélyában.~–
 124 1   |               hanem otthon a domíniumán, a saját kastélyában.~– Valami
 125 1   |              vagy szekretáriusa csak van a vicispánnak, akivel beszélni
 126 1   |         vakációjuk van, otthon ebédelnek a mámijaiknál.~– Hát akkor
 127 1   |                  Hát akkor majd megvárom a vicispán urat, amíg a templomból
 128 1   |           megvárom a vicispán urat, amíg a templomból hazajön.~Azzal
 129 1   |                 hazajön.~Azzal nem várva a „tessék”-et, elhelyezé magát
 130 1   |              tessék”-et, elhelyezé magát a nagy bőrkanapén, a két lábát
 131 1   |                 magát a nagy bőrkanapén, a két lábát szétnyújtva a
 132 1   |                  a két lábát szétnyújtva a kappenstiblikkel.~– Az én
 133 1   |                 Az én nevem pedig János.~A hajdú azt hitte, hogy így
 134 1   |                 ilyen átkozott hideg van a vicispánnak a szobáiban,
 135 1   |                  hideg van a vicispánnak a szobáiban, mint most?~Azok
 136 1   |              aznap nem voltak befűtve, s a báró sajnálta már nagyon,
 137 1   |                sajnálta már nagyon, hogy a köpönyegét odalenn hagyta
 138 1   |            mindjárt meleg lesz itt, csak a rabok feljöjjenek.~S nemsokára
 139 1   |                  S nemsokára hallatszott a csörömpölés, amit a rabok
 140 1   |          hallatszott a csörömpölés, amit a rabok a lábukra kovácsolt
 141 1   |                csörömpölés, amit a rabok a lábukra kovácsolt harminchárom
 142 1   |             fűtöttek minden kályhát, mit a folyosóról, mit a konyhából:
 143 1   |           kályhát, mit a folyosóról, mit a konyhából: az volt az igazi
 144 1   |                 volt az igazi uraság.~Az a kemence valódi osgyáni gelencsérremek
 145 1   |             egyszerre egy fertály öl fa.~A János hajdú elővett a szekrényből
 146 1   |                fa.~A János hajdú elővett a szekrényből egy mázos fazekat,
 147 1   |                   Mindjárt megmagyarázta a dolgot a báró úrnak.~– Mert
 148 1   |          Mindjárt megmagyarázta a dolgot a báró úrnak.~– Mert hát,
 149 1   |                hát, tetszik tudni, ennek a kályhának az a virtusa,
 150 1   |              tudni, ennek a kályhának az a virtusa, hogy amikor belegyújtanak,
 151 1   |              füstöl, de csak addig, amíg a fa jól lángra nem kap. A
 152 1   |                 a fa jól lángra nem kap. A tekintetes vicispán úr osztég
 153 1   |           vicispán úr osztég nem szereti a kályhafüstöt. Azért nekem
 154 1   |                  melyik hasadékon füstöl a kályha, azt azután én nagy
 155 1   |              nagy hirtelen bekenem ezzel a szilvalekvárral: ez arra
 156 1   |                  mondtam? Most meg éppen a tetején füstöl.~Azt azután
 157 1   |               amit János hajdú csakugyan a lekvárba mártott cinkanál
 158 1   |                aztán ropogott, pattogott a tűz a kályhában.~Egy kis
 159 1   |                ropogott, pattogott a tűz a kályhában.~Egy kis füstszag
 160 1   |                füstszag mégiscsak maradt a szobában.~Ezen pedig akképp
 161 1   |               Ezen pedig akképp segített a János, hogy egy megtüzesített
 162 1   |                tömjénezte be az ebédlőt.~A báró kezdte már érteni,
 163 1   |                az első vicispán lakására a szagáról rátalálni.~– No
 164 1   |                     No most mindjárt jön a tekintetes vicispán úr a
 165 1   |                 a tekintetes vicispán úr a templomból – mondá János. –
 166 1   |                    mondá János. – Hallom a minoriták kis tornyából
 167 1   |                  minoriták kis tornyából a csengettyűszót. Vége lesz
 168 1   |                csengettyűszót. Vége lesz a misének. Csak tessék addig
 169 1   |                 mulatozni.~Azzal kivitte a vaslapátot, az a konyhába
 170 1   |                 kivitte a vaslapátot, az a konyhába való, s magára
 171 1   |           konyhába való, s magára hagyta a látogatót.~A báró följegyezte
 172 1   |               magára hagyta a látogatót.~A báró följegyezte magának
 173 1   |                  följegyezte magának azt a nagy bizalmat a cseléd részéről,
 174 1   |              magának azt a nagy bizalmat a cseléd részéről, aki őt,
 175 1   |           egészen elbízta magát. Megnőtt a taraja, ahogy a német szólásmód
 176 1   |                  Megnőtt a taraja, ahogy a német szólásmód tartja.~
 177 1   |           ebédlői nagy tükör elé, aminek a rámája is csupa tükör volt,
 178 1   |               egy kicsinyt meggörbítette a nyakát, hát még az arcát
 179 1   |                  az arcát is megláthatta a tükörben, különben az arca
 180 1   |           tükörben, különben az arca már a tükörráma cikornyái között
 181 1   |         cikornyái között sokszorozódott.~A pofa impertinens szőke volt,
 182 1   |       csavarintani, mindenfelé álltak ki a szálak a hajtáskából, úgy
 183 1   |            mindenfelé álltak ki a szálak a hajtáskából, úgy végződvén
 184 1   |               hajtáskából, úgy végződvén a záró máslinál, mint egy
 185 1   |                mint egy elnyűtt meszelő; a két halántékot fedő hajbodrok
 186 1   |               volt, hanem egy nagy vágás a szem végétől a száj szegletéig,
 187 1   |                nagy vágás a szem végétől a száj szegletéig, az idegen
 188 1   |              manupropria lehetett rajta. A világosszőke hajszínnel
 189 1   |        hajszínnel diszharmóniában álltak a szúrós fekete szemek, szőke
 190 1   |               szakállal ellátva.~S ennek a fizimiskának a kiegészítéséül
 191 1   |                   S ennek a fizimiskának a kiegészítéséül még valami
 192 1   |          öltözetet viselt, amilyent soha a magyarok nem láttak (sem
 193 1   |              nadrágján sötét zsírfoltok. A franciák ez időben buggyos,
 194 1   |             ráncú „culotte”-ot viseltek, a lábszáron selyemharisnyát
 195 1   |             szíjjal fölkötve.~Félrehúzta a száját a tükörbe nézve.~–
 196 1   |            fölkötve.~Félrehúzta a száját a tükörbe nézve.~– Elég cudar
 197 1   |              vagy, ugye? – dörmögé. – Az a jó.~Nagyon meg volt elégedve
 198 1   |           elkezdett alá s föl sétálgatni a teremben. Végtül végig mérte
 199 1   |                  sétánál tizenhárom volt a lépés a terem egyik ajtajától
 200 1   |                  tizenhárom volt a lépés a terem egyik ajtajától a
 201 1   |                  a terem egyik ajtajától a másikig; az utolsónál már
 202 1   |                Minden tournál belenézett a tükörbe.~Egyszer aztán azon
 203 1   |             magát észrevenni, hogy izzad a homloka.~A nemrég oly farkasordító
 204 1   |        észrevenni, hogy izzad a homloka.~A nemrég oly farkasordító
 205 1   |                kegyetlenül be vot fűtve. A rabok ugyancsak bepörnyeztettek.~
 206 1   |                 Ez meg már nagyon is sok a jóból.~A János hajdú mondhatná
 207 1   |               már nagyon is sok a jóból.~A János hajdú mondhatná már
 208 1   |                ne fűtsenek többet. Hanem a János hajdú nem mutatta
 209 1   |               nem mutatta többé magát.~S a rabok még egyre zuhogtatták
 210 1   |               zuhogtatták onnan kívülről a hasábfákat a kályha oldalához.~
 211 1   |              onnan kívülről a hasábfákat a kályha oldalához.~A báró
 212 1   |           hasábfákat a kályha oldalához.~A báró rászánta a fejét, hogy
 213 1   |               oldalához.~A báró rászánta a fejét, hogy maga megy ki
 214 1   |                 fejét, hogy maga megy ki a folyosóra, ráparancsolni
 215 1   |                 folyosóra, ráparancsolni a rabokra, hogy hagyják már
 216 1   |           rabokra, hogy hagyják már abba a pokolban teljesítendő munkájukat.~
 217 1   |                ajtaján kimehetett, hanem a tanácsterem ajtaját már
 218 1   |                 találta maga előtt.~Ahá! A János hajdú nem olyan együgyű
 219 1   |              mint amilyennek látszik: ha a vadidegen látogatót egyedül
 220 1   |                  az étkezőteremben azzal a sok ezüstneművel, volt ahhoz
 221 1   |               volt ahhoz való esze, hogy a következő szobának az ajtajában
 222 1   |             ajtajában kétszer ráfordítsa a kulcsot, hogy az el ne illanhasson
 223 1   |                 Ez már aztán dühbe hozta a bárót.~Hogy őt a hajdú ide
 224 1   |             dühbe hozta a bárót.~Hogy őt a hajdú ide bezárta. Hát fölteszi
 225 1   |            Elkezdett az ajtón dörömbölni a két öklével meg a sarkaival.
 226 1   |             dörömbölni a két öklével meg a sarkaival. Mindhiába. Még
 227 1   |                   senki sem hallotta sem a zuhogást, sem a káromkodást.
 228 1   |             hallotta sem a zuhogást, sem a káromkodást. Az ablakok
 229 1   |                  káromkodást. Az ablakok a rabok udvarára nyíltak,
 230 1   |                mert azok kulcsra jártak.~A szobák levegője a gőzfürdő
 231 1   |                jártak.~A szobák levegője a gőzfürdő hőmérsékletével
 232 1   |       hőmérsékletével kezdett vetekedni.~A báró kínjában minden okiratos
 233 1   |                  Aztán egynémely aktának a címzetéből megtanulta, hogy
 234 1   |                 hogy az első vicispánnak a neve Thomasius de Dédes,
 235 1   |                de eadem et Sajó-Balaton; a címe pedig „perillustris
 236 1   |                tudott.)~Azután levetette a bársonyfrakkját meg a hosszú
 237 1   |          levetette a bársonyfrakkját meg a hosszú selyemmellényét,
 238 1   |             hosszú selyemmellényét, hogy a hőséget elviselhesse. Olyan
 239 1   |             veres volt már az arca, mint a főtt rák.~Végre kulcsot
 240 1   |                  dühösen, elszánva, hogy a János hajdút menten agyonüti,
 241 1   |             mikor az ajtó kinyílt, s nem a Jánost látta maga előtt,
 242 1   |              hajdút. Amannak fekete volt a haja, hegyes a bajusza,
 243 1   |               fekete volt a haja, hegyes a bajusza, ennek meg fehér
 244 1   |                 bajusza, ennek meg fehér a haja, csavarintott a bajusza;
 245 1   |               fehér a haja, csavarintott a bajusza; de sűrű fekete
 246 1   |                 ábrázata.~– Hát kend nem a János?~– Nem ám. Én a Tamás
 247 1   |                nem a János?~– Nem ám. Én a Tamás vagyok. De hát az
 248 1   |                  báró Kadarkuthy vagyok. A vicispán urat keresem, s
 249 1   |                 vicispán urat keresem, s a gazember hajdú, a János
 250 1   |             keresem, s a gazember hajdú, a János rám zárta az ajtót,
 251 1   |                 az ajtót, s rám fűttette a kályhát.~– Az ám. A János
 252 1   |             fűttette a kályhát.~– Az ám. A János a fűttettő hajdú,
 253 1   |                kályhát.~– Az ám. A János a fűttettő hajdú, én meg a
 254 1   |                 a fűttettő hajdú, én meg a szellőztető hajdú.~– No
 255 1   |               szellőztesse ki íziben ezt a Sidrák-Mizsák-Abednegó kemencéjét.~
 256 1   |   generáliskulcsa.~Kitárta az ablakokat. A betóduló hideg légtől a
 257 1   |                  A betóduló hideg légtől a szobában levő párázat egyszerre
 258 1   |          egyszerre hókristállyá alakult.~A báró odaállt az ablakba
 259 1   |                   Nem árt meg semmi.~Hát a Tamás hajdú nem szólt többet,
 260 1   |                hanem átment az ebédlőből a többi szobákba is kinyitogatni
 261 1   |        kinyitogatni az ablakokat. Itt ez a szokás. Először kegyetlenül
 262 1   |          kinyitogatják az ablakokat. Van a vármegyének fája elég.~Ekkor
 263 1   |                kihűtőzvén, eszébe jutott a bárónak, hogy felöltse ismét
 264 1   |             bárónak, hogy felöltse ismét a levetett öltönydarabjait;
 265 1   |                levetett öltönydarabjait; a mellénnyel hamar elkészült;
 266 1   |              szűkek az ujjai, hogy annak a fölhúzásához segítség kell,
 267 1   |             segítség kell, hogy az ember a csipkefodros karelőjét keresztülfúrhassa
 268 1   |                    Héj, Tamás! – kiabált a báró.~Nyílt az ajtó, belépett
 269 1   |                    Adja kend föl rám azt a szárduthot.~Megtették neki
 270 1   |           szárduthot.~Megtették neki ezt a szívességet.~Csak azután,
 271 1   |                hogy belevonaglotta magát a szűk felöltőjébe, kezdte
 272 1   |              hasonlít amazéhoz, csakhogy a megcsavart bajusz helyett
 273 1   |       kancamentét és zöld csizmát.~– Nem a Tamás? – hebegé zavarodottan.~–
 274 1   |                Mille pardon! Én stokfis! A nevem báró Kadarkuthy Viktor.
 275 1   |               hogy engedhettem meg, hogy a kabátomat fölsegítse?~–
 276 1   |              hogy szolgálatjára lehettem a báró úrnak.~– Ördög vigye
 277 1   |                 úrnak.~– Ördög vigye ezt a nagy hasonlatosságot! Nem
 278 1   |               egy kérdést akarok intézni a tekintetes vicispán úrhoz.~–
 279 1   |           karácsony péntekje van, s ezen a napon délelőtt semmiféle
 280 1   |               komoly benevolizáló arccal a vicispán.~– Mit tudom én?
 281 1   |                 No, akkor engem is ismer a vicispán úr. Én pedig szabadkőműves
 282 1   |                És így meg sincs bérmálva a báró úr?~– Az már igen;
 283 1   |                     És így meg sem gyónt a báró úr soha.~– Ugyan mit
 284 1   |                  meg nem tudom bocsátani a kereszténységnek, hogy a
 285 1   |                 a kereszténységnek, hogy a szép Vénus-szobrokat eltávolította
 286 1   |                  oltárokról, s mást tett a helyükbe.~– Ne beszéljünk
 287 1   |             beszéljünk hát erről – mondá a vicispán. – Kettőnk között
 288 1   |               Kettőnk között ég és pokol a különbség. Minthogy azonban
 289 1   |                 katolikus vagyok, akinek a vallási konvikciója tiltja,
 290 1   |                  annálfogva meginvitálom a báró urat, hogy foglaljon
 291 1   |             meghajtotta magát, elfogadta a meghívást.~A vicispán intett
 292 1   |                   elfogadta a meghívást.~A vicispán intett a Tamás
 293 1   |             meghívást.~A vicispán intett a Tamás hajdúnak, aki már
 294 1   |                 már az ura szemöldökének a beszédjét is értette, sietett
 295 1   |            beszédjét is értette, sietett a vicispán terítéke mellé
 296 1   |               ezüsttányérokat elhelyezni a többi szükséges étszerekkel.
 297 1   |                  tegyen neki, mert annak a vendégnek jó appetitusa
 298 1   |            appetitusa fog lenni.~Ezalatt a másik hajdú is bejött; az
 299 1   |                  hajdú is bejött; az meg a szalvétákból kétlábú csókákat
 300 1   |             süteményt helyezett el, amit a magyarok perecnek hívnak,
 301 1   |                magyarok perecnek hívnak, a németek pedig heilige striclinek.
 302 1   |             harmadik is.~– Hívja kend be a Matust – mondá a vicispán
 303 1   |                 kend be a Matust – mondá a vicispán a Tamás hajdúnak,
 304 1   |                Matust – mondá a vicispán a Tamás hajdúnak, míg a János
 305 1   |           vicispán a Tamás hajdúnak, míg a János hajdú kivitte a levesestálat
 306 1   |                míg a János hajdú kivitte a levesestálat a konyhába.~
 307 1   |             hajdú kivitte a levesestálat a konyhába.~Az öreg hajdú
 308 1   |                  mert nem akarózott neki a lépegetés.~A Matus jámbor
 309 1   |              akarózott neki a lépegetés.~A Matus jámbor szűcslegény
 310 1   |            dolmánya volt. Más nem viseli a hiúzbőrt, mert tarka. A
 311 1   |                  a hiúzbőrt, mert tarka. A mellénye piros volt, ólomgombokkal;
 312 1   |            gyolcs öltözet lobogott, amit a régi magyarok úgy hívtak,
 313 1   |                  igazán parádés viselet.~A legény hórihorgas termet
 314 1   |              termet volt, fakó ábrázatán a bámulat és rettegés kifejezésével;
 315 1   |              holmi kezdetleges kísérlete a savószínű bajusznak; a tétovázás
 316 1   |         kísérlete a savószínű bajusznak; a tétovázás kifejezését segített
 317 1   |        kifejezését segített kiegészíteni a kiülő szempár s a hátranyomott
 318 1   |           kiegészíteni a kiülő szempár s a hátranyomott rövid áll.
 319 1   |                  hátranyomott rövid áll. A vén hajdú fogta hátul a
 320 1   |                  A vén hajdú fogta hátul a mentéje vitézkötését, nehogy
 321 1   |               félj fiam, Matus – biztatá a remegő vendéget a vicispán.~–
 322 1   |                biztatá a remegő vendéget a vicispán.~– Fia? – kérdé
 323 1   |                  Viktor; nem tudta, hogy a magyaroknál ez a megszólítás
 324 1   |             tudta, hogy a magyaroknál ez a megszólítás a bizalom kifejezése. „
 325 1   |             magyaroknál ez a megszólítás a bizalom kifejezése. „Fiam”-
 326 1   |            kifejezése. „Fiam”-nak nevezi a férj a feleségét s a feleség
 327 1   |                  Fiam”-nak nevezi a férj a feleségét s a feleség az
 328 1   |              nevezi a férj a feleségét s a feleség az urát. Persze.
 329 1   |                Ma velem ebédelsz – mondá a vicispán. – Oda ülsz az
 330 1   |               Oda ülsz az asztal végére.~A szűcslegény lehúzta a fejét
 331 1   |            végére.~A szűcslegény lehúzta a fejét a válla közé; sehogy
 332 1   |              szűcslegény lehúzta a fejét a válla közé; sehogy sem értette
 333 1   |                 közé; sehogy sem értette a dolgot.~A János hajdú hozta
 334 1   |             sehogy sem értette a dolgot.~A János hajdú hozta a levesestálat.~–
 335 1   |              dolgot.~A János hajdú hozta a levesestálat.~– Placeat
 336 1   |              magnifice domine: – kínálta a vicispán a bárót a mellette
 337 1   |             domine: – kínálta a vicispán a bárót a mellette való székkel,
 338 1   |               kínálta a vicispán a bárót a mellette való székkel, amire
 339 1   |                 az rögtön letette magát. A vicispán azonban előbb az
 340 1   |                  el, két kezét összetéve a karosszéke támláján; az
 341 1   |              haosnló szertartást végzett a szűcslegény.~A báró bosszúsan
 342 1   |       szertartást végzett a szűcslegény.~A báró bosszúsan feszengett.~–
 343 1   |              adhatom elő az én ügyeimet.~A vicispán fejét csóválta,
 344 1   |                elhelyezkedék, felelt meg a bárónak.~– Ha skrupulusai
 345 1   |            skrupulusai vannak báró úrnak a profanum vulgus miatt, hát
 346 1   |                 kukkot sem tudok deákul.~A vicispán elszörnyedt.~–
 347 1   |          vicispán elszörnyedt.~– Hogyan? A báró úr magyar ember, s
 348 1   |                   s nem tud deákul? Hisz a magyar nyelv a lingua materna;
 349 1   |              deákul? Hisz a magyar nyelv a lingua materna; de a deák
 350 1   |               nyelv a lingua materna; de a deák a lingua paterna minálunk.~–
 351 1   |                lingua materna; de a deák a lingua paterna minálunk.~–
 352 1   |             iskolából, mert nem vette be a gyomrom a kutya hic-haec-hoc-ot.~–
 353 1   |              mert nem vette be a gyomrom a kutya hic-haec-hoc-ot.~–
 354 1   |                   No hát majd előadhatja a báró úr ebéd vége felé,
 355 1   |              Galenus, hogy az emóció árt a concoctiónak.~– Ellenben
 356 1   |               Hát akkor én majd kiküldöm a szobából a hajdúkat, amint
 357 1   |                 majd kiküldöm a szobából a hajdúkat, amint egy tálat
 358 1   |                  amikor csengetek nekik. A szűcslegény felől beszélhet
 359 1   |              szűcslegény felől beszélhet a báró úr, mert az nem hall
 360 1   |                 öreg hajdú körülhordozta a levesestálat. Először is
 361 1   |               Először is megkínálta vele a vendég urat. Valami furcsa
 362 1   |                 savanyú illat szállt föl a tálból.~– Ez cibereleves–
 363 1   |                mondá az alispán. – Ez az a híres leves, melyet a lakedémoniak
 364 1   |                 az a híres leves, melyet a lakedémoniak mindennap osztogattak.~(
 365 1   |            osztogattak.~(Tudva van, hogy a cibere nyolc napig posajtott
 366 1   |                enni.~Maradt fogyasztónak a böjtös leveshez a vicispán
 367 1   |           fogyasztónak a böjtös leveshez a vicispán és az átellenes
 368 1   |                 átellenes vendége.~Amint a hajdú kiment a levesestállal,
 369 1   |            vendége.~Amint a hajdú kiment a levesestállal, a báró hozzákezdett
 370 1   |                  kiment a levesestállal, a báró hozzákezdett az ügyének
 371 1   |                előadásához.~– Azt mondta a vicispán úr, hogy jól ismerte
 372 1   |                  ismerjen, mert tele van a tekintetes vármegyének az
 373 1   |                 vármegyének az archívuma a mi kölcsönös kriminális
 374 1   |           gyújtogatót. Mivelhogy egyszer a kovácsnak a házát, ahová
 375 1   |            Mivelhogy egyszer a kovácsnak a házát, ahová az apám inasnak
 376 1   |             onnan is megszöktem; eladtam a reverendámat, beálltam egy
 377 1   |                 beálltam egy komédiásnak a truppjába, s ott játszottam
 378 1   |                játszottam az orangutánt.~A vicispán fölszisszent. Más
 379 1   |              ember fölkacagott volna rá.~A báró észrevette, hogy kellemetlen
 380 1   |                  kellemetlen hatása volt a revelatiójának. Azt szerette.
 381 1   |                  Azt szerette. Folytatta a témát.~– Kitűnő majom voltam.
 382 1   |                     Kitűnő majom voltam. A lábam ujjával meg tudtam
 383 1   |               ujjával meg tudtam vakarni a fülemet.~A vicispán megszólaltató
 384 1   |                tudtam vakarni a fülemet.~A vicispán megszólaltató a
 385 1   |                 A vicispán megszólaltató a csengettyűt.~Tamás hajdú
 386 1   |                 tojás, csak úgy héjában.~A báró megrökönyödött, mikor
 387 1   |                 comendetia – bizonyítaná a vicispán. Mathias Corvinus
 388 1   |                Corvinus deliciája, ahogy a krónika mondja: „hic fuit
 389 1   |                nem tudó vendége kedvéért a magyar fordítást is hozzátette.~
 390 1   |                 fordítást is hozzátette.~A szűcslegény azonban többet
 391 1   |                azonban többet értett meg a latinból; ő is Mathias,
 392 1   |                latinból; ő is Mathias, s a „sex” tótul is „seszt”.
 393 1   |             seszt”. Kivett magának hatot a tojásból. A báró elnevette
 394 1   |                magának hatot a tojásból. A báró elnevette magát.~A
 395 1   |                  A báró elnevette magát.~A vicispán sietett egy klasszikus
 396 1   |                egy klasszikus citátummal a vendégét rehabilitálni.~„
 397 1   |            componitur orbis.” (Példát ád a király, s a világ mind indul
 398 1   |                    Példát ád a király, s a világ mind indul utána.)~
 399 1   |               tehetségét is ragyogtatta.~A báró nem kérdezte a vicispántól,
 400 1   |         ragyogtatta.~A báró nem kérdezte a vicispántól, hogy micsoda
 401 1   |                ül az ő úri asztalánál az a gatyás mesterlegény. Gondolta:
 402 1   |      megvendégelni.~Legalább addig, amíg a Matyus a hat tojást lehámozgatja,
 403 1   |            Legalább addig, amíg a Matyus a hat tojást lehámozgatja,
 404 1   |                  lehámozgatja, időt nyer a curriculum vitaejének folytatására,
 405 1   |                 vitaejének folytatására, a hajdú eltávoztával.~– A
 406 1   |                  a hajdú eltávoztával.~– A vége az lett a művészi pályámnak,
 407 1   |           eltávoztával.~– A vége az lett a művészi pályámnak, hogy
 408 1   |              pályámnak, hogy elszerettem a Herkules leányát, a kötéltáncosnét,
 409 1   |          elszerettem a Herkules leányát, a kötéltáncosnét, vagy az
 410 1   |                  falsificátióra? – szólt a vicispán szigorú tekintettel.~–
 411 1   |                   Hanem az öreg is abban a hitben élt, hogy az ő nevére
 412 1   |              fölszedegetnem. Pörre vitte a dolgot, prókátor kezébe
 413 1   |               Azt már aztán elképzelheti a vicispán úr, hogy mi támad
 414 1   |                  két prókátort ültet föl a nyakába, s úgy produkálja
 415 1   |                nyakába, s úgy produkálja a vitézi turnirt. Ha az ő
 416 1   |             litániáját hozta föl ellenem a válogatott istentelenségeknek:
 417 1   |                  szöktem egyik országból a másikba, nem bírtak elcsípni;
 418 1   |                bolondság bizonyult, hogy a nemes vármegye sequestrum
 419 1   |                  vette, s tútort rendelt a számára. Az öreg két esztendeig
 420 1   |                öreg két esztendeig állta a rendes életet, akkor megunta
 421 1   |             rendes életet, akkor megunta a dolgot: kibocsátotta a kezéből
 422 1   |           megunta a dolgot: kibocsátotta a kezéből az anyai örökségemet,
 423 1   |          messziről bosszantottuk egymást a hóbortos ficánkolásaink
 424 1   |          ficánkolásaink hírével.~Ezalatt a Mathiás megette a hat tojást:
 425 1   |                Ezalatt a Mathiás megette a hat tojást: a vicispán csöngetett.~
 426 1   |            Mathiás megette a hat tojást: a vicispán csöngetett.~A vén
 427 1   |                   a vicispán csöngetett.~A vén hajdú harmadik étekfogásnak
 428 1   |               Ilyet sem látott Párizsban a báró soha.~– Mi ez, kérem? –
 429 1   |               kérem? – kérdez gyanakodva a házigazdától.~– Ez csíkos
 430 1   |      házigazdától.~– Ez csíkos káposzta.~A báró éhes volt már; kivett
 431 1   |               kivett két darabot azokból a fekete kígyóformákból: egy
 432 1   |                  asztal végén ülő vendég a két tenyerére támaszkodva
 433 1   |              emelkedett föl az üléséből, a szemei még jobban kidülledtek,
 434 1   |                  még jobban kidülledtek, a szája gyönyör előérzetével
 435 1   |          mosolygásra; ki is pakolt abból a drága comendentiából egy
 436 1   |            tányérral, mikor hozzá került a tál.~A báró egészen rajta
 437 1   |                mikor hozzá került a tál.~A báró egészen rajta felejtette
 438 1   |                 egészen rajta felejtette a szemét.~Látta, hogy a Matus
 439 1   |         felejtette a szemét.~Látta, hogy a Matus hogy bánik el a csíkkal.
 440 1   |               hogy a Matus hogy bánik el a csíkkal. Megfogja a farkát,
 441 1   |             bánik el a csíkkal. Megfogja a farkát, fölemeli magasra:
 442 1   |                előre bocsátva, leereszti a szájába, egy perc alatt
 443 1   |                  alatt úgy csúszik az le a torkán, mintha a vármegye
 444 1   |           csúszik az le a torkán, mintha a vármegye csináltatta volna
 445 1   |                volna az útját.~Azt hitte a báró, hogy azt ő is meg
 446 1   |           valamikor késeket is. Megfogta a kisebbik csíkot, s elsüllyeszté
 447 1   |          kisebbik csíkot, s elsüllyeszté a szájába. De ő nem volt ura
 448 1   |                  De ő nem volt ura ennek a tudománynak. Az a halforma
 449 1   |                  ennek a tudománynak. Az a halforma állat fönnakadt
 450 1   |                 halforma állat fönnakadt a torkán; elkezdett tőle fulladozni,
 451 1   |         cikákolni, az arca elvörösödött.~A vicispán odakiáltott gyorsan
 452 1   |             vicispán odakiáltott gyorsan a szűcslegénynek:~– Matus!
 453 1   |                   Matus! Zabi do chrbat!~A Matus rögtön megmagyarázta
 454 1   |               mondat értelmét; fölugrott a székről, odarohant a báróhoz
 455 1   |           fölugrott a székről, odarohant a báróhoz és súlyos nagy parasztöklével
 456 1   |          parasztöklével olyat ütött neki a háta közepére, hogy a felakadt
 457 1   |               neki a háta közepére, hogy a felakadt csík menten lecsúszott
 458 1   |          felakadt csík menten lecsúszott a maga helyére. (Ezt jelenti
 459 1   |               maga helyére. (Ezt jelenti a „zabi do chrbat.”)~A báró
 460 1   |             jelenti a „zabi do chrbat.”)~A báró aztán nem tudta, hogy
 461 1   |                tudta, hogy megköszönje-e a hátbaütést, vagy megharagudjék
 462 1   |                 vagy megharagudjék érte.~A vicispán ismét egy új klasszikus
 463 1   |                mondással vigasztalta meg a vendégét, egyúttal egy ezüstkancsóból
 464 1   |                in tertia aqua. (Átkozott a hal a harmadik vízben.)~
 465 1   |             tertia aqua. (Átkozott a hal a harmadik vízben.)~A báró
 466 1   |                  hal a harmadik vízben.)~A báró elértette a szép mondatot,
 467 1   |                vízben.)~A báró elértette a szép mondatot, s nagyot
 468 1   |                mondatot, s nagyot húzott a pohárból. Hanem a hosszú
 469 1   |                 húzott a pohárból. Hanem a hosszú korty után rimánkodó
 470 1   |             rimánkodó tekintettel nézett a Matusra, aki már a helyén
 471 1   |                nézett a Matusra, aki már a helyén ült ismét, mintha
 472 1   |                  valódi almabor.~Hát biz a böjtös ebédhez almabor járja.~
 473 1   |                  de az almabortól kirúg.~A báró most már dühös kezdett
 474 1   |                  s azt adta ki helyettem a fiának. Könnyű volt neki
 475 1   |                senki az apai háznál. Azt a fickót hordta magával faluról
 476 1   |                  ellátva, s beleheccelte a legveszettebb kalandokba,
 477 1   |                amíg én odakinn iparkodom a Kadarkuthy nevet híressé
 478 1   |               bolondságokkal ékesíti föl a biográfiámat, és hogy legközelebb
 479 1   |               fogja venni egy alispánnak a kisasszonyát, s azt viszi
 480 1   |           kisasszonyát, s azt viszi haza a vén Kadarkuthy kastélyába. –
 481 1   |         kastélyába. – Ejh, hogy karmolja a torkomat ez az átkozott
 482 1   |                  ez az átkozott almabor!~A vicispán megint félbeszakítá
 483 1   |                 félbeszakítá az előadást a csengettyűszóval.~Ezúttal
 484 1   |                csengettyűszóval.~Ezúttal a Tamás hajdú egy cifra virágú,
 485 1   |                  tálat hozott be, aminek a tartalma végképp elbúsítá
 486 1   |                tartalma végképp elbúsítá a vendég bárót.~Azt pedig
 487 1   |                  vendég bárót.~Azt pedig a tudományos házigazda ismét
 488 1   |            klasszikus mondattal:~– Ez az a mitologikus eledel, amivel
 489 1   |                tejekkel”.~Nem kellett az a bárónak se deákul, se magyarul.~
 490 1   |              deákul, se magyarul.~De biz a házigazdának sem kellett.~–
 491 1   |                sem kellett.~– Vigye kend a Matusnak, tegye elébe az
 492 1   |               egész tálat.~Hát ennek meg a Matus örült meg nagyon.
 493 1   |                  mézeskása! Hisz ez maga a paradicsom! Neki is feküdt
 494 1   |              feküdt azonnal.Csak az volt a baja, hogy a kanala nem
 495 1   |                Csak az volt a baja, hogy a kanala nem volt elég nagy. –
 496 1   |            szájhoz!~Legalább addig, amíg a kásában tart, egészen elmondhatja
 497 1   |                tart, egészen elmondhatja a maga viszontagságait a báró.~–
 498 1   |       elmondhatja a maga viszontagságait a báró.~– Én rögtön rohantam
 499 1   |            Párizsból Magyarországra, ezt a gyalázatos intrikát megakadályozni;
 500 1   |            egymást. Hát amint betoppanok a szobájába azzal a szóval,