bold = Main text
   Part                                    grey = Comment text

 1 1   |    vicispánhoz. Hol a szállása?~– No né, a bolond? Hát már most
 2 1   |          Hát az első vicispáné.~– No már azt megmondhatom. No
 3 1   |          No már azt megmondhatom. No hát úgy beszéljen az úr.
 4 1   |       teremben sem talált senkit.~No innen ugyan mindent ellophatnának.~
 5 1   |           a szagáról rátalálni.~– No most mindjárt jön a tekintetes
 6 1   |        meg a szellőztető hajdú.~– No hát szellőztesse ki íziben
 7 1   |          manichéus.~– Ismertem.~– No, akkor engem is ismer a
 8 1   |          kutya hic-haec-hoc-ot.~– No hát majd előadhatja a báró
 9 1   |          mintha arra kérné, hogy: no még egyszer „zabi do chrbat!”~–
10 1   |         vicispán odaszólt neki.~– No Matus, úgy látom, jóllaktál;
11 1   |           s kezével intett felé: „no hát csak végezd el a maradékot
12 1   |        szája elé, úgy röhögött.~– No ugyan szép példa! – vagdalt
13 1   |         testén el mert követni.~– No most már vége van az ebédnek,
14 2   |       látszik, hogy reá lesett. – No még egy hajdú!~– Hát kendnek
15 2   |          divat.~Az ám! Bécsben!~– No hát mi kell velem a vicispán
16 2   |          eklézsiához tartozunk.~– No hát úgyis oda indultam.~
17 2   |           Kadarkuthy tetszését.~– No hát alig várom, hogy ezt
18 2   |         az általános viszonzás.~– No márpedig itt kell neki lenni! –
19 2   |           egy csöppet sem csíp.~– No én most mindjárt harapok!
20 2   |          Azt csak nem égették el?~No hát azért megint át kellett
21 2   |          Eddig mind hallgatott.~– No hát, urak, nekem vannak
22 2   |     érezte a varázslat hatását.~– No hát én erről a témáról még
23 2   |          kongesztre, dáciára.2 ~– No lássa, édes báró! Ez az
24 2   |        ember. Így szeretem magát. No, hát Isten áldása kísérje
25 2   |     hazudjak mást meg mást ízibe! No hát most jó tanítványra
26 3   |                         A Lavater~No ugyan jó helyre küldte a
27 3   |        kérdés föl volt téve, hogy no hát hol található a balsorsából
28 3   |          a charádának a titkát.~– No már azt meghallgatom.~–
29 3   |          neki. Kezdje azon, hogy „no Querczina uram, mennyiért
30 3   |       farkasbőrből?”~– Kosokot?~– No igen; mert ha azt mondja
31 3   |        erre a szóra Kadarkuthy.~– No, ez igazán remek gondolat
32 4   |          füleit kétfelé nyomta.~– No, friskó! friskó! Spjevác!
33 4   |        ment a Matust lefülelni.~– No, hát akkor gyere velem a
34 4   |      kikapartam, előcibálhassam: „no, hát most mutasd meg, hogy
35 4   |           neked belőle valamit.~– No, már hagysz – dörmögé vissza
36 4   |     semmit.~De hátha tud németül? No, nem a bíró, az nem tud,
37 4   |        melyik lesz kommótusabb?~– No ez lesz igazán modális! –
38 4   |       farkasbőr.~– Fekete farkas? No, ez igazán ritkaság. Ennél
39 4   |         Hát az a vadász a lévita? No, azt nem tudtam, én csak
40 4   |        ismerem, hogy vlkójáger.~– No, ha ismeri, akkor hát csak
41 5   |    vegyenek bögrét, köcsögöt!”)~– No hát, nem bánom, jöhet kend
42 5   |          ráhagyja, hogy tanult.~– No, ha tanulta, akkor tudhatja,
43 5   |       kutya tutulja meg kendet!~– No csak ne szánkáztassa a méltóságos
44 5   |         valakinek a halálát érzi. No, hát én vagyok az a hetedik,
45 5   |     tanítja, hogy mit hazudjon.~– No hát persze! Hazudni csak „
46 5   |      fejében tartani a báró úr?~– No, ennyit igen.~– No, a többi
47 5   |          úr?~– No, ennyit igen.~– No, a többi aztán akkor jön
48 5   |         találta el, nemes uram.~– No, mert az én hajdani hazámban
49 5   |    eligazítani az igazi klephtek. No, hát akkor azt fogja mondani
50 5   |         szál kétfelé van hasadva. No majd rendbe hozza ezt a
51 5   |         ilyen szép haj Európában. No, most még egy kis pergamenolajat
52 5   |           verem agyon a többit.~– No no, komám! Nem jó az a hencegés.
53 5   |        verem agyon a többit.~– No no, komám! Nem jó az a hencegés.
54 5   |           kapott.~– Nem farkas?~– No csak nyúl ne fusson keresztül
55 5   |         tisztás égbe nyúlt föl.~– No hála légyen a papnak! Csakhogy
56 5   |  eljutottak, azt mondá a görög:~– No itt mostan rostokot tartunk.~–
57 5   |        nem zabálni!~– Nézni jött? No hát jól van. Menjünk az
58 5   |    lakosai élnek szénégetésből.~– No, ha ez igaz, akkor bezsindelyeztetem
59 5   |       tanítványának, a bárónak.~– No hát Barátfalva már itt van,
60 5   |         hátba ütötte a görögöt.~– No már Parasztevics uram, mondhatom,
61 6   |           az a becsületes neve.~– No hát én is éppen őhozzá szándékozom.~–
62 6   |  turzásnál. Abban nőttem én föl.~(No ez nem volt kedvére a bárónak;
63 6   |      házaink mind náddal tetőzve. No nád, az volt elég. Az a
64 6   |    betegségünket a mi lévitánk.~– No azt a márcot majd én is
65 6   |          agyagban semmiféle fa.~– No, én láttam a külföldön egy
66 6   |           ennek a mi falunknak.~(„No hát én ezt a ti őriző angyalotokat
67 6   |        Itt vagy?” – szól a boldog nő, s úgy meg van nyugodva
68 6   |        megtetszett ez a mondás!~– No látja, erre én is gondoltam
69 6(4)|           földre és azt mondotta: no egyél, igyál, ebugatta magyarja!
70 6(4)|        királynak hitére, mondván: no üdvözülj! eb szánkázza meg
71 6   |       volt; karján a kisfiával.~A nő arca be volt takarva kendővel
72 6   |         karácsony van – suttogá a nő.~– Karácsony?~Nyomban jött
73 6   |         benyomakodott az ajtón.~– No hát így néz ki a magyar
74 6   |           az volt a tudománya.)~– No ugye, ilyen ceremóniájuk
75 6   |           Mint egy állatszelídítő nő; aki tigrist etet. Nem is
76 6   |       abból semmit a székelyek.~– No most már igazán elhiszem
77 6   |   szobájába vihesse lefektetni.~– No de előbb koccintsunk egy
78 6   |       Amit mondtam, megmondtam.~– No ha azt akarja, hogy tökéletesen
79 6   |          Hisz az nagy védelem.)~– No hát aludjék tovább; én majd
80 7   |         velem együtt itt van az a nő is, aki a te nevedet viseli,
81 7   |        teletölté a két poharat.~– No ezt a Szent János áldását
82 7   |          zsákban hallgatni fog.~– No, hát én megyek előre – mondá
83 7   | Kadarkuthy, s magában gondolá: – „no csak eredj te a feleségedhez,