bold = Main text
     Part                                          grey = Comment text

1001 6   |               tudta Kadarkuthy, hogy mi az a schólet.~A tiszteletesné
1002 6   |                 követte a példájukat.~– Az úr csak üljön le! – dirigálá
1003 6   |                dirigálá a háziasszony–, az úrra ez nem tartozik.~(Nem
1004 6   |                 tartozik.~(Nem ám, mert az asztaláldás így szólt: „
1005 6   |              sugdosá a Lacika. – Hát ez az úr miért nem imádkozott?~–
1006 6   |            miért nem imádkozott?~– Mert az még nem tudja a hiszekegyet.~
1007 6   |         asztalhoz ülni; annak elég volt az uzsonnára kapott bögre teje;
1008 6   |                  bikával álmodnék; csak az volt a kérdés, hogy a két
1009 6   |               hiszekegyet. Odakönyökölt az anyja térdére, görnbölyű
1010 6   |        tenyerébe támasztva, s egyre azt az idegen uraságot nézte. Eszébe
1011 6   |                nézte. Eszébe sem jutott az evés. Jóllakott nézéssel.~
1012 6   |               evés. Jóllakott nézéssel.~Az idegen úrnak volt egy nagy
1013 6   |              nagy zsebórája, ami ütötte az órát meg a fertályt, ami
1014 6   |               jól ki volt éhezve.~Aztán az udvariasság is követelte.~–
1015 6   |     szemmozdulattal jobb oldalra intve.~Az a valami ugyanis egy most
1016 6   |                    Nagyon sajnálnám, ha az én szombatosságom rövidítené
1017 6   |           fanatikus zsidó.~– Igazán nem az? – kérdezé a szép Hermina,
1018 6   |              felé.~– Annyira nem vagyok az, hogy akár ma kitérnék a
1019 6   |           egyszerre fölpattant a Lacika az anyja öléből, s közbeszólt
1020 6   |     lefegyverezte a szigorúságat.~Mikor az a kis poronty mondja azt
1021 6   |             aztán odaemelte a gyermeket az ölébe. Farkasszemek zöld
1022 6   |            Kadarkuthy Viktor fia! Tehát az enyim!”)~A Lacika aztán
1023 6   |             végig, szépen megszaggatva, az egész hiszekegyet; a vendég
1024 6   |               tudta a vendég úr mondani az egész credót.~Bíró uram
1025 6   |              uram a kés nyelével ütötte az asztalt diadalában.~– Ez
1026 6   |             diadalában.~– Ez már dicső! Az Úr csodákat művel a gyermekek
1027 6   |               azzal a gyermeket letette az öléből; előbb azonban megcsókolá
1028 6   |               száját. A gyermek odabújt az anyja ölébe, s a vendég
1029 6   |              még nedves ajkával közölte az anyjával a csókot. (Ezt
1030 6   |               otthagyom a Székelységben az egész falut, melyben hitsorsaim
1031 6   |                 nélkül nem élhetek.~(Ő! Az ateista!)~– A zsidó valláshoz
1032 6   |                    De akkor meg kell ám az úrnak keresztelkedni.~–
1033 6   |          keresztanyára is lesz szüksége az úrnak.~– Azt hiszem, hogy
1034 6   |             falunkban.~– De pedig ebben az én plánumomban éppen ez
1035 6   |            lévita keresztelhet?~– Igen. Az evangélium nem köti a keresztelést
1036 6   |          mellett, annak a híre szétmegy az egész országban: a Székelyföldön
1037 6   |              Székelyföldön is megtudják az én híveim, hogy rájuk nézve
1038 6   |              nagy károm származik, mert az ottani üveghutámnak a vevői,
1039 6   |                most már igazán elhiszem az úrnak, hogy zsidó! – kiáltott
1040 6   |                 előbb a férjére nézett; az helyeslő bólintást tett
1041 6   |                a kezét.~Úgy illet, hogy az megcsókolja a feléje nyújtott
1042 6   |            előbb koccintsunk egy pohárt az új hívünk testi-lelki jóvoltáért
1043 6   |             indítványozó bíró uram.~Ezt az áldomást viszonozni kellett
1044 6   |                 koccintottak egymással. Az ő poharukban volt tűz.~A
1045 6   |      selyemkendővel, jó éjszakát kívánt az uraknak, s elhagyta a szobát.~
1046 6   |     sereskancsót nem illik félig hagyni az asztalon, az megbántás a
1047 6   |               félig hagyni az asztalon, az megbántás a házigazdára
1048 6   |           végett is.~– Engedelmet kérek az uraságoktól, hogy még itt
1049 6   |              bizonyosságot akarok venni az iránt, hogy holnap mitévők
1050 6   |                még ma föl kell zavarnom az embereket, hogy holnap korán
1051 6   |              pitvarban a fatálon hűlni, az asztalra hozzák. Ez a sonka.
1052 6   |        karácsony. Aztán avégett is lett az előkészítve. A tiszteletes
1053 6   |             előbb egy párszor hozzáfent az acéljához, a szép mosolygós
1054 6   |                komoly szándékáról; mert az nemcsak hogy megduplázta,
1055 6   |           község presbiteriuma fog adni az új fölavatott hitsorsos
1056 6   |         szakácsné. Tizenegy órakor lesz az ebéd, tizenkettőkor végződik;
1057 6   |                A báró helyesnek találta az egész napirendet.~Aközben
1058 6   |               napirendet.~Aközben aztán az öblös vászonkorsó is fenékig
1059 6   |              áldást, békességet kívánva az egész házra, összeszedte
1060 6   |         kikísérte bíró uramat, becsukva az ajtót a retesszel.~A Makka
1061 6   |             kötelességét: eltakarította az asztalt, azonban ott hagyta
1062 6   |            odakészíté egy kis orrosban. Az meg író volt. Kellemetes
1063 6   |                a vajköpülésnél kiválik. Az itteni víz meszes: inni
1064 6   |               nem jó.~Azután megvetette az ágyat a Makka, segített
1065 6   |           ketyegőjét megállította, hogy az álmot ne zavarja; azzal
1066 6   |               éjszakát kívánt, s kiment az ajtón.~Kadarkuthy levetette
1067 6   |              Kadarkuthy levetette magát az ágyba. Testileg ki volt
1068 6   |                akkora marsot tett, hogy az egy katonának is elég lett
1069 6   |              forró vér lázasan nyargalt az ereiben; a fülében hallotta
1070 6   |             ereiben; a fülében hallotta az ütőér zúgását.~Arra gondolt,
1071 6   |          zúgását.~Arra gondolt, hogy ez az ember, akit ő halálra keres,
1072 6   |            halálra keres, s akire nézve az egy halál nem is elég megtorlás
1073 6   |             amiket őellene vétett: – ez az ember most ott álmodik a
1074 6   |     paradicsomról annak a tündéri nőnek az oldala mellett, aki az ő
1075 6   |            nőnek az oldala mellett, aki az ő nevét, Kadarkuthy Viktorét,
1076 6   |       Kadarkuthy Viktorét, viseli; akit az ő nevével kért meg fia számára
1077 6   |            nevével kért meg fia számára az ő apja; akit őneki jegyzett
1078 6   |                tündérajkakról más szíja az üdvösség balzsamát.~Majd
1079 6   |          Örjöngő fantáziája megnépesíté az agyát csábító látványokkal.
1080 6   |                 halálos ellenségévé ezt az embert; most szövetkezett
1081 6   |                 azt lehet, amit bírunk; az övé az irigység volt; más
1082 6   |              lehet, amit bírunk; az övé az irigység volt; más bírja
1083 6   |                volt; más bírja azt, ami az övé lehetett volna, sőt
1084 6   |            ceremónia szerint valósággal az övé, mert hisz az ő nevét
1085 6   |            valósággal az övé, mert hisz az ő nevét viseli.~A gyertya
1086 6   |             felszálló füstből alakultak az agy víziói, a nimfomániát
1087 6   |          gyertyakanóc végsőt lobbant, s az ő szemét is lezárta az álom.~
1088 6   |                s az ő szemét is lezárta az álom.~De az alvás még kegyetlenebb
1089 6   |           szemét is lezárta az álom.~De az alvás még kegyetlenebb kínzó
1090 6   |                 kegyetlenebb kínzó volt az éber gondolatnál; az még
1091 6   |               volt az éber gondolatnál; az még kifestette, megelevenítette,
1092 6   |      szenvedélye a paroxismusig hevült. Az álom csodatevő démon; lehozza
1093 6   |                csodatevő démon; lehozza az égből a csillagot, felássa
1094 6   |             kincset; odadobja a tündért az ölelő karok közé; az epedő
1095 6   |            tündért az ölelő karok közé; az epedő ajkak a csók lángolását
1096 6   |               lángolását érzik, a fülek az abelérák fescennináit hallják,
1097 6   |          abelérák fescennináit hallják, az orr balzsamillatot szív
1098 6   |             maga kedvére kéjeleg… Akkor az ostoba test egyet vonaglik,
1099 6   |                 vonaglik, s szétfoszlik az álom. Nincs meztelen nimfák
1100 6   |          füstjével. A hideg hold süt be az ablakon a jégvirágokon át.~
1101 6   |              Kadarkuthy Viktor kiugrott az ágyból, s elkezdett mezítláb
1102 6   |               lehűti a feje forróságát.~Az sem használt; a teste didergett,
1103 6   |         használt; a teste didergett, de az agya lángolt.~Lefeküdni
1104 6   |             álom!~A hold fénye odaesett az asztalra, az ott heverő
1105 6   |             fénye odaesett az asztalra, az ott heverő nagy éles késre;
1106 6   |             lovagok módjára; megöli ezt az embert, ahogy meg szokta
1107 6   |                 neje szobájában.~Megöli az álarcos csalót.~S akkor
1108 6   |                Férjed vagyok! Én vagyok az igazi férjed!”~Eldűlt a
1109 6   |             Eldűlt a per, ki van mondva az ítélet!~Az éles kést odarejté
1110 6   |                ki van mondva az ítélet!~Az éles kést odarejté a kosokja
1111 6   |              Amint a holdvilág rásütött az alvó arcára, az egyszerre
1112 6   |                rásütött az alvó arcára, az egyszerre fölébredt. A lévita
1113 6   |                fölébredt. A lévita volt az. Egy furkósbot volt mellé
1114 6   |                Amint azonban felismerte az előtte álló alakot, letette
1115 6   |                 Nem nyúlt a kosokja alá az éles késért. Az nem ennek
1116 6   |             kosokja alá az éles késért. Az nem ennek az embernek volt
1117 6   |               éles késért. Az nem ennek az embernek volt szánva. Hazudni
1118 6   |                felejtette a gyertyát, s az telefüstölte a szobát.~–
1119 6   |                telefüstölte a szobát.~– Az ám.~– Majd segítek rajta.
1120 6   |               azzal fölkelt, kinyitotta az utcára nyíló ajtót. Szép
1121 6   |             mellette a fia.~(Igaz! Hisz az nagy védelem.)~– No hát
1122 6   |            kóbor kuvasz meg ne riassza.~Az utolsó fegyverét is átadta
1123 6   |           mélyen aludt, föl sem neszelt az ő bejöttére. Őnála volt
1124 6   |           ólmosbot is. A botot odatette az alvó mellé, a kést beleszúrta
1125 6   |              kést beleszúrta a kenyérbe az asztalon.~„Majd holnap!”~
1126 7   |       Kadarkuthy éjszakai háborgásának: az, hogy a karácsony második
1127 7   |               ceremónia elmaradt.~Mikor az embert mély álmából fölébresztik,
1128 7   |           olyankor rendesen megszállják az ébren levő gondolatok, előveszi
1129 7   |                 volt.~Meggondolta, hogy az a keresztelés nincs ám elvégezve
1130 7   |            zugban legyen is Barátfalva, az ott végbement kikeresztelkedési
1131 7   |               seniornak Miskolcon, hogy az megint jelentést tehessen
1132 7   |                  mely konstatálja, hogy az valósággal Mózes-hitű volt.
1133 7   |               stante pede szabad, amint az maga úgy kívánja; de hogyha
1134 7   |                hűvösre is kerülhet.~Ezt az álmatlanság órájában végiggondolva,
1135 7   |              jutott Guthay Lőrinc, hogy az ő Herminája nem lesz ennek
1136 7   |           keresztanyja.~Valószínű, hogy az a keresztanyaság volt a
1137 7   |            másnap reggelre kelve, azzal az enunciatióval lepte meg
1138 7   |         vendégét, hogy „kedves atyámfia az Úrban; jelentem kegyelmednek,
1139 7   |               Sohase hallotta hírét!)~– Az ám, oda. Az a székelyföldi
1140 7   |          hallotta hírét!)~– Az ám, oda. Az a székelyföldi magyar zsidóknak
1141 7   |              Kadarkuthy bosszúsan ütött az asztalra. Ő már úgy számított
1142 7   |                lelkipásztoruk prédikál, az asszonyok a szemeiket törlik,
1143 7   |            férfiak buzgón szundikálnak. Az iskolás gyerekek énekelnek.~
1144 7   |             iskolás gyerekek énekelnek.~Az istentisztelet után pedig
1145 7   |         vendégszobába.~A Makka felhozta az asztalra a sonkát meg a
1146 7   |             székifű-herbateát itat vele az anyja. Majd elmúlik a baja
1147 7   |            Ezért nem kell aggályoskodni az apának.~Falatozás közben
1148 7   |         fölfedezett bányával, teleppel, az erdőséggel, s mármost csak
1149 7   |                 a körülfekvő birtoknak, az ezerkétszáz holdas erdőnek
1150 7   |                 szándékosan hagyatta ki az öreg Kadarkuthy, hogy Guthay
1151 7   |            úgysem jövedelmezett semmit? Az is lehet, hogy azon erdőségek
1152 7   |            gondoltál arra, hogy egyszer az igazi Kadarkuthy Viktor
1153 7   |             kéri tőled, mit követtél el az ő nevében? és megöl! Irgalom
1154 7   |             vendég úr többet is tudott. Az agg lelkész halálos óráján
1155 7   |                 a lévita a vallomást. – Az igazi Kadarkuthy Viktor
1156 7   |              hírre, hogy idehaza valaki az ő nevét még híresebbé teszi.~(„
1157 7   |                tette azt külföldön”.)~– Az öreg báró nem akart ráismerni
1158 7   |            csikorgassa azokat.)~– Atyám az esküvő után jött oda a mennyegzői
1159 7   |                  elhurcoljon magával, s az igazi Kadarkuthy Viktorral
1160 7   |            börtönben kicseréljen. Ebből az őrült helyzetből nem volt
1161 7   |             volt más szabadító út, mint az öngyilkosság. Éjszaka volt,
1162 7   |                lelkem kívánta. Hanem ez az ostoba test ellentmondott.
1163 7   |             kavicsát érzé, erőre kapott az életösztön. Kitűnő úszó
1164 7   |                halott voltam, csak arra az angyalra nézve nem, akivel
1165 7   |              hűséget esküdtünk. Most ez az angyal itt van a barátfalvi
1166 7   |                 És velem együtt itt van az a nő is, aki a te nevedet
1167 7   |              aki a te nevedet viseli, s az én gyermekemet ápolja. És
1168 7   |            világból kimaradt hegyzugban az én nagy bűneimért, amiknek
1169 7   |         várhatok felőlük bűnbocsánatot.~Az erős férfi két karjára hajtá
1170 7   |              Viktor szívében megrezzent az az ideg (vagy micsoda),
1171 7   |           Viktor szívében megrezzent az az ideg (vagy micsoda), ami
1172 7   |                ideg (vagy micsoda), ami az elérzékenyülést fölébreszti.
1173 7   |          csakugyan nem intézhet levelet az uradalom birtokosához. Majd
1174 7   |                 a bánatot a ló fejének, az elég nagy hozzá; a székely
1175 7   |       nyújtózott. Kinyújtózta a hátából az elérzékenyedést. A farkasleshez
1176 7   |          farkasleshez kemény szív kell. Az nem olyan mulatság, mint
1177 7   |                egész csapat ordassal, s az nem fut el, ha egypárt leterítenek
1178 7   |              találkozhatunk velük. Arra az esetre is van nálam egy
1179 7   |              Lőrinc megmutatta, hogy mi az? A bajonett alkalmazása
1180 7   |        helyzetben. De ezt el ne mondjuk az asszonyomnak.~– Nem fogja
1181 7   |         puskaagy kettétörhetik, s akkor az egész fegyver hasznavehetetlen.~–
1182 7   |                 dolgot adjon.~– Igaz. S az esetben is, ha egymásnak
1183 7   |           klepshidrára nézett.~– Kilenc az óra. Két óráig eltart, amíg
1184 7   |                sötét van.~– Odatalálunk az erdőn keresztül?~– Az ösvényt
1185 7   |       Odatalálunk az erdőn keresztül?~– Az ösvényt mutatják a mésszel
1186 7   |              viszem magammal.~– Nem fog az visítani az úton?~– Jól
1187 7   |         magammal.~– Nem fog az visítani az úton?~– Jól tartottam aludttejjel,
1188 7   |              Aludtak már mind a ketten. Az asztalon égő mécs pisla
1189 7   |                őket. A kisfiú odasimult az anyjához, piciny kezét annak
1190 7   |            anyjához, piciny kezét annak az arcára téve. Az anyának
1191 7   |             kezét annak az arcára téve. Az anyának és a gyermeknek
1192 7   |                 anyának és a gyermeknek az arca egymás felé volt fordulva,
1193 7   |              tollat fosztani. Neki kell az eltávozó úr után bezárni
1194 7   |                eltávozó úr után bezárni az ajtót.~Guthay Lőrinc azután
1195 7   |               vállára veti, s utánasiet az előreballagott vadásztársnak.~
1196 7   |                partján kezdődő erdőben. Az az ősrengeteg eltart a hegytetőig;
1197 7   |             partján kezdődő erdőben. Az az ősrengeteg eltart a hegytetőig;
1198 7   |             jobban el volt rejtve, mint az a másik, amelyben a barátfalvi
1199 7   |        Valamikor, tán tizenöt év előtt, az istennyila fögyújtotta az
1200 7   |               az istennyila fögyújtotta az itteni erdőt, s az hosszú
1201 7   |          fögyújtotta az itteni erdőt, s az hosszú pásztában leégett.
1202 7   |               aztán a növényanarchiának az országa. Minden elátkozott
1203 7   |  összeszőve-fonva a vadszeder indáitól, az iszalag köteleitől, vadkomlótól:
1204 7   |           miktől még a madár is elriad. Az egészet fölveri az a nehéz
1205 7   |              elriad. Az egészet fölveri az a nehéz bűz, amitől az embert
1206 7   |          fölveri az a nehéz bűz, amitől az embert a hideglelés kerülgeti. –
1207 7   |              leskunyhó.~De nem hasonlít az semmiféle emberi lakáshoz.
1208 7   |                 a lelógó indái takarják az alacsony ajtót, aminek a
1209 7   |                fogva egy bokor tövéhez. Az rögtön elkezdett malacszokás
1210 7   |               is, mind megszálltak azon az egyetlen kimagasló vén bükkfán.
1211 7   |          emezeknek a hátuk szürke.~Ezek az előposták!~Valami nagy dolog
1212 7   |           keresett föl, hogy veled erre az életre leszámoljon.~Ennek
1213 7   |                 a többit tudod. Ott van az a nagy magányos bükkfa:
1214 7   |             egyikünk hasra nem fekszik. Az lő előbb, aki akar!~Guthay
1215 7   |               beszéltek?~Itt hát a vég! Az elkerülhetetlen fátum! Az
1216 7   |               Az elkerülhetetlen fátum! Az apa által kimondott ítélet,
1217 7   |            Lőrincnek a lelkéhez nem fér az, hogy ő ellenfelét párbajban
1218 7   |                 fog elesni.~Teljesedjék az Úr akaratja.~Odatámaszkodott
1219 7   |              hogy ez a halálos ellenfél az ő kincseit akarja magáévá
1220 7   |               neki azzal a véres kézzel az Úr vacsoráját osztani a
1221 7   |            leteríté a hímfarkast.~Amint az elterült a havon, a nősténye
1222 7   |              Néhány perc múlva kiugrott az előbbi farkasok által tört
1223 7   |           megtartá a hidegvérét: hagyta az ordast közelebb jönni, puskáját
1224 7   |            eldördült a lövés, mely után az ordas leült a két hátulsó
1225 7   |             főbe, a puska agyával, hogy az nagyot ordított, s aztán
1226 7   |             ilyenkor szokott használni. Az egyik háttal fordult a vadász
1227 7   |          vállára szökhessen.~Kadarkuthy az egyik kezével a szemét takarta
1228 7   |               egy új veszedelem támadt. Az a nőstény farkas, mely a
1229 7   |               vetett puskával nézte ezt az ádáz küzdelmet.~Bizony ordália
1230 7   |                 akinek gonosz luxuriese az ő életét követelte áldozatul.
1231 7   |              hát el fogja-e ezt viselni az ő lelke?~A kétségbeesésnek
1232 7   |               el, pillanatnyi közökben.~Az egyik lövésre a kunyhó tetején
1233 7   |             szuronyos fegyverével, mire az ugrásra készülő ordas egyszerre
1234 7   |                el a puskaagy? – Ez volt az első szava Guthay Lőrincnek
1235 7   |             Lőrincnek. Olyan hideg volt az, mint egy halottnak a keze.~–
1236 7   |         leskunyhóhoz, fölnyitotta annak az ajtaját. A puskavesszővel
1237 7   |         puskavesszővel kellett benyúlni az ajtó likán, s úgy emelni
1238 7   |               csak meg kellett gyújtani az égő csóvával: a tűz vígan
1239 7   |                 elkezdett Kadarkuthynak az arca nyavalyatörős vigyorgásra
1240 7   |              torzulni.~– Azokban laktak az ördögök – suttogá. – A mi
1241 7   |                erősen bedörzsölte annak az arcát, orrát, füleit. Ettől
1242 7   |     feleségedhez, s mondd el neki, hogy az ő férjét nem üldözi senki
1243 7   |                többé. Te visszatérhetsz az emberi társaságba. Asszonyoddal
1244 7   |             nevedet. Szüleid meghaltak. Az öreg Malárdyból alázatos
1245 7   |                kórház alapítványául fog az szolgálni. Ezentúl gond
1246 7   |            neveden. Én úgy elhagyom ezt az országot, hogy soha vissza
1247 7   |              kezét; most már forró volt az.~– A bocsánatot köszönöm,
1248 7   |             boldog, meg van elégedve. S az ő boldogsága az én sorsom
1249 7   |             elégedve. S az ő boldogsága az én sorsom is. A birtokra,
1250 7   |                 híveink szívében van, s az jó termőföld. A fiamat arra
1251 7   |                völgyben. Különbség csak az lesz ránk nézve, hogy most
1252 7   |              élek.~– Hanem előbb ezeket az elejtett farkasokat cipeljük
1253 7   |                amivel ki lesz egészítve az orgonácskám ára.~– Félsz,
1254 8   |                                 Mi volt az a nagy változás?~Kadarkuthy
1255 8   |                 komédiást, hátrahagyta. Az ott ült az ivószobában egy
1256 8   |                 hátrahagyta. Az ott ült az ivószobában egy üveg alamázia
1257 8   |         gyaloglásban, a süveget levette az izzadt fejéről, s a farkasbőrkosokot
1258 8   |         kísértetet lát, keresztülugrott az asztalon, s kiszaladt a
1259 8   |             korcsmáros meg is fogta; de az föltaszítá a korcsmárost,
1260 8   |           megvigasztalta a báró; letéve az asztalra a kétnapi ellátást
1261 8   |                  Ott szalonnázott éppen az állás alatt egy matyó fuvaros,
1262 8   |                 turcsija. Hamar megvolt az alku közte és a báró között.~–
1263 8   |                műhelye?~– Hisz engem is az szokott nyúzni! Hogy ne
1264 8   |             kend engem öreguracskámnak; az én címem méltóságos báró
1265 8   |          műhelye előtt.~A báró belépett az officinába, s azt mondá
1266 8   |           Kadarkuthy nem ismert magára. Az egész haja galambfehér volt.
1267 8   |               púderezve, mégis fehér.~– Az ám! Azon az egy fatális
1268 8   |              mégis fehér.~– Az ám! Azon az egy fatális éjszakán megőszült.~–
1269 8   |                Talán volt is foganatja.~Az egész homályos történetből
1270 8   |           barátfalvi lévitának címezve. Az a zacskó töltve volt a még
1271 8   |              pseudacacia” magjaival. Ez az, amit most „akácfa” név
1272 8   |              egész Magyarország. Áldása az áldatlan földnek! Ez az
1273 8   |                 az áldatlan földnek! Ez az a fa, amely minden mostoha
1274 8   |             elárasztja tündér illatával az egész vidéket, s gazdagítja
1275 8   |              mézzel a méhköpűket.~Ezzel az akácfamaggal Guthay Lőrinc